Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Muzulmán ébredés a Balkánon: pénz, elkötelezettség és szolidaritás


Mossad, CIA, cionm√©dia...? A kommunizmus √©vtizedei alatt a Balk√°non a muszlimok √Ķrizt√©k meg legink√°bb vall√°si hagyom√°nyaikat, √©s jelenleg is k√∂zt√ľk tapasztalhat√≥ a legjelent√Ķsebb meg√ļjul√°s. A folyamatok azonban ellentmond√°sosak: a t√∂r√∂k p√°niszl√°m t√∂rekv√©sek mellett a radik√°lis vahabit√°k fiatalok k√∂z√∂tti n√©pszer√Ľs√©ge is aggasztja a tradicion√°lis muzulm√°nokat – √©s esetenk√©nt a nemzeti titkosszolg√°latokat is. A Hetek munkat√°rsai Montenegr√≥ban √©s Boszni√°ban igyekeztek k√©pet alkotni a muzulm√°n √©bred√©sr√Ķl.

„Amikor a volt bosny√°k eln√∂k, Alija Izetbegovi√¶ annakidej√©n Szarajev√≥ban tal√°lkozott Recep Tayyip Erdoğan t√∂r√∂k minisztereln√∂kkel, azt mondta neki, hogy T√∂r√∂korsz√°g √∂r√∂ks√©g√ľl kapja a Balk√°nt” – magyar√°zza az egyik felsz√≥lal√≥ az √©szak-montenegr√≥i Plav k√∂zpontj√°ban, egy vall√°si-kultur√°lis rendezv√©nyen, amelyet az isztambuli √©s a helyi √∂nkorm√°nyzat a montenegr√≥i iszl√°m k√∂z√∂ss√©ggel kar√∂ltve szervezett. A vall√°si √©nekekb√Ķl √°ll√≥ m√Ľsort a t√∂r√∂k√∂k prezent√°lj√°k, de a k√∂zel k√©tezer √©rdekl√Ķd√Ķ nemcsak szellemi, hanem fizikai eledelt is mag√°hoz vehet a rendez√Ķk j√≥volt√°b√≥l. A mintegy hatezres l√©leksz√°m√ļ, hegyekt√Ķl √∂vezett, fest√Ķi v√°rosban ez a l√©tsz√°m m√©g akkor is megd√∂bbent√Ķ, ha figyelembe vessz√ľk, hogy a harmincnapos muzulm√°n b√∂jt, a ramad√°n idej√©n megn√∂vekszik a vall√°si aktivit√°s. A helyiek szerint az √©rdekl√Ķd√©s az√©rt is ekkora, mert a t√∂r√∂k szalafit√°k kiv√°l√≥ zenei m√Ľsort √≠g√©rtek – amiben ut√≥bb sokan csal√≥dtak –, √©s persze az ingyen vacsor√°nak is jelent√Ķs vonzereje lehet, k√ľl√∂n√∂sen egy eg√©sz napos b√∂jt ut√°n (ramad√°n idej√©n este kilenc ut√°n lehet √©tkezni √©s inni). Mindenestre a rendezv√©nynek – √ļgy t√Ľnik – nemcsak misszi√≥s, hanem politikai-gazdas√°gi c√©lja is van. A felsz√≥lal√≥ hazai politikusok a t√∂r√∂k-montenegr√≥i bar√°ts√°got m√©ltatj√°k, √©s – mint fentebb id√©zt√ľk – az eg√©sz Balk√°nt t√∂r√∂k „√∂r√∂ks√©gnek” tekintik.

A t√∂r√∂k misszi√≥t azonban nem mindenki fogadta kit√∂r√Ķ lelkesed√©ssel. „T√∂r√∂korsz√°g nagyon meger√Ķs√∂d√∂tt, rengeteg k√©szp√©nz√ľk van, √©s azt keresik, hogy hova lehet befektetni. Ez az er√Ķ p√°rosult egyfajta p√°niszl√°m t√∂rekv√©ssel, ami az eg√©sz Balk√°nra kiterjed, tal√°n a t√∂rt√©nelmi hagyom√°nyok miatt” – magyar√°zza a jelens√©g h√°tter√©t D¬ĺavid ¬©abovi√¶, a montenegr√≥i parlament k√©pvisel√Ķje, az igazs√°g√ľgyi bizotts√°g eln√∂ke. A Plavban √©l√Ķ politikus – aki egy√ļttal hadzsija, vagyis muszlim vezet√Ķ is – ironikusan jegyzi meg, hogy akik Montenegr√≥ban, illetve Koszov√≥ban √©s Maced√≥ni√°ban t√∂r√∂knek vallj√°k magukat, azok „b√∂lcsen cselekszenek”, hiszen k√∂nnyen sz√°m√≠thatnak az anyaorsz√°g t√°mogat√°s√°ra. Felvetj√ľk, hogy muzulm√°nk√©nt √∂r√ľlnie kellene a vall√°si meg√ļjul√°snak. „Annak √∂r√ľln√©k, ha ez sz√≠vb√Ķl fakadna √©s nem √©rdekb√Ķl. Szeretn√©m, ha mindenki muszlim lenne, de nem akarok senkit karddal meggy√Ķzni. A kard szerep√©t most a p√©nz t√∂lti be” – fejti ki a politikus.

Mindez nem jelenti azt, hogy D¬ĺavid ¬©abovi√¶ ne lenne elk√∂telezett, √©s ne lenne b√ľszke a vall√°s√°ra. T√∂bbsz√∂r eml√≠ti, hogy csal√°dja nyolc-t√≠z gener√°ci√≥ig visszamen√Ķleg Allah k√∂vet√Ķje volt, a legr√©gebbi, f√°b√≥l √©p√ľlt plavi mecsetet pedig ma is √Ķk vezetik. √ē maga h√©t √©vvel ezel√Ķtt „t√©rt meg”, el√Ķtte rendszeresen ler√©szegedett √©s a feles√©g√©vel is rosszul b√°nt. Az√≥ta napi √∂tsz√∂r im√°dkozik, √©s betartja a muszlim el√Ķ√≠r√°sokat. M√°r a hajnali √∂t√≥rai im√°n is tucatnyian tartanak vele – minden nap –, p√©ntek est√©nk√©nt pedig teljesen megtelik a 60-70 f√©r√Ķhelyes mecset. Mindezt a fel√ļj√≠t√°s alatt √°ll√≥ √©p√ľletben hallgatjuk, ahol egy id√Ķs f√©rfi este f√©l 11-kor a Kor√°nt olvassa – amelyen ramad√°n idej√©n a h√≠v√Ķknek aj√°nlott egyv√©gt√©ben √°tr√°gniuk magukat –, mellette pedig kisgyerekek j√°tszadoznak.

A v√°rosban n√©gy, a hozz√° tartoz√≥ k√∂zigazgat√°si ter√ľleten tizenh√°rom mecset van, a legnagyobb a Sultania, amely nemr√©giben √©p√ľlt – t√∂r√∂k t√°mogat√°ssal. Montenegr√≥ban egy√©bk√©nt jelenleg h√ļsz sz√°zal√©k a muszlimok ar√°nya, akiknek d√∂nt√Ķ t√∂bbs√©ge az orsz√°g √©szakkeleti r√©sz√©ben √©l, ahol Plav is fekszik. A k√©pvisel√Ķ szerint a vall√°si aktivit√°s m√©g nem olyan jelent√Ķs, mint amilyen lehetne, illetve amilyen volt a kommunizmus el√Ķtt. „A materializmus elt√°vol√≠totta a Balk√°nt a hitt√Ķl, b√°r legkev√©sb√© tal√°n mi, muzulm√°nok szakadtunk el a hagyom√°nyainkt√≥l” – mondja. Jugoszl√°via sz√©thull√°s√°t k√∂vet√Ķen, illetve a d√©lszl√°v h√°bor√ļk idej√©n a t√©rs√©gbeli bosny√°kok, alb√°nok √©s montenegr√≥iak t√∂megesen igyekeztek kapaszkod√≥t tal√°lni saj√°t – vall√°si √©s etnikai – gy√∂kereikben. Az iszl√°m meger√Ķs√∂d√©s√©ben ezen – illetve a k√ľlf√∂ldi t√°mogat√°son – k√≠v√ľl a rendk√≠v√ľl er√Ķs bels√Ķ szolidarit√°s is k√∂zrej√°tszhat. Mint ¬©abovi√¶ elmondta, k√∂z√∂ss√©g√ľk minden p√©ntek esti √∂sszej√∂vetelen adakozik – a befolyt √∂sszeget pedig a r√°szorul√≥k megseg√≠t√©s√©re ford√≠tj√°k – mint ahogy a havonta k√ľl√∂n erre a c√©lra gy√Ľjt√∂tt k√©t-h√°romsz√°z eur√≥t is. Hozz√°teszi: ha egy kereszt√©ny ker√ľl neh√©zs√©gbe, √Ķk akkor is seg√≠t√Ķ kezet ny√ļjtanak.

Nem minden muzulm√°n gondolkozik azonban √≠gy. K√ľl√∂n√∂sen Bosznia-Hercegovina kapcs√°n √©rtekezik rendszeresen a nemzetk√∂zi sajt√≥ a vahabit√°k jelenl√©t√©r√Ķl. √ēk azok a sz√©ls√Ķs√©ges muzulm√°nok, akik a szerb-bosny√°k h√°bor√ļ idej√©n j√∂ttek k√ľlf√∂ldr√Ķl – t√∂bbnyire a K√∂zel-Kelet orsz√°gaib√≥l –, hogy mudzsahedink√©nt harcolva seg√≠ts√©k hittestv√©reiket. A h√°bor√ļ ut√°n a daytoni b√©keszerz√Ķd√©s kik√∂t√∂tte ugyan, hogy a k√ľlf√∂ldi katon√°kat el kell bocs√°tani, Izetbegovi√¶ akkori bosny√°k eln√∂k azonban √°llampolg√°rs√°ggal jutalmazta az idegen muszlim harcosokat, akik k√∂z√ľl sokan csal√°dot is alap√≠tottak. Radik√°lis n√©zeteiket ugyanakkor nem adt√°k fel, sz√°mos – szerbek √©s horv√°tok ellen elk√∂vetett – mer√©nyletet az √Ķ sz√°ml√°jukra √≠rnak, „z√°rt” falvaikban pedig – ahol egyes inform√°ci√≥k szerint terrorista kik√©pz√Ķt√°borok is m√Ľk√∂dnek – rendszeresen razzi√°zik, √©s koboz el fegyvereket a bosny√°k rend√Ķrs√©g. A sz√©ls√Ķs√©ges vahabit√°k sz√°m√°t jelenleg h√°rom-√∂tezerre teszik Boszni√°ban, vezet√Ķik pedig rendk√≠v√ľl n√©pszer√Ľek a fiatalok k√∂r√©ben. Az ut√≥bbi id√Ķben – nyugati nyom√°sra – sz√°mos muszlim radik√°list√≥l megvont√°k ugyan a bosny√°k √°llampolg√°rs√°got, tan√≠t√°saikat azonban a n√©pess√©g tizenh√°rom sz√°zal√©ka elfogadja. K√∂z√©j√ľk tartozik az egyik legnagyobb „szt√°r”, a sz√≠riai sz√ľlet√©s√Ľ Abu Hamza, akit ki is utas√≠tottak az orsz√°gb√≥l.

A bosny√°k vahabita mozgalmat els√Ķsorban Sza√ļd-Ar√°bia t√°mogatja, amely t√∂bb mint f√©lmilli√°rd eur√≥t fektetett boszniai fejleszt√©sekbe – legf√Ķk√©ppen t√∂bb mint sz√°z√∂tven mecset fel√©p√≠t√©s√©be. Egyed√ľl Bosznia legnagyobb mecset√©re, a szarajev√≥i Fahd Kir√°ly Mecsetre h√ļszmilli√≥ eur√≥t k√∂lt√∂tt az olajkir√°lys√°g.

A vahabit√°k elutas√≠tj√°k a demokr√°ci√°t, c√©ljuk a teokr√°cia bevezet√©se. „A szekulariz√°ci√≥val √©s a demokr√°ci√°val szemben mi azt mondjuk, hogy csak egyetlen igazs√°g l√©tezik, Allah t√∂rv√©nye √©s a sar√≠a” – mondta id√©n tavasszal a boszniai Tuzl√°ban, f√©lezres, t√∂bbs√©g√©ben fiatalokb√≥l √°ll√≥ hallgat√≥s√°ga el√Ķtt egy m√°sik n√©pszer√Ľ radik√°lis pr√©dik√°tor, Nusret Imamovi√¶.

A fiatalok radikaliz√°l√≥d√°s√°t a szak√©rt√Ķk t√∂bbnyire a frusztr√°lts√°ggal √©s a ki√ļtkeres√©ssel magyar√°zz√°k. A montenegr√≥i D¬ĺavid ¬©abovi√¶ pedig Lenint id√©zi a vahabita mozgalom kapcs√°n: amit Plehanov p√°lyafut√°sa elej√©n csin√°lt, az√©rt szobrot kellene neki √°ll√≠tani, amit viszont ut√°na, az√©rt fel kellene akasztani. A muszlim politikus szerint a mai Sza√ļd-Ar√°bia ter√ľlet√©r√Ķl sz√°rmaz√≥ Mohamed ibn Abd al-Vahab a n√©gy nagy reform√°tor egyike az iszl√°mban, aki √Ķszint√©n meg akarta √ļj√≠tani vall√°s√°t, visszat√©rve a Kor√°nhoz. Akik azonban ma az √Ķ k√∂vet√Ķinek mondj√°k magukat, azok – n√©mi k√©pzavarral √©lve – p√°p√°bbak akarnak lenni a p√°p√°n√°l. „Azt gondolj√°k, hogy ha r√∂vidsz√°r√ļ nadr√°got h√ļznak, √©s min√©l nagyobb szak√°llat n√∂vesztenek, ann√°l jobb muszlimok. A vall√°si t√ľrelmetlens√©g√ľkkel sem √©rtek egyet, hiszen a Kor√°n a hitek egym√°s mellett √©l√©s√©t hirdeti, √©s azt, hogy ha valaki egy embert meg√∂l, meg√∂li az eg√©sz vil√°got” – magyar√°zta, megjegyezve, hogy a terrorizmus sz√∂ges ellent√©tben √°ll az iszl√°mmal, a dzsih√°d pedig az ember rossz term√©szete elleni k√ľzdelmet jelenti. A parlamenti k√©pvisel√Ķ hozz√°tette: Montenegr√≥ban mintegy k√©tsz√°z vahabit√°r√≥l tudnak, vannak k√∂zt√ľk olyanok, akik k√ľlf√∂ldr√Ķl – p√©ld√°ul Londonb√≥l – rendszeres anyagi t√°mogat√°st kapnak. Hozz√°tette: biztons√°gi kock√°zatot jelent√Ķ tev√©kenys√©g√ľket a nemzeti titkosszolg√°lat is figyelemmel k√≠s√©ri.

„Itt nincsenek radik√°lis vahabit√°k, az eg√©szet csak a CIA √©s a Moszad befoly√°sa alatt √°ll√≥ m√©dia tal√°lta ki” – magyar√°zza indulatosan a Hetek tud√≥s√≠t√≥inak egy arabnak t√Ľn√Ķ muzulm√°n aktivista, imm√°r az eml√≠tett Fahd Kir√°ly Mecset bej√°rat√°n√°l, Szarajev√≥ban, az este tizenegyes ima el√Ķtt nem sokkal. T√∂rt angols√°g√°n hangerej√©vel √©s heves gesztikul√°ci√≥ival igyekszik jav√≠tani, mik√∂zben egy k√∂lniillat√ļ olajjal kenegeti j√≥kora szak√°ll√°t. A k√∂z√©pkor√ļ f√©rfi nem √°rulja el, honnan j√∂tt, √©s pontosan mi a feladata a mecsetben, de annyit az√©rt megtudunk, hogy a nyolcezer n√©gyzetm√©teres komplexum sport- √©s kultur√°lis k√∂zpontot is mag√°ban foglal. Ek√∂zben folyamatosan √©rkeznek az im√°ra j√≥l szitu√°lt, fiatal f√©rfiak √©s n√Ķk, ember√ľnk egyik√ľkre r√°mutatva b√ľszk√©n mondja, hogy √Ķ a bosny√°k telev√≠zi√≥ riportere.

Egy id√Ķsebb bosny√°k f√©rfi k√∂zben arr√≥l igyekszik meggy√Ķzni benn√ľnket, hogy T√∂r√∂korsz√°g K√≠n√°n√°l is nagyobb gazdas√°gi potenci√°llal rendelkezik. (√Āll√≠t√°sa nyilv√°nval√≥an t√ļlz√≥, ugyanakkor a rendk√≠v√ľl „p√∂rg√Ķs” bosny√°k f√Ķv√°rosban rengeteg t√∂r√∂k hirdet√©st l√°tunk, √©s a k√©t orsz√°g z√°szlaja olyan gyakran t√Ľnik fel egym√°s mellett, mint n√°lunk a magyar √©s az uni√≥s lobog√≥.) Megsz√≥l√≠tunk m√©g h√°rom, di√°knak t√Ľn√Ķ fiatalt, akik egy√ľtt √©rkeznek a mecsethez, de azzal mentik ki magukat, hogy sem bosny√°kul, sem angolul nem besz√©lnek.

T√∂bb sikerrel j√°runk Szarajev√≥ h√≠res √≥v√°ros√°ban, a Ba¬Ļ√®ar¬Ļij√°ban l√©v√Ķ legn√©pesebb helyi mecsetn√©l, ahov√° az esti ima v√©g√©re √©rkez√ľnk meg. Az √©p√ľletben √©s annak udvar√°n t√∂bb mint ezer h√≠v√Ķ gy√Ľlt √∂ssze – k√ľl√∂n a n√Ķk, k√ľl√∂n a f√©rfiak –, d√∂nt√Ķ t√∂bbs√©g√ľk fiatal, h√ļsz √©s negyven √©v k√∂z√∂tti. A t√°voz√≥k k√∂z√ľl megsz√≥l√≠tunk egy fiatalembert, nem √©r-e r√° n√©h√°ny percre. A n√©h√°ny percb√Ķl n√©gy √≥ra lesz, ami alatt a huszonh√°rom √©ves, megnyer√Ķ st√≠lus√ļ Damir k√©szs√©gesen √©s √©rtelmesen v√°laszol k√©rd√©seinkre. Mint megtudjuk, tizenhat √©vesen m√©g „rossz fi√ļ” volt, aki rendszeresen verekedett √©s ber√ļgott. Azut√°n t√∂bb vall√°s ir√°nt is √©rdekl√Ķd√∂tt, v√©g√ľl a Kor√°nt olvasva jutott hitre, amelyben – √°ll√≠t√°sa szerint – gyakorlati v√°laszokat tal√°lt a k√©rd√©seire. Hangs√ļlyozza, hogy a fiatalok nem a rem√©lt t√°rsadalmi √©rv√©nyes√ľl√©s miatt j√°rnak t√∂megesen a mecsetbe, hanem „Allah szeretete miatt”, √©s azt is felv√°llalj√°k, ha buzg√≥ hit√ľk miatt kik√∂z√∂s√≠tik √Ķket. P√©ldak√©nt mag√°t eml√≠ti: anyuk√°ja gyakorlatilag kitagadta, azt √°ll√≠tva, hogy radik√°lis vahabita lett bel√Ķle.

Damir azonban tagadja, hogy lenn√©nek muszlim extr√©mist√°k vagy terrorist√°k Boszni√°ban, szerinte ezt a m√©dia t√°lalja √≠gy. Arra a k√©rd√©sre, hogy akkor mi√©rt vannak k√ľl√∂n falvaik a vahabit√°knak, √©s a rend√Ķrs√©g mi√©rt tal√°l n√°luk rendszeresen fegyvereket, azt mondja, hogy ezekben a k√∂z√∂ss√©gekben a sar√≠√°t akarj√°k megval√≥s√≠tani, fegyvert pedig a h√°bor√ļ ut√°n n√©h√°ny √©vvel minden csal√°dn√°l lehetne tal√°lni.

√ē maga Nusret Imamovi√¶tyal is k√°v√©zott m√°r egy√ľtt, akit tisztess√©ges tan√≠t√≥nak ismert meg, aki semmi radik√°lisat nem mond. A felvet√©sre, hogy ezek szerint a demokr√°cia elutas√≠t√°s√°t a sar√≠a jav√°ra nem tartja radik√°lis felfog√°snak, hat√°rozott igennel felelt, mondv√°n, hogy az iszl√°m t√∂rv√©nykez√©s a lehets√©ges rendszerek legjobbika, √©s amikor h√°romsz√°z √©vvel ezel√Ķtt Szarajev√≥ban √©rv√©nyben volt, nem volt szeg√©nys√©g, ki kellett dobni a felesleges √©lelmiszert. Hozz√°tette: a demogr√°fiai adatok alapj√°n egy√©rtelm√Ľ, hogy Eur√≥p√°ban el√Ķbb vagy ut√≥bb, de be fogj√°k vezetni a sar√≠√°t. Ezen a ponton vit√°ba bonyol√≥dunk a demokr√°cia √©rt√©keir√Ķl, mint p√©ld√°ul a v√©lem√©nynyilv√°n√≠t√°s szabads√°ga vagy a kisebbs√©gek v√©delme. Megk√©rdezz√ľk, hogy mit sz√≥lna, ha √ļjs√°gunkban Mohamed pr√≥f√©t√°t √°br√°zol√≥ karikat√ļr√°t akarn√°nk megjelentetni. Azt a v√°laszt kapjuk, hogy megpr√≥b√°lna benn√ľnket sz√©p sz√≥val meggy√Ķzni, de ha ez nem siker√ľlne, akkor √©lne az „er√Ķszak szabads√°g√°val”.

A fiatal f√©rfi nem tartozik a mecset vezet√Ķs√©g√©hez, mag√°t aktivistak√©nt hat√°rozza meg. Ezt azt jelenti, hogy huszonn√©gy √≥r√°s k√©szenl√©tben √°ll: vezet√Ķi b√°rmikor h√≠vj√°k, k√©szen √°ll a szolg√°latra. Miut√°n egy k√°v√©ra megh√≠vott benn√ľnket, mi pedig egy g√≠roszra √Ķt, mag√°n√©let√©be is beavat: most v√°rja m√°sodik gyermek√©t – √©s m√°sodik feles√©g√©t. √Ėsszesen n√©gy asszonyt tervez, nemcsak a szaporod√°s √©rdek√©ben, hanem egyfajta v√©dekez√©sk√©nt a h√°zass√°gt√∂r√©ssel szemben. K√∂zjegyz√Ķ el√Ķtt azonban csak az els√Ķ feles√©g√©t veheti el, a t√∂bbiekkel csak a mecsetben esk√ľszik √∂r√∂k h√Ľs√©get.

Hazafel√© tartva Damir arr√≥l besz√©l, hogy a Balk√°non muzulm√°n √©bred√©s van: Horv√°torsz√°gban √©s Szerbi√°ban is n√∂vekszik a h√≠v√Ķk sz√°ma, van, hogy eg√©sz kereszt√©ny csal√°dok t√©rnek √°t. Hajnali h√°romkor b√ļcs√ļz√°sk√©nt meg√∂lel benn√ľnket, √©s √≠g√©ri, hogy m√°snap mindkett√Ķnknek hoz egy-egy Kor√°nt aj√°nd√©kba.
Link

HozzŠszůlŠsok


#1 | postaimre - 2013. jķlius 28. 09:16:25
Ezek a nemzetgy√ľlekezetek divatba j√∂ttek!

Belgr√°d nem t√°mogatja a koszov√≥i szerb nemzetgy√Ľl√©st

Szerbia minisztereln√∂ke, Ivica Da√®i√¶ kijelentette, hogy orsz√°ga nem t√°mogatja az √©szak-koszov√≥i szerbek √°ltal l√©trehozott ideiglenes nemzetgy√Ľl√©st- adta h√≠r√ľl a SETimes. V√©lem√©nye szerint az int√©zm√©ny nem seg√≠ti el√Ķ a kisebbs√©gben √©l√Ķk √©rdekeit √©s nincs √∂sszhangban a tavasszal al√°√≠rt Koszov√≥val k√∂t√∂tt egyezm√©nnyel sem. A j√ļlius elej√©n megalakul√≥ szervezet els√Ķ gy√Ľl√©sen egyetlen illet√©kes szerb politikus sem jelent meg.
http://kitekinto....fTBpxV_V0w
#2 | Perje - 2013. jķlius 28. 18:04:03
A Fehér Házban is muzulmán ébredés volt. Az elnök vacsorát adott a Ramadan alkalmából a muzulmánoknak, és méltatta munkajukat Amerika építésében.
https://www.youtu...Sku1nc6qoQ
#3 | rozsola - 2013. jķlius 28. 20:54:30
Valaki korábban egy hatalmas baromságot mondott , miszerint a török és az orosz felosztja maguk között a Bal-Kánt. A Jobb-Kán még várat magára.
Szerbia nagy val√≥sz√≠n√Ľs√©ggel lemond Koszov√≥rol , cser√©be megkapja Krajova k√∂rny√©k√©t. Kraj szl√°v nyelvekben : Kir√°ly. ( ennyit a szl√°v nyelvek kapcsolat√°r√≥l a magyarral )
A l√©trej√∂v√Ķ Nagy-Alb√°nia nagy boldogs√°g√°ban tal√°n nem felejti el kinek k√∂sz√∂nheti l√©t√©t. Maced√≥nai " szomsz√©d " lesz.
Folytatom a " baromkod√°st " . Egyre t√∂bben emlegetnek egy bizonyos Nagy-Balk√°n orsz√°got amely szl√°v ( ortodox ) √©s muszlim dualista rendszer fog ir√°ny√≠tani. Ezzel megold√≥dik a t√∂bbsz√°z √©ve fenn√°ll√≥ vall√°si h√°bor√ļ vesz√©lye. B√°r ma m√©g meglep√Ķ amit " okoskodok " , holnap meglehet hogy " igazam " lesz. Csak egy akad√°ly van : a kuff√°r.
#4 | Perje - 2013. jķlius 28. 23:16:44
A bulg√°rokat √©bresztgetik , t√ľzelik fel m√©g jobban az √ļjfajta " harcmodorral". Rockzenekarok koncerjeint sz√≥l√≠tj√°k fel Bulg√°ria lakoss√°g√°t a vezet√Ķv√°lt√°sra. Ilyen koncert volt Sv√°jban jul.24-√©n a francia Mass Hyst√©ri√°√©, majd kor√°bban a n√©met Rammstein√© Bulg√°ri√°ban. Lassan 45 napja tartanak a t√ľntet√©sek Egyes h√≠rad√°sok m√°r bulg√°ria tavaszr√≥l besz√©lnek. Eur√≥pa leggyeng√©bb l√°ncszem√©vel, k√ľlf√∂ldi r√°seg√≠t√©ssel kezd√Ķdik az eur√≥pai tavasz?
http://www.novini...?id=152388

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.