Navigáció
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
Üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
Visszaélés a külhoni szavazatokkal?
Az elmĂşlt hetekben a magyar parlament negyedik alkotmánymĂłdosĂtásátĂłl zengett a hazai sajtĂł. Sok egyĂ©b mellett a választási eljárási törvĂ©ny mĂłdosĂtása is terĂtĂ©kre kerĂĽlt, melynek vĂ©gleges szövege talán a hĂ©ten kerĂĽl az OrszággyĂ»lĂ©s elĂ©. Miután az AlkotmánybĂrĂłság alkotmányellenesnek ĂtĂ©lte a választásokon valĂł rĂ©szvĂ©telhez szĂĽksĂ©ges elõzetes regisztráciĂłt, a tĂ©ma kiszĂ©lesedett egĂ©szen a határon tĂşlra. Az Ă©rthetõ, hogy magyarországi lakĂłhellyel nem rendelkezõ magyar állampolgároknak szĂĽksĂ©ges az elõzetes regisztráciĂł a tisztánlátás Ă©rdekĂ©ben, de vajon, ha ezeket az adatokat nem hozzák nyilvánosságra, kit Ă©s mit szolgál? Határon tĂşli magyar Ă©rdekeket vagy pártĂ©rdeket? Egyáltalán mennyi határon tĂşli szavazattal kell számolni 2014-ben?
Január elejĂ©n felesleges jogkorlátozásnak minõsĂtette az AlkotmánybĂrĂłság (AB) a választások elõtti feliratkozás ötletĂ©t, ugyanakkor hozzátette a választĂłpolgárok bizonyos csoportjai esetĂ©ben indokolt. A mĂłdosĂtĂł javaslat az AB által felvetett aggályokat jĂłrĂ©szt kezelni igyekszik, a következõkĂ©ppen: az Ăşgynevezett központi nĂ©vjegyzĂ©kbe, vagyis a választásra jogosultak listájára minden magyar állampolgárt automatikusan felvesznek, aki jogosult szavazni, Ă©s van magyarországi lakcĂme. Akinek nincs magyar lakcĂme, annak a mĂłdosĂtás Ă©rtelmĂ©ben – 2013. augusztus 1-jĂ©tõl legkĂ©sõbb a szavazást megelõzõ 15. napig – is kĂ©relmeznie kell, hogy felvegyĂ©k a nĂ©vjegyzĂ©kbe. A határon tĂşli magyarok ezt nĂ©gyfĂ©lekĂ©ppen tehetik meg: levĂ©lben, az ĂĽgyfĂ©lkapun keresztĂĽl, a választások hivatalos honlapján, illetve bármely magyarországi választási irodában.
Nem ad azonban választ a javaslat az Ăşjabban felvetõdött kĂ©rdĂ©sekre, vagyis hogy mikĂ©ppen biztosĂthatĂł a határon tĂşli magyarok biztonsága, Ă©s mikĂ©nt lehet kizárni annak lehetõsĂ©gĂ©t, hogy a rengeteg, borĂtĂ©kban keringõ szavazat miatt megkĂ©rdõjelezõdjön a választások tisztasága.
Fõ a biztonság?
A kĂĽlhoni magyar állampolgárok tekintetĂ©ben kötelezõ lesz tehát a regisztráciĂł, viszont a törvĂ©ny egyelõre nem Ăr elõ errõl adatközlĂ©si kötelezettsĂ©get. Amennyiben ez nem változik, az azt jelenti, hogy nem lesz informáciĂłnk arrĂłl, hányan kĂ©rtĂ©k felvĂ©telĂĽket a levĂ©lben szavazĂłk nĂ©vjegyzĂ©kĂ©re. A kormány ezt azzal indokolja, hogy egyes országokban – Szlovákiában Ă©s Ukrajnában – hátrányok Ă©rhetik azt, akirõl kiderĂĽl, hogy felvette a magyar állampolgárságot. Ez indokolhatja a levĂ©lben szavazĂłk nĂ©vjegyzĂ©kĂ©nek anonimitását, de semmikĂ©pp sem indokolhatja az emlĂtett statisztikai adatok nyilvánosság elõl valĂł eltitkolását. Legfeljebb arrĂłl lehet vitatkozni, hogy az adatok milyen földrajzi mĂ©lysĂ©gig legyenek nyilvánosak.
Ellenkezõ esetben azonban elkĂ©pzelhetõ, hogy a kĂĽlhoni szavazatok vonatkozásában a választási eljárás során az egyetlen nyilvános mozzanat a szavazatok megszámlálása lenne. A törvĂ©ny lehetõvĂ© teszi ugyan, hogy az összegyĂ»jtött levĂ©lszavazatok megszámlálásánál ne csak a munkát vĂ©gzõ Nemzeti Választási Iroda munkatársai legyenek jelen, hanem „a Nemzeti Választási Bizottság, (…) a mĂ©diatartalom-szolgáltatĂł kĂ©pviselõje, valamint a nemzetközi megfigyelõ” is, arra egyikĂĽknek sem lehet rálátása, hogy az urnákban összegyĂ»jtött szavazatok mögött valĂłban választĂłpolgárok állnak-e.
Kattintson és látogasson el Székelyföldre!
A javaslat vitájában azonban az ellenzĂ©ki kĂ©pviselõk Ă©pp azt vetettĂ©k fel, hogy hiába titkolnak statisztikai adatokat, a választásokkor Ăşgyis kiderĂĽl, ki a magyar állampolgár, hiszen a választási irodának legalább kĂ©t alkalommal kell levelet kĂĽldenie a határon tĂşli magyaroknak, akiknek – ha szavazni akarnak – legalább egy válaszlevelet kell visszakĂĽldeniĂĽk. Hiába Ă©lnek ugyanis a modern technolĂłgia adta lehetõsĂ©gekkel, Ă©s iratkoznak fel a nĂ©vjegyzĂ©kbe az interneten keresztĂĽl, az Ăşgynevezett szavazási levĂ©lcsomagot hagyományos Ăşton kell megkapniuk. A mĂłdosĂtás ugyan lehetõvĂ© teszi, hogy a határon tĂşliakat is felvegyĂ©k a kĂĽlkĂ©pviseleti nĂ©vjegyzĂ©kbe, vagyis a nagykövetsĂ©geken szavazzanak, de ezzel nem mindenki tud majd Ă©lni.
A javaslat elfogadásával az Ăşj állampolgárok adatai kizárĂłlag a kormány, Ăgy a Fidesz számára maradnának hozzáfĂ©rhetõek - ezek alapján kĂĽldött Orbán Viktor levelet nemrĂ©g a kĂĽlhoniaknak. A kedvezmĂ©nyes honosĂtáshoz szĂĽksĂ©ges szemĂ©lyes adatokkal ugyanis a kormányhivatalok rendelkeznek, az adatbázis a kormány számára rendelkezĂ©sre áll, ám ha mĂ©g a számukat is titkolni fogják, az nemcsak a választás vĂ©geredmĂ©nyĂ©t illetõen vet fel aggályokat, de a kampány idejĂ©n sem jelent egyenlõ esĂ©lyt. A fideszes mĂłdosĂtĂł vitájában a kormánypártiaknak nem sikerĂĽlt eloszlatniuk a valĂłdi cĂ©l miatt aggĂłdĂł ellenzĂ©kiek fĂ©lelmeit.
Látogassa meg Felvidéket is!
Mennyi az annyi?
Vajon milyen mértékben befolyásolhatják a külhoni szavazatok a soron következõ, 2014-es országgyûlési választásokat, hány mandátum sorsáról dönthetnek.
Több mint 422 ezer állampolgársági kĂ©relem Ă©rkezett 2011 januárja Ăłta, állampolgársági eskĂĽt több mint 340 ezren tettek ez idáig. Amennyiben a kĂ©relmek Ă©s az eskĂĽtĂ©telek hasonlĂł ĂĽtemben haladnak, jövõ ilyenkorra talán fĂ©l milliĂłval nõhet a magyar állampolgársággal rendelkezõk száma. Legyen ebbõl 450 ezer a 18 Ă©vnĂ©l idõsebbek száma. 2014-ben tehát 8 milliĂł magyarországi Ă©s mintegy 450 ezer nem magyarországi polgár lehet jogosult választani. A 450 ezer valamivel több, mint öt százalĂ©ka a 8,45 milliĂłnak. Mielõtt tovább mennĂ©nk fontos leszögezni, hogy a magyarországi Ă©s a kĂĽlhoni magyaroknak nem egyforma szavazatuk van, mĂg az elõbbiek egyĂ©ni jelöltre Ă©s listára is szavazhatnak, az utĂłbbiaknak csak listás voksuk van. Az Ăşj, 199 fõs Parlamentbe azon listás szavazatok közĂ© Ă©rkezik döntĂ©sĂĽk, mely 93 mandátumot eredmĂ©nyez az itthoni listás, a kĂĽlhoni- Ă©s a nemzetisĂ©gi listás szavazatokkal egyĂĽtt.
A legfontosabb kérdés, vajon milyen lesz a határon túli magyarok aktivitása, elõbb a regisztrációban, majd a választások idején. Úgy vélem, nem nagyon lövök mellé, ha azt mondom, csekély. Ez azt jelentheti, hogy a külhoni választópolgárok szavazatainak súlya még az öt százalékot sem éri majd el 2014-ben az országos listákon. Ha a teljes választási rendszert, az egyéni és listás mandátumok összességét nézzük, akkor körülbelül kettõ százalékos jelentõségû szavazattömegrõl beszélünk, ami talán két-három képviselõi helyrõl dönthet. Vajon mekkora energiákat fognak mindezért megmozgatni a pártok? És ami ennél talán még fontosabb, hányan fognak mindennek utánaszámolni, mielõtt a 2014-es választások akármilyen kimeneteléért is, a külhoni magyarokat teszik meg bûnbakká?
Link
Január elejĂ©n felesleges jogkorlátozásnak minõsĂtette az AlkotmánybĂrĂłság (AB) a választások elõtti feliratkozás ötletĂ©t, ugyanakkor hozzátette a választĂłpolgárok bizonyos csoportjai esetĂ©ben indokolt. A mĂłdosĂtĂł javaslat az AB által felvetett aggályokat jĂłrĂ©szt kezelni igyekszik, a következõkĂ©ppen: az Ăşgynevezett központi nĂ©vjegyzĂ©kbe, vagyis a választásra jogosultak listájára minden magyar állampolgárt automatikusan felvesznek, aki jogosult szavazni, Ă©s van magyarországi lakcĂme. Akinek nincs magyar lakcĂme, annak a mĂłdosĂtás Ă©rtelmĂ©ben – 2013. augusztus 1-jĂ©tõl legkĂ©sõbb a szavazást megelõzõ 15. napig – is kĂ©relmeznie kell, hogy felvegyĂ©k a nĂ©vjegyzĂ©kbe. A határon tĂşli magyarok ezt nĂ©gyfĂ©lekĂ©ppen tehetik meg: levĂ©lben, az ĂĽgyfĂ©lkapun keresztĂĽl, a választások hivatalos honlapján, illetve bármely magyarországi választási irodában.
Nem ad azonban választ a javaslat az Ăşjabban felvetõdött kĂ©rdĂ©sekre, vagyis hogy mikĂ©ppen biztosĂthatĂł a határon tĂşli magyarok biztonsága, Ă©s mikĂ©nt lehet kizárni annak lehetõsĂ©gĂ©t, hogy a rengeteg, borĂtĂ©kban keringõ szavazat miatt megkĂ©rdõjelezõdjön a választások tisztasága.
Fõ a biztonság?
A kĂĽlhoni magyar állampolgárok tekintetĂ©ben kötelezõ lesz tehát a regisztráciĂł, viszont a törvĂ©ny egyelõre nem Ăr elõ errõl adatközlĂ©si kötelezettsĂ©get. Amennyiben ez nem változik, az azt jelenti, hogy nem lesz informáciĂłnk arrĂłl, hányan kĂ©rtĂ©k felvĂ©telĂĽket a levĂ©lben szavazĂłk nĂ©vjegyzĂ©kĂ©re. A kormány ezt azzal indokolja, hogy egyes országokban – Szlovákiában Ă©s Ukrajnában – hátrányok Ă©rhetik azt, akirõl kiderĂĽl, hogy felvette a magyar állampolgárságot. Ez indokolhatja a levĂ©lben szavazĂłk nĂ©vjegyzĂ©kĂ©nek anonimitását, de semmikĂ©pp sem indokolhatja az emlĂtett statisztikai adatok nyilvánosság elõl valĂł eltitkolását. Legfeljebb arrĂłl lehet vitatkozni, hogy az adatok milyen földrajzi mĂ©lysĂ©gig legyenek nyilvánosak.
Ellenkezõ esetben azonban elkĂ©pzelhetõ, hogy a kĂĽlhoni szavazatok vonatkozásában a választási eljárás során az egyetlen nyilvános mozzanat a szavazatok megszámlálása lenne. A törvĂ©ny lehetõvĂ© teszi ugyan, hogy az összegyĂ»jtött levĂ©lszavazatok megszámlálásánál ne csak a munkát vĂ©gzõ Nemzeti Választási Iroda munkatársai legyenek jelen, hanem „a Nemzeti Választási Bizottság, (…) a mĂ©diatartalom-szolgáltatĂł kĂ©pviselõje, valamint a nemzetközi megfigyelõ” is, arra egyikĂĽknek sem lehet rálátása, hogy az urnákban összegyĂ»jtött szavazatok mögött valĂłban választĂłpolgárok állnak-e.
Kattintson és látogasson el Székelyföldre!
A javaslat vitájában azonban az ellenzĂ©ki kĂ©pviselõk Ă©pp azt vetettĂ©k fel, hogy hiába titkolnak statisztikai adatokat, a választásokkor Ăşgyis kiderĂĽl, ki a magyar állampolgár, hiszen a választási irodának legalább kĂ©t alkalommal kell levelet kĂĽldenie a határon tĂşli magyaroknak, akiknek – ha szavazni akarnak – legalább egy válaszlevelet kell visszakĂĽldeniĂĽk. Hiába Ă©lnek ugyanis a modern technolĂłgia adta lehetõsĂ©gekkel, Ă©s iratkoznak fel a nĂ©vjegyzĂ©kbe az interneten keresztĂĽl, az Ăşgynevezett szavazási levĂ©lcsomagot hagyományos Ăşton kell megkapniuk. A mĂłdosĂtás ugyan lehetõvĂ© teszi, hogy a határon tĂşliakat is felvegyĂ©k a kĂĽlkĂ©pviseleti nĂ©vjegyzĂ©kbe, vagyis a nagykövetsĂ©geken szavazzanak, de ezzel nem mindenki tud majd Ă©lni.
A javaslat elfogadásával az Ăşj állampolgárok adatai kizárĂłlag a kormány, Ăgy a Fidesz számára maradnának hozzáfĂ©rhetõek - ezek alapján kĂĽldött Orbán Viktor levelet nemrĂ©g a kĂĽlhoniaknak. A kedvezmĂ©nyes honosĂtáshoz szĂĽksĂ©ges szemĂ©lyes adatokkal ugyanis a kormányhivatalok rendelkeznek, az adatbázis a kormány számára rendelkezĂ©sre áll, ám ha mĂ©g a számukat is titkolni fogják, az nemcsak a választás vĂ©geredmĂ©nyĂ©t illetõen vet fel aggályokat, de a kampány idejĂ©n sem jelent egyenlõ esĂ©lyt. A fideszes mĂłdosĂtĂł vitájában a kormánypártiaknak nem sikerĂĽlt eloszlatniuk a valĂłdi cĂ©l miatt aggĂłdĂł ellenzĂ©kiek fĂ©lelmeit.
Látogassa meg Felvidéket is!
Mennyi az annyi?
Vajon milyen mértékben befolyásolhatják a külhoni szavazatok a soron következõ, 2014-es országgyûlési választásokat, hány mandátum sorsáról dönthetnek.
Több mint 422 ezer állampolgársági kĂ©relem Ă©rkezett 2011 januárja Ăłta, állampolgársági eskĂĽt több mint 340 ezren tettek ez idáig. Amennyiben a kĂ©relmek Ă©s az eskĂĽtĂ©telek hasonlĂł ĂĽtemben haladnak, jövõ ilyenkorra talán fĂ©l milliĂłval nõhet a magyar állampolgársággal rendelkezõk száma. Legyen ebbõl 450 ezer a 18 Ă©vnĂ©l idõsebbek száma. 2014-ben tehát 8 milliĂł magyarországi Ă©s mintegy 450 ezer nem magyarországi polgár lehet jogosult választani. A 450 ezer valamivel több, mint öt százalĂ©ka a 8,45 milliĂłnak. Mielõtt tovább mennĂ©nk fontos leszögezni, hogy a magyarországi Ă©s a kĂĽlhoni magyaroknak nem egyforma szavazatuk van, mĂg az elõbbiek egyĂ©ni jelöltre Ă©s listára is szavazhatnak, az utĂłbbiaknak csak listás voksuk van. Az Ăşj, 199 fõs Parlamentbe azon listás szavazatok közĂ© Ă©rkezik döntĂ©sĂĽk, mely 93 mandátumot eredmĂ©nyez az itthoni listás, a kĂĽlhoni- Ă©s a nemzetisĂ©gi listás szavazatokkal egyĂĽtt.
A legfontosabb kérdés, vajon milyen lesz a határon túli magyarok aktivitása, elõbb a regisztrációban, majd a választások idején. Úgy vélem, nem nagyon lövök mellé, ha azt mondom, csekély. Ez azt jelentheti, hogy a külhoni választópolgárok szavazatainak súlya még az öt százalékot sem éri majd el 2014-ben az országos listákon. Ha a teljes választási rendszert, az egyéni és listás mandátumok összességét nézzük, akkor körülbelül kettõ százalékos jelentõségû szavazattömegrõl beszélünk, ami talán két-három képviselõi helyrõl dönthet. Vajon mekkora energiákat fognak mindezért megmozgatni a pártok? És ami ennél talán még fontosabb, hányan fognak mindennek utánaszámolni, mielõtt a 2014-es választások akármilyen kimeneteléért is, a külhoni magyarokat teszik meg bûnbakká?
Link
Hozzászólások
#1 |
Vizilo
- 2013. április 07. 12:49:29
#2 |
postaimre
- 2013. április 07. 13:04:53
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.