Navigci
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezs
dvzlet
A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
Lehallgatták a fél országot
Á, dehogy! Az egészet, mert minek félni, ha egészni is lehet? Kiderült a titok: igazi aljasságot követett el a miniszter
Lehallgatási botrány feszegeti Bulgária közvéleménye tûrõképességének határait két héttel a parlamenti választások elõtt. A köztársasági elnököt, a volt kormány összes miniszterét és számos más magas rangú állami vezetõt is lehallgatott volna a belügyminiszter? Erõsnek tûnik ez az állítás, ugyanakkor Bulgáriáról lévén szó nem szabad meglepõdni. A választási sárdobálás része a volt belügyminiszter elleni lejárató kampánynak, avagy tényleg lehallgatták a fél államvezetést az elmúlt három esztendõben?
A helyszín: Szófia. Bulgária, 2013. Elõrehozott parlamenti választásokat tartanak május 12-én az Európai Unió egyik legszegényebb tagállamában, ugyanis szûk két hónapja a Polgárok Bulgária Európai Fejlõdéséért (GERB) kormánya a csökkenõ népszerûség, valamint a szûnni nem akaró lakossági tüntetések elõl elmenekülve visszaadta mandátumát. Két hónappal késõbb mintha semmi sem változott volna, a legnépszerûbb politikai erõ továbbra is a Bojko Boriszov vezette GERB, amelyet a hazai politikai elemzõk egy jelentõs része a szervezett bûnözéssel azonosít.
Kattintson és nézegessen képeket Bulgáriából!
Március közepétõl egy súlytalan ideiglenes kormány irányítja az országot és a parlament is üres. Minden politikai párt a végsõ hajrára készül és a bevetett eszközök között mindenre lehet számítani, csak tiszta módszerekre nem. A legújabb botrány várható volt, a legnagyobb ellenzéki erõ, a Bolgár Szocialista Párt (BSzP) vezetõje, Szergej Sztanisev ismeretlen forrástól dokumentumokat kapott, miszerint Cvetan Cvetanov (GERB) volt belügyminiszter a fél államvezetést meg nem engedett titkosszolgálati módszerekkel lehallgattatta. A fõügyészség vezetõje, Szotir Cacarov, aki mellesleg Boriszov egyik közeli emberének számít csak hosszú kivárást követõen fogott neki az ügy felgöngyölítésének.
Az elmúlt hónapban kibontakozó és egyre dagadó botrány április 25-én kulminálódott, amikor Miroszlav Najdenov, a Boriszov-kormány mezõgazdasági minisztere Cvetanovot azzal vádolta meg, hogy a köztársasági elnököt, a kabinet összes tagját, a fõbb állami ügynökségek vezetõit és számos más befolyásos politikust valamint üzletembert lehallgattatott. Megdöbbentõ állítás, ugyanakkor két szempontot azonnal szemügyre kell venni: Najdenov ellen 2009 óta nyomoz a fõügyészség korrupciós ügyletek miatt, valamint a helyszín: Bulgária. A balkáni országban egyre többen az állam és a szervezett bûnözés összenövésérõl tájékoztatnak, egyes politikai elemzõk és kutatóközpontok nem kevesebbet állítanak, miszerint Boriszov és Cvetanov 2009 óta a legmagasabb állami szinteken meghonosították a hírhedt bolgár maffiát. Nehéz meghatározni, hogy a hírek igazak-e vagy hamisak, különösképpen, hogy a bolgár újságírók egy jelentõs része is lehallgatások és repressziók miatt tett panaszt az elmúlt hónapokban.
A bolgár Wikileaksként elhíresült Bivol.bg egyenesen meg is nevezte azt az „erõszervezetet”, amely összenõtt az állammal– a kiszivárogtatott írás szerint Boriszovhoz közel álló „vállalkozók” monopóliumokat építettek ki a belföldi légi közlekedés, a tengeri hajózás, a bányászat, a mezõgazdasági termékekkel való árutõzsdei kereskedés területén és még sok más vonatkozásban. Az idõközben pártjából is kizárt Najdenov továbbá kiemelte, hogy belsõ átrendezõdés is történik a GERB háza táján – a kényelmetlen, önálló gondolkozásra képes miniszterek nem csak kegyvesztetté váltak, hanem külön represszió alatt is tartják õket. Najdenov szerint Trajcso Trajkov volt energiaügyi miniszter és Szimeon Djankov pénzügyminiszter is ide tartozik. Djankov, akit éveken át Boriszov a bolgár gazdasági siker kulcsaként emlegetett, néhány szempillantás alatt a Boriszov-kormány bukásának fõ okozójává vált. Djankov lett a bûnbak a gazdasági növekedés lassúsága miatt – legalább is ez a hivatalos kormányzati álláspont, az igazság ugyanakkor ennél sokkal burkoltabb. Szakértõk szerint a volt pénzügyminiszter képtelen volt teljesíteni a legnagyobb erõcsoportok pénzéhes igényeit a párton belül, képtelen volt visszacsurgatni a pénzt a GERB mögött álló fõ erõcsoportokba, így konfliktus alakult ki már 2009 és 2010 fordulóján közte és Cvetanov között.
Trajcso Trajkov volt energiaügyi miniszter reakciója:
"Természetesen tudtuk, hogy lehallgatnak minket, gyakran Üdv, Ceco-val [Cvetanov belügyminiszter ragadványneve] köszöntünk, amikor felvettük a hívást"
Cvetanovról tudni kell, hogy sakkban tartja Boriszovot, és habár szoros együttmûködés alakult ki a két politikus között, ez a kapcsolat érdekekre épül. Ha lehet hinni a temérdek bolgár sajtóban kiszivárogtatott anyagnak, akkor a GERB két vezéralakjáról hosszú terhelõ lajstromokat lehetne írni. Boriszov és Cvetanov egyaránt érdekelt abban, hogy ha ki is kerülnek ezek a terhelõ bizonyítékok, akkor se érjék el a lakossági ingerküszöböt. Eddig kifejezetten sikeres ez a taktika – a bolgár közvéleményt már nem érdekli a maffia és az állam összefonódása, nem érdekli, hogy ki kit hallgat le, a demokratikus alapjogok alapvetõen másodlagos vagy annál is súlytalanabb faktorként szerepelnek a szavazópolgár döntéshozásában. Az átlagos bolgár ember a „meg nem történt” rendszerváltás után beletörõdött, hogy Bulgária nem érett meg a nyugat-európai, sõt közép-európai létre. Az ország politikai rendszerére a patriarchális, balkáni motívumokkal teletûzdelt ismérvek jellemzõk – a szervezett bûnözéssel való magas összefonódás, korrupció, a civil társadalom szinte teljes hiánya, felülrõl történõ irányítás és még számos más negatív tényezõ.
A májusi választásokra az eredmény borítékolható – öt vagy legfeljebb hat ismert párt átlépi a bejutási küszöböt és egymás között szépen újratárgyalják az erõviszonyokat. Az utóbbi hónapokban minden bejutásra esélyes párt elvégezte a „tavaszi nagytakarítást” saját háza táján, kirúgta a kevésbé lojális, belsõ veszélyt jelentõ pártkatonákat és az önelégült, morális tisztaságot sugárzó tekintettel próbálja meggyõzni a választópolgárt, hogy van polgári akarat és csak õk képesek rá, hogy érvényesítsék azt.
Egy ennyire kiszámítható választási eredmény után csak egy-egy kérdés fogja izgatni a külföldi és belföldi Bulgária-szakértõket. A külföldiek leginkább a bolgár társadalom évtizedes belenyugvásának indokait fogják keresni és azt, hogy miben is rejlik az állami alapok teljes lezüllésének oka. A belföldieket pedig az erõtér átrendezõdését követõen megjelenõ új szereplõknek a kiléte. A két kérdés fõ iróniája, hogy a külföldiek tudatosan kívülrõl figyelik az eseményeket, a belföldiek pedig még nem érzékelik annak a szükségességét, hogy kívülrõl folytassák kutatásaikat.
Egyre többen nem érzik biztonságosnak Bulgáriát, a legtöbben szociális okok miatt fordítanak hátat Európa legrégebben alapított államának, mások egyszerûen politikai üldözöttnek érzik magukat. Najdenov volt mezõgazdasági miniszter, más politikustársaihoz hasonlóan nyilvános, rendszerellenes kifakadása elõtt kimenekítette családját külföldre, hogy rajtuk keresztül ne történhessen nyomásgyakorlás. Az országban igen elharapódzott a családtagok elrablásának módszere, legutóbb éppen az egyik alvilági drogbárónak a lányát rabolták el több napra, de elõfordult már üzletemberek megkínzása is.
Link
Lehallgatási botrány feszegeti Bulgária közvéleménye tûrõképességének határait két héttel a parlamenti választások elõtt. A köztársasági elnököt, a volt kormány összes miniszterét és számos más magas rangú állami vezetõt is lehallgatott volna a belügyminiszter? Erõsnek tûnik ez az állítás, ugyanakkor Bulgáriáról lévén szó nem szabad meglepõdni. A választási sárdobálás része a volt belügyminiszter elleni lejárató kampánynak, avagy tényleg lehallgatták a fél államvezetést az elmúlt három esztendõben?
A helyszín: Szófia. Bulgária, 2013. Elõrehozott parlamenti választásokat tartanak május 12-én az Európai Unió egyik legszegényebb tagállamában, ugyanis szûk két hónapja a Polgárok Bulgária Európai Fejlõdéséért (GERB) kormánya a csökkenõ népszerûség, valamint a szûnni nem akaró lakossági tüntetések elõl elmenekülve visszaadta mandátumát. Két hónappal késõbb mintha semmi sem változott volna, a legnépszerûbb politikai erõ továbbra is a Bojko Boriszov vezette GERB, amelyet a hazai politikai elemzõk egy jelentõs része a szervezett bûnözéssel azonosít.
Kattintson és nézegessen képeket Bulgáriából!
Március közepétõl egy súlytalan ideiglenes kormány irányítja az országot és a parlament is üres. Minden politikai párt a végsõ hajrára készül és a bevetett eszközök között mindenre lehet számítani, csak tiszta módszerekre nem. A legújabb botrány várható volt, a legnagyobb ellenzéki erõ, a Bolgár Szocialista Párt (BSzP) vezetõje, Szergej Sztanisev ismeretlen forrástól dokumentumokat kapott, miszerint Cvetan Cvetanov (GERB) volt belügyminiszter a fél államvezetést meg nem engedett titkosszolgálati módszerekkel lehallgattatta. A fõügyészség vezetõje, Szotir Cacarov, aki mellesleg Boriszov egyik közeli emberének számít csak hosszú kivárást követõen fogott neki az ügy felgöngyölítésének.
Az elmúlt hónapban kibontakozó és egyre dagadó botrány április 25-én kulminálódott, amikor Miroszlav Najdenov, a Boriszov-kormány mezõgazdasági minisztere Cvetanovot azzal vádolta meg, hogy a köztársasági elnököt, a kabinet összes tagját, a fõbb állami ügynökségek vezetõit és számos más befolyásos politikust valamint üzletembert lehallgattatott. Megdöbbentõ állítás, ugyanakkor két szempontot azonnal szemügyre kell venni: Najdenov ellen 2009 óta nyomoz a fõügyészség korrupciós ügyletek miatt, valamint a helyszín: Bulgária. A balkáni országban egyre többen az állam és a szervezett bûnözés összenövésérõl tájékoztatnak, egyes politikai elemzõk és kutatóközpontok nem kevesebbet állítanak, miszerint Boriszov és Cvetanov 2009 óta a legmagasabb állami szinteken meghonosították a hírhedt bolgár maffiát. Nehéz meghatározni, hogy a hírek igazak-e vagy hamisak, különösképpen, hogy a bolgár újságírók egy jelentõs része is lehallgatások és repressziók miatt tett panaszt az elmúlt hónapokban.
A bolgár Wikileaksként elhíresült Bivol.bg egyenesen meg is nevezte azt az „erõszervezetet”, amely összenõtt az állammal– a kiszivárogtatott írás szerint Boriszovhoz közel álló „vállalkozók” monopóliumokat építettek ki a belföldi légi közlekedés, a tengeri hajózás, a bányászat, a mezõgazdasági termékekkel való árutõzsdei kereskedés területén és még sok más vonatkozásban. Az idõközben pártjából is kizárt Najdenov továbbá kiemelte, hogy belsõ átrendezõdés is történik a GERB háza táján – a kényelmetlen, önálló gondolkozásra képes miniszterek nem csak kegyvesztetté váltak, hanem külön represszió alatt is tartják õket. Najdenov szerint Trajcso Trajkov volt energiaügyi miniszter és Szimeon Djankov pénzügyminiszter is ide tartozik. Djankov, akit éveken át Boriszov a bolgár gazdasági siker kulcsaként emlegetett, néhány szempillantás alatt a Boriszov-kormány bukásának fõ okozójává vált. Djankov lett a bûnbak a gazdasági növekedés lassúsága miatt – legalább is ez a hivatalos kormányzati álláspont, az igazság ugyanakkor ennél sokkal burkoltabb. Szakértõk szerint a volt pénzügyminiszter képtelen volt teljesíteni a legnagyobb erõcsoportok pénzéhes igényeit a párton belül, képtelen volt visszacsurgatni a pénzt a GERB mögött álló fõ erõcsoportokba, így konfliktus alakult ki már 2009 és 2010 fordulóján közte és Cvetanov között.
Trajcso Trajkov volt energiaügyi miniszter reakciója:
"Természetesen tudtuk, hogy lehallgatnak minket, gyakran Üdv, Ceco-val [Cvetanov belügyminiszter ragadványneve] köszöntünk, amikor felvettük a hívást"
Cvetanovról tudni kell, hogy sakkban tartja Boriszovot, és habár szoros együttmûködés alakult ki a két politikus között, ez a kapcsolat érdekekre épül. Ha lehet hinni a temérdek bolgár sajtóban kiszivárogtatott anyagnak, akkor a GERB két vezéralakjáról hosszú terhelõ lajstromokat lehetne írni. Boriszov és Cvetanov egyaránt érdekelt abban, hogy ha ki is kerülnek ezek a terhelõ bizonyítékok, akkor se érjék el a lakossági ingerküszöböt. Eddig kifejezetten sikeres ez a taktika – a bolgár közvéleményt már nem érdekli a maffia és az állam összefonódása, nem érdekli, hogy ki kit hallgat le, a demokratikus alapjogok alapvetõen másodlagos vagy annál is súlytalanabb faktorként szerepelnek a szavazópolgár döntéshozásában. Az átlagos bolgár ember a „meg nem történt” rendszerváltás után beletörõdött, hogy Bulgária nem érett meg a nyugat-európai, sõt közép-európai létre. Az ország politikai rendszerére a patriarchális, balkáni motívumokkal teletûzdelt ismérvek jellemzõk – a szervezett bûnözéssel való magas összefonódás, korrupció, a civil társadalom szinte teljes hiánya, felülrõl történõ irányítás és még számos más negatív tényezõ.
A májusi választásokra az eredmény borítékolható – öt vagy legfeljebb hat ismert párt átlépi a bejutási küszöböt és egymás között szépen újratárgyalják az erõviszonyokat. Az utóbbi hónapokban minden bejutásra esélyes párt elvégezte a „tavaszi nagytakarítást” saját háza táján, kirúgta a kevésbé lojális, belsõ veszélyt jelentõ pártkatonákat és az önelégült, morális tisztaságot sugárzó tekintettel próbálja meggyõzni a választópolgárt, hogy van polgári akarat és csak õk képesek rá, hogy érvényesítsék azt.
Egy ennyire kiszámítható választási eredmény után csak egy-egy kérdés fogja izgatni a külföldi és belföldi Bulgária-szakértõket. A külföldiek leginkább a bolgár társadalom évtizedes belenyugvásának indokait fogják keresni és azt, hogy miben is rejlik az állami alapok teljes lezüllésének oka. A belföldieket pedig az erõtér átrendezõdését követõen megjelenõ új szereplõknek a kiléte. A két kérdés fõ iróniája, hogy a külföldiek tudatosan kívülrõl figyelik az eseményeket, a belföldiek pedig még nem érzékelik annak a szükségességét, hogy kívülrõl folytassák kutatásaikat.
Egyre többen nem érzik biztonságosnak Bulgáriát, a legtöbben szociális okok miatt fordítanak hátat Európa legrégebben alapított államának, mások egyszerûen politikai üldözöttnek érzik magukat. Najdenov volt mezõgazdasági miniszter, más politikustársaihoz hasonlóan nyilvános, rendszerellenes kifakadása elõtt kimenekítette családját külföldre, hogy rajtuk keresztül ne történhessen nyomásgyakorlás. Az országban igen elharapódzott a családtagok elrablásának módszere, legutóbb éppen az egyik alvilági drogbárónak a lányát rabolták el több napra, de elõfordult már üzletemberek megkínzása is.
Link
Hozzszlsok
#1 |
Holdas
- 2013. prilis 26. 20:40:43
#2 |
gabi
- 2013. prilis 26. 21:09:35
Hozzszls kldse
Hozzszls kldshez be kell jelentkezni.
Az oldalon megjelenö, máshonnan, vagy mások által beküldött írások tartalmával
nem minden esetben értünk (illetve értek) egyet,
azok valóságtartalmát nem tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2015
azok valóságtartalmát nem tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2015