HĂĄborúúúúú? Hol, micsoda? MirĂľl beszĂŠlnek egyĂĄltalĂĄn?NĂŠhĂĄny hete a NATO szakĂŠrtĂľi csoportja egyĂśntetĂťen kimondta, hogy a Stuxnet fĂŠreg bevetĂŠse IrĂĄn ellen (a vĂ­rus atomlĂŠtesĂ­tmĂŠnyekben okozott komoly Ăźzemzavarokat, szakĂŠrtĂľk szerint ĂŠvekkel vetette vissza az irĂĄni atomprogramot) a szervezet frissen elfogadott kiberhĂĄborĂşs kĂŠzikĂśnyve szerint az „act of force” vagyis (katonai) erĂľ alkalmazĂĄsa kategĂłriĂĄba esik. ArrĂłl ugyan mĂŠg tart a vita, hogy a Stuxnet fegyveres tĂĄmadĂĄsnak minĂľsĂźl-e, viszont az ĂĄllĂĄsfoglalĂĄs ettĂľl fĂźggetlenĂźl sĂşlyos kĂśvetkezmĂŠnyeket hordoz magĂĄban. PĂŠldĂĄul azt, hogy az USA a vĂ­rus bevetĂŠsĂŠvel ENSZ-szabĂĄlyokat szegett meg, ĂŠs hogy a tallini jegyzĂľkĂśnyv szerint IrĂĄnnak ezĂŠrt jogĂĄban ĂĄll akĂĄr fegyverrel is visszavĂĄgni. AmiĂŠrt viszont a NATO alapszerzĂľdĂŠse szerint kellene az Ăśsszes tagĂĄllamnak belĂŠpnie a konfliktusba. KĂśzben a mĂĄsik oldal sem tĂŠtlen, az irĂĄni, kĂ­nai ĂŠs ĂŠszak-koreai katonai hekkerek minden eddiginĂŠl aktĂ­vabbak. Észre sem vettĂźk, de a neten kitĂśrt a harmadik vilĂĄghĂĄborĂş.


Drasztikusan ĂĄtalakult az utĂłbbi hat hĂłnapban az internetes hadviselĂŠs. A New York Timesnak nyilatkozĂł szakĂŠrtĂľk drĂĄmai kĂŠpet festenek: a nagy amerikai bankok gyakorlatilag ĂĄllandĂł invĂĄziĂł alatt ĂĄllnak, olajipari ĂłriĂĄscĂŠgek ĂŠs kormĂĄnyhivatalok szerverei szintĂŠn. „Az egyes orszĂĄgok katonai hekkerei a hatĂĄrokat feszegetik, azt prĂłbĂĄlgatjĂĄk, meddig mehetnek el anĂŠlkĂźl, hogy a megtĂĄmadott orszĂĄga visszavĂĄgna” – mondja Alan Paller kiberbiztonsĂĄgi guru. A frontok ĂŠs harcmodorok szĂŠpen kirajzolĂłdnak: az amerikaiak lĂĄtszĂłlag csak vĂŠdekeznek, de kĂśzben a vĂĄlaszcsapĂĄst tervezik; a kĂ­naiak tevĂŠkenysĂŠge jellemzĂľen tovĂĄbbra is a kĂŠmkedĂŠs ĂŠs az adatlopĂĄs kĂśrĂŠ Ăśsszpontosul; az irĂĄniak ĂŠs az ĂŠszak-koreaiak viszont csak pusztĂ­tani akarnak, ĂŠs minĂŠl nagyobb kĂĄrt okozni. Hogy a hĂĄborĂş mĂĄr rĂŠg nem Amerika ĂŠs a gonosz tengelye kĂśzĂśtt zajlik, arra jĂł pĂŠlda az a februĂĄri eset, amikor fĂŠl EurĂłpa kormĂĄnyzatait tarolta vĂŠgig egy kĂŠmprogram, vagy a Saudi Aramco, a vilĂĄg legnagyobb olajcĂŠge elleni, vĂŠlhetĂľen irĂĄni eredetĂť cĂŠlzott vĂ­rustĂĄmadĂĄs. De mi sem maradunk ki a jĂłbĂłl, a Miniduke mĂĄrcius vĂŠgĂŠn MagyarorszĂĄgon is kiemelt kormĂĄnyzati cĂŠlpontokat tĂĄmadott.
A tĂśkĂŠletes hĂĄborĂşs forma

A kiberhadviselĂŠs kĂŠt ok miatt kerĂźlt elĂľtĂŠrbe az utĂłbbi hĂłnapokban – ĂŠs igazĂĄbĂłl az a meglepĂľ, hogy a vĂ­rusok ĂŠs hekkerek hatalmas elĂľnyĂŠt a tankokhoz ĂŠs bombĂĄkhoz kĂŠpest csak mostanĂĄban kezdik kihasznĂĄlni az egyes orszĂĄgok hadseregei. Az egyik ĂźtĂľkĂĄrtya az, hogy az online hĂĄborĂşzĂĄs a tĂĄmadĂł oldalĂĄn relatĂ­ve olcsĂł, az okozott kĂĄrok ehhez kĂŠpest arĂĄnytalanul, sok nagysĂĄgrenddel magasabbak, a vĂŠdelem kiĂŠpĂ­tĂŠse pedig iszonyatos Ăśsszegeket emĂŠszt fel. Ezt a hadtudomĂĄny asszimetrikus hadviselĂŠs nĂŠven ismeri, ebbe a kategĂłriĂĄba sorolja pĂŠldĂĄul a terrorizmust ĂŠs a gerillahadviselĂŠst is.
158774118
A Chaos Computer Club ĂŠves hekkertalĂĄlkozĂł Hamburgban, 2012. decemberĂŠbenFotĂł: Patrick Lux

Dr. KovĂĄcs LĂĄszlĂł, a NemzetvĂŠdelmi Egyetem elektronikai hadviselĂŠs tanszĂŠkĂŠnek docense az Indexnek adott interjĂşjĂĄban arrĂłl mesĂŠlt, hogy egy szimulĂĄlt hadgyakorlaton egy hĂşszfĂľs hekkercsoport 50 milliĂł dollĂĄros kĂśltsĂŠgvetĂŠst felhasznĂĄlva gyakorlatilag kiĂźtĂśtte az USA ĂĄramellĂĄtĂĄsĂĄt, a telekommunikĂĄciĂłs ĂŠs pĂŠnzĂźgyi rendszereket. Egy lopakodĂł bombĂĄzĂł ĂĄrĂĄnak tizedĂŠbĂľl nĂŠhĂĄny – igaz, nagyon jĂłl kĂŠpzett, ĂŠs a vĂŠdelemrĂľl minden informĂĄciĂłval rendelkezĂľ – hekker gyakorlatilag tĂŠrdre kĂŠnyszerĂ­tette az orszĂĄgot. Azt az orszĂĄgot, ami idĂŠn 4,7 milliĂĄrd dollĂĄrt kĂślt a kibervĂŠdelemre. Egy amerikai szenĂĄtorok szĂĄmĂĄra tartott bemutatĂłn tavaly azt demonstrĂĄltĂĄk, hogy egy energiaszolgĂĄltatĂł rendszerĂŠbe bejutva egyetlen emailcsatolmĂĄnnyal egĂŠsz New Yorkot elsĂśtĂŠtĂ­tĂľ ĂĄramszĂźnetet lehet elĂľidĂŠzni. Nem csoda, hogy a kibertĂĄmadĂĄst nemrĂŠg a legmagasabb szintĂť amerikai-kĂ­nai hadĂźgyi tĂĄrgyalĂĄsokon az atombombĂĄhoz hasonlĂ­tottĂĄk, ĂŠs kĂślcsĂśnĂśsen bizonygatta mindkĂŠt fĂŠl a mĂĄsiknak, hogy esze ĂĄgĂĄban sincs bevetni.

A helyzet viszont mĂŠg ennĂŠl is rosszabb, a kibertĂĄmadĂĄs ugyanis olyan atombomba, amirĂľl nem bizonyĂ­thatĂł, hogy ki dobta le. Egy online tĂĄmadĂĄskor a behatolĂł kevĂŠs ujjlenyomatot hagy maga utĂĄn: csupĂĄn a szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpe ip-cĂ­mĂŠt (ĂŠs mĂŠg nĂŠhĂĄny adatĂĄt), ahonnan ĂŠrkezett. Persze ĂŠpeszĂť hekker nem kĂśzvetlenĂźl a sajĂĄt gĂŠpĂŠrĂľl indul hĂĄborĂşba, hanem proxyszervereket, tĂĄvolrĂłl irĂĄnyĂ­tott zombigĂŠpeket vesz igĂŠnybe, hogy ĂĄlcĂĄzza magĂĄt. ArĂĄnytalanul sok energia ĂŠs idĂľ befektetĂŠsĂŠvel elvileg visszakĂśvethetĂľ a nyom egĂŠszen a tĂĄmadĂłig – kivĂŠve, ha mondjuk az egyik ĂĄtmeneti ĂĄllomĂĄskĂŠnt hasznĂĄlt gĂŠp mĂĄr egy isten hĂĄta mĂśgĂśtti roncstelepen pihen bezĂşzva szĂĄzezer tonna szemĂŠt alatt, mire az IT-helyszĂ­nelĂľk megvizsgĂĄlnĂĄk.

Az online tĂĄmadĂĄsok utĂĄn Ă­gy a legtĂśbb esetben csak annyi kĂŠzzel foghatĂł informĂĄciĂł marad a tĂĄmadĂłkrĂłl, hogy mondjuk kĂ­nai vagy orosz ip-cĂ­met (is) hasznĂĄltak. Na bumm, bĂĄrki hasznĂĄlhat bĂĄrmilyen szolgĂĄltatĂłnĂĄl levĂľ szervert, ez nem bizonyĂ­tĂŠk. SĂľt, mĂŠg az sem lenne bizonyĂ­tĂŠk, ha mondjuk szemĂŠlyesen Vlagyimir Putyin notebookjĂĄnak ip-cĂ­me szerepelne egy megtĂĄmadott szerver naplĂłfĂĄjljĂĄban, hiszen azt hasznĂĄlhatta ĂĄlcĂĄnak is a valĂłdi tĂĄmadĂł.

Ezért hiába tudja mindenki, hogy a Stuxnet amerikai katonai vírus volt, hiába egyértelmû az orosz állami részvétel az Észtország és a Grúzia elleni kibertámadásokban, amíg az érintettek tagadnak, sosem bizonyítja rájuk senki. Így következmény sincs, legfeljebb hasonló, homályos hátterû online támadás.
000 Nic491606
A Stuxnet ĂĄltal tĂĄmadott egyik irĂĄni atomreaktorFotĂł: Atta Kenare

És itt jön képbe újra az aszimmetria: míg a fejlett, félig a neten élõ nyugati országoknak rengeteg vesztenivalójuk van a kiberháborúban, Iránnak vagy Észak-Koreának szinte semmi.
HideghĂĄborĂş, fegyverkezĂŠsi verseny

Hogy mennyire megvĂĄltozott az online harcterek vilĂĄga az elmĂşlt pĂĄr ĂŠvben, ahhoz elĂŠg visszatekintenĂźnk a legutĂłbbi nagy hekkerhĂĄborĂşra, 2011 tavaszĂĄra. Akkoriban az Anonymous ĂŠs a Lulz Sec balhĂŠitĂłl volt hangos az internet, akik ĂłriĂĄscĂŠgekhez tĂśrtek be, hatalmas adatbĂĄzisokat loptak el ĂŠs tettek kĂśzzĂŠ, DDOS-tĂĄmadĂĄsokkal szĂłrakoztak. Ami persze halĂĄlosan komoly dolog, de mĂŠgsem arrĂłl van szĂł, hogy bĂĄrki embert Ăślt volna, vagy egyes ĂĄllamok kormĂĄnyai pĂŠnzeltĂŠk volna a hadmĂťveleteket. Ehhez kĂŠpest ma konkrĂŠt fegyverkezĂŠsi verseny alakult ki az egyes nagyhatalmak kiberkatonasĂĄgai kĂśzĂśtt, szakĂŠrtĂľk szerint az online kĂŠmkedĂŠs ĂŠs kibertĂĄmadĂĄsok ĂŠvi 250 milliĂĄrd dollĂĄros kĂĄrt okoznak a vilĂĄgon, mikĂśzben a 21. szĂĄzadi problĂŠmĂĄt 19. szĂĄzadi mĂłdszerekkel prĂłbĂĄljuk megoldani.

A CNN-nek nyilatkozĂł szakĂŠrtĂľk szerint a vilĂĄg 15 legerĂľsebb hadseregĂŠbĂľl legalĂĄbb 12-nek mĂĄr van online hadviselĂŠsre specializĂĄlt rĂŠszlege, ahol olyan kiberfegyvereket fejlesztenek, amelyekkel egĂŠsz orszĂĄgok kritikus infrastruktĂşrĂĄjĂĄt, ĂĄramellĂĄtĂĄst, telekommunikĂĄciĂłt, kĂśzlekedĂŠsirĂĄnyĂ­tĂĄst lehet romba dĂśnteni. Vannak szakĂŠrtĂľk, akik szerint 2013 lesz az elsĂľ ĂŠv, amikor az egyes orszĂĄgok katonai hekkereinek csatĂĄi mainstream hĂ­rrĂŠ vĂĄlnak, ĂŠs az online csapĂĄsok kĂśvetkezmĂŠnyekĂŠnt mĂĄr emberek fognak meghalni. MĂĄsok szerint mindez mĂĄr zajlik is.
A hĂĄrom nagy

Az online vilĂĄghĂĄborĂş arcvonalai termĂŠszetesen a valĂł ĂŠletben meglevĂľ feszĂźltsĂŠggĂłcokat kĂśvetik. SĂľt, mivel a bizonyĂ­thatatlansĂĄg miatt a virtuĂĄlis tĂŠrben sĂşlyosabb kĂśvetkezmĂŠnyek nĂŠlkĂźl, bĂĄtrabban lehet odacsapni, mĂŠg ĂŠlesebben kirajzolĂłdnak az egyes helyi konfliktusok, a nagyhatalmak kĂśzĂśtti erĂľvonalak. VegyĂźk sorra kicsit rĂŠszletesebben a lĂĄthatatlan hĂĄborĂş szereplĂľit.
h i r d e t ĂŠ s

Amerika szokĂĄs szerint nagyon Ăźgyesen kommunikĂĄlja a maga online hĂĄborĂşjĂĄt, azt a kĂŠpet mutatja, hogy csak defenzĂ­v szerepet jĂĄtszik, ĂŠs muszĂĄj neki hatalmas pĂŠnzt ĂŠs energiĂĄt ĂĄldozni a gonosz agresszor hekkerek elleni vĂŠdelemre. Obama elnĂśk orszĂĄgĂŠrtĂŠkelĂľ beszĂŠdĂŠben is kitĂŠrt arra, hogy a kiberfenyegetettsĂŠget sokkal komolyabban kell venni ezentĂşl – ez azĂŠrt jelzĂŠsĂŠrtĂŠkĂť, ha az nem lenne elĂŠg, hogy a belbiztonsĂĄgi hivatal szerint ĂŠvi 200 online tĂĄmadĂĄst kap az amerikai kritikus infrastruktĂşra. ValĂłjĂĄban a Stuxnet, a Flame, ĂŠs egyĂŠb gyanĂşs vĂ­rusok azt mutatjĂĄk, itt azĂŠrt erĂľsen ĂŠrvĂŠnyesĂźl a legjobb vĂŠdekezĂŠs a tĂĄmadĂĄs elve is. SĂľt, lassan mĂĄr a kommunikĂĄciĂłban sem ragaszkodik ahhoz a Pentagon, hogy Ăľk csak vĂŠdekeznek: mĂĄrciusban egy 13 programozĂłcsapatbĂłl ĂĄllĂł hadosztĂĄlyt alapĂ­tottak direkt tĂĄmadĂł jellegĂť online bevetĂŠsekre, ĂŠs ezt a kĂśzeljĂśvĂľben egy 4000 fĂľs, hekkerekbĂľl, kĂłdtĂśrĂľkbĂľl ĂŠs biztonsĂĄgi szakĂŠrtĂľkbĂľl ĂĄllĂł hadsereggĂŠ akarjĂĄk fejleszteni. Amerika tehĂĄt lĂĄthatĂłan nagy erĂľkkel kĂŠszĂźl arra, hogy ne csak a hagyomĂĄnyos hadserege legyen a vilĂĄg legerĂľsebbje.

Az USA mellett termĂŠszetesen OroszorszĂĄg is kiberhĂĄborĂşs nagyhatalomnak szĂĄmĂ­t. Annyira, hogy az emlĂŠkezetes ĂŠsztorszĂĄgi invĂĄziĂł volt az elsĂľ igazi, szĂŠles kĂśrĂťen dokumentĂĄlt online hadmĂťvelet, amiben egy orszĂĄg megtĂĄmadott egy mĂĄsikat, a GrĂşzia elleni tĂĄmadĂĄs pedig az elsĂľ olyan, amikor az online csapĂĄs a hagyomĂĄnyos fegyvernemekkel pĂĄrhuzamosan zajlott. Orosz oknyomozĂł ĂşjsĂĄgĂ­rĂłk szerint az orszĂĄg kiberhadseregĂŠt kĂśzvetlenĂźl a KGB, illetve annak utĂłdja, az FSB irĂĄnyĂ­tja, ĂŠs a katonai hekkerkedĂŠs elvĂĄlaszthatatlanul ĂśsszefonĂłdott az szervezett bĂťnĂśzĂŠs vilĂĄgĂĄban a legnagyobb online jĂĄtĂŠkosnak szĂĄmĂ­tĂł Russian Business Network csoporttal. Az RBN-t a kilencvenes ĂŠvekben volt KGB-ĂźgynĂśkĂśk alapĂ­tottĂĄk, ĂŠs azĂłta is hatalmas pĂŠnzeket kaszĂĄlnak botnetĂŠpĂ­tĂŠssel ĂŠs bĂŠrbeadĂĄssal, vĂ­rusĂ­rĂĄssal ĂŠs klasszikus hekkelĂŠssel. Hogy az online maffiĂĄval ĂśsszefonĂłdott orosz kiberhadsereg mire kĂŠpes, senki nem tudja, de az biztos, hogy a legnagyobb mĂşltjuk ĂŠs tapasztalatuk nekik van az online hadviselĂŠsben.

Ahogyan a való életben, úgy az online hadszíntereken is Kína a harmadik világhatalom. Elsõsorban hagyományos és ipari kémkedésben utaznak, hírhedt elitegységük a néphadsereg 61398-as egysége. Õk álltak például minden idõk legkomolyabb kiberkémkedési ügye, a Sötét patkány hadmûvelet mögött, amikor millió gigabájtos nagyságrendben loptak el emailarchívumokat, kutatás-fejlesztési dokumentációkat, szerzõdéseket nyugati országok kormányhivatalaitól, nemzetközi szervezetektõl, hadiipari és energetikai óriáscégektõl. Egy szakértõi jelentés szerint az online kémkedési ügyek 96 százaléka mögött kínai források állnak. Bár egészen egy sanghaji irodaházig sikerült visszakövetni a nyomaikat, a 61398-as egység hivatalosan nem létezik.
000 Hkg8296727
A Mandiant biztonsĂĄgtechnolĂłgiai cĂŠg szerint ebben a csingdaoi hĂĄztĂśmben mĂťkĂśdik a hivatalosan nem lĂŠtezĂľ 61398-as egysĂŠgFotĂł: Peter Parks

Mivel fõleg kémkednek, és nem pusztítanak, a viselt dolgaik ritkán kerülnek nyilvánosságra. Amit azonban tudni, vagy legalábbis sejteni lehet az akcióikról, az elég félelmetes: 2009-ben például meghiúsították a Coca-Cola 2,4 milliárd dolláros terjeszkedési kísérletét a kínai piacon (a Huiyuan Juice Group nevû kínai céget akarták felvásárolni, de a tárgyalások a cég szervereire történt betörések, és az onnan kilopott bizalmas információk miatt kudarcba fulladtak). Tavaly a kanadai Telvent céghez törtek be, és loptak el tervrajzokat, forráskódokat és projektek dokumentációit. A Telvent szoftverei futnak az Észak-Amerika olaj- és gázvezetékeinek felét felügyelõ és irányító rendszereken. A kínaiak tehát pontosan tudják, hogy az információ hatalom, és valószínûleg õk ismerik a legtöbbet ma a világon a többi ország féltve õrzött titkaiból.
A kĂŠt kĂśzellensĂŠg

Aki egy kicsit is figyelemmel követi a világ híreit, könnyen kitalálhatja, melyik az a két ország, ami a legjobban készül a kiberháborúra a Nyugat ellen: Irán és Észak-Korea.

IrĂĄnnak becslĂŠsek szerint 4-5 ezer fĂľs hekkerserege van, Ăľk ĂĄllhatnak a Saudi Aramco elleni tĂĄmadĂĄs (a vilĂĄg legnagyobb olajcĂŠgĂŠnek hĂĄlĂłzatĂĄt napokra kiĂźtĂśtte egy vĂ­rus, ami 30 ezer szĂĄmĂ­tĂłgĂŠprĂľl tĂśrĂślt le mindent) ĂŠs az amerikai bankok elleni online invĂĄziĂł (ami vĂŠletlenĂźl ĂŠppen az irĂĄni bankok elleni amerikai bojkott bevezetĂŠse utĂĄn kezdĂľdĂśtt, ĂŠs ma is tart) mĂśgĂśtt. Egyes hĂ­rek szerint IrĂĄn kiberhadserege a negyedik legnagyobb a vilĂĄgon, ĂŠs egymilliĂĄrd dollĂĄrt fektetett az ĂĄllam a felĂĄllĂ­tĂĄsĂĄba. Jelenleg is agresszĂ­van toboroznak, havi tĂ­zezer dollĂĄrt ajĂĄnlanak a nekik dolgozĂł hekkereknek. Az irĂĄni kiberhadsereg, az Izz ad-Din al-Qassam elsĂľ szĂĄmĂş cĂŠlpontjai az USA ĂŠs Izrael, illetve azok az arab orszĂĄgok, akik bĂĄrmilyen szinten szĂśvetsĂŠgre lĂŠpnek velĂźk. CĂŠljuk a minĂŠl nagyobb pusztĂ­tĂĄs vĂŠghezvitele, ebben alapvetĂľen kĂźlĂśnbĂśznek a kifinomultabb amerikai, orosz vagy kĂ­nai katonai hekkerektĂľl. Igaz, a StuxnettĂľl nem tudtĂĄk megvĂŠdeni az orszĂĄg atomprogramjĂĄt.

Észak-Koreáról viszont nagyon keveset tudni biztosan. A hadsereg által fenntartott elit mûszaki egyetemrõl évente száz kiképzett katonai hekker kerül ki, és kerül át rögtön a sereg speciális osztagaiba. Szinte kizárólag dél-koreai célpontokat támadnak, a legnagyobb sikerük eddig az volt, amikor néhány hete átmenetileg kiütötték a déli szomszédnál az online banki szolgáltatásokat. Az ország állítólag 3000 fõs hekkersereget tart fenn, és ahogy a való életben, úgy a virtuális harctéren is az a legnagyobb elõnye, hogy kiszámíthatatlan, a döntéseit nem a józan ész és a logika diktálja, és gyakorlatilag bármilyen õrültségre képes, mivel alig van vesztenivalója.
164222034
A dĂŠl-koreai Hauri IT biztonsĂĄggal foglalkozĂł cĂŠgnĂŠl feltĂŠtelezhetĂľen kĂ­nai ĂŠs ĂŠszak-koreai eredetĂť tĂĄmadĂĄsok elhĂĄrĂ­tĂĄsĂĄn SzĂśulbanFotĂł: Chung Sung-Jun

Ez pedig a legveszélyesebb kombináció, hiszen úgy általában az internet alapjait fenyegetõ támadásokat azért tartja mindenki nonszensznek, mert az internet mindenhol az élet fontos része, és az egész hálózat kikapcsolásával mindenki csak veszít, méghozzá nagyon sokat. Mindenki, kivéve Észak-Koreát.
És a kicsik

Ahol a valĂł ĂŠletben orszĂĄgok kĂśzĂśtti feszĂźltsĂŠgek, hatĂĄrvillongĂĄsok vannak, ott szinte garantĂĄlt, hogy ennek a mĂĄsa online formĂĄban is lĂŠtezik. A kĂŠt Korea kĂśzĂśtti online hĂĄborĂş mellett a legjobb pĂŠlda erre az indiai ĂŠs pakisztĂĄni hekkerek ĂŠvek Ăłta tartĂł csetepatĂŠja. Az indiaiak legĂźtĂľkĂŠpesebb egysĂŠge, az ezer fĂľsre becsĂźlt Indian Cyber Army hekkerkollektĂ­va nem ĂĄll kĂśzvetlen ĂĄllami felĂźgyelet alatt, olykor mĂŠg az Anonymousszal is vĂŠgeznek kĂśzĂśs akciĂłkat, de a nacionalizmusuk folytĂĄn PakisztĂĄn szĂĄmĂ­t az elsĂľ szĂĄmĂş ellensĂŠgĂźknek. A pakisztĂĄni oldalon szintĂŠn egy fĂŠlig-meddig fĂźggetlen, de azĂŠrt ĂĄllamilag tĂĄmogatott, szintĂŠn ezer fĂľ kĂśrĂźlire becsĂźlt csoport, a Pakcyberarmy ĂĄll, akik az India elleni akciĂłk mellett Izraelt tĂĄmadjĂĄk folyamatosan.

Érdemes megemlékezni az albán kiberhadseregrõl is. Albániáról nem feltétlenül az az ember elsõ asszociációja, hogy csúcstechnikát használó online kommandókat tart fenn, de hát a kiberhadviselésnek éppen ez a lényege. A radikálisan szerbellenes, a koszovói függetlenséget támogató ACA hekkerközösség támogatása valószínûleg kevesebbe kerül az országnak, és sokkal többet érnek vele, mintha vennének egy darab kiszuperált vadászgépet.

Említést érdemel még az észt hadsereg kiberhadosztálya, a Küberkaitseliit, ami sok más hasonló egységtõl eltérõen teljesen hivatalosan mûködik, 100 fõállású katonai hekkerbõl áll, a kiegészítõ egységekkel a létszáma ezer fõ, és a 2007-es orosz kibertámadás után hozták létre, kizárólag védelmi célokra. Van is mit védeniük, Észtország sok szempontból a világ legjobban bedrótozott országa, szinte mindenki aktívan használja az internetet, online szavaz a választásokon és fizeti be az adóját.
Hadseregek nincsenek, bĂŠketĂĄrgyalĂĄsok vannak

A hivatalosan nem létezõ kiberhadseregek által vívott, hivatalosan nem létezõ háború legérdekesebb vonása, hogy miközben mindenki azt hajtogatja, hogy õ csak védekezik, a tények azt mutatják, hogy valakinek azért csak kell támadnia is. Az mindenesetre reménykeltõ, hogy az USA és Kína közötti legutóbbi tárgyalások a hidegháború utolsó, enyhülést, majd leszerelést hozó éveinek hangulatát idézték, a felek kölcsönösen arról biztosították a másikat, hogy nem akarnak támadni. És mivel az online invázióknál a támadó személyére hivatalosan sosem derül fény, biztosak lehetünk benne, hogy ezt, papíron legalábbis, szigorúan be is fogják tartani.
Link