Navigáció
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
Üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
Egy magyar állami bank hĂłdĂtja meg a piacot?
Nátrán...hm..az õsi magyar Nátrán vezĂ©r leszarmazottja? Kazár zsidĂł Ă©s legjobb, ha a kitelepĂtĂ©sbe fekteted be a maradĂ©k menĂłrádat! Eddig soha nem látott hitelezĂ©si aktivitást tervez az Eximbank, mĂ©rlegfõösszegĂ©t pedig a mostaninak a többszörösĂ©re növelnĂ© nĂ©gy Ă©v alatt. Nátrán Roland, a bank vezĂ©rigazgatĂłja a Portfolio.hu-nak adott interjĂşjában elmondta: a legjobb minõsĂtĂ©ssel rendelkezõ kis- Ă©s közĂ©pvállalkozások már 2%-os kamatozás mellett hitelhez juthatnak Ăşj hitelprogramjuk rĂ©vĂ©n. Szerdán 14 kereskedelmi bank kĂ©pviselõjĂ©vel Ărták alá az errõl szĂłlĂł megállapodást, hiteleik legalább 70%-a a jövõben is rajtuk keresztĂĽl jut el az exportálĂł vállalkozásokhoz Ă©s beszállĂtĂłikhoz.
P.: Ăšj, 400 milliĂł eurĂłs hitelkeret-megállapodást Ărt alá szerdán az Eximbank vezetõjekĂ©nt 14 kereskedelmi bank kĂ©pviselõjĂ©vel. Miben más ez, mint az Eximbank eddigi hitelprogramjai, amelyekben szintĂ©n a bankok refinanszĂrozásával juttatták el a forrásokat a vállalkozásoknak?
Egy magyar állami bank hĂłdĂtja meg a piacot?Nátrán Roland: ValĂłban vĂ©gzett már eddig is export-refinanszĂrozást a Eximbank (sõt, hitelállományának közel 70%-át ezek teszik ki), a mostani megállapodás azonban több Ăşj elemet is tartalmaz. Az eddigiektõl eltĂ©rõen ezek a források szolgáltatásexporthoz Ă©s feldolgozott mezõgazdasági termĂ©kek kivitelĂ©hez is felhasználhatĂłk, valamint az exportõrök mellett immár az exportcĂ©lĂş tevĂ©kenysĂ©get vĂ©gzõ beszállĂtĂłk is hozzájuthatnak ezekhez a hitelekhez. A korábbiaktĂłl eltĂ©rõen nemcsak eurĂłban, hanem dollárban is finanszĂrozunk. Az emlĂtett tĂ©nyezõknek köszönhetõen a magyar gazdaság szĂ©lesebb szegmensĂ©hez jutunk el, mĂ©gpedig Ăşgy, hogy az árazásban Ă©s több más ponton is kedvezõbb feltĂ©teleket biztosĂtunk a bankok Ă©s rajtuk keresztĂĽl a vállalkozások számára, mint eddig. További változás, hogy mĂg korábban az Eximbank likviditása nem volt problĂ©mamentes, tavaly decemberben elindĂtott kötvĂ©nyprogramunk Ă©s a refinanszĂrozĂłkkal folytatott tárgyalásaink rĂ©vĂ©n Ăşj forrásstratĂ©giával álltunk elõ. Ă–römmel mondhatom, hogy nincs többĂ© likviditási korlát: az eddig igĂ©nyelt 400 milliĂł eurĂłs hitelkeret felĂĽlrõl nyitott. Nagyságát a kereskedelmi bankok igĂ©nye szabja meg, szabadon bõvĂthetõ. A harmadik nĂłvumkĂ©nt emlĂtenĂ©m, hogy nagyon komoly erõfeszĂtĂ©seket teszĂĽnk a kereskedelmi bankok bevonására, aktivitásának növelĂ©sĂ©re. Tárt karokkal várjuk õket, csakĂşgy, mint a forrást igĂ©nybe vevõ kkv-kat. Napi kapcsolatot tartunk a partnerbankokkal, mĂ©rjĂĽk corporate finance munkatársaik felkĂ©szĂĽltsĂ©gĂ©t Ă©s aktivitását. Komplex program tehát ez, melynek legfontosabb cĂ©lja a kereskedelmi bankok intenzĂv bevonása rĂ©vĂ©n a magyar export megĂşjĂtása.
P.: Milyen kamatszint mellett kĂ©pesek Ăgy, közvetett mĂłdon megfinanszĂrozni az exportõröket Ă©s beszállĂtĂłikat?
N. R.: A jogszabály alapján ezeket a hiteleket az OECD által nemzetközileg meghatározott Ăşn. CIRR (Commercial Interest Reference Rate)-kamatlábnál legfeljebb 2 százalĂ©kponttal kisebb kamatszint mellett nyĂşjthatjuk a bankoknak. Az eurĂł Ă©s dollár CIRR Ă©rtĂ©ke jelenleg 1,39% ill. 1,40%, vagyis akár negatĂv kamattal is nyĂşjthatnánk ilyen hitelt a bankok felĂ©, de jelenleg 0,5 % a minimális kamat mĂ©rtĂ©ke a hazai jogszabályi elõĂrásoknak megfelelõen. Az a tapasztalatunk, hogy a bankok átadják az Ăgy kĂ©pzett kamatelõnyt az exportõröknek, Ăgy az árazásban mi is rugalmasabbak tudtunk lenni: a jogszabály adta kereteken belĂĽl a lehetõ legnagyobb kedvezmĂ©nyt adjuk a partnerbankoknak. Annak Ă©rdekĂ©ben, hogy az elõnyt a kkv-k is Ă©rezzĂ©k, a felárakat is meghatározzuk, a kereskedelmi bankok 400 bázispontnál nagyobbat nem rakhatnak rá a refinanszĂrozási kamatlábra. A hitel kamata az exportõr számára tehát a banki forrásköltsĂ©g plusz 400 bázispont, azaz 0,5% refinanszĂrozási kamatláb mellett maximum 4,5 %. Tapasztalataink szerint azonban a bankok által alkalmazott felár átlagosan nem haladja meg a 180 bázispontot. A bankok közötti versenynek köszönhetõen tehát a hitelintĂ©zetek Ă©rvĂ©nyesĂtik a kedvezmĂ©nyt ĂĽgyfeleik javára. A legjobb minõsĂtĂ©ssel Ă©s feltĂ©telekkel rendelkezõ kkv-k Ăgy már 1,5-2%-os kamat mellett hozzájutnak a hitelekhez.
Mi az a CIRR?
Az Eximbank kĂ©t Ă©ven tĂşli közvetlen hiteleinek, Ă©s a bank által refinanszĂrozott származĂ©kos hitelek minimum kamatlába az OECD Irányelvei szerint a CIRR (Commercial Interest Reference Rate, Kereskedelmi referencia kamat). A CIRR Ă©rtĂ©kĂ©t az OECD havonta határozza meg a releváns futamidejĂ» államkötvĂ©nyek hozama alapján, a változás minden hĂłnap 15-Ă©vel lĂ©p Ă©letbe.
A kamatláb értéknapjának meghatározása:
refinanszĂrozási hitel Ă©s vevõhitelkeret esetĂ©n a befogadás napján Ă©rvĂ©nyes kamatláb
vevõhitel esetĂ©n a szerzõdĂ©s aláĂrás napján Ă©rvĂ©nyes kamatláb
A kamatláb mĂ©rtĂ©ke a kamatláb Ă©rtĂ©knapján rögzĂtĂ©sre kerĂĽl Ă©s változatlan marad a hitel teljes futamideje alatt. A CIRR Ă©rtĂ©ke jelenleg (március 15-tõl április 14-ig) 1,39% (EUR CIRR < 5 Ă©v), illetve 1,4% (USD CIRR < 5 Ă©v). A CIRR bázison kialakĂtott kedvezmĂ©nyes kamatláb alacsonyabb, mint az egyĂ©b forrásbĂłl nyĂşjtott, hasonlĂł hitelek kamata. Ha az Eximbank forrásköltsĂ©ge magasabb, mint az általa nyĂşjtott (CIRR alapĂş) hitel kamata, ennek terhĂ©t a magyar költsĂ©gvetĂ©s átvállalja. A 2013. Ă©vi kamatkiegyenlĂtĂ©si költsĂ©gvetĂ©si keret 7 Mrd Ft, de a keret felĂĽlrõl nyitott, Ăgy az igĂ©ny esetĂ©n növelhetõ. További elõnye a CIRR kamatozásĂş hitelnek, hogy az exportõr számára nincs kamatkockázata, mivel kamata a hitel futamideje alatt fix, Ăgy a kamatköltsĂ©g a teljes futamidõre elõre kalkulálhatĂł. Emellett az ĂĽgyfeleknek árfolyamkockázattĂłl sem kell tartaniuk, hiszen a hitel Ă©s a finanszĂrozott exportbevĂ©tel devizaneme azonos (EUR vagy USD).
P.: Csakhogy az Eximbank ennél magasabb kamat mellett jut forráshoz, a tavalyi félmilliárd dolláros kötvénykibocsátás során például 5,75%-os hozam alakult ki. A magyar adófizetõk fizetik meg a különbséget?
N. R.: Az Eximbank forrásköltsĂ©gei Ă©s a kihelyezett kamatai között termĂ©szetesen van egy rĂ©s, amit kamatelõnykĂ©nt a hazai exportõrök realizálnak. Az állam egy kamatkiegyenlĂtĂ©si rendszer keretĂ©ben tavaly 4 milliárd forintos támogatást nyĂşjtott ehhez, idĂ©n ez 7 milliárd forint körĂĽl alakulhat. Mivel ez állami támogatásnak számĂt, az EU Ă©s az OECD szigorĂş szabályai vonatkoznak rá. A közvetlen állami kiadáshoz kĂ©pest azonban jĂłval nagyobb az állam közvetett bevĂ©tele. Az exportõrök többletbevĂ©tele többletet generál a költsĂ©gvetĂ©s számára is, jelentõs rĂ©szben a nemzetgazdaságban jelentkezõ multiplikatĂv hatáson keresztĂĽl. SzámĂtásaink szerint 3-4-szeres multiplikátorrĂłl beszĂ©lĂĽnk, vagyis ennyivel nagyobb a nemzetgazdaság bevĂ©tele, mint a költsĂ©gvetĂ©s kiadása. További pozitĂv hatáskĂ©nt jelentkezik a foglalkoztatásnövekedĂ©s Ă©s a beszállĂtĂłi piac erõsödĂ©se. A magyar adĂłfizetõk pĂ©nzĂ©vel mi igyekszĂĽnk azáltal is takarĂ©kosan bánni, hogy forrásszerkezetĂĽnk diverzifikálására, ezáltal forrásaink olcsĂłbbá tĂ©telĂ©re törekszĂĽnk.
P.: Mikorra kell kihelyezniük a kereskedelmi bankoknak ezt a 400 millió eurót, és meddig lesz elég az összeg?
N. R.: Az Eximbank azon dolgozik, hogy minĂ©l gyorsabban kihelyezzĂ©k, Ă©s kihasználják a keretet a bankok, amelynek, mint emlĂtettem, a megemelĂ©sĂ©t is kĂ©rhetik. A 400 milliĂł eurĂłs keretet a következõ 12 hĂłnapra terveztĂĽk, de az összeg ennĂ©l jĂłval több is lehet. Az aláĂrásnál több bank is jelezte, hogy a most jelzett keretnĂ©l nagyobbat szeretnĂ©nek felhasználni, köztĂĽk olyan bankok is, amelyek korábban az exportfinanszĂrozásban nem voltak tĂşl aktĂvak. A 400 milliĂł eurĂł tehát felfelĂ© mĂłdosul. Ăšj termĂ©keket vezetĂĽnk be, palettánkat a forint CIRR-alapĂş hitelekkel bõvĂtjĂĽk majd, az exportcĂ©lĂş beruházást is finanszĂrozhatĂłvá tesszĂĽk. Mindig az a vĂ©gcĂ©l, hogy eljusson az exportõrökhöz Ă©s beszállĂtĂłikhoz az olcsĂł forrás. A garanciaprogram keretĂ©nek bõvĂtĂ©se is ezt segĂti.
P.: A 400 millió eurós keret nagyjából akkora, mint amennyit a tavalyi 500 millió dolláros kötvénykibocsátás keretében összegyûjtött az Eximbank. Így használják fel tehát az akkor bevont forrást? Lesz újabb kötvénykibocsátás is?
N. R.: SzembetĂ»nõ a kĂ©t összeg hasonlĂłsága, de teljesen vĂ©letlenĂĽl alakult Ăgy. A 400 milliĂł eurĂł a bankok visszajelzĂ©sei alapján alakult ki. A bank likviditásmenedzsmentje termĂ©szetesen nem ilyen egyszerĂ»en mĂ»ködik. TervezĂĽnk Ăşjabb forrásbevonást is: 2 milliárd eurĂłs kötvĂ©nykibocsátási programunkat eddig mindössze ötödrĂ©szben használtuk ki. A következõ kötvĂ©nykibocsátás idõpontját a bank - döntõ rĂ©szben a kereskedelmi bankok refinanszĂrozásán keresztĂĽl jelentkezõ - finanszĂrozási igĂ©nye fogja meghatározni, ráadásul nem is ez az egyetlen forrásbevonási lehetõsĂ©g. Februárban a KĂnai Export-Import Bank 100 milliĂł eurĂłs forrást nyĂşjtott számunkra, Ă©s elõrehaladott tárgyalásokat folytatunk más felekkel is. Az Eximbank tavaly Ă©v közepĂ©n 190 milliárdos forintos mĂ©rlegfõösszege a 2012. Ă©v vĂ©gĂ©re 260 milliárd forintra nõtt, a további növekedĂ©shez járulnak hozzá az Ăşj forrásbevonási lehetõsĂ©gek, illetve eszközoldalon a 400 milliĂł eurĂłs hitelkeret. Az elmĂşlt 12 hĂłnapban közel 150 milliĂł eurĂłt helyeztĂĽnk ki csak a refinanszĂrozási programon keresztĂĽl, a következõ 12 hĂłnapra tapasztalt banki igĂ©ny ennek csaknem a háromszorosa.
P.: Mekkora növekedést tervez az Eximbank idén, illetve a következõ években?
N. R.: Év vĂ©gĂ©re közel 400 milliárd forintos mĂ©rlegfõösszeget tervezĂĽnk a tavaly Ă©v vĂ©gi 260 milliárd forintossal szemben. Az ĂĽzleti tervĂĽnkben szereplõ cĂ©lkitĂ»zĂ©seknek az idõarányos rĂ©szĂ©t már tĂşlteljesĂtettĂĽk. ElkĂ©pzelhetõ, hogy ennĂ©l mĂ©g nagyobb lesz a bõvĂĽlĂ©s. Mint láthatĂł, nem öncĂ©lĂş ez a növekedĂ©s, lĂ©nyege az exportõröknek törtĂ©nõ likviditásnyĂşjtás. Közvetlen hitelezĂ©sĂĽnk a jövõben is a növekedĂ©s 30%-át, a refinanszĂrozás pedig a növekedĂ©s 70%-át teheti ki. Amennyiben nõ az igĂ©ny a bankok rĂ©szĂ©rõl, ez utĂłbbi 70% fölĂ© is mehet. Az Eximbank Ă©s a MEHIB összes exportfinanszĂrozĂł Ă©s exportbiztosĂtĂł tevĂ©kenysĂ©ge 2016. vĂ©gĂ©re 1900 milliárd forintra nõhet a mostani 400-450 milliárd forint körĂĽli szintrõl.
P.: Ez kiemelkedõen magas növekedĂ©si ĂĽtemet jelent. Fennáll a veszĂ©lye, hogy ez nem generál addicionális exportot, csak a meglĂ©võ anyabanki forrásokat helyettesĂti majd a bankszektorban.
N. R.: Ahol a kereskedelmi bankok önmagukban nem lennĂ©nek kĂ©pesek a finanszĂrozásra, ott addicionális tĂ©tel. NyilvánvalĂłan sok olyan vállalkozás van azonban, amely egyĂ©bkĂ©nt is finanszĂrozott lenne. A gazdaságpolitikai cĂ©l az, hogy a meglĂ©võ finanszĂrozási eszközöket bõvĂtsĂĽk, a már meglĂ©võ hiteleket pedig kedvezõbb kamatszint, kedvezõbb futamidõ Ă©s kedvezõbb folyĂłsĂtási paramĂ©terek mellett egĂ©szĂtsĂĽk ki. Ezzel egyenlõ versenyhelyzetet teremtĂĽnk más országok exportõreivel. Amennyiben nem addicionális forrásrĂłl van szĂł, az is Ă©rtĂ©k. 200-400 bázisponttal jobb kamatot nyĂşjtunk ugyanis, mintha az Eximbank refinanszĂrozása nĂ©lkĂĽl vennĂ©nek fel a vállalkozások hitelt. Az OECD által szabályozott metĂłdus Ăgy Ă©ri el a cĂ©lját: ne az döntse el az exportõrök versenykĂ©pessĂ©gĂ©t, hogy milyen pĂ©nzpiaci környezetben mĂ»ködnek.
P.: Tõkeemelésre is szükség van ehhez a kiemelkedõ növekedéshez az Eximbanknál?
N. R.: Egyelõre nincs tõkehiányunk, tõkehelyzetĂĽnk stabil. A következõ 18 hĂłnap növekedĂ©sĂ©hez szĂĽksĂ©ges tõke rendelkezĂ©sĂĽnkre áll, a tõkemegfelelĂ©si mutatĂłnk a szabályozĂłi minimum 8%-ával szemben 19%. A növekedĂ©s forrásai tehát adottak, joggal számĂthatunk a magyar kkv-k Ă©s partnerbankok bizalmára.
Link
P.: Ăšj, 400 milliĂł eurĂłs hitelkeret-megállapodást Ărt alá szerdán az Eximbank vezetõjekĂ©nt 14 kereskedelmi bank kĂ©pviselõjĂ©vel. Miben más ez, mint az Eximbank eddigi hitelprogramjai, amelyekben szintĂ©n a bankok refinanszĂrozásával juttatták el a forrásokat a vállalkozásoknak?
Egy magyar állami bank hĂłdĂtja meg a piacot?Nátrán Roland: ValĂłban vĂ©gzett már eddig is export-refinanszĂrozást a Eximbank (sõt, hitelállományának közel 70%-át ezek teszik ki), a mostani megállapodás azonban több Ăşj elemet is tartalmaz. Az eddigiektõl eltĂ©rõen ezek a források szolgáltatásexporthoz Ă©s feldolgozott mezõgazdasági termĂ©kek kivitelĂ©hez is felhasználhatĂłk, valamint az exportõrök mellett immár az exportcĂ©lĂş tevĂ©kenysĂ©get vĂ©gzõ beszállĂtĂłk is hozzájuthatnak ezekhez a hitelekhez. A korábbiaktĂłl eltĂ©rõen nemcsak eurĂłban, hanem dollárban is finanszĂrozunk. Az emlĂtett tĂ©nyezõknek köszönhetõen a magyar gazdaság szĂ©lesebb szegmensĂ©hez jutunk el, mĂ©gpedig Ăşgy, hogy az árazásban Ă©s több más ponton is kedvezõbb feltĂ©teleket biztosĂtunk a bankok Ă©s rajtuk keresztĂĽl a vállalkozások számára, mint eddig. További változás, hogy mĂg korábban az Eximbank likviditása nem volt problĂ©mamentes, tavaly decemberben elindĂtott kötvĂ©nyprogramunk Ă©s a refinanszĂrozĂłkkal folytatott tárgyalásaink rĂ©vĂ©n Ăşj forrásstratĂ©giával álltunk elõ. Ă–römmel mondhatom, hogy nincs többĂ© likviditási korlát: az eddig igĂ©nyelt 400 milliĂł eurĂłs hitelkeret felĂĽlrõl nyitott. Nagyságát a kereskedelmi bankok igĂ©nye szabja meg, szabadon bõvĂthetõ. A harmadik nĂłvumkĂ©nt emlĂtenĂ©m, hogy nagyon komoly erõfeszĂtĂ©seket teszĂĽnk a kereskedelmi bankok bevonására, aktivitásának növelĂ©sĂ©re. Tárt karokkal várjuk õket, csakĂşgy, mint a forrást igĂ©nybe vevõ kkv-kat. Napi kapcsolatot tartunk a partnerbankokkal, mĂ©rjĂĽk corporate finance munkatársaik felkĂ©szĂĽltsĂ©gĂ©t Ă©s aktivitását. Komplex program tehát ez, melynek legfontosabb cĂ©lja a kereskedelmi bankok intenzĂv bevonása rĂ©vĂ©n a magyar export megĂşjĂtása.
P.: Milyen kamatszint mellett kĂ©pesek Ăgy, közvetett mĂłdon megfinanszĂrozni az exportõröket Ă©s beszállĂtĂłikat?
N. R.: A jogszabály alapján ezeket a hiteleket az OECD által nemzetközileg meghatározott Ăşn. CIRR (Commercial Interest Reference Rate)-kamatlábnál legfeljebb 2 százalĂ©kponttal kisebb kamatszint mellett nyĂşjthatjuk a bankoknak. Az eurĂł Ă©s dollár CIRR Ă©rtĂ©ke jelenleg 1,39% ill. 1,40%, vagyis akár negatĂv kamattal is nyĂşjthatnánk ilyen hitelt a bankok felĂ©, de jelenleg 0,5 % a minimális kamat mĂ©rtĂ©ke a hazai jogszabályi elõĂrásoknak megfelelõen. Az a tapasztalatunk, hogy a bankok átadják az Ăgy kĂ©pzett kamatelõnyt az exportõröknek, Ăgy az árazásban mi is rugalmasabbak tudtunk lenni: a jogszabály adta kereteken belĂĽl a lehetõ legnagyobb kedvezmĂ©nyt adjuk a partnerbankoknak. Annak Ă©rdekĂ©ben, hogy az elõnyt a kkv-k is Ă©rezzĂ©k, a felárakat is meghatározzuk, a kereskedelmi bankok 400 bázispontnál nagyobbat nem rakhatnak rá a refinanszĂrozási kamatlábra. A hitel kamata az exportõr számára tehát a banki forrásköltsĂ©g plusz 400 bázispont, azaz 0,5% refinanszĂrozási kamatláb mellett maximum 4,5 %. Tapasztalataink szerint azonban a bankok által alkalmazott felár átlagosan nem haladja meg a 180 bázispontot. A bankok közötti versenynek köszönhetõen tehát a hitelintĂ©zetek Ă©rvĂ©nyesĂtik a kedvezmĂ©nyt ĂĽgyfeleik javára. A legjobb minõsĂtĂ©ssel Ă©s feltĂ©telekkel rendelkezõ kkv-k Ăgy már 1,5-2%-os kamat mellett hozzájutnak a hitelekhez.
Mi az a CIRR?
Az Eximbank kĂ©t Ă©ven tĂşli közvetlen hiteleinek, Ă©s a bank által refinanszĂrozott származĂ©kos hitelek minimum kamatlába az OECD Irányelvei szerint a CIRR (Commercial Interest Reference Rate, Kereskedelmi referencia kamat). A CIRR Ă©rtĂ©kĂ©t az OECD havonta határozza meg a releváns futamidejĂ» államkötvĂ©nyek hozama alapján, a változás minden hĂłnap 15-Ă©vel lĂ©p Ă©letbe.
A kamatláb értéknapjának meghatározása:
refinanszĂrozási hitel Ă©s vevõhitelkeret esetĂ©n a befogadás napján Ă©rvĂ©nyes kamatláb
vevõhitel esetĂ©n a szerzõdĂ©s aláĂrás napján Ă©rvĂ©nyes kamatláb
A kamatláb mĂ©rtĂ©ke a kamatláb Ă©rtĂ©knapján rögzĂtĂ©sre kerĂĽl Ă©s változatlan marad a hitel teljes futamideje alatt. A CIRR Ă©rtĂ©ke jelenleg (március 15-tõl április 14-ig) 1,39% (EUR CIRR < 5 Ă©v), illetve 1,4% (USD CIRR < 5 Ă©v). A CIRR bázison kialakĂtott kedvezmĂ©nyes kamatláb alacsonyabb, mint az egyĂ©b forrásbĂłl nyĂşjtott, hasonlĂł hitelek kamata. Ha az Eximbank forrásköltsĂ©ge magasabb, mint az általa nyĂşjtott (CIRR alapĂş) hitel kamata, ennek terhĂ©t a magyar költsĂ©gvetĂ©s átvállalja. A 2013. Ă©vi kamatkiegyenlĂtĂ©si költsĂ©gvetĂ©si keret 7 Mrd Ft, de a keret felĂĽlrõl nyitott, Ăgy az igĂ©ny esetĂ©n növelhetõ. További elõnye a CIRR kamatozásĂş hitelnek, hogy az exportõr számára nincs kamatkockázata, mivel kamata a hitel futamideje alatt fix, Ăgy a kamatköltsĂ©g a teljes futamidõre elõre kalkulálhatĂł. Emellett az ĂĽgyfeleknek árfolyamkockázattĂłl sem kell tartaniuk, hiszen a hitel Ă©s a finanszĂrozott exportbevĂ©tel devizaneme azonos (EUR vagy USD).
P.: Csakhogy az Eximbank ennél magasabb kamat mellett jut forráshoz, a tavalyi félmilliárd dolláros kötvénykibocsátás során például 5,75%-os hozam alakult ki. A magyar adófizetõk fizetik meg a különbséget?
N. R.: Az Eximbank forrásköltsĂ©gei Ă©s a kihelyezett kamatai között termĂ©szetesen van egy rĂ©s, amit kamatelõnykĂ©nt a hazai exportõrök realizálnak. Az állam egy kamatkiegyenlĂtĂ©si rendszer keretĂ©ben tavaly 4 milliárd forintos támogatást nyĂşjtott ehhez, idĂ©n ez 7 milliárd forint körĂĽl alakulhat. Mivel ez állami támogatásnak számĂt, az EU Ă©s az OECD szigorĂş szabályai vonatkoznak rá. A közvetlen állami kiadáshoz kĂ©pest azonban jĂłval nagyobb az állam közvetett bevĂ©tele. Az exportõrök többletbevĂ©tele többletet generál a költsĂ©gvetĂ©s számára is, jelentõs rĂ©szben a nemzetgazdaságban jelentkezõ multiplikatĂv hatáson keresztĂĽl. SzámĂtásaink szerint 3-4-szeres multiplikátorrĂłl beszĂ©lĂĽnk, vagyis ennyivel nagyobb a nemzetgazdaság bevĂ©tele, mint a költsĂ©gvetĂ©s kiadása. További pozitĂv hatáskĂ©nt jelentkezik a foglalkoztatásnövekedĂ©s Ă©s a beszállĂtĂłi piac erõsödĂ©se. A magyar adĂłfizetõk pĂ©nzĂ©vel mi igyekszĂĽnk azáltal is takarĂ©kosan bánni, hogy forrásszerkezetĂĽnk diverzifikálására, ezáltal forrásaink olcsĂłbbá tĂ©telĂ©re törekszĂĽnk.
P.: Mikorra kell kihelyezniük a kereskedelmi bankoknak ezt a 400 millió eurót, és meddig lesz elég az összeg?
N. R.: Az Eximbank azon dolgozik, hogy minĂ©l gyorsabban kihelyezzĂ©k, Ă©s kihasználják a keretet a bankok, amelynek, mint emlĂtettem, a megemelĂ©sĂ©t is kĂ©rhetik. A 400 milliĂł eurĂłs keretet a következõ 12 hĂłnapra terveztĂĽk, de az összeg ennĂ©l jĂłval több is lehet. Az aláĂrásnál több bank is jelezte, hogy a most jelzett keretnĂ©l nagyobbat szeretnĂ©nek felhasználni, köztĂĽk olyan bankok is, amelyek korábban az exportfinanszĂrozásban nem voltak tĂşl aktĂvak. A 400 milliĂł eurĂł tehát felfelĂ© mĂłdosul. Ăšj termĂ©keket vezetĂĽnk be, palettánkat a forint CIRR-alapĂş hitelekkel bõvĂtjĂĽk majd, az exportcĂ©lĂş beruházást is finanszĂrozhatĂłvá tesszĂĽk. Mindig az a vĂ©gcĂ©l, hogy eljusson az exportõrökhöz Ă©s beszállĂtĂłikhoz az olcsĂł forrás. A garanciaprogram keretĂ©nek bõvĂtĂ©se is ezt segĂti.
P.: A 400 millió eurós keret nagyjából akkora, mint amennyit a tavalyi 500 millió dolláros kötvénykibocsátás keretében összegyûjtött az Eximbank. Így használják fel tehát az akkor bevont forrást? Lesz újabb kötvénykibocsátás is?
N. R.: SzembetĂ»nõ a kĂ©t összeg hasonlĂłsága, de teljesen vĂ©letlenĂĽl alakult Ăgy. A 400 milliĂł eurĂł a bankok visszajelzĂ©sei alapján alakult ki. A bank likviditásmenedzsmentje termĂ©szetesen nem ilyen egyszerĂ»en mĂ»ködik. TervezĂĽnk Ăşjabb forrásbevonást is: 2 milliárd eurĂłs kötvĂ©nykibocsátási programunkat eddig mindössze ötödrĂ©szben használtuk ki. A következõ kötvĂ©nykibocsátás idõpontját a bank - döntõ rĂ©szben a kereskedelmi bankok refinanszĂrozásán keresztĂĽl jelentkezõ - finanszĂrozási igĂ©nye fogja meghatározni, ráadásul nem is ez az egyetlen forrásbevonási lehetõsĂ©g. Februárban a KĂnai Export-Import Bank 100 milliĂł eurĂłs forrást nyĂşjtott számunkra, Ă©s elõrehaladott tárgyalásokat folytatunk más felekkel is. Az Eximbank tavaly Ă©v közepĂ©n 190 milliárdos forintos mĂ©rlegfõösszege a 2012. Ă©v vĂ©gĂ©re 260 milliárd forintra nõtt, a további növekedĂ©shez járulnak hozzá az Ăşj forrásbevonási lehetõsĂ©gek, illetve eszközoldalon a 400 milliĂł eurĂłs hitelkeret. Az elmĂşlt 12 hĂłnapban közel 150 milliĂł eurĂłt helyeztĂĽnk ki csak a refinanszĂrozási programon keresztĂĽl, a következõ 12 hĂłnapra tapasztalt banki igĂ©ny ennek csaknem a háromszorosa.
P.: Mekkora növekedést tervez az Eximbank idén, illetve a következõ években?
N. R.: Év vĂ©gĂ©re közel 400 milliárd forintos mĂ©rlegfõösszeget tervezĂĽnk a tavaly Ă©v vĂ©gi 260 milliárd forintossal szemben. Az ĂĽzleti tervĂĽnkben szereplõ cĂ©lkitĂ»zĂ©seknek az idõarányos rĂ©szĂ©t már tĂşlteljesĂtettĂĽk. ElkĂ©pzelhetõ, hogy ennĂ©l mĂ©g nagyobb lesz a bõvĂĽlĂ©s. Mint láthatĂł, nem öncĂ©lĂş ez a növekedĂ©s, lĂ©nyege az exportõröknek törtĂ©nõ likviditásnyĂşjtás. Közvetlen hitelezĂ©sĂĽnk a jövõben is a növekedĂ©s 30%-át, a refinanszĂrozás pedig a növekedĂ©s 70%-át teheti ki. Amennyiben nõ az igĂ©ny a bankok rĂ©szĂ©rõl, ez utĂłbbi 70% fölĂ© is mehet. Az Eximbank Ă©s a MEHIB összes exportfinanszĂrozĂł Ă©s exportbiztosĂtĂł tevĂ©kenysĂ©ge 2016. vĂ©gĂ©re 1900 milliárd forintra nõhet a mostani 400-450 milliárd forint körĂĽli szintrõl.
P.: Ez kiemelkedõen magas növekedĂ©si ĂĽtemet jelent. Fennáll a veszĂ©lye, hogy ez nem generál addicionális exportot, csak a meglĂ©võ anyabanki forrásokat helyettesĂti majd a bankszektorban.
N. R.: Ahol a kereskedelmi bankok önmagukban nem lennĂ©nek kĂ©pesek a finanszĂrozásra, ott addicionális tĂ©tel. NyilvánvalĂłan sok olyan vállalkozás van azonban, amely egyĂ©bkĂ©nt is finanszĂrozott lenne. A gazdaságpolitikai cĂ©l az, hogy a meglĂ©võ finanszĂrozási eszközöket bõvĂtsĂĽk, a már meglĂ©võ hiteleket pedig kedvezõbb kamatszint, kedvezõbb futamidõ Ă©s kedvezõbb folyĂłsĂtási paramĂ©terek mellett egĂ©szĂtsĂĽk ki. Ezzel egyenlõ versenyhelyzetet teremtĂĽnk más országok exportõreivel. Amennyiben nem addicionális forrásrĂłl van szĂł, az is Ă©rtĂ©k. 200-400 bázisponttal jobb kamatot nyĂşjtunk ugyanis, mintha az Eximbank refinanszĂrozása nĂ©lkĂĽl vennĂ©nek fel a vállalkozások hitelt. Az OECD által szabályozott metĂłdus Ăgy Ă©ri el a cĂ©lját: ne az döntse el az exportõrök versenykĂ©pessĂ©gĂ©t, hogy milyen pĂ©nzpiaci környezetben mĂ»ködnek.
P.: Tõkeemelésre is szükség van ehhez a kiemelkedõ növekedéshez az Eximbanknál?
N. R.: Egyelõre nincs tõkehiányunk, tõkehelyzetĂĽnk stabil. A következõ 18 hĂłnap növekedĂ©sĂ©hez szĂĽksĂ©ges tõke rendelkezĂ©sĂĽnkre áll, a tõkemegfelelĂ©si mutatĂłnk a szabályozĂłi minimum 8%-ával szemben 19%. A növekedĂ©s forrásai tehát adottak, joggal számĂthatunk a magyar kkv-k Ă©s partnerbankok bizalmára.
Link
Hozzászólások
#1 |
postaimre
- 2013. március 28. 11:13:54
#2 |
Bulcsu
- 2013. március 28. 11:25:00
#3 |
postaimre
- 2013. március 28. 11:26:24
#4 |
Kameleon
- 2013. március 28. 13:55:02
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.