Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

JĂ©gkorszak elnapolva?


De bátran nyĂşlnak a tĂ©mához! Lengyelek most mit szĂłlnak ehhez? Nem a következõ jĂ©gkorszak elõhĂ­rnöke a hosszĂş tĂ©l. Mások szerint már rĂ©gĂłta jĂ©gkorszak van. A megszokottnál hosszabb tĂ©l nem a következõ jĂ©gkorszak elõhĂ­rnöke. Bár jelenleg a Nap viszonylag gyenge aktivitása figyelhetõ meg, ám az idõjárás nem ennek következmĂ©nye, hanem csupán egy kis „kihágás" – mondta Werner Curdt napkutatĂł.

A Katlenburg-Lindauban lĂ©võ Max Planck IntĂ©zet munkatársa szerint az Ă©szaki fĂ©lteke más rĂ©giĂłiban, mint pĂ©ldául SzibĂ©riában jelenleg melegebb van, mint ahogy ebben az Ă©vszakban megszokott. „Alapvetõen van összefĂĽggĂ©s a Nap aktivitása Ă©s a Föld klĂ­mája között, ebben semmi kĂ©tsĂ©g nincs. Ha a Nap aktĂ­v, sok a láthatĂł napfolt. Ezeknek a napfoltoknak a hiánya a gyenge vagy hiányzĂł aktivitás jele" – mondta a szakĂ©rtõ.

JĂł pĂ©lda erre a 17. század második felĂ©ben tapasztalt Ăşgynevezett kis jĂ©gkorszak. 1650 Ă©s 1700 között szinte egyáltalán nem voltak napfoltok, ezzel egyidejĂ»leg pedig nagyon hideg volt a Földön. A pontos összefĂĽggĂ©s egyelõre nem tisztázott. A jelenlegi elmĂ©letek vitatottak. Werner Curdt abbĂłl indul ki, hogy a nagyobb Nap-aktivitással jellemzett idõkben a Földre több röntgen- Ă©s ultraibolya fĂ©ny jut, ami csökkenti az atmoszfĂ©ra áteresztõ kĂ©pessĂ©gĂ©t. Ennek következtĂ©ben van melegebb. Jelenleg viszonylag kisebb a Nap aktivitása. „Nem gondolom azonban, hogy ez a klĂ­mára is hatással van. Csak akkor hat ki rá, ha a csökkent aktivitás kitart Ă©vtizedekig" – hangsĂşlyozta a napkutatĂł.

Vulkáni eredetû lehet a középkori jégkorszak

Tavaly egy nemzetközi kutatĂłcsoport közölte, hogy masszĂ­v vulkánkitörĂ©sek okozták a kis jĂ©gkorszakot, a lehĂ»lĂ©st pedig a növekvõ sarki jĂ©gtakarĂł tartĂłsĂ­totta. Gifford H. Miller, a boulderi Colorado Egyetem professzorának irányĂ­tásával egy nemzetközi kutatĂłcsoport fosszĂ­lizálĂłdott növĂ©nyi maradványokat, valamint a gleccserek által szállĂ­tott ĂĽledĂ©keket vizsgált Izlandon Ă©s Kanada Ă©szakkeleti rĂ©szein. Amikor a lehĂ»lĂ©s miatt a jĂ©gtakarĂł terjedni kezdett, maga alá gyĂ»rte, majd foglyul ejtette a növĂ©nyeket – fosszĂ­lizálĂłdott maradványaik radiokarbonos kormeghatározása elárulhatja, hogy mikor játszĂłdtak ezek az esemĂ©nyek. Ily mĂłdon koronkĂ©nt megismerhetõ e „jĂ©gsapkák" mĂ©rete, s következtetni lehet a hõmĂ©rsĂ©kletre is.

Izlandon a kutatók azt kutatták, hogy a gleccserek különbözõ idõszakokban mennyi üledéket szállítottak. Abból következtetni lehet a jégréteg vastagságára. Az így összegyûjtött adatokból a kutatók arra jutottak, hogy a lehûlés hirtelen köszöntött be, valamikor 1250 és 1300 között, majd további hõmérsékletcsökkenés következett be 1430 és 1455 között. Az elsõ lehûlést négy hatalmas trópusi vulkán kitörése okozta, ezek közül az elsõ 1256-ban tört ki.

A késõbbi szakaszt az 1452-ben bekövetkezett vanuatu-i vulkánkitörés válthatta ki. A tûzhányók hatalmas mennyiségû kénrészecskéket lövelltek a légkör felsõ rétegeibe, ezek az aeroszolok visszaverték a napfényt, lehûlést okozva, ám hatásuk csupán néhány évig tartott. Amikor a kutatók az adatokat számítógépes klímamodellbe építették be, kiderítették, hogy ez a rövid, ám intenzív lehûlés elegendõ volt, hogy megnövelje a gleccserek kiterjedését. A növekvõ jégtakaró pedig több napenergiát vert vissza, s gyengítette a Golf-áramot az Atlanti-óceánban, ami szintén visszahatott az éghajlatra.

Mint korábban Ă­rtuk, egy tudĂłscsoport szerint jĂ©gkorszak felĂ© haladunk, amit azonban „semlegesĂ­t” majd az emberi ĂĽvegházgáz-kibocsátás. Brit, amerikai Ă©s norvĂ©g kutatĂłk számoltak be arrĂłl, hogy a szĂ©n-dioxid-kibocsátás miatt kĂ©sõbb köszönt be a következõ jĂ©gkorszak. Az elõzõ eljegesedĂ©s körĂĽlbelĂĽl 11,5 ezer Ă©ve Ă©rt vĂ©get. Azt nem tudni, mikor számĂ­thatunk a következõre. A nemzetközi kutatĂłcsoport becslĂ©se szerint 1500 Ă©ven belĂĽl kezdõdne az Ăşj jĂ©gkorszak, ha nem tolĂłdik ki a globális felmelegedĂ©s miatt. Ha azonnal megszĂ»nne minden ĂĽvegházgáz-kibocsátás, a szĂ©n-dioxid szintje akkor is emelkedett maradna legalább 1000 Ă©vig. Ez azt jelenti, hogy a jĂ©gkorszakba valĂł átmenet kĂ©sõbb kezdõdhet el a számĂ­tottnál.

A jĂ©g nem „alapállapot”

Mindez teljesen logikusnak tĂ»nik, ámde az igazság az, hogy jĂ©gkorszak nem lesz, hanem van. Immár mintegy 32 milliĂł Ă©ve, Ă©s mĂ©g sokáig nem is lesz vĂ©ge. DefinĂ­ciĂł szerint ugyanis akkor beszĂ©lĂĽnk jĂ©gkorszakrĂłl, ha a Föld legalább egy pĂłlusa tartĂłsan eljegesedik. Manapság pedig ugye mindkĂ©t sarkot tartĂłs jĂ©g borĂ­tja – mondta korábban az FN24 megkeresĂ©sĂ©re Török Kálmán geolĂłgus, az Eötvös Loránd Geofizikai IntĂ©zet (ELGI) tudományos fõmunkatársa. Ettõl fĂĽggetlenĂĽl a lĂ©gkörbe jutĂł Ăşgynevezett ĂĽvegházgázok valĂłban az eljegesedĂ©s ellen hatnak.

A jĂ©gkorszakok periodikusan követik egymást. Az eljegesedĂ©s mĂ©rtĂ©ke, ideje nagyon változĂł volt, mĂ©g egy-egy periĂłduson belĂĽl is voltak/vannak hidegebb Ă©s melegebb idõszakok, ez utĂłbbit interglaciálisnak nevezzĂĽk. Manapság Ă©s az elmĂşlt nĂ©hány ezer Ă©vben Ă©pp ilyen, jĂ©gkorszakon „belĂĽli” interglaciálist Ă©lĂĽnk – magyarázta a geolĂłgus. Érthetõ emberi tulajdonság, hogy mindig jelen korunk viszonyaihoz mĂ©rten szemlĂ©ljĂĽk a világot, ezĂ©rt nem is meglepõ, hogy a legtöbbĂĽnk szemĂ©ben a „mamutok kora” jelenti a jĂ©gkorszakot, a jelen pedig az átlagos, „normál” állapotot. Ez azonban nem több mint rossz szĂłhasználat. FöldĂĽnk törtĂ©netĂ©ben ugyanis az az idõ dominál, amikor mĂ©g a sarkokon sem volt eljegesedĂ©s.

Az EgyenlĂ­tõig „befagyott”…

A jĂ©gkorszakok beköszöntĂ©t fõkĂ©nt csillagászati periodikák „összejátszása” okozza. A teljessĂ©g igĂ©nye nĂ©lkĂĽl: ilyen galaxisunk forgása, a Föld forgástengelyĂ©nek dõlĂ©sszöge vagy Ă©ves Nap körĂĽli pályájának mĂłdosulásai. Fontos, hogy a lĂ©gkör vĂ­zgõz-, metán- Ă©s szĂ©n-dioxid tartalma is nagyban befolyásolja az átlaghõmĂ©rsĂ©kletet. Akár csillagászati okok, akár a gázkoncentráciĂł, akár ezek összeadĂłdása okozza a lehĂ»lĂ©st, a folyamat egy idõ után önmagát gerjeszti. A fehĂ©ren csillogĂł jĂ©g ugyanis visszaveri a napsugarak tĂşlnyomĂł többsĂ©gĂ©t, Ă­gy minĂ©l nagyobb terĂĽletet borĂ­t hĂł Ă©s jĂ©g, csillagunk annál kevĂ©sbĂ© kĂ©pes felmelegĂ­teni a bolygĂł felszĂ­nĂ©t – magyarázta Török Kálmán. Ez egĂ©sz extrĂ©m helyzetet is okozhat: 750-580 milliĂł Ă©vvel ezelõtt a Föld szinte teljes terĂĽletĂ©t jĂ©g borĂ­totta, a sarkoktĂłl kiindulva egyes helyeken egĂ©szen az EgyenlĂ­tõig. A világ több tĂ­zmilliĂł Ă©vig fagyos álomba merĂĽlt.

Délen könnyebben fagy

A jegesedĂ©st elõsegĂ­tõ harmadik fontos tĂ©nyezõ a lemeztektonika. A jĂ©g Ă©rtelemszerĂ»en a sarkokon alakul ki elõször, Ă©s ha a sarkvidĂ©ken Ă©ppen szárazföld fekszik, a hĂł formájában lehullott csapadĂ©k összeáll, jĂ©ggĂ© prĂ©selõdik, majd a lehĂ»lĂ©s arányában halad az EgyenlĂ­tõ felĂ©. Ha a viszont a pĂłlus környezetĂ©t tenger borĂ­tja, Ă©s törtĂ©netesen meleg tengeráramlatok tartják „ostrom alatt”, a jĂ©g csak jĂłval nehezebben, sokkal kisebb terĂĽleten tud kialakulni Ă©s terjeszkedni.

A Golf-áramlat az Egyenlítõn felmelegedett víztömeget észak felé hajtja, hatására például a sarkkörön túl fekvõ Murmanszk kikötõje egész évben jégmentes, míg Arhangelszké évrõl évre befagy. Ez a jelenség az Antarktisz környékén teljesen ismeretlen. Jelen jégkorszakunk is a déli féltekén, a Déli-sark környékén kezdõdött, amikor az oligocénben, ezelõtt 30-32 millió évvel a Föld déli pólusán lassan kialakult az állandó jégtakaró. Az Északi-sarkot ekkor még nyaranta nyílt tenger borította. Az eljegesedés annyira lassan vált világszintûvé, hogy például a Kárpát-medence éghajlata 10 millió éve még szubtrópusi volt. Erre következtethetünk az alacsonyabb tájakat borító tenger mészkövekben fennmaradt élõvilágából.

Link

Hozzászólások


Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.