Navigáció
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
Üdvözlet
A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
Sejtgyógyász nanorobotok A nanomedicina távlatai
A nanotechnolĂłgia molekuláris szerkezetek háromdimenziĂłs pozicionális kontrolljakĂ©nt definiálhatĂł. CĂ©lja ugyanilyen mĂ©retĂ» Ă©s pontosságĂş anyagok, eszközök kĂ©szĂtĂ©se. Mivel az emberi test molekulák bonyolult rendszere, alkalmazásuk a medicina Ăşj távlatait nyithatja meg. MĂ©g távol vagyunk az aprĂł sejtgyĂłgyász robotoktĂłl, viszont már sci-finek se tĂ»nnek: egyre több rájuk vonatkozĂł terv, szimuláciĂł lát napvilágot.
KapcsolĂłdĂł
Yuriy Svidinenko: Cell Repair Nanorobot Design and Simulation
Nanomedicina
A nanomedicina nemcsak a biotechnolĂłgia-alapĂş molekuláris medicina egyfajta folytatása, továbbfejlesztett változata, hanem a pirinyĂł gĂ©pi rendszerek majdani alkalmazásával egĂ©szsĂ©gĂĽnk molekuláris szintĂ» karbantartását is cĂ©lozza. A tĂ©makör egyik szaktekintĂ©lye, Robert A. Freitas Jr. szerint a gyĂłgyĂtĂł nanorobotok (nanobotok) - Ă©s az egĂ©sz koncepciĂł - az orvostudomány többezer Ă©ves törtĂ©netĂ©nek "termĂ©szetes kulmináciĂłja." A betegsĂ©gek könnyebb kezelĂ©sĂ©t, az "emberi biolĂłgiai rendszerek" felerõsĂtĂ©sĂ©t szolgálják.
A kutatĂł nĂ©gykötetesre tervezett mĂ»vĂ©ben (Nanomedicine, 1999, 2003, illetve elõreláthatĂłlag 2005, 2007) elõször a nanomĂ©retĂ» gyĂłgyászati eszközök tervezhetõsĂ©gĂ©t, gyárthatĂłságukat bizonyĂtja - azt, hogy ezek a folyamatok egyáltalán nem állnak ellentmondásban a fizika törvĂ©nyeivel. A mikrogĂ©pekben (MEMS), a telemikro-sebĂ©szetben Ă©s a szövettervezĂ©sben látja a közvetlen (?) technolĂłgiai elõzmĂ©nyeket.
MolekulaazonosĂtás Ă©s szállĂtás
Az emberi test legalább százezer, szövetsejtenkĂ©nt nagyjábĂłl ötezer molekulafajtábĂłl áll. Kiválasztásuk Ă©s szállĂtásuk a nanoszintĂ» orvosi rendszerek legfõbb feladatainak egyike. A kivitelezĂ©s alapfeltĂ©tele, hogy a botok környezetĂĽkre vonatkozĂł informáciĂłval rendelkezzenek, amit kĂĽlönbözõ tĂpusĂş beĂ©pĂtett szenzorokkal (onboard nanosensors) szereznek meg. LehetõvĂ© teszik, hogy a biolĂłgiai molekuláris gĂ©pektõl alapvetõen (leginkább architektĂşrájukban) eltĂ©rõ szerkezetek a környezetet, annak változásait három szinten monitorozzák: a belsõ nanorobot, továbbá lokális Ă©s globális (az emberi testen belĂĽli) szomatikus Ă©s extra-szomatikus (testen kĂvĂĽli) állapotokat. A legszerteágazĂłbb - kĂ©miai, akusztikus, elektromágneses, stb. - stimulusokat kutatják, s derĂtik fel.
Nanobotok tervezése
De milyenek lesznek ezek a "csodatevõ", Ă©s idõvel sejteket gyĂłgyĂtĂł mobil nanobotok? Hogyan koordináljuk õket?
Komplexek, láthatatlanok, nem Ă©rzĂ©kelhetõk. Mivel az emberi testbe kerĂĽlnek, gyártásuk során fõkĂ©nt a biokompatibilitást kell szem elõtt tartani. LegcĂ©lszerĂ»bb, ha gyĂ©mántbĂłl kĂ©szĂĽlnek. A vĂ©rkeringĂ©sben Ă©s a szövetekben tĂ©nykednek, Ăgy nemcsak mozgĂ©konynak kell lenniĂĽk, hanem hatĂ©kony navigáciĂłs rendszerre lesz szĂĽksĂ©gĂĽk. A testen belĂĽli navigáciĂłban, molekulák Ă©s sejtek gyors azonosĂtásában, lokalizáciĂłjukban a legkĂĽlönbözõbb szenzorok segĂ©dkeznĂ©nek. A tárolĂł-rendszerbõl molekulákat Ă©s atomokat szállĂtanak a mĂ»ködĂ©sben lĂ©võ (számĂtĂłgĂ©p által irányĂtott) manipulátoroknak, azaz a tervezĂ©snĂ©l a - felettĂ©bb hatĂ©kony - szállĂtĂł alrendszerrõl se szabad megfeledkezni. A sejteket teleszkĂłppal ellátott hosszĂş manipulátorok fognák Ă©s tartanák meg.
Kommunikáció
Ugyancsak rendkĂvĂĽl fontos, hogy a nanobotok tudjanak kommunikálni egymással. A szenzorikus, illetve a vezĂ©rlĂ©sre vonatkozĂł informáciĂł belsõ alrendszerek közötti továbbĂtása garantálja a megbĂzhatĂł, hibamentes mĂ»ködĂ©st. Molekuláris szinten kell kommunikálniuk testĂĽnkkel, ĂĽzeneteket cserĂ©lniĂĽk a biolĂłgiai sejtekkel. Egymással pedig azĂ©rt, hogy összetett, szĂ©les-skálájĂş kooperatĂv tevĂ©kenysĂ©gĂĽket koordinálják, továbbĂtsák az adatokat, valamint permanensen figyeljĂ©k az adott feladat kivitelezĂ©sĂ©t. Ăśzeneteket vesznek, ĂĽzeneteket továbbĂtanak, azaz mindegyikĂĽket a társakkal Ă©s a makro-computerekkel összekötõ ĂĽzenetközvetĂtõ rendszerrel kell felszerelni. De nemcsak a belsõ, hanem az emberi pácienssel, orvosi szemĂ©lyzettel, kĂĽlsõ entitásokkal, pĂ©ldául antennákkal, laboratĂłriumi Ă©s betegszobai számĂtĂłgĂ©pekkel törtĂ©nõ kommunikáciĂłhoz is fel kell vĂ©rtezni õket.
Link
KapcsolĂłdĂł
Yuriy Svidinenko: Cell Repair Nanorobot Design and Simulation
Nanomedicina
A nanomedicina nemcsak a biotechnolĂłgia-alapĂş molekuláris medicina egyfajta folytatása, továbbfejlesztett változata, hanem a pirinyĂł gĂ©pi rendszerek majdani alkalmazásával egĂ©szsĂ©gĂĽnk molekuláris szintĂ» karbantartását is cĂ©lozza. A tĂ©makör egyik szaktekintĂ©lye, Robert A. Freitas Jr. szerint a gyĂłgyĂtĂł nanorobotok (nanobotok) - Ă©s az egĂ©sz koncepciĂł - az orvostudomány többezer Ă©ves törtĂ©netĂ©nek "termĂ©szetes kulmináciĂłja." A betegsĂ©gek könnyebb kezelĂ©sĂ©t, az "emberi biolĂłgiai rendszerek" felerõsĂtĂ©sĂ©t szolgálják.
A kutatĂł nĂ©gykötetesre tervezett mĂ»vĂ©ben (Nanomedicine, 1999, 2003, illetve elõreláthatĂłlag 2005, 2007) elõször a nanomĂ©retĂ» gyĂłgyászati eszközök tervezhetõsĂ©gĂ©t, gyárthatĂłságukat bizonyĂtja - azt, hogy ezek a folyamatok egyáltalán nem állnak ellentmondásban a fizika törvĂ©nyeivel. A mikrogĂ©pekben (MEMS), a telemikro-sebĂ©szetben Ă©s a szövettervezĂ©sben látja a közvetlen (?) technolĂłgiai elõzmĂ©nyeket.
MolekulaazonosĂtás Ă©s szállĂtás
Az emberi test legalább százezer, szövetsejtenkĂ©nt nagyjábĂłl ötezer molekulafajtábĂłl áll. Kiválasztásuk Ă©s szállĂtásuk a nanoszintĂ» orvosi rendszerek legfõbb feladatainak egyike. A kivitelezĂ©s alapfeltĂ©tele, hogy a botok környezetĂĽkre vonatkozĂł informáciĂłval rendelkezzenek, amit kĂĽlönbözõ tĂpusĂş beĂ©pĂtett szenzorokkal (onboard nanosensors) szereznek meg. LehetõvĂ© teszik, hogy a biolĂłgiai molekuláris gĂ©pektõl alapvetõen (leginkább architektĂşrájukban) eltĂ©rõ szerkezetek a környezetet, annak változásait három szinten monitorozzák: a belsõ nanorobot, továbbá lokális Ă©s globális (az emberi testen belĂĽli) szomatikus Ă©s extra-szomatikus (testen kĂvĂĽli) állapotokat. A legszerteágazĂłbb - kĂ©miai, akusztikus, elektromágneses, stb. - stimulusokat kutatják, s derĂtik fel.
Nanobotok tervezése
De milyenek lesznek ezek a "csodatevõ", Ă©s idõvel sejteket gyĂłgyĂtĂł mobil nanobotok? Hogyan koordináljuk õket?
Komplexek, láthatatlanok, nem Ă©rzĂ©kelhetõk. Mivel az emberi testbe kerĂĽlnek, gyártásuk során fõkĂ©nt a biokompatibilitást kell szem elõtt tartani. LegcĂ©lszerĂ»bb, ha gyĂ©mántbĂłl kĂ©szĂĽlnek. A vĂ©rkeringĂ©sben Ă©s a szövetekben tĂ©nykednek, Ăgy nemcsak mozgĂ©konynak kell lenniĂĽk, hanem hatĂ©kony navigáciĂłs rendszerre lesz szĂĽksĂ©gĂĽk. A testen belĂĽli navigáciĂłban, molekulák Ă©s sejtek gyors azonosĂtásában, lokalizáciĂłjukban a legkĂĽlönbözõbb szenzorok segĂ©dkeznĂ©nek. A tárolĂł-rendszerbõl molekulákat Ă©s atomokat szállĂtanak a mĂ»ködĂ©sben lĂ©võ (számĂtĂłgĂ©p által irányĂtott) manipulátoroknak, azaz a tervezĂ©snĂ©l a - felettĂ©bb hatĂ©kony - szállĂtĂł alrendszerrõl se szabad megfeledkezni. A sejteket teleszkĂłppal ellátott hosszĂş manipulátorok fognák Ă©s tartanák meg.
Kommunikáció
Ugyancsak rendkĂvĂĽl fontos, hogy a nanobotok tudjanak kommunikálni egymással. A szenzorikus, illetve a vezĂ©rlĂ©sre vonatkozĂł informáciĂł belsõ alrendszerek közötti továbbĂtása garantálja a megbĂzhatĂł, hibamentes mĂ»ködĂ©st. Molekuláris szinten kell kommunikálniuk testĂĽnkkel, ĂĽzeneteket cserĂ©lniĂĽk a biolĂłgiai sejtekkel. Egymással pedig azĂ©rt, hogy összetett, szĂ©les-skálájĂş kooperatĂv tevĂ©kenysĂ©gĂĽket koordinálják, továbbĂtsák az adatokat, valamint permanensen figyeljĂ©k az adott feladat kivitelezĂ©sĂ©t. Ăśzeneteket vesznek, ĂĽzeneteket továbbĂtanak, azaz mindegyikĂĽket a társakkal Ă©s a makro-computerekkel összekötõ ĂĽzenetközvetĂtõ rendszerrel kell felszerelni. De nemcsak a belsõ, hanem az emberi pácienssel, orvosi szemĂ©lyzettel, kĂĽlsõ entitásokkal, pĂ©ldául antennákkal, laboratĂłriumi Ă©s betegszobai számĂtĂłgĂ©pekkel törtĂ©nõ kommunikáciĂłhoz is fel kell vĂ©rtezni õket.
Link
Hozzászólások
#1 |
anzsi a macska hala
- 2013. április 13. 09:51:51
#2 |
Holdas
- 2013. április 13. 11:10:02
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Az oldalon megjelenö, máshonnan, vagy mások által bekĂĽldött Ărások tartalmával
nem minden esetben Ă©rtĂĽnk (illetve Ă©rtek) egyet,
azok valóságtartalmát nem tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2015
azok valóságtartalmát nem tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2015