Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Az amerikaiaknak eleg√ľk van a NATO-b√≥l - Mi lesz Eur√≥p√°val?


Nem √ļj kelet√Ľ, de egyre er√Ķs√∂dik a NATO b√≠r√°lata Amerik√°ban. Egyesek m√°r a hidegh√°bor√ļ legsikeresebb katonai t√∂mbj√©nek j√∂v√Ķj√©t k√©rd√Ķjelezik meg. „A NATO teljes√≠tette k√ľldet√©s√©t. Eur√≥pa m√Ľk√∂dtesse egyed√ľl a szervezetet, Washington pedig saj√°t v√©delmi priorit√°sa szerint j√°rjon el" - javasolja a New York Times.


Megreform√°lhat√≥ vagy hal√°lra van √≠t√©lve az √Čszak-atlanti Szerz√Ķd√©s Szervezete? - err√Ķl vitatkoznak ma az Egyes√ľlt √Āllamokban. A lek√∂sz√∂n√Ķ Robert Gates v√©delmi miniszter m√°r 2011-ben bor√ļl√°t√≥n nyilatkozott a NATO j√∂v√Ķj√©r√Ķl, amikor br√ľsszeli b√ļcs√ļbesz√©d√©ben Amerika √©s eur√≥pai sz√∂vets√©geseinek kapcsolat√°t „bizonytalannak, s√Ķt gy√°szosnak" nevezte. Ezt azzal indokolta, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok ar√°nytalanul sokat v√°llal mag√°ra a NATO m√Ľk√∂dtet√©s√©b√Ķl.

Az amerikai ad√≥fizet√Ķk a gazdas√°gi neh√©zs√©gek k√∂zepette is k√©nytelenek √°llni a terheket, mert az eur√≥pai sz√∂vets√©gesek cs√∂kkentik v√©delmi kiad√°saikat. A tengerent√ļliak a NATO k√∂lts√©gvet√©s√©nek 75 sz√°zal√©k√°t fizetik. Anders Fogh Rasmussen f√Ķtitk√°r szerint az eur√≥paiak az elm√ļlt k√©t √©vben 45 milli√°rd doll√°rral v√°gt√°k vissza v√©delmi kiad√°saikat. Azt a bels√Ķ meg√°llapod√°st, hogy a tagok a GDP 2 sz√°zal√©k√°t k√∂ltik hadikiad√°sokra, csak az Egyes√ľlt √Āllamok, Nagy Britannia √©s G√∂r√∂gorsz√°g teljes√≠ti. (Amerika a GDP 4,8 sz√°zal√©k√°t ford√≠tja v√©delmi c√©lokra.) De az eur√≥paiak tov√°bbi kiad√°scs√∂kkent√©st helyeztek kil√°t√°sba a gazdas√°gi megszor√≠t√°sok miatt. Franciaorsz√°g p√©ld√°ul 1,3 sz√°zal√©kra k√≠v√°nja visszav√°gni hadi kiad√°sait.

El√Ķsz√∂r fordul el√Ķ, hogy az √°zsiai orsz√°gok - k√ľl√∂n√∂sen K√≠na - lek√∂r√∂zi Eur√≥p√°t a had√°szat tekintet√©ben is. A NATO amerikai f√Ķtitk√°rhelyettese szerint az Eur√≥pai Uni√≥ √©s a NATO kapcsolata diszfunkcion√°lis. M√©g azokban a NATO- fell√©p√©sekben - mint a l√≠biai √©s mali akci√≥k -, ahol angolok √©s franci√°k vezett√©k a hadm√Ľveleteket, e kontingensek k√©ptelenek voltak arra, hogy feladataikat jelent√Ķs amerikai seg√≠ts√©g n√©lk√ľl hajts√°k v√©gre. B√°r a sz√∂vets√©g minden tagja a l√≠biai misszi√≥ mellett szavazott, alig a fele v√°llalt benne szerepet. T√∂bb orsz√°g a partvonalr√≥l figyelte a m√Ľveletet, nem az√©rt, mert nem akart, hanem az√©rt, mert k√©ptelen volt √©rdemben hozz√°j√°rulni.

B√°r az Eur√≥pai Uni√≥ 1999-ben elhat√°rozta, hogy 60 ezer f√Ķs hadsereget √°ll√≠t fel, ebb√Ķl semmi nem lett, helyette 1500-2500-f√Ķs harcol√≥ alakulatokat hoztak l√©tre. A k√∂z√∂s biztons√°gi √©s v√©delmi politikai k√∂rvonalaz√°sa is k√©slekedik.

Az amerikaiak √ļgy √©rzik, hogy a jelenlegi felt√©telek mellett Eur√≥pa csak teher sz√°mukra, ann√°l is ink√°bb, mert az orosz vesz√©ly megsz√Ľnt vagy jelent√Ķsen cs√∂kkent. Figyelm√ľket az √ļj kih√≠v√°s, a K√∂zel-√©s T√°vol-Kelet fel√© k√≠v√°nj√°k ford√≠tani.

Az afg√°n h√°bor√ļ befejez√©se √©s a csapatok kivon√°sa j√≥ lehet√Ķs√©get ny√ļjt arra, hogy √ļjragondolj√°k a NATO szerep√©t. Tiszt√°zni kell a szervezet szerep√©t a terrorizmus elleni harcban, a kiberh√°bor√ļban vagy a b√©kefenntart√°sban. A reform mellett kardoskod√≥k v√°ltozatlanul l√©tfontoss√°g√ļnak tartj√°k a transzatlanti sz√∂vets√©get. Jobb szervez√©ssel, a b√ľrokr√°cia cs√∂kkent√©s√©vel, a c√©lok hat√°rozott k√∂rvonalaz√°s√°val, a feladatok okos megoszt√°s√°val akarj√°k tov√°bb m√Ľk√∂dtetni a NATO-t.

A kritikusok szerint viszont az Eur√≥pai Uni√≥nak saj√°t kez√©be kellene vennie v√©delm√©nek, biztons√°g√°nak ir√°ny√≠t√°s√°t, meg kellene √©lnie Amerika n√©lk√ľl. Az Egyes√ľlt √Āllamoknak pedig a NATO pozit√≠v tapasztalatai nyom√°n l√©tre kellene hoznia egy biztons√°gi sz√∂vets√©geket a vil√°g m√°s - vesz√©lyesebb - pontjain.

Az √Čszak-atlanti Sz√∂vets√©g Szervezetet (NATO) a II. vil√°gh√°bor√ļ ut√°n, 1949-ben Washingtonban alap√≠tott√°k a Szovjetuni√≥ √©s a kommunista t√∂mb ellen√©ben 12 tagorsz√°ggal. A NATO-t az id√Ķk folyam√°n fokozatosan b√Ķv√≠tett√©k. A sz√∂vets√©g c√©lja az volt, hogy a tag√°llamok szabads√°g√°nak √©s biztons√°g√°nak √©rdek√©ben √©rv√©nyes√≠tse politikai √©s katonai erej√©t. Az els√Ķ nagy v√°ls√°got √©ppen a kommunizmus √∂sszeoml√°sa, a kelet-eur√≥pai rendszerv√°ltoz√°s okozta, amikor l√°tsz√≥lag feleslegess√© v√°lt a katonai sz√∂vets√©g. A NATO akkor erre a kih√≠v√°sra b√Ķv√≠t√©ssel v√°laszolt, az egykori kelet-eur√≥pai ellens√©gek is csatlakozhattak az atlanti sz√∂vets√©ghez. Magyarorsz√°g 1999 √≥ta tagja a NATO-nak. A csatlakoz√°st n√©pszavaz√°s el√Ķzte meg, amelynek sor√°n a r√©sztvev√Ķk 85 sz√°zal√©ka a bel√©p√©s mellett voksolt, mert √≠gy l√°tta biztons√°gban az orsz√°got.
Link

HozzŠszůlŠsok


#1 | Perje - 2013. Šprilis 28. 23:02:10
Tal√°n m√°r meg is √°llapodtak az amerikaiak a k√≠naiakkal felett√ľnk. Nem tudom az√©rt azt elhinni, hogy a megszerzett eur√≥pai b√°zisaikat ilyen k√∂nnyen feladn√°k. M√©g most is a b√Ķv√≠t√©ssel foglalkoznak. Az √ļj bel√©p√Ķ orsz√°goknak tudj√°k elpasszolni az elavult haditechnik√°t is.
#2 | postaimre - 2013. Šprilis 29. 07:23:04
Perje, nem "ilyen k√∂nnyen". √Ėl√©g bajuk lesz "odahaza" √©s kett√Ķs j√°tszma megy. A "mag√°nhadseregeket" er√Ķs√≠tik, a NATO-t sz√©tszedik ebbena form√°j√°ban √©s Kelet √°tveszi a Nyugat ilyen ir√°ny√ļ vil√°gcsend√Ķr szerep√©t.
#3 | Kedvesi - 2013. Šprilis 29. 09:37:20
√Čs Imre, honnan tudjuk hogy nem egyeznek ki bar√°ti alapon? Mert ugye az nem bar√°ti hogy az egyik pr√≥b√°lja kit√ļrni a m√°sikat a piacr√≥l, j√≥ p√©lda erre Ir√°n, ott nem egyezked√©s megy hanem gazdas√°gi h√°bor√ļ, hogy ki legyen a befoly√°s, oda zsidaj nem is teheti a l√°b√°t, na de itt? Ett√Ķl nem √°llna le a patk√°nyok be√∂z√∂nl√©se stb.
#4 | postaimre - 2013. Šprilis 29. 10:26:00
Kedvesi persze, hogy kiegyez√©s zajlik, m√°sk√©ppen nem nevezhetn√©nk h√°bor√ļnak..., mert mi is a h√°bor√ļ? A diplom√°cia folytat√°sa, csak nem a z√∂ld asztal mellett.
Ltom nehezen esik le neked, hogy a h√°bor√ļ fizikai r√©sze m√°r a v√©grehajt√°s, amit kor√°bban j√≥l lezs√≠roztak, s persze k√∂zben √°t is baxt√°k egym√°st itt-ott.
#5 | Perje - 2013. Šprilis 29. 11:57:27
M√©g azt is el tudom k√©pzelni, hogy a nato Eur√≥pa p√©nz√ľgyi kifoszt√°s√°hoz kellett. Most, hogy az Eu orsz√°gok egy k√©t kiv√©te√©vel anyagilag a padl√≥n vannak, n√©melyiknek m√©g saj√°t hadsereg sincs, nincs m√°r az √©szak atlanti katonai szervezetre sz√ľks√©g. Az eu csend√Ķrs√©ge k√ľlf√∂ldi zsoldosokkal ( mert azokat nem korl√°tozza senki) pillanat alatt levernek b√°rmelyik orsz√°gban kit√∂rend√Ķ l√°zad√°st. P√©nz n√©lk√ľl, er√Ķs hadsereg n√©lk√ľl, k√ľlf√∂ldi √©redekeket kiszolg√°l√≥ vezet√©ssel Eur√≥pa legt√∂bb orsz√°ga teljesen ki van szolg√°ltatva.

Imre A mag√°nhadseregek is egy egy sz√Ľkebb gazdas√°gi vagy politikai √©rdekcsoport v√©delm√©t l√°tj√°k el, nem az orsz√°g√©t, annak lakoss√°g√°√©t.
#6 | postaimre - 2013. Šprilis 29. 12:04:58
Perje, itt err√Ķl lehet sz√≥!
maffiozok.szunyi.com/images/wx5y3q23xq95341q74x.jpg

Mag√°nhadseregeket fel kell sz√°molni √©ppen ez√©rt, de el√Ķtte l√°tsz√≥lag meger√Ķs√≠tik √Ķket.
#7 | Perje - 2013. Šprilis 29. 12:18:02
Ha az amerikaiknak elege van a Nat√≥b√≥l, mi√©rt kell nekik az √ļj Boszprusz csatorna?
http://hungarian....-a-kulcsa/
Lehet, hogy az amerikai embereknek val√≥ban teher a szervezet, de a vezet√Ķs√©g√ľk hazudik √©s √©s eg√©szen m√°st akar. Nem fogj√°k ezek Eur√≥p√°b√≥l elh√ļzni a csikot soha. Csak a hadiiparuk tartja √©letben a gazdas√°got, √©s tetszik nekik a vil√°g-csend√Ķr szerep is.
#8 | kaponya jozsef - 2013. Šprilis 29. 13:21:36
persze a szabad k√Ķm√Ľves gorbi es az atlantistak is hozza jarultak. a szerintem nem hihet√Ķ gy√Ķzelemhez
#9 | Perje - 2013. Šprilis 29. 15:35:01
Kanadai √©s magyar g√©pek ill. nat√≥ellen√Ķr√∂k k√©m-lelik a Nyitott √©gbolt meg√°llapod√°s keret√©ben az orosz l√©gteret √°pr .26-30 k√∂z√∂tt.
http://en.rian.ru...ussia.html
#10 | Kedvesi - 2013. Šprilis 29. 15:57:30
Imre, de leesik. Mert el√Ķsz√∂r a gazdas√°gban ugranak egym√°snak, valutah√°bor√ļ, √©s amikor elfogynak m√°r a diplom√°ciai eszk√∂z√∂k is, akkor ugranak √°ltal√°ban egym√°snak, de vannak hogy m√°r akkor is egym√°snak ugranak ha m√©g √©l a diplom√°cia. Sz√≠ria esete.
De √©n arra akarok kit√©rni, ha teljesen Moszkva mondan√° meg hogy itt mi van, persze √©letteret is hagyva nem √ļgy mint akkor, mert √ļgy nem lehet, abban az esetben sem √°llna meg a patk√°nyok be√∂z√∂nl√©se az orsz√°gba. Ez az √≥cska sz√∂veg is nehezen hihet√Ķ hogy az oroszok itt akarn√°nak h√°zat venni, minek akarna az √°tlag orosz a m√©g nagyobb nyomorba j√∂nni? Semmi√©rt, viszont az Oroszorsz√°gban √©l√Ķsk√∂d√Ķ zsid√≥k, ann√°l ink√°bb erre fel√© venn√©k az ir√°nyt.

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.