Posta Imre weboldala

Navigci

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezs

Felhasznlnv

Jelsz



Elfelejtetted jelszavad?
j jelsz krse

dvzlet


A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Cikk hierarchia

Olvasd s értsd is,,,


mennyire egyszerû,-vagy mégsem az?

Mária-Magdolna Izsó
Az esemény beállításai
A táltos visszatér
2009-07-15 01:03:24, szerda

A táltos visszatér Magyarországra

Lajdi Tamás ezen írása olyannyira tele van aktualitással, mintha elõre látta volna a mai idõk történéseit, az Magyarország egységesülésének útját. Szívbõl ajánljuk mindenkinek. Az elgondolkodtató utalásokat kiemeltük, néhol szerkesztõi megjegyzés is felhívja rá a figyelmet.

A táltos köztünk él, mûködik, amint mûködik a Szent Korona is, mûködnek szent helyeink is. Bár, ahogy néhány nemzetszomorítók elõadásából hallom, hogy egyik-másik erejét vesztette volna már, s nem sugároz tovább. Ez azonban csupán annyi, hogy Magyarországon a természetben elrejtett szentség ereje átrendezi sorait. Szellemi háborúban állunk, természetes tehát az erõk racionalizálása is. A táltos azonban itt van velünk, s hamarosan teljes hatalmában meg fog jelenni köreinkben.
Mert a táltos fényt hordoz, mégpedig mindig kelõ fényt.

Molnár V.József: "A táltos a környezetébõl soha, sehol, semmit nem tanult, a tudását közvetlen Istentõl kapja. Nem véletlen az, hogy a táltos elhívása általános ideje a hétéves kor, ugyanis hétesztendõs korig minden kisgyerek erejében, tudásával Isten tenyerén él, ami nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy minden tudást a kisgyerek, minden lényegi tudást, közvetlen a Teremtõtõl kap. Ami azt jelenti, hogy tér-idõn kívüli, ha hagyjuk, a kisgyerek cselekvése, azaz révületben teszi a dolgát. És egy gyereknek mi a dolga: hogy játsszon... A gyereknek a rajza, kivétel nélkül minden olyan rajza, amit játékban, szent révületben tesz, az Istentõl üzenet. Én harminc esztendeje foglalkozom vele, nem föltételezés, amit mondok: minden gyerekkel Isten újra teremti a világot, minden gyerekkel, ha úgy tetszik, papi, vagy apostoli üzenetet kapunk, csak nem figyelünk oda rá.
A táltos meghosszabbított gyerekkor. Nem véletlen az, hogy a hétéves kor a táltos elhívásának kora, a táltos továbbra is közvetlenül a Teremtõvel áll kapcsolatban, a táltos továbbra is, hétéves kora után is szent révületben teszi a dolgát, ami azt jelenti, hogy a tér-idõ fölé tud emelkedni, ami azt jelenti, hogy léte fölé emelkedetten cselekszik, kell cselekednie. Ez hihetetlen fontos alaptétel a táltos mûködésénél."

"A táltost akármilyen feladatra nem hívja el a Teremtõ Isten... Amikor õ égbe emelkedett, ez szent helyen és szent idõben történt. A táltos az nem úgy csinál, hogy "Istenem, gyere ide, lábhoz!" A Jóistennel nem úgy bánik, mintha a kutyája lenne. A táltosnak soha nem jön le semmi. A táltos égbe emeltetik, Isten tenyerére akkor, ha föladatot kap. A magyar ember lelkében minden esetben ott a táltos. Amíg Isten által elrendelt környezetébõl ki nem szakították-taszították, amíg maga el nem veszejtette az Isten által reátestált feladatait, ott mûködött benne Isten Lelke. A Fõtáltos Lelkébõl szakadt szikrák vagyunk valamennyien. Közülünk sokan vállalják is a küldetést, sokan azonban kényelmetlennek találják az elhívással járó elkötelezettséget."

Itt két megállapítást kell kiemelnünk:
1. "A magyar ember lelkében minden esetben ott a táltos." Vegyük hát ezt a jövõben komolyan, s meditációval, életünk átgondolásával, életünk fõbb állomásainak megvizsgálásával járjunk utána, hogy miért is születtünk magyarnak a világra!
2. "Közülünk sokan vállalják is a küldetést..."Ha már magunk nem akarjuk elvállalni a sürgetõ hívást, legalább hallgassunk rájuk!

Ilyen küldetéses táltosunk volt többek között Csontváry Kosztka Tivadar is, ki rengeteget beszélt a táltosi küldetésrõl, habár a "táltosság" fogalomrendszerét elrejtette más fogalmak mögé. Ilyen "más fogalom" nála a lángész, a zseni is.
Csontváry Kosztka Tivadar "A lángész" c. írásában így vall a táltos mibenlétérõl :

"Ki nem lehet Zseni ?
Nem Zseni az, aki energiáját megosztja mással. Nem Zseni, aki elfecsérli testi, szellemi és szívbeli erejét, aki apró pénzre beváltja energiáját, aki pályájának kezdetén vagy közepén szövetkezetben él, aki önerejének támogatására folyamodott segélyhez, aki hitében megtántorodhatott, és az út közepén megállott, aki a viharban tengerre szállani nem mert, akit a sivatagban a félénkség láza gyötört, akit honvágya visszatart a nagyvilág ismerettõl, aki szeszes italokkal él, akinek kemény a föld és a kõpárna, aki kábul a számításnál, akinek nincs színérzéke, aki nem lát élesen a jövõbe, aki nem ismeri a jellemeket, aki magába zárkózva unatkozik, aki embergyûlölõ, aki káros szokásoktól szabadulni nem tud, aki testileg gyenge, terhelt, aki a szerelemnek ellenállni képtelen, aki nem ismeri a szerelmet, aki nem érzi a szerelemben rejtõzõ energiát, aki a pénzt imádja, aki a vagyonban gyönyörködik, aki tülekedve küzd az elsõségért, aki hajhássza a dicsõséget, aki munka nélkül él, aki eredeti dolgot nem csinál, aki a világ teremtését erõvel kutatja, aki embertársát nem szereti, aki különbséget érez az emberi és állati növény között, aki keresi a földi boldogságot és családi életre vágyik, az maradjon békés családapának-anyának otthon, és ne kínálkozzék Zseninek. Hanem iparkodjék erõteljes, egészséges szép gyermekekre átruházni a tiszta energiát, nevelve azokat a leggondosabb tisztasággal, edzéssel, kitartással abban a kecsegtetõ reményben, hogy ezekbõl Zseni is lehet." (részlet, Bp. 1913.)

Szemelgessünk csak sorra közléseinek legfontosabb elemeibõl! Ki nem lehet tehát Zseni, azaz táltos?

1. "aki energiáját megosztja másokkal..." (Aki demokráciát játszik, irányított egység helyett! - szerk.)

Az Istentõl kapott táltosi erõ és képesség ajándék. Isten ajándékai mindig ingyen adományok, s szeretettel telítettek. A táltos, vagy ahogy Csontváry fogalmaz, a "Zseni", nem oszthatja meg ezt az ajándékot senkivel, hiszen akkor ez az erõ szétszabdalódik, s nem teljes egész már. Ahogy Isten sem osztható részekre, ereje is egy egész, s ez az erõ maga a teljesség. Hányszor olvastuk a szent iratban: “Isten az embereknek hatalmat adott..."? Gyógyítani, helyreigazítani, alapjaiban változtatni csak magával a teljeséggel lehet. Láthatjuk a politikai paletta jobb oldalán álló erõk megosztottak, szétszabdaltak, azaz erõtlenek a gonoszsággal szemben. Hiába hoznak létre szövetségeket, hiába költöznek másik pártszékházba, hiába nyerik meg az országos önkormányzati választásokat, nincsen bennük a táltos erõ-egész-sége, nincsen meg bennük a táltos átütõ erejének lehetõsége. Amikor cselekszenek, rendezvényeken megszólalnak, akkor nem a Teljesség és nem az Egész-ség beszél belõlük, ezért hatásuk nem okoz katharzist, erkölcsi megtisztulást, s végül maga a hatás is gyengül és elenyészik. Elõbb-utóbb minden igyekezetük befullad, leáll a lendületesen elindított motor, és minden terv dugába dõl. A táltosnak a Teljességet, az Egész-séget kell a világban meglévõ gonoszsággal, bajjal, rosszal, betegséggel, szerencsétlenséggel, ostobasággal, rövidlátással, tehát a résszel szembe helyezni, különben nem éri el célját. Mai életünk azért süllyed, s ha stagnál, még jó sorunk van, mert nincsen karizmatikus vezetõ, nincsen avatott táltos a nemzet élén.

2. Aztán nem lehet táltos-zseni, "aki elfecsérli testi, szellemi ás szívbéli erejét, aki apró pénzre beváltja energiáját..."(Egység! - szerk.)

Voltaképpen azt erõsíti, amit az imént tárgyalunk. Ám benne van a régi-új gnosztikus tanítás is ebben a gondolatban: Minden, ami létezik, az egy. Ahogy a mag és a gyökér is egy a szárral, a lombbal és virágzattal, úgy egy az ember is Istenével. Akit Isten ráébreszt erre, s elhívja egy, a teljességgel kapcsolatos feladatra, az a táltos. A magyar ember kötelessége ennek az egységnek helyreállítása saját életében és közösségében. Konkrétan arról beszélek, hogy pl. a magyar családnak a Szentháromság belsõ törvényei alapján kell felépülnie ahhoz, hogy a társadalom sejtjeként egy egészséges, nemes, felfelé törõ lelkû társadalmat építhessünk. Láthatjuk, mi történik, ha az ember testi, lelki és szellemi energiáit rossz célokra fecsérel el: egyik részrõl Hirosima és Nagaszaki, atomfelhõ, másik részrõl kiégett civilizáció, depresszív gazdagság, állandó munkában agyonhajszolt, dühödt, agresszív, deviáns tehetetlenség, majd az elégedetlenség keltette háború nyomán a természet egész-ségének felbomlásával sorba fûzött természeti katasztrófák a következmények. (És egymásnak esõ nemzetiek! - szerk.) A Zseni, azaz a táltos azonban az egységes erõk rendszerét nem apró pénzre akarja váltani, hanem kifejti velük hatását. Isten Országa ugyanis se nem zsibvásár, se nem zsinagóga, se nem tõzsde, hanem - ahogy Babits írja "Az Igazi ország" c. versében: "Mert nem holt rög, hanem élõ lélek..." . Isten erejének nincsen árfolyama, nem adható-vehetõ portéka az, hanem Élõ, Teremtõ, Szeretet áradó, ingyen ajándéka. Amikor a táltos mûködni kezd, a Végtelen leszáll a végesbe, s feltárja elõtte a teljesség titkait.

3. Nem lehet táltos, "aki önerejének támogatására folyamodott segélyhez..."

A táltos-kultusz ereje éppen abban áll, hogy teremtõ erõket képvisel, újrateremtõ erõket. Nincsen szüksége segítségre, mert õ maga a segítség. Ahol a táltos-erõ megjelenik, s ezt hamarosan barátaink és ellenségeink is meg fogják tapasztalni, ott kõ kövön nem marad, bár igazából semmi sem változik, csak az erõviszonyok állnak helyre, mert az elrontott teremtésben ez az erõ REND-et tesz, helyre igazít. (Az utalás itt is egyértelmû! - szerk.) Ez pedig sokszor kataklizmákkal jár azok számára, akik szeretnek a rossz struktúrák zavarosában halászni, míg a tiszták mindeközben a zöld hegyekre boruló színes alkonyat rendjében gyönyörködnének. Ez a jelenlegi magyarországi politikai hatalom legnagyobb rettegése is: nem a tömegektõl fél, mert tömeget fel lehet oszlatni, a tömegakaratot meg lehet törni. A személyes, néven nevezhetõ erõtõl retteg, a magányos harcostól, aki megjelenik a színen, nem öl meg senkit, még meg sem dorgál senkit, hanem puszta jelenlététõl felfordul a megszokott rossz szerkezete és helyreáll a törvénykezés súlya. A táltosra, s a lába nyomán kelõ magyar emberre ugyanis egyre kevésbé vonatkoznak az anyagvilág törvényei. Átszellemül a test, s többé már nem bántható, nem lehet börtönbe zárni, mert szelleme és Igéje nem korlátozható többé.

Amikor Jézust kijelentései miatt, ti. hogy Õ az Isten Fia, a zsinagógai zsidók meg akarják kövezni, egyszerûen átmegy közöttük, s eltávozik. Ez a hatalom a táltos hatalma, mert ahogy az Isten a körülményeknek is ura, személyes szolgája is ura a mindenkori körülményeknek. A jelenlegi hatalom retteg a táltos fellépésétõl, aki egy személyben maga a REND. Amennyiben mi ma az antikrisztus idejében élünk, annyiban a Szabadító Egyszemélyû Isten idejében is élünk. Mert a kettõ vagy együtt létezik, vagy egyáltalán nem is létezik. Ez a dualista felépítésû világ alaptörvénye. Utóbbi lába nyoma elõtt söpri az utat, hogy tiszta helyre lépjen a Táltos.

4. Nem lehet táltos, "aki hitében megtántorodhatott, s az út közepén megállott..."

A táltos a szó mai értelmében véve nem istenhívõ ember. Aki ugyanis istennel naponta szemtõl-szemben állhat, annak nincs szüksége a hit mankóira. A táltost ezért nevezik "látó embernek", "tudó embernek" is, mert beavatottságában a nem tudhatót is tudásként kapta meg. Ha most a Kelet emberének szájával fogalmaznék, azt kellene mondanom, hogy a táltos egyfajta bodhiszatva, buddhi, szent ember, megvilágosodott, aki egyenességében sosem tántorodik meg, hiszen nem manipulálható hitek, hanem a mindentudás bizonyossága vezeti. Nincs módja félúton megtorpanni, mert, akit bizonyosság vezet, az célhoz is ér. Ezért jelent hatalmas veszélyt a táltos a ma regnáló gonosz hatalmakra, mert nincsen erõ, ami feltartóztathatná. Ha akarná, a gonosz örökre elnémulna, meg tudná kínozni õt egy ujjmozdulattal, de szerepe nem a bosszúállásban áll, hanem a szeretet országa eljövetelének elõkészítésében. Szeretetbõl üt is, ha kell, okoz fájdalmat is pedagógiai célzattal, de sosem pusztít, és nem rombol. Nemzetünk népi szellemében benne él a táltosság szellemisége. Ezért kell a sátáni hatalomnak mindenekelõtt a magyart kiirtania, s ezért ez a kapkodó sietség, mert a megébredt táltos soha többé nem megölhetõ, az alvó azonban igen.

5. "akit a sivatagban a félénkség láza gyötört, akit honvágya visszatart a nagyvilág ismerettõl..."

A sivatag, a pusztaság, az üresség, a semmi lakhelye. A táltosnak pedig éppen az a feladata, hogy ezen a nemtelen, színtelen és szagtalan emberi közegben minden érzelem nélkül átvágjon, s ne fogja el a bizonytalan, azaz tudatlan, azaz tudattalan ember gyötrelmes félénksége, bizonytalansága. Péter apostol a Fõ-Táltos által felkent táltos-pap, aki mint Szikla, szikességben akkor éledt meg, amikor az ember-halászat vizét magába szívta, s átjárta egész lényét az éltetõ nedv. A sivatagból, a Holt-tengeri esszéneusok közül, a halott víz partjáról jött a táltos János is az élõ vízhez, a folyóhoz, hogy a Szellem vizével öntözze a kiszikkadt emberi világot.

Aki biztos léptekkel, ütemes magabiztossággal tart a kertkapu felé, azt a kutya sem ugatja meg. Baj a kapkodókat, a félénkeket, a rettegõket éri állandóan. A honvágy Csontvárynál a kényelmet jelenti. Visszavágyást a húsosfazekakhoz, az izzadtságszagú Kádár-kor bableveseihez, krumplistésztájához, a meleg és kényelmes fotelokba, a meghitt gyermekkorba, a szülõi ház védettségébe, stb. azaz megfutamodást a feladatok elõl. A táltos azonban hatalommal él. Az átlagember érzelmei, nosztalgiái benne, feladatteljesítés közben nem mûködnek. Isten ereje hajtja és hatja át, ezért mindig tudja, mi a teendõ, s maradéktalanul eleget tesz a hívásnak és küldetésnek. Bizalommal ráhagyatkozik a felsõ útmutatásra, s biztonsága teljes tudatával belép a sötétség átláthatatlan kuszaságába, mert tudja, hogy a Teremtõ Erõ van vele, s ez az erõ maga a világot élettel áterezõ Fény.

6. "aki szeszes italokkal él..."

Az ember, s különösen a táltos ember alapvetése a józansága. Nem lemondásról van szó, nem böjtrõl, hanem egy felébredt állapotról beszélek. Arról az állapotról, amikor az embernek nincsen már szükséges kábító- szerekre, unalomûzõkre, stimulálószerekre, transzba ejtõ gombákra, kábító levelekre, mert ebben az éber állapotban nem igényünk már a felejtés. Arról a jóga által égakrá-nak nevezett állapotról, mely nem igényel már eszközöket, közvetítõket, ha hatni akar. Hatalmas állandó jelenlét és állandó hatóerõ. Akit megkísértenek a Nagy illuzionista trükkjei, alkalmatlan a magyarságra. Szeszekkel terhelten eltûnik a felelõsségérzet, elpárolog a szent igyekezet, s megszûnik a szellemi hatásmechanizmus. Lehet, hogy szeszesen jól érzed magad néhány órára, de aztán jön az ébredés...

7. "akinek kemény a föld és a kõpárna..."

Soha senki sem mondta, hogy a kiválasztottság kényelmes állapot. Ezt közli itt velünk Csontváry. Emlékezzünk csak Wass Albert öreg mezõségi táltosra, aki barlangokban húzta meg magát, vagy volt mit ennie, vagy nem volt. Ki vállalja manapság az ilyen körülményeket? Az az ember, aki bizonyosságot szerzett a világ kártyavár voltáról, de egyben bizonyosságot szerzett az evilági élet felelõsségérõl is. Isten Fia is gyalog járta a földi országutakat, s láthattuk: maga Isten képes volt leszállni a végtelenül elesettek közé, hogy vigasztalást nyújtson. Táltos csak az lehet, akinek nincsenek már érdekei, s emiatt nincsen már vesztenivalója. Hány katolikus pap, s hány családos protestáns lelkész adta be a derekát, s hajolt meg a kommunista rezsim akarata elõtt, mert kényelmét, jövedelmezõ, gazdag egyházközségét, tele hûtõládáját meg akarta tartani, mert gyermekeinek tovább kellett tanulniuk, mert feleségének kellett a jó állás stb. Jézus azonban figyelmeztetett mindannyiunkat: aki nem hagyja el családját, kényelmét, berögzöttségeit Õérte, nem méltó hozzá. Aki nem veszi fel keresztjét, s nem követi õt, méltatlan hozzá. A táltosnak ez egyáltalán nem kérdés, mert õ az Isten-bizonyosság hordozója. Ha ráébrednél, hogy kézrátétellel képes vagy gyógyítani, s van benned egy szikrányi jóakarat, magad is hátrahagynál csapot-papot, s követnéd Jézust az úton, amit kijelölt számodra. De te fel sem teszed a kérdést, hogy képes vagy-e rá! S vajon papjaink, akik "felszenteltnek", "tisztelendõnek" vagy "tiszteletesnek", "atyának" szólíttatják magukat, tudnak-e vajon kézrátétellel gyógyítani? Kinek az atyjai õk, kiért vállalnak naponta felelõsséget, üldöztetést, áldozatot? Képesek-e ördögöt ûzni, halottat feltámasztani, elesettet vigasztalni, azaz felemelkedni Isten akaratának magasába, vagy csak az arannyal átszõtt palástok, süvegek, a cím, a rang, a csipkés aljú papi szokmány, s a szolgahad érdekli õket, mint semmi más a világon?

S most fordítsuk meg a dolgot! Ki tehát a táltos?

Az, akit Isten személyesen kiválaszt erre a feladatra, s hogy az emberek ideje-korán megismerjék, testi jegyekkel látja el. Aki kiválasztottként energiáját nem szórja szét, hanem ahol megjelenik, mindig Isten teljessége hat általa. Az, akit nem vezetnek az evilági érvényesülés, a meggazdagodás, a személyes jólét vágyai, s ezért teljesen Istenre bízza magát. Az, akinek soha nincsen segítségre szüksége, mert õ maga a segítség. Az, akiben a hit már fölöslegessé vált, s annak helyét átvette az Istentudat bizonyossága. Az, akire nem hatnak már a körülmények erõi, áramlatai. Akinek jelenléte a szókimondó, igaz józanság tökéletes jelenléte az emberi társadalomban, s aki számára semmiféle kényelmi szempont nem rendelkezik semmiféle jelentõséggel: feladatot tesz, elvégzi a reá róttakat, s mindezt annak a tudatában, hogy mindezért semmilyen személyes elõny, fizetség nem jár.

S természetesen az, s ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni: akit Isten szeretettel kiválaszt a feladatra, s személyes erõivel látja el, hogy segítsen nemzetén, testvérein. Így óvakodjunk az önkiválasztottaktól és kérdezzünk testi jegyeik után!

A táltos, akármilyen hihetetlen is ez a mai nap emberének, egyre teljesebb valóságával visszatér a mai Magyarországra, kilép a fényre, s kifejti jótékony hatását a napi politikában, a közösség egész-ségét illetõen, s ha erre igény jelentkezik, az egyes személy személyes életében is.

Vigasztalódjon hát a nemzet, mert ahol jelen van a táltos-erõ, ott semmi sincsen elveszve!

Írta: Lajdi Tamás

Hozzszlsok


#1 | talpi - 2013. december 02. 21:16:34
jó, nagyon jó, érdemes megfontolni.

Hozzszls kldse


Hozzszls kldshez be kell jelentkezni.