A templomos lovagrend 14. szĂĄzad elejĂŠn bekĂśvetkezett erĂľszakos feloszlatĂĄsĂĄt, vezetĂľinek mĂĄglyahalĂĄlĂĄt, vagyonuk elkobzĂĄsĂĄt kĂśvetĂľ ĂŠvszĂĄzadokban szĂĄmos nyakatekert fikciĂł szĂźletett arrĂłl, mikĂŠnt mentettĂŠk ĂĄt tudĂĄsukat ĂŠs kincseiket, ĂŠs hogyan gyakorolnak mĂŠg ma is titkos befolyĂĄst a vilĂĄgra.

Annak a templomos kĂśzĂśssĂŠgnek azonban, amely ma NĂŠmetorszĂĄgban ĂŠs AusztrĂĄliĂĄban mintegy ezer tagot szĂĄmlĂĄl, semmi kĂśze nincs a kĂśzĂŠpkori lovagrendhez, mĂŠgis tĂśrtĂŠnete egy jelentĂľs szakasza a SzentfĂśldhĂśz kĂśtĂľdik. Napjainkban sorra szĂźletnek a leszĂĄrmazottakkal kĂŠszĂ­tett interjĂşk ĂŠs jĂşlius vĂŠgĂŠn jelenik meg az a monogrĂĄfia, amely a PalesztinĂĄban tevĂŠkenykedĂľ Ăşjkori templomosok kevesek ĂĄltal ismert sorsĂĄt is taglalja.


A Templomos TĂĄrsasĂĄg (Tempelgesellschaft) 1861-ben szĂźletett egy Ludwigsburghoz kĂśzeli telepĂźlĂŠsen. AlapĂ­tĂłi, Christoph Hoffmann ĂŠs Georg David Hardegg olyan evangĂŠlikus alapokon ĂĄllĂł kĂśzĂśssĂŠget vizionĂĄltak, amelyben magukat ĂŠs csoportjukat spirituĂĄlisan templommĂĄ alakĂ­tva fogadjĂĄk be Isten igĂŠjĂŠt, ĂŠs a jeruzsĂĄlemi SzentĂŠly ĂşjjĂĄĂŠpĂ­tĂŠsĂŠt elĂľsegĂ­tve Krisztus ĂşjbĂłli eljĂśvetelĂŠt ĂŠs a vĂŠgĂ­tĂŠletet hozhatjĂĄk kĂśzelebb. CĂŠljaik elĂŠrĂŠse ĂŠrdekĂŠben fĂśldeket vĂĄsĂĄroltak PalesztinĂĄban – pĂŠldakĂŠpĂźl szolgĂĄlva az Ăľket jĂł egy ĂŠvtizeddel kĂśvetĂľ elsĂľ cionista kivĂĄndorlĂłknak. Az oszmĂĄn uralom alatt ĂĄllĂł Palesztina 19. szĂĄzad vĂŠgi, 20. szĂĄzad eleji modernizĂĄlĂłdĂĄsa elsĂľsorban nekik tulajdonĂ­thatĂł: termĂŠketlen fĂśldeket, mocsarakat vontak modern mezĂľgazdasĂĄgi mĂťvelĂŠsbe, lĂŠtrehoztĂĄk az elsĂľ hoteleket, turisztikai szolgĂĄltatĂĄsokat, gyĂłgyszertĂĄrakat, szappant ĂŠs cementet gyĂĄrtottak, ĂŠs a mĂĄig hĂ­res, Jaffa mĂĄrkanĂŠven forgalmazott narancsot is Ăľk termeltĂŠk elĂľszĂśr. A kĂśzĂśssĂŠg legnagyobb lĂŠtszĂĄma idejĂŠn 2200 fĂľbĂľl ĂĄllt, ĂŠs tĂśbb hullĂĄmban HaifĂĄtĂłl JeruzsĂĄlemig, a galileai BetlehemtĂľl (az 1898-ban idelĂĄtogatĂł ĂŠs cĂŠljaikat hitelalap lĂŠtrehozĂĄsĂĄval is tĂĄmogatĂł II. Vilmos csĂĄszĂĄr tiszteletĂŠre) a WilhelmĂĄnak nevezett kolĂłniĂĄig egy sor telepet hoztak lĂŠtre, eurĂłpai tĂ­pusĂş, piros sĂĄtortetĂľs hĂĄzakkal, ĂŠs nĂŠmet precizitĂĄssal megtervezett vĂĄrosnegyedekkel.

Eichmann, mint templomos

AlapvetĂľen bĂŠkĂŠs, istenfĂŠlĂľ ĂŠletĂźk azonban kĂŠtszer is negatĂ­v fordulatot vett: a palesztinai nĂŠmetek kĂśzĂźl 850-et az elsĂľ vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄn az oszmĂĄnokat felvĂĄltĂł britek Egyiptomba internĂĄltak, ĂŠs a templomosok javait az 1920-as ĂŠvek elejĂŠn csak rĂŠszben szolgĂĄltattĂĄk vissza. A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş aztĂĄn vĂŠgleg megpecsĂŠtelte a templomosok szentfĂśldi sorsĂĄt. 1941-ben tĂśbb mint fĂŠlezer, ellensĂŠgnek nyilvĂĄnĂ­tott templomost AusztrĂĄliĂĄba deportĂĄltak, tĂśbb szĂĄzat pedig zsidĂłkra cserĂŠltek a Harmadik Birodalommal a britek. A hĂĄborĂş utĂĄn szĂŠlsĂľsĂŠges zsidĂł csoportok tĂśbb templomos ellen is halĂĄlos merĂŠnyletet kĂśvettek el, Ă­gy a brit hatĂłsĂĄgok szinte mindegyikĂźket evakuĂĄltĂĄk PalesztinĂĄbĂłl – az utolsĂł templomos 1950-ben tĂĄvozott a SzentfĂśldrĂľl.


BĂĄr hĂĄborĂşs bĂťnĂśsnek biztosan nem tarthatĂł a kĂśzĂśssĂŠg, a tĂŠnyekhez hozzĂĄtartozik, hogy az 1930-as ĂŠvekben a fiatalabb templomos nemzedĂŠkbĂľl sokakat elbĂťvĂśltek a hitleri eszmĂŠk, belĂŠptek a Hitlerjugendbe, majd a hĂĄborĂş kitĂśrĂŠsekor megkaptĂĄk behĂ­vĂłjukat a Wehrmachtba. Maga Eichmann is azt a legendĂĄt terjesztette, hogy egy templomos kolĂłniĂĄban szĂźletett. A nemsokĂĄra a kĂśnyvesboltokba kerĂźlĂľ kĂśtet (Nazis in the Holy Land 1933–1948) szerzĂľje, Heidemarie Wawrzyn szerint a PalesztinĂĄban ĂŠlĂľ nĂĄci pĂĄrttagok 75%-a kapcsolatban ĂĄllt a templomos kĂśzĂśssĂŠggel, ĂŠs a templomosok kb. 42%-a vette ki a rĂŠszĂŠt a nĂĄci eszmĂŠk terjesztĂŠsĂŠbĂľl.

BĂĄr el kellett hagyniuk szĂźlĂľfĂśldjĂźket, a templomosok nem tĂťntek el a tĂśrtĂŠnelem sĂźllyesztĂľjĂŠben. Egy tĂşlĂŠlĂľ, az 1939-ben alig 14 ĂŠves Kurt Eppinger szavaival ĂŠlve: "AusztrĂĄlia megadta nekĂźnk az esĂŠlyt az ĂşjrakezdĂŠsre."

http://index.hu/t...ok_kozott/