Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Kényszerhelyzetbe került Murszi elnök


2006-ot hajtották ott is végre! Remélem a mi idióta rendõreink annyit tanultak már, hogy pofájukat befogva lapítanak és ha kell húznak a csábam vagy fegyverüket átadva sunnyognak el, míg megtehetik. Kiszivárgott egy jelentés az Arab Tavasz gerjesztette két évvel ezelõtti egyiptomi forradalom során tapasztalt rendõri visszaélésekrõl. Kérdés, hogy Mohammed Murszi elnök fel kíván-e lépni az ügyben: bíróság elé viszi-e a tábornokokat.

Az egyiptomi biztonsági erõk tevékenyen részt vettek a 2011-es felkelés során zajlott kínzásokban és gyilkosságokban, valamint a gyanús eltûnésekhez is közük van - állítja egy elnöki jelentés, amely a forradalom alatti bûncselekményekrõl készült. A jelentést, melyet maga a Mohammed Murszi egyiptomi elnök által személyesen kiválasztott bizottság készített, nem hozták nyilvánosságra, azonban egy része így is a Guardian brit napilap birtokába jutott. Mint az újság írta, csupán az az egy bekezdés is számos, a hadsereg által elkövetett bûntettet sorol fel, onnantól kezdve, hogy elõször az utcára küldték õket a tüntetõk ellen. "Azt javasolják a kormánynak, hogy a hadsereg legmagasabb szintjéig vizsgálja meg, kik felelõsek a bûncselekmények elkövetéséért" - fogalmaz a két kairói tudósító. Az Egyiptom hatalmas hadseregérõl készített nyomozati anyag nagy nyomás alá helyezi Murszi elnököt, aki tavaly júniusi megválasztásakor magától a Fegyveres Erõk Legfelsõbb Tanácsától vette át a vezetõi pozíciót - a tábornokok Hoszni Mubarak hatalmának megdöntése óta kormányozták az országot.

HIRDETÉS


A 16 tagú bizottság - akik tavaly júliusban kezdték meg a munkát - összesen 19 erõszakos cselekményt vizsgáltak, s végül egy 800 oldalas jelentést nyújtottak be az államfõhöz, és a fõügyészhez, akik azonban nem tették azt közzé, s hivatalosan sem reagáltak az eredményekre, valamint az ajánlásokra. Annak ellenére, hogy a választási kampány alatt Murszi ígéretei között szerepelt a bûnösök felelõsségre vonása, mégis a visszaélésekrõl szóló állítások ellenére már többször megtagadta, hogy fellépjen a tábornokok ellen. Sok megfigyelõ azt remélte, hogy Hoszni Mubarak elvileg szombaton kezdõdött, azonban a bíró által határozatlan idõre elhalasztott perének újratárgyalásán új gyanúsítottakat neveznek meg, vagy bizonyítékként használják fel a jelentést az egykori elnök és belügyminisztere ellen - hiszen az bizonyíthatja, hogy felelõsek a forradalom alatt meggyilkolt tüntetõk haláláért. Az illetékes bíró azonban a kairói fellebbviteli bíróság elé utalta az ügyet, és új eljárásvezetõ kijelölését kérte, miután nehéz helyzetbe került egy korábbi, a felkeléssel kapcsolatos felmentõ ítélete nyomán. Tavaly ugyanis az egyiptomi közvélemény felháborodását váltotta ki, amikor Mubarak 25 hívét felmentette, akiket a Tahrír téren elkövetett lovasroham megszervezésével vádolták.


Az egyiptomi hadsereg nem kívánta kommentálni a jelentés tartalmát, mondván három hétig tartana választ adniuk. Míg az egyiptomi elnöki hivatalból, névtelenül nyilatkozó forrás azt mondta: az elnök még nem látta a jelentést, azt jelenleg a fõügyész vizsgálja. "A megállapítások elméletiek, még nem bizonyítottak. A bizottságtól még nem kaptuk meg a jelentést, a nyomozás jelenleg is folyik" - mondta az egyiptomi tisztségviselõ. Végül maga Murszi elnök és a védelmi miniszter tartott közös sajtótájékoztatót az ügyben pénteken, ahol Abdel-Fattah esz-Szisszi tagadta a tábornokok ellen felhozott vádakat. "Istenre esküszöm, hogy a forradalom január 25-ei kezdetétõl egészen máig a hadsereg nem gyilkolt és nem rendelte el, nem árulta el és nem rendelte el, nem kínozta és nem rendelte azt el a nép ellen" - fogalmazott a védelmi tárca vezetõje, aki azt kérte az egyiptomiaktól, mielõtt megvádolnák a fegyveres erõket, ne feledjék, hogy az egy "becsületes, hûséges és nacionalista" szervezet.

Az elnök ellen tüntetõk és ellenzéki politikusok régi kérése, hogy a hadsereget felelõsségre lehessen vonni a forradalom, és az azt követõ 16 hónapos katonai irányítás alatt elkövetett bûncselekményekért. Eddig a hadsereg összesen négy embert állított elõ, köztük három sorkatonát a 2011-es események alatt történt incidensek nyomán, de a fegyveres erõk egyetlen tagja ellen sem indult eljárás a felkelés során elkövetett gyilkosság vádjával. Ennek emberi jogi ügyvédek szerint egyértelmû oka van: a Murszi elnök által sürgetve decemberben elfogadott alkotmány, amely teljhatalmat ad a hadseregnek, hogy saját tagjai felett bíráskodjon, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette a biztonsági erõk felelõsségre vonását. "Az elejétõl vitattuk, hogy nem lehet felelõsségre vonni a hadsereget a katonai igazságszolgáltatáson belül.

Ez egyszerûen nem fog megtörténni Egyiptomban" - jelentette ki a Human Rights Watch emberi jogi szervezet egyiptomi elnöke. Számos emberi jogi aktivista, így a jelentést készítõ bizottság egy tagja, Ahmed Rahheb is egy különleges hatóság felállítását szorgalmazza, amely mind a polgári, mind a katonai büntetõjogi ügyekben eljárhatna. Ugyan november létrehoztak egy úgynevezett forradalom védelmi ügyészséget, a hivatal tisztviselõje szerint nincs hatáskörükben a katonaság tagjait vád alá helyezni. A Guardian birtokába jutott jelentés-részlet az eltûntekkel, és a vélhetõen elhurcolt személyekkel foglalkozik. A bizottság tagjai megállapították, hogy a fegyveres erõk nagy számban tartóztattak le ismeretlen személyeket a Kairó déli részén futó fõút mentén egy ellenõrzõ pontnál; számos tüntetõt tartóztattak le és kínoztak meg az Egyiptom Múzeumnál, mielõtt katonai börtönbe szállították õket; legalább egy személyt megöltek; s 11 személyazonosság nélküli holttestet szállítottak a kormányzati halottkémekhez - utóbbiak vélhetõen foglyok lehettek, s végül a szegények sírhelyén temették el õket négy hónappal késõbb.

"Többen fogvatartásuk alatt vesztették életüket, majd ismeretlennek nyilvánítva õket tömegsírban temették el õket" - olvasható a beszámolóban, amely hozzáteszi: a hatóságok nem kezdtek nyomozást a sérülések és a súlyos kínzások nyomai ellenére. "A bekezdés alapján a hadsereg súlyosan megsértette az emberi jogokat. A jelentés a 18 napos forradalom legtitkosabb részleteit fedi fel, a katonaság szerepét onnantól kezdve, hogy Mubarak védelmében a tüntetõk ellen elõször kiküldték õket 2011. január 28-án, egészen addig a február 10-ei katonai közleményig, amikor már a felkelõket biztosították támogatásukról" - fogalmaz a Személyi Jogokért Egyiptomi Kezdeményezés elnöke, Hosszam Bahgat. A helyiek elmondása alapján mintegy ezer ember tûnhetett el - köztük számos fogoly - a 18 napos forradalom alatt. Egy részüket halottas házakban találták meg, lelõve vagy a kínzás jeleit mutatva testükön, legtöbbjükrõl azonban semmit nem tudni, a családtagok csak remélik, hogy szeretteik börtönbüntetésüket töltik valahol, csak a kormány nem ismeri el.

Egyiptomban nem hoztak létre adatbázist a felkelés alatt eltûnt személyekrõl, így aktivisták szerint borzasztó nehéz lenne nyomozni utánuk, mivel az átlagos eltûnt személy esetét képtelenség lenne elválasztani a szándékosan a fegyveres erõk által eltûntetett személytõl. Líbiával szemben nem hoztak létre egy külön tárcát sem a hozzátartozók megsegítésére, a még 2011-ben Egyiptomban létrehozott hivatal ugyan fontmilliókat költött a kárpótlásukra, de az eltûntek után nem kezdtek nyomozni. A kormányzat által 2011 márciusában közölt adatok szerint közel 1200 ember eltûnését jelentették be a felkelés alatt. A tényfeltáró bizottság azonban a szemtanúk, a hozzátartozók beszámolói, valamint a törvényszéki orvosszakértõk és a kairói ügyészség adatai alapján 68 ember eltûnését tudta bizonyítottan igazolni. (Ennek legfõbb oka, hogy sok család nem mert bejelentést tenni.)

Sem a hadsereg, sem a belügyminisztérium, vagy a hírszerzési hatóság nem szolgáltatott információt a bizottságnak a személyazonosság nélkül letartóztatott személyekrõl, ahogy azon ellenõrzõpontokon, kapitányságokon, börtönökben szolgáló tisztek neveit sem adták ki, ahol eltûntek emberek. A bizottság egy személy esetében tudta bizonyítani - egy fiatal ügyvéd, aki a felkelés szimbólumává vált kairói Tahrír téren tûnt el, s késõbb holtan találták - hogy a hadsereg vette õrizetbe, s kínozta meg.

Pintér Mónika / Népszava

Link

Hozzászólások


Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.