Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Bangha Béla: A 'szeretet vallása' és a 'harcos kereszténység'


Azt hissz√ľk, √≠gy √≠rj√°k, hogy akkor vagyunk j√≥ kereszt√©nyek, ha gy√Ľl√∂lj√ľk a m√°s vall√°s√ļakat, els√Ķsorban persze a zsid√≥t s ugyanakkor, mikor szeretetet hirdet√ľnk, gy√Ľl√∂lk√∂d√Ķ antiszemitizmust √Ľz√ľnk. K√©rdem teh√°t szeretettel: mi ez ir√°nyban a korrekt s a kereszt√©nys√©g szellem√©hez legink√°bb m√©lt√≥ felfog√°s?
A k√©rd√©s hat√°rozottan a legaktu√°lisabbak egyike. A sajt√≥ egy r√©sze ugyan, mely a katolicizmus bels√Ķ meger√Ķs√∂d√©s√©t√Ķl s √©pp√≠gy az antiszemitizmust√≥l √©rthet√Ķen f√©l, szeretn√© a k√©rd√©st somm√°san elint√©zni s tagadhatatlanul mesteri m√Ľfog√°ssal minden katolikus √∂nv√©delmi harcot vagy t√°rsadalmi szervezked√©st egyszer√Ľen a „szeretet vall√°s√°nak” nev√©ben szeretne le√ľtni. √öjs√°gjaink — igaz, hogy 90%-ban √©rdekelt f√©l — √°lland√≥an a legsz√∂rny√Ľbb felh√°borod√°s hangj√°n oktatj√°k ki sokath√≠v√Ķ olvas√≥ikat, hogy csak egy b√Ľn igaz√°n nagy b√Ľn a b√Ľn√∂k eg√©sz lajstrom√°ban: a „harcos” kereszt√©nys√©g s az √≥- √©s k√∂z√©p- √©s az √ļjkornak csak egy nagy megt√©velyed√©se volt: az antiszemitizmus.
Akik azonban meg szokt√°k maguknak engedni a luxust, hogy h√©be-h√≥ba nem az √©rdekelt lapok agy√°val, hanem a maguk√©val gondolkozzanak, hamar √©szreveszik, hogy ebben a szoriteszben s√°ntik√°l a konkl√ļzi√≥. Valami logikai megcsuszaml√°s, vagy szofizma van benne, ha egy nem, h√°t legal√°bb kett√Ķ, de h√°rom bizonyosan.
Mert el√Ķsz√∂r is ki besz√©l arr√≥l, hogy pl. az antiszemitizmus m√°sok vall√°sa ellen t√∂r? Ki b√°ntja a zsid√≥k vall√°s√°t, tanait, szertart√°sait? A zsid√≥ vall√°st minden kereszt√©ny, eo ipso hogy kereszt√©ny, term√©szetesen t√©ved√©snek tartja: t√°rgyilag indokolatlan szembehelyezked√©snek Krisztussal s a kereszt√©ny kult√ļr√°val. De a mer√Ķben vall√°si t√©ved√©st ma senki sem szokta √ľld√∂zni; ezt a szemita sajt√≥ sem √°ll√≠totta soha. Teh√°t csak tess√©k sz√©pen kikapcsolni az eg√©sz vall√°si k√©rd√©st az antiszemitizmusb√≥l, mert az antiszemitizmus a zsid√≥s√°gnak nem vall√°si, hanem eg√©szen m√°s √ľgyei ellen ir√°nyul. Vall√°si antiszemitizmus volna pl., ha mi is √©ppoly gy√Ľl√∂lk√∂d√Ķ hangon √≠rn√°nk az √Ķ hitt√©teleikr√Ķl, szertart√°saikr√≥l, zsinag√≥g√°ikr√≥l stb., ahogy √Ķk √≠rnak a mi papjainkr√≥l, a mi hit√©let√ľnkr√Ķl √©s egyh√°zi √ľgyeinkr√Ķl.
√Črdekes, hogy ugyanazok hangoztatj√°k az antiszemitizmus undoks√°g√°t, akik tele t√ľd√Ķvel harsogtatj√°k az antiklerikalizmus jogosults√°g√°t. Pedig az antiszemitizmus els√Ķsorban szoci√°lis √∂nv√©delmi harc, m√≠g az antiklerikalizmus c√©g√©re alatt a szemita sajt√≥ √°lland√≥an a kereszt√©nys√©g vall√°si int√©zm√©nyeit t√°madja; hogy csak n√©h√°nyat eml√≠ts√ľnk: a p√°pas√°got, a katolikus egyh√°z szem√©lyi √©s bel√ľgyeit, dogm√°it, szertart√°sait, fegyelmi, k√∂zigazgat√°si, s√Ķt hitbuzgalmi √©let√©t, szerzetess√©g√©t stb.
Mi azonban vall√°si antiszemitizmust nem √Ľzt√ľnk soha s nem is akarunk √Ľzni, √©ppen az√©rt, mert kereszt√©nyek vagyunk, s a szeretet vall√°s√°t nem csak hirdetj√ľk, de k√∂vetj√ľk is.
*
A vall√°si k√©rd√©s kikapcsol√°sa ut√°n azonban megmarad az a s√ļlyosabb, komolyabb k√©rd√©s: egy√°ltal√°ban szabad-e ak√°r t√°rsadalmi, ak√°r erk√∂lcsi t√©ren bizonyos hat√°rozotts√°ggal, er√Ķvel, kik√©nyszer√≠t√Ķ t√∂rekv√©ssel kelni ide√°ljaik v√©delm√©re? Szabad-e a katolicizmusnak szervezkedni s harcot viselnie az ellens√©gei ellen, akik bizonnyal nem csup√°n zsid√≥k, hanem egy√©b felekezet√Ľek, s√Ķt v√©letlen√ľl katolikus bejegyz√©s√Ľek is lehetnek? Nem √ľtk√∂zik-e bele ez a szervezked√©s √©s harc a kereszt√©nys√©g szeretett√∂rv√©ny√©be?
A felelet, azt hissz√ľk, igen egyszer√Ľ. Minden rendezett szeretet els√Ķsorban √∂nmagunkn√°l kezd√Ķdik, s ha mindenkit kell is szeretn√ľnk, el√Ķbb kell szeretn√ľnk a hozz√°nk k√∂zelebb √°ll√≥t, az √©rdemest, a megt√°madottat, a j√≥t, mint a k√≠v√ľlr√Ķl rosszakarat√ļan t√°mad√≥t. S itt sz√ľks√©gk√©pp el√Ķ fog √°llani a helyzet, hogy a szeretet koll√≠zi√≥j√°ban esetleg meg is kell feny√≠ten√ľnk, √°rtalmatlann√° kell tenn√ľnk a jav√≠thatatlan rosszat. Ez√©rt font Krisztus is, a szeretet parancs√°nak els√Ķ hirdet√Ķje, ostort a kuf√°rokra s nevezte el „viperafajzatnak” a cselsz√∂v√Ķ farizeusokat. √Čs ez√©rt mondta, hogy „nem b√©k√©t j√∂tt hozni a f√∂ldre, hanem kardot”. (Mt. 10, 34.) A „harcos kereszt√©nys√©g” gondolata teh√°t, az „ecclesia militans”, egyenesen krisztusi gondolat: az egyetlen √©sszer√Ľ √©s egyetlen lehets√©ges ott, ahol a j√≥nak ellens√©gei vannak, akiken a j√≥ sz√≥ nem fog.
Ezzel szemben nem lehet azt hangoztatni, hogy a kereszt√©nys√©g pozit√≠vum, teh√°t az anti- nem tartozhat programj√°ba. Mert igenis, minden pozit√≠vum egy√ļttal negat√≠vum is: a neg√°ci√≥ negat√≠vuma. Minden kereszt√©nys√©g √©p√≠t√©s: teh√°t sz√ľks√©gk√©pp lerombol√≥ja a destrukci√≥nak (m√©g ha azt n√©melyek progresszi√≥nak nevezik is). Szeretet; teh√°t harc√ľzenet a gy√Ľl√∂let szellem√©nek. Szel√≠d erk√∂lcsis√©g; teh√°t k√ľzdelem az erk√∂lcstelens√©g ellen. A tisztas√°g kult√ļr√°ja; teh√°t szervezked√©s a piszok lek√ľzd√©s√©re. Sz√≥val a kereszt√©nys√©g l√©nyeg√©ben harc √©s l√©nyeg√©ben szeretet. √Čs ez√©rt van sz√ľks√©g a szeretet mellett s a szeretet nev√©ben harcos kereszt√©nys√©gre √©s ecclesia militans-ra.
M√°rmost ami n√©vleg a zsid√≥s√°got illeti, csakugyan r√ļt igazs√°gtalans√°g, ha valaki minden zsid√≥t rossznak tart, vagy ha az rossz is, gy√Ľl√∂lk√∂dik vele. Ezt a kereszt√©nys√©g val√≥ban nem engedi meg. Azonban k√ľl√∂nbs√©get kell tenn√ľnk gy√Ľl√∂lk√∂d√©s √©s a zsid√≥ t√ļls√ļly elleni indokolt v√©dekez√©s k√∂z√∂tt.
El√Ķsz√∂r igenis vall√°serk√∂lcsi okokb√≥l. A szemitizmus, mely egykor Krisztust a keresztre verte, m√°ig sem tette le gy√Ľl√∂let√©t Krisztus √©s az √Ķ Egyh√°za ellen. A materialisztikus zsid√≥ vil√°gn√©zet, ahol csak √©rv√©nyes√ľl, lerontja a kereszt√©nyek vall√°si √©let√©t s erk√∂lcsi konzervativizmus√°t. Az √ľzleti √©s szexu√°lis tisztess√©gtelens√©gnek — ezt kimutatta Werner Sombart s igazolja a b√Ľn√ľgyi statisztika — f√Ķhordoz√≥ja s terjeszt√Ķje — hi√°ba, ez √≠gy van — minden√ľtt a zsid√≥s√°g. A kereszt√©ny vall√°s legsz√∂gesebb ellent√©tje, leg√°d√°zabb g√ļnyol√≥ja az √≥kort√≥l napjainkig, a farizeusokt√≥l Anatole France-ig √©s J√°szi Oszk√°rig a zsid√≥k. Nem mondjuk, hogy minden bajnak a kereszt√©nys√©gen bel√ľl a zsid√≥s√°g az oka; ez sehogy sem volna igaz: √©pp annyit, ha nem t√∂bbet, √°rtott nek√ľnk a kereszt√©ny testv√©rek torzsalkod√°sa s a saj√°t let√©r√©s√ľnk az igaz√°n er√Ķss√© √©s egys√©gess√© tev√Ķ katolikus hit√©let √ļtj√°r√≥l; de az√©rt a zsid√≥s√°g kereszt√©nyellenes munk√°ja m√©g mindig van olyan er√Ķs, hogy vele szemben a legelsz√°ntabb v√©delmi √©s l√©tfenntart√°si k√ľzdelmet kelljen v√≠vnunk.
Ezt a v√©dekez√Ķ ir√°ny√ļ „antiszemitizmust” (megvalljuk, hogy ez a sz√≥ nek√ľnk sem tetszik, mert nem fejezi ki teljesen a helyes fogalmat) a kereszt√©nys√©g r√©g√≥ta akcept√°lta. A zsid√≥k egy√©ni szabads√°g√°nak √Ķre ugyan a kereszt√©ny n√©pekkel szemben — b√°rmily szokatlanul hangzik, de √ļgy van — az Egyh√°z volt; de ugyanakkor az Egyh√°z √≥vta a h√≠veket a zsid√≥s√°g el√Ķnytelen befoly√°sait√≥l. Ez az √≥v√°s a k√∂z√©pkorban a zsid√≥s√°g lok√°lis √©s t√°rsadalmi elk√ľl√∂n√ľl√©s√©ben, valamint ama k√°nonjogi int√©zked√©sekben nyilv√°nult meg, melyek pl. eltiltott√°k a kereszt√©ny h√≠veket a zsid√≥kkal val√≥ egy√ľttlak√°st√≥l (f√Ķleg term√©szetesen a h√°zass√°gt√≥l); kereszt√©ny csel√©deknek nem volt szabad zsid√≥kn√°l szolg√°lniuk (ma is h√°ny csel√©d megy zsid√≥ csal√°dokn√°l erk√∂lcsileg s vall√°silag t√∂nkre!), kereszt√©nyeknek, f√Ķleg n√Ķknek tilos volt zsid√≥ orvosok ig√©nybev√©tele (√©rthet√Ķ erk√∂lcsi okokb√≥l) stb.
De a kereszt√©ny szemponton k√≠v√ľl m√°s szempontokb√≥l is mag√°t√≥l √©rtet√Ķd√Ķ a szoci√°lis antiszemitizmus jogosults√°ga. A legnagyobb nemzetgazd√°szok, b√∂lcsel√Ķk, √°llamf√©rfiak bizonnyal nem ok n√©lk√ľl √°llap√≠tott√°k meg oly megd√∂bbent√Ķ egy√∂ntet√Ľs√©ggel, hogy a zsid√≥s√°g terjeszked√©se minden m√©lyebb j√°rat√ļ kult√ļr√°nak meg√∂l√Ķje. Ismeretesek pl. azok a zsid√≥s√°gra n√©zve nagyfok√ļan kompromitt√°l√≥ nyilatkozatok, melyek egy Napoleon, Bismarck, Goethe, Mommsen, Schopenhauer, Kant, Hegel, n√°lunk Trefort, K√∂lcsey s els√Ķsorban Sz√©chenyi Istv√°n ajkair√≥l elhangzottak. A legnagyobb magyar pl. elveszettnek tartotta az orsz√°got azon pillanatt√≥l kezdve, melyben a zsid√≥s√°g emancip√°ltatik s ezzel √ļrr√° lesz az orsz√°gban. (Merthogy ez a k√©t ut√≥bbi momentum sz√©tv√°laszthatatlanul egy√ľtt fog j√°rni, azt Sz√©chenyi nagy szelleme teljes biztoss√°ggal el√Ķre l√°tta.) Nem is csoda. Ez az ateizmusb√≥l √©s materializmusb√≥l fakad√≥ agg√°lytalans√°g, a betegess√© fokoz√≥dott √∂nz√©s √©s fajtalans√°gra hajl√≥ √©lvezetv√°gy, a zsid√≥ szexu√°lis t√ļlingerl√©kenys√©g √©s mindezzel keverten az √ľgyes keresked√Ķi √©s √©rv√©nyes√ľl√©si szellem — mindez pillanatnyi k√ľls√Ķs√©ges kult√ļr√°t teremthet ugyan, de hamar dekompoz√≠ci√≥ra, cs√∂m√∂rre, eler√Ķtlened√©sre √©s boml√°sra vezet. (Ez√©rt is olyan nagy a zsid√≥k k√∂zt az √Ķr√ľltek, a nemibetegek √©s az √∂ngyilkosok sz√°ma.)
A n√©pek √∂nv√©delmi, l√©tfenntart√°si √∂szt√∂ne sz√ľli meg teh√°t √°lland√≥an a szoci√°lis antiszemitizmust azokn√°l is, akik minden „klerik√°lis” befoly√°st√≥l √©g s f√∂ldnyire vannak. (S √©pp ez√©rt is mond val√≥tlant a sajt√≥ √°lland√≥an, mid√Ķn az antiszemitizmust tiszt√°ra „klerik√°lis” √©s „felekezeti” okokra szeretn√© visszavezetni.)
Felelet√ľnk teh√°t erre a k√©rd√©sre: filo- vagy antiszemitizmus? — csak ez lehet: egyik sem, ha antiszemitizmus alatt m√°st √©rt√ľnk, mint: v√©dekez√©st, szoci√°lis √©s vall√°serk√∂lcsi ellen√°ll√°st s a saj√°t vall√°sukban rejl√Ķ hatalmas lelki energi√°k f√ľggetlen, szabad kifejl√©s√©t. Az embert ne b√°ntsuk, ak√°rmi a vil√°gn√©zete; m√°s vall√°s√°hoz semmi k√∂z√ľnk, de ami a magunk√©, abban v√©dekezz√ľnk: mentes√≠ts√ľk magunkat a dekompoz√≠ci√≥ bomlaszt√≥ cs√≠r√°it√≥l, m√©g ha ez a mentes√≠t√Ķ, v√©delmi akci√≥ harcba is ker√ľl. Ez az egyed√ľl √©sszer√Ľ √©s egyed√ľl lehets√©ges √©s √©pp az√©rt kereszt√©ny szempontb√≥l is egyed√ľl elfogadhat√≥ √°ll√°spont.
Hogy ez a felfog√°s nem nagyon tetszik azoknak, akik a kereszt√©nys√©get meg tudn√°k fojtani egy kan√°l v√≠zben, hogy pl. (nem sz√≥lva a f√©kevesztett kereszt√©nygy√Ľl√∂let lapjair√≥l) a Pesti H√≠rlap √©s t√°rsai √°lland√≥an izgatnak a l√©tfenntart√≥ antiszemita v√©dekez√©s jogosults√°g√°val szemben — cseppet sem csod√°latos. V√©gt√©re ez csak √©lelmess√©g √©s ravaszs√°g, ez pedig a szemitizmusnak szembesz√∂k√Ķ tulajdons√°ga.
Term√©szetes, hogy √Ķszerint√ľk a kereszt√©nys√©g csak akkor lesz igaz√°n a „szeretet vall√°sa”, ha hagyja mag√°t sz√©p csendesen √©s ellentmond√°s n√©lk√ľl a falhoz szor√≠tani. (√Čdes Istenem, micsoda szeretet is az, amikor valaki m√©g azt sem engedi meg, hogy a falhoz szor√≠ts√°k, a vagyon√°t elvegy√©k, a becs√ľlet√©t t√∂nkretegy√©k, az embereit pelleng√©rre √°ll√≠ts√°k, az int√©zm√©nyeit megrugdoss√°k √©s megnyomor√≠ts√°k!) „Az egyh√°zat t√Ľzzel-vassal kellene kipuszt√≠tani a f√∂ld sz√≠n√©r√Ķl”, √≠rj√°k √Ķk; de ez ellen felsz√≥lalni, a v√°g√°st par√≠rozni, tiltakozni √©s v√©delemre szervezkedni: hisz ez gy√Ľl√∂let √©s zsid√≥z√°s! Ni, ezek a „harcos kereszt√©nyek”, milyen furcs√°n tartj√°k meg a „szeretet vall√°s√°t”: szeretetet hirdetnek √©s ny√°rsra szeretn√©nek h√ļzni minden „m√°sk√©ppgondolkoz√≥t” (mert hiszen — v√©dekeznek!); Krisztussal k√©rkednek, √©s azt hiszik, hogy „ann√°l jobb katolikus valaki, menn√©l ink√°bb gy√Ľl√∂li a zsid√≥kat” (mert nini: el√≠t√©lik a zsid√≥k t√ļlkap√°sait).
Nos, a kusza mond√°sok √©s g√°ncsvet√Ķ szofizm√°k ter√©n √∂r√∂kre mesterek maradhatnak a kereszt√©nys√©g ellens√©gei, de az√©rt a kereszt√©ny n√©pek szoci√°lis √©s vall√°si √∂nv√©delme is √∂r√∂kre jogosult marad, m√©g ha azt antiszemitizmusnak nevezgetik is oda√°t ugyanazok, kik az „egyh√°z√°hoz ragaszkod√≥ kereszt√©ny” helyett forgalomba hozt√°k a „klerik√°lis” elnevez√©st.
A kereszt√©nys√©g a szeretet vall√°sa, igenis, √©s ezt az ellent√°borb√≥l j√∂v√Ķ kioktat√°sok el√Ķtt is tudtuk mindny√°jan; de ez a szeretet nem jelentheti azt, hogy a mi hitvall√°sunk gy√°va nyulak √©s √∂r√∂kk√© megh√°tr√°l√≥ v√©nasszonyok pipogya vil√°gn√©zete legyen.

HozzŠszůlŠsok


#11 | repuloszonyeg - 2013. Šprilis 02. 18:23:20
Kincses!

M√°rton √Āront√≥l:

"Tan√≠tsunk irodalmat.A nyelv volt mindig legh√Ľs√©gesebb k√≠s√©r√Ķnk.

Ez pattogott az √Ķs√∂k ajk√°n. Ezen kesergett a Rodost√≥ba sz√°m√Ľz√∂tt magyar.

B√°natunkat, dics√Ķs√©g√ľnket s √∂r√∂m√ľnket is, ha volt, ezen fejezt√©k ki k√∂lt√Ķink, m√Ľv√©szeink.

Irodalmunk gazdags√°gban √©s sz√≠nvonalban is vetekedik a nagy nemze¬≠tek irodalm√°val. (…)

Ismertess√ľk meg a n√©pet az ezer v√°ltozat√ļ, d√ļssz√≠n√Ľ ma¬≠gyar √©lettel. (…) t√°rjuk el√©be a magyar l√©lek √©rz√©s- √©s gondolatvil√°g√°t, becs√ľ¬≠letes, egyszer√Ľ eszej√°r√°s√°t.

√Črezze meg a nyelv sok √≠z√©t, s a benne rejl√Ķ, √∂ssze¬≠tart√≥, √ļrn√°l √©s nem √ļrn√°l egyazon lelket mutat√≥ er√Ķt."

M√°rton √Āron (Cs√≠kszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafeh√©rv√°r, 1980. szeptember 29.) az erd√©lyi katolikus egyh√°z p√ľsp√∂ke.
#12 | talpi - 2013. Šprilis 03. 18:24:10
Olvasva a hsz-eket, igen √©rdekes dolgok villannak del, sz√Ľk eml√©kezetemben. T√∂bbek k√∂z√∂tt, a r√©gi-r√©gi Magyar k√∂zmond√°sok, melyek szint√©n a tan√≠t√°s ok√°n sz√ľlettek,"a rest k√©tszer f√°rad" ki kor√°n kel, aranyat lel." Nos folytassuk akkor ennek a vonalnak ment√©n. A "rest", mi√©rt is? hiszen, ha r√∂stelli a tud√°st mag√°ba sz√≠vni, azt megtapasztalni, akkor bizony, nem k√©tszer, de sokszor f√°rad, Hiszen, sosem fog eljutni sehova, mert nem is igen akar, nem r√∂stelli, hogy egy√ľgy√Ľ butas√°g√°t, mindenf√©le izmusok ment√©n pr√≥b√°lja magyar√°zni, egyszer√Ľen nincs benne alternat√≠va, nem gondolkodik, mert nincs is min.(?)
Ki kor√°n kel, nos, erre is / √©s m√©g sok mindenre/ van magyar√°zat, hiszen, mi√≥ta igyekszik itt ezen oldalon "√©bresztgetni p√°r ember, oly sokan m√©g az √°lomvil√°g hat√°rmezsgy√©j√©n j√°rnak, s keresik az"aranyat", igen, az "arany k√∂z√©p utat" a kib√ļv√°s lehet√Ķs√©g√©t, hogy ne kelljen √°ll√°st foglalniuk, de magyar√°zkodni azt igen, mert az nagyon fontos. Pedig, a szemeket csak ki kellene nyitni, hiszen, az ugye a "l√©lek t√ľkre" tah√°t, amit a szem l√°t, azt a l√©lek/ha van (?) / √©rz√©keli, nos, akkor ki lehetne nyitni a csip√°st? hogy a l√©lek is l√°sson, vagy (?) vagy lelketlen√ľl becsapjuk magunkat, eltakarjuk a val√≥s k√©pet √©s fel√°ll√≠tunk egy alternat√≠v√°t, mert az a legk√∂nyebb, csatlakozunk valami"izmos-izmushoz" √©s szajk√≥zzuk az ostobas√°gokat. Vitatkozunk, szeretetrezg√ľnk, a Tescoban, vagy m√°shol, s k√∂zben sz√©p nyugodtan hagyjuk magunkat halomra gyilkolni. Vagy elkezd√ľnk v√©gre/b√°r m√°r lassan k√©s√Ķ/ gondolkodni is, csak √ļgy k√∂rben√©zve magunk k√∂r√ľl, √©s kibaxuk a sok szart, selkezd√ľnk "ember" m√≥dj√°n √©lni. Sz√≥val, csak olvassuk √©s elemezz√ľk a fenti √≠r√°st, mert minden szava igaz, m√©g akkor is, ha t√∂rt√©nelmi l√©pt√©kben"t√ļl k√©s√Ķn ker√ľlt meg√≠r√°sra" ugyanis-v√©letlenek nincsennek" a "l√°t√≥k" j√≥ el√Ķre sz√≥ltak-sz√≥lnak, nem √°rt megfogadni.

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.