Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jåsdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tovĂĄbbiakban szakmai oldalkĂ©nt mĂŒködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjåtok - elérhetö.)

Klikkelj rĂĄ: Posta Imre Youtube oldala
..................

Orosz rulett a devizahiteles per


Nincs ennek mĂ©g vĂ©ge, sĂ”t el sem kezdĂ”dött igazĂĄn. Ki nyerte a mĂșlt heti devizahitel-Ă­tĂ©letet, Ă©s innentĂ”l hogyan tovĂĄbb? Lehet remĂ©nykedni a devizahitel-szerzĂ”dĂ©sek megsemmisĂ­tĂ©sĂ©ben vagy csak ĂŒgyes ĂŒgyvĂ©dek prĂłbĂĄljĂĄk hiĂĄbavalĂł kĂŒzdelemre bujtogatni a kĂ©tsĂ©gbeesett adĂłsokat? Összevissza Ă­tĂ©lnek a bĂ­rĂłsĂĄgok, eljĂĄrĂĄsjogi hibĂĄkat ejt a KĂșria? ÖsvĂ©nyt vĂĄgunk a törvĂ©nyek liĂĄnjai közt – bĂĄr ez a lehetetlennel hatĂĄros.


A KĂșria a mĂșlt hĂ©ten egy önmagĂĄn messze tĂșlmutatĂł devizahiteles perben hozott egy nagyon Ă©rdekes Ă­tĂ©lelet. A lĂ©nyeg nagyon leegyszerĂ»sĂ­tve az: a devizahitelek vĂ©teli Ă©s eladĂĄsi ĂĄrrĂ©se, amit a bankok a hitelek folyĂłsĂ­tĂĄsakor Ă©s törlesztĂ©sekor is az adĂłsaikra terheltek, egy olyan költsĂ©g, amit a bankoknak minden devizahitel-szerzĂ”dĂ©sben egyĂ©rtelmĂ»en fel kellett volna tĂŒntetni.
ÉrvĂ©nytelen, de javĂ­thatĂł szerzĂ”dĂ©s

A pert indĂ­tĂł devizahiteles szerzĂ”dĂ©sĂ©bĂ”l viszont ez a pont hiĂĄnyzott, ezĂ©rt a szerzĂ”dĂ©s Ă©rvĂ©nytelen – mondta ki a KĂșria. Ez egyrĂ©szt hatalmas siker lĂ©nyegĂ©ben minden devizahitelesnek: most vagy ezer eljĂĄrĂĄs fut a bankok ellen, amiben a legtöbb felperes a szerzĂ”dĂ©s semmissĂ©gĂ©t szeretnĂ© kimondatni.

A devizahitelesek mĂ©gsem beszĂ©lhetnek elsöprĂ” sikerrĂ”l. A KĂșria ugyanis azt is kimondta, hogy mindenkinek az lesz a legjobb, ha a hitelszerzĂ”dĂ©s megsemmisĂ­tĂ©se helyett inkĂĄbb kijavĂ­tjĂĄk a szerzĂ”dĂ©st, Ă©s utĂłlag rögzĂ­tik benne az ĂĄrfolyamrĂ©s maximĂĄlis arĂĄnyĂĄt.

Így tehĂĄt az elsĂ” Ă©rtelmezĂ©sekkel szemben nem lehet egyĂ©rtelmĂ»en a bank, ebben az esetben az OTP gyĂ”zelmĂ©rĂ”l beszĂ©lni. Azonban a devizahitelesek szempontjĂĄbĂłl sem mondhatjuk azt, hogy eljött a megvĂĄltĂĄs. JogĂĄszok segĂ­tsĂ©gĂ©vel utĂĄnajĂĄrtunk annak, hogy ennek a helyesen Ă©rtelmezett Ă­tĂ©letnek milyen hosszabb tĂĄvĂș következmĂ©nyei lehetnek.
D KOS20130502013
Kilakoltatås elÔtt ålló nÔ, kÔbånyai lakåsa erkélyénFotó: Koszticsåk Szilård / MTI

A helyzetet jĂłl jellemzi, Ă©s talĂĄn a bankok jelenlegi lelkiĂĄllapotĂĄra is következtethetĂŒnk abbĂłl, hogy sok pĂ©nzintĂ©zetet mĂĄr az is meglepett, hogy a devizahitelesek az utĂłbbi idĂ”ben elsĂ”- vagy mĂĄsodfokon jĂłnĂ©hĂĄny pert egyĂĄltalĂĄn megnyertek – ezek közĂŒl azonban jogerĂ”s Ă­tĂ©let a mostanit leszĂĄmĂ­tva mĂ©g nem szĂŒletett. Az eddigiekhez kĂ©pest a mostani döntĂ©ssel a bĂ­rĂłsĂĄg az eddigi gyakorlattĂłl nagyon ellĂ©pett, mondhatni leforrĂĄzta a bankokat. Nem azĂ©rt, mert egyoldalĂșan a devizahiteleseknek adott volna igazat, hanem csak azĂ©rt, mert rĂ©szben nekik adott igazat.
Miért olyan fontosak ezek a perek?

Mert a bankok nagyot bukhatnak velĂŒk. A magyar bankrendszer sajĂĄt tĂ”kĂ©jĂ©nĂ©l mĂ©g mindig lĂ©nyegesen nagyobb összeget tesz ki a folyĂłsĂ­tott devizahitelek összege. Egy ilyen Ă­tĂ©let következmĂ©nye – egy Ășj perben a hitelezĂ”nek Ă©s az adĂłsnak meg kell ĂĄllapodnia valamifĂ©le kĂĄrtĂ©rĂ­tĂ©srĂ”l – önmagĂĄban nyilvĂĄn nem okoz nehĂ©zsĂ©get egyetlen banknak sem, de a tömeges perek nagyon kellemetlenĂŒl Ă©rinthetik a szektort. Ha a bĂ­rĂłsĂĄgok sorban kezdenĂ©k semmisnek nyilvĂĄnĂ­tani a devizĂĄs szerzĂ”dĂ©seket, az a bankrendszer egĂ©szĂ©nek az Ă©letkĂ©pessĂ©gĂ©t veszĂ©lyeztetnĂ©.

Persze a bankok szempontjĂĄbĂłl tĂĄvolrĂłl sincs minden veszve. A potenciĂĄlis következmĂ©nyek ugyan nagyok, de fontos az is, hogy minden szerzĂ”dĂ©st ezernyi feltĂ©tel mentĂ©n lehet megkĂŒlönböztetni egymĂĄstĂłl. Emiatt arra gyakorlatilag nincs esĂ©ly, hogy a devizahitel-szerzĂ”dĂ©seket Ășgy ĂĄltalĂĄban Ă©rvĂ©nytelennek nyilvĂĄnĂ­tsĂĄk. Az viszont mĂ©g mindig nem teljesen elkĂ©pzelhetetlen, hogy egyesĂ©vel megsemmisĂ­tsĂ©k a szerzĂ”dĂ©sek egy (akĂĄr jelentĂ”s) rĂ©szĂ©t.

A KĂșria döntĂ©sĂ©nek fontossĂĄgĂĄt azĂ©rt sem lehet pontosan felmĂ©rni, mert MagyarorszĂĄgon nincs precedensjog, tehĂĄt hiĂĄba dönt valahogy a testĂŒlet, azt nem kötelezĂ” teljes egĂ©szĂ©ben ĂĄtvennie a többi bĂ­rĂłsĂĄgnak elsĂ”- vagy mĂĄsodfokon. A KĂșria hatĂĄrozataiban lefektetett jogelveket ugyan követni kell, de a bĂ­rĂłsĂĄgoknak bĂ”ven marad sajĂĄt mozgĂĄsterĂŒk az aktuĂĄlis ĂŒgyekben.
És mit szólnak a bankok?

Az OTP ĂŒgyvĂ©djei ebben a konkrĂ©t, ĂĄrfolyamrĂ©ssel kapcsolatos kĂ©rdĂ©sben azzal Ă©rveltek, hogy ez a thm-en keresztĂŒl szerepelt a szerzĂ”dĂ©sben. Azt mondjĂĄk, ismert volt a thm, ami benne is volt a szerzĂ”dĂ©sben. RĂĄadĂĄsul az ĂĄrfolyamrĂ©s annyira kis rĂ©sze volt az ĂŒgylet összĂ©rtĂ©kĂ©nek, hogy bizonyĂĄra anĂ©lkĂŒl is megkötöttĂ©k volna, tehĂĄt mindent egybevetve teljesnek tekinthetĂ” a szerzĂ”dĂ©s.
D US20120216007
HorvĂĄth FerencnĂ© felperes (b) az iratait rendezi a Kiskunhalasi VĂĄrosi BĂ­rĂłsĂĄgon. A vĂĄrosi bĂ­rĂłsĂĄg az elsĂ” tĂĄrgyalĂĄsĂĄt tartotta HorvĂĄth FerencnĂ© devizahiteles kiskunmajsai nyugdĂ­jasnak az ĂŒgyĂ©ben aki csalĂĄs jogtalan haszonszerzĂ©s Ă©s sok szĂĄzezer magyar devizahiteles sĂ©relmĂ©re elkövetett uzsora-bĂ»ncselekmĂ©ny miatt indĂ­tott pert a hitelezĂ” bank ellen.FotĂł: UjvĂĄri SĂĄndor / MTI
De akkor ki is nyert a mĂșlt hĂ©ten?

A döntĂ©sben mindenki talĂĄlhatott neki tetszĂ” rĂ©szt. A devizahiteles a szerzĂ”dĂ©s Ă©rvĂ©nytelensĂ©gĂ©nek a kimondĂĄsĂĄt, a bank pedig azt, hogy ezzel egyĂŒtt a szerzĂ”dĂ©s mĂ©gsem lett semmis. De hogy lehet ez? Úgy, hogy a bĂ­rĂłsĂĄgnak a szerzĂ”dĂ©s megsemmisĂ­tĂ©se mellett a jogkövetkezmĂ©nyekrĂ”l is döntenie kellett.

Itt pedig a KĂșria egy meglehetĂ”sen Ă©rdekes döntĂ©st hozott: az Ă©rvĂ©nytelensĂ©get okozĂł hiba kiiktatĂĄsĂĄval – az ĂĄrfolyamrĂ©s visszamenĂ”leges rögzĂ­tĂ©sĂ©vel – feltĂĄmasztotta poraibĂłl a jogviszonyt. Kicsit leegyszerĂ»sĂ­tve fogalmazhatunk Ășgy, hogy a KĂșria döntetlenre hozta ki a meccset – erre utal az is, hogy a döntĂ©s Ă©rtelmĂ©ben a perköltsĂ©get ki-ki maga fizeti.

Azt, hogy az ĂĄrfolyamrĂ©s tisztĂĄzatlansĂĄga miatt mennyit fizet majd az OTP az adĂłsnak, egy Ășj perben fogjĂĄk kitalĂĄlni. Ebben a perben fogjĂĄk azt is eldönteni, jogszerĂ» volt-e, hogy a bank egyoldalĂșan emelte az ĂĄrfolyamrĂ©st.

Ez azĂ©rt kĂŒlönös, mert az adĂłs egyĂ©rtelmĂ»en azt szerette volna, hogy nyilvĂĄnĂ­tsĂĄk semmisnek a szerzĂ”dĂ©st. SĂ”t, LĂĄzĂĄr DĂ©nes, az adĂłs ĂŒgyvĂ©dje – egyben a Pitee Ă©rdekvĂ©delmi szervezet vezetĂ”je – szerint ezzel komoly eljĂĄrĂĄsjogi hibĂĄt vĂ©tett a KĂșria, mivel a bĂ­rĂłsĂĄghoz Ă©rkezĂ” felĂŒlvizsgĂĄlati kĂ©relemben nem kĂ©rtĂ©k a jogkövetkezmĂ©nyek levonĂĄsĂĄt. Csakhogy a legfelsĂ”bb hazai Ă­tĂ©lkezĂ©si pont utĂĄn nincs hova menni a panasszal – hacsak nem a strasbourgi Emberi Jogok EurĂłpai BĂ­rĂłsĂĄgra. Itt aztĂĄn Ă©vekig folyhat mĂ©g tovĂĄbb a pereskedĂ©s, bizonytalan kimenetellel.

BeszĂ©ltĂŒnk ĂŒgyvĂ©ddel, aki szerint az volt a baj a KĂșriĂĄhoz kerĂŒlt keresettel, hogy abban az adĂłs elismerte, hogy az ĂĄrfolyamrĂ©s benne van a teljes hiteldĂ­j mutatĂłban (thm); ezzel az elismerĂ©ssel gyakorlatilag beemelte azt a szerzĂ”dĂ©sbe. Pedig ez egyĂĄltalĂĄn nem egyĂ©rtelmĂ». A thm-nek elvileg minden költsĂ©get tartalmaznia kell, a szĂĄmĂ­tĂĄsĂĄt elÔírĂł kormĂĄnyrendelet viszont homĂĄlyosan hagyta a devizaĂĄtvĂĄltĂĄs kĂ©rdĂ©sĂ©t.
D TT20130625016
Török Judit (b) VezekĂ©nyi Ursula tanĂĄcsvezetĂ” (b2) Osztovics AndrĂĄs (b3) Ă©s PethĂ”nĂ© KovĂĄcs Ágnes (j) bĂ­rĂłk egy lakossĂĄgi devizahitel-szerzĂ”dĂ©s semmissĂ©gĂ©nek megĂĄllapĂ­tĂĄsa irĂĄnt indĂ­tott per tĂĄrgyalĂĄsĂĄn a KĂșriĂĄn 2013. jĂșnius 25-Ă©n.FotĂł: KovĂĄcs Attila / MTI
Lehet részlegesen semmis egy szerzÔdés?

Van viszont a semmissĂ© nyilvĂĄnĂ­tĂĄsnak egy mĂĄsik lehetsĂ©ges Ă©rtelmezĂ©se is. Vannak jogĂĄszok, akik szerint a KĂșria a perben nem az egĂ©sz szerzĂ”dĂ©st, hanem csak egyes pontjait semmisĂ­tette meg.

Ezt nem specifikus jogszabĂĄly, tehĂĄt a hitelintĂ©zeti törvĂ©ny (hpt.) – Ă©s annak sokat hivatkozott, semmissĂ©grĂ”l rendelkezĂ” 213. paragrafusa –, hanem a ptk. szabĂĄlyozza. Eszerint a szerzĂ”dĂ©s egyes, jogszabĂĄlyba ĂŒtközĂ” pontjai is lehetnek semmisek, mindennek megĂĄllapĂ­tĂĄsa esetĂ©n el kell szĂĄmolnia egymĂĄssal a peres feleknek, ĂĄm a szerzĂ”dĂ©s egĂ©szĂ©t ez nem Ă©rinti.
Bele lehet írni egyåltalån utólag a szerzÔdésbe?

A KĂșria ugye lĂ©nyegĂ©ben ezt tette, de nem biztos, hogy ez jogszerĂ». Az EurĂłpai UniĂł BĂ­rĂłsĂĄga szerint pĂ©ldĂĄul nem, legalĂĄbbis ha a szĂłban forgĂł szerzĂ”dĂ©s tisztessĂ©gtelen – egy tavaly hozott Ă­tĂ©letben egyĂ©rtelmĂ»en kimondtĂĄk a luxemburgi bĂ­rĂĄk, hogy kihĂșzni lehet a problĂ©mĂĄs szerzĂ”dĂ©sekbĂ”l, de hozzĂĄĂ­rni nem.

Ebben az esetben viszont a bank maga nem volt tisztessĂ©gtelen, legalĂĄbbis a perben ezt nem mondtĂĄk ki. Nem is kĂ©rtĂ©k a kimondĂĄsĂĄt, mivel a kereset a szerzĂ”dĂ©s semmissĂ©gĂ©re, Ă©s nem a tisztessĂ©gtelensĂ©gĂ©re koncentrĂĄlt. MellĂ©kszĂĄl, de ezĂ©rt igazĂĄn komoly fekete lĂł KĂĄsler ÁrpĂĄd ĂŒgye, amelyet korĂĄbban Luxemburgba kĂŒldött a KĂșria – ebben a perben mĂĄsodfokon a bank tisztessĂ©gtelensĂ©gĂ©t mondtĂĄk ki az ĂĄrfolyamrĂ©s feltĂŒntetĂ©sĂ©nek elmaradĂĄsa miatt. DöntĂ©s jövĂ”re vĂĄrhatĂł.
Akkor most kĂ©rhetem a szerzĂ”dĂ©sem semmissĂ©gĂ©t? És jĂł az nekem?
MegĂĄllapĂ­tĂĄs vs marasztalĂĄs

A megållapítåsra irånyuló keresetben a felperes valamely jog vagy jogviszony fennållåsånak vagy fenn nem ållåsånak a megållapítåsåt kéri a bírósågtól.

Marasztalåsra irånyul a kereset akkor, ha a felperes azzal a kérelemmel fordul a bírósåghoz, hogy az alperest valamilyen szolgåltatåsra, valaminek a tevésére vagy valamiért helytållåsra kötelezze.

(forrås: Kengyel Miklós: Bevezetés a polgåri eljåråsjogba)

Ez talĂĄn a legfontosabb kĂ©rdĂ©s a KĂșria mĂșlt heti döntĂ©se utĂĄn, de a vĂĄlaszban sajnos nem Ă©rt egyet a jogĂĄsztĂĄrsadalom. Van szakĂ©rtĂ”, aki szerint nem lehetsĂ©ges csak a semmisĂ©g megĂĄllapĂ­tĂĄsĂĄt kĂ©rni kĂ©rni, csak Ășgynevezett marasztalĂĄsi keresetet beadni, a perjog ugyanis csak egy sor feltĂ©tel teljesĂŒlĂ©se esetĂ©n teszi lehetĂ”vĂ© a csupasz megĂĄllapĂ­tĂĄsi keresetet. Eszerint az Ă©rtelmezĂ©s szerint abban az esetben, ha lehet kĂ©rni marasztalĂĄst, akkor kell is.

A mĂĄsik ĂĄllĂĄspont viszont nagyon-nagyon optimista az adĂłsok szempontjĂĄbĂłl. Az elgondolĂĄs szerint lehetsĂ©ges csak a semmissĂ©g megĂĄllapĂ­tĂĄsĂĄt kĂ©rni – tehĂĄt csak egy megĂĄllapĂ­tĂĄsi keresettel fordulni a bĂ­rĂłsĂĄghoz –, mivel önmagĂĄban ennek kimondĂĄsa is vezetne pĂ©nzmozgĂĄshoz. A semmissĂ©g esetĂ©n vissza kellene ĂĄllĂ­tani az eredeti ĂĄllapotot: az adĂłsnak visszaadnia azt a pĂ©nzt, amit eredetileg kapott, a banknak pedig az Ă©vek sorĂĄn befizetett törlesztĂ”ket. Ezt vagy a per rĂ©szekĂ©nt, vagy peren kĂ­vĂŒli megĂĄllapodĂĄssal Ă©rik el, vagy pedig jogalap nĂ©lkĂŒli gazdagodĂĄsrĂłl szĂłlĂł per keretĂ©ben valĂłsĂ­tjĂĄk meg.
D TT20130625062
TĂŒntetĂ”k egy bankfiĂłk elĂ”tt a KĂșria Ă©pĂŒletĂ©tĂ”l a KĂ©pviselĂ”i IrodahĂĄzhoz vonulĂł demonstrĂĄciĂłn a Blaha Lujza tĂ©ren 2013. jĂșnius 25-Ă©n.FotĂł: KovĂĄcs Attila / MTI

Itt jön az adĂłsok szĂĄmĂĄra legjobb rĂ©sz. Mivel a szerzĂ”dĂ©s ebben az esetben semmis, ezĂ©rt az is mindegy, hogy igazĂĄbĂłl devizaalapĂș volt. Az adĂłs forintot kapott, tehĂĄt forintot fizet vissza – Ă©s egyes Ă©rtelmezĂ©sek szerint mĂ©g kamatot sem kell fizetnie visszamenĂ”leg, tehĂĄt az eredeti hitelösszeget fizeti vissza.

Ugyan jogos az aggodalom, hogy hogyan fog a legtöbb esetben megrendĂŒlt anyagi helyzetĂ» devizaadĂłs hirtelen forintmilliĂłkkal elÔållni, erre is megvan a vĂĄlasz: a hitelbĂ”l vett lakĂĄsĂĄrĂłl lekerĂŒl a teher, ezĂ©rt bĂĄrmelyik mĂĄsik banknĂĄl Ășj, forintalapĂș jelzĂĄloghitelt vehetne fel rĂĄ. A tĂ”ketartozĂĄsa Ă­gy alacsonyabb lenne, a hitelt forintosĂ­tanĂĄ, tehĂĄt elmĂșlna az ĂĄrfolyamkockĂĄzat, Ă©s mivel ma mĂĄr a kamatszint is alacsonyabb, ezĂ©rt a törlesztĂ” sem lenne olyan magas.

A problĂ©ma ezzel az Ă©rtelmezĂ©ssel csak annyi, hogy erĂ”sen a fogyasztĂł javĂĄra torzĂ­t: az adĂłs ebben esetben kamatmentesen kapott Ă©vekre egy nagy zsĂĄk pĂ©nzt. Pedig hĂĄt a bank sem jut teljesen ingyen ahhoz a forrĂĄshoz. Nem biztos, hogy egy ekkora vesztesĂ©g a bank szĂĄmĂĄra arĂĄnyos lenne azzal az eljĂĄrĂĄsi hibĂĄval, ami alapjĂĄn az egĂ©sz szerzĂ”dĂ©st semmisnek minĂ”sĂ­tik. A jog birodalmĂĄn kĂ­vĂŒl tĂ©vedve pedig ez nem lenne igazĂĄn fair azokkal szemben, akik mondjuk ugyanakkor forinthitelt vettek fel, vagy a lehetĂ” legprudensebb mĂłdon mĂ©g a bankok környĂ©kĂ©t is kerĂŒltĂ©k.
Mit érdemes akkor tennem? Vívjak meg a bankkal egyénileg, pertårsasågban, vagy vårjak egy közérdekû perre?

Egyik jogi lehetĂ”sĂ©g ĂĄtfutĂĄsa sem gyors – a bĂ­rĂłsĂĄgok jellemzĂ”en hĂłnapokat vĂĄrnak, mielĂ”tt egyĂĄltalĂĄn az elsĂ” periratokat bekĂ©rnĂ©k. Ha egyĂ©nileg perelĂŒnk, a kockĂĄzatok nagyon nagyok. EgyrĂ©szt van a sajĂĄt perköltsĂ©gĂŒnk, ami önmagĂĄban többszĂĄzezer forintnĂĄl kezdĂ”dik, de azzal is szĂĄmolni kell, hogy ha az ĂŒgy egyĂ©rtelmĂ»en elbukik, akkor a bankok jogi költsĂ©geit is a felperesre hĂĄrĂ­thatjĂĄk. Ez akkor is jelentĂ”s tĂ©tel, ha a bank sajĂĄt jogtanĂĄcsosĂĄnak munkadĂ­jĂĄt szĂĄmolja fel, ha viszont felkĂ©r egy neves ĂŒgyvĂ©di irodĂĄt, akkor horribilis lehet (igaz, a bĂ­rĂłsĂĄg elÔírhatja az ĂŒgyvĂ©di dĂ­jak mĂ©rsĂ©klĂ©sĂ©t).
Mivel próbålkoztak még?
Több stratĂ©giĂĄt is kieszeltek a devizahiteleseket kĂ©pviselĂ” ĂŒgyvĂ©dek, hogy mit lehetne kifogĂĄsolni a szerzĂ”dĂ©sekben kĂŒlön-kĂŒlön Ă©s összessĂ©gĂ©ben. Ezek között több olyan volt, ami gyorsan lepattant a bĂ­rĂłsĂĄgokrĂłl – pĂ©ldĂĄul hogy a devizaalapĂș hitelek mögött "igazĂĄbĂłl nem is devizaforrĂĄsok ĂĄlltak", vagy hogy a devizahitel önmagĂĄban "hibĂĄs termĂ©k" lenne. Nem volt eddig sikeres Ă­tĂ©let abban az elsĂ”re jogosnak tĂ»nĂ” kifogĂĄsban sem, hogy miĂ©rt kellett a bankoknak bizonyos esetekben a kezelĂ©si költsĂ©get is devizĂĄban elszĂĄmolni, vagy hogy miĂ©rt nem tettek többet az ĂŒgyfĂ©l tĂĄjĂ©kozatĂĄsa Ă©rdekĂ©ben.

Az eddigi Ă­tĂ©lkezĂ©si gyakorlat alapjĂĄn egyĂ©bkĂ©nt nincs sok esĂ©lyĂŒnk, a nĂ©hĂĄny, adĂłs gyĂ”zelmĂ©vel vĂ©gzĂ”dött Ă­tĂ©letre rengeteg elbukott ĂŒgy jut. FĂŒggetlen szakĂ©rtĂ”k szerint Ă©rdemes lehet kivĂĄrni, amĂ­gy nĂ©hĂĄny ĂŒgyet esetleg sikerre visznek – mĂĄskĂŒlönben az orosz ruletthez hasonlĂ­thatĂł mutatvĂĄnyt kockĂĄzatnĂĄnk. Egy valami biztos: mielĂ”tt perre mennĂ©nk a bankkal, vĂĄllalva annak minden költsĂ©gĂ©t, Ă©rdemes tesztelni az Ă©rvelĂ©sĂŒnket. Erre alkalmas ingyenes fĂłrum a PSZÁF PĂ©nzĂŒgyi BĂ©kĂ©ltetĂ” TestĂŒlete.
De legalĂĄbb a vĂ©grehajtĂĄsokat fel lehet fĂŒggeszteni?

Igen. A KĂșria döntĂ©sĂ©nek egyedĂŒl ezen a terĂŒleten lehet azonnali Ă©s kĂ©zzelfoghatĂł hatĂĄsa, ami pedig nagyon fĂĄjdalmas lenne a bankoknak. A per következmĂ©nye, hogy mivel a tartozĂĄsok pontos összege körĂŒl kĂ©tsĂ©gek merĂŒlnek fel a döntĂ©s utĂĄn minden devizahitel-szerzĂ”dĂ©s esetĂ©n, erre hivatkozva a vĂ©grehajtĂĄs halasztĂĄsĂĄt kĂ©rhetik az adĂłsok. A folyamatban rĂ©szt vevĂ” közjegyzĂ”k, bĂ­rĂłk is dönthetnek Ă­gy sajĂĄt hatĂĄskörben.
Kinek jó ez az egész felhajtås?

Most mĂ©g Ășgy tĂ»nik, hogy leginkĂĄbb az ĂŒgyvĂ©deknek. A sokszĂĄz megindult perbĂ”l komoly dĂ­jbevĂ©telt hasĂ­tanak ki az ĂŒgyvĂ©di irodĂĄk. A jellemzĂ” dĂ­j a következĂ”kĂ©ppen nĂ©z ki: van egy komoly, többszĂĄzezer forintos alapdĂ­j, ami mellett egy tĂ­z szĂĄzalĂ©k körĂŒli sikerdĂ­j ösztönzi a mĂ©g jobb munkavĂ©gzĂ©sre a jogĂĄszokat.
HUS 1227
FotĂł: Huszti IstvĂĄn / Index

Az utĂłbbi idĂ”ben nem ritka, hogy egy-egy sztĂĄrĂŒgyvĂ©d ingyen (pro bono) elvĂĄllaljon egy egyedi ĂŒgyet vagy akĂĄr közĂ©rdekĂ» keresetet adjon be. De ezt sem önzetlenĂŒl: az ĂŒgyvĂ©di irodĂĄk vilĂĄgĂĄt jĂłl ismerĂ” forrĂĄsaink szerint ilyenkor gyakran megĂ­ratjĂĄk a hosszas periratokat ĂŒgyvĂ©djelöltjeikkel, ĂĄm a nyilvĂĄnossĂĄg elĂ”tt maguk aratjĂĄk le a babĂ©rokat (a publicitĂĄs nagyon Ă©rtĂ©kes reklĂĄm az ĂŒgyvĂ©di irodĂĄknak, hiszen mĂĄshogyan csak nagyon korlĂĄtkozottan hirdethetnek).

A bankoknak sem tĂșl rossz egyĂ©bkĂ©nt az ĂŒgy kimenetele eddig, mivel a jelek szerint vĂ©gĂŒl mĂ©g akkor is megvĂ©di Ă”ket a magyar jogrendszer, ha itt-ott szĂŒletnek elsĂ”- vagy mĂĄsodfokon velĂŒk szemben elmarasztalĂł Ă­tĂ©letek. Az a visszatĂ©rĂ­tĂ©s, amit az OTP fizetni fog az adĂłsnak – ha egyĂĄltalĂĄn a most indulĂł perben megĂ­tĂ©lik azt – semmi ahhoz a vesztesĂ©ghez kĂ©pest, amit a teljes adĂłssĂĄg leĂ­rĂĄsa jelentett volna.
Mi a tanulsĂĄg?

Az egyik az, hogy hiĂĄba nem szabadna nekik, a bĂ­rĂłsĂĄgok mĂ©gsem csak a törvĂ©ny betĂ»jĂ©t követik, hanem a lehetsĂ©ges tĂĄrsadalmi következmĂ©nyeket is figyelembe veszik. ÉrezhetĂ”en nagy a nyomĂĄs a bĂ­rĂłsĂĄgokon nem csak a pĂ©nzĂŒgyi szfĂ©ra, hanem ĂĄllami szereplĂ”k (legfĂ”bb ĂŒgyĂ©sz, PSZÁF, vagy a magyar miniszterelnök) oldalĂĄrĂłl is. A KĂșria elnöke, DarĂĄk PĂ©ter a napokban ugyan kĂŒlön hangsĂșlyozta, hogy nem foglalkoznak ezzel, vegytiszta joggyakorlĂĄs azonban aligha lĂ©tezhet. ForrĂĄsaink szerint a legtöbb bĂ­rĂł csak nehezen bĂ­rkĂłzik meg a devizahiteles ĂŒgyek tĂĄrsadalmi sĂșlyĂĄval.

Ugyanennek a mĂĄsik oldala elĂ©g lehangolĂł: eszerint MagyarorszĂĄgon ma nincs feltĂ©tlen jogbiztonsĂĄg, akĂĄr ĂŒzemszerĂ»en is lehet törvĂ©nyt sĂ©rteni, a jogrendszer nem fogja megvĂ©deni a fogyasztĂłt. A gond MagyarorszĂĄgon is a bankrendszer egĂ©sz gazdasĂĄgban jĂĄtszott megkerĂŒlhetetlen szerepĂ©vel van, amivel vissza tud Ă©lni – de ez mĂĄr nem ehhez az ĂŒgyhöz kapcsolĂłdik.

A mezei pĂ©nzĂŒgyi fogyasztĂł szĂĄmĂĄra talĂĄn az lehet a tanulsĂĄg, hogy nagyon nehĂ©z utĂłlag, a jog eszközeivel helyettesĂ­teni a tudatossĂĄgot.


Link

Hozzászólások


#1 | postaimre - 2013. július 12. 11:03:58
„KilencszĂĄzezer devizahitel semmis"


Mindenki fĂ©lreĂ©rtette a KĂșria mĂșlt heti Ă­tĂ©letĂ©t – ĂĄllĂ­tjĂĄk devizahiteles ĂŒgyekkel foglalkozĂł ĂŒgyvĂ©dek.

Teljesen fĂ©lreĂ©rtette a sajtĂł, az adĂłsok Ă©s a miniszterelnök a KĂșria mĂșlt heti Ă­tĂ©letĂ©t, melyben a legfĂ”bb bĂ­rĂłi szerv Ă©rvĂ©nyesnek nyilvĂĄnĂ­tott egy OTP-s devizahitel-szerzĂ”dĂ©st, amelyrĂ”l korĂĄbban a bĂ­rĂłsĂĄg Ășgy hatĂĄrozott, semmisnek kell tekinteni – Ă­rja a hvg.hu a devizahiteles ĂŒgyekkel foglalkozĂł ĂŒgyvĂ©dekre hivatkozva. A döntĂ©s miatt tĂŒntetĂ©s is volt, amelynek OrbĂĄn Viktor miniszterelnök felesĂ©ge vetett vĂ©get.

A lap szerint nem ĂĄllĂ­thatĂł, hogy az OTP egyĂ©rtelmĂ»en megnyerte a pert, hiszen a KĂșria Ășgy döntött, a feleknek maguknak kell viselniĂŒk a perköltsĂ©gĂŒket, ami arra utal, hogy a bĂ­rĂłsĂĄg az adĂłs Ă©s a bank pernyertessĂ©gĂ©nek-pervesztessĂ©gĂ©nek arĂĄnyĂĄt azonosnak tekintette.

„900 ezer devizaalapĂș szerzĂ”dĂ©s semmis"

A cikkbĂ”l kiderĂŒl: a KĂșria annak ellenĂ©re, hogy Ă©rvĂ©nyesnek nyilvĂĄnĂ­totta az OTP-s devizahitel-szerzĂ”dĂ©st, azt ĂĄllapĂ­totta meg, hogy a FĂ”vĂĄrosi TörvĂ©nyszĂ©k helyes döntĂ©st hozott, amikor semmisnek nyilvĂĄnĂ­totta azt. Több, devizahiteles perekkel foglalkozĂł ĂŒgyvĂ©d szerint ez a legfontosabb ĂŒzenet, Ă©s azt remĂ©lik, ennek alapjĂĄn a bĂ­rĂłsĂĄgok elĂ© kerĂŒlt többi devizahitel-szerzĂ”dĂ©st is semmisnek nyilvĂĄnĂ­ttathatjĂĄk. EgyikĂŒk a hvg.hu-nak Ășgy fogalmazott, a KĂșria Ă­tĂ©lete alapjĂĄn körĂŒlbelĂŒl 900 ezer devizaalapĂș szerzĂ”dĂ©s semmis.
http://www.hir24....-iteletet/

SurĂĄnyi: "ez lĂĄbbal tiprĂĄsa a magĂĄntulajdonnak"


Mivel hazĂĄnkban vesztesĂ©ges a bankrendszer Ă©s Ă­gy kapnak Ășjabb terheket az intĂ©zmĂ©nyek, ez a magĂĄntulajdon lĂĄbbal tiprĂĄsĂĄval egyenĂ©rtĂ©kĂ» - mondta egy csĂŒtörtök esti beszĂ©lgetĂ©sen SurĂĄnyi György, a jegybank korĂĄbbi elnöke.


A csĂŒtörtök este megrendezett beszĂ©lgetĂ©s központjĂĄban a magyar gazdasĂĄg jelenlegi helyzete ĂĄllt, a rĂ©sztvevĂ” szakemberek pedig többek között egyet Ă©rtettek abban, hogy MagyarorszĂĄg nem teljesĂ­t jobban. SurĂĄnyi György, egykori jegybankelnök szerint nemcsak a uniĂłs orszĂĄgokhoz, de a visegrĂĄdi orszĂĄgokhoz kĂ©pest sem ĂĄllunk jĂłl, bĂĄr azt elismerte, hogy idĂ©n akĂĄr 1 szĂĄzalĂ©kos GDP-növekedĂ©s is megvalĂłsulhat. Azt azonban hozzĂĄtette, hogy szerinte az "1 szĂĄzalĂ©kos növekedĂ©s nem növekedĂ©s", mĂĄr csak azĂ©rt sem, mert a potenciĂĄlis növekedĂ©si ĂŒtemet sem taksĂĄljĂĄk 1-1,5 szĂĄzalĂ©knĂĄl többre. Ezzel pedig hosszĂș tĂĄvon nem lehet kezelni a felmerĂŒlĂ” szociĂĄlis Ă©s egyĂ©b problĂ©mĂĄkat.
http://www.mfor.h...nnak_.html
#2 | postaimre - 2013. július 12. 11:14:46
Montenegró: Ôrizetbe veszik az OTP adósait

A montenegrĂłi rendĂ”rsĂ©g Ă”rizetbe vette a csĂ”dbe jutott Podgoricai AlumĂ­niumkombinĂĄt (KAP) pĂ©nzĂŒgyi igazgatĂłjĂĄt, Dmitrij Potrubacsot Ă©s a vĂĄllalat szĂĄmos kĂ©pviselĂ”jĂ©t.
VĂĄrhatĂłan mĂĄr a közeli napokban megkezdik kihallgatĂĄsukat. FeltĂ©telezik, hogy az eurĂłpai energetikai rendszerbĂ”l törvĂ©nytelenĂŒl tulajdonĂ­tottak el villamos energiĂĄt. A hĂ­rt a Dan montenegrĂłi lap közölte.

A nyomozĂĄs feltĂ©telezi, hogy a kombinĂĄt az idĂ©n törvĂ©nytelenĂŒl jutott több mint 8 milliĂł eurĂł Ă©rtĂ©kĂ» villamos energiĂĄhoz, miutĂĄn az Elektroprivreda cĂ©g februĂĄr vĂ©gĂ©tĂ”l leĂĄllĂ­totta a szĂĄllĂ­tĂĄst.
Most megkezdÔdött a vållalat elleni csÔdeljårås. A kombinåt 102 millió euróval tartozik az orosz VTB-nek és a magyar OTP-nek. A KAP tovåbbi 61 millió euróval adósa az Elektropriveda cégnek.
http://hungarian....P-adosait/
#3 | 9323 - 2013. július 12. 16:25:59
"MagyarorszĂĄg nem teljesĂ­t jobban. "...., mint AlbĂĄnia, vagy esetleg ElefĂĄntcsontpart, vagy esetleg EtiĂłpia?
#4 | 9323 - 2013. július 13. 05:42:38
A probléma ezzel az értelmezéssel csak annyi, hogy erÔsen a fogyasztó javåra torzít: az adós ebben esetben kamatmentesen kapott évekre egy nagy zsåk pénzt. Pedig håt a bank sem jut teljesen ingyen ahhoz a forråshoz. Nem biztos, hogy egy ekkora veszteség a bank szåmåra arånyos lenne azzal az eljåråsi hibåval,

MĂ©ghogy nem ingyen jut hozzĂĄ????
A k* anyĂĄdat:
http://kalozpart....-atverese/

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.