Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irĂĄsĂĄbĂłl
Furcsa dolgok tĂśrtĂŠnnek a kĂźlsĂľ ĂŠs a belsĂľ Ăťrben. A tudĂłsok OroszorszĂĄgban, pontosabban Dr Alexy Dmitriev tudĂłs, felfedeztĂŠk, hogy a Naprendszer, a Nap ĂŠs az ĂŠlet is egy eddig teljesen pĂŠldĂĄtlan vĂĄltozĂĄson-mutĂĄciĂłn megy keresztĂźl.

A Nap

KezdjĂźk a Nappal. A Nap a Naprendszer kĂśzĂŠppontja ĂŠs az Ăśsszes ĂŠlet a FĂśldĂśn a NapbĂłl szĂĄrmazik. Ha nem lenne a Nap, mi sem lennĂŠnk ĂŠletben. Ez egyszerĂťen tudomĂĄnyos tĂŠny. Ennek kĂśvetkeztĂŠben bĂĄrmilyen vĂĄltozĂĄs tĂśrtĂŠnik a Napban avagy a Nap felszĂ­nĂŠn az hatĂĄst gyakorol minden ĂŠlĂľlĂŠnyre. Az utolsĂł napfolt ciklus alatti naptevĂŠkenysĂŠg hatalmasabb volt minden eddig lĂĄtottnĂĄl. MĂŠgis – egy kivĂŠtelĂŠvel – minden asztronĂłmus akivel errĂľl beszĂŠltem, ragaszkodott az ĂĄllĂ­tĂĄshoz, hogy minden “normĂĄlis” azaz a szokĂĄsos. Az az egyetlen szemĂŠly, aki a NASA-nĂĄl dolgozott, azt ĂĄllĂ­totta, hogy ami a Napban megy vĂŠgbe az teljes mĂŠrtĂŠkben hihetetlen. De azt is mondta, hogy errĂľl nem “szabad” beszĂŠlnie. Azonban mĂŠgis elmondta, mert Ăşgy ĂŠrezte a vilĂĄgnak errĂľl tudnia kell, de ugyanakkor arra is megkĂŠrt, hogy nyilvĂĄnosan ne fejtegessem az elmondottakat. Egy fajta 22-es FogĂĄs. Egy Nap fĂŠnykĂŠpen a kĂśzelmĂşltbĂłl, azt hiszem 2000-bĂśl, lĂĄthatĂł, hogy tĂśbbszĂśrĂśs napfoltok gyĂťrĂťzik a Napot kĂŠt szĂŠlessĂŠgi kĂśrĂśn, a 19.48 fokon az ĂŠszaki ĂŠs a dĂŠli fĂŠltekĂŠn. NĂŠhĂĄnyan kĂśzĂźletek lĂĄtjĂĄk ennek a jelentĂľsĂŠgĂŠt, mert ezekrĂľl a helyekrĂľl rengeteg energia sugĂĄrzik ki.
NapszĂŠl
TehĂĄt elĂľszĂśr is nĂŠzzĂźk a nyilvĂĄnvalĂł kĂŠrdĂŠst: Mi a normĂĄlis azaz szokĂĄsos? A tudĂłsok szĂĄmĂĄra a “normĂĄlis” vagyis az ĂĄtlagos, a szokĂĄsos fogalma a hosszĂş tĂĄvĂş tanulmĂĄnyozĂĄsokon alapulĂł eredmĂŠnyekbĂľl levont kĂśzĂŠp ĂŠrtĂŠk. Azonban, a Nap esetĂŠben, mi csak az utolsĂł kb. 100 ĂŠvben kezdtĂźk tanulmĂĄnyozni azt, ĂŠs abbĂłl is csak a 20. szĂĄzad mĂĄsodik felĂŠben kerĂźlt sor a kĂźlĂśnĂśsebben pontosnak minĂľsĂ­thetĂľ mĂťszerekkel valĂł tanulmĂĄnyozĂĄsra. És mivel a Nap legalĂĄbb 4.5 milliĂĄrd ĂŠves, a mi 100 vagy 50 ĂŠves tanulmĂĄnyozĂĄsunk annyi, mintha egy 100 ĂŠvet megĂŠlt ember utolsĂł 1-2 mĂĄsodpercĂŠbĂľl Ă­rnĂĄnk meg az ĂŠletrajzĂĄt. MegbĂ­zhatĂłnak tartanĂĄ valaki azt az ĂŠletrajzot? TulajdonkĂŠppen mi semmit sem tudunk a NaprĂłl ami feljogosĂ­tana bennĂźnket, hogy megĂĄllapĂ­tsuk mi a “normĂĄlis.”
Azt viszont tudjuk, hogy a Nap mágneses mezeje megváltozott az utolsó 100 év alatt. Dr. Mike Lockwood végzett kutatásokat, a Rutherford Appleton National Laboratories munkatársa, Californiában. Dr. Lockwood tanulmányozta a Napot és arról számolt be, hogy 1901 óta a Nap teljes mágneses mezeje 230 százalékkal erõsebbé vált. Senki sem tudja, hogy ez igazán mit jelent, ez csak egy megfigyelés. És tudjuk azt, hogy a napfolt tevékenység ebben az utolsó ciklusban hatalmasabb volt mint bármi amit eddig feljegyeztek a történelem folyamán. De ezt sem tudjuk, hogy mit jelent igazán.

A Naprendszer

HelioszfĂŠra
És akkor tĂĄjĂŠkoztatĂĄs ĂŠrkezik OroszorszĂĄgbĂłl az Orosz Nemzeti TudomĂĄnyos AkadĂŠmiĂĄrĂłl SzibĂŠriĂĄbĂłl, ahol a tudĂłsok arra a megĂĄllapĂ­tĂĄsra jutottak, hogy a vilĂĄgĂťr egy olyan terĂźletĂŠre ĂŠrkeztĂźnk amely kĂźlĂśnbĂśzik az eddigitĂľl ĂŠs sokkal magasabb az energia szintje. Az oroszok az Ăťrben vĂŠgbemenĂľ, eddig mĂŠg soha nem ĂŠszlelt vĂĄltozĂĄsokrĂłl szĂĄmolnak be. Mi nem igazolhatjuk ezt az informĂĄciĂłt “biztos”-nak, de azt tudjuk, hogy a tĂĄjĂŠkoztatĂĄst adĂł tudomĂĄnyos testĂźlet valĂłs, ĂŠs, hogy ennek a testĂźletnek Dr. Dmitriev a vezetĂľje. AzonkĂ­vĂźl, szemĂŠlyesen (Richard Hoagland) is voltam mĂĄr az Orosz Nemzeti TudomĂĄnyos AkadĂŠmiĂĄn MoszkvĂĄban. LĂŠvĂŠn a SzibĂŠriai AkadĂŠmiĂĄrĂłl szĂł, Dr. Dmitriev szavai szerint az alĂĄbbi bejelentett kĂśvetkezmĂŠnyeket figyeltĂŠk meg.
(Nem Dr. Dmitriev szavait idĂŠzzĂźk, hanem jelentĂŠsĂŠt kivonatoltuk).

A HelioszfĂŠra VezĂŠr (elsĂľ) PeremĂŠnek VĂĄltozĂĄsai

ÖnmagĂĄnak a Napnak is mĂĄgneses mezeje van, s ez a mĂĄgneses mezĂľ egy “tojĂĄst” formĂĄl a Naprendszer kĂśrĂźl amely “HelioszfĂŠra” nĂŠven ismert. A helioszfĂŠra kĂśnnycsepp alakĂş, hĂĄtsĂł vĂŠge hosszĂş, keskeny csĂłva, amely a Naprendszer ĂştjĂĄval ellentĂŠtes irĂĄnyba mutat. Az oroszok a helioszfĂŠra vezĂŠr (elsĂľ) peremĂŠt figyeltĂŠk ĂŠs ragyogĂł, felgerjedt plazma energiĂĄt ĂŠszleltek ott. A Nap helioszfĂŠrĂĄjĂĄnak a mĂŠlysĂŠge 10 asztronĂłmiai egysĂŠg volt (egy asztronĂłmiai egysĂŠg az a FĂśld – Nap kĂśzĂśtti tĂĄvolsĂĄg, kb. 93 milliĂł mĂŠrfĂśld) – 10 asztronĂłmiai egysĂŠg volt tehĂĄt a “normĂĄlis” vastagsĂĄga ennek a ragyogĂł energiĂĄnak amit a Naprendszer elejĂŠn szoktunk lĂĄtni.
ManapsĂĄg, Dr. Dmitriev szavai szerint , e ragyogĂł energia mĂŠlysĂŠge 100 asztronĂłmiai egysĂŠg. Az Orosz Nemzeti TudomĂĄnyos AkadĂŠmia nem ad idĂś keretet, de a vĂĄltozĂĄs a helioszfĂŠra ismert ĂŠs elfogadott mĂŠlysĂŠgĂŠtĂľl a mai ĂĄllapotĂĄig, 1000 szĂĄzalĂŠkos nĂśvekedĂŠst mutat. És az oroszok azt is ĂĄllĂ­tjĂĄk, hogy ez a vĂĄltozĂĄs a Napban, megvĂĄltoztatja a bolygĂłk mĂťkĂśdĂŠsĂŠt, ĂŠs azt is, hogy milyen ĂŠletet kĂŠpesek fenntartani. Azt is kĂśzĂśltĂŠk – de nem magyarĂĄztĂĄk –hogy Ăśnmaga a DNS spirĂĄl is mĂłdosul. SzerintĂźk a helioszfĂŠra folyamatos tĂĄgulĂĄsa vĂŠgĂźl is az energia egy Ăşj szintjĂŠre emel bennĂźnket, ahol valĂłszĂ­nĂťleg hirtelen kitĂĄgul majd a NapbĂłl kiĂĄramlĂł energia sugĂĄrzĂĄs harmonikus, alap hullĂĄmhossza, ĂŠs ez a fokozott energia kisugĂĄrzĂĄs meg fogja vĂĄltoztatni minden anyag alap termĂŠszetĂŠt a Naprendszerben.
Ez egy meglehetĂľsen merĂŠsz kijelentĂŠs, de adatok kĂśvetik, melyek alĂĄtĂĄmasszĂĄk az ĂĄllĂ­itĂĄst:
VĂĄltozĂĄsok mennek vĂŠgbe Ăśt bolygĂł ĂŠs a Hold lĂŠgkĂśrĂŠben. Amikor 1969-ben az amerikaiak leszĂĄlltak a Holdon, a Holdnak nem volt lĂŠgkĂśre. AzĂłta a Hold lĂŠgkĂśrt nĂśvesztett ami azelĂľtt nem volt ott, ĂśsszetĂŠtelĂŠt Dr. Dmitriev “NĂĄtrium”-kĂŠnt emlĂ­ti. Ez az Ăşj lĂŠgkĂśr mĂĄr 6,000 kilomĂŠter mĂŠly. A FĂśld lĂŠgkĂśrĂŠnek felsĂľ rĂŠtegeiben HO kĂŠpzĂľdik, ami azelĂľtt nem volt ott. EgyszerĂťen nem lĂŠtezett olyan mennyisĂŠgben mint most. Az oroszok szerint ez nincs ĂśsszefĂźggĂŠsben a globĂĄlis felmelegedĂŠssel, vagy a fluorocarbon kisugĂĄrzĂĄssal, vagy bĂĄrmi hasonlĂłval. EgyszerĂťen csak megjelent.
A Mars lĂŠgkĂśre meglehetĂľsen sĂťrĂťbbĂŠ vĂĄlik mint azelĂľtt volt. A Mars Observer (megfigyelĂľ) Ăťrszonda 1997-ben elveszĂ­tette egyik tĂźkrĂŠt, minek kĂśvetkeztĂŠben lezuhant. Ez azĂŠrt tĂśrtĂŠnt mert a Mars lĂŠgkĂśre kb. kĂŠtszer sĂťrĂťbb volt a NASA szĂĄmĂ­tĂĄsainĂĄl. TulajdonkĂŠppen a szĂŠllĂśkĂŠsek ereje olyan nagy volt a kicsi tĂźkĂśrre, hogy egyszerĂťen lefĂşjta a tĂźkrĂśt. A Jupiter, az UrĂĄnusz ĂŠs a Neptunusz lĂŠgkĂśre is vĂĄltozik az Orosz AkadĂŠmia szerint.
A bolygĂłk fĂŠnyessĂŠge is vĂĄltozik. A VĂŠnusz teljes fĂŠnyessĂŠge jelentĂľs nĂśvekedĂŠst mutat. A Jupiter energia tĂśltete olyan magasra emelkedett, hogy a ionizĂĄlt kisugĂĄrzĂĄsnak egy valĂłban lĂĄthatĂł tĂślcsĂŠre kĂŠpzĂľdĂśtt a Jupiter felszĂ­ne ĂŠs Io holdja kĂśzĂśtt. ValĂłban lĂĄthatĂł a lumineszcens energia tĂślcsĂŠr a kĂśzel mĂşltban kĂŠszĂźlt fĂŠnykĂŠpeken.
Az UrĂĄnusz ĂŠs a Neptunusz is fĂŠnyesebbĂŠ vĂĄlnak.
A mĂĄgneses mezĂľk is vĂĄltoznak. A Jupiter mĂĄgneses mezeje tĂśbb mint duplĂĄjĂĄra nĂśvekedett. Az UrĂĄnusz mĂĄgneses mezeje is vĂĄltozik – a Neptunusz mĂĄgneses mezeje szintĂŠn nĂśvekszik.
MindhĂĄrom emlĂ­tett bolygĂł egyre fĂŠnyesebbĂŠ vĂĄlik, ĂŠs lĂŠgkĂśrĂźk minĂľsĂŠge is vĂĄltozik ĂĄllĂ­tjĂĄk az oroszok – de magyarĂĄzatot nem adtak, hogy mit ĂŠrtenek ez alatt.
Ami igazĂĄn meglepĂľ – mivel egyes emberek itt a FĂśldĂśn elĂľre lĂĄttĂĄk ĂŠs vĂĄrjĂĄk a pĂłlus vĂĄltĂĄst ez idĂś tĂĄjt –hogy az oroszok arrĂłl szĂĄmolnak be, hogy az UrĂĄnuszon ĂŠs a Neptunuszon Ăşgy tĂťnik pĂłlus vĂĄltĂĄs volt mostanĂĄban. Amikor a Voyager II Ăźr szonda elhaladt az UrĂĄnusz ĂŠs a Neptunusz mellett a lĂĄtszĂłlagos ĂŠszaki ĂŠs dĂŠli mĂĄgneses pĂłlus meglehetĂľsen mĂĄshol volt azoktĂłl a pontoktĂłl ahol a forgĂĄstengely pĂłlusai voltak a korĂĄbbi feljegyzĂŠsek szerint. Az elsĂľ esetben(UrĂĄnusz) 50 fok az eltĂŠrĂŠs, a mĂĄsodikĂĄl (Neptunusz) kb. 40 fok a kĂźlĂśnbsĂŠg.

A FĂśld VĂĄltozĂĄsai

És most beszĂŠljĂźnk a FĂśldrĂľl. Az oroszok mĂŠg kĂŠt adatot tettek kĂśzzĂŠ: A FĂśldĂśn az ĂśsszesĂ­tett vulkĂĄni tevĂŠkenysĂŠg 1875–1975–ig 500 szĂĄzalĂŠkkal megnĂśvekedett, mĂ­g a szeizmikus tevĂŠkenysĂŠg(fĂśldrengĂŠsek) 400 szĂĄzalĂŠkkal megnĂľtt 1973 – Ăłta. Dr. Dmitriev kĂśzĂślte, hogy ĂśsszehasonlĂ­tva az ĂŠveket, 1963 – tĂłl 1993 – ig a termĂŠszeti csapĂĄsok ( hurrikĂĄnok, tĂĄjfunok, mocsĂĄr ĂŠs sĂĄr csuszamlĂĄsok, ĂĄr hullĂĄmok azaz cunamik stb.) ĂśsszesĂ­tett szĂĄma 410 szĂĄzalĂŠkkal megnĂśvekedett.
A FĂśld mĂĄgneses mezeje pedig csĂśkken. Ez a csĂśkkenĂŠs valĂłjĂĄban 2000 ĂŠvvel ezelĂľtt kezdĂľdĂśtt, de a csĂśkkenĂŠs arĂĄnya 500 ĂŠvvel ezelĂľtt hirtelen, sokkal gyorsabbĂĄ vĂĄlt. Most, az elmĂşlt kb. 20 ĂŠvben a mĂĄgneses mezĂľ egyenletlennĂŠ/kiszĂĄmĂ­thatatlannĂĄ vĂĄlt. A vilĂĄg aeronautikus tĂŠrkĂŠpeit (amelyek arra szolgĂĄlnak, hogy a repĂźlĂľgĂŠpek automatikus pilĂłta rendszerĂźket hasznĂĄlva tudjanak leszĂĄllni) vilĂĄgszerte mĂłdosĂ­tani kellett annak ĂŠrdekĂŠben, hogy az automata pilĂłta rendszerek mĂťkĂśdĂľkĂŠpesek legyenek (Ezt nagyon egyszerĂť leellenĂľrizni. EgyszerĂťen nĂŠzzĂźnk meg egy 1990 elĂľtti aeronautikus tĂŠrkĂŠpet a vilĂĄg bĂĄrmely vĂĄrosĂĄnak repĂźlĂľterĂŠrĂľl ĂŠs hasonlĂ­tsuk Ăśssze a most hasznĂĄlatban levĂľvel.)
Tavaly, az Arktikus jégsapka pontosan az Északi Sark felett teljesen elolvadt, elõször az ismert történelem folyamán. A Greenpeace (Zöld Béke Mozgalom) közzétette, a téli jegesedési folyamattal kapcsolatban, hogy a jégsapka már a sarki jeget megelõzve 300 mérföldnyit elolvadt, és a tavalyi év vége felé a katonai és a civil hajóknak is lehetõség nyílt valójában közvetlenül átkelni az Északi Sarkon. A Sarki térség viz volt. Ez idáig, tudomásunk szerint, még soha nem történt meg, hogy kevesebb mint 10 láb azaz kb. 3 méter vastag jég lenne.
Ezzel ellentĂŠtben a DĂŠli Sark jĂŠg sapkĂĄja kb. 3 mĂŠrfĂśld mĂŠly, de manapsĂĄg a hatalmas jĂŠg darabok folyamatosan tĂśredeznek le ĂŠs olvadnak el.

Mi TĂśrtĂŠnik?

1900 Ăłta a lovaskocsitĂłl a Holdra szĂĄllĂĄsig jutottunk el. A postakocsival kĂźldĂśtt levelektĂľl az azonnali e-mailekig, videĂłkig meg mĂťholdakig. A negatĂ­v oldalon a primitĂ­v fegyverekkel valĂł harcĂĄszattĂłl az atom bombĂĄig ĂŠs a bioterrorizmusig ĂŠrtĂźnk. És talĂĄn jelentĂľsebb az, hogy az 1900 ĂŠvek elejĂŠn a FĂśldĂśn 30 milliĂł faj ĂŠlt, fajok melyek kifejlĂľdĂŠse milliĂĄrd ĂŠvekbe tellett, ma mĂĄr ez a szĂĄm tĂśbb mint a felĂŠre csĂśkkent – kevesebb mint 15 milliĂł faj ĂŠl a FĂśldĂśn. S mindez 100 ĂŠv alatt tĂśrtĂŠnt: egyetlen geolĂłgiai szempillantĂĄs alatt. Ha valaki egy mĂĄsik bolygĂłrĂłl nĂŠznĂŠ a FĂśldet, azt mondanĂĄ, hogy a FĂśld haldoklik. Azonban Ăşgy tĂťnik, valami tĂśrtĂŠnik, ami jĂłval meghaladja a “szokĂĄsos ĂźzemelĂŠst.”JelentĂŠsĂźkben, az oroszok azt ĂĄllĂ­tjĂĄk, hogy ugyanez a fenomĂŠn tĂśrtĂŠnt amikor a dinoszauruszok kihaltak – azt az idĂľt a FĂśld ĂŠghajlatĂĄnak ĂŠs idĂľjĂĄrĂĄsi viszonyainak a gigĂĄszi vĂĄltĂĄsa jellemzi, ĂŠs valĂłszĂ­nĂťleg pĂłlusvĂĄltĂĄs is tĂśrtĂŠnt.

Összefoglalás

A FĂśld jelenlegi fizikai vĂĄltozĂĄsai visszafordĂ­thatatlanok. ErĂľs bizonyĂ­tĂŠkok lĂŠteznek, hogy ezek az ĂĄtalakulĂĄsok egy magas frekvenciĂĄjĂş, fĂŠnnyel tĂśltĂśtt anyag ĂŠs energetikai vĂĄltozĂłk ĂĄltal tĂśrtĂŠnnek, melyek az anizotropikus csillagkĂśzi tĂŠrbĂľl NaprendszerĂźnk bolygĂłkĂśzi terĂŠbe hatoltak be. Ez az energia “adomĂĄnyozĂĄs” hibrid folyamatokat ĂŠs felgerjedt energia ĂĄllapotokat hoz lĂŠtre az Ăśsszes bolygĂłn ĂŠs a Napban is. HatĂĄsukat itt a FĂśldĂśn a mĂĄgneses pĂłlusvĂĄltĂĄs felgyorsulĂĄsĂĄban, az Ăłzon fĂźggĂľleges ĂŠs vĂ­zszintes megoszlĂĄsĂĄban, a katasztrofĂĄlis idĂľjĂĄrĂĄsi esemĂŠnyek magnitĂşdĂłja ĂŠs elĂľfordulĂĄsuk megsokszorozĂłdott szĂĄmĂĄban talĂĄljuk.
… Jelenleg a kutatĂłk felfednek nĂŠhĂĄnyat az okozĂłk kĂśzĂźl, ami bolygĂłnk elektromĂĄgneses mezejĂŠnek (elektromĂĄgneses vĂĄzĂĄnak) ĂŠs az ĂŠghajlati gĂŠpezet ĂśsszefĂźggĂŠseinek az ĂĄltalĂĄnos felismerĂŠshez vezet….
… A reakciĂł, ezekre a csillagkĂśzi energia ĂŠs anyag “injekciĂłkra” a helioszfĂŠrĂĄnkba, az Ăşjonnan megfigyelt energetikai folyamatok ĂŠs formĂĄciĂłk sorozatĂĄval folytatĂłdik az Ăśsszes bolygĂłn, a bolygĂłk ĂŠs holdjaik kĂśzĂśtt, ĂŠs a bolygĂłk ĂŠs a Nap kĂśzĂśtt.
A FĂśld alkalmazkodĂł kĂŠpessĂŠgĂŠt ezekhez a kĂźlsĂľ hatĂĄsokhoz ĂŠs ĂĄtrendezĂľdĂŠsekhez sĂşlyosbĂ­tjĂĄk ĂŠs megnehezĂ­tik, a geolĂłgiai-geofizikai kĂśrnyezetĂźnk termĂŠszetes minĂľsĂŠgĂŠn ĂŠs ĂĄllapotĂĄn ĂĄltalunk alkalmazott technogĂŠn mĂłdosĂ­tĂĄsok. FĂśld bolygĂłnk most egy drĂĄmai ĂĄtalakulĂĄs folyamatĂĄban van az elektromĂĄgneses vĂĄz mĂłdosulĂĄsa ĂĄltal, a geomĂĄgneses mezĂľ pĂłlusvĂĄltĂĄsĂĄn keresztĂźl ĂŠs a gĂĄz-plazma burok ĂśsszetĂŠtelĂŠnek, az Ăłzon valamint a hidrogĂŠn telĂ­tettsĂŠgi szintjĂŠnek a vĂĄltozĂĄsain keresztĂźl….”
” … ElĂŠrtĂźk a TejĂşt hatalmas spirĂĄl karjĂĄnak a magasabb energiĂĄjĂş egyenlĂ­tĂľi korong tĂŠrsĂŠgĂŠt. Egy Ăşj rendszer “fogadott be” most bennĂźnket, egy sokkal erĂľsebb ĂŠs hatalmasabb rendszer, ĂŠs az energia szinte minden szintjĂŠn vĂĄrhatjuk a vĂĄltozĂĄsokat.”
” … FeltĂŠtelezzĂźk, hogy ez az igazi oka a globĂĄlis felmelegedĂŠsnek, mivel a TejĂşt magasabb energia szintjei tĂśbb mint valĂłszĂ­nĂť, hogy a Napunkat forrĂłbbĂĄ teszik ĂŠs az energia kisugĂĄrzĂĄsa is magasabb lesz. TĂŠnylegesen, a hĂľmĂŠrsĂŠklet emelkedĂŠsĂŠt figyeltĂŠk meg NaprendszerĂźnk minden bolygĂłjĂĄn. Ez meglehetĂľsen kĂźlĂśnĂĄllĂłnak lĂĄtszik bĂĄrmelyik helyi fenomĂŠntĂľl mint az ĂźveghĂĄz hatĂĄs stb. Ez a grandiĂłzus fordulat valĂłszĂ­nĂťleg a gyĂśkere a Maya naptĂĄr (a leg pontosabb naptĂĄr bolygĂłnkon) megszakadĂĄsĂĄnak, mert a kiindulĂł pont, a PleiĂĄdok csillag halmaz, sokak szerint a naptĂĄr alapja, nem lehet tovĂĄbb ĂĄllandĂł, amint elkezdĂźnk tĂĄvolodni a korĂĄbbi elĂľrelĂĄthatĂł mozgĂĄsoktĂłl.”

NaprendszerĂźnkben TĂśrtĂŠnĂľ MĂĄs VĂĄltozĂĄsok

SzĂźletĂŠsi Galaxisunk “hĂĄzassĂĄga” a bennĂźnket Ăşjonnan befogadott TejĂşt Galaxissal energia vĂĄltozĂĄsokat hoz lĂŠtre, amelyek nyilvĂĄnvalĂłak mindenĂźtt. Itt van nĂŠhĂĄny vĂĄltozĂĄs amit a tudĂłsok megfigyeltek:
* A sĂśtĂŠt foltok nĂśvekedĂŠse a PlutĂłn.
* Sarki FĂŠnyeket jelentettek a Szaturnuszon.
* BejelentettĂŠk az UrĂĄnusz ĂŠs a Neptunusz pĂłlus vĂĄltĂĄsĂĄt (magnetikusan pĂĄros bolygĂłk), ĂŠs az UrĂĄnuszi mĂĄgneses mezĂľ intenzitĂĄsĂĄnak vĂĄratlan, nagy lĂŠptĂŠkĂť nĂśvekedĂŠsĂŠt.
* A Neptunusz fĂŠny intenzitĂĄsĂĄnak ĂŠs a fĂŠny foltok dinamikĂĄjĂĄnak a megvĂĄltozĂĄsa.
*A Jupiteri mĂĄgneses mezĂľ intenzitĂĄsĂĄnak a megduplĂĄzĂłdĂĄsa (az 1992 adatok alapjĂĄn), az Ăşj ĂĄllapotok ĂŠs folyamatok sorozata amelyeket ezen a bolygĂłn figyeltek meg, mint az 1994 jĂşliusĂĄban tĂśrtĂŠnt robbanĂĄs sorozat (az SL-9 „ĂźstĂśkĂśs” idĂŠzte elĂľ) kĂśvetkezmĂŠnyei. Ez mĂĄr a plazma szerĂť csĂłva megnyugvĂĄsa, amely felgerjesztette a Jupiteri magnetoszfĂŠrĂĄt, azaz tĂśbblet plazma kĂŠpzĂľdĂŠst illetve annak kiĂĄramlĂĄsĂĄt idĂŠzve elĂľ, ugyanolyan mĂłdon, mint ahogy a Nap korona mĂŠlyedĂŠsei ragyogĂł sugĂĄrzĂĄsi Ăśvezet megjelenĂŠsĂŠt idĂŠzik elĂľ (13.2 ĂŠs 36 cm), valamint a hatalmas sarki fĂŠny anomĂĄliĂĄkat meg a Jupiter-Io ĂĄramlat rendszer vĂĄltozĂĄsait idĂŠzve elĂľ.
Amikor a bolygĂłkĂśzi tĂŠr Ăşj energetikai ĂŠs anyagi minĂľsĂŠgĂŠrĂľl beszĂŠlĂźnk, elĂľszĂśr is a bolygĂłkĂśzi terĂźlet energia tĂśltĂŠsĂŠnek ĂŠs az anyagi telĂ­tettsĂŠg szintjĂŠnek nĂśvekedĂŠsĂŠre kell rĂĄmutatnunk.
A bolygĂłkĂśzi tĂŠr tipikus, “szokĂĄsos” ĂĄllapotĂĄnak e vĂĄltozĂĄsĂĄt kĂŠt fĂľ ok idĂŠzi elĂľ:
*Az anyag ellĂĄtĂĄs/ beĂĄramlĂĄs a csillagkĂśzi tĂŠrbĂľl (kisugĂĄrzott anyag, ionizĂĄlt elemek, meg ezek kombinĂĄciĂłi).
*A 22-es Nap Ciklus tevĂŠkenysĂŠg utĂłhatĂĄsa, kĂźlĂśnĂśsen a Napkorona gyors, nagy mennyisĂŠgĂť, magnetizĂĄlt szolĂĄris plazma kilĂśvellĂŠsei [CME's] s az Energia FelhĂľben valĂł tovĂĄbbhaladĂĄsa.
ValĂłjĂĄban, a tudĂłsok tĂśbbsĂŠge vagy minimumra csĂśkkentette a csillagkĂśzi energia felhĂľ lehetsĂŠges jelentĂľsĂŠgĂŠt vagy elutasĂ­totta a fogalom lĂŠtezĂŠsĂŠt teljes egĂŠszĂŠben. Dr. Alexei Dmitriev azonban NEM ….”

ForrĂĄs: An Enterprise Mission Hyperdimensional Report
Richard C. Hoagland – David Wilcock
AngolrĂłl fordĂ­totta SĂĄri Izabella, www.fluidemerald.com
Link