Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Orbán vezényel, és a devizahitel hibás termék


Szerd√°n d√∂nthet a korm√°ny a devizahitelesek megseg√≠t√©s√©r√Ķl: miut√°n a minisztereln√∂k kijelentette, hogy a devizahitel hib√°s term√©k, sok j√≥ra nem sz√°m√≠thatnak a bankok. Orb√°n a "hib√°s term√©ket" a korm√°ny egyik kritikus√°nak, R√≥na P√©ter k√∂zgazd√°sznak a publicisztik√°ib√≥l vette, aki a devizahitelez√©ssel kapcsolatban az el√Ķz√Ķ korm√°nyokat √©pp √ļgy b√≠r√°lta, mint J√°rai Zsigmond √©s Simor Andr√°s jegybankeln√∂k√∂ket. Hogyan ker√ľl a bankellenes devizahiteles f√≥rumok egyik kedvenc kifejez√©se a korm√°nyzati cselekv√©s k√∂z√©ppontj√°ba? Elmes√©lj√ľk.

"Mindenhol a vil√°gon ismert az a jogint√©zm√©ny, amely arr√≥l sz√≥l, hogy nem √°rulhatok akkor sem hib√°s term√©ket valakinek, hogy ha elmondom neki, hogy k√∂nnyen lehet, a term√©kem hib√°s" – fejtette ki Orb√°n Viktor minisztereln√∂k m√©g j√ļlius elej√©n a K√ļria d√∂nt√©s√©re reag√°lva. A korm√°nyf√Ķ hangs√ļlyozta, hogy alapvet√Ķ jogi k√©rd√©s, amit az igazs√°gszolg√°ltat√°snak kellene megv√°laszolnia, hogy a devizahitel hib√°s term√©k volt, vagy sem. A minisztereln√∂k v√©lem√©ny√©t Matolcsy Gy√∂rgy jegybankeln√∂k is osztja: szerinte az eredend√Ķ b√Ľn a devizahitelez√©s elenged√©se volt. Ez volt az "a hib√°s term√©ke" a rendszernek, amely csapd√°ba vitte az √ľzleti szektort √©s a lakoss√°got. Orb√°n r√©gi harcost√°rs√°t, Sz√°sz K√°roly bankfel√ľgyeleti eln√∂k√∂t is leteremtette, mert a korm√°nyf√Ķ interpret√°ci√≥j√°ban az emberekkel szemben a bankok mell√© √°llt – √©s nem √≠t√©lte el a hib√°s term√©ket.

A hib√°s, toxikus term√©k kifejez√©s ugyanakkor nem √ļj kelet√Ľ, a kifejez√©s m√°r b√Ķven a mostani korm√°ny regn√°l√°sa el√Ķtt beker√ľlt a k√∂zbesz√©dbe. A kifejez√©s begy√Ľr√Ľz√©se pedig egy szem√©lyhez k√∂t√Ķdik. R√≥na P√©ter k√∂zgazd√°sz a devizahiteleket 2008 elej√©t√Ķl kezdte kritiz√°lni, alapvet√Ķen a Magyar Nemzeti Bank monet√°ris politik√°j√°nak ek√©z√©s√©n kereszt√ľl. √Āll√≠t√°sa szerint a Simor Andr√°s vezette jegybank t√ļlzottan magasan tartotta a forintkamatot, ami vonz√≥v√° tette a devizaalap√ļ k√∂lcs√∂nt, √©s annak kamatk√∂lts√©gei alatta maradtak az infl√°ci√≥ szintj√©nek – ez R√≥na szerint azt eredm√©nyezte, hogy √©sszer√Ľ volt hitelb√Ķl finansz√≠rozni a fogyaszt√°st. Ekkoriban azonban R√≥na m√©g nem besz√©lt hib√°s term√©kr√Ķl, egyszer√Ľen egy olyan probl√©m√°r√≥l, melyet r√©szben a jegybank elhib√°zott monet√°ris politik√°ja n√∂vesztett nagyra.

Toxikus termék

Egy 2009-es publicisztik√°j√°ban R√≥na P√©ter a devizahitelt olyan toxikus term√©knek nevezte, mely al√°√°ssa a lakoss√°g p√©nz√ľgyi eg√©szs√©g√©t. Ekkor is az MNB felel√Ķss√©g√©t firtatta, mert sz√≥ n√©lk√ľl hagyta, hogy a bankok a bet√©t√°llom√°nyukhoz k√©pest k√∂zel m√°sf√©lszer annyi hitelt helyezzenek ki, √©s hogy az √°rfolyam- √©s forr√°skock√°zatot √°tterhelj√©k a csal√°dokra. A hib√°s term√©k kifejez√©s √©s annak kijav√≠t√°sa is 2009-ben jelent meg a k√∂zgazd√°sz √©rvel√©s√©ben. Egy 2011-ben √≠rt publicisztik√°j√°ban arr√≥l √≠rt, hogy az "eff√©le hi√°nyoss√°gok kik√ľsz√∂b√∂l√©se √©ppen a piacgazdas√°g l√©t√©rdeke m√©g akkor is, ha att√≥l az egyik vagy m√°sik gazdas√°gi szerepl√Ķ vagy csoport √©rdekei s√©r√ľlnek" – √≠rta, hozz√°t√©ve, hogy szerinte a term√©k vagy szolg√°ltat√°s el√Ķ√°ll√≠t√≥j√°t terheli az el√Ķ√°ll√≠t√°sb√≥l fakad√≥ minden felel√Ķss√©g, miut√°n a bank a hitelfelvev√Ķt nem l√°tta el a hitelkonstrukci√≥hoz f√Ľz√Ķd√Ķ mindazon ismerettel, ami sz√ľks√©ges a konstrukci√≥ alkalmass√°g√°nak meg√≠t√©l√©s√©hez.

A miniszterelnök a Kossuth rádióban fejtette ki a devizahitelezéssel kapcsolatos álláspontját
Fotó: MTI/Beliczay László

Az √ľgyben ekkor m√°r gyakran megsz√≥lalt a sajt√≥ban, id√©zt√©k a Szoci√°lis F√≥rum kezdem√©nyez√©s√©vel kapcsolatban is, mely pert√°rsas√°g alak√≠t√°s√°ba fogott a devizahitel-szerz√Ķd√©sek megt√°mad√°s√°ra. "M√°r az elej√©n is hib√°s term√©knek tartottam ezt a konstrukci√≥t, amit a legjobb lett volna azonnal kivezetni a piacr√≥l. A devizahitel hihetetlen√ľl k√°ros, hiszen nem tudni, hogy a v√©g√©n mennyit kell visszafizetni. Az ad√≥s nem tudja, mennyivel tartozik, ez pedig gazdas√°gilag √©s erk√∂lcsileg is elfogadhatatlan" – h√ļzta al√° a k√∂zgazd√°sz. Hangs√ļlyozta, a devizahitel puszt√≠t√≥ hat√°ssal van a bizalomra, √©s m√°r r√©g meg kellett volna tiszt√≠tani t√Ķle a bankrendszert. De szerinte a Gyurcs√°ny- √©s a Bajnai-korm√°ny egy√°ltal√°n nem t√∂r√Ķd√∂tt a probl√©m√°val, a Fidesz √°rfolyamg√°tj√°t pedig nem tartotta hat√°sosnak. A k√∂zgazd√°sz a Bajnai-korm√°ny idej√©n a bankokkal megk√∂t√∂tt magatart√°si k√≥dexet is k√°rhoztatta, mert elfogadta √©s "beemelte a k√°nonba" a devizahitelez√©s gyakorlat√°t. R√≥na, amikor 2012 december√©ben lemondott az √∂kop√°rt p√°rtalap√≠tv√°ny√°nak t√°rseln√∂ki posztj√°r√≥l, a devizahiteleket ism√©telten csal√°rd, hazug term√©knek nevezte, a devizahitelez√©st pedig a legfontosabbnak tartotta azok k√∂z√∂tt az okok k√∂z√∂tt, melyek a gazdas√°g √©s a t√°rsadalom rossz √°llapot√°√©rt felel√Ķsek. R√≥na szerint azok felel√Ķsek az LMP szakad√°s√°√©rt is, akik ennek a term√©knek a terjed√©s√©t nem akad√°lyozt√°k meg, √©s akiket n√©v szerint is megnevezett.

√Ėsszej√°tszottak az ad√≥sok √©s a bankok

R√≥na P√©ter id√©n addig az √°ll√≠t√°sig is elment, hogy a devizahitel nem is hitel. Mint √©rvelt, a hitel a polg√°ri t√∂rv√©nyk√∂nyv meghat√°roz√°sa alapj√°n egy meghat√°rozott √∂sszeg k√∂lcs√∂nad√°sa, melyet az ad√≥snak meghat√°rozott felt√©telekkel vissza kell fizetnie (ez a defin√≠ci√≥ a Ptk. 523. paragrafus√°b√≥l bonthat√≥ ki). A devizaalap√ļ hitel eset√©ben viszont az a probl√©ma a k√∂zgazd√°sz szerint, hogy kezdett√Ķl fogva nem volt ilyen meghat√°rozott √∂sszeg: j√≥llehet a p√©nzint√©zetek deviz√°ban pontosan meghat√°rozt√°k a hitel√∂sszeget, forintban a tartoz√°s folyamatosan v√°ltozik. Ugyanis a deviz√°ban meghat√°rozott hitelt forintban bocs√°tott√°k a hitelfelvev√Ķ rendelkez√©s√©re, √©s a t√∂rleszt√©s id√Ķszaka alatt ugyancsak forintban hat√°rozz√°k meg az aktu√°lis tartoz√°s √∂sszeg√©t.

Ez R√≥na P√©ter szerint vil√°gviszonylatban egyed√ľl√°ll√≥ helyzetet teremtett Magyarorsz√°gon. A hvg.hu k√©rd√©s√©re azzal √©rvelt, a k√∂lcs√∂n t√Ķker√©sz√©t (gyakorlatilag a k√∂lcs√∂nadott p√©nzt) vil√°gszerte olyan √∂sszegnek tekintik, ami nem v√°ltozhat. Ezzel szemben Magyarorsz√°gon a devizaalap√ļ hitel forintra √°tsz√°m√≠tott t√Ķk√©je az √°rfolyamv√°ltoz√°sok miatt folyamatosan v√°ltozhat. A bizonytalan konstrukci√≥ k√∂vetkezm√©nye, hogy az ad√≥s a szerz√Ķd√©sk√∂t√©s id√Ķpontj√°ban nem tudhatta pontosan mekkora √∂sszeget kell majd visszafizetnie, √©s k√©s√Ķbb sem m√©rheti ezt fel a t√∂rleszt√©s folyam√°n, hiszen nem k√©pes megj√≥solni az √°rfolyammozg√°sokat.

Aki beleugrott egy ilyen √ľgyletbe, szerinte nem felel√Ķsen d√∂nt√∂tt, hiszen m√©g megk√∂zel√≠t√Ķleg sem tudhatta el√Ķre, k√©pes lesz-e visszafizetni a k√∂lcs√∂nt. A bankok viszont, amelyek odaadt√°k ezeket a hiteleket az √ľgyfeleiknek, ugyancsak nem felel√Ķsen v√©gezt√©k a tev√©kenys√©g√ľket, hiszen √Ķk sem hat√°rozhatt√°k meg pontosan, mennyi lesz a forintban kifejezett √©rt√©ke a kihelyezett hiteleknek, √©s be tudj√°k-e azt hajtani az ad√≥saikt√≥l. Pedig a p√©nzint√©zetek minden hitelszerz√Ķd√©s megk√∂t√©se el√Ķtt megvizsg√°lt√°k az ad√≥s hitelk√©pess√©g√©t (erre fizette a hitelfelvev√Ķ az √ļgynevezett hitelb√≠r√°lati d√≠jat), √©s az ad√≥shoz hasonl√≥an √Ķk is arra a megalapozatlan k√∂vetkeztet√©sre jutottak, hogy a meghat√°rozott deviza√∂sszeget forintban visszakapj√°k.

Ennek az √©rvel√©snek ugyanakkor ellene vethet√Ķ, hogy gyakorlatilag minden v√°ltoz√≥ kamatoz√°s√ļ hitel hasonl√≥ k√∂vetkezm√©nnyel j√°r. P√©ld√°ul, ha valaki most 20 √©vre forinthitelt vesz fel √©s lak√°st v√°s√°rol, mert az alacsony jegybanki alapkamat miatt alacsonyabbak lettek a bankok forinthitelkamatai, nem tudhatja, hogy 2, 5 vagy 10 √©v m√ļlva nem lesz-e a jelenlegi kett√Ķ vagy h√°romszorosa a jegybanki alapkamat √©s vele p√°rhuzamosan a hitele kamata. V√©geredm√©nyben egy forinthiteles sem tudhatja pontosan, mekkora √∂sszeget kell majd visszafizetnie √∂sszess√©g√©ben, √©s b√°r R√≥na P√©ter gondolatmenete alapj√°n a forinthitel nem hib√°s term√©k, bed√Ķlt forinthitelesek hossz√ļ sora t√°masztja al√°, hogy el lehet sz√°molni ezt is. Ez a megk√∂zel√≠t√©s azonban “t√ļl durva” – reag√°lt R√≥na P√©ter a hvg.hu felvet√©s√©re, √©s azzal √©rvelt, hogy fontos k√ľl√∂nbs√©get tenni a hitel t√Ķke- √©s kamatr√©sze k√∂z√∂tt. Mint mondta, a forinthitel eset√©ben a kamat v√°ltozhat, de a t√Ķke v√°ltozatlan, √©s ez megfelel a k√∂lcs√∂n fogalm√°nak. Ez sokkal kisz√°m√≠that√≥bb √©s kezelhet√Ķbb helyzetet teremt az ad√≥s √©s a p√©nzint√©zet sz√°m√°ra, mint a devizaalap√ļ hitel, melyn√©l a kamat √©s a t√Ķke is kisz√°m√≠thatatlanul mozog.

R√≥na P√©ter szerint a devizaalap√ļ hitel √©ppen a bankrendszer szempontj√°b√≥l a legink√°bb hib√°s term√©k. Ugyanis kezelhetetlen m√©ret√Ľ nyitott devizapoz√≠ci√≥ba k√©nyszer√≠ti a bankokat, amelyb√Ķl csak nagyon hossz√ļ id√Ķ ut√°n szabadulhatnak. A bankok ugyanis a devizaforr√°sokat forintra v√°ltva adtak hitelt az √ľgyfeleiknek, √©s ezeket a deviza√∂sszegeket csak √©vtizedek alatt t√∂rlesztik az ad√≥sok, mik√∂zben ez hatalmas kock√°zatk√©nt √©s teherk√©nt nehezedik a p√©nzint√©zetekre.

A K√ļria legut√≥bbi d√∂nt√©s√©vel el√©gedetlen ad√≥sok Orb√°n Viktor h√°z√°shoz vonultak
Fot√≥: F√ľl√∂p M√°t√©

A K√ļria d√∂nt√©se nem egy√©rtelm√Ľ

Az al√°bbiakban megpr√≥b√°ltuk √∂sszeszedni, hogy a K√ļria d√∂nt√©se nyom√°n melyek is lehettek a devizahitelek √°ltal√°noss√°gban mondhat√≥ k√©rd√©ses pontjai, illetve a h√≠rekben szerepl√Ķ k√©t korm√°nyzati javaslat – melyeket a szerdai korm√°ny√ľl√©sen t√°rgyalnak – mennyire repar√°lhatn√° a kialakult helyzetet, vagy mutatna t√ļl azon. Hozz√° kell azonban tenni, hogy minden devizahiteles szerz√Ķd√©s egyedi, √≠gy a devizahitelr√Ķl mag√°r√≥l lehet csak fejteget√©sbe bocs√°tkozni, az egyes √ľgyekben egyedileg kell a k√∂r√ľlm√©nyeket megn√©zni.

B√°r els√Ķ r√°n√©z√©sre a K√ļria a bankok jav√°ra d√∂nt√∂tt, √©s a p√©nzint√©zetek fell√©legezhettek, hiszen a legf√Ķbb b√≠r√≥i szerv nem olyan √≠t√©letet hozott, amely hivatkoz√°si alapk√©nt vesztes devizahiteles perek t√∂meg√©t z√ļd√≠tan√° r√°juk. A K√ļria honlapj√°n olvashat√≥ √≠t√©let √©s indokl√°s alapj√°n azonban kor√°ntsem ilyen egy√©rtelm√Ľ az eredm√©ny. A konkr√©t perben l√©nyeg√©ben arr√≥l a k√©rd√©sr√Ķl volt sz√≥, hogy a devizahitelessel szemben a bank √°ltal √©rv√©nyes√≠tett √°rfolyamr√©st k√∂lts√©gnek kell tekinteni vagy nem, √©s fel kellett-e t√ľntetni a devizahitel-szerz√Ķd√©sben.

A K√ļria indokl√°sa szerint a banknak t√©telesen fel kellett volna t√ľntetnie a hitelszerz√Ķd√©sben vagy azt, hogy milyen m√©rt√©k√Ľ lehet a t√∂rleszt√©s ideje alatt az √°rfolyamr√©s (a K√ļria fogalomhaszn√°lata szerint ez az a sz√°zal√©kban kifejezhet√Ķ m√©rt√©k, amellyel a deviza v√©teli √©s elad√°si √°rfolyama elt√©r a bank √°ltal alkalmazott aktu√°lis k√∂z√©p√°rfolyamt√≥l – az √©rintett OTP-s hitelben ez +/- 0,5 sz√°zal√©k volt a t√∂rleszt√©s els√Ķ k√©t √©v√©ben, ami k√©s√Ķbb megemelkedett). Vagy pedig azt kellett volna meghat√°rozni, hogy milyen m√©rt√©kben t√©rhet el a v√©teli √©s az elad√°si √°rfolyam (az √©rintett OTP-s hitelszerz√Ķd√©sben ez legfeljebb 1 sz√°zal√©kos elt√©r√©s volt a t√∂rleszt√©s els√Ķ k√©t √©v√©ben, majd megemelkedett). Ezt az √°rfolyamr√©st azonban az OTP devizahitel-szerz√Ķd√©se t√©telesen nem tartalmazta, √©s a K√ļria l√©nyeg√©ben ez√©rt √©rtett egyet a m√°sodfok√ļ √≠t√©lettel, semmisnek nyilv√°n√≠tva a hitelszerz√Ķd√©st. A K√ļria ugyanakkor orvosolta a hitelszerz√Ķd√©st semmiss√© tev√Ķ hi√°nyoss√°got, √©s a hitelszerz√Ķd√©st √©rv√©nyesnek nyilv√°n√≠totta. A K√ļria az√©rt korrig√°lhatta √©s nyilv√°n√≠thatta √©rv√©nyesnek az √©rintett devizahitel-szerz√Ķd√©st, mert a bank √©s az ad√≥s k√∂z√∂tt val√≥j√°ban konszenzus volt arr√≥l az √°rfolyamk√∂lts√©gr√Ķl, amit nem r√∂gz√≠tettek a szerz√Ķd√©sben (ez csak formai hiba volt, amit korrig√°lni lehetett).

A K√ļria abban az ad√≥s jav√°ra d√∂nt√∂tt, hogy a bank a szerz√Ķd√©s teljes√≠t√©se sor√°n az eredeti 1 sz√°zal√©kos √°rr√©st n√∂velte. Ez√©rt el√Ķ√≠rta, hogy a per folytat√°sa sor√°n vizsg√°lni kell, hogy a bank az egyoldal√ļ szerz√Ķd√©sm√≥dos√≠t√°ssal jogszer√Ľen √©lt-e. A K√ļria arra is kit√©rt az √≠t√©letben, hogy nem vizsg√°lta a tisztess√©gtelens√©g√©t annak, hogy a bank k√©tf√©le √°rfolyamot alkalmazott a foly√≥s√≠t√°sra √©s a t√∂rleszt√©sre. Ebben a k√©rd√©sben az Eur√≥pai Uni√≥ B√≠r√≥s√°g√°hoz fordult. Ha ut√≥bbi azt √°llap√≠tja meg, hogy az √°rr√©s tisztess√©gtelen, akkor a bank ezen a c√≠men semmilyen k√∂lts√©get nem sz√°molhat majd el. Magyarorsz√°gon mellesleg 2010. november 27-e √≥ta tilos az olyan kik√∂t√©s a lak√°sc√©l√ļ devizahitel-szerz√Ķd√©sben, miszerint a hitel foly√≥s√≠t√°sa a deviza v√©teli √°rfolyam√°n, a t√∂rleszt√©se pedig a deviza elad√°si √°rfolyam√°n t√∂rt√©nik.

A Varga- vs. Navracsics-terv

A konkr√©t devizahitel-szerz√Ķd√©sb√Ķl a t√∂bbi szerz√Ķd√©sre kit√©rve nem val√≥sz√≠n√Ľ, hogy messzemen√Ķ k√∂vetkeztet√©seket lehet levonni, √°m a f√Ķbb probl√©m√°s pontok egy√©rtelm√Ľen kit√ľremkednek. Ezek k√∂z√ľl az els√Ķ az √°rfolyamr√©s k√©rd√©se, hogy ez az eredeti szerz√Ķd√©sekben k√ľl√∂n szerepelt-e, vagy sem. A m√°sodik pont az, hogy az √°rr√©s m√©rt√©k√©t egyoldal√ļan n√∂velhette-e a bank. A harmadik pedig, hogy tisztess√©gtelen√ľl j√°rt-e el a bank, amikor k√©tf√©le √°rfolyamot alkalmazott a foly√≥s√≠t√°sra √©s a t√∂rleszt√©sre. Ebben a k√©rd√©sben ugyanakkor az EU B√≠r√≥s√°ga el√Ķtt van az √ľgy.

A korm√°ny el√Ķtt hever√Ķ k√©tf√©le csomag k√∂z√ľl Varga Mih√°ly nemzetgazdas√°gi miniszter √©s Orb√°n G√°bor ad√≥- √©s p√©nz√ľgyek√©rt felel√Ķs √°llamtitk√°r az √°rfolyamr√©s-probl√©m√°n dolgoznak, m√≠g Navracsics Tibor k√∂zigazgat√°si √©s igazs√°g√ľgyi miniszter a radik√°lisabb alternat√≠v√°t k√©sz√≠theti el√Ķ (egyfajta v√©gt√∂rleszt√©sr√Ķl, tartoz√°selenged√©sr√Ķl hallani). Az l√°tszik, hogy az els√Ķ megold√°s a K√ļria √°ltal pedzegetett k√©rd√©seket igyekezne valamilyen – egyel√Ķre m√©g a nyilv√°noss√°g sz√°m√°ra nem el√©rhet√Ķ – m√≥don rendezni. Eszerint elk√©pzelhet√Ķ, hogy valamilyen ar√°nyban megossz√°k a hitel√∂sszeg √°rfolyamv√°ltoz√°sb√≥l ad√≥d√≥ k√ľl√∂nb√∂zet√©t, illetve kik√∂thetn√©k azt, hogy az √°rfolyamr√©st nem lehetett volna kor√°bban tov√°bb t√°g√≠tani. A megold√°s √©rtelm√©ben a szerz√Ķd√©sek megmaradnak, a k√∂lts√©gek ter√©n viszont a banki √ľgyfeleknek kevesebbet kellene a bankoknak befizetni√ľk. B√°rmelyik opci√≥ is j√∂het be, a banki vesztes√©gek itt egyes kalkul√°ci√≥k szerint a 80 milli√°rd k√∂r√ľli √∂sszegig szaladhatnak el.

Ha azonban a korm√°ny a m√°sodik opci√≥t favoriz√°ln√° – mely a v√©gt√∂rleszt√©s 2.0 is lehet – akkor az m√°r j√≥csk√°n t√ļlmutatna a K√ļria d√∂nt√©s√©n. Ezzel a korm√°ny egyfel√Ķl √°tv√°gn√° a gordiuszi csom√≥t, nem kellene finomkodni, √°rfolyamr√©st bizger√°lni – hanem a meghat√°rozott szempontok szerint t√∂rleszthetn√©nek az ad√≥sok, minden bizonnyal igen kedvezm√©nyesen. A hib√°s term√©k korrekci√≥j√°ra √≠gy nem lenne sz√ľks√©g, mivel a korm√°nyzat elk√©pzel√©se szerint most m√°r a mindenki sz√°m√°ra el√©rhet√Ķ megval√≥s√≠t√°sban gondolkodik, √≠gy pedig kirad√≠rozn√°k a devizahitelek t√∂bbs√©g√©t a rendszerb√Ķl. Minden bizonnyal a m√°r √°rfolyamg√°tba bel√©pett t√∂bb sz√°zezer emberre – akik pont az √°rfolyamok elszalad√°sa miatt v√°lasztott√°k ezt a lehet√Ķs√©get – is gondolhat a korm√°ny, nekik is megnyitn√°k a tartoz√°selenged√©s lehet√Ķs√©g√©t.

A teljes lerad√≠roz√°s, m√©g ha hosszabb id√Ķn kereszt√ľl is tartana – erre volt korm√°nyzati utal√°s – az OTP kiv√©tel√©ve ugyanakkor a teljes magyar bankszektort hazav√°gn√°. T√©ny, hogy az OTP bukhatn√° a legnagyobbat, ak√°r 200-250 milli√°rd forintot is a legrosszabb szcen√°ri√≥ eset√©n, ugyanakkor a piacvezet√Ķ nagybank a legj√∂vedelmez√Ķbb, legstabilabb is, k√©t-h√°rom √©v alatt kitermelheti a pofont. A devizahitelekkel megsz√≥rt t√∂bbi k√ľlf√∂ldi tulajdon√ļ nagybank – melyek k√∂z√ľl t√∂bb m√°r √©vek √≥ta sz√°zmilli√°rdos vesztes√©get produk√°l, az anyabankok juttatnak nekik pluszt√Ķk√©t – ugyanakkor nem val√≥sz√≠n√Ľ, hogy ekkora nyom√°st kib√≠rna.
Link

HozzŠszůlŠsok


#1 | postaimre - 2013. jķlius 24. 10:45:31
Mennyit buktak valójában a devizahitelesek?

Magyarorsz√°gon nem csup√°n a k√∂zv√©lem√©ny, hanem d√∂nt√©shoz√≥ink is k√©sz t√©nyk√©nt kezelik, hogy a devizahitelt felvev√Ķk - l√©nyegi differenci√°l√°s n√©lk√ľl - brut√°lis vesztes√©get szenvedtek el a forint √°rfolyamv√°ltoz√°sa k√∂vetkezt√©ben. Az al√°bbiakban megpr√≥b√°ljuk sz√°mszer√Ľs√≠teni ezt az elszenvedett vesztes√©get, de el√Ķtte n√©h√°ny sz√≥t a deviza- illetve forinthitelek k√ľl√∂nb√∂z√Ķs√©g√©r√Ķl.
http://www.portfo...aggregator
#2 | postaimre - 2013. jķlius 24. 13:34:45
Mekkora "összejátszás" ez, szépen egymás alá tologálja a mocskos zsidó az alapot, hogy ne legyen alaptalan.

Már elfelejtette? Orbán adott zöld utat a devizahitelezésnek

Az MSZP felsz√≥l√≠tja a korm√°nyt, hogy hagyjon fel a devizahiteles szab√°lyoz√°s bark√°csol√°s√°val, s k√©rje fel a Magyar Nemzeti Bankot, hogy az kezdem√©nyezzen h√°romoldal√ļ t√°rgyal√°sokat a Sv√°jci Nemzeti Bankkal, illetve az Eur√≥pai K√∂zponti Bankkal a probl√©ma fenntarthat√≥ megold√°sa √©rdek√©ben.

Az MSZP eml√©keztet arra, hogy a devizahitelez√©st az els√Ķ Orb√°n-korm√°ny ind√≠totta √ļtj√°ra a 2001. j√ļnius 15-√©n kelt 88/2001. (VI. 15.) Korm.r. r√©v√©n. Ezt k√∂vet√Ķen sz√°mos csap√°s √©rte a hitelfelvev√Ķket, legink√°bb a sv√°jci frank √©rintettjeit.

Az MSZP azt is r√∂gz√≠ti, hogy az elm√ļlt 12 esztend√Ķben a bankok vezet√Ķi, k√∂vetkez√©sk√©ppen az egy√©b szerepl√Ķk r√©sz√©r√Ķl tot√°lis z√Ľrzavarba torkoll√≥ kommunik√°ci√≥ zajlott, amely a hitelfelvev√Ķket sokszor irracion√°lis d√∂nt√©sekbe hajszolta.
http://www.stop.h...k/1167152/
#3 | livia - 2013. jķlius 24. 21:33:13
Csal√°s az eg√©sz! Most is csak szerecsenmosdat√°s folyik. A k√ļria is csak nem hozz√°√©rt√©s miatt d√∂nt√∂tt "rosszul",mivel a bankok jav√°ra akart d√∂nteni, √©s most folyik a kapkod√°s. H√ľly√©k ezek mind. A bankokat meg nem sajn√°ln√°m meg. Kih√ļztak innen m√°r b√Ķs√©ggel! Most meg m√°r h√ļzzanak haza! Orb√°n meg szenvedje el r√©gi hib√°s d√∂nt√©s√©t. Vegye a f√°rads√°got, √©s hozza helyre, de ne az ad√≥fizet√Ķk p√©nz√©b√Ķl, hanem a hib√°s term√©ket elad√≥ c√©g fizessen. Ez vil√°gos. Ha √©n eladok valamit, nehogy m√°r r√°h√°r√≠tsam az √°llamra, hogy fizesse meg a vev√Ķ k√°r√°t, ha rossz volt a term√©k! Egy√©rtelm√Ľ. Meddig kell m√©g k√°rp√≥tolni ezt a zsid√≥ band√°t? M√°r unom.
#4 | postaimre - 2013. jķlius 25. 08:52:06
Livia, ne agg√≥dj, ez egy rohadt mocskos de nagy "j√°t√©k". Az √©rtelem √©s a t√Ľr-elem" a t√©t. Meg lesznek oldva a hitelesek is sz√©pen, csak m√©g nincs el√©rve a politikai fesz√ľlts√©gi szint. V√°lasztsi siker lehet m√©g bel√Ķle √©s a most √ľv√∂lt√∂z√Ķ, f√ļjorb√°noz√≥ amint kap egy kis csontot, m√°ris benne lesz a gazdi segg√©ben megint, agyonajn√°rozva a segg√≠t√Ķ kezet. Ez van. Persze nem csak ez, de sz√©t kell v√°lasztani azokat, akik komolyan r√° is √©bredtek a helyzetre, vagy csak verg√Ķdnek, mert nincs p√©nz√ľk. Na azok (nem √Ķk) a kuty√°t sem √©rdeklik. Engem sem.


200 milli√°rdos plusz: van mib√Ķl megmenteni a devizahiteleseket


Ak√°r k√©tsz√°zmilli√°rd forint pluszp√©nz is lehet m√©g az idei k√∂lts√©gvet√©sben, ha kedvez√Ķen alakulnak a gazdas√°gi folyamatok. A pedag√≥gus-b√©remel√©s k√∂lts√©geit b√Ķven ellens√ļlyozza az √ļjabb ad√≥emel√©s, emellett nagy k√∂nnyebbs√©get jelent az √°llamh√°ztart√°s sz√°m√°ra a telekom-per lez√°r√°sa is.

Priv√°tbank√°r.hu - a mobilodon is! Friss h√≠rek, inform√°ci√≥k, √°rfolyamok, elemz√©sek a mobilodon is - k√∂vesd a Priv√°tbank√°r.hu-t akkor is, ha nem √ľlsz a g√©p el√Ķtt!
m.privatbankar.hu

A Nemzetgazdas√°gi Miniszt√©rium t√°j√©koztat√°sa szerint j√ļniusban 722 milli√°rd forintra emelkedett a k√∂lts√©gvet√©s k√∂zponti alrendszer√©nek hi√°nya, ami a m√≥dos√≠tott √©ves deficit 82 sz√°zal√©ka. Ez az ar√°ny ugyan els√Ķre kiss√© ijeszt√Ķnek t√Ľnik, √°m val√≥j√°ban sokkal ink√°bb f√©lrevezet√Ķ. Mivel a hi√°ny id√Ķar√°nyos alakul√°s√°b√≥l nem der√ľl ki, hogy mekkora a k√∂lts√©gvet√©s mozg√°stere, ez√©rt √©rdemes a f√Ķbb bev√©teli √©s kiad√°si t√©telek alakul√°s√°n kereszt√ľl bemutatni, hogy a megkezdett k√∂ltekez√©s ellen√©re hogyan siker√ľlt tov√°bb jav√≠tani az √°llamh√°ztart√°s poz√≠ci√≥j√°t.
http://privatbank...ket-259866

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.