Egyre tĂśbb ĂŠletet kĂśvetelnek a megszorĂ­tĂł intĂŠzkedĂŠsek EurĂłpĂĄban
Az ĂśngyilkossĂĄgok, jĂĄrvĂĄnyok ĂŠs mentĂĄlis problĂŠmĂĄk nĂśvekedĂŠse az eurĂłvĂĄlsĂĄg hozadĂŠka – derĂźl ki egy frissen megjelent tanulmĂĄnybĂłl. A The Lancet cĂ­mĂť orvosi szaklap szerint a szigorĂş megszorĂ­tĂł intĂŠzkedĂŠsek, amellett, hogy nem oldottĂĄk meg a gazdasĂĄgi prob­lĂŠmĂĄkat, katasztrofĂĄlis hatĂĄssal vannak az egĂŠsz­sĂŠgĂźgyi helyzetre az ĂŠrintett eurĂłpai orszĂĄgokban. Az uniĂłs vezetĂľket azonban, Ăşgy tĂťnik, ezek a negatĂ­v tendenciĂĄk hidegen hagyjĂĄk.

„LegalĂĄbb nem hagyok adĂłssĂĄgot a gyermekeimre” – kiabĂĄlta az a 77 ĂŠves fĂŠrfi, aki az athĂŠni parlament kĂśzelĂŠben lett Ăśngyilkos tavaly. Az ĂŠszak-spanyolorszĂĄgi Bilbao egyik kĂźlvĂĄrosĂĄban egy 53 ĂŠves nĂľ a bĂ­rĂłsĂĄgi vĂŠgrehajtĂłk kĂśzeledtĂŠt lĂĄtva vetette le magĂĄt harmadik emeleti lakĂĄsa erkĂŠlyĂŠrĂľl. Az elmĂşlt idĂľszakban egyre tĂśbb ilyen drĂĄmai esetet lehetett hallani a sĂşlyos gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄggal kĂźzdĂľ eurĂłpai orszĂĄgokbĂłl. Pedig GĂśrĂśgorszĂĄg korĂĄbban a legalacsonyabb ĂśngyilkossĂĄgi rĂĄtĂĄval rendelkezĂľ ĂĄllam volt EurĂłpĂĄban. A pĂŠnzĂźgyi krĂ­zis Ăłta viszont jelentĂľsen megnĂľtt azoknak a szĂĄma, akik kilĂĄtĂĄstalan helyzetĂźk miatt ĂśnkezĂźkkel vetettek vĂŠget ĂŠletĂźknek. A gĂśrĂśg egĂŠszsĂŠgĂźgyi minisztĂŠrium jelentĂŠse szerint 2011 januĂĄrja ĂŠs mĂĄjusa kĂśzĂśtt 40 szĂĄzalĂŠkkal nĂľtt az ĂśngyilkossĂĄgok szĂĄma az orszĂĄgban az elĂľzĂľ ĂŠv azonos idĂľszakĂĄhoz kĂŠpest. De az egĂŠsz uniĂł terĂźletĂŠn megĂĄllapĂ­thatĂł, hogy 2007 Ăłta egyre tĂśbb 65 ĂŠv alatti ember vet vĂŠget az ĂŠletĂŠnek, korĂĄbban pedig hatĂĄrozottan csĂśkkent ebben a korcsoportban az ĂśngyilkossĂĄgok szĂĄma.

Az eurĂłvĂĄlsĂĄg nemcsak az ĂśngyilkossĂĄgok ijesztĂľ mĂŠrtĂŠkĂť nĂśvekedĂŠsĂŠt eredmĂŠnyezte. A legismertebb orvosi hetilap, a The Lancet nemrĂŠg kĂśzĂślt tanulmĂĄnyĂĄbĂłl kiderĂźl, hogy a gazdasĂĄgi nehĂŠzsĂŠgeknek sokkal szĂŠlesebb kĂśrĂť egĂŠszsĂŠgĂźgyi hatĂĄsai vannak. A legsĂşlyosabban ĂŠrintett orszĂĄgok azok, ahol szigorĂş megszorĂ­tĂĄsokat lĂŠptettek ĂŠletbe a nemzetkĂśzi segĂ­tsĂŠgĂŠrt cserĂŠbe. Ezekben az ĂĄllamokban a kormĂĄnyzat kiadĂĄscsĂśkkentĂľ intĂŠzkedĂŠsei – pĂŠldĂĄul az Ăşj adĂłk bevezetĂŠse, elbocsĂĄtĂĄsok, fizetĂŠsek, nyugdĂ­jak ĂŠs segĂŠlyek csĂśkkentĂŠse – olyan terhet rĂłnak a lakossĂĄgra, amely az egĂŠszsĂŠgĂźkre is katasztrofĂĄlisan hat. Egyre tĂśbben szenvednek sĂşlyos depressziĂłban vagy valamilyen mĂĄs mentĂĄlis vagy pszichoszomatikus megbetegedĂŠsben. RĂĄadĂĄsul a megszorĂ­tĂĄsok az egĂŠszsĂŠgĂźgyet is ĂŠrintik, emiatt romlott a szolgĂĄltatĂĄsok szĂ­nvonala, ĂŠs kevesebben jogosultak az ingyenes ellĂĄtĂĄsra. EzĂŠrt sok beteg nem tud a megfelelĂľ idĂľben orvosi segĂ­tsĂŠget keresni. A szakemberek azt is kiemelik, hogy mĂ­g a gazdasĂĄg alakulĂĄsĂĄrĂłl gyorsan lehet adatokat kĂŠszĂ­teni, addig az emberek egĂŠszsĂŠgĂŠrĂľl csak ĂŠvekkel kĂŠsĂľbb lehet pontos informĂĄciĂłkat szerezni. Jelenleg ezĂŠrt csak a korai hatĂĄsokrĂłl lehet beszĂĄmolni, a vĂĄlsĂĄg tĂśbb kĂśvetkezmĂŠnye azonban csak a jĂśvĂľben fog kiderĂźlni.
JĂĄrvĂĄnyok a megszorĂ­tĂĄsok nyomĂĄban

A The Lancet elemzĂŠse a PortugĂĄliĂĄban, SpanyolorszĂĄgban ĂŠs GĂśrĂśgorszĂĄgban kialakult drĂĄmai helyzettel foglalkozik. Az EurĂłpai BizottsĂĄg, az EurĂłpai KĂśzponti Bank ĂŠs a NemzetkĂśzi Valutaalap alkotta trojka GĂśrĂśgorszĂĄg szĂĄmĂĄra komoly kiadĂĄscsĂśkkentĂŠst Ă­rt elĂľ a pĂŠnzĂźgyi mentĂľcsomag feltĂŠtelekĂŠnt. BĂĄr az egĂŠszsĂŠgĂźgy elvileg a belĂźgyek kĂśzĂŠ tartozna, a trojka tĂśbbek kĂśzĂśtt meghatĂĄrozta, hogy az egĂŠszsĂŠgĂźgyre fordĂ­tott kiadĂĄsok nem haladhatjĂĄk meg az orszĂĄg GDP-jĂŠnek 6 szĂĄzalĂŠkĂĄt. A tanulmĂĄny kĂŠszĂ­tĂľi kiemelik: a lĂŠpĂŠssel precedenst teremtettek az EurĂłpai UniĂł szĂĄmĂĄra, hogy egyes orszĂĄgokban ĂĄtvehetik az ellenĂľrzĂŠst az egĂŠszsĂŠgĂźgy felett is. A megtakarĂ­tĂĄsokat leginkĂĄbb a gyĂłgyszerekre kiadott kĂśzpĂŠnzek lefaragĂĄsĂĄval, bĂŠrcsĂśkkentĂŠsekkel, leĂŠpĂ­tĂŠsekkel ĂŠs az egĂŠszsĂŠgĂźgyi szolgĂĄltatĂĄsok fizetĂľssĂŠ tĂŠtelĂŠvel lehet elĂŠrni. A nadrĂĄgszĂ­jhĂşzĂĄs azonban mĂĄr jĂĄrvĂĄnyokat is okozott: felĂźtĂśtte fejĂŠt a malĂĄria, de nĂľtt a HIV-fertĂľzĂśttek szĂĄma is, miutĂĄn megnyirbĂĄltĂĄk a szĂşnyogirtĂĄsra ĂŠs az intravĂŠnĂĄs gyĂłgyszerekhez szĂźksĂŠges tĂťkre szĂĄnt Ăśsszegeket. Megjelent a nyugat-nĂ­lusi vĂ­rus ĂŠs a trĂłpusi nĂĄthalĂĄz is. A tanulmĂĄny szerint GĂśrĂśgorszĂĄgban tovĂĄbb sĂşlyosbĂ­tja a helyzetet, hogy mĂĄr hiĂĄny lĂŠpett fel gyĂłgyszerekben, szakemberekben, valamint orvosi felszerelĂŠsekben is.

SpanyolorszĂĄgban 2006 ĂŠs 2010 kĂśzĂśtt jelentĂľsen nĂľtt a mentĂĄlis problĂŠmĂĄkkal kĂźzdĂľk szĂĄma. Ezeknek az eseteknek legalĂĄbb a fele ĂśsszefĂźggĂŠsbe hozhatĂł az egyĂŠni vagy csalĂĄdi szinten ĂĄtĂŠlt munkanĂŠlkĂźlisĂŠggel, illetve a jelzĂĄloghitelek visszafizetĂŠsĂŠnek terheivel. Az anyagi gondok sĂşlyosan ĂŠrintik a gyermekeket: KatalĂłniĂĄban pĂŠldĂĄul 2005 ĂŠs 2010 kĂśzĂśtt 20,6 szĂĄzalĂŠkrĂłl 23,7 szĂĄzalĂŠkra nĂľtt azoknak a kiskorĂşaknak az arĂĄnya, akiket szegĂŠnysĂŠg fenyeget, azokĂŠ pedig, akik munkanĂŠlkĂźli csalĂĄdokban ĂŠlnek, 3,7-rĂľl 11,2 szĂĄzalĂŠkra. A csalĂĄdok ezĂŠrt egyre inkĂĄbb magĂĄnszervezetekhez fordulnak ĂŠtelĂŠrt, lakĂĄsĂŠrt, ĂĄllĂĄsĂŠrt, jogi tanĂĄcsokĂŠrt ĂŠs pszicholĂłgiai segĂ­tsĂŠgĂŠrt.

A portugĂĄl egĂŠszsĂŠgĂźgyben 670 milliĂł eurĂłs megtakarĂ­tĂĄsban ĂĄllapodott meg a trojka az orszĂĄg kormĂĄnyĂĄval. Az intĂŠzkedĂŠsek a gyĂłgyszerekre szĂĄnt kiadĂĄsokat, a recepteket, a munkaerĂľt ĂŠs az egĂŠszsĂŠgĂźgyi szolgĂĄltatĂĄsok dĂ­jazĂĄsĂĄt ĂŠrintettĂŠk. PortugĂĄliĂĄban vĂŠszjelzĂľkĂŠnt szolgĂĄlt az egĂŠszsĂŠgĂźgyben az az adat, mely szerint a tĂŠlen elhalĂĄlozott 75 ĂŠv felettiek szĂĄma tavaly 10 szĂĄzalĂŠkkal nĂľtt 2011-hez kĂŠpest – ugyanakkor ezt az intenzĂ­v influenzaszezonnak ĂŠs a szokatlanul hideg idĂľjĂĄrĂĄsnak tudtĂĄk be.
Van alternatĂ­va

A kutatĂĄs kĂŠszĂ­tĂľi arra is felhĂ­vjĂĄk a figyelmet, hogy az eurĂłpai tisztsĂŠgviselĂľk nem foglalkoznak tĂşlzottan a jelensĂŠggel, annak ellenĂŠre, hogy az EurĂłpai BizottsĂĄg szervezetĂŠnek, az EU EgĂŠszsĂŠgĂźgyi ĂŠs FogyasztĂłvĂŠdelmi FĂľigazgatĂłsĂĄgĂĄnak kĂśtelessĂŠge az uniĂłs politikĂĄk egĂŠszsĂŠgre gyakorolt hatĂĄsait vizsgĂĄlni. A szervezet viszont a trojka ĂĄltal meghatĂĄrozott megszorĂ­tĂĄsok kĂśvetkezmĂŠnyei helyett inkĂĄbb azzal foglalkozik, hogy tanĂĄcsokat adjon az egĂŠszsĂŠgĂźgyi minisztereknek, hogyan tudjĂĄk lefaragni kiadĂĄsaikat.

A tanulmĂĄny azonban pozitĂ­v pĂŠldĂĄt is hoz: sikertĂśrtĂŠnetkĂŠnt emlĂ­ti Izlandot, amelyet az elsĂľk kĂśzĂśtt ĂŠrintett a pĂŠnzĂźgyi vĂĄlsĂĄg. A szigetorszĂĄg viszont nem a megszorĂ­tĂĄsokat vĂĄlasztotta, hanem a NemzetkĂśzi Valutaalap javaslatĂĄt figyelmen kĂ­vĂźl hagyva szociĂĄlis juttatĂĄsokba fektetett be, mikĂśzben olyan intĂŠzkedĂŠseket is hozott, amelyekkel az emberek munkĂĄba valĂł visszatĂŠrĂŠsĂŠt segĂ­tette. A nehĂŠzsĂŠgeket nem sĂ­nylette meg a lakossĂĄg egĂŠszsĂŠge, Izlandon nem nĂľtt az ĂśngyilkossĂĄgot elkĂśvetĂľk arĂĄnya. Igaz, amikor a vĂĄlsĂĄg kitĂśrt, egy hĂŠtig megnĂśvekedett a szĂ­vbetegsĂŠggel kapcsolatos panaszok szĂĄma, de rĂśvid idĂľ alatt ez is elmĂşlt. A kutatĂĄsban rĂŠszt vevĂľ professzorok szerint az izlandi pĂŠlda egyĂŠrtelmĂťvĂŠ teszi, hogy van alternatĂ­vĂĄja a szigorĂş megszorĂ­tĂĄsoknak.

Link