Navigáció
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
Üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
Orosz lap: Románia magyar 'lázadást' provokált
Románia Moldáviára igĂ©nyt tartva kiprovokálta, hogy fellázadjanak a Romániában Ă©lõ magyarok - vĂ©lekedett a Nyezaviszimaja Gazeta cĂmĂ» orosz napilap hĂ©tfõi kommentárjának szerzõje.
A hidegháborĂş befejezõdĂ©sĂ©t, a SzovjetuniĂł szĂ©thullását Ă©s a szocialista tömbön belĂĽli fegyelem megszĂ»nĂ©sĂ©t követõen Kelet-EurĂłpában számos gĂłcpont, KoszovĂłtĂłl a Hegyi-Karabahig egy sor etnikumi Ă©s terĂĽleti konfliktus jelent meg - Ărta a fĂĽggetlen Ăşjság elemzõje.
Alla Jazkova rámutat, hogy az egyik konfliktus a Moldovai Köztársaság területén alakult ki, amelyet a Dnyeszter jobb és bal partján az 1990-es években felerõsödött moldáviai nacionalista mozgalmak provokáltak ki.
Ezek egy rĂ©sze a Romániával valĂł egyesĂĽlĂ©sĂ©rt lĂ©pett fel. A konfliktus Ăşj lendĂĽletet vett 2006 jĂşliusát követõen, amikor Traian Basescu román államfõ nyĂltan beszĂ©lt a Moldovai Köztársaság Ă©s Románia egyesĂĽlĂ©sĂ©rõl.
A Nyezaviszimaja Gazeta cikkĂrĂłja szerint egy ilyen szintĂ» román vezetõ szájábĂłl minimum átgondolatlan volt a kijelentĂ©s, tekintettel arra, hogy Romániában körĂĽlbelĂĽl kĂ©tmilliĂł magyar Ă©l.
Az országos orosz lap kommentátora ezt Ărta: "az elmĂşlt Ă©vekben ErdĂ©ly magyarok lakta megyĂ©iben nem egyszer alakultak ki nemzetisĂ©gi alapĂş forrongások". Az idĂ©n február elejĂ©n sĂşlyosbodott a helyzet, amikor a Bukarest által kinevezett elöljárĂł azt követelte, hogy távolĂtsák el a helyhatĂłság Ă©pĂĽletĂ©rõl a szĂ©kely zászlĂłt - tette hozzá.
A Nyezaviszimaja Gazeta cikke szerint a romániai magyarság vezetõi - minthogy kötik õket az Európai Unió és NATO keretében vállalt kötelezettségek - nem lépnek túl a Hargita, Kovászna és Maros megye számára követelt autonómián.
A szerzõ szerint azonban Bukarest várhatĂłan elutasĂtja a romániai magyarság nemzetisĂ©gi jogainak bõvĂtĂ©sĂ©t, Ă©s ez csak erõsĂteni fogja az ellenállást.
A cikkĂrĂł szerint "nem nehĂ©z elõre látni, hogy "a zászlĂłk háborĂşja" sokkal komolyabb konfliktusokba is átnõhet". Jazkova kiemelte, hogy 1990 után Magyarország hivatalosan nem jelentett be terĂĽleti igĂ©nyt sem Románia, sem más országgal kapcsolatosan, Ă©s honfitársai autonĂłmiakövetelĂ©seinek támogatásáig ment el.
Hozzátette: "ugyanakkor a szomszĂ©dos országokban Ă©lõ magyar kisebbsĂ©g helyzetĂ©nek befolyásolására tett gyakori kĂsĂ©rletek, amelyek a hivatalos csatornák mellõzĂ©sĂ©vel, Ăşgymond az adott kormányok feje felett törtĂ©ntek, megnehezĂtettĂ©k a konstruktĂv párbeszĂ©det".
Az orosz lap cikkĂrĂłja nem zárja ki, hogy az elmĂşlt hetek esemĂ©nyei megismĂ©tlõdnek, legalábbis addig, amĂg a SzĂ©kelyföldön Ă©lõ magyar lakosságnak nem biztosĂtják a helyi önkormányzat megteremtĂ©sĂ©t Ă©s anyanyelvĂĽk hivatalos használatát.
Link
A hidegháborĂş befejezõdĂ©sĂ©t, a SzovjetuniĂł szĂ©thullását Ă©s a szocialista tömbön belĂĽli fegyelem megszĂ»nĂ©sĂ©t követõen Kelet-EurĂłpában számos gĂłcpont, KoszovĂłtĂłl a Hegyi-Karabahig egy sor etnikumi Ă©s terĂĽleti konfliktus jelent meg - Ărta a fĂĽggetlen Ăşjság elemzõje.
Alla Jazkova rámutat, hogy az egyik konfliktus a Moldovai Köztársaság területén alakult ki, amelyet a Dnyeszter jobb és bal partján az 1990-es években felerõsödött moldáviai nacionalista mozgalmak provokáltak ki.
Ezek egy rĂ©sze a Romániával valĂł egyesĂĽlĂ©sĂ©rt lĂ©pett fel. A konfliktus Ăşj lendĂĽletet vett 2006 jĂşliusát követõen, amikor Traian Basescu román államfõ nyĂltan beszĂ©lt a Moldovai Köztársaság Ă©s Románia egyesĂĽlĂ©sĂ©rõl.
A Nyezaviszimaja Gazeta cikkĂrĂłja szerint egy ilyen szintĂ» román vezetõ szájábĂłl minimum átgondolatlan volt a kijelentĂ©s, tekintettel arra, hogy Romániában körĂĽlbelĂĽl kĂ©tmilliĂł magyar Ă©l.
Az országos orosz lap kommentátora ezt Ărta: "az elmĂşlt Ă©vekben ErdĂ©ly magyarok lakta megyĂ©iben nem egyszer alakultak ki nemzetisĂ©gi alapĂş forrongások". Az idĂ©n február elejĂ©n sĂşlyosbodott a helyzet, amikor a Bukarest által kinevezett elöljárĂł azt követelte, hogy távolĂtsák el a helyhatĂłság Ă©pĂĽletĂ©rõl a szĂ©kely zászlĂłt - tette hozzá.
A Nyezaviszimaja Gazeta cikke szerint a romániai magyarság vezetõi - minthogy kötik õket az Európai Unió és NATO keretében vállalt kötelezettségek - nem lépnek túl a Hargita, Kovászna és Maros megye számára követelt autonómián.
A szerzõ szerint azonban Bukarest várhatĂłan elutasĂtja a romániai magyarság nemzetisĂ©gi jogainak bõvĂtĂ©sĂ©t, Ă©s ez csak erõsĂteni fogja az ellenállást.
A cikkĂrĂł szerint "nem nehĂ©z elõre látni, hogy "a zászlĂłk háborĂşja" sokkal komolyabb konfliktusokba is átnõhet". Jazkova kiemelte, hogy 1990 után Magyarország hivatalosan nem jelentett be terĂĽleti igĂ©nyt sem Románia, sem más országgal kapcsolatosan, Ă©s honfitársai autonĂłmiakövetelĂ©seinek támogatásáig ment el.
Hozzátette: "ugyanakkor a szomszĂ©dos országokban Ă©lõ magyar kisebbsĂ©g helyzetĂ©nek befolyásolására tett gyakori kĂsĂ©rletek, amelyek a hivatalos csatornák mellõzĂ©sĂ©vel, Ăşgymond az adott kormányok feje felett törtĂ©ntek, megnehezĂtettĂ©k a konstruktĂv párbeszĂ©det".
Az orosz lap cikkĂrĂłja nem zárja ki, hogy az elmĂşlt hetek esemĂ©nyei megismĂ©tlõdnek, legalábbis addig, amĂg a SzĂ©kelyföldön Ă©lõ magyar lakosságnak nem biztosĂtják a helyi önkormányzat megteremtĂ©sĂ©t Ă©s anyanyelvĂĽk hivatalos használatát.
Link
Hozzászólások
#1 |
Vizilo
- 2013. április 01. 22:03:29
#2 |
postaimre
- 2013. április 02. 09:03:07
#3 |
szabir
- 2013. április 02. 09:11:40
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.