Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Egy magyar állami bank hódítja meg a piacot?


Nátrán...hm..az õsi magyar Nátrán vezér leszarmazottja? Kazár zsidó és legjobb, ha a kitelepítésbe fekteted be a maradék menórádat! Eddig soha nem látott hitelezési aktivitást tervez az Eximbank, mérlegfõösszegét pedig a mostaninak a többszörösére növelné négy év alatt. Nátrán Roland, a bank vezérigazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában elmondta: a legjobb minõsítéssel rendelkezõ kis- és középvállalkozások már 2%-os kamatozás mellett hitelhez juthatnak új hitelprogramjuk révén. Szerdán 14 kereskedelmi bank képviselõjével írták alá az errõl szóló megállapodást, hiteleik legalább 70%-a a jövõben is rajtuk keresztül jut el az exportáló vállalkozásokhoz és beszállítóikhoz.

P.: Új, 400 millió eurós hitelkeret-megállapodást írt alá szerdán az Eximbank vezetõjeként 14 kereskedelmi bank képviselõjével. Miben más ez, mint az Eximbank eddigi hitelprogramjai, amelyekben szintén a bankok refinanszírozásával juttatták el a forrásokat a vállalkozásoknak?

Egy magyar állami bank hódítja meg a piacot?Nátrán Roland: Valóban végzett már eddig is export-refinanszírozást a Eximbank (sõt, hitelállományának közel 70%-át ezek teszik ki), a mostani megállapodás azonban több új elemet is tartalmaz. Az eddigiektõl eltérõen ezek a források szolgáltatásexporthoz és feldolgozott mezõgazdasági termékek kiviteléhez is felhasználhatók, valamint az exportõrök mellett immár az exportcélú tevékenységet végzõ beszállítók is hozzájuthatnak ezekhez a hitelekhez. A korábbiaktól eltérõen nemcsak euróban, hanem dollárban is finanszírozunk. Az említett tényezõknek köszönhetõen a magyar gazdaság szélesebb szegmenséhez jutunk el, mégpedig úgy, hogy az árazásban és több más ponton is kedvezõbb feltételeket biztosítunk a bankok és rajtuk keresztül a vállalkozások számára, mint eddig. További változás, hogy míg korábban az Eximbank likviditása nem volt problémamentes, tavaly decemberben elindított kötvényprogramunk és a refinanszírozókkal folytatott tárgyalásaink révén új forrásstratégiával álltunk elõ. Örömmel mondhatom, hogy nincs többé likviditási korlát: az eddig igényelt 400 millió eurós hitelkeret felülrõl nyitott. Nagyságát a kereskedelmi bankok igénye szabja meg, szabadon bõvíthetõ. A harmadik nóvumként említeném, hogy nagyon komoly erõfeszítéseket teszünk a kereskedelmi bankok bevonására, aktivitásának növelésére. Tárt karokkal várjuk õket, csakúgy, mint a forrást igénybe vevõ kkv-kat. Napi kapcsolatot tartunk a partnerbankokkal, mérjük corporate finance munkatársaik felkészültségét és aktivitását. Komplex program tehát ez, melynek legfontosabb célja a kereskedelmi bankok intenzív bevonása révén a magyar export megújítása.

P.: Milyen kamatszint mellett képesek így, közvetett módon megfinanszírozni az exportõröket és beszállítóikat?

N. R.: A jogszabály alapján ezeket a hiteleket az OECD által nemzetközileg meghatározott ún. CIRR (Commercial Interest Reference Rate)-kamatlábnál legfeljebb 2 százalékponttal kisebb kamatszint mellett nyújthatjuk a bankoknak. Az euró és dollár CIRR értéke jelenleg 1,39% ill. 1,40%, vagyis akár negatív kamattal is nyújthatnánk ilyen hitelt a bankok felé, de jelenleg 0,5 % a minimális kamat mértéke a hazai jogszabályi elõírásoknak megfelelõen. Az a tapasztalatunk, hogy a bankok átadják az így képzett kamatelõnyt az exportõröknek, így az árazásban mi is rugalmasabbak tudtunk lenni: a jogszabály adta kereteken belül a lehetõ legnagyobb kedvezményt adjuk a partnerbankoknak. Annak érdekében, hogy az elõnyt a kkv-k is érezzék, a felárakat is meghatározzuk, a kereskedelmi bankok 400 bázispontnál nagyobbat nem rakhatnak rá a refinanszírozási kamatlábra. A hitel kamata az exportõr számára tehát a banki forrásköltség plusz 400 bázispont, azaz 0,5% refinanszírozási kamatláb mellett maximum 4,5 %. Tapasztalataink szerint azonban a bankok által alkalmazott felár átlagosan nem haladja meg a 180 bázispontot. A bankok közötti versenynek köszönhetõen tehát a hitelintézetek érvényesítik a kedvezményt ügyfeleik javára. A legjobb minõsítéssel és feltételekkel rendelkezõ kkv-k így már 1,5-2%-os kamat mellett hozzájutnak a hitelekhez.

Mi az a CIRR?

Az Eximbank két éven túli közvetlen hiteleinek, és a bank által refinanszírozott származékos hitelek minimum kamatlába az OECD Irányelvei szerint a CIRR (Commercial Interest Reference Rate, Kereskedelmi referencia kamat). A CIRR értékét az OECD havonta határozza meg a releváns futamidejû államkötvények hozama alapján, a változás minden hónap 15-ével lép életbe.

A kamatláb értéknapjának meghatározása:

refinanszírozási hitel és vevõhitelkeret esetén a befogadás napján érvényes kamatláb
vevõhitel esetén a szerzõdés aláírás napján érvényes kamatláb

A kamatláb mértéke a kamatláb értéknapján rögzítésre kerül és változatlan marad a hitel teljes futamideje alatt. A CIRR értéke jelenleg (március 15-tõl április 14-ig) 1,39% (EUR CIRR < 5 év), illetve 1,4% (USD CIRR < 5 év). A CIRR bázison kialakított kedvezményes kamatláb alacsonyabb, mint az egyéb forrásból nyújtott, hasonló hitelek kamata. Ha az Eximbank forrásköltsége magasabb, mint az általa nyújtott (CIRR alapú) hitel kamata, ennek terhét a magyar költségvetés átvállalja. A 2013. évi kamatkiegyenlítési költségvetési keret 7 Mrd Ft, de a keret felülrõl nyitott, így az igény esetén növelhetõ. További elõnye a CIRR kamatozású hitelnek, hogy az exportõr számára nincs kamatkockázata, mivel kamata a hitel futamideje alatt fix, így a kamatköltség a teljes futamidõre elõre kalkulálható. Emellett az ügyfeleknek árfolyamkockázattól sem kell tartaniuk, hiszen a hitel és a finanszírozott exportbevétel devizaneme azonos (EUR vagy USD).


P.: Csakhogy az Eximbank ennél magasabb kamat mellett jut forráshoz, a tavalyi félmilliárd dolláros kötvénykibocsátás során például 5,75%-os hozam alakult ki. A magyar adófizetõk fizetik meg a különbséget?

N. R.: Az Eximbank forrásköltségei és a kihelyezett kamatai között természetesen van egy rés, amit kamatelõnyként a hazai exportõrök realizálnak. Az állam egy kamatkiegyenlítési rendszer keretében tavaly 4 milliárd forintos támogatást nyújtott ehhez, idén ez 7 milliárd forint körül alakulhat. Mivel ez állami támogatásnak számít, az EU és az OECD szigorú szabályai vonatkoznak rá. A közvetlen állami kiadáshoz képest azonban jóval nagyobb az állam közvetett bevétele. Az exportõrök többletbevétele többletet generál a költségvetés számára is, jelentõs részben a nemzetgazdaságban jelentkezõ multiplikatív hatáson keresztül. Számításaink szerint 3-4-szeres multiplikátorról beszélünk, vagyis ennyivel nagyobb a nemzetgazdaság bevétele, mint a költségvetés kiadása. További pozitív hatásként jelentkezik a foglalkoztatásnövekedés és a beszállítói piac erõsödése. A magyar adófizetõk pénzével mi igyekszünk azáltal is takarékosan bánni, hogy forrásszerkezetünk diverzifikálására, ezáltal forrásaink olcsóbbá tételére törekszünk.

P.: Mikorra kell kihelyezniük a kereskedelmi bankoknak ezt a 400 millió eurót, és meddig lesz elég az összeg?

N. R.: Az Eximbank azon dolgozik, hogy minél gyorsabban kihelyezzék, és kihasználják a keretet a bankok, amelynek, mint említettem, a megemelését is kérhetik. A 400 millió eurós keretet a következõ 12 hónapra terveztük, de az összeg ennél jóval több is lehet. Az aláírásnál több bank is jelezte, hogy a most jelzett keretnél nagyobbat szeretnének felhasználni, köztük olyan bankok is, amelyek korábban az exportfinanszírozásban nem voltak túl aktívak. A 400 millió euró tehát felfelé módosul. Új termékeket vezetünk be, palettánkat a forint CIRR-alapú hitelekkel bõvítjük majd, az exportcélú beruházást is finanszírozhatóvá tesszük. Mindig az a végcél, hogy eljusson az exportõrökhöz és beszállítóikhoz az olcsó forrás. A garanciaprogram keretének bõvítése is ezt segíti.

P.: A 400 millió eurós keret nagyjából akkora, mint amennyit a tavalyi 500 millió dolláros kötvénykibocsátás keretében összegyûjtött az Eximbank. Így használják fel tehát az akkor bevont forrást? Lesz újabb kötvénykibocsátás is?

N. R.: Szembetûnõ a két összeg hasonlósága, de teljesen véletlenül alakult így. A 400 millió euró a bankok visszajelzései alapján alakult ki. A bank likviditásmenedzsmentje természetesen nem ilyen egyszerûen mûködik. Tervezünk újabb forrásbevonást is: 2 milliárd eurós kötvénykibocsátási programunkat eddig mindössze ötödrészben használtuk ki. A következõ kötvénykibocsátás idõpontját a bank - döntõ részben a kereskedelmi bankok refinanszírozásán keresztül jelentkezõ - finanszírozási igénye fogja meghatározni, ráadásul nem is ez az egyetlen forrásbevonási lehetõség. Februárban a Kínai Export-Import Bank 100 millió eurós forrást nyújtott számunkra, és elõrehaladott tárgyalásokat folytatunk más felekkel is. Az Eximbank tavaly év közepén 190 milliárdos forintos mérlegfõösszege a 2012. év végére 260 milliárd forintra nõtt, a további növekedéshez járulnak hozzá az új forrásbevonási lehetõségek, illetve eszközoldalon a 400 millió eurós hitelkeret. Az elmúlt 12 hónapban közel 150 millió eurót helyeztünk ki csak a refinanszírozási programon keresztül, a következõ 12 hónapra tapasztalt banki igény ennek csaknem a háromszorosa.

P.: Mekkora növekedést tervez az Eximbank idén, illetve a következõ években?

N. R.: Év végére közel 400 milliárd forintos mérlegfõösszeget tervezünk a tavaly év végi 260 milliárd forintossal szemben. Az üzleti tervünkben szereplõ célkitûzéseknek az idõarányos részét már túlteljesítettük. Elképzelhetõ, hogy ennél még nagyobb lesz a bõvülés. Mint látható, nem öncélú ez a növekedés, lényege az exportõröknek történõ likviditásnyújtás. Közvetlen hitelezésünk a jövõben is a növekedés 30%-át, a refinanszírozás pedig a növekedés 70%-át teheti ki. Amennyiben nõ az igény a bankok részérõl, ez utóbbi 70% fölé is mehet. Az Eximbank és a MEHIB összes exportfinanszírozó és exportbiztosító tevékenysége 2016. végére 1900 milliárd forintra nõhet a mostani 400-450 milliárd forint körüli szintrõl.

P.: Ez kiemelkedõen magas növekedési ütemet jelent. Fennáll a veszélye, hogy ez nem generál addicionális exportot, csak a meglévõ anyabanki forrásokat helyettesíti majd a bankszektorban.

N. R.: Ahol a kereskedelmi bankok önmagukban nem lennének képesek a finanszírozásra, ott addicionális tétel. Nyilvánvalóan sok olyan vállalkozás van azonban, amely egyébként is finanszírozott lenne. A gazdaságpolitikai cél az, hogy a meglévõ finanszírozási eszközöket bõvítsük, a már meglévõ hiteleket pedig kedvezõbb kamatszint, kedvezõbb futamidõ és kedvezõbb folyósítási paraméterek mellett egészítsük ki. Ezzel egyenlõ versenyhelyzetet teremtünk más országok exportõreivel. Amennyiben nem addicionális forrásról van szó, az is érték. 200-400 bázisponttal jobb kamatot nyújtunk ugyanis, mintha az Eximbank refinanszírozása nélkül vennének fel a vállalkozások hitelt. Az OECD által szabályozott metódus így éri el a célját: ne az döntse el az exportõrök versenyképességét, hogy milyen pénzpiaci környezetben mûködnek.

P.: Tõkeemelésre is szükség van ehhez a kiemelkedõ növekedéshez az Eximbanknál?

N. R.: Egyelõre nincs tõkehiányunk, tõkehelyzetünk stabil. A következõ 18 hónap növekedéséhez szükséges tõke rendelkezésünkre áll, a tõkemegfelelési mutatónk a szabályozói minimum 8%-ával szemben 19%. A növekedés forrásai tehát adottak, joggal számíthatunk a magyar kkv-k és partnerbankok bizalmára.

Link

Hozzászólások


#1 | postaimre - 2013. március 28. 11:13:54
Amerikai gyárat telepít át Budapestre a General Electric
Magyarország is jól járhat a General Electric globális hálózatának gyárbezárásokkal és elbocsátásokkal járó átszervezésébõl. Egy amerikai fényforrásgyártó üzemet ugyanis Budapestre hozhat a társaság, ami új munkahelyeket is jelent a fõvárosban - tudta meg a Napi Gazdaság.
http://www.napi.h...49251.html
#2 | Bulcsu - 2013. március 28. 11:25:00
Próbálják menteni a menthetetlent. EUR vagy USD devizanem? OECD majd megmutatja most hirtelen a semmibõl a semmit? BRICS Fejlesztési Bank majd megoldja helyettetek! - most már ne aggódjatok!
#3 | postaimre - 2013. március 28. 11:26:24
maffiozok.szunyi.com/images/8243wyx15-wq798x2x2.jpg
#4 | Kameleon - 2013. március 28. 13:55:02
Sokat kaszált a Magyarországon is aktív orosz óriás

A Sberbank, a legnagyobb orosz bank tavalyi adózott eredménye 10 százalékkal nõtt az egy évvel korábbihoz képest, ami valamivel felülmúlta a szakértõi várakozásokat.

A bank tavalyi profitja 347,9 milliárd rubel (mintegy 11,2 milliárd dollár) lett az egy évvel korábbi 315,9 milliárd rubel után. A szakértõk a múlt évre némileg kisebb, 344,2 milliárd rubel profitra számítottak. A bank profitja az elmúlt években látványosan nõtt, az adózott eredmény 2009-ben még csak 24,4 milliárd rubel, 2010-ben 181,6 milliárd rubel volt.

A Sberbank árfolyama csütörtökön napközben 0,6 százalékos emelkedéssel 97,45 rubelen állt, egy éve ugyanekkor 96,46 rubelen jegyezték a moszkvai értéktõzsdén. A Sberbank a múlt év elején szerezte meg 505 millió euróét a Volksbank kelet- és közép-európai leányvállalatait - köztük a Magyarországi Volksbank Zrt.-t - tömörítõ Volksbank Internationalt.

Szeptember közepén 5,2 milliárd dollárért kelt el a Sberbank 7,58 százaléknyi hányada, amit az orosz jegybank adott el, megtartva 50 százalék plusz egy szavazati jogát. A Sberbank az idei évre 400 milliárd rubel (13 milliárd dollár) körüli adózott eredményre számít. A Sberbank piaci tõkeértéke alapján Európa harmadik legnagyobb hitelintézete 70 milliárd dollárral a HSBC (170 milliárd dollár) és a Santander (80 milliárd dollár) után.
http://hvg.hu/kkv..._2013_3_28

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.