Navigáció
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
Üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
Háborúzni is meg kellett tanulni
HĂ», de beokosodtunk! Ennyi barmot egy Földön! A primitĂv emberi társadalmakban mĂ©g alig lĂ©tezett háborĂş: a kutatĂłk Ăşj elmĂ©lete szerint a legtöbb halállal vĂ©gzõdõ erõszakos eset a közössĂ©gen belĂĽli egyĂ©nek konfliktusaibĂłl, nem pedig egy másik csoporttal szembeni egysĂ©ges erõszakos fellĂ©pĂ©sbõl fakadt.
A finnországi Abo Academy University szakemberei szerint az eredmĂ©nyek azt sugallják, hogy a háborĂş nem az emberi termĂ©szet rĂ©sze, hanem sokkal inkább egyfajta viselkedĂ©sforma, amelyet a törtĂ©nelem folyamán sajátĂtottunk el. A tanulmányt a Science cĂmĂ» tudományos folyĂłiratban közöltĂ©k.
"Ez a kutatás megkérdõjelezi azt az elmélete, amely szerint a háború mindig is jelen volt az õsi múltunkban" - húzta alá Patrik Soderberg, a tanulmány egyik szerzõje. A kutatók a világ különbözõ tájain élõ, a modern világtól elszigetelt törzsekre alapozták eredményeiket. Ezek a vadnövényekkel és vadállatokkal táplálkozó csoportok, amelyeket az elmúlt évszázadban tanulmányoztak a kutatók, úgy élnek, mint a több ezer évvel ezelõtti vadászó-gyûjtögetõ közösségek.
"Olyasfajta társadalmak ezek, amelyek nem mezõgazdaságra vagy háziállatokra támaszkodnak: ezek primitĂv társadalmak" - idĂ©zte Soderberget a BBC hĂrportálja. A kutatĂłk a korai társadalmak mai megfelelõikĂ©nt tekintettek ezekre a törzsekre Ă©s azokat a dokumentált eseteket vonták gĂłrcsõ alá, amelyek során erõszakos halál törtĂ©nt. Ă–sszesen 148 ilyen halálesetet találtak, ám ezek közĂĽl nagyon kevĂ©s volt, amelyĂ©rt háborĂş volt a felelõs.
Az eredmények azt sugallják, hogy ezeknél a mai törzseknél a halált okozó erõszakos esetek többségét az emberölés, kisebb hányadát a családi viszály és elenyészõ százalékát a háború kategóriájába lehet sorolni. Az esetek több mint felében egyetlen személy volt az elkövetõ, 85 százalékukban az áldozat ugyanazon közösségbõl került ki, mint a gyilkosa, és az esetek majdnem kétharmada baleset, családon belüli vita, csoporton belüli kivégzés vagy egyének közötti ellentét - például egy nõ miatti versengés - következménye volt.
A kutatók elismerték, hogy a mai törzsek nem tökéletes megfelelõi a korai közösségeknek, de úgy vélték, jelentõs hasonlóságokat mutatnak velük és ezáltal értékes betekintést engednek az emberiség múltjába. "Mindez megkérdõjelezi azt az elméletet, amely szerint az emberi természet a kezdetektõl fogva a háborúskodás jelenlétében formálódott, és hogy a háború hajtóerõ volt az emberi evolúcióban" - mutatott rá Soderberg.
A szakember úgy véli, hogy a háború gyakorlata késõbb alakult ki: ahogy a vadászó-gyûjtögetõ törzsek elkezdtek áttérni a mezõgazdasági termelésre, egyre inkább területhez kötöttek lettek és jóval komplexebb társadalmakat alkottak. Soderberg szerint az emberek letelepedését követõen a háború egyre dominánsabbá vált.
Link
A finnországi Abo Academy University szakemberei szerint az eredmĂ©nyek azt sugallják, hogy a háborĂş nem az emberi termĂ©szet rĂ©sze, hanem sokkal inkább egyfajta viselkedĂ©sforma, amelyet a törtĂ©nelem folyamán sajátĂtottunk el. A tanulmányt a Science cĂmĂ» tudományos folyĂłiratban közöltĂ©k.
"Ez a kutatás megkérdõjelezi azt az elmélete, amely szerint a háború mindig is jelen volt az õsi múltunkban" - húzta alá Patrik Soderberg, a tanulmány egyik szerzõje. A kutatók a világ különbözõ tájain élõ, a modern világtól elszigetelt törzsekre alapozták eredményeiket. Ezek a vadnövényekkel és vadállatokkal táplálkozó csoportok, amelyeket az elmúlt évszázadban tanulmányoztak a kutatók, úgy élnek, mint a több ezer évvel ezelõtti vadászó-gyûjtögetõ közösségek.
"Olyasfajta társadalmak ezek, amelyek nem mezõgazdaságra vagy háziállatokra támaszkodnak: ezek primitĂv társadalmak" - idĂ©zte Soderberget a BBC hĂrportálja. A kutatĂłk a korai társadalmak mai megfelelõikĂ©nt tekintettek ezekre a törzsekre Ă©s azokat a dokumentált eseteket vonták gĂłrcsõ alá, amelyek során erõszakos halál törtĂ©nt. Ă–sszesen 148 ilyen halálesetet találtak, ám ezek közĂĽl nagyon kevĂ©s volt, amelyĂ©rt háborĂş volt a felelõs.
Az eredmények azt sugallják, hogy ezeknél a mai törzseknél a halált okozó erõszakos esetek többségét az emberölés, kisebb hányadát a családi viszály és elenyészõ százalékát a háború kategóriájába lehet sorolni. Az esetek több mint felében egyetlen személy volt az elkövetõ, 85 százalékukban az áldozat ugyanazon közösségbõl került ki, mint a gyilkosa, és az esetek majdnem kétharmada baleset, családon belüli vita, csoporton belüli kivégzés vagy egyének közötti ellentét - például egy nõ miatti versengés - következménye volt.
A kutatók elismerték, hogy a mai törzsek nem tökéletes megfelelõi a korai közösségeknek, de úgy vélték, jelentõs hasonlóságokat mutatnak velük és ezáltal értékes betekintést engednek az emberiség múltjába. "Mindez megkérdõjelezi azt az elméletet, amely szerint az emberi természet a kezdetektõl fogva a háborúskodás jelenlétében formálódott, és hogy a háború hajtóerõ volt az emberi evolúcióban" - mutatott rá Soderberg.
A szakember úgy véli, hogy a háború gyakorlata késõbb alakult ki: ahogy a vadászó-gyûjtögetõ törzsek elkezdtek áttérni a mezõgazdasági termelésre, egyre inkább területhez kötöttek lettek és jóval komplexebb társadalmakat alkottak. Soderberg szerint az emberek letelepedését követõen a háború egyre dominánsabbá vált.
Link
Hozzászólások
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
No Shadow Government
- 2013. július 21. 18:10:43
#12 |
postaimre
- 2013. július 22. 13:19:16
#13 |
gojabaal
- 2013. július 22. 22:08:16
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.