Navigáció
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
Üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
Kényszerhelyzetbe került Murszi elnök
2006-ot hajtották ott is vĂ©gre! RemĂ©lem a mi idiĂłta rendõreink annyit tanultak már, hogy pofájukat befogva lapĂtanak Ă©s ha kell hĂşznak a csábam vagy fegyverĂĽket átadva sunnyognak el, mĂg megtehetik. Kiszivárgott egy jelentĂ©s az Arab Tavasz gerjesztette kĂ©t Ă©vvel ezelõtti egyiptomi forradalom során tapasztalt rendõri visszaĂ©lĂ©sekrõl. KĂ©rdĂ©s, hogy Mohammed Murszi elnök fel kĂván-e lĂ©pni az ĂĽgyben: bĂrĂłság elĂ© viszi-e a tábornokokat.
Az egyiptomi biztonsági erõk tevĂ©kenyen rĂ©szt vettek a 2011-es felkelĂ©s során zajlott kĂnzásokban Ă©s gyilkosságokban, valamint a gyanĂşs eltĂ»nĂ©sekhez is közĂĽk van - állĂtja egy elnöki jelentĂ©s, amely a forradalom alatti bĂ»ncselekmĂ©nyekrõl kĂ©szĂĽlt. A jelentĂ©st, melyet maga a Mohammed Murszi egyiptomi elnök által szemĂ©lyesen kiválasztott bizottság kĂ©szĂtett, nem hozták nyilvánosságra, azonban egy rĂ©sze Ăgy is a Guardian brit napilap birtokába jutott. Mint az Ăşjság Ărta, csupán az az egy bekezdĂ©s is számos, a hadsereg által elkövetett bĂ»ntettet sorol fel, onnantĂłl kezdve, hogy elõször az utcára kĂĽldtĂ©k õket a tĂĽntetõk ellen. "Azt javasolják a kormánynak, hogy a hadsereg legmagasabb szintjĂ©ig vizsgálja meg, kik felelõsek a bĂ»ncselekmĂ©nyek elkövetĂ©séért" - fogalmaz a kĂ©t kairĂłi tudĂłsĂtĂł. Az Egyiptom hatalmas hadseregĂ©rõl kĂ©szĂtett nyomozati anyag nagy nyomás alá helyezi Murszi elnököt, aki tavaly jĂşniusi megválasztásakor magátĂłl a Fegyveres Erõk Legfelsõbb TanácsátĂłl vette át a vezetõi pozĂciĂłt - a tábornokok Hoszni Mubarak hatalmának megdöntĂ©se Ăłta kormányozták az országot.
HIRDETÉS
A 16 tagĂş bizottság - akik tavaly jĂşliusban kezdtĂ©k meg a munkát - összesen 19 erõszakos cselekmĂ©nyt vizsgáltak, s vĂ©gĂĽl egy 800 oldalas jelentĂ©st nyĂşjtottak be az államfõhöz, Ă©s a fõügyĂ©szhez, akik azonban nem tettĂ©k azt közzĂ©, s hivatalosan sem reagáltak az eredmĂ©nyekre, valamint az ajánlásokra. Annak ellenĂ©re, hogy a választási kampány alatt Murszi ĂgĂ©retei között szerepelt a bĂ»nösök felelõssĂ©gre vonása, mĂ©gis a visszaĂ©lĂ©sekrõl szĂłlĂł állĂtások ellenĂ©re már többször megtagadta, hogy fellĂ©pjen a tábornokok ellen. Sok megfigyelõ azt remĂ©lte, hogy Hoszni Mubarak elvileg szombaton kezdõdött, azonban a bĂrĂł által határozatlan idõre elhalasztott perĂ©nek Ăşjratárgyalásán Ăşj gyanĂşsĂtottakat neveznek meg, vagy bizonyĂtĂ©kkĂ©nt használják fel a jelentĂ©st az egykori elnök Ă©s belĂĽgyminisztere ellen - hiszen az bizonyĂthatja, hogy felelõsek a forradalom alatt meggyilkolt tĂĽntetõk haláláért. Az illetĂ©kes bĂrĂł azonban a kairĂłi fellebbviteli bĂrĂłság elĂ© utalta az ĂĽgyet, Ă©s Ăşj eljárásvezetõ kijelölĂ©sĂ©t kĂ©rte, miután nehĂ©z helyzetbe kerĂĽlt egy korábbi, a felkelĂ©ssel kapcsolatos felmentõ ĂtĂ©lete nyomán. Tavaly ugyanis az egyiptomi közvĂ©lemĂ©ny felháborodását váltotta ki, amikor Mubarak 25 hĂvĂ©t felmentette, akiket a TahrĂr tĂ©ren elkövetett lovasroham megszervezĂ©sĂ©vel vádolták.
Az egyiptomi hadsereg nem kĂvánta kommentálni a jelentĂ©s tartalmát, mondván három hĂ©tig tartana választ adniuk. MĂg az egyiptomi elnöki hivatalbĂłl, nĂ©vtelenĂĽl nyilatkozĂł forrás azt mondta: az elnök mĂ©g nem látta a jelentĂ©st, azt jelenleg a fõügyĂ©sz vizsgálja. "A megállapĂtások elmĂ©letiek, mĂ©g nem bizonyĂtottak. A bizottságtĂłl mĂ©g nem kaptuk meg a jelentĂ©st, a nyomozás jelenleg is folyik" - mondta az egyiptomi tisztsĂ©gviselõ. VĂ©gĂĽl maga Murszi elnök Ă©s a vĂ©delmi miniszter tartott közös sajtĂłtájĂ©koztatĂłt az ĂĽgyben pĂ©nteken, ahol Abdel-Fattah esz-Szisszi tagadta a tábornokok ellen felhozott vádakat. "Istenre eskĂĽszöm, hogy a forradalom január 25-ei kezdetĂ©tõl egĂ©szen máig a hadsereg nem gyilkolt Ă©s nem rendelte el, nem árulta el Ă©s nem rendelte el, nem kĂnozta Ă©s nem rendelte azt el a nĂ©p ellen" - fogalmazott a vĂ©delmi tárca vezetõje, aki azt kĂ©rte az egyiptomiaktĂłl, mielõtt megvádolnák a fegyveres erõket, ne feledjĂ©k, hogy az egy "becsĂĽletes, hĂ»sĂ©ges Ă©s nacionalista" szervezet.
Az elnök ellen tĂĽntetõk Ă©s ellenzĂ©ki politikusok rĂ©gi kĂ©rĂ©se, hogy a hadsereget felelõssĂ©gre lehessen vonni a forradalom, Ă©s az azt követõ 16 hĂłnapos katonai irányĂtás alatt elkövetett bĂ»ncselekmĂ©nyekĂ©rt. Eddig a hadsereg összesen nĂ©gy embert állĂtott elõ, köztĂĽk három sorkatonát a 2011-es esemĂ©nyek alatt törtĂ©nt incidensek nyomán, de a fegyveres erõk egyetlen tagja ellen sem indult eljárás a felkelĂ©s során elkövetett gyilkosság vádjával. Ennek emberi jogi ĂĽgyvĂ©dek szerint egyĂ©rtelmĂ» oka van: a Murszi elnök által sĂĽrgetve decemberben elfogadott alkotmány, amely teljhatalmat ad a hadseregnek, hogy saját tagjai felett bĂráskodjon, ami gyakorlatilag lehetetlennĂ© tette a biztonsági erõk felelõssĂ©gre vonását. "Az elejĂ©tõl vitattuk, hogy nem lehet felelõssĂ©gre vonni a hadsereget a katonai igazságszolgáltatáson belĂĽl.
Ez egyszerĂ»en nem fog megtörtĂ©nni Egyiptomban" - jelentette ki a Human Rights Watch emberi jogi szervezet egyiptomi elnöke. Számos emberi jogi aktivista, Ăgy a jelentĂ©st kĂ©szĂtõ bizottság egy tagja, Ahmed Rahheb is egy kĂĽlönleges hatĂłság felállĂtását szorgalmazza, amely mind a polgári, mind a katonai bĂĽntetõjogi ĂĽgyekben eljárhatna. Ugyan november lĂ©trehoztak egy Ăşgynevezett forradalom vĂ©delmi ĂĽgyĂ©szsĂ©get, a hivatal tisztviselõje szerint nincs hatáskörĂĽkben a katonaság tagjait vád alá helyezni. A Guardian birtokába jutott jelentĂ©s-rĂ©szlet az eltĂ»ntekkel, Ă©s a vĂ©lhetõen elhurcolt szemĂ©lyekkel foglalkozik. A bizottság tagjai megállapĂtották, hogy a fegyveres erõk nagy számban tartĂłztattak le ismeretlen szemĂ©lyeket a KairĂł dĂ©li rĂ©szĂ©n futĂł fõút mentĂ©n egy ellenõrzõ pontnál; számos tĂĽntetõt tartĂłztattak le Ă©s kĂnoztak meg az Egyiptom MĂşzeumnál, mielõtt katonai börtönbe szállĂtották õket; legalább egy szemĂ©lyt megöltek; s 11 szemĂ©lyazonosság nĂ©lkĂĽli holttestet szállĂtottak a kormányzati halottkĂ©mekhez - utĂłbbiak vĂ©lhetõen foglyok lehettek, s vĂ©gĂĽl a szegĂ©nyek sĂrhelyĂ©n temettĂ©k el õket nĂ©gy hĂłnappal kĂ©sõbb.
"Többen fogvatartásuk alatt vesztettĂ©k Ă©letĂĽket, majd ismeretlennek nyilvánĂtva õket tömegsĂrban temettĂ©k el õket" - olvashatĂł a beszámolĂłban, amely hozzáteszi: a hatĂłságok nem kezdtek nyomozást a sĂ©rĂĽlĂ©sek Ă©s a sĂşlyos kĂnzások nyomai ellenĂ©re. "A bekezdĂ©s alapján a hadsereg sĂşlyosan megsĂ©rtette az emberi jogokat. A jelentĂ©s a 18 napos forradalom legtitkosabb rĂ©szleteit fedi fel, a katonaság szerepĂ©t onnantĂłl kezdve, hogy Mubarak vĂ©delmĂ©ben a tĂĽntetõk ellen elõször kikĂĽldtĂ©k õket 2011. január 28-án, egĂ©szen addig a február 10-ei katonai közlemĂ©nyig, amikor már a felkelõket biztosĂtották támogatásukrĂłl" - fogalmaz a SzemĂ©lyi JogokĂ©rt Egyiptomi KezdemĂ©nyezĂ©s elnöke, Hosszam Bahgat. A helyiek elmondása alapján mintegy ezer ember tĂ»nhetett el - köztĂĽk számos fogoly - a 18 napos forradalom alatt. Egy rĂ©szĂĽket halottas házakban találták meg, lelõve vagy a kĂnzás jeleit mutatva testĂĽkön, legtöbbjĂĽkrõl azonban semmit nem tudni, a családtagok csak remĂ©lik, hogy szeretteik börtönbĂĽntetĂ©sĂĽket töltik valahol, csak a kormány nem ismeri el.
Egyiptomban nem hoztak lĂ©tre adatbázist a felkelĂ©s alatt eltĂ»nt szemĂ©lyekrõl, Ăgy aktivisták szerint borzasztĂł nehĂ©z lenne nyomozni utánuk, mivel az átlagos eltĂ»nt szemĂ©ly esetĂ©t kĂ©ptelensĂ©g lenne elválasztani a szándĂ©kosan a fegyveres erõk által eltĂ»ntetett szemĂ©lytõl. LĂbiával szemben nem hoztak lĂ©tre egy kĂĽlön tárcát sem a hozzátartozĂłk megsegĂtĂ©sĂ©re, a mĂ©g 2011-ben Egyiptomban lĂ©trehozott hivatal ugyan fontmilliĂłkat költött a kárpĂłtlásukra, de az eltĂ»ntek után nem kezdtek nyomozni. A kormányzat által 2011 márciusában közölt adatok szerint közel 1200 ember eltĂ»nĂ©sĂ©t jelentettĂ©k be a felkelĂ©s alatt. A tĂ©nyfeltárĂł bizottság azonban a szemtanĂşk, a hozzátartozĂłk beszámolĂłi, valamint a törvĂ©nyszĂ©ki orvosszakĂ©rtõk Ă©s a kairĂłi ĂĽgyĂ©szsĂ©g adatai alapján 68 ember eltĂ»nĂ©sĂ©t tudta bizonyĂtottan igazolni. (Ennek legfõbb oka, hogy sok család nem mert bejelentĂ©st tenni.)
Sem a hadsereg, sem a belĂĽgyminisztĂ©rium, vagy a hĂrszerzĂ©si hatĂłság nem szolgáltatott informáciĂłt a bizottságnak a szemĂ©lyazonosság nĂ©lkĂĽl letartĂłztatott szemĂ©lyekrõl, ahogy azon ellenõrzõpontokon, kapitányságokon, börtönökben szolgálĂł tisztek neveit sem adták ki, ahol eltĂ»ntek emberek. A bizottság egy szemĂ©ly esetĂ©ben tudta bizonyĂtani - egy fiatal ĂĽgyvĂ©d, aki a felkelĂ©s szimbĂłlumává vált kairĂłi TahrĂr tĂ©ren tĂ»nt el, s kĂ©sõbb holtan találták - hogy a hadsereg vette õrizetbe, s kĂnozta meg.
Pintér Mónika / Népszava
Link
Az egyiptomi biztonsági erõk tevĂ©kenyen rĂ©szt vettek a 2011-es felkelĂ©s során zajlott kĂnzásokban Ă©s gyilkosságokban, valamint a gyanĂşs eltĂ»nĂ©sekhez is közĂĽk van - állĂtja egy elnöki jelentĂ©s, amely a forradalom alatti bĂ»ncselekmĂ©nyekrõl kĂ©szĂĽlt. A jelentĂ©st, melyet maga a Mohammed Murszi egyiptomi elnök által szemĂ©lyesen kiválasztott bizottság kĂ©szĂtett, nem hozták nyilvánosságra, azonban egy rĂ©sze Ăgy is a Guardian brit napilap birtokába jutott. Mint az Ăşjság Ărta, csupán az az egy bekezdĂ©s is számos, a hadsereg által elkövetett bĂ»ntettet sorol fel, onnantĂłl kezdve, hogy elõször az utcára kĂĽldtĂ©k õket a tĂĽntetõk ellen. "Azt javasolják a kormánynak, hogy a hadsereg legmagasabb szintjĂ©ig vizsgálja meg, kik felelõsek a bĂ»ncselekmĂ©nyek elkövetĂ©séért" - fogalmaz a kĂ©t kairĂłi tudĂłsĂtĂł. Az Egyiptom hatalmas hadseregĂ©rõl kĂ©szĂtett nyomozati anyag nagy nyomás alá helyezi Murszi elnököt, aki tavaly jĂşniusi megválasztásakor magátĂłl a Fegyveres Erõk Legfelsõbb TanácsátĂłl vette át a vezetõi pozĂciĂłt - a tábornokok Hoszni Mubarak hatalmának megdöntĂ©se Ăłta kormányozták az országot.
HIRDETÉS
A 16 tagĂş bizottság - akik tavaly jĂşliusban kezdtĂ©k meg a munkát - összesen 19 erõszakos cselekmĂ©nyt vizsgáltak, s vĂ©gĂĽl egy 800 oldalas jelentĂ©st nyĂşjtottak be az államfõhöz, Ă©s a fõügyĂ©szhez, akik azonban nem tettĂ©k azt közzĂ©, s hivatalosan sem reagáltak az eredmĂ©nyekre, valamint az ajánlásokra. Annak ellenĂ©re, hogy a választási kampány alatt Murszi ĂgĂ©retei között szerepelt a bĂ»nösök felelõssĂ©gre vonása, mĂ©gis a visszaĂ©lĂ©sekrõl szĂłlĂł állĂtások ellenĂ©re már többször megtagadta, hogy fellĂ©pjen a tábornokok ellen. Sok megfigyelõ azt remĂ©lte, hogy Hoszni Mubarak elvileg szombaton kezdõdött, azonban a bĂrĂł által határozatlan idõre elhalasztott perĂ©nek Ăşjratárgyalásán Ăşj gyanĂşsĂtottakat neveznek meg, vagy bizonyĂtĂ©kkĂ©nt használják fel a jelentĂ©st az egykori elnök Ă©s belĂĽgyminisztere ellen - hiszen az bizonyĂthatja, hogy felelõsek a forradalom alatt meggyilkolt tĂĽntetõk haláláért. Az illetĂ©kes bĂrĂł azonban a kairĂłi fellebbviteli bĂrĂłság elĂ© utalta az ĂĽgyet, Ă©s Ăşj eljárásvezetõ kijelölĂ©sĂ©t kĂ©rte, miután nehĂ©z helyzetbe kerĂĽlt egy korábbi, a felkelĂ©ssel kapcsolatos felmentõ ĂtĂ©lete nyomán. Tavaly ugyanis az egyiptomi közvĂ©lemĂ©ny felháborodását váltotta ki, amikor Mubarak 25 hĂvĂ©t felmentette, akiket a TahrĂr tĂ©ren elkövetett lovasroham megszervezĂ©sĂ©vel vádolták.
Az egyiptomi hadsereg nem kĂvánta kommentálni a jelentĂ©s tartalmát, mondván három hĂ©tig tartana választ adniuk. MĂg az egyiptomi elnöki hivatalbĂłl, nĂ©vtelenĂĽl nyilatkozĂł forrás azt mondta: az elnök mĂ©g nem látta a jelentĂ©st, azt jelenleg a fõügyĂ©sz vizsgálja. "A megállapĂtások elmĂ©letiek, mĂ©g nem bizonyĂtottak. A bizottságtĂłl mĂ©g nem kaptuk meg a jelentĂ©st, a nyomozás jelenleg is folyik" - mondta az egyiptomi tisztsĂ©gviselõ. VĂ©gĂĽl maga Murszi elnök Ă©s a vĂ©delmi miniszter tartott közös sajtĂłtájĂ©koztatĂłt az ĂĽgyben pĂ©nteken, ahol Abdel-Fattah esz-Szisszi tagadta a tábornokok ellen felhozott vádakat. "Istenre eskĂĽszöm, hogy a forradalom január 25-ei kezdetĂ©tõl egĂ©szen máig a hadsereg nem gyilkolt Ă©s nem rendelte el, nem árulta el Ă©s nem rendelte el, nem kĂnozta Ă©s nem rendelte azt el a nĂ©p ellen" - fogalmazott a vĂ©delmi tárca vezetõje, aki azt kĂ©rte az egyiptomiaktĂłl, mielõtt megvádolnák a fegyveres erõket, ne feledjĂ©k, hogy az egy "becsĂĽletes, hĂ»sĂ©ges Ă©s nacionalista" szervezet.
Az elnök ellen tĂĽntetõk Ă©s ellenzĂ©ki politikusok rĂ©gi kĂ©rĂ©se, hogy a hadsereget felelõssĂ©gre lehessen vonni a forradalom, Ă©s az azt követõ 16 hĂłnapos katonai irányĂtás alatt elkövetett bĂ»ncselekmĂ©nyekĂ©rt. Eddig a hadsereg összesen nĂ©gy embert állĂtott elõ, köztĂĽk három sorkatonát a 2011-es esemĂ©nyek alatt törtĂ©nt incidensek nyomán, de a fegyveres erõk egyetlen tagja ellen sem indult eljárás a felkelĂ©s során elkövetett gyilkosság vádjával. Ennek emberi jogi ĂĽgyvĂ©dek szerint egyĂ©rtelmĂ» oka van: a Murszi elnök által sĂĽrgetve decemberben elfogadott alkotmány, amely teljhatalmat ad a hadseregnek, hogy saját tagjai felett bĂráskodjon, ami gyakorlatilag lehetetlennĂ© tette a biztonsági erõk felelõssĂ©gre vonását. "Az elejĂ©tõl vitattuk, hogy nem lehet felelõssĂ©gre vonni a hadsereget a katonai igazságszolgáltatáson belĂĽl.
Ez egyszerĂ»en nem fog megtörtĂ©nni Egyiptomban" - jelentette ki a Human Rights Watch emberi jogi szervezet egyiptomi elnöke. Számos emberi jogi aktivista, Ăgy a jelentĂ©st kĂ©szĂtõ bizottság egy tagja, Ahmed Rahheb is egy kĂĽlönleges hatĂłság felállĂtását szorgalmazza, amely mind a polgári, mind a katonai bĂĽntetõjogi ĂĽgyekben eljárhatna. Ugyan november lĂ©trehoztak egy Ăşgynevezett forradalom vĂ©delmi ĂĽgyĂ©szsĂ©get, a hivatal tisztviselõje szerint nincs hatáskörĂĽkben a katonaság tagjait vád alá helyezni. A Guardian birtokába jutott jelentĂ©s-rĂ©szlet az eltĂ»ntekkel, Ă©s a vĂ©lhetõen elhurcolt szemĂ©lyekkel foglalkozik. A bizottság tagjai megállapĂtották, hogy a fegyveres erõk nagy számban tartĂłztattak le ismeretlen szemĂ©lyeket a KairĂł dĂ©li rĂ©szĂ©n futĂł fõút mentĂ©n egy ellenõrzõ pontnál; számos tĂĽntetõt tartĂłztattak le Ă©s kĂnoztak meg az Egyiptom MĂşzeumnál, mielõtt katonai börtönbe szállĂtották õket; legalább egy szemĂ©lyt megöltek; s 11 szemĂ©lyazonosság nĂ©lkĂĽli holttestet szállĂtottak a kormányzati halottkĂ©mekhez - utĂłbbiak vĂ©lhetõen foglyok lehettek, s vĂ©gĂĽl a szegĂ©nyek sĂrhelyĂ©n temettĂ©k el õket nĂ©gy hĂłnappal kĂ©sõbb.
"Többen fogvatartásuk alatt vesztettĂ©k Ă©letĂĽket, majd ismeretlennek nyilvánĂtva õket tömegsĂrban temettĂ©k el õket" - olvashatĂł a beszámolĂłban, amely hozzáteszi: a hatĂłságok nem kezdtek nyomozást a sĂ©rĂĽlĂ©sek Ă©s a sĂşlyos kĂnzások nyomai ellenĂ©re. "A bekezdĂ©s alapján a hadsereg sĂşlyosan megsĂ©rtette az emberi jogokat. A jelentĂ©s a 18 napos forradalom legtitkosabb rĂ©szleteit fedi fel, a katonaság szerepĂ©t onnantĂłl kezdve, hogy Mubarak vĂ©delmĂ©ben a tĂĽntetõk ellen elõször kikĂĽldtĂ©k õket 2011. január 28-án, egĂ©szen addig a február 10-ei katonai közlemĂ©nyig, amikor már a felkelõket biztosĂtották támogatásukrĂłl" - fogalmaz a SzemĂ©lyi JogokĂ©rt Egyiptomi KezdemĂ©nyezĂ©s elnöke, Hosszam Bahgat. A helyiek elmondása alapján mintegy ezer ember tĂ»nhetett el - köztĂĽk számos fogoly - a 18 napos forradalom alatt. Egy rĂ©szĂĽket halottas házakban találták meg, lelõve vagy a kĂnzás jeleit mutatva testĂĽkön, legtöbbjĂĽkrõl azonban semmit nem tudni, a családtagok csak remĂ©lik, hogy szeretteik börtönbĂĽntetĂ©sĂĽket töltik valahol, csak a kormány nem ismeri el.
Egyiptomban nem hoztak lĂ©tre adatbázist a felkelĂ©s alatt eltĂ»nt szemĂ©lyekrõl, Ăgy aktivisták szerint borzasztĂł nehĂ©z lenne nyomozni utánuk, mivel az átlagos eltĂ»nt szemĂ©ly esetĂ©t kĂ©ptelensĂ©g lenne elválasztani a szándĂ©kosan a fegyveres erõk által eltĂ»ntetett szemĂ©lytõl. LĂbiával szemben nem hoztak lĂ©tre egy kĂĽlön tárcát sem a hozzátartozĂłk megsegĂtĂ©sĂ©re, a mĂ©g 2011-ben Egyiptomban lĂ©trehozott hivatal ugyan fontmilliĂłkat költött a kárpĂłtlásukra, de az eltĂ»ntek után nem kezdtek nyomozni. A kormányzat által 2011 márciusában közölt adatok szerint közel 1200 ember eltĂ»nĂ©sĂ©t jelentettĂ©k be a felkelĂ©s alatt. A tĂ©nyfeltárĂł bizottság azonban a szemtanĂşk, a hozzátartozĂłk beszámolĂłi, valamint a törvĂ©nyszĂ©ki orvosszakĂ©rtõk Ă©s a kairĂłi ĂĽgyĂ©szsĂ©g adatai alapján 68 ember eltĂ»nĂ©sĂ©t tudta bizonyĂtottan igazolni. (Ennek legfõbb oka, hogy sok család nem mert bejelentĂ©st tenni.)
Sem a hadsereg, sem a belĂĽgyminisztĂ©rium, vagy a hĂrszerzĂ©si hatĂłság nem szolgáltatott informáciĂłt a bizottságnak a szemĂ©lyazonosság nĂ©lkĂĽl letartĂłztatott szemĂ©lyekrõl, ahogy azon ellenõrzõpontokon, kapitányságokon, börtönökben szolgálĂł tisztek neveit sem adták ki, ahol eltĂ»ntek emberek. A bizottság egy szemĂ©ly esetĂ©ben tudta bizonyĂtani - egy fiatal ĂĽgyvĂ©d, aki a felkelĂ©s szimbĂłlumává vált kairĂłi TahrĂr tĂ©ren tĂ»nt el, s kĂ©sõbb holtan találták - hogy a hadsereg vette õrizetbe, s kĂnozta meg.
Pintér Mónika / Népszava
Link
Hozzászólások
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.