Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Izrael nagykövete az egyik legszegényebb magyar faluban


Izrael nagykövete az egyik legszegényebb magyar faluban
szerzõ
Stemler MiklĂłs
publikálva2013. ápr. 12., 11:30

Egyszerû oktatási módszertannak indult, nagyköveti látogatás és diákcsereprogram lett belõle. A magyarmecskei és gilvánfai holokauszt történetét feldolgozó hátrányos helyzetû iskolásokat tegnap meglátogatta Ilan Mor izraeli nagykövet.


Valószínûleg álmában sem gondolta volna Heindl Péter történelemtanár, hogy munkamódszere, vagyis hogy a diákok a helyi idõsekkel beszélgetve ismerjék meg a közelmúlt történelmét, nemzetközi hullámokat kelt, és egy nagykövetet hoz majd el a néhány éve még Magyarország legszegényebb településének számító Gilvánfára. Márpedig ez történt: Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete április 10-én látogatást tett az ország egyik legelmaradottabb régiójának számító Ormánságban, és szándékai szerint ez csak az elsõ fázisa egy hosszú távú együttmûködésnek. (Interjúnkat az izraeli nagykövettel lásd keretes írásunkban.)

Egy zsidó lány arcképe




Az egĂ©sz törtĂ©net egy rĂ©gi fotĂłval kezdõdött. A kĂ©p egy fiatal magyarmecskei lányt, Ney Lilit ábrázolja, aki családjával egyĂĽtt 1944-ben tĂ»nt el a falubĂłl. Az õ sorsuk felkutatásába vágtak bele 2008-ban a magyarmecskei általános iskola diákjai Heindl vezetĂ©sĂ©vel, Ă©s a korszak mĂ©g Ă©lõ szemtanĂşi (egyikĂĽk Ney Lili gyerekkori barátnõje) segĂ­tsĂ©gĂ©vel sikerĂĽlt feltĂ©rkĂ©pezniĂĽk az egykori zsidĂł közössĂ©get, akiket mind egy szálig elhurcoltak 1944. április 26-án a falubĂłl. A tizenhárom deportált közĂĽl ketten Ă©ltĂ©k tĂşl a koncentráciĂłs tábort, egyikĂĽk – mint a kutatás során kiderĂĽlt – Steiner LászlĂł (ma már SzántĂł LászlĂł), a falusi mĂ©száros fia, ma is Ă©l. Az idõs fĂ©rfi magyarmecskei látogatása alkalmával magával hozta megmaradt fotĂłit is a brutális mĂłdon vĂ©get Ă©rt bĂ©keidõkrõl: az egyiken a Steiner család nĂ©z ĂĽnneplõruhában a kamerába a házuk udvarán, a másikon a Steiner Ă©s a Ney család fiataljai mosolyognak helyi cigányok társaságában. Az elhurcoltak emlĂ©kĂ©t 2008 augusztusa Ăłta emlĂ©ktábla õrzi a magyarmecskei általános iskola falán, a helyi zsidĂłk Ă©letĂ©rõl Ă©s halálárĂłl szĂłlĂł mikrotörtĂ©neti kutatást pedig Ăşjabb követte, ezĂşttal az 1950-es Ă©vekben elhurcolt kulák családokrĂłl. A magyarmecskei Ă©s gilvánfai gyerekek (a gilvánfaiak a szomszĂ©dos Magyarmecske iskolájába járnak) felfedezĂ©sĂ©rõl egy Ă©vvel ezelõtt Izrael egyik legnagyobb napilapja, a Haaretz számolt be, Ă©s ez keltette fel Ilan Mor nagykövet Ă©rdeklõdĂ©sĂ©t, aki elõször Heindl PĂ©terrel találkozott, majd maga is ellátogatott az Ormánságba.

Elhurcoltak még

2013. április 10-Ă©n már kora dĂ©lután nagy a kĂ©szĂĽlõdĂ©s Gilvánfán. Tán a legmagasabb rangĂş vendĂ©g Ă©rkezik, akit a helyiek valaha is fogadhattak, bár a közeli MagyarmecskĂ©t nĂ©hány Ă©vvel ezelõtt meglátogatta SĂłlyom LászlĂł köztársasági elnök. Heindl PĂ©ter az Ă©rdeklõdõ falubelieknek magyarázza, hogy mi is az a nagykövet, miközben a helyi közössĂ©gi házban Ă©s tanodában gõzerõvel folyik a csinosĂ­tás. Bár Gilvánfa nĂ©hány Ă©vvel ezelõtt Magyarország legszegĂ©nyebb telepĂĽlĂ©se kĂ©tes hĂ­rnevĂ©nek örvendett, az utĂłbbi Ă©vek fejlemĂ©nyei Ăłvatos optimizmusra adnak okot: a munka nĂ©lkĂĽli falusiak Ă©rtelmes közmunkaprogramban vehetnek rĂ©szt a mocsarasodásra hajlamos Ormánság elhanyagolt vĂ­zelvezetõ árkainak kiásása rĂ©vĂ©n, a tanodának köszönhetõen pedig egyre több helyi diák jut el az Ă©rettsĂ©giig – ha minden Ă­gy megy tovább, jövõre megduplázĂłdik a falu Ă©rettsĂ©gizettjeinek a száma. NĂ©gy Ăłra után pár perccel begördĂĽl a borzalmas ormánsági utakon zötykölõdõ diplomáciai konvoj a magyarmecskei általános iskola udvarára, aminek egy rĂ©sze annak idejĂ©n a falu prominens zsidĂł családjának, a LĂ©derer famĂ­liának a birtokában volt. Ilan Mor megnĂ©zi az iskola dĂ­sztermĂ©t, amely a helyi zsidĂł közössĂ©g imahelyekĂ©nt szolgált, majd röviden beszĂ©l látogatása cĂ©ljárĂłl.





Elmondja, hogy bár a magyarmecskei zsidĂłk sorsa egy kis szelete csupán a több százezernyi lemĂ©szárolt magyar zsidĂł törtĂ©netĂ©nek, mĂ©gis fontos, hiszen bemutatja, hogyan Ă©ltek a zsidĂłk a falusi közössĂ©gek szerves rĂ©szekĂ©nt. Az pedig – állapĂ­tja meg a nagykövet –, hogy mindezt általános iskolások kutatták fel tanáruk vezetĂ©sĂ©vel, a jövõre nĂ©zve is remĂ©nyt ad, hiszen ezek a gyerekek már a kulturális Ă©s etnikai másság ismeretĂ©vel Ă©s elfogadásával nõnek fel. Balatoni TamásnĂ©, az iskola igazgatĂłja ehhez azt teszi hozzá, hogy ez kiemelten fontos abban az iskolában, ahol a diákok 60 százalĂ©ka cigány származásĂş. Az itteni kĂ©pzĂ©s alapvetĂ©se a multikulturalitás, amelynek rĂ©szekĂ©nt 2012 Ăłta fesztivált is szerveznek Kavalkád nĂ©ven, ahol más országok Ă©s nĂ©pek kultĂşráival ismertetik meg a gyerekeket. MagyarmecskĂ©nek a holokauszton kĂ­vĂĽl is kijutott a törtĂ©nelembõl, idĂ©zi fel Balogh Imre polgármester az 1950-es Ă©vek elejĂ©n kitelepĂ­tett 17 kulákcsalád törtĂ©netĂ©t – kĂĽlön emlĂ­tve egyet, a saját családjáét. Az emlĂ©kezet Ăşgy tartja, hogy az egyik családnak sikerĂĽlt megszöknie a kitelepĂ­tĂ©s elõl Ă©s a környĂ©ken hĂşzták meg magukat, ahol a tĂ©li hĂłnapok során egy holokauszt-tĂşlĂ©lõ látta el õket Ă©lelemmel.

Közös kincs

Az emlĂ©ktábla megtekintĂ©se után irány Gilvánfa az egyre rosszabb utakon. A falu egĂ©sz nĂ©pe kicsõdĂĽl az Ăşt mellĂ© megnĂ©zni a diplomáciai konvojt, Ă©s a tanoda is megtelik gyerekekkel, szĂĽlõkkel. Ilan Mor arrĂłl beszĂ©l, hogy az itteni gyerekek szerencsĂ©sek, hogy olyan oktatĂłjuk van, mint Heindl PĂ©ter, Ă©s hogy már gyerekkorukban a másság elfogadására tanĂ­tják õket. A látogatás több mint udvariassági vizit, a nagykövet hosszĂş távĂş egyĂĽttmĂ»ködĂ©st tervez. Mond konkrĂ©tumot is: beszĂ©l a tanoda támogatásárĂłl – láthatĂłan nagy szĂĽksĂ©g van pĂ©ldául modern számĂ­tástechnikai eszközökre –, másrĂ©szt pedig izraeli Ă©s helyi gyerekek csereprogramjárĂłl. A nagykövet frissen kĂ©szĂĽlt cigánykenyeret, azaz punyát kap ajándĂ©kba, majd a helyi zenekar nĂ©pdalokat Ă©nekel: beást, lovárit, magyart, majd felcsendĂĽl egy erdĂ©lyi zsidĂł nĂ©pdal is, a SzĂłl a kakas már. A nagykövet is beszáll a mĂşlt rekonstruálásába, Ă©s megfejti a dal hĂ©ber nyelvĂ» sorát: a lerombolt templom Ăşjra felĂ©pĂ­tĂ©sĂ©rõl, vagyis a messiás eljövetele utáni vágyrĂłl van benne szĂł.

„Ez minden kormány felelõssĂ©ge” – interjĂş Ilan Morral

Magyar Narancs: Ez volt az Ön elsõ látogatása ezen a vidéken, Magyarország egyik legelmaradottabb régiójában. Milyen benyomások érték?

Ilan Mor: Valami teljesen új, teljesen más élmény ért, mintha egy nagyvárost, Budapestet, Debrecent vagy mondjuk Szegedet látogattam volna meg. Nagyon izgatott, nem boldog, de izgatott vagyok, hiszen ez a vidék, noha szerves része Magyarországnak, mégis egy másik aspektusa a magyarok életének. Nekem Magyarországon két dolgom van. Az egyik, hogy megismerjem az ittenieket, a másik, hogy saját országomat ismertessem meg velük. Ma fõleg az elsõvel foglalkoztam: ettem a kenyerükbõl, hallgattam a zenéjüket. Számomra ez fontos dolog.


MN: MĂ©ltatta a helyi diákok által vĂ©gzett „detektĂ­vmunkát”, amellyel felderĂ­tettĂ©k a magyarmecskei zsidĂłk sorsát, Ă©s rekonstruálták Ă©letĂĽket. Találkozott már hasonlĂł mikrotörtĂ©neti kutatásokkal?


IM: Nem. Nagyon szimbolikus ez kĂ©t nappal az izraeli holokauszt megemlĂ©kezĂ©sek után, Ă©s hat nappal a magyarországiak elõtt – Isten tĂ©nyleg rejtĂ©lyes mĂłdokon dolgozik. Amit itt PĂ©ter (Heindl PĂ©ter – S. M.) csinált, az teljesen egyedi. Egy Ă©vvel ezelõtt olvastam errõl egy izraeli napilapban, Ă©s azĂłta vĂ©gig a fejemben volt. JĂł ideig szorgalmaztam a vele valĂł találkozást, majd miután ez megtörtĂ©nt, arra kĂ©rtem, hogy szervezze meg az itteni látogatásomat, mert számomra, Izraelben szĂĽletett zsidĂł számára nagyon fontos volt ennek az emlĂ©ktáblának a megtekintĂ©se. Bár nem ismertem ezt a 11 meggyilkolt embert, õk az Ă©n testvĂ©reim voltak. Brutális mĂłdon vĂ©geztek velĂĽk, Ă©s Ă©n tartozom nekik azzal, hogy megemlĂ©kezzem rĂłluk.

MN: A kutatómunkában részt vevõ legtöbb diák cigány származású, az õ népük szintén szenvedett a második világháború idején.

IM: A zsidĂłellenessĂ©ghez hasonlĂł a cigányellenessĂ©g. Amit nem ismerĂĽnk, attĂłl fĂ©lĂĽnk, Ă©s ha fĂ©lĂĽnk, akkor vagy támadunk, vagy elmenekĂĽlĂĽnk. NĂ©metországi szolgálatom idejĂ©n mindig rĂ©szt vettem a roma holokauszt áldozataira valĂł megemlĂ©kezĂ©seken is, ahogy Budapesten is. Mindez a kötelessĂ©gem – nem nagykövetkĂ©nt, hanem emberi lĂ©nykĂ©nt Ă©s zsidĂłkĂ©nt.

MN: Az egyik legnagyobb társadalmi probléma ma Magyarországon a cigányság helyzete, és az ebbõl fakadó, egyre inkább élezõdõ feszültségek. Mi a helyzet Izraelben ezen a téren?

IM: Izraelben nagyszámú muszlim vallású arab él, akik ugyan kisebbséget alkotnak, de emellett egyenlõ jogokkal is rendelkeznek. Nem állítom, hogy a helyzet tökéletes vagy hogy elégedettek lehetnénk a dolgok állásával, mert ez nem igaz. Rengeteg teendõnk van még ezen a téren, de összességében az arab kisebbség élete Izraelben lényegesen jobb, mint rengeteg más országbeli kisebbségé. Hosszú út áll még elõttünk, de végig kell mennünk rajta, hiszen õk Izrael egyenlõ jogú állampolgárai, és nem engedhetjük meg magunknak, hogy diszkrimináljuk õket. Már az Ószövetségben le van írva, hogy a zsidóknak gondját kell viselniük azoknak, akik közöttük élnek, de nem zsidók. Ez minden kormány felelõssége, legyen az akár bal-, akár jobboldali: gondját kell viselnie a kisebbségeknek.

MN: Szóba került egy diákcsereprogram az itt élõ cigány és az izraeli gyerekek között. Mit gondol, mit nyerhetnek ezzel a két nép fiataljai?


IM: Elõször is láthatják, hogy sem a cigányok, sem a zsidĂłk nem viselnek szarvakat. UgyanĂşgy használják a Facebookot, ugyanolyan az arcuk – bár talán a bõrszĂ­nĂĽk kicsit eltĂ©r –, Ă©pp olyanok, mint bárki más. Ez pedig a legjobb kezdet az elõítĂ©letek elleni kĂĽzdelemhez. Nem lesz egyszerĂ» ennek a megszervezĂ©se, de megoldjuk; nem másnak Ă­gĂ©rem ezt, hanem magamnak. Jövõre lesz a holokauszt hetvenedik Ă©vfordulĂłja, Ă©s ez kiválĂł apropĂł arra, hogy a pĂ©csi Gandhi gimnázium diákjai (ez az iskola szĂ­vja fel a gilvánfai Ă©s a magyarmecskei tovább tanulĂłk jĂł rĂ©szĂ©t – S. M.) Ă©s izraeli fiatalok között megvalĂłsuljon ez a program.

http://magyarnara...map=%5B%5D

Hozzászólások


#1 | Holdas - 2013. április 19. 11:11:13
Az egész történet lutri nem bírják/ja/ megérteni olyan hogy magyar zsidó nincs !! Vagy zsidó vagy magyar együtt a kettõ nem megy .
#2 | Bulcsu - 2013. április 19. 11:11:29
És azok a csúnya oroszok! Közben megy a lejáratás is.https://www.youtu...m8Lu8NRIN8

( A youtube-os beillesztés valamiért nem mûködik! )

YouTube Videó
... a rövid cím kell!
#3 | Perje - 2013. április 19. 12:55:33
Nem lehet véletlen az odalátogatása. Nem a cigányokért esett meg a szíve. Elnéptelenedett baranyai települések egyike ez a falu. Gyönyörû természeti környezet, közel az urán . Még ingatant sem kellene venniük, adná ingyen nekik az állam. Magyarok kevesen vannak, kohnfliktusmentes lenne a letelepedés. Szétnéztek ezek már alaposan ebben az országban. Akár fenntról is.
Elsodort falvak:
http://www.youtub...43oNCQOMXI
#4 | Holdas - 2013. április 19. 14:59:43
Majd úgy jár a falu mint Nyírtass,lesz ott is minden só kiosztás,leosztás és majd bejelentik a kurucok zsidó alapítású szervezet .Csak idáig nem vettük észre ?! Rákóczi tel-avivban született,Sandokan meg magyar ?
#5 | keepfargo - 2013. április 19. 19:14:21
"Roma holokauszt" ez egy par evtizedes talalmany; mikorra minden europai tudataba belevertek a zsido holokamut, akkor ugy gondoltak, hogy a romaknak is adnak valamit a dicsosegbol, hogy ugye ki lettek ok is irtva. A romak annyira nem lettek kiirtva, csak egy kicsit, mert ez a gonosz Hitler azzal is megprobalkozott, de biztos nem tudta mindet osszeszedni, mert mar akkor tobben voltak a Keletinel. Azert is vannak annyian a mai napig.

"A zsidoellenesseghez hasonlo a ciganyellenesseg." Na, ne!! - Aztan vajon miert, te Ilan Mor(e)?

Ugye milyen csunya dolog ez a massagtol valo felelem? Bizony, nem mindenki olyan melegszivu a kisebbsegiekkel, mint ti ott, a Szentfoldon!?
Mert hogy aszongya ez a Mor(e): "nagyszamu arab eel...akik ugyan kisebbseget alkotnak, emellett egyenlo jogokkal is rendelkeznek." Emellett a negymeteres fal mellett ni, ahol allok, ami azert van hogy ide ne johessen be az egyenlo jogait gyakorolni...a szemita arab testveer...
Viszont peldaul foszforbol tobbet kaphat egyetlen arab csalad, mint egy egesz kibuc, ugyhogy valahol megvan az egyenloseg.
"Nem allitom, hogy a helyzet tokeletes.." Persze hogy nem; mert akkor elmebetegnek kellene nyilvanitani Ilan Mor urat. Pedig csak nagykovet. (Nagy kovet vett le a nyakabol Izrael amikor idekuldte. Mi meg a nyakunkba kaptuk..)
- Nem is lesz a helyzet tokeletes, mert ahova ti a labatokat beteszitek, ott a tokeletessegre torekvest is kiirtjatok. A ti tokeletessegetek csak odaig terjed, hogy nektek mindent, a gojnak semmit. Na, johet a szep uj vilag Magyarorszagra, a ti tokeletes kisebbsegi, faji es gazdasagpolitikatokkal, szemita( arab )gyilkolo szemetek...

Ne bantsd a magyart, perverz, szadista zsido, nem kell megegyszer kohnbela, szamuely, kleinotto s a tobbi patkany verszomja - egyszer eleg volt.
#6 | mindannyiunknak - 2013. április 19. 20:15:13
Mi a fene?

http://www.youtub...=endscreen

"Látod, milyenek..."
#7 | 9323 - 2013. április 20. 06:30:11
magával hozta megmaradt fotóit is a brutális módon véget ért békeidõkrõl: az egyiken a Steiner család néz ünneplõruhában a kamerába a házuk udvarán, a másikon a Steiner és a Ney család fiataljai mosolyognak helyi cigányok társaságában.

Ezek a sorok is nagyon érdekesek...a többit Képfaragó már leírta.
#8 | Bulcsu - 2013. április 20. 08:26:37
Köszönöm!

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.