Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Tanulságos pillanat ( Világ Magyarsága)


A volt miniszterelnök temetésén mindenki ott volt, aki számít, mármint a szabadkõmûves bankár-vezérkarnál.


Nézzék csak ezeket a tekinteteket.
Bokros Lajos pĂ©ldául elĂ©ggĂ© fĂĽrkĂ©szõen tekinget az ĂĽlõsorra, azon gondolkodva, hogy vajon kinek a szĂ©kĂ©be is volna Ă©rdemes beĂĽlnie. Bizonyára Erdõ PĂ©terĂ©re nem pályázik. Kuncze meg csak mereven bámul elõre, õ rendĂ­thetetlen, hiszen a „kis demizsonkĂ©nt” „becĂ©zett” egykori pufajkás fõnöke nyilvánosan is leteremtette, hogy ami van, minden, csak nem közbiztonság, aminek hallatán igen csak lilult-pirult az egykori belĂĽgyĂ©r feje. MĂ©gsem tehette meg, hogy távol maradjon a vĂ©gtisztessĂ©gtõl. Mint ahogy a katolikus magyarországi helytartĂłja sem, holott ma már a titkosĂ­tott aktákbĂłl kiszivárgott adatokbĂłl is egyĂ©rtelmĂ», hogy az elhunyt izraelita vallásĂşkĂ©nt jött a világra, de mindvĂ©gig ateistának tartotta magát. Ha csak az lett volna. De tevõleges rĂ©szt vállalt a kegyetlen vĂ©rontásban, gyilkosságokban, amely elnyomĂł hatalmat egĂ©sz Ă©letĂ©ben kiszolgálta, amelynek sarkalatos rĂ©sze volt az egyház, a papság Ă©s a keresztĂ©ny Ă©rtĂ©kek ĂĽldözĂ©se. A mai napig nem volt fontos sem Erdõnek, sem elõdeinek, hogy az elmĂşlt században a papság elleni tragĂ©diákat nyilvánosságra hozzák, az ötvenes Ă©vekben börtönbe zárt, agyonvert vagy kegyetlenĂĽl megkĂ­nzott kispapok, a bĂ©kepapság nemzetgyalázĂł tĂ©nykedĂ©se miatt akár csak egy rossz szĂłt is szĂłljon.
De itt van a sorban a fõpincér is, aki ugyan már botra támaszkodik, de még mindig fõtanácsadóként áll a mindenkori hatalom jelképes vezérei mögött, egykori Carloszos és vendéglátós kapcsolatai alapján bizonyára van mit a fülükbe súgni. A volt államfõk madara sem zavartatta magát, hogy egy kivégzett névrokona, dr. Sólyom László otthonában élt és "uralkodott" mint ahogy arra sem fûlt a foga, hogy legalább több mint fél évszázad után tisztázzák a magyar honvédség vezérkarának bitófára juttatása okát, pedig állítólag már elérkezett a demokrácia ideje, de úgy tûnik, ebbe az igazság felfedése még nem fér bele. A többiekrõl meg tán szót sem érdemes ejteni, hiszen az egész díszes kompánia gyurcsányostól, meggyessyestõl ott feszít.
Hogy az elhunyt egész életében a demokrácia, a Magyar Haza és a Magyar Nép ellen volt, hogy a mai adósságcsapda egyik fõ kiagyalója és végrehajtója volt, mit számít az már. Hogy az 1956-ban e honért vérüket hullatók még mindig nem kapták meg az õket megilletõ erkölcsi és anyagi kártalanítást, a bûnösök sem lakoltak meg, hiszen láthatjuk, a fõpufajkásoknak díszsírhely és pompa, állami koszorúzás jár, a névtelen hõsök tíz és tízezreinek pedig jeltelen sír és agyonhallgatás. Hogy a Maléter Pálról elnevezett katonazenekar húzta a "talpalávalót", ezen sincs mit csodálkozni, mivel õ is az õ kutyájuk kölke volt. Mesterlövész, aki az ötvenes években a nyugati határnál céltáblának használta és használtatta a szerencsétlen külföldre menekülni akaró honfitársainkat. Hogy késõbb õ is bitófára került? Nem a hõsiessége volt az oka, hiszen még 1956 október végén a Kilián laktanyában harcoló magyar szabadságharcosokra tankkal lövetett, csak késõbb - gondolom felsõbb utasításra - békélt meg velük, aztán nagyravágyása vitte a szovjetek oroszlánbarlangjába is, ahonnan már ki sem eresztették. Sorsa akkor pecsételõdött meg, amikor az egymással is rivalizáló kommunista gengszterek hatalmi harca eldõlt.
Ahogy IllyĂ©s Gyula örök Ă©rvĂ©nyĂ» sorai figyelmeztetnek; ne feledjĂĽk, hogy õk azok, a kĂ©pen is láthatĂł nagy csapat, akik mindenkor eldöntik, hogy ki lesz a hõs, ki az áldozat vagy mártĂ­r Ă©s kibõl „csinálnak” gazembert. A szerencse kereke pedig, ahogy szabadkõmĂ»vesĂ©knĂ©l is láthatĂł, igen csak forgandĂł, s ami mĂ©g ennĂ©l is fontosabb: lehet ágyĂştalp Ă©s dĂ­szsĂ­rhely, a vĂ©gĂ©n mindegyik ĂĽres zsebbel távozik, mĂ©g ha milliárdokat rejtegettek is titkos számlái Ă©s páncĂ©lszekrĂ©nyei.

R.M.

Még a Himnuszt is elénekelték, bár a néhány tátogó száj láttán az ember azt gondolja, az internacionálé talán könnyebben menne



Hozzászólások


#11 | apacuka11 - 2013. július 16. 07:06:56
A rablánc a lábon nehéz volt
De széttörte büszkén a nép
Hát éljen a hõs, aki értünk
Feláldozta hû életét,...

... Csak jól fogd a fegyvert a kézbe
Te harcos, te hõs nemzedék
Hisz példád "Gyula" aki érted
Feláldozta hû életét...

s_*_kac
#12 | bugajakab - 2013. július 16. 08:30:39
Most kaptam egy jó ötletet,hogy a jól õrzött "házon" kivül hol és hogyan lehet egybeterelni a sok vérszivót úgy,hogy maguktól jöjjenek és rájuk lehessen ereszteni egyben a "vegyszert"!
#13 | ARMOGUR - 2013. július 16. 13:35:09
Nekem is a sortûz jutott az eszembe, meg a lángszóró, meg a napalm, meg az ég, hogy nem szakadt rájuk!
#14 | rozsola - 2013. július 16. 19:00:11
Hagyjuk már Mariskát !
Milyen lángszóró ? Pontosan ez a cél. Fokozni az indulatokat.
Amíg Don Boros a botot kézben tartja , a többi stróman lényegtelen. Ha jól láttam nem voltak igazán boldogok. Persze téved aki azt hiszti , hogy a pufajkás miatt voltak szomorúak. Meglehet az is , hogy sokan irigykedtek a Gyuszira mert õ már " megúszta ".
#15 | keepfargo - 2013. július 16. 22:27:26
Mit vigyorogjanak egy temetésen? Még hülyének nézhetné öket valaki. Pedig nekik megvan a magukhoz való eszük (amiböl eddig elég jól megéltek, egy kis hazaárulás árán..)

Novemberben, halottak napján, már elég hideg van; menjetek, feleim, ha nem laktok messze, s pisiljétek már le magyarverö "pufajkás-gyula" sírját, hogy ne fázzon! Ennyit igazán megérdemel a tetteiért.

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.