Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




E-mail:
kissimre3@citromail.hu

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvről írták...

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Csevegő

spartakusz
üzenetet írt!
2014.11.18
16:17
Üzenőfal

Üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ELOSZTÓ OLDAL A: HTTP://WWW.POSTAIMREBLOG.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - továbbra is elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala


..................

Nem kegyelmez a jövő hadserege


Ha robotok vívnák a háborúkat, akkor nem kellene rengeteg katonának meghalnia, és nem kellene tartani fegyveres lázadásoktól sem. Ezért ölnek dollármilliárdokat a világ legfejlettebb országai automatikus fegyverek fejlesztésére. A probléma csak az, hogy a háborúk legbonyolultabb helyzeteit képtelenek megoldani a robotok. Hogyan különböztet meg egy robotkatona egy veszélyes lázadót egy játék pisztolyos gyerektől? És hogyan méri fel, hogy egy tömegmészárlás túl nagy áldozat egy jelentéktelen katonai sikerért?

"Képzeljen el egy édesanyát, aki éppen a gyerekét nézi, miközben ő egy játék pisztollyal játszik, de a falujukban katonai akció kezdődik. Az anya rémülten ordítva szalad át a téren a gyerekéhez. Egy katona felismerné a félelmét, és rájönne, hogy ami történik, az ártalmatlan. Egy robot azonban képtelen megérteni az emberi szándékot, és csak a figurákat, a fegyvert és a hirtelen mozgást észlelné. Egy katona valószínűleg nem nyitna tüzet, egy robot azonban lelőné az édesanyát és a gyereket is" - ezzel a történettel kezdődik a Foreign Policy "gyilkos robotokról" szóló cikke.

A szerző, Bonnie Docherty a társszerzője annak a jelentésnek is, amelyet a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet és a Harvard Egyetem jogi kara adott ki a múlt héten az Emberiesség elvesztése: A gyilkos robotok ellen címmel. A jelentés a HRW szerint az első harcászati robotokkal foglalkozó anyag, és arra szólítja fel az automatizált fegyverekkel rendelkező országokat, hogy hagyjanak fel az ilyen jellegű fejlesztésekkel, mert azok a jövőben komoly veszélyt jelentenének a civil lakosságra.

Felváltják a hús-vér katonákat

Automatizált fegyverekkel jelenleg több ország, köztük az Egyesült Államok, Kína, India, Izrael, Dél-Korea és az Egyesült Királyság hadserege is rendelkezik. A jelentés a robotfegyverek három kategóriáját különbözteti meg: egyes fegyverek csak emberi parancsra képesek kiválasztani és megtámadni a célpontjukat, más fegyverek tevékenységét csak ellenőrzik az emberek, a harmadik kategóriában pedig azok a fegyverek vannak, amelyek emberi engedély nélkül választják ki és semmisítik meg a célpontokat. Teljesen automatikusan működő robotok egyelőre a jelentés szerint még nem léteznek, de az előképeik már igen.

A határőr
Forrás: AFP/Kim Dong-Joo
A darabonként 200 ezer dollárba kerülő őrrobotot a Samsung közreműködésével fejlesztette ki Dél-Korea, és az Észak-Koreával határos demilitarizált zónában használják. Jelenleg felderítést végez, hő- és mozgásérzékelővel is el van látva. Ha betolakodót érzékel, akkor jelzést küld egy bázison lévő katonának, aki akár beszélhet is a roboton keresztül a betolakodókkal, vagy tűzparancsot adhat. A robot ugyanis gépfegyverrel és gránátvetővel is fel van szerelve.

A hadseregek elsősorban azért használják ezeket a fegyvereket, mert így nem kell hús-vér katonákat küldeniük a csatatérre, és sokkal gyorsabban tudnak velük reagálni egy harcászati helyzetre. A jelentés szerint a jelenlegi robotfegyverek működését még az emberek határozzák meg: a legismertebb robotfegyverként ismert drónok például csak akkor támadnak, ha a távirányító másik felén ülő katona meghúzza a ravaszt. Ezek a fegyverek azonban még így is rengeteg civil halálát okozták az elmúlt években.

Az amerikai hadsereg a Washington Post szerint tíz évvel ezelőtt vetett be először robotrepülőt, hogy megöljenek egy terroristavezért. Azóta több mint négyszáz bevetésre küldhettek robotrepülőket, a pontos számot lehetetlen meghatározni, a hadsereg ugyanis nem minden dróntámadást ismer el hivatalosan. Egy nemzetközi újságíró szervezet összesítése szerint azonban az amerikai sereg pakisztáni, jemeni és szomáliai dróntámadásai során közel 4500 ember halhatott meg, köztük 1100 civil, 213 gyerek.
A kaszás
Forrás: AFP/Getty Images/Ethan Miller
Az amerikai MQ-9 Reaper a Predator nevű drón továbbfejlesztett változata. Felderítő repülésekre is alkalmas, de felszerelhető bombákkal és Hellfire típusú rakétákkal is. Teljesen felszerelve 14 órán keresztül képes a levegőben lenni, közel 6000 kilométer a hatótávolsága. Képes önállóan repülni előre beprogramozott útvonalakon, de állandóan felügyeli egy operátor, a fegyverrendszert pedig csak a pilóta tudja irányítani a földi bázisról.

Az amerikai drónokat a leggyakrabban felderítésre használják, de ilyen robotrepülők járőröznek például a mexikói határ fölött is. Egy drón működtetése sok katonát igényel, a pilótán kívül ugyanis operátorok, és adott esetben hírszerzési elemzők is kellenek hozzá. A Foreign Policy szerint 168 ember kell ahhoz, hogy egy Predator típusú drónt a levegőben tartsanak, míg egy F-16-os vadászgéphez csupán 100. A drónok azonban sokkal olcsóbbak egy ember által vezetett vadászgépnél, a gyártási költségek között a különbség akár negyvenmillió dollár is lehet.

Az USA fejleszt, a britek óvatosak

A Human Rights Watch jelentése szerint az amerikai kormány évente hatmilliárd dollárt (1300 milliárd forintot) költ robotfegyverek fejlesztésére és bevetésekre. A védelmi minisztérium által kiadott hosszú távú stratégia légi, földi és víz alatti fejlesztéseket is előirányoz. A földi egységekkel foglalkozó rész leszögezi, hogy növelni akarják az egységek függetlenségét az emberi tényezőtől "az ellenőrzött autonómia jelenlegi, és a teljes autonómia jövőbeli céljával". Az amerikai légierő egyik másik anyaga szerint pedig az embereknek a jövőben csak a különböző döntések végrehajtásának ellenőrzésével kell majd foglalkozniuk. "A mesterséges intelligencia fejlődése lehetővé teszi, hogy a rendszerek harci döntéseket hozzanak bizonyos eljárási szabályok keretén belül, de a nélkül, hogy szükségképpen emberi beavatkozást igényeljenek" - írták.
Az ágyúk
Forrás: Rheinmetall AG
A Nächstbereichschutzsystem Mantis egy rövid hatótávú védelmi rendszer, amely Németország afganisztáni bázisait védi. Teljesen automatikus, észleli, befogja, és kilövi a célpontjait. Alig négy és fél másodperccel a cél észlelése után tüzet nyit a 35 milliméteres ágyújával. Egy egység hat ágyúval, két érzékelővel, és egy földi parancsnoki központtal rendelkezik. A HRW szerint a rendszert csupán felügyeli egy operátor, és nem biztos, hogy van lehetősége felülírni a rendszer által indított támadások automatikáját.

A robotfegyverek elterjedésével Nagy-Britannia védelmi minisztériuma is foglalkozott. A minisztérium 2011-ben kiadott jelentése szerint ezek a fegyverek morális és jogi problémákat is felvetnek. A Guardian szerint a jelentés egyenesen a Terminátor című filmhez hasonlítja a robotfegyverek elterjedését, amelyben robotkatonák mészárolják le az embereket. A jelentés szerint a technológiai fejlődés már olyan szintű, hogy Nagy-Britanniának ki kell dolgoznia egy álláspontot arról, hogy mit tart "elfogadható robotmagatartásnak". A britek jelenleg is több Reaper típusú amerikai drónt üzemeltetnek, a HRW jelentése szerint pedig egy Taranis nevű saját drónt is fejlesztenek, amely csapásmérésre és ellenséges repülők lelövésére is képes lesz. A brit légierő szerint viszont mindenképpen emberi irányítás alatt fog állni.

Az izraeli hadsereg szintén üzemben tart több robotfegyvert is, köztük saját fejlesztésűeket. Van határőrző dzsipjük, felderítő hajójuk, és az amerikaiakkal közösen fejlesztik a dróntechnológiát. A hadsereg hivatalos blogja szerint ezeknek az egységeknek az az előnye, hogy a bevetésükkel nem kell a saját katonáik életét kockára tenniük.
A felderítő
Forrás: AFP/Yoav Lemmer
A Guardium nevű, izraeli fejlesztésű dzsip a gázai határon járőrözik. Alapvetően egy bázisról vezérlik, de előre beprogramozott útvonalakat is képes teljesíteni. Érzékelőkkel és kamerákkal van megpakolva, de a váratlan helyzetekre akár halálos erővel is képes reagálni. A hadsereg blogja szerint a Guardium képes visszatartani az ellenséget, amíg a csapatok megérkeznek, de "különböző módszerekkel ki is iktathatja a fenyegetést".

Nem ér fel az emberrel

Az érzelem és empátia, valamint az emberre jellemző mérlegelés hiánya miatt a HRW jelentése komoly veszélynek nevezi a robotfegyverek fejlesztését, azok ugyanis rengeteget árthatnak a civil lakosságnak. A jelentés szerint a robotok képtelenek lennének megkülönböztetni egymástól az ellenséges katonákat és civileket, ez ugyanis már most is problémát jelent.

A jelentés szerint az elmúlt évtizedek háborúira az volt a jellemző, hogy a harcoló felek nem viselnek katonai egyenruhákat, hanem elvegyülnek a civil lakosság között, és csupán a viselkedésük alapján lehet beazonosítani őket. A jelentés szerint a robotok nem képesek különbséget tenni a civilek és a katonák között, ha nem különböztetik meg őket speciális fizikai jelek, például az egyenruha. Ráadásul a terroristák így át is tudnák verni ezeket a robotokat egyszerűen azzal, hogy elrejtik a fegyvereiket.
A Vaskupola
Forrás: MTI/EPA/Jim Hollander
Az izraeli hadsereg több automatikus védelmi berendezéssel is rendelkezik, közülük a legismertebb egy fejlett rakétaelhárító rendszer, az úgynevezett Iron Dome (Vaskupola). Ezt a rendszert alapvetően a gázai övezetből érkező palesztin rakéták lelövésére fejlesztették ki. Automatikusan érzékeli és befogja a célt, a tüzelés előtt azonban üzenetet küld egy operátornak, akinek azonnal el kell döntenie, hogy engedélyezi-e a támadást, vagy nem. 2012 novemberéig több mint 400 gázai rakéta becsapódása ellen nyújtott védelmet, állítólag nyolcvanszázalékos a hatékonysága, de a mostani palesztin bombázás során csak a rakéták felét tudta leszedni.

Az arányosság elvét szintén nem tudná kezelni egy robot. Ez jelenti azt, amikor a támadás előtt a parancsnok mérlegeli, hogy a civil veszteség elfogadható arányban áll-e a katonai haszonnal. Katonai vezetők ezt a döntést a szerzőknek úgy írták körül, mint a fegyveres ütközetek egyik legnehezebb és legelvontabb döntési helyzetét. A Sheffield-i Egyetem egyik szakértője azt mondta, hogy ezekben a helyzetekben rengeteg körülmény alapján kell mérlegelni, erre pedig kaotikusan reagálhatnak a robotok. Az ugyanis valószínűtlen, hogy előre beléjük lehetne programozni minden egyes lehetséges forgatókönyvet. A jelentés szerint a robotok a szoftverek korlátai miatt egyszerűen nem tudják kellő mértékben felfogni a körülöttük zajló eseményeket.

"Egy teljesen önálló őrrobot számára nehéz lenne eldönteni, hogy a már egy alkalommal meglőtt betolakodó csak szimulálja a sérülését miközben a földre esik; egy gyors akcióval lehetséges lenne őrizetbe venni annak ellenére, hogy könnyebben sérült; vagy pedig olyan súlyosan megsebesült, hogy már képtelen ellenállni, és emiatt szükségtelen másodszor is rálőni" - írja a jelentés.

Egyszerűbb lesz háborút indítani

A robotok az emberektől eltérően nem éreznek. Ez a jelentés szerzői szerint jó, ha félelemről vagy dühről beszélünk. Ezek az érzések ugyanis befolyásolhatják a katonák ítélőképességét és akár civilek megtámadáshoz vezethetnek. Hozzáteszik azonban, hogy egyúttal az olyan emberi érzések mint a szánalom vagy a kegyelem a legjobb biztosítékai annak, hogy ne történjen mészárlás. Mindezek miatt a robotok tökéletes eszközök lehetnek egy diktátor kezében, aki terrorizálni akarja a saját népét. A jelentés szerint még a legkeményvonalasabb katona is a parancsnoka ellen fordulhat, ha arra utasítják, hogy lőjön a saját honfitársaira, egy robot azonban képtelen lenne fellázadni.
A falanx
Forrás: Wikimedia Commons
Az amerikai MK 15 Phalanx fegyverrendszert a haditengerészetnél rendszeresítették, ez védi az amerikai hadihajókat a rakétáktól és egyéb légi támadásoktól. A tetején lévő fehér burokban két radar is található, alatta pedig egy 20 milliméteres gépágyú. Automatikusan tüzet nyit, és képes a nagy sebességgel közeledő rakéták leszedésére is.

A robotfegyverek elterjedésével háborúzni is egyszerűbb lesz. A lehetséges civil és katonai vesztésegeket ugyanis minden kormány felméri, mielőtt háborút indít. "A vezetők talán kevésbé fogják ellenezni a háborút, hogy ha a saját katonáikra leselkedő veszélyeket csökkentik, vagy kiiktatják. Ebben az esetben a robotizált sereggel rendelkező országok sokkal agresszívebbek lehetnek" - írták.

Magyar drónok is repkednek

Drónokkal a magyar honvédség is rendelkezik: kilenc darab Skylark-I LE típusú robotrepülőt használ. Ezek izraeli fejlesztésű minidrónok, felderítésre alkalmasak. Újabban azonban a magyar hadsereg saját drónokat is fejleszt, az Ikran és a Bora névre keresztelt felderítőgépekkel elsősorban a polgári légi eszközök piacára akarnak betörni (erről itt olvashat bővebben).

A pilóta nélküli repülőgépek többek között alkalmasak katasztrófavédelmi feladatok, vészhelyzetek elhárítására is - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a magyar fejlesztésű gépek veszprémi bemutatóján november elején. A tárcavezető szerint a drónok a katonai terület mellett polgári területen is segítséget jelenthetnek, például eltűnt személyek felkutatásában, vagy különböző vezetékek, hálózatok, települések feltérképezésében.
A magyar drón
Forrás: HM/Csudai Sándor
A Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) és a HM Currus Zrt. 2007-ben kezdte el a kutatást a pilóta nélküli repülőgépek terén. A magyar fejlesztésű Ikran nevű repülőgép képes előre programozott felderítő repülési célfeladat tervezésére, nyomon követésére, a fedélzetén elhelyezett HD kamera 12-szeres optikai zoommal rendelkezik, a pilóta manővereit az orrkamera segíti telemetriaadatokkal; a Bora nevű gép ugyanezeket tudja, de egy HD képfeldolgozó, összehasonlító és kiértékelő szoftverrel is fel van szerelve.

Nemcsak a hadsereg fejleszt, magánemberek is dolgoznak robotok létrehozásán. Két magyar egy helikopter árának töredékéből épített egy nyolcrotoros oktokoptert. Nagyobb súlyú tárgyakat, profi kamerákat is a levegőbe tud emelni, és élőben követhető, amit lát. A tervezők filmes feladatok elvégzésére akarták képessé tenni, távirányítóval irányítható.
Link

Hozzászólások


#1 | torokgyik - 2012. november 30. 19:05:20
És majd a robotokkal fizettetik ki a kárpótlásokat is?
#2 | soveg - 2012. november 30. 20:46:36
Persze kellenek a robik...

Meg mondjuk pár milliárdal kevesebb ember.

O majd elfelejtettem: nem kéne háborusdit játszani aztán mondjuk azt az energiát be is lehetne fektetni mondjuk az emberek foglalkoztatására, taníttatására aztán még robik sem kellenének....s_u 
#3 | Perje - 2012. december 01. 00:20:29
Már anyahajókról és indul/landol és levegőben töltig ezt az amerikai drónt:
http://www.reuter...annel=2602
#4 | Perje - 2012. december 01. 21:52:40
Az amerikai szenátus megtiltotta a pentagonnak azt, hogy üzletet kössösn a legnagyobb orosz haditechnikai exportőrrel. Az indok, a Sziriának történt fegyverszállítás. Ha a zsoldosoknak szállítottak volna az oroszok, akkor erre nem kerülhetett volna sor.
http://lenta.ru/n...01/senate/

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.