Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

A neten már zajlik a harmadik világháború


Háborúúúúú? Hol, micsoda? Mirõl beszĂ©lnek egyáltalán?NĂ©hány hete a NATO szakĂ©rtõi csoportja egyöntetĂ»en kimondta, hogy a Stuxnet fĂ©reg bevetĂ©se Irán ellen (a vĂ­rus atomlĂ©tesĂ­tmĂ©nyekben okozott komoly ĂĽzemzavarokat, szakĂ©rtõk szerint Ă©vekkel vetette vissza az iráni atomprogramot) a szervezet frissen elfogadott kiberháborĂşs kĂ©zikönyve szerint az „act of force” vagyis (katonai) erõ alkalmazása kategĂłriába esik. ArrĂłl ugyan mĂ©g tart a vita, hogy a Stuxnet fegyveres támadásnak minõsĂĽl-e, viszont az állásfoglalás ettõl fĂĽggetlenĂĽl sĂşlyos következmĂ©nyeket hordoz magában. PĂ©ldául azt, hogy az USA a vĂ­rus bevetĂ©sĂ©vel ENSZ-szabályokat szegett meg, Ă©s hogy a tallini jegyzõkönyv szerint Iránnak ezĂ©rt jogában áll akár fegyverrel is visszavágni. AmiĂ©rt viszont a NATO alapszerzõdĂ©se szerint kellene az összes tagállamnak belĂ©pnie a konfliktusba. Közben a másik oldal sem tĂ©tlen, az iráni, kĂ­nai Ă©s Ă©szak-koreai katonai hekkerek minden eddiginĂ©l aktĂ­vabbak. Észre sem vettĂĽk, de a neten kitört a harmadik világháborĂş.


Drasztikusan átalakult az utĂłbbi hat hĂłnapban az internetes hadviselĂ©s. A New York Timesnak nyilatkozĂł szakĂ©rtõk drámai kĂ©pet festenek: a nagy amerikai bankok gyakorlatilag állandĂł inváziĂł alatt állnak, olajipari ĂłriáscĂ©gek Ă©s kormányhivatalok szerverei szintĂ©n. „Az egyes országok katonai hekkerei a határokat feszegetik, azt prĂłbálgatják, meddig mehetnek el anĂ©lkĂĽl, hogy a megtámadott országa visszavágna” – mondja Alan Paller kiberbiztonsági guru. A frontok Ă©s harcmodorok szĂ©pen kirajzolĂłdnak: az amerikaiak látszĂłlag csak vĂ©dekeznek, de közben a válaszcsapást tervezik; a kĂ­naiak tevĂ©kenysĂ©ge jellemzõen továbbra is a kĂ©mkedĂ©s Ă©s az adatlopás körĂ© összpontosul; az irániak Ă©s az Ă©szak-koreaiak viszont csak pusztĂ­tani akarnak, Ă©s minĂ©l nagyobb kárt okozni. Hogy a háborĂş már rĂ©g nem Amerika Ă©s a gonosz tengelye között zajlik, arra jĂł pĂ©lda az a februári eset, amikor fĂ©l EurĂłpa kormányzatait tarolta vĂ©gig egy kĂ©mprogram, vagy a Saudi Aramco, a világ legnagyobb olajcĂ©ge elleni, vĂ©lhetõen iráni eredetĂ» cĂ©lzott vĂ­rustámadás. De mi sem maradunk ki a jĂłbĂłl, a Miniduke március vĂ©gĂ©n Magyarországon is kiemelt kormányzati cĂ©lpontokat támadott.
A tökéletes háborús forma

A kiberhadviselĂ©s kĂ©t ok miatt kerĂĽlt elõtĂ©rbe az utĂłbbi hĂłnapokban – Ă©s igazábĂłl az a meglepõ, hogy a vĂ­rusok Ă©s hekkerek hatalmas elõnyĂ©t a tankokhoz Ă©s bombákhoz kĂ©pest csak mostanában kezdik kihasználni az egyes országok hadseregei. Az egyik ĂĽtõkártya az, hogy az online háborĂşzás a támadĂł oldalán relatĂ­ve olcsĂł, az okozott károk ehhez kĂ©pest aránytalanul, sok nagyságrenddel magasabbak, a vĂ©delem kiĂ©pĂ­tĂ©se pedig iszonyatos összegeket emĂ©szt fel. Ezt a hadtudomány asszimetrikus hadviselĂ©s nĂ©ven ismeri, ebbe a kategĂłriába sorolja pĂ©ldául a terrorizmust Ă©s a gerillahadviselĂ©st is.
158774118
A Chaos Computer Club éves hekkertalálkozó Hamburgban, 2012. decemberébenFotó: Patrick Lux

Dr. Kovács LászlĂł, a NemzetvĂ©delmi Egyetem elektronikai hadviselĂ©s tanszĂ©kĂ©nek docense az Indexnek adott interjĂşjában arrĂłl mesĂ©lt, hogy egy szimulált hadgyakorlaton egy hĂşszfõs hekkercsoport 50 milliĂł dolláros költsĂ©gvetĂ©st felhasználva gyakorlatilag kiĂĽtötte az USA áramellátását, a telekommunikáciĂłs Ă©s pĂ©nzĂĽgyi rendszereket. Egy lopakodĂł bombázĂł árának tizedĂ©bõl nĂ©hány – igaz, nagyon jĂłl kĂ©pzett, Ă©s a vĂ©delemrõl minden informáciĂłval rendelkezõ – hekker gyakorlatilag tĂ©rdre kĂ©nyszerĂ­tette az országot. Azt az országot, ami idĂ©n 4,7 milliárd dollárt költ a kibervĂ©delemre. Egy amerikai szenátorok számára tartott bemutatĂłn tavaly azt demonstrálták, hogy egy energiaszolgáltatĂł rendszerĂ©be bejutva egyetlen emailcsatolmánnyal egĂ©sz New Yorkot elsötĂ©tĂ­tõ áramszĂĽnetet lehet elõidĂ©zni. Nem csoda, hogy a kibertámadást nemrĂ©g a legmagasabb szintĂ» amerikai-kĂ­nai hadĂĽgyi tárgyalásokon az atombombához hasonlĂ­tották, Ă©s kölcsönösen bizonygatta mindkĂ©t fĂ©l a másiknak, hogy esze ágában sincs bevetni.

A helyzet viszont mĂ©g ennĂ©l is rosszabb, a kibertámadás ugyanis olyan atombomba, amirõl nem bizonyĂ­thatĂł, hogy ki dobta le. Egy online támadáskor a behatolĂł kevĂ©s ujjlenyomatot hagy maga után: csupán a számĂ­tĂłgĂ©pe ip-cĂ­mĂ©t (Ă©s mĂ©g nĂ©hány adatát), ahonnan Ă©rkezett. Persze Ă©peszĂ» hekker nem közvetlenĂĽl a saját gĂ©pĂ©rõl indul háborĂşba, hanem proxyszervereket, távolrĂłl irányĂ­tott zombigĂ©peket vesz igĂ©nybe, hogy álcázza magát. Aránytalanul sok energia Ă©s idõ befektetĂ©sĂ©vel elvileg visszakövethetõ a nyom egĂ©szen a támadĂłig – kivĂ©ve, ha mondjuk az egyik átmeneti állomáskĂ©nt használt gĂ©p már egy isten háta mögötti roncstelepen pihen bezĂşzva százezer tonna szemĂ©t alatt, mire az IT-helyszĂ­nelõk megvizsgálnák.

Az online támadások után így a legtöbb esetben csak annyi kézzel fogható információ marad a támadókról, hogy mondjuk kínai vagy orosz ip-címet (is) használtak. Na bumm, bárki használhat bármilyen szolgáltatónál levõ szervert, ez nem bizonyíték. Sõt, még az sem lenne bizonyíték, ha mondjuk személyesen Vlagyimir Putyin notebookjának ip-címe szerepelne egy megtámadott szerver naplófájljában, hiszen azt használhatta álcának is a valódi támadó.

Ezért hiába tudja mindenki, hogy a Stuxnet amerikai katonai vírus volt, hiába egyértelmû az orosz állami részvétel az Észtország és a Grúzia elleni kibertámadásokban, amíg az érintettek tagadnak, sosem bizonyítja rájuk senki. Így következmény sincs, legfeljebb hasonló, homályos hátterû online támadás.
000 Nic491606
A Stuxnet által támadott egyik iráni atomreaktorFotó: Atta Kenare

És itt jön képbe újra az aszimmetria: míg a fejlett, félig a neten élõ nyugati országoknak rengeteg vesztenivalójuk van a kiberháborúban, Iránnak vagy Észak-Koreának szinte semmi.
Hidegháború, fegyverkezési verseny

Hogy mennyire megváltozott az online harcterek világa az elmúlt pár évben, ahhoz elég visszatekintenünk a legutóbbi nagy hekkerháborúra, 2011 tavaszára. Akkoriban az Anonymous és a Lulz Sec balhéitól volt hangos az internet, akik óriáscégekhez törtek be, hatalmas adatbázisokat loptak el és tettek közzé, DDOS-támadásokkal szórakoztak. Ami persze halálosan komoly dolog, de mégsem arról van szó, hogy bárki embert ölt volna, vagy egyes államok kormányai pénzelték volna a hadmûveleteket. Ehhez képest ma konkrét fegyverkezési verseny alakult ki az egyes nagyhatalmak kiberkatonaságai között, szakértõk szerint az online kémkedés és kibertámadások évi 250 milliárd dolláros kárt okoznak a világon, miközben a 21. századi problémát 19. századi módszerekkel próbáljuk megoldani.

A CNN-nek nyilatkozó szakértõk szerint a világ 15 legerõsebb hadseregébõl legalább 12-nek már van online hadviselésre specializált részlege, ahol olyan kiberfegyvereket fejlesztenek, amelyekkel egész országok kritikus infrastruktúráját, áramellátást, telekommunikációt, közlekedésirányítást lehet romba dönteni. Vannak szakértõk, akik szerint 2013 lesz az elsõ év, amikor az egyes országok katonai hekkereinek csatái mainstream hírré válnak, és az online csapások következményeként már emberek fognak meghalni. Mások szerint mindez már zajlik is.
A három nagy

Az online világháború arcvonalai természetesen a való életben meglevõ feszültséggócokat követik. Sõt, mivel a bizonyíthatatlanság miatt a virtuális térben súlyosabb következmények nélkül, bátrabban lehet odacsapni, még élesebben kirajzolódnak az egyes helyi konfliktusok, a nagyhatalmak közötti erõvonalak. Vegyük sorra kicsit részletesebben a láthatatlan háború szereplõit.
h i r d e t Ă© s

Amerika szokás szerint nagyon ĂĽgyesen kommunikálja a maga online háborĂşját, azt a kĂ©pet mutatja, hogy csak defenzĂ­v szerepet játszik, Ă©s muszáj neki hatalmas pĂ©nzt Ă©s energiát áldozni a gonosz agresszor hekkerek elleni vĂ©delemre. Obama elnök országĂ©rtĂ©kelõ beszĂ©dĂ©ben is kitĂ©rt arra, hogy a kiberfenyegetettsĂ©get sokkal komolyabban kell venni ezentĂşl – ez azĂ©rt jelzĂ©sĂ©rtĂ©kĂ», ha az nem lenne elĂ©g, hogy a belbiztonsági hivatal szerint Ă©vi 200 online támadást kap az amerikai kritikus infrastruktĂşra. ValĂłjában a Stuxnet, a Flame, Ă©s egyĂ©b gyanĂşs vĂ­rusok azt mutatják, itt azĂ©rt erõsen Ă©rvĂ©nyesĂĽl a legjobb vĂ©dekezĂ©s a támadás elve is. Sõt, lassan már a kommunikáciĂłban sem ragaszkodik ahhoz a Pentagon, hogy õk csak vĂ©dekeznek: márciusban egy 13 programozĂłcsapatbĂłl állĂł hadosztályt alapĂ­tottak direkt támadĂł jellegĂ» online bevetĂ©sekre, Ă©s ezt a közeljövõben egy 4000 fõs, hekkerekbõl, kĂłdtörõkbõl Ă©s biztonsági szakĂ©rtõkbõl állĂł hadsereggĂ© akarják fejleszteni. Amerika tehát láthatĂłan nagy erõkkel kĂ©szĂĽl arra, hogy ne csak a hagyományos hadserege legyen a világ legerõsebbje.

Az USA mellett természetesen Oroszország is kiberháborús nagyhatalomnak számít. Annyira, hogy az emlékezetes észtországi invázió volt az elsõ igazi, széles körûen dokumentált online hadmûvelet, amiben egy ország megtámadott egy másikat, a Grúzia elleni támadás pedig az elsõ olyan, amikor az online csapás a hagyományos fegyvernemekkel párhuzamosan zajlott. Orosz oknyomozó újságírók szerint az ország kiberhadseregét közvetlenül a KGB, illetve annak utódja, az FSB irányítja, és a katonai hekkerkedés elválaszthatatlanul összefonódott az szervezett bûnözés világában a legnagyobb online játékosnak számító Russian Business Network csoporttal. Az RBN-t a kilencvenes években volt KGB-ügynökök alapították, és azóta is hatalmas pénzeket kaszálnak botnetépítéssel és bérbeadással, vírusírással és klasszikus hekkeléssel. Hogy az online maffiával összefonódott orosz kiberhadsereg mire képes, senki nem tudja, de az biztos, hogy a legnagyobb múltjuk és tapasztalatuk nekik van az online hadviselésben.

Ahogyan a való életben, úgy az online hadszíntereken is Kína a harmadik világhatalom. Elsõsorban hagyományos és ipari kémkedésben utaznak, hírhedt elitegységük a néphadsereg 61398-as egysége. Õk álltak például minden idõk legkomolyabb kiberkémkedési ügye, a Sötét patkány hadmûvelet mögött, amikor millió gigabájtos nagyságrendben loptak el emailarchívumokat, kutatás-fejlesztési dokumentációkat, szerzõdéseket nyugati országok kormányhivatalaitól, nemzetközi szervezetektõl, hadiipari és energetikai óriáscégektõl. Egy szakértõi jelentés szerint az online kémkedési ügyek 96 százaléka mögött kínai források állnak. Bár egészen egy sanghaji irodaházig sikerült visszakövetni a nyomaikat, a 61398-as egység hivatalosan nem létezik.
000 Hkg8296727
A Mandiant biztonságtechnológiai cég szerint ebben a csingdaoi háztömben mûködik a hivatalosan nem létezõ 61398-as egységFotó: Peter Parks

Mivel fõleg kémkednek, és nem pusztítanak, a viselt dolgaik ritkán kerülnek nyilvánosságra. Amit azonban tudni, vagy legalábbis sejteni lehet az akcióikról, az elég félelmetes: 2009-ben például meghiúsították a Coca-Cola 2,4 milliárd dolláros terjeszkedési kísérletét a kínai piacon (a Huiyuan Juice Group nevû kínai céget akarták felvásárolni, de a tárgyalások a cég szervereire történt betörések, és az onnan kilopott bizalmas információk miatt kudarcba fulladtak). Tavaly a kanadai Telvent céghez törtek be, és loptak el tervrajzokat, forráskódokat és projektek dokumentációit. A Telvent szoftverei futnak az Észak-Amerika olaj- és gázvezetékeinek felét felügyelõ és irányító rendszereken. A kínaiak tehát pontosan tudják, hogy az információ hatalom, és valószínûleg õk ismerik a legtöbbet ma a világon a többi ország féltve õrzött titkaiból.
A két közellenség

Aki egy kicsit is figyelemmel követi a világ híreit, könnyen kitalálhatja, melyik az a két ország, ami a legjobban készül a kiberháborúra a Nyugat ellen: Irán és Észak-Korea.

Iránnak becslések szerint 4-5 ezer fõs hekkerserege van, õk állhatnak a Saudi Aramco elleni támadás (a világ legnagyobb olajcégének hálózatát napokra kiütötte egy vírus, ami 30 ezer számítógéprõl törölt le mindent) és az amerikai bankok elleni online invázió (ami véletlenül éppen az iráni bankok elleni amerikai bojkott bevezetése után kezdõdött, és ma is tart) mögött. Egyes hírek szerint Irán kiberhadserege a negyedik legnagyobb a világon, és egymilliárd dollárt fektetett az állam a felállításába. Jelenleg is agresszívan toboroznak, havi tízezer dollárt ajánlanak a nekik dolgozó hekkereknek. Az iráni kiberhadsereg, az Izz ad-Din al-Qassam elsõ számú célpontjai az USA és Izrael, illetve azok az arab országok, akik bármilyen szinten szövetségre lépnek velük. Céljuk a minél nagyobb pusztítás véghezvitele, ebben alapvetõen különböznek a kifinomultabb amerikai, orosz vagy kínai katonai hekkerektõl. Igaz, a Stuxnettõl nem tudták megvédeni az ország atomprogramját.

Észak-Koreáról viszont nagyon keveset tudni biztosan. A hadsereg által fenntartott elit mûszaki egyetemrõl évente száz kiképzett katonai hekker kerül ki, és kerül át rögtön a sereg speciális osztagaiba. Szinte kizárólag dél-koreai célpontokat támadnak, a legnagyobb sikerük eddig az volt, amikor néhány hete átmenetileg kiütötték a déli szomszédnál az online banki szolgáltatásokat. Az ország állítólag 3000 fõs hekkersereget tart fenn, és ahogy a való életben, úgy a virtuális harctéren is az a legnagyobb elõnye, hogy kiszámíthatatlan, a döntéseit nem a józan ész és a logika diktálja, és gyakorlatilag bármilyen õrültségre képes, mivel alig van vesztenivalója.
164222034
A dél-koreai Hauri IT biztonsággal foglalkozó cégnél feltételezhetõen kínai és észak-koreai eredetû támadások elhárításán SzöulbanFotó: Chung Sung-Jun

Ez pedig a legveszélyesebb kombináció, hiszen úgy általában az internet alapjait fenyegetõ támadásokat azért tartja mindenki nonszensznek, mert az internet mindenhol az élet fontos része, és az egész hálózat kikapcsolásával mindenki csak veszít, méghozzá nagyon sokat. Mindenki, kivéve Észak-Koreát.
És a kicsik

Ahol a való életben országok közötti feszültségek, határvillongások vannak, ott szinte garantált, hogy ennek a mása online formában is létezik. A két Korea közötti online háború mellett a legjobb példa erre az indiai és pakisztáni hekkerek évek óta tartó csetepatéja. Az indiaiak legütõképesebb egysége, az ezer fõsre becsült Indian Cyber Army hekkerkollektíva nem áll közvetlen állami felügyelet alatt, olykor még az Anonymousszal is végeznek közös akciókat, de a nacionalizmusuk folytán Pakisztán számít az elsõ számú ellenségüknek. A pakisztáni oldalon szintén egy félig-meddig független, de azért államilag támogatott, szintén ezer fõ körülire becsült csoport, a Pakcyberarmy áll, akik az India elleni akciók mellett Izraelt támadják folyamatosan.

Érdemes megemlékezni az albán kiberhadseregrõl is. Albániáról nem feltétlenül az az ember elsõ asszociációja, hogy csúcstechnikát használó online kommandókat tart fenn, de hát a kiberhadviselésnek éppen ez a lényege. A radikálisan szerbellenes, a koszovói függetlenséget támogató ACA hekkerközösség támogatása valószínûleg kevesebbe kerül az országnak, és sokkal többet érnek vele, mintha vennének egy darab kiszuperált vadászgépet.

Említést érdemel még az észt hadsereg kiberhadosztálya, a Küberkaitseliit, ami sok más hasonló egységtõl eltérõen teljesen hivatalosan mûködik, 100 fõállású katonai hekkerbõl áll, a kiegészítõ egységekkel a létszáma ezer fõ, és a 2007-es orosz kibertámadás után hozták létre, kizárólag védelmi célokra. Van is mit védeniük, Észtország sok szempontból a világ legjobban bedrótozott országa, szinte mindenki aktívan használja az internetet, online szavaz a választásokon és fizeti be az adóját.
Hadseregek nincsenek, béketárgyalások vannak

A hivatalosan nem létezõ kiberhadseregek által vívott, hivatalosan nem létezõ háború legérdekesebb vonása, hogy miközben mindenki azt hajtogatja, hogy õ csak védekezik, a tények azt mutatják, hogy valakinek azért csak kell támadnia is. Az mindenesetre reménykeltõ, hogy az USA és Kína közötti legutóbbi tárgyalások a hidegháború utolsó, enyhülést, majd leszerelést hozó éveinek hangulatát idézték, a felek kölcsönösen arról biztosították a másikat, hogy nem akarnak támadni. És mivel az online invázióknál a támadó személyére hivatalosan sosem derül fény, biztosak lehetünk benne, hogy ezt, papíron legalábbis, szigorúan be is fogják tartani.
Link

Hozzászólások


#1 | Bulcsu - 2013. május 06. 16:28:54
Persze izraelrõl nem említ a cikk semmit és rólunk sem. Biztos nálunk nincs semmi ilyesmi, azért...
#2 | kukackac - 2013. május 06. 20:06:19
www.kepfeltoltes.hu/130506/516612849K_p_1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
#3 | tour - 2013. május 06. 20:18:32
Killary Clinton már elismerte, hogy elvesztették az információs háborút.
Mindenesetre a frontvonalak lassacskán ki is rajzolódtak.
Véletlenül dobták ma a hírt, és tervezte holnapra az anonymus héber banda a támadást amerika ellen, és a hitgyülinek is holnap van az utolsó napja. Nagyon illene már robbantani, bár ha tuti nekik a Cahalos banda akkor felesleges.

http://hungarian....Izraelben/
Pattanásig feszült a helyzet, megfogják magukat támadtatni, "jaj már megint a zsidókat bántják, csúnya világ", de ha már sikerült a gyarmatosítás, akkor miért ne legyenek õk a nemzet, hiszen elmondták õk is ugyanúgy tulajdonrészesei a Kárpát-Medencének...?!

Amerikában és itt egy idõben kell történnie az eseményeknek, két helyre egyszerre kell koncentrálniuk, de így is ütõs lesz!

Ma ritka haragosan és hosszan dörgött az ég...
#4 | Perje - 2013. május 10. 13:36:05
Nem csak a neten zajzik a III.vh, hanem a gyakorlatban is. A nyugati hatalmak most fontolgatják a Szíria feletti repülési tilalom elrendelését, amit Erdogán támogatni fog. Ha Amerika megtámadja Szíriát, Törökország a támadó oldalán lép be a háborúba.
http://www.mignew...99054.html
Hogy nem szégellik magukat ezért? Törökország mident elkövet azért, hogy belelépjen az EU-ba. Valammiért meg akarnak akadni a gazdasági fejlõdésben. Kiábrándító lett a vezetésük politikája. Eljátszák a nagy haragot Izraellel, aztán a háttérben összeborulnak. Közben építik a második csatornát , hogy délrõl jobban elérjék Oroszországot.

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.