Navigci
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezs
dvzlet
A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
Dilettánsok vagy zsenik a pakisztáni titkosszolgálat élén?
Nem fukarkodik a negatív minõsítésekkel az a jelentés, amelyet a pakisztáni parlament és az igazságszolgáltatási apparátus közös vizsgálóbizottsága készített Oszama bin Laden pakisztáni bujkálásáról.
„Inkompetencia, hanyagság, figyelmetlenség” ezek a viszonylag enyhe kitételek, amelyekkel a 336 oldalas dokumentum minõsíti a pakisztáni hadsereg, rendõrség és fõleg a titkosszolgálat ténykedését a volt al-Kaida vezér csaknem egy évtizedes pakisztáni tartózkodása kapcsán. A jelentés 2012 májusára készült el. 2011 júliusában kezdték a munkát, több mint 200 interjút készített és alapos helyszíni vizsgálatokat végzett a képviselõkbõl, jogászokból és biztonsági szakértõkbõl álló bizottság. Kikérdezték Oszama bin Laden három özvegyét is.
Miért most foglalkozik a világ ezzel a dokumentummal?
Mert tartalma csak most szivárgott ki az al-Dzsazíra televízióhoz. Pakisztánban nem hozták nyilvánosságra a jelentést, amely tényleg fényt derít néhány mosolyfakasztó részletre is, de a leglényegesebb kérdésre végül is nincs benne egyértelmû válasz: tudott-e valaki, és a ha igen ki vagy kik bin Laden pakisztáni tartózkodásáról? A jelentés konklúziója nem teljesen egyértelmû és inkább a szolgálatok inkompetenciájában véli megtalálni a választ. Holott lehet, hogy az igazság valahol másutt van. Oszama bin Laden a nemzetközi erõk afganisztáni inváziója elõl 2002-ben menekült át Pakisztánba. Az elsõ 3 évét alapvetõen a zûrzavaros északnyugati törzsi autonóm területen töltötte.
isi
Wazirisztánban, Peshawarban, Swatban, Haipurban. Egyik özvegyének beszámolója szerint Swatban egy közlekedési rendõr megállította a kocsijukat gyorshajtás miatt. De nem ismerte föl az utasok között bin Ladent, aki a világ legkeresettebb embere volt. Ezt az epizódot leszámítva, azt lehet mondani, hogy bin Laden olyan régióban bujkált, ahol a pakisztáni központi hatalom befolyása korlátozott. A törzsi autonóm terület akkor tele volt al-Kaida ügynökökkel és itt volt azoknak a tálib szervezeteknek a központja is, amelyek bin Ladennel közvetlen kapcsolatban álltak. Ha valahol, hát itt, nehéz volt a nyomára bukkanni. De 2005-ben Oszama családtagjaival, és közvetlen kíséretével Abbottabadba költözött.
Búvóhely az akadémia szomszédságában
Ebben az Iszlamabadtól 50 kilométerre lévõ kisvárosban mûködik a pakisztáni katonai akadémia. A város valójában elegáns villanegyed, sok magas rangú katonatiszt él itt. Oszama egy háromemeletes épületet bérelt ki és valóságos erõdítménnyé változtatta. Nem volt telefonvonal, internet és látogatók is csak nagyon ritkán érkeztek. Helyi adót sem fizetett. De senkinek sem tûnt fel, hogy az épület és lakói valamiféle titkot rejthetnek. Oszama maga ritkán tette ki a lábát. Ha igen, akkor cowboy kalapot viselt. Állítólag azért, hogy mûholdas felvételek alapján se váljon gyanússá. Amikor a helyi klinikán egyik felesége szült és Oszama bement meglátogatni, süket-némának tettette magát. Ugyanis nem beszélte a helyi nyelvet, az urdut, és ha arabul szólal meg, gyanússá vált volna. Ezek az apró álcázási trükkök sokáig hatásosak voltak.
compound-osama-5 1886736b
Bin Laden pakisztáni rejtekhelye
Aztán 2011 május másodikára virradóra amerikai helikopterek érkeztek Oszama házához és a kommandósok végeztek az al-Kaida alapító vezérével, a 2001-es amerikai merényletek kitervelõjével. A jelentés szerint a pakisztáni titkosszolgálatnak fogalma sem volt arról, mire készülnek az amerikaiak. A helikopterek zavartalanul repültek be, méghozzá mélyen, a pakisztáni légtérbe. 1 óra 37 perc telt el, mire a légvédelem észlelte a behatolást. A vizsgálóbizottság konklúziója szerint teljesen csõdöt mondott a hadsereg, a felderítés, a határõrség, a légvédelem. Igaz van a konklúzióban három mondat, amely nem zárja ki, hogy Oszama bin Ladent valahol, nagyon magasan az apparátusban, valakik fedezték. És az is elképzelhetõ a sok hanyagság és melléfogás mellett, hogy a pakisztáni vezérkarból valakik azért mégicsak tudták, hogy 2011. május 2-án történik majd valami Abbottabadban. De ezek a kérdések nyitva maradnak. Márpedig a rájuk adott válaszokban rejlik a lényeg, amely nélkül Pakisztán mai problémái és a pakisztáni-amerikai viszony mai összetett volta sem érthetõ.
Dicsõ múlt, kemény jelen
Kívülálló szakértõk szerint az ISI (Inter-Services Intelligence) Ázsia egyik legjobban szervezett felderítõ és elhárító szolgálata. Egyidõs a pakisztáni állammal, vagyis sokat átvett a brit tapasztalatokból, és vezetõ tisztjei ma is tanulmányaik legalább egy részét brit katonai akadémiákon végzik. Az afganisztáni tálib rezsim létrehozásában kulcsszerepe volt a szolgálatnak. Az ISI toborozta és képezte ki a tálibok elsõ generációját, és nemcsak vallási ideológiai oktatásban részesítette õket. Az ISI a fõ ellenségnek ma is Indiát tekinti, Afganisztánra pedig, mint hátországra tekint, amely egy esetleges újabb India elleni háború során visszavonulási terep lehet. A 25 milliós pastu népesség nagyjából egyenlõ arányban oszlik meg a két ország között, a pastuk jelentik a tálib mozgalom etnikai bázisát. A kabuli vezetés szerint, és sok más információ is erre utal, az ISI ma is operatív kapcsolatban áll az afganisztáni tálibokkal. Vannak olyan afgán tálib szerveztek, amelyeknek háttérbázisai továbbra is Pakisztánban vannak és csak a rajtaütésekre járnak át Afganisztánba.
Pakistan-troops-in-Waziri-006
Az ISI törzsállománya mintegy 10 ezer fõ, de az informátorok száma ennek sokszorosa. Látva az afganisztáni tálibok aktivitását, nehéz elképzelni, hogy az pakisztáni titkosszolgálat vezetésére az inkompetencia lenne jellemzõ. Vagy egy másik példa: a pakisztáni kormány „imamalomszerûen” elítéli az amerikai dróncsapásokat, azokat a pakisztáni szuverenitás durva megsértésének tekinti. De: ezek a csapások sebészi pontosságúak. A támadások irányítói, a CIA illetékesei szinte percre pontosan tudják, mikor hol tartózkodnak a célszemélyek. Például nemrég a pakisztáni tálibok egyik parancsok-helyettese. Honnan vannak a CIA információi? Sokak szerint az ISI-tól.
Megosztott titkosszolgálat?
Itt látszólag ellenmondás van: az ISI támogatja a tálibokat, aztán kiszolgáltatja õket az amerikaiaknak? A válasz nagy valószínûséggel az, hogy az ISI nem egységes és minimum két szárnya van: az egyik az iszlám szélsõséges mozgalmakkal szimpatizál, a másik Amerika-barát. Ez egyébként az egész pakisztáni politikai elitre is érvényes. Oszama bin Laden nem bujkálhatott volna tíz éven át a pakisztáni legfelsõ vezetés egy részének tudta nélkül. És befolyásos erõk fedezték is az al-Kaida vezért. De mûködött a másik érdekcsoport is, amely a nyomára bukkant, és amely informálta az amerikaiakat és lehetõvé tette a 2011-es helikopteres kommandós akciót.
2764076-3x2-700x467
Többször jártam Pakisztánban újságíróként. Legutóbb 2001-ben. Amikor be kellett mennem a belügyminisztériumba meghosszabbítani a vízumot, a taxisofõr vállalta, hogy bekísér az illetékes osztályra. Percekig tekeregtünk a hatalmas épületegyüttesben. És a sofõr mosolyogva parolázott a sokcsillagos fõtisztekkel. Mellesleg érkezésem óta minden reggel ott állt a panzió elõtt, ahol laktam, és minden nap vele utaztam. Azért kínálta szolgálatait baráti áron, mert a taxisofõrség csak a fedõfoglalkozása volt. Valójában az ISI azon szekciójának dolgozott, amely az országba érkezõ külföldi újságírókat tartotta szemmel. De alaposan. Nos ha egy titkosszolgálatnak még a pakisztáni nemzetbiztonság szempontjából abszolút veszélytelen magyar újságírók szoros figyelésére is futja, elképzelhetetlen, hogy valakik ne tudtak volna Oszama bin Ladenrõl illetve másvalakik ne tudták volna, mire készülnek az amerikaiak 2011. május 2-án. Vagyis a címben feltett kérdésre a válasz: nem dilettánsok, de nem is zsenik irányítják a pakisztáni titkosszolgálatot. Hanem profik, akik alapvetõen két frakcióra oszlanak és ádáz harcban állnak egymással. A soknemzetiségû, csaknem 200 milliós országban pedig nagyon nehéz megfogalmazni, mi is a nemzeti érdek. Így aztán hol az egyik, hol a másik ISI frakcióra támaszkodik az aktuális politikai vezetés...
Link
„Inkompetencia, hanyagság, figyelmetlenség” ezek a viszonylag enyhe kitételek, amelyekkel a 336 oldalas dokumentum minõsíti a pakisztáni hadsereg, rendõrség és fõleg a titkosszolgálat ténykedését a volt al-Kaida vezér csaknem egy évtizedes pakisztáni tartózkodása kapcsán. A jelentés 2012 májusára készült el. 2011 júliusában kezdték a munkát, több mint 200 interjút készített és alapos helyszíni vizsgálatokat végzett a képviselõkbõl, jogászokból és biztonsági szakértõkbõl álló bizottság. Kikérdezték Oszama bin Laden három özvegyét is.
Miért most foglalkozik a világ ezzel a dokumentummal?
Mert tartalma csak most szivárgott ki az al-Dzsazíra televízióhoz. Pakisztánban nem hozták nyilvánosságra a jelentést, amely tényleg fényt derít néhány mosolyfakasztó részletre is, de a leglényegesebb kérdésre végül is nincs benne egyértelmû válasz: tudott-e valaki, és a ha igen ki vagy kik bin Laden pakisztáni tartózkodásáról? A jelentés konklúziója nem teljesen egyértelmû és inkább a szolgálatok inkompetenciájában véli megtalálni a választ. Holott lehet, hogy az igazság valahol másutt van. Oszama bin Laden a nemzetközi erõk afganisztáni inváziója elõl 2002-ben menekült át Pakisztánba. Az elsõ 3 évét alapvetõen a zûrzavaros északnyugati törzsi autonóm területen töltötte.
isi
Wazirisztánban, Peshawarban, Swatban, Haipurban. Egyik özvegyének beszámolója szerint Swatban egy közlekedési rendõr megállította a kocsijukat gyorshajtás miatt. De nem ismerte föl az utasok között bin Ladent, aki a világ legkeresettebb embere volt. Ezt az epizódot leszámítva, azt lehet mondani, hogy bin Laden olyan régióban bujkált, ahol a pakisztáni központi hatalom befolyása korlátozott. A törzsi autonóm terület akkor tele volt al-Kaida ügynökökkel és itt volt azoknak a tálib szervezeteknek a központja is, amelyek bin Ladennel közvetlen kapcsolatban álltak. Ha valahol, hát itt, nehéz volt a nyomára bukkanni. De 2005-ben Oszama családtagjaival, és közvetlen kíséretével Abbottabadba költözött.
Búvóhely az akadémia szomszédságában
Ebben az Iszlamabadtól 50 kilométerre lévõ kisvárosban mûködik a pakisztáni katonai akadémia. A város valójában elegáns villanegyed, sok magas rangú katonatiszt él itt. Oszama egy háromemeletes épületet bérelt ki és valóságos erõdítménnyé változtatta. Nem volt telefonvonal, internet és látogatók is csak nagyon ritkán érkeztek. Helyi adót sem fizetett. De senkinek sem tûnt fel, hogy az épület és lakói valamiféle titkot rejthetnek. Oszama maga ritkán tette ki a lábát. Ha igen, akkor cowboy kalapot viselt. Állítólag azért, hogy mûholdas felvételek alapján se váljon gyanússá. Amikor a helyi klinikán egyik felesége szült és Oszama bement meglátogatni, süket-némának tettette magát. Ugyanis nem beszélte a helyi nyelvet, az urdut, és ha arabul szólal meg, gyanússá vált volna. Ezek az apró álcázási trükkök sokáig hatásosak voltak.
compound-osama-5 1886736b
Bin Laden pakisztáni rejtekhelye
Aztán 2011 május másodikára virradóra amerikai helikopterek érkeztek Oszama házához és a kommandósok végeztek az al-Kaida alapító vezérével, a 2001-es amerikai merényletek kitervelõjével. A jelentés szerint a pakisztáni titkosszolgálatnak fogalma sem volt arról, mire készülnek az amerikaiak. A helikopterek zavartalanul repültek be, méghozzá mélyen, a pakisztáni légtérbe. 1 óra 37 perc telt el, mire a légvédelem észlelte a behatolást. A vizsgálóbizottság konklúziója szerint teljesen csõdöt mondott a hadsereg, a felderítés, a határõrség, a légvédelem. Igaz van a konklúzióban három mondat, amely nem zárja ki, hogy Oszama bin Ladent valahol, nagyon magasan az apparátusban, valakik fedezték. És az is elképzelhetõ a sok hanyagság és melléfogás mellett, hogy a pakisztáni vezérkarból valakik azért mégicsak tudták, hogy 2011. május 2-án történik majd valami Abbottabadban. De ezek a kérdések nyitva maradnak. Márpedig a rájuk adott válaszokban rejlik a lényeg, amely nélkül Pakisztán mai problémái és a pakisztáni-amerikai viszony mai összetett volta sem érthetõ.
Dicsõ múlt, kemény jelen
Kívülálló szakértõk szerint az ISI (Inter-Services Intelligence) Ázsia egyik legjobban szervezett felderítõ és elhárító szolgálata. Egyidõs a pakisztáni állammal, vagyis sokat átvett a brit tapasztalatokból, és vezetõ tisztjei ma is tanulmányaik legalább egy részét brit katonai akadémiákon végzik. Az afganisztáni tálib rezsim létrehozásában kulcsszerepe volt a szolgálatnak. Az ISI toborozta és képezte ki a tálibok elsõ generációját, és nemcsak vallási ideológiai oktatásban részesítette õket. Az ISI a fõ ellenségnek ma is Indiát tekinti, Afganisztánra pedig, mint hátországra tekint, amely egy esetleges újabb India elleni háború során visszavonulási terep lehet. A 25 milliós pastu népesség nagyjából egyenlõ arányban oszlik meg a két ország között, a pastuk jelentik a tálib mozgalom etnikai bázisát. A kabuli vezetés szerint, és sok más információ is erre utal, az ISI ma is operatív kapcsolatban áll az afganisztáni tálibokkal. Vannak olyan afgán tálib szerveztek, amelyeknek háttérbázisai továbbra is Pakisztánban vannak és csak a rajtaütésekre járnak át Afganisztánba.
Pakistan-troops-in-Waziri-006
Az ISI törzsállománya mintegy 10 ezer fõ, de az informátorok száma ennek sokszorosa. Látva az afganisztáni tálibok aktivitását, nehéz elképzelni, hogy az pakisztáni titkosszolgálat vezetésére az inkompetencia lenne jellemzõ. Vagy egy másik példa: a pakisztáni kormány „imamalomszerûen” elítéli az amerikai dróncsapásokat, azokat a pakisztáni szuverenitás durva megsértésének tekinti. De: ezek a csapások sebészi pontosságúak. A támadások irányítói, a CIA illetékesei szinte percre pontosan tudják, mikor hol tartózkodnak a célszemélyek. Például nemrég a pakisztáni tálibok egyik parancsok-helyettese. Honnan vannak a CIA információi? Sokak szerint az ISI-tól.
Megosztott titkosszolgálat?
Itt látszólag ellenmondás van: az ISI támogatja a tálibokat, aztán kiszolgáltatja õket az amerikaiaknak? A válasz nagy valószínûséggel az, hogy az ISI nem egységes és minimum két szárnya van: az egyik az iszlám szélsõséges mozgalmakkal szimpatizál, a másik Amerika-barát. Ez egyébként az egész pakisztáni politikai elitre is érvényes. Oszama bin Laden nem bujkálhatott volna tíz éven át a pakisztáni legfelsõ vezetés egy részének tudta nélkül. És befolyásos erõk fedezték is az al-Kaida vezért. De mûködött a másik érdekcsoport is, amely a nyomára bukkant, és amely informálta az amerikaiakat és lehetõvé tette a 2011-es helikopteres kommandós akciót.
2764076-3x2-700x467
Többször jártam Pakisztánban újságíróként. Legutóbb 2001-ben. Amikor be kellett mennem a belügyminisztériumba meghosszabbítani a vízumot, a taxisofõr vállalta, hogy bekísér az illetékes osztályra. Percekig tekeregtünk a hatalmas épületegyüttesben. És a sofõr mosolyogva parolázott a sokcsillagos fõtisztekkel. Mellesleg érkezésem óta minden reggel ott állt a panzió elõtt, ahol laktam, és minden nap vele utaztam. Azért kínálta szolgálatait baráti áron, mert a taxisofõrség csak a fedõfoglalkozása volt. Valójában az ISI azon szekciójának dolgozott, amely az országba érkezõ külföldi újságírókat tartotta szemmel. De alaposan. Nos ha egy titkosszolgálatnak még a pakisztáni nemzetbiztonság szempontjából abszolút veszélytelen magyar újságírók szoros figyelésére is futja, elképzelhetetlen, hogy valakik ne tudtak volna Oszama bin Ladenrõl illetve másvalakik ne tudták volna, mire készülnek az amerikaiak 2011. május 2-án. Vagyis a címben feltett kérdésre a válasz: nem dilettánsok, de nem is zsenik irányítják a pakisztáni titkosszolgálatot. Hanem profik, akik alapvetõen két frakcióra oszlanak és ádáz harcban állnak egymással. A soknemzetiségû, csaknem 200 milliós országban pedig nagyon nehéz megfogalmazni, mi is a nemzeti érdek. Így aztán hol az egyik, hol a másik ISI frakcióra támaszkodik az aktuális politikai vezetés...
Link
Hozzszlsok
#1 |
9323
- 2013. jlius 11. 14:51:16
#2 |
Perje
- 2013. jlius 11. 16:57:51
Hozzszls kldse
Hozzszls kldshez be kell jelentkezni.
Az oldalon megjelenö, máshonnan, vagy mások által beküldött írások tartalmával
nem minden esetben értünk (illetve értek) egyet,
azok valóságtartalmát nem tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2015
azok valóságtartalmát nem tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2015