Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Visszaélés a külhoni szavazatokkal?


Az elmúlt hetekben a magyar parlament negyedik alkotmánymódosításától zengett a hazai sajtó. Sok egyéb mellett a választási eljárási törvény módosítása is terítékre került, melynek végleges szövege talán a héten kerül az Országgyûlés elé. Miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a választásokon való részvételhez szükséges elõzetes regisztrációt, a téma kiszélesedett egészen a határon túlra. Az érthetõ, hogy magyarországi lakóhellyel nem rendelkezõ magyar állampolgároknak szükséges az elõzetes regisztráció a tisztánlátás érdekében, de vajon, ha ezeket az adatokat nem hozzák nyilvánosságra, kit és mit szolgál? Határon túli magyar érdekeket vagy pártérdeket? Egyáltalán mennyi határon túli szavazattal kell számolni 2014-ben?

Január elejĂ©n felesleges jogkorlátozásnak minõsĂ­tette az AlkotmánybĂ­rĂłság (AB) a választások elõtti feliratkozás ötletĂ©t, ugyanakkor hozzátette a választĂłpolgárok bizonyos csoportjai esetĂ©ben indokolt. A mĂłdosĂ­tĂł javaslat az AB által felvetett aggályokat jĂłrĂ©szt kezelni igyekszik, a következõkĂ©ppen: az Ăşgynevezett központi nĂ©vjegyzĂ©kbe, vagyis a választásra jogosultak listájára minden magyar állampolgárt automatikusan felvesznek, aki jogosult szavazni, Ă©s van magyarországi lakcĂ­me. Akinek nincs magyar lakcĂ­me, annak a mĂłdosĂ­tás Ă©rtelmĂ©ben – 2013. augusztus 1-jĂ©tõl legkĂ©sõbb a szavazást megelõzõ 15. napig – is kĂ©relmeznie kell, hogy felvegyĂ©k a nĂ©vjegyzĂ©kbe. A határon tĂşli magyarok ezt nĂ©gyfĂ©lekĂ©ppen tehetik meg: levĂ©lben, az ĂĽgyfĂ©lkapun keresztĂĽl, a választások hivatalos honlapján, illetve bármely magyarországi választási irodában.

Nem ad azonban választ a javaslat az újabban felvetõdött kérdésekre, vagyis hogy miképpen biztosítható a határon túli magyarok biztonsága, és miként lehet kizárni annak lehetõségét, hogy a rengeteg, borítékban keringõ szavazat miatt megkérdõjelezõdjön a választások tisztasága.

Fõ a biztonság?

A kĂĽlhoni magyar állampolgárok tekintetĂ©ben kötelezõ lesz tehát a regisztráciĂł, viszont a törvĂ©ny egyelõre nem Ă­r elõ errõl adatközlĂ©si kötelezettsĂ©get. Amennyiben ez nem változik, az azt jelenti, hogy nem lesz informáciĂłnk arrĂłl, hányan kĂ©rtĂ©k felvĂ©telĂĽket a levĂ©lben szavazĂłk nĂ©vjegyzĂ©kĂ©re. A kormány ezt azzal indokolja, hogy egyes országokban – Szlovákiában Ă©s Ukrajnában – hátrányok Ă©rhetik azt, akirõl kiderĂĽl, hogy felvette a magyar állampolgárságot. Ez indokolhatja a levĂ©lben szavazĂłk nĂ©vjegyzĂ©kĂ©nek anonimitását, de semmikĂ©pp sem indokolhatja az emlĂ­tett statisztikai adatok nyilvánosság elõl valĂł eltitkolását. Legfeljebb arrĂłl lehet vitatkozni, hogy az adatok milyen földrajzi mĂ©lysĂ©gig legyenek nyilvánosak.

Ellenkezõ esetben azonban elkĂ©pzelhetõ, hogy a kĂĽlhoni szavazatok vonatkozásában a választási eljárás során az egyetlen nyilvános mozzanat a szavazatok megszámlálása lenne. A törvĂ©ny lehetõvĂ© teszi ugyan, hogy az összegyĂ»jtött levĂ©lszavazatok megszámlálásánál ne csak a munkát vĂ©gzõ Nemzeti Választási Iroda munkatársai legyenek jelen, hanem „a Nemzeti Választási Bizottság, (…) a mĂ©diatartalom-szolgáltatĂł kĂ©pviselõje, valamint a nemzetközi megfigyelõ” is, arra egyikĂĽknek sem lehet rálátása, hogy az urnákban összegyĂ»jtött szavazatok mögött valĂłban választĂłpolgárok állnak-e.
Kattintson és látogasson el Székelyföldre!

A javaslat vitájában azonban az ellenzĂ©ki kĂ©pviselõk Ă©pp azt vetettĂ©k fel, hogy hiába titkolnak statisztikai adatokat, a választásokkor Ăşgyis kiderĂĽl, ki a magyar állampolgár, hiszen a választási irodának legalább kĂ©t alkalommal kell levelet kĂĽldenie a határon tĂşli magyaroknak, akiknek – ha szavazni akarnak – legalább egy válaszlevelet kell visszakĂĽldeniĂĽk. Hiába Ă©lnek ugyanis a modern technolĂłgia adta lehetõsĂ©gekkel, Ă©s iratkoznak fel a nĂ©vjegyzĂ©kbe az interneten keresztĂĽl, az Ăşgynevezett szavazási levĂ©lcsomagot hagyományos Ăşton kell megkapniuk. A mĂłdosĂ­tás ugyan lehetõvĂ© teszi, hogy a határon tĂşliakat is felvegyĂ©k a kĂĽlkĂ©pviseleti nĂ©vjegyzĂ©kbe, vagyis a nagykövetsĂ©geken szavazzanak, de ezzel nem mindenki tud majd Ă©lni.

A javaslat elfogadásával az új állampolgárok adatai kizárólag a kormány, így a Fidesz számára maradnának hozzáférhetõek - ezek alapján küldött Orbán Viktor levelet nemrég a külhoniaknak. A kedvezményes honosításhoz szükséges személyes adatokkal ugyanis a kormányhivatalok rendelkeznek, az adatbázis a kormány számára rendelkezésre áll, ám ha még a számukat is titkolni fogják, az nemcsak a választás végeredményét illetõen vet fel aggályokat, de a kampány idején sem jelent egyenlõ esélyt. A fideszes módosító vitájában a kormánypártiaknak nem sikerült eloszlatniuk a valódi cél miatt aggódó ellenzékiek félelmeit.
Látogassa meg Felvidéket is!

Mennyi az annyi?

Vajon milyen mértékben befolyásolhatják a külhoni szavazatok a soron következõ, 2014-es országgyûlési választásokat, hány mandátum sorsáról dönthetnek.

Több mint 422 ezer állampolgársági kérelem érkezett 2011 januárja óta, állampolgársági esküt több mint 340 ezren tettek ez idáig. Amennyiben a kérelmek és az eskütételek hasonló ütemben haladnak, jövõ ilyenkorra talán fél millióval nõhet a magyar állampolgársággal rendelkezõk száma. Legyen ebbõl 450 ezer a 18 évnél idõsebbek száma. 2014-ben tehát 8 millió magyarországi és mintegy 450 ezer nem magyarországi polgár lehet jogosult választani. A 450 ezer valamivel több, mint öt százaléka a 8,45 milliónak. Mielõtt tovább mennénk fontos leszögezni, hogy a magyarországi és a külhoni magyaroknak nem egyforma szavazatuk van, míg az elõbbiek egyéni jelöltre és listára is szavazhatnak, az utóbbiaknak csak listás voksuk van. Az új, 199 fõs Parlamentbe azon listás szavazatok közé érkezik döntésük, mely 93 mandátumot eredményez az itthoni listás, a külhoni- és a nemzetiségi listás szavazatokkal együtt.

A legfontosabb kérdés, vajon milyen lesz a határon túli magyarok aktivitása, elõbb a regisztrációban, majd a választások idején. Úgy vélem, nem nagyon lövök mellé, ha azt mondom, csekély. Ez azt jelentheti, hogy a külhoni választópolgárok szavazatainak súlya még az öt százalékot sem éri majd el 2014-ben az országos listákon. Ha a teljes választási rendszert, az egyéni és listás mandátumok összességét nézzük, akkor körülbelül kettõ százalékos jelentõségû szavazattömegrõl beszélünk, ami talán két-három képviselõi helyrõl dönthet. Vajon mekkora energiákat fognak mindezért megmozgatni a pártok? És ami ennél talán még fontosabb, hányan fognak mindennek utánaszámolni, mielõtt a 2014-es választások akármilyen kimeneteléért is, a külhoni magyarokat teszik meg bûnbakká?
Link

Hozzászólások


#1 | Vizilo - 2013. április 07. 12:49:29
Nekem az a velemenyem hogy csakis az szavazzon aki Magyarorszagonn el ne külföldröl mondjak meg hogy mi joo az othoni Magyaroknak , apropo vissza is fognak elni a valasztasokkal a politikust nem az orszag sosrsa erdekli hanem a hatalom es a penz .!
#2 | postaimre - 2013. április 07. 13:04:53
Viziló, senki nem szavazhat addig, amíg fogalma sincs, mi is veszi körül, miben vagyunk benne. A hülyék a szavazatukat s aztán az életüket is adják annak és azért, amirõl fogalmuk sincsen.

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.