Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Az izraeli telepes mozgalom gyökerei


A XIX. sz√°zad m√°sodik fel√©ben megalakultak az els√Ķ cionista szervezetek, amelyek k√∂z√ľl a legt√∂bb szekul√°ris alapokra √©p√≠tette fel mag√°t. Hossz√ļ √©vtizedeken kereszt√ľl a zsid√≥ vall√°st √©s a vil√°gi cionizmust nem siker√ľlt √∂sszhangba helyezni. Ezen v√°ltoztatott el√Ķsz√∂r a Mizrahi mozgalom, majd k√©s√Ķbb Rabbi Avraham Jichak Kuk, akit joggal nevezhet√ľnk a vall√°sos cionizmus egyik szellemi alap√≠t√≥j√°nak. Az izraeli vall√°sos telepes mozgalom f√Ķ ideol√≥gusai, majd vezet√Ķi f√Ķk√©pp az √Ķ, valamint fia tan√≠tv√°nyai k√∂z√ľl ker√ľltek ki. Cikk√ľnkben a vall√°sos cionizmussal, ideol√≥gusaival √©s a telepes mozgalom kialakul√°s√°val fogunk foglalkozni.

A XIX. sz√°zad folyam√°n jelent√Ķs folyamatok indultak el az eur√≥pai zsid√≥ t√°rsadalmon bel√ľl. A felvil√°gosod√°s felforgatta a zsid√≥ t√°rsadalmak √©let√©t, a vall√°sos k√∂z√∂ss√©geknek eddig ismeretlen folyamatokkal kellett szembes√ľlni√ľk, √ļj, szokatlan k√©rd√©sek mer√ľltek fel. Az addig az √©let minden ter√ľlet√©t beh√°l√≥z√≥ zsid√≥ hagyom√°ny sok esetben h√°tt√©rbe szorult, k√©rd√©sess√© v√°lt az eddig mindenki sz√°m√°ra egy√©rtelm√Ľnek t√Ľn√Ķ szok√°sok sorsa. A szombat megtart√°sa, a jiddis nyelv haszn√°lata, a ki- √©s √°tt√©r√©s k√©rd√©se, a nemzet√°llamok megsz√ľlet√©se mind-mind v√°laszt k√∂veteltek a zsid√≥ t√°rsadalmak vezet√Ķ r√©tegeit√Ķl.

A XIX. sz√°zad m√°sodik fel√©re t√∂bb reakci√≥ is sz√ľletett zsid√≥ a k√∂z√∂ss√©gekt√Ķl: vall√°si reformok, progresszi√≥ vagy √©ppen ellenkez√Ķleg a hagyom√°ny meger√Ķs√≠t√©se, ultra-ortodoxia. A vall√°si k√©rd√©sek mellett a zsid√≥s√°got t√°rsadalmi probl√©m√°k is nyomasztott√°k: Nyugat-Eur√≥p√°ban a modern antiszemitizmus kialakul√°sa, m√≠g keleten a folyamatos zsid√≥ellenes pogromok √©s a hatalmas szeg√©nys√©g jelentett gondot. Az XIX. sz√°zad hatvanas √©veit√Ķl kezdve Eur√≥pa mindk√©t fel√©n megjelent a zsid√≥ gondolkod√°sban a cionista eszme, amely a zsid√≥s√°g mindennem√Ľ probl√©m√°j√°nak megold√°s√°ra a zsid√≥ nemzeti meg√ļjhod√°st √©s az Izrael F√∂ldj√©re t√∂rt√©n√Ķ kiv√°ndorl√°st l√°tta megfelel√Ķnek. Mi a cionizmus? Az Encyclopedia of Nationalism √≠gy defin√°lta 1990-ben.

A cionizmus a nacionalizmus egy form√°ja, amely a zsid√≥s√°ghoz √©s a zsid√≥ kult√ļr√°hoz k√∂t√Ķdik √©s legf√Ķbb c√©lkit√Ľz√©se a zsid√≥ nemzeti otthon l√©trehoz√°sa Izrael f√∂ldj√©n. A cionizmus t√°mogatja a zsid√≥kat saj√°t identit√°suk meger√Ķs√≠t√©s√©ben √©s ellenzi a zsid√≥s√°g asszimil√°ci√≥j√°t m√°s t√°rsadalmakba, p√°rtolja a zsid√≥k visszat√©r√©st Izraelbe, abb√≥l a c√©lb√≥l, hogy a zsid√≥s√°g felszabad√≠tsa mag√°t az antiszemita diszkrimin√°ci√≥, kik√∂z√∂s√≠t√©s √©s √ľld√∂ztet√©s al√≥l, amely m√°s t√°rsadalmakban √©rn√© √Ķket. (Synder, 1990:431)

A XIX. sz√°zad m√°sodik fel√©ben egyre t√∂bb zsid√≥ szerz√Ķ √≠rt a modern zsid√≥ nemzet √©s a zsid√≥ √°llam megalap√≠t√°s√°nak sz√ľks√©gess√©g√©r√Ķl, akiknek r√©szletes ismertet√©s√©t√Ķl most eltekint√ľnk. Moses Hess, Leo Pinsker, Ahad Haam √©s Herzl Tivadar mind-mind megfogalmazt√°k v√°laszaikat a zsid√≥s√°g el√© t√°masztott kih√≠v√°sokra, k√∂z√ľl√ľk a budapesti Herzl Tivadar pedig nem √°llt meg az √≠r√°sn√°l, hanem meg is szervezte az els√Ķ Cionista Kongresszust B√°zelben 1897. augusztus 29. √©s 31. k√∂z√∂tt, ezzel a vil√°gpolitika sz√≠npad√°ra emelve a cionista mozgalmat.

A cionizmussal azonban nem mindenki √©rtett egyet, kritikusai a zsid√≥s√°g minden r√©teg√©b√Ķl ker√ľltek ki. Az asszimil√°ci√≥p√°rtiak a zsid√≥s√°g nemzeti jelleg√©nek kihangs√ļlyoz√°sa miatt kritiz√°lt√°k, a bundist√°k √ļgy v√©lt√©k, hogy a Palesztin√°ba t√∂rt√©n√Ķ kiv√°ndorl√°s csak menek√ľl√©s a val√≥s√°g el√Ķl. A leger√Ķsebb ellenkez√©st azonban a hagyom√°nyos zsid√≥s√°gb√≥l v√°ltotta ki a cionizmus. Ha a hagyom√°nyos zsid√≥s√°g t√°mogatta a zsid√≥ partikularit√°st √©s √©vsz√°zadokon kereszt√ľl im√°dkozott az√©rt, hogy min√©l hamarabb visszat√©rhessen az Aty√°k f√∂ldj√©re Cionba, akkor feltehet√Ķ a k√©rd√©s, hogy mi√©rt volt ilyen er√Ķs ellen√©rz√©se az e k√©t c√©lt z√°szlaj√°ra t√Ľz√Ķ cionizmussal szemben. A v√°lasz a zsid√≥ hagyom√°nyban keresend√Ķ.

A m√°sodik jeruzs√°lemi Szent√©ly lerombol√°sa √©s a Bar-Kokhba vezette felkel√©s kudarca ut√°n a zsid√≥ elitet a passz√≠v messi√°sv√°r√°s jellemezte. √ögy gondolt√°k, hogy a zsid√≥s√°g sz√°m√°ra a helyes √ļt, ha visszavonul a T√≥ra tanul√°s√°hoz √©s betartja a befogad√≥ √°llam t√∂rv√©nyeit. A rabbinikus irodalom ezt a hozz√°√°ll√°st t√∂bb helyen is visszaigazolja. Az Aty√°k Tan√≠t√°s√°ban (3,5) olvashat√≥, hogy „Mindenki, aki elfogadja a T√≥ra j√°rm√°t, az elt√°vol√≠tja mag√°r√≥l a politika √©s a t√°rsadalmi elv√°r√°sok nehez√©k√©t, aki viszont let√©pi mag√°r√≥l a T√≥ra j√°rm√°t, arra r√°ker√ľl a politika √©s a t√°rsadalmi elv√°r√°sok nehez√©ke.” A cionist√°k magukra vett√©k a vil√°gi hatalom „j√°rm√°t” √©s megpr√≥b√°lt√°k alak√≠tani a t√∂rt√©nelmet, ami szembement az ortodox zsid√≥s√°g Istenbe √©s az √Ķ akarat√°ba vetett hit√©vel. A Talmudban a fenti mellett olvashat√≥ m√©g egy, a hagyom√°nyos √©rtelmez√©s szerint konkr√©tan az Izrael F√∂ldj√©re val√≥ visszat√©r√©sre vonatkoz√≥ tilt√°s is, amit a trad√≠ci√≥ csak h√°rom esk√ľnek h√≠v.
A h√°rom esk√ľ (Talmud, Ketubot 110b-111a)

Ez a h√°rom esk√ľ mire [van]? Egy [arra], hogy ne menjen fel Izrael a Falra, egy [arra], hogy megeskette a Szent, √°ldott √ē, Izraelt, hogy ne l√°zadjon a vil√°g n√©pei ellen, √©s egy [arra], hogy megeskette a Szent, √°ldott √ē, a vil√°g n√©peit, hogy ne sanyargass√°k Izraelt a kellet√©n√©l jobban.

A hagyom√°nyos zsid√≥s√°g a fenti, az √Čnekek √Čnek√©nek (2,7; 3,5; 8,4) verseit magyar√°z√≥ sorokat √ļgy √©rtelmezte, hogy Isten megtiltotta a zsid√≥s√°gnak az Izraelbe val√≥ t√∂meges visszat√©r√©st eg√©szen addig, am√≠g erre √ē nem ad jelet, vall√°sos √©rtelmez√©s szerint, am√≠g el nem j√∂n a Messi√°s. A h√°rom esk√ľvel kapcsolatban az egyik legfontosabb, a vall√°sos zsid√≥ anticionizmust megalapoz√≥ m√Ľ a szatm√°ri rebbe Rabbi Joel Teitelbaum 1961-ben megjelent Va-joel Mose c√≠m√Ľ munk√°ja, amelynek els√Ķ r√©sze a h√°rom esk√ľ t√∂rt√©net√©t √©s hely√©t a rabbinikus irodalomban √©s a zsid√≥ hagyom√°nyban mutatja be. A rabbi k√∂nyv√©ben el√≠t√©li a cionizmust √©s annak vezet√Ķit eretnekeknek nevezi. Teitelbaum munk√°j√°ra a vall√°sos cionizmus egyik vezet√Ķ alakja Rabbi Slom√≥ Aviner reag√°lt Alo naale c√≠m√Ľ k√∂nyv√©vel.

L√°that√≥ teh√°t, hogy a hagyom√°nyos zsid√≥s√°gon bel√ľl a rabbinikus forr√°sokra alapozott ellen√©rz√©s mer√ľlt fel a cionizmussal szemben. A cionista vezet√Ķk ateizmusa ellen√©re c√©ljaik a vall√°sosok szem√©ben egyet jelentett a Messi√°s elj√∂vetel√©nek siettet√©s√©vel √©s az Isten √°ltal megval√≥s√≠tand√≥ c√©lok ember √°ltali kik√©nyszer√≠t√©s√©vel, mint a visszat√©r√©s a Szentf√∂ldre √©s a f√∂ld √ļjra ben√©pes√≠t√©se. Az ellent√©tet tov√°bb fokozta a cionist√°k √©s az ortodoxia k√∂z√∂tt, hogy 1902-ben Vilniusban megalakult az els√Ķ vall√°sos-cionist√°kat t√∂m√∂r√≠t√Ķ szervezet a Mizrahi (merkaz ruhani, vall√°sos/spiritu√°lis k√∂zpont), amelynek tagjai √ļgy gondolt√°k, hogy a cionizmus k√∂z√©ppontj√°ba a T√≥r√°t kell √°ll√≠tani, a zsid√≥ nemzeti mozgalomnak pedig vall√°sos c√©lokat is el kell √©rnie. A Mizrahi c√©ljai k√∂z√∂tt szerepelt, hogy a kiv√°ndorl√≥ szekul√°ris zsid√≥kat r√°√©bressze a hit fontoss√°g√°ra √©s visszat√©rjenek a vall√°sos √ļtra.

A vall√°sos cionizmus

A vall√°sos cionizmus az eddig ismertetett n√©z√Ķponttal szembemegy. Ahogy az el√Ķz√Ķekben bemutat√°sra ker√ľlt a vall√°sos zsid√≥s√°gon bel√ľl a XIX. sz√°zad v√©g√©ig - XX. sz√°zad elej√©ig a passz√≠v, a t√∂rt√©nelmet csak szeml√©l√Ķ, de nem alak√≠t√≥ hozz√°√°ll√°s volt a jellemz√Ķ. Ehhez k√©pest volt forradalmi idea a cionizmus, amely saj√°t sors√°t a zsid√≥ nemzet kez√©be adja. Voltak azonban a vall√°sos zsid√≥s√°gon bel√ľl is olyanok, akik t√°mogatt√°k ezt az aktivista szeml√©letet. Az el√Ķz√Ķekben meg lett eml√≠tve a vall√°sos Mizrahi mozgalom, azonban √Ķket megel√Ķzte m√°r a boszniai Rabbi Jehuda Alkalaj (1798-1878), valamint a n√©metorsz√°gi Rabbi Cvi Kalischer (1795-1874), akinek Dris√°t Cion c√≠m√Ľ munk√°ja nagy hat√°ssal volt a k√©s√Ķbbi vall√°sos cionist√°kra. Kalischer t√°mogatta a zsid√≥k Palesztin√°ba t√∂rt√©n√Ķ migr√°ci√≥j√°t, valamint √ļgy gondolta, hogy a Pr√≥f√©t√°k p√©ld√°ja alapj√°n a zsid√≥knak √∂nmagukra t√°maszkodva kell cselekedni√ľk √©s kez√ľkbe venni sorsukat. Kalischer √°ll√≠totta, hogy a Palesztin√°ba t√∂rt√©n√Ķ v√°ndorl√°ssal elj√∂het a zsid√≥s√°g √©s ezzel egy√ľtt a vil√°g megv√°lt√°sa is. (Avineri 1994)

Rabbi Avraham Jichak Kuk
Rabbi Abraham Jichak Kuk portréja (forrás)

B√°r az el√Ķbb eml√≠tett k√©t rabbi is fontos szerepet t√∂lt√∂tt be a vall√°sos cionizmus kialakul√°s√°ban, azonban az ir√°nyzat m√°ig legfontosabb alakja Rabbi Avraham Jichak Kuk (1865-1935) Palesztina els√Ķ asken√°zi f√Ķrabbija. Kuk rabbi Oroszorsz√°gban sz√ľletett, 1904-ben v√°ndorolt ki Palesztin√°ba, az Els√Ķ Vil√°gh√°bor√ļt Eur√≥p√°ban t√∂lt√∂tte, majd visszat√©rt a Szentf√∂ldre, ahol 1921-t√Ķl t√∂lt√∂tte be az asken√°zi f√Ķrabbi poz√≠ci√≥j√°t. 1924-ben megalap√≠totta Jeruzs√°lemben a Merkaz ha-Rav jesiv√°t, amely mind a mai napig a vall√°sos cionista oktat√°s egyik k√∂zpontj√°nak sz√°m√≠t. Rav Kuk kort√°rsaival ellent√©tben szimp√°ti√°val tekintett a szekul√°ris cionist√°kra is. √ögy gondolta, hogy annak ellen√©re, hogy √Ķk maguk nem hisznek Istenben, isteni k√ľldet√©st teljes√≠tenek √©s el√Ķrehozz√°k a megv√°lt√°s idej√©t. A cionizmust egy nagy isteni terv r√©sz√©nek tekintette, melynek eredm√©nye, a zsid√≥ n√©p visszat√©r√©se a Szentf√∂ldre, valamint a f√∂ld megtiszt√≠t√°sa, ben√©pes√≠t√©se √©s a telep√ľl√©sek √ļjj√°√©p√≠t√©se megalapozza az eg√©sz zsid√≥ n√©p √©s egyben a vil√°g n√©peinek megv√°lt√°s√°t is.(Avi√©zer 2010)
√ē maga nem volt cionista, filoz√≥fi√°j√°t nem a modern cionista szerz√Ķkre, hanem kiz√°r√≥lag a Bibli√°ra √©s a zsid√≥ jogra alapozta, azonban szimpatiz√°lt a cionist√°kkal, mivel szem√©ben √Ķk isteni terv megval√≥s√≠t√°s√°ban vettek r√©szt.

A szekul√°ris cionist√°k √ļgy gondolj√°k, hogy politikai, nemzeti vagy szocialista c√©lokkal cseleksznek, de igaz√°b√≥l a val√≥di oka annak, hogy idej√∂ttek √©s √ļjra ben√©pes√≠tik Izraelt az a vall√°sos zsid√≥ szikra a lelk√ľkben, amelyet Isten √ľltetett el benn√ľk. A saj√°t tudtuk n√©lk√ľl vesznek r√©szt az isteni tervben √©s teljes√≠tik a legnagyobb parancsolatot. ... A vall√°sos cionist√°knak a szerepe az, hogy seg√≠tse √Ķket a zsid√≥ √°llam megalap√≠t√°s√°ban √©s a vall√°s szikr√°j√°t f√©nny√© v√°ltoztass√°k benn√ľk. Meg kell, hogy mutass√°k nekik, hogy a cionizmus √©s a Cion ir√°nti v√°gyakoz√°s igazi forr√°sa a judaizmus, √©s hogy megtan√≠ts√°k nekik a T√≥r√°t szeretettel √©s kedvess√©ggel. A v√©g√©n meg fogj√°k √©rteni, hogy a T√≥ra t√∂rv√©nye a kulcs a teljes harm√≥ni√°hoz √©s a "szocialista" √°llamhoz, amely vil√°goss√°g lesz a n√©peknek √©s megv√°lt√°st hoz az eg√©sz vil√°gnak.(Avineri 1994)

A Merkaz ha-Rav jesiva Jeruzs√°lemben (forr√°s)

Rabbi Cvi Jehuda Kuk
Cvi Jehuda Kuk (1891-1982), Avraham Kuk fia, a vall√°sos cionizmus egyik, ha nem a legfontosabb vezet√Ķje volt. Apja jesiv√°ja, a Merkaz ha-Rav, az √Ķ vezet√©se idej√©n lett a nemzeti-vall√°sos mozgalom k√∂zpontja, a telepes mozgalom vezet√Ķ rabbijainak legt√∂bbje az √Ķ tan√≠tv√°nya volt. Cvi Jehuda Kuk apja tan√≠t√°sait k√∂vette, ugyan√ļgy hitt abban, hogy a bibliai Izrael betelep√≠t√©se egy l√©p√©ssel k√∂zelebb hozza megv√°lt√°st. Az √Ķ tan√≠t√°sai voltak a legnagyobb hat√°ssal a messianisztikus telepes ideol√≥gi√°ra, a hatnapos h√°bor√ļ ut√°n t√°mogatta, hogy az elfoglalt ter√ľleteken, a Nyugati Parton √©s a G√°zai-√∂vezetben, √ļj zsid√≥ telep√ľl√©sek √©p√ľljenek. Ebb√Ķl a c√©lb√≥l az izraeli korm√°nyokn√°l is lobbizott. Akt√≠van r√©szt vett a fundamentalista, jobboldali Gus Emunim (H√≠v√Ķk Blokkja) megalap√≠t√°s√°ban, melynek szellemi vezet√Ķje is volt. A szervezet a '67-es h√°bor√ļ ut√°n 1974-ben alakult √©s c√©lja a zsid√≥ telep√©p√≠t√©sek fokoz√°sa, a Gol√°n-fenns√≠k, a Nyugati Part √©s a G√°zai-√∂vezet ben√©pes√≠t√©se zsid√≥ lakoss√°ggal. (Encyclopedia Judaica, vol.12.)
Kattintson √©s n√©zegessen k√©peket Jeruzs√°lemr√Ķl!

A k√©t Kuk rabbi volt teh√°t az, aki megalapozta a vall√°sos-cionista mozgalmat, amelynek egyik k√∂zponti oktat√°si int√©zm√©nye mind a mai napig az Avraham Jichak Kuk √°ltal alap√≠tott Merkaz ha-Rav jesiva. Tan√≠t√°saik egyik √ļj√≠t√°sa, hogy szembementek az eddigi passz√≠v szeml√©lettel √©s t√°mogatt√°k azt, hogy a zsid√≥s√°g saj√°t maga befoly√°solja a t√∂rt√©nelmet. M√≠g koruk sok vall√°si vezet√Ķje a szekul√°ris cionista mozgalm√°rokban az ellens√©get l√°tta, addig √Ķk √ļgy gondolt√°k, hogy az √ļjonnan letelep√ľl√Ķ zsid√≥k sz√°nd√©kuk ellen√©re is r√©szt vesznek az isteni terv megval√≥s√≠t√°s√°ban. Avraham Jichak Kuk azon a v√©lem√©nyen volt, hogy v√©g√ľl az ateist√°k is meg fogj√°k ismerni a T√≥r√°t √©s Istent √©s vissza fognak t√©rni a vall√°sos √ļtra. Ehhez kapcsol√≥d√≥an Kuk rabbi kiny√ļjtotta a kez√©t a nem-vall√°sos k√∂z√∂ss√©g fel√© is, valamint t√°mogatta a k√∂z√∂tt√ľk zajl√≥ t√©r√≠t√Ķ tev√©kenys√©get is, hogy k√∂zelebb hozz√°k √Ķket Istenhez √©s a T√≥r√°hoz.

Nem szabad elfeledkezni azonban arr√≥l sem, hogy az √°ltaluk megalapozott nemzeti-vall√°sos ideol√≥gi√°nak vannak sz√©ls√Ķs√©ges, fundamentalista √©s er√Ķszakos vadhajt√°sai is. A telepes mozgalom k√∂vet√Ķi √©s vezet√Ķi k√∂z√∂tt is vannak olyanok, akik isteni k√ľldet√©s√ľk tudat√°ban nem riadnak vissza az er√Ķszak alkalmaz√°s√°t√≥l, legyen sz√≥ a k√∂rnyez√Ķ palesztin telep√ľl√©sek lak√≥inak terroriz√°l√°s√°r√≥l vagy √©ppen a megsz√°llt ter√ľletek √°tad√°s√°r√≥l d√∂nt√Ķ izraeli minisztereln√∂k meggyilkol√°s√°r√≥l.
Itamar: a nyugati parti telep lak√≥i t√∂bbsz√∂r megt√°madt√°k a k√∂rny√©ken lak√≥ palesztinokat, valamint lettek √Ķk is palesztin t√°mad√°sok √°ldozatai (forr√°s)

A vall√°sos telepes mozgalom tagjai k√∂z√∂tt tal√°lunk er√Ķszakra buzd√≠t√≥ vezet√Ķket (Meir Kahane, Binjamin Ze√©v Kahane, Dov Lior), ak√°r az √°llammal is szembesz√°ll√≥ fiatalokat, akik a palesztinok ellen hajtanak v√©ge er√Ķszakos akci√≥kat (Hegytet√Ķ Fiataljai), de a k√∂rnyez√Ķ muszlim √©s kereszt√©ny lakoss√°ggal kiv√°l√≥ kapcsolatot √°pol√≥ vall√°si vezet√Ķket is (Menahem Froman). Mind e mellett a nyugati parti zsid√≥ telep√ľl√©sen az ideol√≥giai okokb√≥l oda k√∂lt√∂z√Ķk mellett sokan vannak olyanok, akik a kedvez√Ķ ingatlan√°rak miatt vettek lak√°st a megsz√°llt ter√ľleteken.

Feltehet√Ķ a k√©rd√©s, hogy mi√©rt is √©rdemes a vizsg√°lata ennek a t√∂bb esetben is sz√©ls√Ķs√©ges t√°rsadalmi csoportnak. A vall√°sos telepesek az egyik legsikeresebb k√∂z√∂ss√©g az izraeli t√°rsadalmon bel√ľl. Az elm√ļlt n√©gy √©vtizedben egy margin√°lis k√∂z√∂ss√©gb√Ķl, az izraeli politika meghat√°roz√≥, vezet√Ķ poz√≠ci√≥kat is elfoglal√≥ szerepl√Ķiv√© v√°ltak. Az ut√≥bbi t√≠z √©vben az izraeli vall√°sos telepesek az izraeli elit r√©szei lettek, sokan fontos poz√≠ci√≥kat foglalnak el, mint p√©ld√°ul Noam Sohlberg a Lefels√Ķbb B√≠r√≥s√°g b√≠r√°ja. A k√∂vetkez√Ķ h√©t √©vben, 2020-ig, a Nyugati Parton √©l√Ķ telepesek sz√°ma kb. 100 000 f√Ķvel fog gyarapodni, k√∂z√ľl√ľk minden harmadik ultra-ortodox lesz. A nyugati parti telepek √©s a vall√°sos telepesek az izraeli politikai val√≥s√°g r√©sz√©v√© v√°ltak, szerep√ľk pedig az elk√∂vetkez√Ķ √©vtizedekben n√Ķni fog. A vall√°sos telepes ideol√≥gia hat√°sa meg fog jelenni az izraeli t√°rsadalmon, a politik√°n, a vall√°sgyakorlaton √©s a kult√ļr√°n egyar√°nt. (Cohen-Gordon, 2012)
Vallásos-cionista felvonulás Jeruzsálem Nap alkalmából (forrás)

A k√∂vetkez√Ķ h√≥napokban megjelen√Ķ cikkeinkben a vall√°sos telepes mozgalmat fogjuk k√∂zelr√Ķl megvizsg√°lni v√°laszt pr√≥b√°lva adni a k√∂vetkez√Ķ k√©rd√©sekre.

Milyen kapcsolatot √°polnak a vall√°sos zsid√≥ telepesek a k√∂rnyez√Ķ palesztin telep√ľl√©sek lak√≥ival?
Mit gondolnak az izraeli társadalom szekuláris tagjairól, a nem telepes vallásos-cionistákról, az anticionista ultra-ortodoxiáról?
Miképp befolyásolja az általuk követett ideológia a saját vallásgyakorlatukat, a hagyomány értelmezését?
Mit gondolnak Izrael √Āllam j√∂v√Ķj√©r√Ķl? Mekkora fontoss√°ggal b√≠r sz√°mukra az √°llam demokratikus jellege?
Milyen lehetséges megoldásokat látnak a közel-keleti konfliktusra?

A kutat√°s a T√ĀMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonos√≠t√≥ sz√°m√ļ Nemzeti Kiv√°l√≥s√°g Program – Hazai hallgat√≥i, illetve kutat√≥i szem√©lyi t√°mogat√°st biztos√≠t√≥ rendszer kidolgoz√°sa √©s m√Ľk√∂dtet√©se konvergencia program c√≠m√Ľ kiemelt projekt keret√©ben zajlott. A projekt az Eur√≥pai Uni√≥ t√°mogat√°s√°val, az Eur√≥pai Szoci√°lis Alap t√°rsfinansz√≠roz√°s√°val val√≥sul meg.

Felhaszn√°lt irodalom:

AVINERI, Shlomo: A modern cionizmus kialakulása (Budapest: Századvég Kiadó, 1994)
COHEN, Yinon – GORDON, Neve: „The Demographic Success of the West Bank Settlements”, (http://www.columbia.edu/~yc2444/pages/Demographic%20Success%20of%20the%20West%20Bank%20Settlers.html [2013.04.25])
HERTZBERG, Arthur, ed.: The Zionist Idea: A Historical Analysis and Reader (Philadelphia – Jerusalem: The Jewish Publicaion Society, 1997)
MENDES-FLOHR – REINHARZ, J., eds.: The Jews in the Modern World (Oxford University Press, 1995)
RAVITZKY, Aviézer: A kinyilatkoztatott vég és a zsidó állam: messianizmus, cionizmus és vallási radikalizmus Izraelben (Pozsony: Kalligram, 2010)
SKOLNIK, Fred, ed.: Encyclopedia Judaica, 2nd edition (Jerusalem: Keter, 2007)
SYNDER, Louis L., ed.: Encyclopedia of Nationalism (New York: Paragon House, 1990)
WEISSBROD, Lily: Israeli Identity: In Search of a Successor to the Pioneer, Tsabar and Settler (London: Routledge, 2002)
Link

HozzŠszůlŠsok


Mťg nem kŁldtek hozzŠszůlŠst

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.