Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Így ment össze a magyar állam: 3 ezer milliárdot vittek el a megszorítások


Alig több mint fél évtized alatt több mint 3 ezer milliárd forinttal csökkent az állami kiadások reálértéke. Az egészségügy finanszírozása 500 milliárd forinttal, az oktatásé 600 milliárd forinttal zsugorodott, ami azt jelenti, hogy mindkét terület harmadával kevesebb pénzbõl gazdálkodhatott 2012-ben, mint 2006-ban. A megszorítások eredményeképpen közelebb kerültünk a régiós átlaghoz, sõt egyes számítások szerint a kamatfizetések nélkül már kevesebbet költ a magyar állam, mint szomszédjai - milyen árat fizettünk ezért?

Miután 2006 végén már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar költségvetési politika fenntarthatatlanná vált, a probléma egyre nagyobb teret kapott a közéleti diskurzusokban is. A gazdaságkutató mûhelyek, elemzõ közgazdászok, pénzügyi vezetõk által publikált diagnózisok és vélemények (egyik) közös pontja az volt, hogy a magyar állam túlságosan sokat költ, a költségvetési kiadások jelentõs mérete önmagában is komoly versenyhátrányt jelent hazánk számára régiós összehasonlításban. A megszólalók által várt kiadáscsökkentés nagysága akkor néhány száz milliárd forinttól több ezer milliárdig terjedt. Azóta a költségvetési megszorítások sorozata mellett már másodjára süllyedt recesszióba az ország, ezért mindenképp érdemes újra áttekinteni, hogy mi változott azóta.

Az állami kiadások GDP-arányos nagysága 2006-ban 52,2 százalék volt, amelyet 2010-re sikerült 48,8 százalékra, 2012-re pedig 46,8 százalékra mérsékelni1. A GDP-arányos mutató használatát a forintban kifejezett kiadási fõösszeggel szemben általában a nemzetközi összehasonlítások esetében az indokolja, hogy ez utóbbi figyelembe veszi az ország gazdasági teljesítményét.

Ideális esetben ezt azt jelenti, hogy a gazdaság dinamikus bõvülése mellett úgy emelkedhetnek az állami kiadások, hogy a GDP-arányos mutató nem változik. Válság(ok) idejében, azonban nem szerencsés, ha automatikus a bruttó hazai terméket használjuk nevezõként, a csökkenõ kibocsátás mellett ugyanis sokkal nagyobb erõfeszítést igényel a GDP-arányos kiadási oldal leszorítása. Ez történt Magyarországon is.

Egy Ă©ves nyugdĂ­jjal kevesebb

A már bemutatott, 2006 Ă©s 2012 között vĂ©grehajtott 5,4 százalĂ©kpontos mĂ©rsĂ©klĂ©s a 2010-es GDP-vel számolva nagyjábĂłl 1500 milliárd forintot jelent. A kiadás „haszonĂ©lvezõi” szempontjábĂłl azonban sokkal fontosabb, hogy mikĂ©nt változott az állam gazdálkodása reálĂ©rtĂ©ken: ebbõl az derĂĽl ki, hogy 2012-es árakon számĂ­tva az állam 3200 milliárd forinttal kevesebbet költött, mint hat Ă©vvel korábban, ami nagyjábĂłl az összes kiadás ötödĂ©nek felel meg.

Ez az összeg nagyságrendileg megegyezik kétévnyi teljes szja-bevétellel, az összes nyugdíjkiadással illetve ennyit költ egy év alatt egészségügyre és oktatásra együtt a magyar állam! A közgazdaságtani felosztás szerint a megtakarítás harmada a közszféra bérköltségeinek csökkentésére, 600 milliárd az állami beruházások visszafogására vezethetõ vissza, miközben félezer milliárddal csökkent a társadalmi transzferek reálértéke is.

1 A KSH által publikált, eredményszemléletû adatok alapján.
Link

Hozzászólások


Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.