JĂł minĂľsĂŠgĂť zajvani tĂśmeggyĂĄrott 440-es tantĂłim vannak a szepukuhoz ĂŠs mostantĂłl kezdve a katanĂĄt Ăşjra lehet sai-nak nevezni! JapĂĄnban vĂŠget ĂŠrhet a II. vilĂĄghĂĄborĂş Ăłta tartĂł alkotmĂĄnyos pacifizmus, mely csak a bĂŠkefenntartĂĄst ĂŠs vĂŠdekezĂŠst teszi lehetĂľvĂŠ a szigetorszĂĄg szĂĄmĂĄra – Ă­rja a BBC.

Shinzo Abe, a decemberben megválasztott, héjának számító miniszterelnök új katonai stratégiát szeretne, amellyel szembeszegülhetnek az Észak-Korea és Kína jelentette fenyegetéssel. A japán védelmi miniszter ennek megfelelõen jelentõs hadi fejlesztésekre tett javaslatot, a térség növekvõ biztonsági feszültségeire hivatkozott.

A japĂĄn vĂŠdelmi stratĂŠgia mĂŠlyrehatĂł felĂźlvizsgĂĄlatĂĄrĂłl szĂłlĂł tervek a ballisztikus rakĂŠtaelhĂĄrĂ­tĂł vĂŠdelmi rendszer megerĂľsĂ­tĂŠsĂŠt, felderĂ­tĂľ drĂłnok beszerzĂŠsĂŠt ĂŠs a tĂĄvolabbi szigetek vĂŠdelmĂŠt szolgĂĄlĂł tengeri flotta felĂĄllĂ­tĂĄsĂĄt tartalmazzĂĄk. IndoklĂĄsuk szerint ezeket a lĂŠpĂŠseket az ĂŠszak-koreai rakĂŠtakilĂśvĂŠsi ĂŠs nukleĂĄris kĂ­sĂŠrletek, valamint a kĂ­nai hadsereg fokozĂłdĂł tengeri aktivitĂĄsa indokoljĂĄk, melyek „nĂśvekvĂľ fenyegetĂŠst jelentenek JapĂĄn biztonsĂĄgĂĄra”.

A szigetorszĂĄg szĂĄmĂĄra a legnagyobb biztonsĂĄgi problĂŠmĂĄt a Kelet-kĂ­nai-tengeren fokozĂłdĂł nemzetkĂśzi feszĂźltsĂŠg jelenti: a japĂĄn–kĂ­nai-viszony nĂŠhĂĄny sziget vitatott hovatartozĂĄsa miatt romlott meg. A tĂŠrsĂŠgben rendszeresen jĂĄrĂľrĂśzĂľ kĂ­nai egysĂŠgek legutĂłbb mĂşlt pĂŠnteken konfrontĂĄlĂłdtak japĂĄn hajĂłkkal. BĂĄr idĂĄig nem kerĂźlt sor fegyveres konfliktusra, fĂŠlĂľ, hogy ezt akĂĄr egy tĂŠves kalkulĂĄciĂł is kirobbanthatja.

Shinzo Abe korĂĄbban kilĂĄtĂĄsba helyezte a a japĂĄn bĂŠkefenntartĂł erĂľket korlĂĄtozĂł szabĂĄlyozĂĄsok ĂşjragondolĂĄsĂĄt is. KinyilvĂĄnĂ­totta, hogy JapĂĄnnak ismĂŠt „normĂĄlis” orszĂĄggĂĄ kell vĂĄlnia, mely az Ăşjra ĂŠletre kelĂľ gazdasĂĄga mellett biztonsĂĄgi tĂŠren is megerĂľsĂ­ti szĂśvetsĂŠgi kapcsolatait.

Komolyabb hadi fejlesztĂŠsek azonban csak akkor lehetsĂŠgesek, ha ĂşjraĂ­rjĂĄk a japĂĄn alkotmĂĄnyt is, melyet a vilĂĄghĂĄborĂşs veresĂŠg utĂĄn voltak kĂŠnytelen elfogadni. A ma is ĂŠrvĂŠnyes bĂŠkemegĂĄllapodĂĄs ĂŠrtelmĂŠben JapĂĄn erĂľsen korlĂĄtozza hadi fejlesztĂŠseit, Ă­gy katonai ereje jĂłval elmarad gazdasĂĄgi ĂŠs diplomĂĄciai sĂşlyĂĄtĂłl. Az alkotmĂĄny bĂŠkeparagrafusa egyedĂźlĂĄllĂł mĂłdon megtiltja, hogy az orszĂĄg hĂĄborĂşt viseljen: „A japĂĄn nĂŠp mindĂśrĂśkre lemond a hĂĄborĂşrĂłl, mint a nemzet szuverĂŠn jogĂĄrĂłl, ĂŠs az erĂľ hasznĂĄlatĂĄrĂłl ĂŠs az azzal valĂł fenyegetĂŠsrĂľl, mint eszkĂśzĂśkrĂľl a nemzetkĂśzi vitĂĄk intĂŠzĂŠsĂŠben. Az ĂĄllamnak nincs joga hadviselĂŠsre.”
Link