Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Vásárhelyi: a Kádár-korból ered a mai cigánygyûlölet


A Kádár-korban is voltak közvéleménykutatások, amelyek eredményei többnyire hitelesek. A társadalmi hangulat romlása elõrejelezte a rendszerváltást is. Villáminterjú Vásárhelyi Máriával.
Vásárhelyi: a Kádár-korból ered a mai cigánygyûlölet

A hĂ©ten jelentettĂ©k be, hogy kutathatĂłvá tette az 1969-ben alakult, a Kádár-rendszerben pártállami irányĂ­tás alatt mĂ»ködött, majd 1991-ben jogutĂłd nĂ©lkĂĽl megszĂ»nt TömegkommunikáciĂłs KutatĂłközpont (TK) iratanyagát a NyĂ­lt Társadalom ArchĂ­vum (OSA). A TK egykori munkatársa, Vásárhelyi Mária – akinek döntõ szerepe volt, hogy az OSA-hoz kerĂĽlhetett az anyag - felbecsĂĽlhetetlen törtĂ©neti Ă©rtĂ©knek nevezte az egykori kutatási adatokat, mert szerinte a mai társadalmi reflexiĂłkat is jobban meg lehet Ă©rteni a hetvenes-nyolcvanas Ă©vek kutatási eredmĂ©nyeibõl kiindulva. A TK szerepĂ©rõl, az adatok hitelessĂ©gĂ©rõl kĂ©rdeztĂĽk a szociolĂłgust.

Mennyire megbízhatóak a Kádár-korban készült közvélemény-kutatások? Mennyire kozmetikázta a pártállam az eredményeket?

Voltak tabutĂ©mák, amikrõl egyáltalán nem kĂ©szĂĽltek közvĂ©lemĂ©ny-kutatások. Ilyen volt pĂ©ldául az antiszemitizmus, amirõl 1989 elõtt egyáltalán nem kĂ©szĂĽlt kutatás. De ilyen tabu volt az ország politikai Ă©s katonai szövetsĂ©geinek kĂ©rdĂ©se, a proletárdiktatĂşra, az egypártrendszer megĂ­tĂ©lĂ©se. MinĂ©l inkább autoriter egy társadalom, annál több a tabutĂ©ma. Mi kutatĂłk is tisztában voltunk, melyek azok a kĂ©rdĂ©sek, amelyekrõl az emberek õszintĂ©n elmondják a vĂ©lemĂ©nyĂĽket – ilyen volt, mondjuk, a szemĂ©lyes gazdasági helyzetĂĽkre irányulĂł kĂ©rdĂ©s -, Ă©s melyek azok, amikrõl, bár vĂ©gezhetĂĽnk kutatásokat, de erõsen kĂ©tsĂ©ges, hogy valĂłs eredmĂ©nyeket kapunk. 1956-rĂłl pĂ©ldául volt nĂ©hány kutatás, de nyilvánvalĂł, hogy nem az õszinte vĂ©lemĂ©nyĂĽket mondták el ezekben az emberek, hanem azt, amirõl azt gondolták, nyilvánosan vállalhatĂł.

1956 is tabu volt a rendszerváltásig. Ennek ellenére készült közvélemény-kutatás e kérdésben?

Igen, ha nem is önállĂł kutatás, de más vizsgálatokba - pĂ©ldául a törtĂ©nelemi tudattal összefĂĽggõ kutatásba - „be-becsĂşszott” 56-rĂłl egy-kĂ©t kĂ©rdĂ©s. Világos volt számunkra, hogy ezekbõl nem sokat lehetett megtudni az emberek valĂłdi vĂ©lemĂ©nyĂ©rõl. A TK által vizsgált tĂ©mák 80-85 százalĂ©ka olyan volt, amirõl azt gondoltuk, az emberek nem Ă©rzik Ăşgy, hogy rejtõzködniĂĽk kellene. Azaz nem mondhatĂł el az, amit a TK szerepĂ©rõl szĂłlĂł konferencia cĂ­me sugall, hogy az emberek – ilyen Ă©rtelemben - hazudtak volna a Kádár-korban. A vizsgálatok jĂłrĂ©szt hiteles kĂ©pet adtak a társadalom attitĂ»djeirõl, gondolatairĂłl.

A vizsgálatok eredményei megjelentek a televízióban, a napilapokban?

Nem. Ezeknek a kutatásoknak egy belsõ nyilvánossága volt csupán. A TK-nak voltak mindenfĂ©le kiadványai, ezekben jelentek meg az eredmĂ©nyek. Könyvárusi, Ăşjságárusi forgalomba nem kerĂĽltek soha. Egy szĂ»k szakmai nyilvánosság számára voltak hozzáfĂ©rhetõk a jelentĂ©sek. De voltak olyanok is – kĂĽlönösen a 70-es Ă©vekben – amiket mĂ©g ennĂ©l is szĂ»kebb csoport, 10-12 ember kapott csak meg.

Gondolom, az MSZMP legfelsõbb körei…

Igen, a párt legfelsõ vezetése, illetve a rádió és televízió irányítói.

Emlékszik valamilyen botrányt okozó jelentésre?

Mi kutatók egyfajta búrában dolgoztunk. Biztos volt sok botrányos ügy, de ezeket a vezetõink nem közvetítették nekünk, hozzánk nem jutott le ezekbõl semmi. Nekünk megadták a témákat, mi onnantól fogva szabad kezet kaptunk módszertanilag is és tartalmilag is. Hogy aztán az elvtársak mit olvastak, mit értettek meg az anyagainkból, azt nem tudom.

A TK-ról szóló konferencián bemutatott, korabeli közvéleménykutatásokból az derült ki, hogy a Kádár-kori társadalom attitûdjei több témában is nagyon hasonlóak a mai társadalom attitûdjeihez. Nem változott semmi a rendszerváltással?

A rendszerváltással meg lehetett változtatni a gazdasági Ă©s a politikai berendezkedĂ©st, de az emberek fejĂ©t nem lehetett kicserĂ©lni. A magatartásminták, Ă©rtĂ©krendek nagyon mĂ©lyen beĂ­vĂłdtak az emberekbe, ezek nem tudtak megváltozni, vagy ellentĂ©tes irányba fordulni. Ez egyĂ©bkĂ©nt a mai társadalmi viszonyainkra is kivetĂĽlõ problĂ©ma. A „legvidámabb barakkban” az emberek nem Ă©reztĂ©k olyan rosszul magukat, legalábbis a 80-as Ă©vek közepĂ©ig. Az emberek sokasága a rendszerváltást Ăşgy Ă©lte meg, hogy nagyon sokat vesztett, elvesztette a biztonságát, perspektĂ­váit, miközben nagyon keveset nyert. Ennek ellenkezõjĂ©rõl nem fogja õket senki meggyõzni. EgyĂ©bkĂ©nt a felmĂ©rĂ©sek azt mutatják, hogy 1985-tõl folyamatosan gyorsulĂł ĂĽtemben romlott az ország gazdasági helyzetĂ©nek társadalmi megĂ­tĂ©lĂ©se. Ebben nyilván közrejátszott az is, hogy akkor az informáciĂł már szabadabban áramolhatott az országba Ă©s a magyar állampolgárok is szabadabban mondhattak vĂ©lemĂ©nyt. TĂ©ny, hogy 1988-ra a politikai változást követelõk aránya már majdnem elĂ©rte a 70 százalĂ©kot.

A cigányellenességrõl eddig azt hallottuk, hogy kevésbé jelent meg a mindennapokban, hiszen akkor mindenkinek volt munkája, kisebb volt az egyenlõtlenség, a cigány emberekkel együtt jártak a gyárba a többségi társdalom tagjai. Az adataik viszont azt mutatták be, hogy igenis létezett, és nem sokkal volt kisebb a romák általi ellenszenv, mint ma. Mi ennek az oka?

A mai cigánygyûlölet gyökerei ott vannak a Kádár-rendszerben, ez nem a rendszerváltás terméke. Akkor is, ha látszólag nem voltak ilyen súlyos konfliktusok. A rendszerváltás környékén megszûnõ másfél millió munkahely a legsúlyosabban a képzetlen romákat érintette, s ez kiélezte, felszínre hozta a problémákat, a cigánygyûlöletet is. A roma emberekkel kapcsolatos elõítéletek már egy 1989-es kutatásban is nagyjából ugyanolyan mértékben léteztek, mint manapság.

Az is kiderĂĽlt, hogy nagyjábĂłl hasonlĂłan Ă­tĂ©ltĂ©k meg a magyar törtĂ©nelmi szemĂ©lyisĂ©geket – köztĂĽk Kádár Jánost, Horthy MiklĂłst, Rákosi Mátyást - a 70-80-as Ă©vekben, mint ma, amikor azĂ©rt sokkal több informáciĂł áll rendelkezĂ©sre arrĂłl, miket tettek az emlĂ­tett országvezetõk.

Talán most Ă©rzĂ©kelni egy generáciĂłváltást ez ĂĽgyben, a rendszerváltás után szĂĽletettek vĂ©lemĂ©nye mintha megváltozna KádárrĂłl. De alapvetõen a fiatalok a szĂĽleik elbeszĂ©lĂ©se alapján alakĂ­tják ki vĂ©lemĂ©nyĂĽket az elmĂşlt rendszerrõl. Ezekben a pozitĂ­vumokat egyre jobban felnagyĂ­tják szĂĽlõk, a negatĂ­vumok pedig egyre inkább elhomályosodnak. „Akkor bezzeg volt munkám”, ”akkor bezzeg jutottunk 5-rõl a 6-ra” – hallják. A törtĂ©nelem nem fontos a közbeszĂ©dben. Az oktatással is komoly problĂ©ma van e tekintetben. Több hiteles informáciĂłval kellene ellátni a fiatalokat, hogy megĂ©rtsĂ©k, milyen is volt a Kádár-rendszer.

A Horthy-korról alkotott képet viszont most felülrõl, állami szintrõl próbálják átalakítani. Sikerülhet ez?

Én úgy látom, és a kutatások azt mutatják, hogy nincs olyan átütõ hatása a Horthy-kultusz mesterséges újraélesztésének, mint gondolják. Egyrészt még sokan élnek a Horthy-rendszer tanúi közül, és õk még emlékeznek arra, hogy az emberek többsége óriási nyomorúságban élt akkoriban. Ezt sokan hallják még akár elsõ kézbõl, vagy a szüleiktõl, akik a saját szüleiktõl hallották. Ez a hatás mindig fontosabb, mint az ideológiai agymosás. Az a véleményem, hogy bár nagyon erõsen folyik a Horthy-kultusz újraélesztése, de igazából nagyon nehéz konkrét pozitívumot felhozni errõl a korról, míg az ország sorsára gyakorolt negatívumokról bizony sokat hallani. Reménytelen vállalkozásnak tartom, hogy Horthyból pozitív személyiséget lehessen kreálni. A Kossuth teret is visszaalakíthatják a 1944 elõtti állapotára, de ettõl nem fognak az emberek gyökeresen mást gondolni a világháború elõtti idõkrõl.

Az embereket mennyire érdekli egyáltalán a demokrácia, az alkotmány, vagy a történelem? Nem csak az árak, a rezsicsökkentés érdekli õket?

A megélhetés, boldogulás, biztonság érdekli az embereket, ez természetes. Különösen mert nagyon nyomorúságos helyzetben vannak nagyon sokan. 4 millióan élnek a létminimum alatt! Ezeket a rétegeket az ideológiai agymosás nem éri el. A mindennapi gondok felemésztik az energiájukat.
Link

Hozzászólások


#1 | keepfargo - 2013. május 05. 10:08:37
Sok mindennel egyet lehet erteni ebbol az irasbol, arra nezve hogy mi erdekli az embereket, meg hogy mi van a roncsolt tudatokban, de en most nem arrol akarok irni, amivel egyetertek, hanem amit nem szeretek a mai elfogadott szohasznalatban, igy e cikkben sem. Ilyen a gyulolet szo, amit tul gyakran tul alaptalanul, es persze tudatos cellal hasznal a media. Ilyen szavak a ciganygyulolet, a zsidogyulolet es persze legujabban a zsizsik firkaszok talalmanya a "gyuloletbeszed". Ez utobbi olyan mint a kaposztakocka. Sejteni lehet, hogy mit akar mondani, de a magyar fulnek ugyanolyan idegen, mint mondjuk a beszedgyulolet.
Igy a magyar, ha tudni akarja kivel all szemben, eleg ha a nyelvezetet figyeli, ahogy megy a "hablaty, kibol folyik a "katyvasz, "minek okan, "mitol tobb attol jobb (es nem MINEL TOBB. ANNAL JOBB, draga jo magyarok Istene!!!), aztan "elhiresult, bevallalt, es a tobbi modern ertelmetlenseg; "nevesitett, meg rabositott, meg "meleg" (Nem MEGNEVEZETT, es FOGSAGBA VETETT, es HOMOKOS, vagy BUZI, nem, dehogy!!)
Arrol mar majdnem nem is erdemes szot ejteni, de ez a honlap sokat kibir, igy megiscsak megteszem; hogy a magyar nem gyulol, a magyar inkabb utaal. Utaalja az ot kiszipolyozo zsidot, az ot meglopo, megvero ciganyt es utalja, hogy a mediabol ezek vannak a pofaja ele tolva, hogy jobban szeresse oket. Nem fogja, ettol, es annal jobban nem fogja, minel jobban toljak. Ettol meg lehetne jo ember a magyar, de nem engedik, hogy ezt higyje magarol. Elmondjak neki egy heten otvenszer, hogy tele van gyulolettel, pedig csak utalja mar szegeny ezt a sok hazugsagot, disznosagot, kib.....st, es ocska szinhazat. Ugyhogy ha tudni akarod ki a magyar, kerdezd meg tole hogy utalja-e mindezt. Ha igen akkor magyarral van dolgod, ha nem, akkor a magyar ellensegevel.

Ne bantsd a magyart, ha vegleg megunja, felakasztja magat - vagy nekedmegy.....lehet igy is ugy is...
#2 | gabi - 2013. május 05. 11:18:24
JĂłl mondod keepfargo!
A magyar nem gyûlöl, mert az csak gyûlik, gyûlik. Mi utálunk, utalunk, eltoljuk magunktól a gusztustalant, az undorítót.
#3 | Perje - 2013. május 05. 11:57:17
Ez nem igaz. Én éltem már a Kádár korban is. Ott nem volt cigány gyülölet, mert dogoztak a cigányok is, és amiatt jóval kevesebb bûncselekményt követtek el. Ha el is követtek, kisebb lopásokat, csalásokat. Nem voltak ennyire gyakoriak az élet ellenes büncselekmények. Már akkor kivételeztt velük a kormány, mert házsorokat épített nekik ingyen több faluban, a városokban pedig sziciális bérlakásokat kaptak.
Még a hitelfelvételük is kedvezményesebb volt. Elengedtek nekik bizonyos bankkamat és költségeket. Emiatt lehetett kisebb ellenszerv irányukba.
Most a mérhetetlenük elszaporodott munkanélküli cigány ellehetetlenítte a vidéki falvak éleltét. Miért kellene szeretnük azokat az embereket, akik generációk óta a mi adónkból élnek , ellopnak mindent, ami mozdítható, idõs emberekre, gyerekekra falkában támadnak ?
Ha nyugaton lehet nemszeretni õket, itthon nekünk miért bûn ez? Az irántuk táplált ellenszenvért azok a felelõsek, akik a rendszerváltás óta beléjük nevelték, hogy munka , oktatás nélkül is lehet boldodulni Magyarországon, és azok, akik az összes cigányok által elkövetett bûnt a " megélhetési bûnözés" nem büntethetõ kategóriába sorolták.
Egyébként most sorra jelennek meg olyan írások a médiában, amelyekben gyûlölködõnek próbálnak beállítani bennünket. Ez a feladat ki lehet adva , hogy ezzel védjék magukat azok, akiket a cigányokon kívül szintén nem kedvelünk. Csak az ellenszenv okáról elfeljetenek egyetlen sort is írni. Mert ok nélkül nincs ember, aki megharagudna a másikra.
#4 | Perje - 2013. május 05. 13:17:47
Szamuráj kard helyett: Felzárkóztatás államilag támogatott ökölvívással:
http://www.korman...o-akademia.
#5 | postaimre - 2013. május 05. 14:02:36
Perje a tv2-n megy a friderikuss Ének iskolája mûsor. Oda is egy bokszoló cigánygyerek került be. Mondjuk nem panasznak mondom, csak véletlen lehet. Ahogy az is, hogy a lányom volt osztálytársa és a közvetlen szomszédunk pici lánya is bekerült. Persze Szigetszentmiklós elég kicsi város, de a mûsor állítólag országos.s_nyugi
#6 | tour - 2013. május 05. 18:38:17
Manipulatív cikk, mindent a Kádár rendszere visszavezetni nagy hiba, cigányok kezdetektõl fogva kierõszakolták az utálatot. Több mint 80 éve is tudtak lopni,csalni,kirekesztõen viselkedni, beilleszkedni minimális százalékuk tudott csupán, de azok se teljesen!
http://magyarnemz...dmore=3307

Akkor ennyi erõbõl mondhatná, hogy a Horthy-korszakból is eredhetne, nos ennek a rohadt bandának is lapát lesz!
Vannak cigány ismerõseim, de nem fogok hezitálni egy pillanatig sem, ha másik oldalra áll, onnantól kezdve ellenség, likvidálandó!
#7 | 9323 - 2013. május 05. 21:09:18
A cigányoknak nem is volt állampolgárságuk!
Az 50-es években kaptak egyáltalán személyi igazolványt.
Sosem voltak a magyar nemzet részei, és a magyarok most sem kívánják, hogy azok legyenek.
A többire most nem reagálok.
#8 | cebora - 2013. május 05. 23:08:47
A 80-as évek elején fiatal házasok voltunk, eltartási szerzõdést kötöttünk egy idõs szoc,hazás érdemrenddel kitüntetett öreg úrral, utólag már nem úrnak irnám. A neve alapján zsidrák volt. A lényeg,annak idején egy év szerzõdés kellett ahhoz,hogy az eltartóé legyen a lakás. Nekünk 1 napon múlt,hogy meglegyen az egy év. Természetesen nem kaptuk meg a lakást, még méltányossági alapon is próbálkoztunk. A lakást egy cigány származású nõ kapta meg,akinek nem volt munkahelye és már akkor is segélybõl élt. Mi mindketten bejelentett állással rendelkeztünk, sõt ,nekem kettõ bejelentett állásom is volt. Sok dolgot nem értenék meg a múltból,ha nem lógnék itt minden nap az Imi honlapján. A jövõrõl meg pláne.
#9 | postaimre - 2013. május 06. 07:32:31
Sosem volt bennem semmiféle gyûlöletnek nevezett érzelem még akkor sem, ha egyébként már régen "illett" volna. A faluban volt pár cigány, de egyik részük asszimilálódott, dolgos, másik felük züllött, menthetetlen putris bûnözõ volt. Kettõ közt is volt, akik csúszkált. Baj akkor is több volt velük, mint az egész falu összmagyarjaival együttvéve, pedig aki tudta segítette õket és soha nem hallottam odahaza sem "cigányozást" és dehonesztáló megjegyzéseket. Ma már merõben más a helyzet. Amint cigányt látok a "riadólámpa" villogni kezd!

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.