Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Izrael √Ķslak√≥i √©s a cionizmus


√Ārkay L√°szl√≥ 1978-ban, Kanad√°ban √≠rt k√©ziratos tanulm√°nya (Haz√°nk√©rt Online, 2004)
A palesztinai leteleped√©s t√∂rt√©net√©nek irodalma ma m√°r k√∂nyvt√°rak sorozat√°t t√∂lti ki. Azonban az ilyenfajta irodalom sajnos ir√°ny√≠tott illetve mesterk√©lt. “Ki fogjuk rad√≠rozni az emberek eml√©kezet√©b√Ķl az elm√ļlt sz√°zadok mindama t√©nyeit, amelyek nem k√≠v√°natosak sz√°munkra, √©s csak azokat fogjuk meghagyni, amelyek a g√≥j-korm√°nyok hib√°it mutatj√°k be.” /Cion B√∂lcsek Jegyz√Ķk√∂nyvei, 16-11/



Ennek k√∂sz√∂nhet√Ķ, hogy nagyon neh√©z olyan adatot tal√°lni, amely nem illik bele a zsid√≥s√°g mai politikai √©rdekeibe.

A paleszt√≠nai leteleped√©s gondolata √©s v√°gya √Ķsi a zsid√≥ n√©pben, b√°r maga a Zsid√≥ Lexikon /1929/ is beismeri, hogy a mai Izraelnek nem a zsid√≥k, hanem a szum√≠rok az √Ķslak√≥i:



“Erec Jiszr√≥el, Palesztina h√©ber neve, sz√≥ szerint: Izr√°el orsz√°ga. T√∂rt√©net√©nek r√∂vid √°ttekint√©se a k√∂vetkez√Ķ: Az id√Ķsz√°m√≠t√°s el√Ķtt (1) val√≥ 4000-3000 t√°j√°n szum√≠rok √©s akk√°dok lakj√°k, 2600 t√°j√°n a szum√≠rok megh√≥d√≠tj√°k Sz√≠ri√°t.” /237.old./

Igaz, hogy 1929-ben a Zsid√≥ Lexikon m√©g √≠rhatott a szum√≠rokr√≥l, mert a szerkeszt√Ķs√©g nem tudhatta, hogy k√©t-h√°rom √©vtized m√ļlva kider√ľl: a szum√≠rok nem szemit√°k, hanem a szemit√°k legy√Ķz√∂tt √°ldozatai.

A zsid√≥k ma azonban ezt m√°r tudj√°k s eszerint cselekednek. A szum√≠rok ut√°n ugyanis szk√≠t√°k (szitty√°k) tal√°lhat√≥k a mai Palesztina ter√ľlet√©n. (Akik lehet, hogy “odaj√∂ttek”, de az is lehet hogy egyenes ut√≥dai a szum√≠roknak...)

Dr. Zakar Andr√°s p√°pai prel√°tus √©s szumirol√≥gus √≠rja ‘A sum√©r hitvil√°g √©s a Biblia’ 113. oldal√°n, Ijjas Antal p√ľsp√∂k ‘J√©zus √©lete’ (1970) c. m√Ľv√©re hivatkozva:

”Err√Ķl √©rdekes r√©szleteket k√∂z√∂l Ijjas Antal leg√ļjabb munk√°j√°ban. Az 1968. √©vi jeruzs√°lemi √°sat√°sok sor√°n a v√°rfal felsz√≠n alatti r√©sz√©n, zsid√≥ r√©g√©szek szk√≠ta rov√°sfeliratokat tal√°ltak. Ekkor azonban a kutat√≥√°rkokat sietve visszatemett√©k.”



Hogy a zsid√≥k hogyan ker√ľltek a mai Izrael (Palesztina) “√≠g√©ret f√∂ldj√©re”, arra ism√©t Zakar prel√°tus vet f√©nyt ugyanazon a helyen:

“Val√≥sz√≠n√Ľ, hogy a hikszoszok (szk√≠t√°k) Egyiptomra m√©rt s√ļlyos csap√°sai tett√©k lehet√Ķv√© a zsid√≥ n√©p Egyiptomb√≥l val√≥ kimenek√ľl√©s√©t √©s az elpuszt√≠tott v√°rosokban tal√°lt aranyt√°rgyak magukkal vitel√©t. Ezt a lovas szittya n√©pet k√∂vett√©k, azut√°n a zsid√≥k a pusztai v√°ndorl√°suk ut√°n K√°na√°nba is, ahol m√°r addig a szitty√°k j√≥l berendezkedtek, v√°rosokat √©p√≠tettek. Hogy mik√©ppen √≠rtott√°k ki fokozatosan a zsid√≥k a szitty√°kat, arr√≥l el√©g b√Ķs√©ges adatokat k√∂z√∂lnek a szent√≠r√°s k√∂nyvei.”



Ez egy√ļttal arra is magyar√°zatot ad, hogy mi√©rt kellett a zsid√≥knak teljes negyven √©ven √°t v√°ndorolniuk a puszt√°ban, amikor a t√°vols√°g Kair√≥t√≥l Jeruzs√°lemig l√©gvonalban mind√∂ssze 430 kilom√©ter. Bujk√°ltak. Egyr√©szt a szitty√°k el√Ķl, m√°sr√©szt a nyomukban.

A ma annyira eltorz√≠tott nev√Ľ “Jeruzs√°lem” szittya eredete is napvil√°goss√° v√°lik Zakar prel√°tus k√∂vetkez√Ķ okfejt√©se alapj√°n:



“J. Fitzgerald Lee (2) √©s t√∂bben, Josephus Flavius, Plutarchos √©s Eusebius nyom√°n √ļgy v√©lik, hogy a hikszoszok a Nilus als√≥ t√°j√°n, Avaris v√°rosa k√∂r√ľl √©ltek, am√≠g Amenophis f√°ra√≥val √∂ssze nem √ľtk√∂ztek. A f√°ra√≥ el√Ķbb kit√©rt √©s √Čti√≥pi√°ba h√ļz√≥dott hatalmas sereg√©vel. A hikszoszok azut√°n elhagyt√°k Egyiptomot √©s Jeruzs√°lem vid√©k√©n telepedtek le.

George Adam Smith (3) szerint Josephus, aki az √Ķ hellenista m√≥dj√°n √°lland√≥an a Hierosolyma form√°t haszn√°lja, azt t√∂bbsz√∂r Solyma alakb√≥l sz√°rmaztatja, elv√©gre neki jobban kellett tudnia. Ez pedig Melkizedek S√°leme. G√∂r√∂g √≠r√≥k m√°r haszn√°lt√°k ezt a form√°t.

Id√©zi azut√°n Cholerilos g√∂r√∂g k√∂lt√Ķt, aki szerinte a Kr.e.V. sz√°zadban besz√©lt a judeai hegyvid√©kr√Ķl, mint a ‘Solymai hegyekr√Ķl’, Maneto pedig sz√≥l a zsid√≥kr√≥l, akik szint√©n elhagyt√°k Egyiptomot, mint el√Ķbb a solymaiak. Azonos√≠tani szokt√°k ezt a nevet a Hom√©rosn√°l tal√°lhat√≥ Lycian Solymival is. “

Maga Josephus Flavius ezt mondja: ‘a v√°rosnak r√©gen Solyma volt a neve.’ Ezekut√°n nem neh√©z √∂sszef√ľgg√©st tal√°lni a lovas kult√ļr√°j√ļ f√©mm√Ľves szk√≠t√°k (szitty√°k) Szent S√≥lyom tisztelete (sz√°mos egyiptomi eml√©k √°br√°zolja) s ennek K√°na√°nba √°t√ľltetett f√Ķv√°rosa a k√©s√Ķbbi Szent S√≥lyom -- Hierosolyma k√∂z√∂tt.” (G√∂r√∂g nyelven “hierosz” = “szent”)



V√©g√ľl Zakar prel√°tus meg√°llap√≠tja:

“A szitty√°k ut√°n a k√°na√°nita n√©pek is folytatt√°k Jeruzs√°lemben a Nap tisztelet√©t, sok√°ig m√©g p√°rhuzamosan a zsid√≥ istentisztelettel is.”



Ez√©rt tal√°ltak 1968-ban szittya √©k√≠r√°sos feliratokat Jeruzs√°lemben √©s ez√©rt kellett azokat a mai zsid√≥knak sietve √ļjra betemetni√∂k... A t√©ny azonban √°ll: a zsid√≥k nem eredeti lak√≥i a mai Izraelnek. Ugyanakkor ez f√©nyt der√≠t arra is, hogy a magyarok mi√©rt tartott√°k a s√≥lymot mindig olyan nagy becsben √©s mi√©rt volt a s√≥lyomvad√°szat m√°r a honfoglal√°s el√Ķtt is egyik jellegzetes nemzeti sportunk. Szittya √Ķseinkt√Ķl maradt r√°nk.

A k√©s√Ķbbi √©vsz√°zadok folyam√°n sz√≥rv√°nyos k√≠s√©rletet l√°tunk a zsid√≥k r√©sz√©r√Ķl a Palesztin√°ban val√≥ √ļjraleteleped√©sre. A Zsid√≥ Lexikon szerint:

“... m√°r a 7. sz√°zadban egy Benjamin nev√Ľ zsid√≥ Egyiptomban 30 ezer f√Ķnyi zsid√≥ sereget szervezett √©s Chosroes perzsa kir√°llyal sz√∂vetkezve megh√≥d√≠totta Palesztina nagy r√©sz√©t, amelyet 14 √©vig tartott uralma alatt. Az utols√≥ fegyveres pr√≥b√°lkoz√°s Palesztina visszafoglal√°s√°ra a 8. sz√°zadban t√∂rt√©nt, amikor Abu Issa perzsa zsid√≥ ind√≠tott mozgalmat a mezopot√°miai √©s sz√≠riai zsid√≥s√°g k√∂z√∂tt, mely mozgalom azonban v√©res kudarccal v√©gz√Ķd√∂tt.”



Ezekut√°n √©vsz√°zadokig nem t√∂rt√©nt semmi. A Zsid√≥ Lexikon beismeri, hogy a 13. sz√°zadban Jeruzs√°lemnek mind√∂ssze - √≠rd √©s mondd - kett√Ķ darab zsid√≥ lakosa volt:



“M√°r a 13. sz√°zadban l√°tunk Palesztina-mozgalmakat √©s koloniz√°ci√≥s t√∂rekv√©seket, amelyek k√∂zt legeredm√©nyesebb Nachmanidesz rabbi√©, akinek lelkes felh√≠v√°s√°ra az addig k√©t zsid√≥ lakos√ļ Jeruzs√°lembe r√∂vid h√°rom √©v alatt 2000-en telepedtek le.”

T√∂bb sikertelen vagy kisebb jelent√Ķs√©g√Ľ v√°llalkoz√°s k√∂vetkezett, mint p√©ld√°ul a 16. sz√°zadban David Reubeni akci√≥ja, akit m√©g VII. Kelemen p√°pa is fogadott, de v√©g√ľl is a spanyol inkviz√≠ci√≥ b√∂rt√∂n√©ben fejezte be √©let√©t 1535 ut√°n.
A Chaluka

√Čvsz√°zadokig l√©tezett, s√Ķt m√©g ma is fenn√°ll a Chaluka int√©zm√©nye. A sz√≥ magyarul “sz√©toszt√°st” jelent, de nem t√©vesztend√Ķ √∂ssze a “chanuka” fogalm√°val, ami zsid√≥ √ľnnep √©s nagyj√°b√≥l kar√°csony idej√©re esik. A Chaluka p√©nzgy√Ľjt√©si akci√≥ a Paleszt√≠n√°ban letelepedett talmudist√°k t√°mogat√°s√°ra.

Magyar szempontb√≥l √©rdemes megeml√≠teni Sabbatai Cevi akci√≥j√°t, amelyet a Zsid√≥ Lexikon az “√Ālmessi√°sok” c√≠msz√≥ alatt ismertet a 81. oldalon. A zsid√≥ Sabbattai Cevi 1626-ban Szmirn√°ban sz√ľletett √©s 1676-ban halt meg egyesek szerint Dulcignoban. Gr√ľnwald Lip√≥t (sz√ľl.1888) magyarorsz√°gi h√©ber t√∂rt√©net√≠r√≥ szerint pedig a ma alb√°niai Beratban, ahol Gr√ľnwald az els√Ķ vil√°gh√°bor√ļ alatt m√©g l√°tta Cevi √°ll√≠t√≥lagos s√≠rj√°t is. Cevi hat√°sa kiterjedt Jeruzs√°lemt√Ķl Amszterdamig √©s Wiln√°t√≥l R√≥m√°ig. Magyarorsz√°gon k√ľl√∂n√∂sen a nagy befoly√°s√ļ budai zsid√≥k k√∂z√∂tt voltak h√≠vei.

Ezután a Zsidó Lexikon így folytatja:



“Nagym√©rv√Ľ szentf√∂ldi kiv√°ndorl√°st is okozott ez az √°lmessi√°s, de √©ppen √≠gy meglehet√Ķs sz√©th√ļz√°st is a zsid√≥s√°gban. A T√∂r√∂korsz√°got j√°rt budai rabbik t√∂bbnyire h√≠vei voltak. Itteni t√°bor√°t m√©gsem lehet m√°snak tekinteni, mint a cionizmus √∂ntudatlan el√Ķfut√°r√°nak.

Maga Sabbattai impon√°l√≥ fell√©p√©s√©vel tudta el√©rni addig p√©ld√°tlan sikereit, de az√°ltal hogy 400 h√≠v√©vel √°tt√©rt az iszl√°mra, √°rul√≥j√°v√° lett a zsid√≥s√°gnak. Az √°ltala alap√≠tott szekt√°t k√©s√Ķbb d√∂nm√©nek nevezt√©k s ennek k√∂zpontja Szaloniki lett. Ezek fajilag t√∂bbnyire megmaradtak zsid√≥knak s a modern t√∂r√∂k mozgalmaknak nem egy vezet√Ķ √°llamf√©rfija ker√ľlt ki k√∂z√ľl√ľk.”



A Zsid√≥ Lexikonnak ez a diszkr√©t c√©lz√°sa nyilv√°n az “Ifj√ļ T√∂r√∂k√∂k” mozgalm√°ra vonatkozik, mely hossz√ļ id√Ķn √°t tartotta v√©res terror alatt T√∂r√∂korsz√°got, s amelynek “dics√Ķs√©g√©t” sz√°mos zsid√≥ forr√°s k√∂nyveli el a zsid√≥s√°g sz√°m√°ra. Sabbattai Cevi mozgalm√°nak tov√°bbi magyarorsz√°gi vonatkoz√°sair√≥l √≠gy nyilatkozik a Zsid√≥ Lexikon:

“Szint√©n az √Ķ hat√°sa alatt √≠g√©nyelte a messi√°si szerepet mag√°nak az egyetlen magyarorsz√°gi √°lmessis√°s, Mordechai M√≥chiach Kismartonb√≥l, aki 1678 √©s 1683 k√∂z√∂tt tev√©kenykedett. √ē azt hirdette, hogy Sabbattai az igazi messi√°s volt s hogy √°tt√©r√©se csup√°n misztikus okokb√≥l t√∂rt√©nt s azonk√≠v√ľl, hogy nem halt meg, hanem vissza fog j√∂nni, aminek el√Ķjelei a vil√°gszerte v√©gbemen√Ķ zsid√≥√ľld√∂z√©sek.

M√≥chiach igen sok k√∂vet√Ķre tal√°lt Magyarorsz√°gon, Morva- √©s Csehorsz√°gban s ezt l√°tva, mag√°t a D√°vid t√∂rzs√©b√Ķl val√≥ messis√°snak deklar√°lta, mire az olasz zsid√≥k felk√©rt√©k, hogy j√∂jj√∂n k√∂z√©j√ľk. M√≥chiach meg is jelent It√°li√°ban s Reggio √©s Mantova zsid√≥s√°ga k√ľl√∂n√∂sen nagy √ľnnep√©lyess√©ggel fogadta, de az inkviz√≠ci√≥n√°l feljelentett√©k, amire m√Ľk√∂d√©se sz√≠nter√©t Csehorsz√°gba tette √°t, majd pedig Lengyelorsz√°gba, innen visszasodr√≥dott Pozsonyba, ahol 1729-ben meghalt.”
Ki volt az els√Ķ cionista?

A cionizmus k√∂vetkez√Ķ sz√°mottev√Ķ esem√©nye √©rdekes √©s jellemz√Ķ m√≥don az egyik legnagyobb, leg√©lesebben l√°t√≥ √©s tragikus sors√ļ magyar, dr. Ist√≥czy Gy√Ķz√Ķ, el√Ķbb f√Ķszolgab√≠r√≥, majd hossz√ļ √©veken √°t orsz√°ggy√Ľl√©si k√©pvisel√Ķ nev√©hez f√Ľz√Ķdik, akinek szem√©ly√©vel √©s √©letm√Ľv√©vel m√©g k√ľl√∂n kellene foglalkoznunk. Marschalk√≥ Lajos Orsz√°gh√≥d√≠t√≥k c. k√∂nyv√©ben olvassuk:



“A legnagyobb magyar l√°t√≥, Ist√≥czy Gy√Ķz√Ķ -- Herzl Tivadart megel√Ķzve, 1875. augusztus 23-√°n javaslatot ny√ļjtott be a magyar orsz√°ggy√Ľl√©shez ‘A zsid√≥ √°llam vissza√°ll√≠t√°sa’ c√≠m alatt. Ebben az ind√≠tv√°ny√°ban t√∂bbek k√∂z√∂tt a k√∂vetkez√Ķket mondja:

‘Az ezernyolcsz√°z √©vvel ezel√Ķtt feld√ļlt haz√°j√°b√≥l ki√Ľz√∂tt zsid√≥ n√©pnek v√©gre igazs√°g szolg√°ltass√©k, hogy annak h√Ķn szeretett eredeti haz√°ja Palesztina, kell√Ķleg megnagyobb√≠tva a magas porta souverainit√°sa alatt √°ll√≥ autonomtartom√°nyk√©nt, ak√°r pedig √∂n√°ll√≥ zsid√≥ √°llamk√©nt vissza√°ll√≠ttass√©k.’ (4)



Ist√≥czy Gy√Ķz√Ķ a t√∂rv√©nyjavaslat indokl√°s√°ban megjegyzi azt is, hogy nem ig√©nyli mag√°nak az eszme eredetis√©g√©t, amely Luthert√Ķl kezdve Fichteig s ett√Ķl Goldwin Smithig √©s a ‘Nineteenth Century’ c√≠m√Ľ angol foly√≥iratig mindenki agy√°ban megfordult: a zsid√≥s√°g √∂n√°ll√≥ √°llam√°nak vissza√°ll√≠t√°sa.” (5)



Azt hihetn√Ķk, hogy a mag√°t igazs√°gtalanul √ľld√∂z√∂ttnek h√≠resztel√Ķ zsid√≥s√°g kit√∂r√Ķ √∂r√∂mmel fogadta ezt a t√∂rv√©nyjavaslatot. Nem. S itt l√≥g√≥tt ki megint a l√≥l√°b! A zsid√≥s√°g sz√°m√°ra ugyanis a palesztinai leteleped√©s k√©rd√©se csak porhint√©s √©s fed√Ķakci√≥ a val√≥di, vil√°gh√≥d√≠t√≥ c√©ljaik rejt√©s√©re. Ez√©rt Ist√≥czy vad t√°mad√°sok c√©lpontja lett √©s t√∂rv√©nyjavaslat√°t megbuktatt√°k. Zsid√≥k √©s liber√°lis √ľgyn√∂keik buktatt√°k meg, Ist√≥czyt pedig mind a mai napig a vil√°g leggonoszabb ember√©nek r√°galmazz√°k.

Ennek ellen√©re √Ķ h√°rom √©vvel k√©s√Ķbb b√°tran ism√©t visszat√©r a k√©nyes t√©m√°ra, s err√Ķl az √ļjabb akci√≥j√°r√≥l Marschalk√≥n√°l a k√∂vetkez√Ķket olvassuk:



“Ist√≥czy Gy√Ķz√Ķ az els√Ķ magyar, aki Herzl Tivadart is megel√Ķzve, a k√©s√Ķbbi filocionista programot hirdeti √©s 1878. j√ļnius 24-√©n elmondott h√≠res ‘palesztinai besz√©d√©ben’ felveti a zsid√≥s√°g Palesztin√°ba val√≥ telep√≠t√©s√©nek eszm√©j√©t. Ebben a besz√©d√©ben a zsid√≥k√©rd√©st m√°r eur√≥pai, s√Ķt vil√°gpolitikai t√°vlatokba helyezi.



‘A kereszt√©ny Eur√≥p√°ban egyetlen idegenszer√Ľ elem van √©s az a zsid√≥s√°g. Alig szabadultak meg az eur√≥pai n√©pek az izl√°m hatalm√°t√≥l, most ism√©t a zsid√≥ n√©p az, amely l√°zas izgatotts√°ggal √©s ernyedetlen tev√©kenys√©ggel azon mer√©sz tervet er√Ķlk√∂dik megval√≥s√≠tani, hogy az eur√≥pai n√©pek felett az uralmat megszerezze √©s azokat rabig√°ba hajtsa.’ “ (7)



Ist√≥czy e h√≠res besz√©d√©ben statisztikai adatokat sorol fel, amelyekb√Ķl kit√Ľnik, hogy 1785-t√Ķl 1870-ig, teh√°t 85 √©v alatt a zsid√≥k l√©tsz√°ma megnyolcszoroz√≥dott √©s √°tlagban minden harminc √©vben megk√©tszerez√Ķdik. Itt eml√≠ti meg, hogy az 1869/70-iki n√©psz√°ml√°l√°s szerint m√°r 553,641 zsid√≥ √©l Nagy-Magyarorsz√°gon. Ezek k√∂z√ľl a k√∂z√∂s hadseregben mind√∂ssze 1,295 (0.234%) szolg√°l √©s a honv√©ds√©gben csup√°n 213 (0.038%). √ē az els√Ķ, aki a legvil√°gosabban l√°tja az orsz√°gh√≥d√≠t√°st, Magyarorsz√°g gyarmatos√≠t√°s√°t:



“A nemzsid√≥ lakoss√°g fogy√°sa -- mondja Ist√≥czy -- term√©szetszer√Ľ k√∂vetkezm√©nye annak, hogy az orsz√°g vagyona l√©p√©sr√Ķll√©p√©sre, fokr√≥l-fokra mindink√°bb kicsavartatik a mi kezeink k√∂z√ľl s ek√©ppen emberekben, √ļgy mint vagyonban, mind sz√Ľkebb k√∂rre szorulnak.”



Ist√≥czy Gy√Ķz√Ķ els√Ķk√©nt veszi √©szre, hogy nem antiszemitizmusr√≥l van itt sz√≥, hanem orsz√°gh√≥d√≠t√°sr√≥l. A magyar n√©p leig√°z√°s√°r√≥l. (..) √Čs azt bizony√≠tja, hogy a zsid√≥-magyar viszonylatnak egyetlen megold√°sa van: a zsid√≥ √°llam vissza√°ll√≠t√°sa Paleszt√≠n√°ban. H√≠res, de meghallgatatlan besz√©de v√©g√©n Ist√≥czy arra k√©rte a magyar korm√°nyt, hogy ha valamilyen megbesz√©l√©sen felvet√Ķdne a zsid√≥ √°llam fel√°ll√≠t√°s√°nak terve, azt ne ellenezze. Trefort √Āgoston vall√°s- √©s k√∂zoktat√°s√ľgyi miniszter ezt v√°laszolta:



“Sajn√°lom, hogy a H√°zban olyan doctrin√°kat fejtegetnek, amelyek a H√°z humanit√°rius szellem√©vel ellenkeznek!” (8)



Ist√≥czy Gy√Ķz√Ķ nem kisebb√≠ti, nem akarja megal√°zni, gy√Ľl√∂lni a zsid√≥s√°got, b√°r l√°tja a vesz√©lyt, az orsz√°gh√≥d√≠t√≥ akaratot, amelyet m√°r Kossuth is l√°tott. Hat√°rozottan lesz√∂gezi -- √≠rja Bosny√°k Z. -- hogy a zsid√≥k√©rd√©st nem vall√°si, felekezeti, hanem k√∂zgazdas√°gi, politikai, m√°ssz√≥val hatalmi k√©rd√©snek tekinti, minthogy a zsid√≥s√°g is k√ľl√∂n t√°rsadalmi kaszt.” (Marschalk√≥)

Hajsz√°lnyira ugyanezt hirdette Herzl Tivadar is 19 √©vvel k√©s√Ķbb, 1897-t√Ķl kezdve. De ism√©t misztikus m√≥d√≥n Herzl ajk√°r√≥l a palesztinai telep√≠t√©s gondolata egyszerre megsz√ľnt ellenkezni a “humanit√°rius szellemmel.” Mi√©rt?

Dr. Ist√≥czy Gy√Ķz√Ķ orsz√°ggy√Ľl√©si k√©pvisel√Ķ e fenti, m√°sodik k√≠s√©rlete ut√°n n√©gy √©vvel m√©g egy harmadik pr√≥b√°lkoz√°st is tesz. 1882. j√ļnius 9-√©n √ļjra felsz√≥lal:



“A k√ľl√∂nleges nemzeti vall√°ssal b√≠r√≥ zsid√≥ n√©pfaj az eur√≥pai √°llamok kebel√©ben politikai hatalmat √©spedig nemzetk√∂zi politikai hatalmat k√©pez √©s mint ilyen, √°llamot akar alkotni f√∂ldrajzi hat√°rok n√©lk√ľl. Egyetlen megold√°s a zsid√≥k Palesztin√°ba val√≥ telep√≠t√©se.” (9)

√Ām a zsid√≥knak ism√©t nem kellett a palesztinai leteleped√©s! Pedig Ist√≥czy m√°r a fell√©p√©se elej√©n, az 1875. √°prilis 8-i k√©pvisel√Ķh√°zi felsz√≥lal√°s√°ban is k√∂vetelte a korm√°nyt√≥l a Gal√≠ci√°b√≥l val√≥ f√©kn√©lk√ľli be√∂z√∂nl√©s szab√°lyoz√°s√°t. Akkor b√°r√≥ Wenckheim B√©la minisztereln√∂k v√°laszk√©ppen kijelentette, hogy a korm√°ny “zsid√≥k√©rd√©st nem ismer, mert nem v√©thet a civiliz√°ci√≥ √©s humanizmus ellen.” Ist√≥czy akkor a k√∂vetkez√Ķ szavakkal vette tudom√°sul ezt a magyar minisztereln√∂ki v√°laszt:



“Elj√∂vend az id√Ķ √©s pedig hamar√°bb, mint sokan gondoln√°k, amid√Ķn elveim nem fognak a puszta √°br√°ndok sor√°ba utaltatni, s adja a Gondvisel√©s, hogy ez ne t√∂rt√©nj√©k akkor, amid√Ķn a k√©nyszer√Ľ viszonyok a ‘k√©s√Ķ’ jelz√Ķt fogj√°k a felriadt nemzsid√≥ elemeknek ki√°ltani. Ellenkez√Ķ esetben pedig legyek √©n e tekintetben Magyarorsz√°g Cassandr√°ja.” (9)



Dr. Ist√≥czy Gy√Ķz√Ķ val√≥ban Magyarorsz√°g Cassandr√°ja lett, mert minden j√≥slata f√©lelmetesen megval√≥sult. S akkor m√°r val√≥ban k√©s√Ķ volt.

Ist√≥czyn√°l mer√ľl fel el√Ķsz√∂r a l√°t√≥ √©s rosszat sejt√Ķ magyarok nagy politikai v√≠zi√≥ja, amelynek egyetlen c√©lja: haz√°t adni egy haz√°tlan n√©pnek. K√≠s√©rteties, hogy a zsid√≥s√°gnak ez a magyarrendszer√Ľ haz√°hoz seg√≠t√©se k√©s√Ķbb t√∂k√©letesen egybehangzik a budapesti sz√ľlet√©s√Ľ Herzl Tivadar cionista tanaival. Proh√°szka Ottok√°r, G√∂mb√∂s Gyula, Sz√°lasi Ferenc √©s az angol Arthur James Balfour nyilatkozatai ugyanazt hangoztatj√°k, amit a cionista Herzl Tivadar.

Nem “antiszemit√°k” voltak az akkori magyar vezet√Ķk, mint ahogy Balfour sem volt az, hanem zsid√≥ gyarmatos√≠t√°sra √≠t√©lt magyar n√©p√ľknek √©s zsid√≥k √°ltal val√≥ elfoglal√°sra rendelt magyar haz√°juknak magukra hagyott v√©delmez√Ķi. √Čs Proh√°szka belv√°rosi szobr√°t led√∂nt√∂tt√©k, G√∂mb√∂s√©t felrobbantott√°k, Sz√°lasit pedig felakasztott√°k. Herzl azonban nemzetk√∂zi h√Ķs. MI√ČRT?

Herzlnek ma d√≠szs√≠rhelye van Izraelben, Ist√≥czy Gy√Ķz√Ķt pedig a Zsid√≥ Lexikon is hal√°lra gyal√°zza √©s r√°galmazza. Ennek csak egyetlen oka lehet: Herzl cionizmusa csak l√°tszatra azonos Ist√≥czy, Proh√°szka √©s a t√∂bbiek tan√°val, mert a palesztinai letelep√≠t√©s a val√≥s√°gban csak porhint√Ķ, l√°tszatakci√≥.
Az “anticionizmus” √©brentart√°sa

A cionizmussal p√°rhuzamosan a zsid√≥s√°g nagy gonddal tart √©bren egy √ļgynevezett “anticionista” mozgalmat is. A Zsid√≥ Lexikonban k√ľl√∂n hossz√ļ cikk tal√°lhat√≥ “Anticionizmus” c√≠men, amely azonban oly hallatlan ravaszs√°ggal √©s √ľgyesen van megfoglamazva, hogy aki nem tud a sorok k√∂z√∂tt olvasni √©s nem ismeri a t√∂rt√©nelmi val√≥s√°got, majdnem meggy√Ķz√Ķnek tal√°lja a sz√∂veget:

“Anticionizmus alatt azon t√∂rekv√©seket √©rtj√ľk, amelyek ak√°r a zsid√≥s√°gon bel√ľl, ak√°r k√≠v√ľle a cionizmus alapeszm√©je, vagy politikai megval√≥sul√°sa ellen ir√°nyulnak. A zsid√≥s√°gon bel√ľl t√∂bb r√©szre tagol√≥dik az anticionizmus. Az asszimil√°nsok √©s a zsid√≥ misszi√≥sgondolat h√≠vei szerint a cionizmus megakad√°lyozza a zsid√≥s√°got abban, hogy egy szabad, egyetemes, tiszt√°n vall√°si k√∂z√∂ss√©gg√© fejl√Ķdj√©k...” /Zsid√≥ Lexikon/



K√∂z√∂ns√©ges emberi nyelven ez annyit jelent, hogy akkor egy saj√°t szuver√©n orsz√°g hat√°rai k√∂z√∂tt √©l√Ķ nemzet nem fejl√Ķdhet szabadon tiszt√°n vall√°si k√∂z√∂ss√©gg√©. Ez az √°ll√≠t√°s nyilv√°nval√≥an hamis. De a Zsid√≥ Lexikon √ľgyesen k√∂zbesz√ļrta az “egyetemes” jelz√Ķt is. S ez az “egyetemess√©g” √°rulja el, hogy jobb a zsid√≥knak -- nem “sz√©tsz√≥rva”, mert ez a sz√≥ szemantikailag √ļgynevezett “terhelt min√Ķs√≠t√©s” (10) - hanem a vil√°gegyetem nemzeteinek h√°t√°n √©l√Ķsk√∂dve √©lvezni azok folytonos megk√°ros√≠t√°s√°t. Amikor pedig Herzlnek √©s Nordaunak a titkos t√°rgyal√°saikon siker√ľlt d√ļsgazdag hitsorsosaikat arr√≥l meggy√Ķzni√∂k, hogy ez a vil√°guralom az √Ķ l√°tszat-telep√≠t√©s√ľk seg√≠ts√©g√©vel m√©g k√∂nnyebben megval√≥s√≠that√≥, akkor l√©tes√ľlhetett az els√Ķ palesztiani bank, a Zsid√≥ Gyarmati Hitelint√©zet.

“... m√°sr√©szt pedig vesz√©lyezteti a zsid√≥s√°g √°llampolg√°ri jogait, amelyeket az emancip√°ci√≥ √≥ta √©ppen nemzeti rem√©nyeink felad√°s√°val v√≠vott ki.” /Zs. L./



Ez k√©tszeres hazugs√°g: 1) Ha egy orsz√°gb√≥l egyesek vagy t√∂megek kiv√°ndorolnak, akkor ez a kiv√°ndorl√°s az otthonmaradottak √°llampolg√°ri jogait a legcsek√©lyebb m√©rt√©kben sem vesz√©lyezteti. - 2) A zsid√≥k emancip√°ci√≥j√°nak, vagyis az √°llampolg√°ri jogok teljes megad√°s√°nak a legt√°volabbi m√©rt√©kben sem volt felt√©tele az, hogy mondjanak le a Magyarorsz√°gr√≥l val√≥ tov√°bbv√°ndorl√°sr√≥l. S√Ķt, mint l√°tjuk a zsid√≥s√°g magyarorsz√°gi t√∂rt√©net√©nek fejezet√©ben, a magyar hat√≥s√°gok egy√°ltal√°n semmif√©le felt√©telt nem szabtak a zsid√≥k emancip√°ci√≥j√°hoz. Na√≠vit√°sukban csak rem√©lt√©k, hogy az emancip√°ci√≥ √°ltal “term√©szetszer√Ľleg” j√≥ √°llampolg√°rokat fognak nyerni a zsid√≥kban...

“Az asszimil√°ci√≥s zsid√≥s√°g szervezetei √©s sajt√≥ja minden orsz√°gban ez√©rt folytatnak √©les harcot a cionizmus ellen (n√°lunk az Egyenl√Ķs√©g), b√°r az ut√≥bbi id√Ķben enyh√ľlt a harc √©s a cionizmus politikai sikerei valamelyes k√∂zeled√©st teremtettek legal√°bbis gyakorlati ter√ľleten.”/Zs.L./



Az “√©les harcra” az √Ķszinte magyar√°zatot term√©szetesen nem a Zsid√≥ Lexikon fenti, hanem a “Cion B√∂lcsek Jegyz√Ķk√∂nyvei” adja meg, amely szerint “azok k√∂z√∂tt, akik t√°mad√°sokat int√©znek ellen√ľnk, mi √°ltalunk l√©tes√≠tett sajt√≥szervek is lesznek, ezek azonban csakis olyan pontokat fognak t√°madni, amelyeknek m√≥dos√≠t√°s√°t el√Ķre elhat√°roztuk”. - A cionizmus pedig egyike a legrugalmasabb zsid√≥ vil√°gv√°llalkoz√°soknak, amelynek taktik√°j√°t a cionista kongresszusok √©vr√Ķl √©vre m√≥dos√≠tj√°k.

“Az anticionizmus legf√Ķbb t√°masza az ortodoxia egy r√©sze, amely a hagyom√°nyokat f√©lti a cionizmust√≥l s ha sz√≠vesen l√°tja is a zsid√≥s√°g viszszat√©r√©s√©t az Isten √°ltal meg√≠g√©rt orsz√°gba, de csak abban az esetben, ha ez a visszat√©r√©s nem politikai eszk√∂z√∂kkel, hanem a Messi√°s √ļtj√°n k√∂vetkezik be.” /Zs.L./

Tal√°n az √Ķszinte zsid√≥k, akik l√°tj√°k az “aranyborj√ļ”, a “Mammon” vesz√©ly√©t a mai zsid√≥s√°gra, szeretn√©k azt m√≥zesiv√© tiszt√≠tani √©s elmaradott na√≠vit√°sukban -- m√©g mindig a Messi√°st v√°rj√°k.

“Vannak azut√°n csoportok, amelyek az√©rt fordulnak a cionizmus ellen, mert meggy√Ķz√Ķd√©s√ľk, hogy a zsid√≥s√°g csup√°n a diaszp√≥r√°kban biztos√≠thatja tov√°bbi exisztenci√°j√°t.” /Zs.L./



Ezek az √©l√Ķsk√∂d√Ķ pi√≥c√°k, akik nem bolondok a K√°rp√°tmedence, Amerika √©s Nyugat-Eur√≥pa h√ļsosfaz√©kjait Palesztina homokbuck√°i√©rt odahagyni. Mi√≥ta azonban meg√©rtett√©k, hogy a palesztinai letelep√ľl√©s csak figyelemelterel√Ķ akci√≥, doll√°rmilli√°rdjaikkal √©ppen √Ķk tartj√°k fenn √©s 50 sz√°zal√©kban igazgatj√°k a mai cionista mozgalmat, - mindamellett, hogy a saj√°t haszn√°latukra “anticionist√°k” maradnak.

“M√°sok reakci√≥s-romantikus nemzeti mozgalmat l√°tnak a cionizmusban s ez√©rt √≠t√©lik el.” /Zs.L./



Az 1929-ben megjelent Zsid√≥ Lexikonnak ez a mondata ma m√°r idej√©t m√ļlta. Ma m√°r megval√≥sult Izrael √°llama √©s a zsid√≥k mai jelszava: “Az anticionizmus egyenl√Ķ az antiszemitizmussal!” - Ezek ut√°n azonban egy igen √©rdekes √©s szemkinyit√≥ r√©sz k√∂vetkezik a Zsid√≥ Lexikonban:

“Leghevesebb ellenz√Ķi a cionizmusnak a zsid√≥ kommunist√°k. Oroszorsz√°gban a kommunista p√°rt zsid√≥ szekci√≥ja rendszeres cionista√ľld√∂z√©st szervezett s m√°r eddig is nagyon sok cionist√°t sz√°m√Ľzetett Szib√©ri√°ba.”/Zs.L./



A kommunizmusnak ny√≠ltan bevallott c√©lja a vil√°gh√≥d√≠t√°s. Ez m√°r √∂nmag√°ban megk√∂veteli, hogy a vil√°gon minden√ľtt legyenek elhelyezett √ľgyn√∂kei. Mindenfajta helyi t√∂m√∂r√ľl√©s gondolata eleve ellenkezik a kommunizmus c√©ljaival. M√°sr√©szt a vil√°gzsid√≥s√°g vezet√Ķ r√©tegei nem k√∂thett√©k a tanulatlan √©s elmaradott oroszorsz√°gi zsid√≥k milli√≥inak orr√°ra azt, hogy a palesztinai t√∂m√∂r√≠t√©s csak √ľr√ľgy, ann√°l is kev√©sb√©, mert pont ezeket az oroszorsz√°gi zsid√≥ t√∂megeket akart√°k els√Ķsorban Palesztin√°ba vinni m√°r Herzl idej√©t√Ķl kezdve. Vagyis, itt csak egyszer√Ľ bels√Ķ √©rdek√ľtk√∂z√©sr√Ķl van sz√≥ a zsid√≥s√°g kebel√©n bel√ľl, m√°sr√©szt azonban az √Ķ sz√°mukra is kit√Ľn√Ķ propagandaanyag az oroszorsz√°gi zsid√≥s√°g √ľld√∂z√©s√©nek rekl√°moz√°sa, mert ezzel is bek√∂thetik a vil√°g szem√©t, s√Ķt a szenved√©seik ir√°nti szimp√°ti√°t is t√°pl√°lj√°k.

A “C.B. Jegyz√Ķk√∂nyvei” nyiltan kijelentik, hogy a zsid√≥k nem haboznak m√©g saj√°tmaguk √≠rt√°s√°t√≥l sem, ha magasabb √©rdekeik ezt √ļgy k√≠v√°nj√°k. A g√≥j√°llamokra megmondja, hogy “az √Ķ antiszemitizmusukra ugyanis elengedhetetlen√ľl sz√ľks√©g√ľnk van az als√≥bb r√©tegekhez tartoz√≥ testv√©reink k√©zbentart√°s√°hoz.”

Az 1962-es kommunista kiad√°s√ļ √öj Magyar Lexikon (I.k.451) v√©lem√©nye szerint:

“A cionizmus nacionalista √©rzelmek felsz√≠t√°s√°val az ‘egys√©ges zsid√≥ nemzet’ √©s ezen bel√ľl az oszt√°lyok egy√ľttm√Ľk√∂d√©s√©t hirdet√Ķ propagand√°j√°val elvonja a zsid√≥ dolgoz√≥ t√∂megek figyelm√©t az oszt√°lyharct√≥l, √©s ugyanakkor szembe√°ll√≠tja √Ķket a nemzsid√≥ dolgoz√≥kkal. A cionizmus egyre ink√°bb az USA vezet√Ķ k√∂reinek ir√°ny√≠t√°sa al√° ker√ľlt.”



A Zsid√≥ Lexikon a tov√°bbiakban a nemzsid√≥k anticionizmus√°t ismerteti, term√©szetesen a zsid√≥s√°g szempontj√°b√≥l. Megeml√≠ti a Vatik√°nt, amelynek felr√≥ja, hogy “sok√°ig kimondottan anticionista magatart√°st tan√ļs√≠tott”, √©s sz√≥v√°teszi, hogy “a p√°pa 1924. m√°jus 29-√©n kiadott egy bull√°t, amelyben azt az √≥haj√°t fejezi ki, hogy a Palesztina-k√©rd√©st az √∂sszkereszt√©nys√©g √©rdekeinek figyelembev√©tel√©vel oldj√°k meg” s hozz√°teszi, hogy a zsid√≥k ezt az √≥hajt ‘m√©lt√°nyolj√°k’.



[Te jó ég, hol tartunk már azóta!?... TJ]



A “francia imperialist√°k” √©s a “fasiszta Olaszorsz√°g” megdorg√°l√°sa ut√°n m√©g megd√≠cs√©ri a “hivatalos Franciaorsz√°got” - (nesze neked, Trianon!) - mert a francia k√∂zt√°rsas√°gi eln√∂k 1925-ben elfogadta a “Comit√© France Palestine” v√©dn√∂ks√©g√©t.

V√©g√ľl m√©g er√Ķs megrov√°sban r√©szes√ľlnek a palesztinai arabok (akik m√°r akkor is √ļtjukban √°lltak a zsid√≥knak) √©s a Zsid√≥ Lexikon cikke ezzel a sokatmond√≥ mondattal fejez√Ķdik be:



“Meg kell eml√©kezn√ľnk m√©g minden orsz√°g antiszemit√°j√°r√≥l, akiknek anticionizmusa abb√≥l a fantasztikus aggodalomb√≥l ered, hogy a zsid√≥k vil√°guralomra t√∂rekszenek s ennek k√∂zpontj√°v√° Palesztin√°t akarj√°k berendezni.” +++ /Zsid√≥ Lexikon/





Jegyzetek:



(1) √Črdekes, hogy a Zsid√≥ Lexikon m√°r 1929-ben haszn√°lja “Krisztus el√Ķtt” √©s “Krisztus ut√°n” helyett az “id√Ķsz√°m√≠t√°s el√Ķtt val√≥” kifejez√©st, ami azonos a k√∂zismert kommunista “i.e.” √©s “i.u.” r√∂vid√≠t√©sekkel, - csak ne kelljen a “Krisztus” sz√≥t le√≠rni. Vagyis, ez sem kommunista, hanem zsid√≥ tal√°lm√°ny √©s utas√≠t√°s.

(2) J. Fitzgerald Lee: ‘The great migration’, London -New York - Melbourne, 1951/170.old.)

(3)‘Jerusalem’, London, Hoder and Stoughton, 1907, 261.old.

(4) Ist√≥czy Gy√Ķz√Ķ orsz√°ggy√Ľl√©si besz√©dei, ind√≠tv√°nyai √©s t√∂rv√©nyjavaslatai, 1872-1896)

(5) Marschalkó Lajos: Országhódítók

(6) Bosny√°k Zolt√°n: Ist√≥czy Gy√Ķz√Ķ √©lete √©s k√ľzdelmei - Schwendtner Frigyes kiad√°sa

(7) Vagyis a palesztinai letelepedés gondolatát 1878-ban még el lehetett vetni azzal, hogy ellenkezik a humanitárius szellemmel! A magyar nemzet humanitárius igényei viszont nem foglalkoztatták Trefort minisztert.

(8) Bosny√°k Z. /u.o./

(9) Bosny√°k Z. /u.o./

(10) A “sz√©tsz√≥rts√°g” (diaszp√≥ra) kifejez√©s a puszta t√©ny tetej√©be a sajn√°lkoz√°s √©s m√©lt√°nytalans√°g “terhelt min√Ķs√≠t√©s√©t” helyezi. De t√©nyk√©nt sem igaz a sz√©tsz√≥rts√°g, mert a zsid√≥kat senki sem “sz√≥rja”, √Ķk nagyon is saj√°tmagukt√≥l sz√©lednek szertesz√©t a vil√°gban.

Link

HozzŠszůlŠsok


#1 | Bulcsu - 2013. Šprilis 30. 12:38:38
√Ėsszer√∂ffen√©sre tudatos√≠t√°s? "√ēk tudj√°k, hogy mi tudjuk, hogy √Ķk tudj√°k, hogy mi tudjuk!"
#2 | Holdas - 2013. Šprilis 30. 15:02:50
Ez olyan mikor OV. Aszondja én Magyarország minisztere vagyok ?
#3 | gabi - 2013. Šprilis 30. 15:20:41
A “sz√©tsz√≥rts√°g” (diaszp√≥ra) kifejez√©s lassan r√°nk lesz igaz, addig f√©szkel√Ķdnek a tetvek.
#4 | Gutai Zub - 2013. Šprilis 30. 17:20:32
A nagy Paradoxon

M√°r a legkor√°bbi kezdetek √≥ta, a perzsa kir√°ly C√≠rus seg√≠tette p√©nzzel √©s katon√°kkal, hogy Ezsdr√°s √©s Neh√©mi√°s r√°k√©nyszer√≠tse kirekeszt√Ķ t√∂rv√©nyeit, tanait, j√ļda t√∂rzs√©re, megalkotva a zsid√≥s√°got.
Az√≥ta egyfolyt√°ban √©s folyamatosan, a zsid√≥k nem a g√≥jok ellen harcolnak, hanem a zsid√≥k √©s a g√≥jok vezet√Ķi harcolnak a g√≥jok ellen.
Az angol, amerikai vezet√Ķk k√ľl√∂n√∂sen, de a t√∂bbi is, sajnos a magyarokat is bele√©rtve, a saj√°t n√©p√ľk √©rdekeit figyelmen kiv√ľl hagyva, a zsid√≥kat p√°rtolj√°k.
A cionizmus mellett ma is ott vannak a zsid√≥k √©s a g√≥j vezet√Ķk(n√©h√°ny hasznos idi√≥t√°val), szemben vel√ľk az elh√ľlyitett t√∂megek......
#5 | satu - 2013. mŠjus 01. 08:04:35
Még egy érdekesség:

"Az ‘antiszemita’ Szt√°lin v√©lem√©nye az antiszemitizmusr√≥l

1931. janu√°r 12-√©n Szt√°lin √≠gy nyilatkozott az amerikai Jewish Telegraphic Agency /JTA/ √ļjs√°g√≠r√≥j√°nak:

„V√°laszolva a k√©rd√©seikre: a nemzeti-faji sovinizmus a kannibalizmus korszak√°b√≥l fennmaradt embergy√Ľl√∂l√Ķ jelleg√Ľ hagyom√°ny. Az antiszemitizmus, a kannibalizmusnak egyik legsz√©ls√Ķs√©gesebb √©s legvesz√©lyesebb form√°ja, √©s ez a fajv√©delmi sovinizmus. Az antiszemitizmus, mint vill√°mh√°r√≠t√≥ eszk√∂z el√Ķny√∂s, mert eltereli a kapitalizmusr√≥l a munk√°ss√°g √ľt√©seit. Az antiszemitizmus vesz√©lyes, mert a munk√°ss√°got a helyes √ļt helyett a dzsungel hamis √ļtj√°ra t√©r√≠ti. Ez√©rt a kommunist√°k, a meggy√Ķz√Ķd√©ses internacionalist√°k az antiszemitizmusnak csak kiengesztelhetetlen √©s kem√©ny ellens√©gei lehetnek. A Szovjetuni√≥ban el√≠t√©lik az antiszemitizmust, mint a szovjetrendszer legkomolyabb ellens√©g√©t. A Szovjetuni√≥ t√∂rv√©nyei szerint az akt√≠v antiszemit√°kat hal√°llal b√ľntetik."... mondta ezt a szefard zsid√≥ Sztalin....

http://www.hazank...jun_8.html
#6 | Gutai Zub - 2013. mŠjus 01. 09:01:33
Sztálin és a cionizmus

A jaltai konferenci√°r√≥l kisziv√°rgott egy √©rdekes p√°rbesz√©d, amely Szt√°lin √©s Roosevelt k√∂z√∂tt zajlott le a zsid√≥ k√©rd√©sr√Ķl:
Szt√°lin. " A zsid√≥ k√©rd√©s egy nagyon probl√©m√°s dolog, mi is pr√≥b√°ltunk egy ter√ľletet adni nekik Birobidzs√°nban, de a zsid√≥k n√©h√°ny √©vi tart√≥zkod√°s ut√°n, megint sz√©tsz√©ledtek a v√°rosokban."
Roosevelt erre odafordult Szt√°linhoz, √©s sz√°m√°ra term√©szetes m√≥don, mintha egy el√Ķkel√Ķ klub tags√°g√°r√≥l besz√©lne, √©s term√©szetesen ebbe Szt√°lin is beletartozna, megk√©rdezte:
"√Čn cionista vagyok, √©s √∂n marsall Szt√°lin?"

Ekkor a valamikor Koba n√©vre hallgat√≥ postarabl√≥, dzsugasvili, diplomatikusabb v√°laszt adott, mint a m√°r gyenge elm√©j√Ľ Roosevelt vagy a r√©szeges Churchill:
"Lényegében cionista vagyok, de a problémákat is ismerem"

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.