Nincs ennek mĂŠg vĂŠge, sĂľt el sem kezdĂľdĂśtt igazĂĄn. Ki nyerte a mĂşlt heti devizahitel-Ă­tĂŠletet, ĂŠs innentĂľl hogyan tovĂĄbb? Lehet remĂŠnykedni a devizahitel-szerzĂľdĂŠsek megsemmisĂ­tĂŠsĂŠben vagy csak Ăźgyes ĂźgyvĂŠdek prĂłbĂĄljĂĄk hiĂĄbavalĂł kĂźzdelemre bujtogatni a kĂŠtsĂŠgbeesett adĂłsokat? Összevissza Ă­tĂŠlnek a bĂ­rĂłsĂĄgok, eljĂĄrĂĄsjogi hibĂĄkat ejt a KĂşria? ÖsvĂŠnyt vĂĄgunk a tĂśrvĂŠnyek liĂĄnjai kĂśzt – bĂĄr ez a lehetetlennel hatĂĄros.


A KĂşria a mĂşlt hĂŠten egy ĂśnmagĂĄn messze tĂşlmutatĂł devizahiteles perben hozott egy nagyon ĂŠrdekes Ă­tĂŠlelet. A lĂŠnyeg nagyon leegyszerĂťsĂ­tve az: a devizahitelek vĂŠteli ĂŠs eladĂĄsi ĂĄrrĂŠse, amit a bankok a hitelek folyĂłsĂ­tĂĄsakor ĂŠs tĂśrlesztĂŠsekor is az adĂłsaikra terheltek, egy olyan kĂśltsĂŠg, amit a bankoknak minden devizahitel-szerzĂľdĂŠsben egyĂŠrtelmĂťen fel kellett volna tĂźntetni.
Érvénytelen, de javítható szerzõdés

A pert indĂ­tĂł devizahiteles szerzĂľdĂŠsĂŠbĂľl viszont ez a pont hiĂĄnyzott, ezĂŠrt a szerzĂľdĂŠs ĂŠrvĂŠnytelen – mondta ki a KĂşria. Ez egyrĂŠszt hatalmas siker lĂŠnyegĂŠben minden devizahitelesnek: most vagy ezer eljĂĄrĂĄs fut a bankok ellen, amiben a legtĂśbb felperes a szerzĂľdĂŠs semmissĂŠgĂŠt szeretnĂŠ kimondatni.

A devizahitelesek mĂŠgsem beszĂŠlhetnek elsĂśprĂľ sikerrĂľl. A KĂşria ugyanis azt is kimondta, hogy mindenkinek az lesz a legjobb, ha a hitelszerzĂľdĂŠs megsemmisĂ­tĂŠse helyett inkĂĄbb kijavĂ­tjĂĄk a szerzĂľdĂŠst, ĂŠs utĂłlag rĂśgzĂ­tik benne az ĂĄrfolyamrĂŠs maximĂĄlis arĂĄnyĂĄt.

Így tehát az elsõ értelmezésekkel szemben nem lehet egyértelmûen a bank, ebben az esetben az OTP gyõzelmérõl beszélni. Azonban a devizahitelesek szempontjából sem mondhatjuk azt, hogy eljött a megváltás. Jogászok segítségével utánajártunk annak, hogy ennek a helyesen értelmezett ítéletnek milyen hosszabb távú következményei lehetnek.
D KOS20130502013
KilakoltatĂĄs elĂľtt ĂĄllĂł nĂľ, kĂľbĂĄnyai lakĂĄsa erkĂŠlyĂŠnFotĂł: KoszticsĂĄk SzilĂĄrd / MTI

A helyzetet jĂłl jellemzi, ĂŠs talĂĄn a bankok jelenlegi lelkiĂĄllapotĂĄra is kĂśvetkeztethetĂźnk abbĂłl, hogy sok pĂŠnzintĂŠzetet mĂĄr az is meglepett, hogy a devizahitelesek az utĂłbbi idĂľben elsĂľ- vagy mĂĄsodfokon jĂłnĂŠhĂĄny pert egyĂĄltalĂĄn megnyertek – ezek kĂśzĂźl azonban jogerĂľs Ă­tĂŠlet a mostanit leszĂĄmĂ­tva mĂŠg nem szĂźletett. Az eddigiekhez kĂŠpest a mostani dĂśntĂŠssel a bĂ­rĂłsĂĄg az eddigi gyakorlattĂłl nagyon ellĂŠpett, mondhatni leforrĂĄzta a bankokat. Nem azĂŠrt, mert egyoldalĂşan a devizahiteleseknek adott volna igazat, hanem csak azĂŠrt, mert rĂŠszben nekik adott igazat.
MiĂŠrt olyan fontosak ezek a perek?

Mert a bankok nagyot bukhatnak velĂźk. A magyar bankrendszer sajĂĄt tĂľkĂŠjĂŠnĂŠl mĂŠg mindig lĂŠnyegesen nagyobb Ăśsszeget tesz ki a folyĂłsĂ­tott devizahitelek Ăśsszege. Egy ilyen Ă­tĂŠlet kĂśvetkezmĂŠnye – egy Ăşj perben a hitelezĂľnek ĂŠs az adĂłsnak meg kell ĂĄllapodnia valamifĂŠle kĂĄrtĂŠrĂ­tĂŠsrĂľl – ĂśnmagĂĄban nyilvĂĄn nem okoz nehĂŠzsĂŠget egyetlen banknak sem, de a tĂśmeges perek nagyon kellemetlenĂźl ĂŠrinthetik a szektort. Ha a bĂ­rĂłsĂĄgok sorban kezdenĂŠk semmisnek nyilvĂĄnĂ­tani a devizĂĄs szerzĂľdĂŠseket, az a bankrendszer egĂŠszĂŠnek az ĂŠletkĂŠpessĂŠgĂŠt veszĂŠlyeztetnĂŠ.

Persze a bankok szempontjĂĄbĂłl tĂĄvolrĂłl sincs minden veszve. A potenciĂĄlis kĂśvetkezmĂŠnyek ugyan nagyok, de fontos az is, hogy minden szerzĂľdĂŠst ezernyi feltĂŠtel mentĂŠn lehet megkĂźlĂśnbĂśztetni egymĂĄstĂłl. Emiatt arra gyakorlatilag nincs esĂŠly, hogy a devizahitel-szerzĂľdĂŠseket Ăşgy ĂĄltalĂĄban ĂŠrvĂŠnytelennek nyilvĂĄnĂ­tsĂĄk. Az viszont mĂŠg mindig nem teljesen elkĂŠpzelhetetlen, hogy egyesĂŠvel megsemmisĂ­tsĂŠk a szerzĂľdĂŠsek egy (akĂĄr jelentĂľs) rĂŠszĂŠt.

A KĂşria dĂśntĂŠsĂŠnek fontossĂĄgĂĄt azĂŠrt sem lehet pontosan felmĂŠrni, mert MagyarorszĂĄgon nincs precedensjog, tehĂĄt hiĂĄba dĂśnt valahogy a testĂźlet, azt nem kĂśtelezĂľ teljes egĂŠszĂŠben ĂĄtvennie a tĂśbbi bĂ­rĂłsĂĄgnak elsĂľ- vagy mĂĄsodfokon. A KĂşria hatĂĄrozataiban lefektetett jogelveket ugyan kĂśvetni kell, de a bĂ­rĂłsĂĄgoknak bĂľven marad sajĂĄt mozgĂĄsterĂźk az aktuĂĄlis Ăźgyekben.
És mit szólnak a bankok?

Az OTP ĂźgyvĂŠdjei ebben a konkrĂŠt, ĂĄrfolyamrĂŠssel kapcsolatos kĂŠrdĂŠsben azzal ĂŠrveltek, hogy ez a thm-en keresztĂźl szerepelt a szerzĂľdĂŠsben. Azt mondjĂĄk, ismert volt a thm, ami benne is volt a szerzĂľdĂŠsben. RĂĄadĂĄsul az ĂĄrfolyamrĂŠs annyira kis rĂŠsze volt az Ăźgylet ĂśsszĂŠrtĂŠkĂŠnek, hogy bizonyĂĄra anĂŠlkĂźl is megkĂśtĂśttĂŠk volna, tehĂĄt mindent egybevetve teljesnek tekinthetĂľ a szerzĂľdĂŠs.
D US20120216007
HorvĂĄth FerencnĂŠ felperes (b) az iratait rendezi a Kiskunhalasi VĂĄrosi BĂ­rĂłsĂĄgon. A vĂĄrosi bĂ­rĂłsĂĄg az elsĂľ tĂĄrgyalĂĄsĂĄt tartotta HorvĂĄth FerencnĂŠ devizahiteles kiskunmajsai nyugdĂ­jasnak az ĂźgyĂŠben aki csalĂĄs jogtalan haszonszerzĂŠs ĂŠs sok szĂĄzezer magyar devizahiteles sĂŠrelmĂŠre elkĂśvetett uzsora-bĂťncselekmĂŠny miatt indĂ­tott pert a hitelezĂľ bank ellen.FotĂł: UjvĂĄri SĂĄndor / MTI
De akkor ki is nyert a mĂşlt hĂŠten?

A döntésben mindenki találhatott neki tetszõ részt. A devizahiteles a szerzõdés érvénytelenségének a kimondását, a bank pedig azt, hogy ezzel együtt a szerzõdés mégsem lett semmis. De hogy lehet ez? Úgy, hogy a bíróságnak a szerzõdés megsemmisítése mellett a jogkövetkezményekrõl is döntenie kellett.

Itt pedig a KĂşria egy meglehetĂľsen ĂŠrdekes dĂśntĂŠst hozott: az ĂŠrvĂŠnytelensĂŠget okozĂł hiba kiiktatĂĄsĂĄval – az ĂĄrfolyamrĂŠs visszamenĂľleges rĂśgzĂ­tĂŠsĂŠvel – feltĂĄmasztotta poraibĂłl a jogviszonyt. Kicsit leegyszerĂťsĂ­tve fogalmazhatunk Ăşgy, hogy a KĂşria dĂśntetlenre hozta ki a meccset – erre utal az is, hogy a dĂśntĂŠs ĂŠrtelmĂŠben a perkĂśltsĂŠget ki-ki maga fizeti.

Azt, hogy az ĂĄrfolyamrĂŠs tisztĂĄzatlansĂĄga miatt mennyit fizet majd az OTP az adĂłsnak, egy Ăşj perben fogjĂĄk kitalĂĄlni. Ebben a perben fogjĂĄk azt is eldĂśnteni, jogszerĂť volt-e, hogy a bank egyoldalĂşan emelte az ĂĄrfolyamrĂŠst.

Ez azĂŠrt kĂźlĂśnĂśs, mert az adĂłs egyĂŠrtelmĂťen azt szerette volna, hogy nyilvĂĄnĂ­tsĂĄk semmisnek a szerzĂľdĂŠst. SĂľt, LĂĄzĂĄr DĂŠnes, az adĂłs ĂźgyvĂŠdje – egyben a Pitee ĂŠrdekvĂŠdelmi szervezet vezetĂľje – szerint ezzel komoly eljĂĄrĂĄsjogi hibĂĄt vĂŠtett a KĂşria, mivel a bĂ­rĂłsĂĄghoz ĂŠrkezĂľ felĂźlvizsgĂĄlati kĂŠrelemben nem kĂŠrtĂŠk a jogkĂśvetkezmĂŠnyek levonĂĄsĂĄt. Csakhogy a legfelsĂľbb hazai Ă­tĂŠlkezĂŠsi pont utĂĄn nincs hova menni a panasszal – hacsak nem a strasbourgi Emberi Jogok EurĂłpai BĂ­rĂłsĂĄgra. Itt aztĂĄn ĂŠvekig folyhat mĂŠg tovĂĄbb a pereskedĂŠs, bizonytalan kimenetellel.

BeszÊltßnk ßgyvÊddel, aki szerint az volt a baj a Kúriåhoz kerßlt keresettel, hogy abban az adós elismerte, hogy az årfolyamrÊs benne van a teljes hiteldíj mutatóban (thm); ezzel az elismerÊssel gyakorlatilag beemelte azt a szerzþdÊsbe. Pedig ez egyåltalån nem egyÊrtelmÝ. A thm-nek elvileg minden kÜltsÊget tartalmaznia kell, a szåmítåsåt elþíró kormånyrendelet viszont homålyosan hagyta a devizaåtvåltås kÊrdÊsÊt.
D TT20130625016
TÜrÜk Judit (b) VezekÊnyi Ursula tanåcsvezetþ (b2) Osztovics Andrås (b3) Ês PethþnÊ Kovåcs Ágnes (j) bírók egy lakossågi devizahitel-szerzþdÊs semmissÊgÊnek megållapítåsa irånt indított per tårgyalåsån a Kúriån 2013. június 25-Ên.Fotó: Kovåcs Attila / MTI
Lehet rĂŠszlegesen semmis egy szerzĂľdĂŠs?

Van viszont a semmissĂŠ nyilvĂĄnĂ­tĂĄsnak egy mĂĄsik lehetsĂŠges ĂŠrtelmezĂŠse is. Vannak jogĂĄszok, akik szerint a KĂşria a perben nem az egĂŠsz szerzĂľdĂŠst, hanem csak egyes pontjait semmisĂ­tette meg.

Ezt nem specifikus jogszabĂĄly, tehĂĄt a hitelintĂŠzeti tĂśrvĂŠny (hpt.) – ĂŠs annak sokat hivatkozott, semmissĂŠgrĂľl rendelkezĂľ 213. paragrafusa –, hanem a ptk. szabĂĄlyozza. Eszerint a szerzĂľdĂŠs egyes, jogszabĂĄlyba ĂźtkĂśzĂľ pontjai is lehetnek semmisek, mindennek megĂĄllapĂ­tĂĄsa esetĂŠn el kell szĂĄmolnia egymĂĄssal a peres feleknek, ĂĄm a szerzĂľdĂŠs egĂŠszĂŠt ez nem ĂŠrinti.
Bele lehet Ă­rni egyĂĄltalĂĄn utĂłlag a szerzĂľdĂŠsbe?

A KĂşria ugye lĂŠnyegĂŠben ezt tette, de nem biztos, hogy ez jogszerĂť. Az EurĂłpai UniĂł BĂ­rĂłsĂĄga szerint pĂŠldĂĄul nem, legalĂĄbbis ha a szĂłban forgĂł szerzĂľdĂŠs tisztessĂŠgtelen – egy tavaly hozott Ă­tĂŠletben egyĂŠrtelmĂťen kimondtĂĄk a luxemburgi bĂ­rĂĄk, hogy kihĂşzni lehet a problĂŠmĂĄs szerzĂľdĂŠsekbĂľl, de hozzĂĄĂ­rni nem.

Ebben az esetben viszont a bank maga nem volt tisztessĂŠgtelen, legalĂĄbbis a perben ezt nem mondtĂĄk ki. Nem is kĂŠrtĂŠk a kimondĂĄsĂĄt, mivel a kereset a szerzĂľdĂŠs semmissĂŠgĂŠre, ĂŠs nem a tisztessĂŠgtelensĂŠgĂŠre koncentrĂĄlt. MellĂŠkszĂĄl, de ezĂŠrt igazĂĄn komoly fekete lĂł KĂĄsler ÁrpĂĄd Ăźgye, amelyet korĂĄbban Luxemburgba kĂźldĂśtt a KĂşria – ebben a perben mĂĄsodfokon a bank tisztessĂŠgtelensĂŠgĂŠt mondtĂĄk ki az ĂĄrfolyamrĂŠs feltĂźntetĂŠsĂŠnek elmaradĂĄsa miatt. DĂśntĂŠs jĂśvĂľre vĂĄrhatĂł.
Akkor most kérhetem a szerzõdésem semmisségét? És jó az nekem?
MegĂĄllapĂ­tĂĄs vs marasztalĂĄs

A megĂĄllapĂ­tĂĄsra irĂĄnyulĂł keresetben a felperes valamely jog vagy jogviszony fennĂĄllĂĄsĂĄnak vagy fenn nem ĂĄllĂĄsĂĄnak a megĂĄllapĂ­tĂĄsĂĄt kĂŠri a bĂ­rĂłsĂĄgtĂłl.

MarasztalĂĄsra irĂĄnyul a kereset akkor, ha a felperes azzal a kĂŠrelemmel fordul a bĂ­rĂłsĂĄghoz, hogy az alperest valamilyen szolgĂĄltatĂĄsra, valaminek a tevĂŠsĂŠre vagy valamiĂŠrt helytĂĄllĂĄsra kĂśtelezze.

(forrĂĄs: Kengyel MiklĂłs: BevezetĂŠs a polgĂĄri eljĂĄrĂĄsjogba)

Ez talĂĄn a legfontosabb kĂŠrdĂŠs a KĂşria mĂşlt heti dĂśntĂŠse utĂĄn, de a vĂĄlaszban sajnos nem ĂŠrt egyet a jogĂĄsztĂĄrsadalom. Van szakĂŠrtĂľ, aki szerint nem lehetsĂŠges csak a semmisĂŠg megĂĄllapĂ­tĂĄsĂĄt kĂŠrni kĂŠrni, csak Ăşgynevezett marasztalĂĄsi keresetet beadni, a perjog ugyanis csak egy sor feltĂŠtel teljesĂźlĂŠse esetĂŠn teszi lehetĂľvĂŠ a csupasz megĂĄllapĂ­tĂĄsi keresetet. Eszerint az ĂŠrtelmezĂŠs szerint abban az esetben, ha lehet kĂŠrni marasztalĂĄst, akkor kell is.

A mĂĄsik ĂĄllĂĄspont viszont nagyon-nagyon optimista az adĂłsok szempontjĂĄbĂłl. Az elgondolĂĄs szerint lehetsĂŠges csak a semmissĂŠg megĂĄllapĂ­tĂĄsĂĄt kĂŠrni – tehĂĄt csak egy megĂĄllapĂ­tĂĄsi keresettel fordulni a bĂ­rĂłsĂĄghoz –, mivel ĂśnmagĂĄban ennek kimondĂĄsa is vezetne pĂŠnzmozgĂĄshoz. A semmissĂŠg esetĂŠn vissza kellene ĂĄllĂ­tani az eredeti ĂĄllapotot: az adĂłsnak visszaadnia azt a pĂŠnzt, amit eredetileg kapott, a banknak pedig az ĂŠvek sorĂĄn befizetett tĂśrlesztĂľket. Ezt vagy a per rĂŠszekĂŠnt, vagy peren kĂ­vĂźli megĂĄllapodĂĄssal ĂŠrik el, vagy pedig jogalap nĂŠlkĂźli gazdagodĂĄsrĂłl szĂłlĂł per keretĂŠben valĂłsĂ­tjĂĄk meg.
D TT20130625062
TĂźntetĂľk egy bankfiĂłk elĂľtt a KĂşria ĂŠpĂźletĂŠtĂľl a KĂŠpviselĂľi IrodahĂĄzhoz vonulĂł demonstrĂĄciĂłn a Blaha Lujza tĂŠren 2013. jĂşnius 25-ĂŠn.FotĂł: KovĂĄcs Attila / MTI

Itt jĂśn az adĂłsok szĂĄmĂĄra legjobb rĂŠsz. Mivel a szerzĂľdĂŠs ebben az esetben semmis, ezĂŠrt az is mindegy, hogy igazĂĄbĂłl devizaalapĂş volt. Az adĂłs forintot kapott, tehĂĄt forintot fizet vissza – ĂŠs egyes ĂŠrtelmezĂŠsek szerint mĂŠg kamatot sem kell fizetnie visszamenĂľleg, tehĂĄt az eredeti hitelĂśsszeget fizeti vissza.

Ugyan jogos az aggodalom, hogy hogyan fog a legtÜbb esetben megrendßlt anyagi helyzetÝ devizaadós hirtelen forintmilliókkal elþållni, erre is megvan a vålasz: a hitelbþl vett lakåsåról lekerßl a teher, ezÊrt bårmelyik måsik banknål új, forintalapú jelzåloghitelt vehetne fel rå. A tþketartozåsa így alacsonyabb lenne, a hitelt forintosítanå, tehåt elmúlna az årfolyamkockåzat, Ês mivel ma mår a kamatszint is alacsonyabb, ezÊrt a tÜrlesztþ sem lenne olyan magas.

A problĂŠma ezzel az ĂŠrtelmezĂŠssel csak annyi, hogy erĂľsen a fogyasztĂł javĂĄra torzĂ­t: az adĂłs ebben esetben kamatmentesen kapott ĂŠvekre egy nagy zsĂĄk pĂŠnzt. Pedig hĂĄt a bank sem jut teljesen ingyen ahhoz a forrĂĄshoz. Nem biztos, hogy egy ekkora vesztesĂŠg a bank szĂĄmĂĄra arĂĄnyos lenne azzal az eljĂĄrĂĄsi hibĂĄval, ami alapjĂĄn az egĂŠsz szerzĂľdĂŠst semmisnek minĂľsĂ­tik. A jog birodalmĂĄn kĂ­vĂźl tĂŠvedve pedig ez nem lenne igazĂĄn fair azokkal szemben, akik mondjuk ugyanakkor forinthitelt vettek fel, vagy a lehetĂľ legprudensebb mĂłdon mĂŠg a bankok kĂśrnyĂŠkĂŠt is kerĂźltĂŠk.
Mit ĂŠrdemes akkor tennem? VĂ­vjak meg a bankkal egyĂŠnileg, pertĂĄrsasĂĄgban, vagy vĂĄrjak egy kĂśzĂŠrdekĂť perre?

Egyik jogi lehetĂľsĂŠg ĂĄtfutĂĄsa sem gyors – a bĂ­rĂłsĂĄgok jellemzĂľen hĂłnapokat vĂĄrnak, mielĂľtt egyĂĄltalĂĄn az elsĂľ periratokat bekĂŠrnĂŠk. Ha egyĂŠnileg perelĂźnk, a kockĂĄzatok nagyon nagyok. EgyrĂŠszt van a sajĂĄt perkĂśltsĂŠgĂźnk, ami ĂśnmagĂĄban tĂśbbszĂĄzezer forintnĂĄl kezdĂľdik, de azzal is szĂĄmolni kell, hogy ha az Ăźgy egyĂŠrtelmĂťen elbukik, akkor a bankok jogi kĂśltsĂŠgeit is a felperesre hĂĄrĂ­thatjĂĄk. Ez akkor is jelentĂľs tĂŠtel, ha a bank sajĂĄt jogtanĂĄcsosĂĄnak munkadĂ­jĂĄt szĂĄmolja fel, ha viszont felkĂŠr egy neves ĂźgyvĂŠdi irodĂĄt, akkor horribilis lehet (igaz, a bĂ­rĂłsĂĄg elþírhatja az ĂźgyvĂŠdi dĂ­jak mĂŠrsĂŠklĂŠsĂŠt).
Mivel prĂłbĂĄlkoztak mĂŠg?
TĂśbb stratĂŠgiĂĄt is kieszeltek a devizahiteleseket kĂŠpviselĂľ ĂźgyvĂŠdek, hogy mit lehetne kifogĂĄsolni a szerzĂľdĂŠsekben kĂźlĂśn-kĂźlĂśn ĂŠs ĂśsszessĂŠgĂŠben. Ezek kĂśzĂśtt tĂśbb olyan volt, ami gyorsan lepattant a bĂ­rĂłsĂĄgokrĂłl – pĂŠldĂĄul hogy a devizaalapĂş hitelek mĂśgĂśtt "igazĂĄbĂłl nem is devizaforrĂĄsok ĂĄlltak", vagy hogy a devizahitel ĂśnmagĂĄban "hibĂĄs termĂŠk" lenne. Nem volt eddig sikeres Ă­tĂŠlet abban az elsĂľre jogosnak tĂťnĂľ kifogĂĄsban sem, hogy miĂŠrt kellett a bankoknak bizonyos esetekben a kezelĂŠsi kĂśltsĂŠget is devizĂĄban elszĂĄmolni, vagy hogy miĂŠrt nem tettek tĂśbbet az ĂźgyfĂŠl tĂĄjĂŠkozatĂĄsa ĂŠrdekĂŠben.

Az eddigi Ă­tĂŠlkezĂŠsi gyakorlat alapjĂĄn egyĂŠbkĂŠnt nincs sok esĂŠlyĂźnk, a nĂŠhĂĄny, adĂłs gyĂľzelmĂŠvel vĂŠgzĂľdĂśtt Ă­tĂŠletre rengeteg elbukott Ăźgy jut. FĂźggetlen szakĂŠrtĂľk szerint ĂŠrdemes lehet kivĂĄrni, amĂ­gy nĂŠhĂĄny Ăźgyet esetleg sikerre visznek – mĂĄskĂźlĂśnben az orosz ruletthez hasonlĂ­thatĂł mutatvĂĄnyt kockĂĄzatnĂĄnk. Egy valami biztos: mielĂľtt perre mennĂŠnk a bankkal, vĂĄllalva annak minden kĂśltsĂŠgĂŠt, ĂŠrdemes tesztelni az ĂŠrvelĂŠsĂźnket. Erre alkalmas ingyenes fĂłrum a PSZÁF PĂŠnzĂźgyi BĂŠkĂŠltetĂľ TestĂźlete.
De legalĂĄbb a vĂŠgrehajtĂĄsokat fel lehet fĂźggeszteni?

Igen. A KĂşria dĂśntĂŠsĂŠnek egyedĂźl ezen a terĂźleten lehet azonnali ĂŠs kĂŠzzelfoghatĂł hatĂĄsa, ami pedig nagyon fĂĄjdalmas lenne a bankoknak. A per kĂśvetkezmĂŠnye, hogy mivel a tartozĂĄsok pontos Ăśsszege kĂśrĂźl kĂŠtsĂŠgek merĂźlnek fel a dĂśntĂŠs utĂĄn minden devizahitel-szerzĂľdĂŠs esetĂŠn, erre hivatkozva a vĂŠgrehajtĂĄs halasztĂĄsĂĄt kĂŠrhetik az adĂłsok. A folyamatban rĂŠszt vevĂľ kĂśzjegyzĂľk, bĂ­rĂłk is dĂśnthetnek Ă­gy sajĂĄt hatĂĄskĂśrben.
Kinek jĂł ez az egĂŠsz felhajtĂĄs?

Most mĂŠg Ăşgy tĂťnik, hogy leginkĂĄbb az ĂźgyvĂŠdeknek. A sokszĂĄz megindult perbĂľl komoly dĂ­jbevĂŠtelt hasĂ­tanak ki az ĂźgyvĂŠdi irodĂĄk. A jellemzĂľ dĂ­j a kĂśvetkezĂľkĂŠppen nĂŠz ki: van egy komoly, tĂśbbszĂĄzezer forintos alapdĂ­j, ami mellett egy tĂ­z szĂĄzalĂŠk kĂśrĂźli sikerdĂ­j ĂśsztĂśnzi a mĂŠg jobb munkavĂŠgzĂŠsre a jogĂĄszokat.
HUS 1227
FotĂł: Huszti IstvĂĄn / Index

Az utĂłbbi idĂľben nem ritka, hogy egy-egy sztĂĄrĂźgyvĂŠd ingyen (pro bono) elvĂĄllaljon egy egyedi Ăźgyet vagy akĂĄr kĂśzĂŠrdekĂť keresetet adjon be. De ezt sem ĂśnzetlenĂźl: az ĂźgyvĂŠdi irodĂĄk vilĂĄgĂĄt jĂłl ismerĂľ forrĂĄsaink szerint ilyenkor gyakran megĂ­ratjĂĄk a hosszas periratokat ĂźgyvĂŠdjelĂśltjeikkel, ĂĄm a nyilvĂĄnossĂĄg elĂľtt maguk aratjĂĄk le a babĂŠrokat (a publicitĂĄs nagyon ĂŠrtĂŠkes reklĂĄm az ĂźgyvĂŠdi irodĂĄknak, hiszen mĂĄshogyan csak nagyon korlĂĄtkozottan hirdethetnek).

A bankoknak sem tĂşl rossz egyĂŠbkĂŠnt az Ăźgy kimenetele eddig, mivel a jelek szerint vĂŠgĂźl mĂŠg akkor is megvĂŠdi Ăľket a magyar jogrendszer, ha itt-ott szĂźletnek elsĂľ- vagy mĂĄsodfokon velĂźk szemben elmarasztalĂł Ă­tĂŠletek. Az a visszatĂŠrĂ­tĂŠs, amit az OTP fizetni fog az adĂłsnak – ha egyĂĄltalĂĄn a most indulĂł perben megĂ­tĂŠlik azt – semmi ahhoz a vesztesĂŠghez kĂŠpest, amit a teljes adĂłssĂĄg leĂ­rĂĄsa jelentett volna.
Mi a tanulsĂĄg?

Az egyik az, hogy hiába nem szabadna nekik, a bíróságok mégsem csak a törvény betûjét követik, hanem a lehetséges társadalmi következményeket is figyelembe veszik. Érezhetõen nagy a nyomás a bíróságokon nem csak a pénzügyi szféra, hanem állami szereplõk (legfõbb ügyész, PSZÁF, vagy a magyar miniszterelnök) oldaláról is. A Kúria elnöke, Darák Péter a napokban ugyan külön hangsúlyozta, hogy nem foglalkoznak ezzel, vegytiszta joggyakorlás azonban aligha létezhet. Forrásaink szerint a legtöbb bíró csak nehezen bírkózik meg a devizahiteles ügyek társadalmi súlyával.

Ugyanennek a mĂĄsik oldala elĂŠg lehangolĂł: eszerint MagyarorszĂĄgon ma nincs feltĂŠtlen jogbiztonsĂĄg, akĂĄr ĂźzemszerĂťen is lehet tĂśrvĂŠnyt sĂŠrteni, a jogrendszer nem fogja megvĂŠdeni a fogyasztĂłt. A gond MagyarorszĂĄgon is a bankrendszer egĂŠsz gazdasĂĄgban jĂĄtszott megkerĂźlhetetlen szerepĂŠvel van, amivel vissza tud ĂŠlni – de ez mĂĄr nem ehhez az ĂźgyhĂśz kapcsolĂłdik.

A mezei pĂŠnzĂźgyi fogyasztĂł szĂĄmĂĄra talĂĄn az lehet a tanulsĂĄg, hogy nagyon nehĂŠz utĂłlag, a jog eszkĂśzeivel helyettesĂ­teni a tudatossĂĄgot.


Link