Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Eltûnt az európai mezei pillangók fele


Se poduktív méh, se mezei, csak éjjeli pillangó, de abból egyre több! A mezei pillangók fele 20 év alatt eltûnt Európából, ez olyan mértékû veszteség, hogy a fajok sokszínûségét veszélyeztetõ jelzésként értelmezhetõ - közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) kedden.

"A pillangĂłkon jĂłl megfigyelhetõ, milyen sors vár sok más rovarra, a biolĂłgiai sokfĂ©lesĂ©gre Ă©s az ökoszisztĂ©ma általános állapotára" – olvashatĂł a jelentĂ©sben. "A mezei pillangĂłfajták számának ilyen mĂ©rtĂ©kĂ» csökkenĂ©se vĂ©szjelzĂ©s. Ha nem tudjuk megvĂ©deni az Ă©lõhelyeiket, sok fajukat örökre elveszĂ­thetjĂĽk" - jelentette ki Hans Bruyninckx, az EEA igazgatĂłja.

"Tisztában kell lennünk azzal, milyen jelentõségük van a pillangóknak és más rovaroknak, hiszen a virágok beporzása létfontosságú a természet egyensúlya és a mezõgazdaság számára" - fûzte hozzá.

Az EEA tanulmányában 17 mezei pillangófaj evolúcióját elemezték az 1990 és 2011 közötti idõszakban. Adataik szerint nyolc faj egyedszáma csökkent, köztük a közönséges boglárkáé (Polyommatus icarus), két faj, így a hajnalpírlepke (Anthocharis cardamines) egyedszáma is változatlan maradt. Nyolc faj - köztük a busalepke (Hesperia comma) - esetében a tendencia "bizonytalan".

A csökkenés oka az intenzív mezõgazdasági mûvelés, valamint a hegyvidéki földek gondozásával való felhagyás, elsõsorban Európa déli és keleti részén, ahol a mezõk fokozatosan erdõvé vagy bozótossá alakulnak át. Északnyugat-Európa egyes régióiban alig maradt más élõhely a mezei lepkéknek, mint az országutak széle, a vasutak nyomvonalai vagy a városi környezet.
Link

Hozzászólások


#1 | szabir - 2013. július 23. 19:21:47
mar a halak pipalasa is eltunt 2005 ota

2003 ba mikor kezdtem vot halaszni meg reggel es este a folyon pipaltak [ mikor csinaljak azt a karikat a viz felszinenn]

amugy verebek sem igen karicsolnak a varosba sem

szerintem es van vmi ezekben
#2 | No Shadow Government - 2013. július 23. 19:49:38
Én itt a csónakázó tóhoz ki szoktam járni sétálni,gyerekek,egy 10-20 perc alatt ha kettõt látok,akkor már az jó.És csak ez a fehér szárnyú,kisebb méretû.Vagy este üldözöm a borjú méretû molylepkéket,még abban az esetben látok lepkét.Eljött az,amit Einstein mondott,csak pillangókkal méhek helyett?Mondjuk róla is megvan a véleményem(beavatott szabadkõmûves zsidó).
#3 | HER - 2013. július 23. 20:05:20
Láttatok, lapulevelet? Olyat amibõl a bogáncs játékokat csináltuk? Nem látok csípõs csalánt, árva csalánt igen, de az nem csíp! Szõvõ lepke is kifogyott, káposzta lepke is itt,:o ott!
#4 | postaimre - 2013. július 23. 20:09:02
A nyári orgonára nálunk rájárnak a villásfarkúak és a fecskefarkúak is. Káposzta valóban itt is kevesebb van, de a nappali pávaszem itt viháncol és néha boglárkával is találkozni. Õk a kedvenceim. A szendereket is nagyon szeretem, de õk nem járnak rá csak bizonyos virágokra, mint a kolibrik. A szöcske és a tücsök is kevesebbnek tûnik idén, de krumplibogárból rajzás van, ahogy volt csapó cserebogárból és májusiból is.
#5 | HER - 2013. július 23. 21:04:30
Még eszembe jutott a katica bogár, az a hétpettyes piros hátút, amely az akácfán régen csüngött rengeteg a tetveket ették le!!
Sárgásat látni, az eredetit azt nem ezek impotok lehetnek, amiket 300 000Ft ért adnak a fóliásoknak, gondolom elszöknek, vagy mi!
#6 | VaLa - 2013. július 23. 22:21:13
#7 | hamu - 2013. július 23. 22:34:29
Igen, HER. Mifelénk régebben (15 év) tele volt csípõs nagy csalánnal, most csak árvacsalánok vannak. Ültettem egy nagy csalánt, de az is kipusztult. Pedig a csalán, az apróbojtorján és a parlagfû a leghatékonyabb az ember számára.

Nálunk rengeteg a szöcske. Szinte rajzanak. Krumplibogár eddig nem talált ide. Katicák. Itt sincsen a "hagyományos hétpettyes, csak az un. harlekim alfaj. Ismerõsöm szerint kiszorítja a hétpettyest, mert agilisabb.

Vala, mirõl szól, egy bekezdésben, ha kifejtenéd?
#8 | kincses - 2013. július 23. 22:42:49
Hamu, ha kipusztulnak a méhek, maradt vagy 3 évünk...
#9 | rozsola - 2013. július 23. 23:06:50
Nem tudom Kincses felétek mi helyzet , nálunk terjed egy légyféle amely a petéit a dolgozóméhekbe helyezi be. A lárvák valósággal felzabálják a méh testét. Azt is elmondják , hogy a fertõzött méh megzavarodik. Kirepül , de nem megy messzire csak kering a kaptár körül. Ezáltal nemcsak a fertõzött méh hanem a teljes család is veszélybe kerül.
Érdekes , hogy ez a 3. év amely során nem láttam mezei egeret. Még lyukat sem látni a földben. Tavaly még láttam hörcsögfészket és a kutyám is fogott párat , az idén sem fészek , sem hörcsögtetem sincs. A kutyám olyan ügyes, hogy kiszedi a vakondokot is. Tavaly és a korábbi években fogott legalább 10-20 évente , az idén semmit sem. Még vakondtúrást is alig látni.
Terjed egyfajta sárgás-zöld gyíkféle amelyet még az öregek sem ismernek. A sárgás katicabogár mellett érdekes színû verébméretû madarak terjedtek el.
Akármit is mondanak a " tudósok " tagadhatatlan a változás. Szerintem nincs 3 évünk hátra.
#10 | VaLa - 2013. július 23. 23:10:58
Hamu!
I.A.P.V. (Israeli Acut Paralisis Virus)
Izraeli Akut bénulás vírus*
részlet gugli fordításban:
"Biológia és molekuláris biológiája IAPV
IAPV megöli méhek. Több mint 90%-a méhek fecskendeznek a vírus meghal három-öt napig. Amikor IAPV mutatja, hogy a méhek az élelmiszer, a halálozási arány 80% körül van. Ez volt a közelmúltban megállapították, hogy az IAPV ellenálló méhek egy egyedülálló sajátossága: szegmensei a vírus gének már integrálódott a kromoszómák és a méh, olvasztott a méh DNS képeznek, új genotípusok méh. Valamennyi vizsgált IAPV ellenálló méhek végzik vírusos szegmenseket a genomban. A jelenlegi sorban a gondolat, hogy a vírus RNS rekombinálódik a celluláris (méh) RNS, hogy a hibrid molekulát, részben méh, részben vírus. A hibrid RNS-t azután át a DNS, mozgósította a méh kromoszómák és integrálható a méh genomban. Ez a jelenség, és hasonló esetekben más vírusok, fedezte fel Dr. Edna Tanne, Eyal maori, Yuli Gentman professzor Ilan Sela és dokumentálva van a következõ tudományos dolgozatok: Tanne és Sela, Virológiai kötet 332, 614-622 oldal (2005 ) és a maori et al., Virology kötet 362 oldal 342-349 (2007)"
A lényeg az, hogy ez az Izraelben "felfedezett" (?) vírus apalvetõen legyengíti a méhek (és más beporzó rovarok) immunrendszerét, ez után már bármi más "szokásos" méhbetegség könnyedén végezhet a méhkolóniával (kolóniaösszeomlás*).
Korábban már itt is linkeltem errõl szóló ("A méhek eltüntek" címmel) NatGeo-s sorozatot, melynek végén csupán épp hogy megemlítik -szõrmentén- ezt a bizonyos I.A.P.V.-t.

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.