Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Eltitkolt kis Katyn Felvidéken, a Duna partján magyartalanító szlovák tömeggyilkosság.


A 20. sz√°zad derek√°nak Eur√≥p√°j√°ban a mindenk√©ppen √©gbeki√°lt√≥ anakronizmusnak sz√°m√≠t√≥ korm√°nyprogram el√Ķir√°nyozta „magyartalan√≠t√°s” egyik igencsak n√°ci sz√≠nezet√Ľ form√°ja volt a „megb√≠zhatatlan √©s √°rul√≥ magyarok” sz√°m√°ra ki√∂tl√∂tt intern√°l√°s, amit intern√°l√≥ t√°borok (sz√∂gesdr√≥ttal k√∂r√ľlvett l√°gerek) fel√°ll√≠t√°s√°val val√≥s√≠tottak meg.
Ezekbe nemzetiségi alapon hurcolták el a magyarokat, nem vizsgálva, elkövettek-e valamit, vagy sem.
A hosszabb-r√∂videbb id√Ķre l√°gerban tartott szlov√°kiai magyarok vallom√°saib√≥l ak√°r k√ľl√∂n k√∂nyvet is √∂ssze lehetne √°ll√≠tani.
Itt most hadd eml√≠tsek meg „csup√°n” annyit, hogy − b√°rmennyire agyonhallgatja is a „hivatalos t√∂rt√©net√≠r√°s” − igenis voltak intern√°l√≥ t√°borok, tal√°n t√∂bb is, melyek k√∂z√ľl a „legh√≠resebb” a pozsony-ligetfalusi (Petr¬ĺalka) √©s a t√∂lt√©nygy√°ri (Patronka).
A k√∂vetkez√Ķkben csak egy esem√©nyt t√°rok a nyilv√°noss√°g el√©, mely − minthogy m√°r a h√°bor√ļ befejez√©se ut√°n t√∂rt√©nt − nemcsak hogy a civiliz√°ci√≥ megcs√ļfol√°sa volt, hanem igazi justizmord, mely igazs√°gszolg√°ltat√°s, nemzetk√∂zi √≠t√©l√Ķsz√©k ut√°n ki√°lt.
Ann√°l is ink√°bb, minthogy az √°ldozatok z√∂m√ľkben minden val√≥sz√≠n√Ľs√©g szerint sz√ľl√Ķf√∂ldj√ľkr√Ķl elhurcolt, m√©g nem hadk√∂teles gyerekemberek voltak.
Sokat olvastunk m√°r a m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ legy√Ķz√∂ttjeinek h√°bor√ļs b√Ľneir√Ķl, de ne t√©vesszen meg senkit, hogy √©vtizedekig bizonyos fok√ļ egyoldal√ļs√°g uralkodott a korszakkal foglalkoz√≥ t√∂rt√©net√≠r√°sban, mert a gy√Ķztesek h√°bor√ļs b√Ľneir√Ķl m√©lyen hallgatott a propaganda nemcsak Keleten, Nyugaton is.
Pedig Berija „hal√°lm√Ľhely√©nek” tev√©kenys√©g√©t pontosan ismert√©k Londonban is pl. m√°r a h√°bor√ļ idej√©n, ezt Edu√°rd Bene¬Ļ sem titkolja eml√©kirataiban; ma pedig a kort√∂rt√©net √ļjra√©rt√©kel√©se az eg√©sz emberis√©g k√∂teless√©g√©v√© sz√©lesedett.
Vannak visszavonhatatlanul k√∂telez√Ķ tanuls√°gok, szembe kell fordulni a legmakacsabb „feh√©r lapok”-kal, az eltitkol√°ssal, a „dehistoriz√°l√°ssal”.
A sors √ļgy hozta, hogy − akaratom ellen√©re − mai titkok birtok√°ba jussak; r√©szben a r√©gen elfelejtett sajt√≥jelent√©sek felfedez√©se, r√©szben saj√°t vizsg√°l√≥d√°saim alapj√°n lassank√©nt lehullott a lepel egy Duna-menti kis Katynnak is nevezhet√Ķ t√∂meggyilkoss√°gr√≥l, egy furcsam√≥d takargatott t√∂megs√≠r l√©tez√©s√©r√Ķl.
A d√∂bbenetes esem√©ny az√©rt √©rdemli meg a figyelmet, mert sz√≠nhelye Pozsony v√°ros ter√ľlete, akkor m√©g Ligetfalu (Per¬ĺalka-Engerau). Itt a Duna √©s a b√©csi orsz√°g√ļt k√∂z√∂tt t√≠z h√©ttel a m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ befejez√©se ut√°n lem√©sz√°roltak √©s t√∂megs√≠rba h√°nytak kilencven magyar fiatalembert.
A hatvanas √©vek k√∂zepe t√°j√°n √ļjra kezembe ker√ľlt n√©h√°ny megs√°rgult √ļjs√°glap, s nem hagyott nyugodni a h√ļsz √©vvel kor√°bbi h√≠rad√°ssorozat, melyet a szlov√°k koal√≠ci√≥s korm√°ny Demokrata P√°rtj√°nak lapja, a √ąas tett k√∂zz√© − nyilv√°n dacolva bizonyos ellen√°ll√°ssal − 1947 m√°jus√°ban.
A h√°bor√ļ ut√°ni √©vekben, tal√°n mert t√ļls√°gosan megszoktuk az embertelens√©geket, fel sem t√Ľntek a sz√≥rv√°nyos jelz√©sek, ezt a h√≠rad√°st (az esem√©ny k√ľl√∂nleges kegyetlens√©ge miatt) m√©gis meg√Ķriztem.
Csaknem h√ļsz √©v m√ļlt√°n felajzottan √©rdekl√Ķdni kezdtem megb√≠zhat√≥ ismer√Ķseimt√Ķl, mert √©rthetetlennek tal√°ltam a t√∂meggyilkoss√°g k√∂r√ľli makacs hallgat√°st. Szerettem volna f√©nyt der√≠teni a val√≥s√°gos t√©nyekre, az igazs√°gra.
Els√Ķk k√∂z√∂tt egy Budapesten lak√≥ hajdani bar√°tomat kerestem fel, aki a magyar koal√≠ci√≥s korm√°nyz√°s idej√©n Gy√∂ngy√∂si k√ľl√ľgyminiszter mellett dolgozott.
Egykori politikus bar√°tom megd√∂bbenve n√©zett v√©gig rajtam, √©s azt k√©rdezte: „Te ezt honnan tudod, ez szigor√ļ csehszlov√°k-magyar √°llamtitok”. Mire azt feleltem: „Mif√©le √°llamtitok az, melyet egy vid√©ki orvos is ismer?” A tov√°bbi vit√°ban hajdani pozsonyi bar√°tom elismerte, hogy Csehszlov√°kia k√°rt√©r√≠t√©st fizetett Magyarorsz√°gnak, de ugyanakkor azt √°ll√≠totta, hogy a gyilkoss√°gokat cseh partiz√°nok k√∂vett√©k el, enyh√≠tve az √ľgyet azzal, hogy volksbundista n√©metekr√Ķl volt sz√≥.
Nem hittem neki, hiszen a sz√≥ban forg√≥ t√∂meggyilkoss√°ggal egy id√Ķben √©ppen folyt a magyarorsz√°gi n√©metek kitelep√≠t√©se, arr√≥l nem is besz√©lve, hogy a Magyarorsz√°gra hazaigyekv√Ķ n√©metek az akkori Csehszlov√°ki√°t aligha tarthatt√°k volna alkalmas terepnek az √°tutaz√°sra, de az is f√∂l√∂tt√©bb elgondolkodtat√≥ volt, hogy a csehszlov√°k hatalmass√°gok mi√©rt csak Pozsonyn√°l ismert√©k fel az ellens√©get.
A k√∂d√∂s√≠t√©ssel szemben t√©nyek sorozata utal arra, hogy √©szak fel√Ķl hazaigyekv√Ķ magyarorsz√°gi fiatalokr√≥l (√ļn. levent√©kr√Ķl) volt sz√≥, akiket a nyilas uralom 1944 √Ķsz√©n h√°bor√ļs emberanyag-tartal√©kk√©nt a n√©met birodalom ter√ľlet√©re deport√°lt.
Sorsuk akkor v√°lt tragikuss√°, amikor Pozsonyn√°l feltart√≥ztatt√°k √Ķket a h√°bor√ļ ut√°ni hetekben, √©s intern√°lt√°k a ligetfalusi „politikai fogolyt√°borba”.
A cseh partiz√°nok megv√°dol√°s√°t sem fogadtam el, nem hihettem el budapesti bar√°tomnak, hogy 1945 j√ļlius√°ban egy olyan fontos hat√°rz√≥n√°ban, mint a fel√ļj√≠tott osztr√°k-csehszlov√°k szakasz, szabadon gyilkolhattak ismeretlen „partiz√°nok” annak ellen√©re, hogy a hat√°rv√©delmet a szovjet hadsereg egys√©gei l√°tt√°k el; 1945 augusztus√°ban ui. m√©g a csehszlov√°k-magyar hat√°r√Ķrs√©gi szerep is a v√∂r√∂s hadsereg joga volt.
Ezt magam is l√°ttam, mert 1945 augusztus√°ban k√©tszer l√©ptem √°t a hat√°rt Kom√°romn√°l, csehszlov√°k hat√°r√Ķr√∂knek pedig m√©g nyomuk sem volt sehol.
A volt N√©met Birodalom fel√© a hat√°rt nemzetk√∂zi megegyez√©s alapj√°n 1945 november√©ig a szovjet hadsereg ellen√Ķrizte.
Az esem√©nyek teljes meg√©rt√©s√©hez t√∂rt√©nelmi alapismeretekre van sz√ľks√©g.
Tudnunk kell, hogy Ligetfalut 1939. m√°rcius 14-√©n D√©v√©nnyel egy√ľtt a cseh-morva ter√ľletek teljes megsz√°ll√°sa idej√©n bekebelezt√©k az Ostmarkba, vagyis a N√©met Birodalomhoz csatolt√°k, ezzel megsz√Ľnt az addig l√©tez√Ķ ligetfalui osztr√°k-csehszlov√°k orsz√°ghat√°r.
A Pozsony melletti K√°rolyfalu (Karlova Ves) Hitler engedelm√©vel m√°r Szlov√°ki√°ban maradt. A hat√°r megsz√Ľn√©s√©nek √ľgye l√©nyeges esem√©ny a t√∂meggyilkoss√°g r√©szleteinek kibogoz√°s√°ban.
A tov√°bbiak meg√©rt√©s√©hez n√©mi magyar√°zat sz√ľks√©ges. El√Ķre kell bocs√°tani, hogy az akkori hat√°r a mai hely√©n volt, a Duna jobb partj√°n, K√°rolyfaluval szemben, metszve a Duna √©s a b√©csi orsz√°g√ļt vonal√°t. A terep 1945-ben m√©g erd√Ķs √©s mocsaras volt, a h√ļszas √©vekben a csehszlov√°k hatalom betonbunkereket √©p√≠tett a hat√°rz√≥n√°ban.
Miut√°n 1945. √°prilis 4-√©n Pozsonyb√≥l kivert√©k a n√©meteket, a r√©gi ligetfalusi osztr√°k-csehszlov√°k hat√°rt is fel√ļj√≠tott√°k, de folyt m√©g a h√°bor√ļ, ez√©rt 1945 √°prilis√°ban az orsz√°ghat√°r ment√©n l√©gv√©delmi fut√≥√°rkokat √°stak.
Ez a t√©ny d√∂nt el mindent, ti. kiz√°rja a n√©metek esetleges b√Ľn√∂ss√©g√©t, mert a legyilkolt √°ldozatokat a frissen ki√°sott √°rkokba temett√©k.
A K√°rolyfaluval szemben felt√°rt t√∂megs√≠r felfedez√©s√©hez v√©letlen el√Ķzm√©nyek vezettek 1947 m√°jus√°ban, amikor egy E. Bacusan nev√Ľ h√°bor√ļ ut√°n meggyilkolt √©s elt√Ľnt szem√©ly holttest√©t kerest√©k. Bacusan s√≠rja helyett azonban t√∂megs√≠rra bukkantak 1947. m√°jus 20-√°n, k√∂zvetlen√ľl az osztr√°k-csehszlov√°k hat√°r k√∂zel√©ben az 1945 √°prilis√°ban √°sott fut√≥√°rkokban.
Csehszlov√°ki√°ban az esetr√Ķl egyed√ľl a √ąas, a szlov√°kiai Demokrata P√°rt napilapja k√∂z√∂lt t√°j√©koztat√°sokat, de m√°jus v√©g√©vel a √ąas sz√°m√°ra is megtiltott√°k a tov√°bbi h√≠rszolg√°ltat√°st. (Megjegyzem: koal√≠ci√≥s korm√°nyz√°s idej√©n!) N√©zz√ľk azonban, mi √°ll a √ąas 1947. m√°jus 22-ei sz√°m√°ban.
A lap els√Ķ oldal√°n olvashatjuk: „Szerencs√©tlenek t√∂megs√≠rja az osztr√°k hat√°r menti fut√≥√°rokban”. Magyar√°zat az alc√≠mben: „Bacusant kerest√©k, √©s t√∂bb legyilkolt szem√©lyre bukkantak.” Id√©zet a jelent√©sb√Ķl: „… a hat√°r ment√©n l√©gv√©delmi √°rok h√ļz√≥dik, √©s Krajmus, a Bacusan-√ľgy egyik tan√ļja a b√≠r√≥s√°g el√Ķtt azt vallotta, hogy Bacusant a vas√ļti s√≠np√°rt√≥l kb. 80 m√©terre temett√©k el.” (…) „Az eb√©d ut√°ni √≥r√°kban m√°s helyeken kezdt√©k az √°rkok kim√©ly√≠t√©s√©t, k√∂zelebb a vas√ļthoz √©s a v√°mh√°zhoz. Nem tartott sok√°ig, m√≠g az els√Ķ bunkerhez hasonl√≥ helyen, ahol az els√Ķ csontv√°z el√Ķker√ľlt, t√∂megs√≠rra bukkantak… Hat tetemet tal√°ltak, polg√°ri szem√©lyek voltak, kereszt√ľl-kasul egym√°sra dob√°lva, sok csontv√°zon m√©g megmaradt a boml√≥ h√ļs. A hull√°k t√∂bbs√©g√©nek aranyfoga volt, mib√Ķl az k√∂vetkezik, hogy j√≥l szitu√°lt szem√©lyek lehettek. Zsebeikben okiratokat nem tal√°ltak, csak n√©h√°ny apr√≥s√°got, egy szem√©lyn√©l „Camel” amerikai cigarett√°t.
Az orvosok megállapították, hogy az áldozatok többsége fiatalember.
Egy szem√©ly csak 16-17 √©ves lehetett. Meg√°llap√≠tott√°k, hogy az ismeretlen szem√©lyeket agyonl√Ķtt√©k, val√≥sz√≠n√Ľleg a bunker tetej√©n, onnan hullottak a g√∂d√∂rbe, majd r√°juk kapart√°k a f√∂ldet.
Azt besz√©lik − de m√©g ez nincs bizony√≠tva −, hogy az √°ldozatok a ligetfalusi megb√≠zhatatlanok sz√°m√°ra szervezett fogolyt√°borb√≥l sz√°rmaztak.
A h√≠rek szerint ezeket az embereket el√Ķbb kirabolt√°k, azut√°n elvitt√©k √Ķket a hat√°r menti fut√≥√°rokhoz, ahol a t√∂meggyilkoss√°got v√©grehajtott√°k.
√ögy hallani, hogy a szerencs√©tlenek k√∂z√∂tt t√∂bb olyan szem√©ly volt, aki a h√°bor√ļ v√©gezt√©vel Ausztri√°b√≥l vagy N√©metorsz√°gb√≥l volt hazat√©r√Ķben… A sz√≥beli megnyilatkoz√°sok abban azonosak, hogy a hat√°r ment√©n t√∂bb tucat szem√©lyt l√Ķttek agyon √©s temettek el.” M√°snap, m√°jus 23-√°n nagybet√Ľs c√≠m olvashat√≥ a √ąas els√Ķ oldal√°n: „Mi√©rt √©rdeke a Pravd√°nak a ligetfalui t√∂megs√≠r √ľgy√©nek eltitkol√°sa?
Tan√ļk √°ll√≠t√°sa szerint a gyilkoss√°gokat az arcvonal √°tvonul√°sa ut√°n k√∂vett√©k el, amikor ezeken a ter√ľleteken m√°r nem tart√≥zkodtak n√©met katon√°k, a megb√≠zhatatlan n√©met polg√°ri szem√©lyek is t√°borokban voltak, teh√°t a t√∂meggyilkoss√°got nem lehet n√©met b√Ľntettnek min√Ķs√≠teni.
Majer kapit√°ny √≠r√°sbeli tan√ļvallom√°s√°ban jelentette ki, hogy hatvan agyonl√Ķtt emberr√Ķl van tudom√°sa, akiket az osztr√°k hat√°r ment√©n √∂ltek meg.” A h√≠rad√°sok felbukkan√°s√°nak sz√≥rv√°nyos jellege fokoz√≥d√≥ fels√Ķbb nyom√°sra utal, tov√°bbi h√≠r m√°r csak m√°jus 31-√©n jelent meg a (√ąas 3. oldal√°n: „√öjabb holttesteket tal√°ltak az osztr√°k hat√°ron” − c√≠m alatt ezeket olvashatjuk: „Szerd√°n √©s cs√ľt√∂rt√∂k√∂n (m√°jus 28-√°n √©s 29-√©n − JK) huszonegy √ļjabb holttestet siker√ľlt ki√°sni.
√ćr√°sos bizony√≠t√©kok hi√°ny√°ban a holttesteket nem lehetett azonos√≠tani. A munka tov√°bb folytat√≥dik, hivatalos jelent√©s kiad√°sa a j√∂v√Ķ h√©ten v√°rhat√≥.” A „hivatalos jelent√©s” kiad√°sa negyvenh√°rom √©ve k√©sik, de az √ľgy √°tmenetileg m√©g egyszer √©s utolj√°ra sz√≥ba ker√ľlt a Szlov√°k Nemzeti Tan√°cs 1947. december 20-ai √ľl√©s√©n, amikor is G√©ci k√©pvisel√Ķ v√°laszt k√∂vetelt a bel√ľgyi megb√≠zott√≥l az eset tiszt√°z√°s√°ra.
A √ąas 1947. december 21-ei sz√°ma szerint: „G√©ci k√©pvisel√Ķ k√∂veteli a ligetfalui rejt√©lyes t√∂megs√≠r √ľgy√©nek kivizsg√°l√°s√°t, a hat√°r ment√©n kilencven szem√©ly van eltemetve.” M. Ferjenc√≠k bel√ľgyi megb√≠zott nem v√°laszolt az interpell√°ci√≥ra (m√°r t√∂bb √©ve elhunyt emigr√°ci√≥ban, de ma is √©lnek t√°rsadalmunkban akkori megb√≠zottak − √ļn. poveren√≠kok, akik negyvenh√°rom √©ve m√©lyen hallgatnak az √ľgyr√Ķl).
Szlov√°kiai jog√°sz bar√°tomt√≥l megtudtam (1965-ben), hogy az √°ldozatok n√©vsora √©s m√°s okiratok 1947-ben az √°llam√ľgy√©szs√©g birtok√°ban voltak, nem volt neh√©z hozz√°jutni a t√°borparancsnoks√°g seg√≠ts√©g√©vel=

HozzŠszůlŠsok


Mťg nem kŁldtek hozzŠszůlŠst

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.