Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Gyilkos takarékosság


Egyre több életet követelnek a megszorító intézkedések Európában
Az öngyilkosságok, járványok Ă©s mentális problĂ©mák növekedĂ©se az eurĂłválság hozadĂ©ka – derĂĽl ki egy frissen megjelent tanulmánybĂłl. A The Lancet cĂ­mĂ» orvosi szaklap szerint a szigorĂş megszorĂ­tĂł intĂ©zkedĂ©sek, amellett, hogy nem oldották meg a gazdasági prob­lĂ©mákat, katasztrofális hatással vannak az egĂ©sz­sĂ©gĂĽgyi helyzetre az Ă©rintett eurĂłpai országokban. Az uniĂłs vezetõket azonban, Ăşgy tĂ»nik, ezek a negatĂ­v tendenciák hidegen hagyják.

„Legalább nem hagyok adĂłsságot a gyermekeimre” – kiabálta az a 77 Ă©ves fĂ©rfi, aki az athĂ©ni parlament közelĂ©ben lett öngyilkos tavaly. Az Ă©szak-spanyolországi Bilbao egyik kĂĽlvárosában egy 53 Ă©ves nõ a bĂ­rĂłsági vĂ©grehajtĂłk közeledtĂ©t látva vetette le magát harmadik emeleti lakása erkĂ©lyĂ©rõl. Az elmĂşlt idõszakban egyre több ilyen drámai esetet lehetett hallani a sĂşlyos gazdasági válsággal kĂĽzdõ eurĂłpai országokbĂłl. Pedig Görögország korábban a legalacsonyabb öngyilkossági rátával rendelkezõ állam volt EurĂłpában. A pĂ©nzĂĽgyi krĂ­zis Ăłta viszont jelentõsen megnõtt azoknak a száma, akik kilátástalan helyzetĂĽk miatt önkezĂĽkkel vetettek vĂ©get Ă©letĂĽknek. A görög egĂ©szsĂ©gĂĽgyi minisztĂ©rium jelentĂ©se szerint 2011 januárja Ă©s májusa között 40 százalĂ©kkal nõtt az öngyilkosságok száma az országban az elõzõ Ă©v azonos idõszakához kĂ©pest. De az egĂ©sz uniĂł terĂĽletĂ©n megállapĂ­thatĂł, hogy 2007 Ăłta egyre több 65 Ă©v alatti ember vet vĂ©get az Ă©letĂ©nek, korábban pedig határozottan csökkent ebben a korcsoportban az öngyilkosságok száma.

Az eurĂłválság nemcsak az öngyilkosságok ijesztõ mĂ©rtĂ©kĂ» növekedĂ©sĂ©t eredmĂ©nyezte. A legismertebb orvosi hetilap, a The Lancet nemrĂ©g közölt tanulmányábĂłl kiderĂĽl, hogy a gazdasági nehĂ©zsĂ©geknek sokkal szĂ©lesebb körĂ» egĂ©szsĂ©gĂĽgyi hatásai vannak. A legsĂşlyosabban Ă©rintett országok azok, ahol szigorĂş megszorĂ­tásokat lĂ©ptettek Ă©letbe a nemzetközi segĂ­tsĂ©gĂ©rt cserĂ©be. Ezekben az államokban a kormányzat kiadáscsökkentõ intĂ©zkedĂ©sei – pĂ©ldául az Ăşj adĂłk bevezetĂ©se, elbocsátások, fizetĂ©sek, nyugdĂ­jak Ă©s segĂ©lyek csökkentĂ©se – olyan terhet rĂłnak a lakosságra, amely az egĂ©szsĂ©gĂĽkre is katasztrofálisan hat. Egyre többen szenvednek sĂşlyos depressziĂłban vagy valamilyen más mentális vagy pszichoszomatikus megbetegedĂ©sben. Ráadásul a megszorĂ­tások az egĂ©szsĂ©gĂĽgyet is Ă©rintik, emiatt romlott a szolgáltatások szĂ­nvonala, Ă©s kevesebben jogosultak az ingyenes ellátásra. EzĂ©rt sok beteg nem tud a megfelelõ idõben orvosi segĂ­tsĂ©get keresni. A szakemberek azt is kiemelik, hogy mĂ­g a gazdaság alakulásárĂłl gyorsan lehet adatokat kĂ©szĂ­teni, addig az emberek egĂ©szsĂ©gĂ©rõl csak Ă©vekkel kĂ©sõbb lehet pontos informáciĂłkat szerezni. Jelenleg ezĂ©rt csak a korai hatásokrĂłl lehet beszámolni, a válság több következmĂ©nye azonban csak a jövõben fog kiderĂĽlni.
Járványok a megszorítások nyomában

A The Lancet elemzése a Portugáliában, Spanyolországban és Görögországban kialakult drámai helyzettel foglalkozik. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap alkotta trojka Görögország számára komoly kiadáscsökkentést írt elõ a pénzügyi mentõcsomag feltételeként. Bár az egészségügy elvileg a belügyek közé tartozna, a trojka többek között meghatározta, hogy az egészségügyre fordított kiadások nem haladhatják meg az ország GDP-jének 6 százalékát. A tanulmány készítõi kiemelik: a lépéssel precedenst teremtettek az Európai Unió számára, hogy egyes országokban átvehetik az ellenõrzést az egészségügy felett is. A megtakarításokat leginkább a gyógyszerekre kiadott közpénzek lefaragásával, bércsökkentésekkel, leépítésekkel és az egészségügyi szolgáltatások fizetõssé tételével lehet elérni. A nadrágszíjhúzás azonban már járványokat is okozott: felütötte fejét a malária, de nõtt a HIV-fertõzöttek száma is, miután megnyirbálták a szúnyogirtásra és az intravénás gyógyszerekhez szükséges tûkre szánt összegeket. Megjelent a nyugat-nílusi vírus és a trópusi náthaláz is. A tanulmány szerint Görögországban tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy már hiány lépett fel gyógyszerekben, szakemberekben, valamint orvosi felszerelésekben is.

Spanyolországban 2006 és 2010 között jelentõsen nõtt a mentális problémákkal küzdõk száma. Ezeknek az eseteknek legalább a fele összefüggésbe hozható az egyéni vagy családi szinten átélt munkanélküliséggel, illetve a jelzáloghitelek visszafizetésének terheivel. Az anyagi gondok súlyosan érintik a gyermekeket: Katalóniában például 2005 és 2010 között 20,6 százalékról 23,7 százalékra nõtt azoknak a kiskorúaknak az aránya, akiket szegénység fenyeget, azoké pedig, akik munkanélküli családokban élnek, 3,7-rõl 11,2 százalékra. A családok ezért egyre inkább magánszervezetekhez fordulnak ételért, lakásért, állásért, jogi tanácsokért és pszichológiai segítségért.

A portugál egĂ©szsĂ©gĂĽgyben 670 milliĂł eurĂłs megtakarĂ­tásban állapodott meg a trojka az ország kormányával. Az intĂ©zkedĂ©sek a gyĂłgyszerekre szánt kiadásokat, a recepteket, a munkaerõt Ă©s az egĂ©szsĂ©gĂĽgyi szolgáltatások dĂ­jazását Ă©rintettĂ©k. Portugáliában vĂ©szjelzõkĂ©nt szolgált az egĂ©szsĂ©gĂĽgyben az az adat, mely szerint a tĂ©len elhalálozott 75 Ă©v felettiek száma tavaly 10 százalĂ©kkal nõtt 2011-hez kĂ©pest – ugyanakkor ezt az intenzĂ­v influenzaszezonnak Ă©s a szokatlanul hideg idõjárásnak tudták be.
Van alternatĂ­va

A kutatás készítõi arra is felhívják a figyelmet, hogy az európai tisztségviselõk nem foglalkoznak túlzottan a jelenséggel, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság szervezetének, az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Fõigazgatóságának kötelessége az uniós politikák egészségre gyakorolt hatásait vizsgálni. A szervezet viszont a trojka által meghatározott megszorítások következményei helyett inkább azzal foglalkozik, hogy tanácsokat adjon az egészségügyi minisztereknek, hogyan tudják lefaragni kiadásaikat.

A tanulmány azonban pozitív példát is hoz: sikertörténetként említi Izlandot, amelyet az elsõk között érintett a pénzügyi válság. A szigetország viszont nem a megszorításokat választotta, hanem a Nemzetközi Valutaalap javaslatát figyelmen kívül hagyva szociális juttatásokba fektetett be, miközben olyan intézkedéseket is hozott, amelyekkel az emberek munkába való visszatérését segítette. A nehézségeket nem sínylette meg a lakosság egészsége, Izlandon nem nõtt az öngyilkosságot elkövetõk aránya. Igaz, amikor a válság kitört, egy hétig megnövekedett a szívbetegséggel kapcsolatos panaszok száma, de rövid idõ alatt ez is elmúlt. A kutatásban részt vevõ professzorok szerint az izlandi példa egyértelmûvé teszi, hogy van alternatívája a szigorú megszorításoknak.

Link


Hozzászólások


Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.