Navigci
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezs
dvzlet
A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
Egészséges vérfrissítés avagy migráció
Agyelszívás, agy-nyereség és a tudás körkörös áramlása - emellett még sok másról is szó esett az Antall József Tudásközpont migrációs rendezvényén. 2013. április 28-án a közelgõ húsvéti ünnepek ellenére telt elõadó várta dr. Ördög Istvánt, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Igazgatóságának igazgatóját, aki az Antall József Tudásközpont meghívására érkezett a Budapesti Corvinus Egyetemre. A fõbb európai migrációs jelenségek bemutatásán kívül a menekültkérdésre és a magyar helyzet kiértékelésére is sor került. A beszélgetéssel egybekötött elõadás a Tudásközpont Kül –és biztonságpolitika elsõ kézbõl c. elõadássorozat részeként hangzott el.
A migráció, mint biztonságpolitikai kérdés
Dr. Ördög István elsõként a migráció témájának népszerûségére mutatott rá. Noha a migráció fogalma definíció szerint értéksemleges, napjainkban mégis gyakran figyelhetõ meg a pozitív vagy negatív többletjelentés hozzáadása a média részérõl, sõt, egyes politikai pártok is elõszeretettel játsszák ki „a migrációs kártyát” népszerûségük növelése érdekében.
A migráció egyben biztonságpolitikai kérdés is – a klasszikus triád, a nemzetbiztonság, a közbiztonság és a közegészségügy valamennyi szegmensét érinti vagy érintheti. A nemzetbiztonság leginkább a muszlim bevándorlók és a terrorista szervezetek terjeszkedése által válik fenyegetetté. A 2012-es évben Magyarországra érkezõ bevándorlók legnagyobb arányban Afganisztánból jöttek. Hiba lenne azonban általánosítani és a menekülteket pusztán származásuk miatt elutasítani. Nagy szükség van a kockázatelemzõ szervezetek éberségére, – hívta fel a hallgatóság figyelmét dr. Ördög István, majd hozzátette: a kockázat semmiképpen nem jogosíthat fel az elzárkózásra. A közbiztonságra az illegális migráció megannyi formája és az ezekhez kapcsolódó bûncselekmények jelenthetnek veszélyt (pl.: embercsempészet, közokirat-hamisítás), de azt is érdemes megjegyezni, hogy a külföldiek bûnözési rátája alacsonyabb a magyar átlagnál. A közegészségügy területén a bevándorlókkal érkezõ, sokszor fertõzõ betegségek terjedésével kell szembenézni. Napjainkban a menedékkérõk ugyanolyan betegségekben szenvednek, mint az elmúlt tíz évben. A fertõzések jelenléte azonban nem számottevõ, a menekültek többnyire egy harmadik országbeli állampolgárhoz hasonló egészségi állapotban jelennek meg az Unió határain.
A migráció pozitív hozadéka
Napjainkban a migráció nem feltétlenül politikai okokból történik. Az ún. „gazdasági migránsok” a jobb megélhetés reményében vándorolnak, így a vándorlás társadalmilag elfogadott jelenséggé vált. Európa öregedõ társadalma számára a migránsok jó megoldást jelentenek a munkaerõpiac feltöltését illetõen. Európai munkaerõ piaci szerkezeti sajátosság, hogy mind az alacsonyan, mind a magasan képzett bevándorló be tud illeszkedni. Mégis, elsõsorban az figyelhetõ meg, hogy az alacsony presztízsû munkák elvégzése ma Nyugat-Európában szinte kizárólag a migránsok által történik. Az ún. „agyelszívás” (brain drain) hatás az oda-vissza irányuló munkaerõ áramlás eredményeként inkább „agy nyereséggel” (brain gain) párosul, a kettõ együttállásából pedig értelemszerûen következik „a tudás körkörös áramlása ” (brain circulation).
Megbomlik a Nemzeti Stabilitás?
A migráció tömegessé válása érthetõ módon váltja ki a hagyományosan nemzetállami keretekben gondolkozó európai államok aggodalmát. Számos példa kínálkozik az integráció sikeres és sikertelen eszközeire mind az intézményi, mind a civilszférában. Az, hogy miként tartható fent az integrációs motiváció illetve érdek, különösen fontos kérdés, mely, ha nem kerül rövid idõn belül megválaszolásra, egymás mellett élõ, egymástól hermetikusan elzárt társadalmak kialakulásához vezethet. Dr. Ördög István szerint a migráció egyben „egészséges vérfrissítés” is, az elöregedõ európai társadalmaknak tudomásul kell venniük, hogy napjaink társadalmi struktúrái nyitottabbak és átjárhatóbbak.
Elõadása végén dr. Ördög István röviden kitért a magyar menekültügyi rendszer hiányosságaira és azokra az ország specifikus tényezõkre, amik nehezebbé teszik a menekültügy rendezését a térségben, majd rámutatott arra, hogy napjainkban a migráció „kényszer” és „gazdasági” jellege egymástól nem egyértelmûen elkülöníthetõ, ezért idõszerû fogalom a „vegyes migráció”.
A közönség soraiban számos Magyarországon élõ bevándorlót is köszönthettünk, akik az elõadás végén kérdéseikkel és hozzászólásaikkal fordultak dr. Ördög Istvánhoz és a hallgatósághoz. A felszólalók között üdvözölhettük többek között Dr. Tadesse Eyassut, a Magyar-Etióp Baráti Társaság elnökét és Kovács Andrást, a Menedék Migránsokat Segítõ Egyesület elnökét; megtudhattuk, hogy miért nem népszerû célállomás Magyarország a fiatal afgán bevándorlók számára, és hogy mit lát bennünk egy német, vagy ukrán diák.
A szerzõ az Antall József Tudásközpont munkatársa
Link
A migráció, mint biztonságpolitikai kérdés
Dr. Ördög István elsõként a migráció témájának népszerûségére mutatott rá. Noha a migráció fogalma definíció szerint értéksemleges, napjainkban mégis gyakran figyelhetõ meg a pozitív vagy negatív többletjelentés hozzáadása a média részérõl, sõt, egyes politikai pártok is elõszeretettel játsszák ki „a migrációs kártyát” népszerûségük növelése érdekében.
A migráció egyben biztonságpolitikai kérdés is – a klasszikus triád, a nemzetbiztonság, a közbiztonság és a közegészségügy valamennyi szegmensét érinti vagy érintheti. A nemzetbiztonság leginkább a muszlim bevándorlók és a terrorista szervezetek terjeszkedése által válik fenyegetetté. A 2012-es évben Magyarországra érkezõ bevándorlók legnagyobb arányban Afganisztánból jöttek. Hiba lenne azonban általánosítani és a menekülteket pusztán származásuk miatt elutasítani. Nagy szükség van a kockázatelemzõ szervezetek éberségére, – hívta fel a hallgatóság figyelmét dr. Ördög István, majd hozzátette: a kockázat semmiképpen nem jogosíthat fel az elzárkózásra. A közbiztonságra az illegális migráció megannyi formája és az ezekhez kapcsolódó bûncselekmények jelenthetnek veszélyt (pl.: embercsempészet, közokirat-hamisítás), de azt is érdemes megjegyezni, hogy a külföldiek bûnözési rátája alacsonyabb a magyar átlagnál. A közegészségügy területén a bevándorlókkal érkezõ, sokszor fertõzõ betegségek terjedésével kell szembenézni. Napjainkban a menedékkérõk ugyanolyan betegségekben szenvednek, mint az elmúlt tíz évben. A fertõzések jelenléte azonban nem számottevõ, a menekültek többnyire egy harmadik országbeli állampolgárhoz hasonló egészségi állapotban jelennek meg az Unió határain.
A migráció pozitív hozadéka
Napjainkban a migráció nem feltétlenül politikai okokból történik. Az ún. „gazdasági migránsok” a jobb megélhetés reményében vándorolnak, így a vándorlás társadalmilag elfogadott jelenséggé vált. Európa öregedõ társadalma számára a migránsok jó megoldást jelentenek a munkaerõpiac feltöltését illetõen. Európai munkaerõ piaci szerkezeti sajátosság, hogy mind az alacsonyan, mind a magasan képzett bevándorló be tud illeszkedni. Mégis, elsõsorban az figyelhetõ meg, hogy az alacsony presztízsû munkák elvégzése ma Nyugat-Európában szinte kizárólag a migránsok által történik. Az ún. „agyelszívás” (brain drain) hatás az oda-vissza irányuló munkaerõ áramlás eredményeként inkább „agy nyereséggel” (brain gain) párosul, a kettõ együttállásából pedig értelemszerûen következik „a tudás körkörös áramlása ” (brain circulation).
Megbomlik a Nemzeti Stabilitás?
A migráció tömegessé válása érthetõ módon váltja ki a hagyományosan nemzetállami keretekben gondolkozó európai államok aggodalmát. Számos példa kínálkozik az integráció sikeres és sikertelen eszközeire mind az intézményi, mind a civilszférában. Az, hogy miként tartható fent az integrációs motiváció illetve érdek, különösen fontos kérdés, mely, ha nem kerül rövid idõn belül megválaszolásra, egymás mellett élõ, egymástól hermetikusan elzárt társadalmak kialakulásához vezethet. Dr. Ördög István szerint a migráció egyben „egészséges vérfrissítés” is, az elöregedõ európai társadalmaknak tudomásul kell venniük, hogy napjaink társadalmi struktúrái nyitottabbak és átjárhatóbbak.
Elõadása végén dr. Ördög István röviden kitért a magyar menekültügyi rendszer hiányosságaira és azokra az ország specifikus tényezõkre, amik nehezebbé teszik a menekültügy rendezését a térségben, majd rámutatott arra, hogy napjainkban a migráció „kényszer” és „gazdasági” jellege egymástól nem egyértelmûen elkülöníthetõ, ezért idõszerû fogalom a „vegyes migráció”.
A közönség soraiban számos Magyarországon élõ bevándorlót is köszönthettünk, akik az elõadás végén kérdéseikkel és hozzászólásaikkal fordultak dr. Ördög Istvánhoz és a hallgatósághoz. A felszólalók között üdvözölhettük többek között Dr. Tadesse Eyassut, a Magyar-Etióp Baráti Társaság elnökét és Kovács Andrást, a Menedék Migránsokat Segítõ Egyesület elnökét; megtudhattuk, hogy miért nem népszerû célállomás Magyarország a fiatal afgán bevándorlók számára, és hogy mit lát bennünk egy német, vagy ukrán diák.
A szerzõ az Antall József Tudásközpont munkatársa
Link
Hozzszlsok
#1 |
Kore
- 2013. prilis 04. 12:32:57
Hozzszls kldse
Hozzszls kldshez be kell jelentkezni.
Az oldalon megjelenö, máshonnan, vagy mások által beküldött írások tartalmával
nem minden esetben értünk (illetve értek) egyet,
azok valóságtartalmát nem tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2015
azok valóságtartalmát nem tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2015