Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Üzenet a régmultból, avagy Ménrót visszatér.



Az √Ķsi tan√≠t√°sok, m√≠toszok, j√≥slatok szerint az emberis√©g t√∂rt√©nelm√©ben egyfajta k√∂rforg√°s figyelhet√Ķ meg. A vil√°g elf√°rad, elpusztul ezt k√∂vet√Ķen √ļjj√°sz√ľletik, fejl√Ķdik majd hanyatl√°snak indul √©s ism√©t megsemmis√ľl. Az Isteni tervnek megfelel√Ķen a t√∂rt√©nelem mindig megism√©tli √∂nmag√°t.

A X. sz√°zadban √≠r√≥dott Brahma Vaivarta Purana c√≠m√Ľ hindu szent irat szerint az emberis√©g korszaka n√©gy vil√°gkorszakb√≥l √©p√ľl fel. Az els√Ķ korszak a Szatya-Yuga, az Aranykor, az igazs√°g kora, amikor a F√∂ld√∂n b√©ke √©s t√∂k√©letes boldogs√°g uralkodik. Az ezt k√∂vet√Ķ korszakokban a t√°rsadalom fokozatos roml√°sa figyelhet√Ķ meg, m√≠g a legutols√≥ negyedik korszak, a Kali-Yuga, a Vaskor, mind k√∂z√ľl a legs√∂t√©tebb. Ezt az id√Ķszakot kegyetlen h√°bor√ļk, elnyom√°s, √∂nz√©s, hazugs√°g, irigys√©g stb. jellemzi. A szent irat szerint az utols√≥ kor v√©g√©n √ļjra megsz√ľletik Krisna az√©rt, hogy megb√ľntesse a tisztess√©gtelen embereket √©s felemelje azokat a lelkeket, akik ebben a sz√∂rny√Ľ korban is tiszt√°k tudtak maradni.

Az √∂tezer √©vesre becs√ľlt Visnu Purana is megeml√≠ti, hogy bizonyos id√Ķk√∂z√∂nk√©nt, els√Ķsorban akkor, amikor a vaskori ember v√°lasz√ļt el√© √©rkezik, vagy v√°ltoztat mindent elpuszt√≠t√≥ tev√©kenys√©g√©n, vagy pedig a teljes megsemmis√ľl√©s fenyegeti, az emberis√©g j√≥tev√Ķjek√©nt mindig megjelenik egy ember. Ez a l√©ny egy feh√©r lovon v√©gigv√°gtat a F√∂ld√∂n √©s l√°ngol√≥ kardj√°val megsemmis√≠ti a gonosz er√Ķit, let√©ve ezzel egy boldogabb id√Ķszak, az Aranykor alapjait, mely t√≠zezer √©vig fog tartani.

A may√°k legend√°i szerint az Istenek h√©tszer teremtenek embert √©s a mi t√°rsadalmunk az √∂t√∂dik teremt√©s. Az els√Ķ nemzed√©k volt a legtiszt√°bb, a legt√∂k√©letesebb. Az ezt k√∂vet√Ķ korokban az emberekb√Ķl fokozatosan kivesztek az er√©nyek, a lelkek tiszt√°talann√° v√°ltak √©s az eddigiek k√∂z√ľl a mostani a legbetegebb t√°rsadalom. Ennek a hanyatl√≥ kornak a v√©g√©n azonban √ļj rem√©ny virrad, hiszen a Tollask√≠gy√≥ vezet√©s√©vel visszat√©rnek az √©gi testv√©rek. A szellemi s√∂t√©ts√©get legy√Ķzi a sz√≠vb√Ķl √°rad√≥, lelket simogat√≥ szeretet √©s kezdet√©t veszi egy boldog id√Ķszak, az Aranykor. Tudni kell azt is, hogy az √©let gy√∂keres megv√°ltoz√°s√°t √ļgy, mint az el√Ķz√Ķ k√©t teremt√©s eset√©ben, jelent√Ķs ember√°ldozatokkal j√°r√≥ term√©szeti csap√°sok k√≠s√©rhetik, p√©ld√°ul f√∂ldreng√©sek, melyek k√∂vetkezt√©ben f√∂ldr√©szek t√Ľnhetnek el √©s √ļjak emelkedhetnek fel a tenger m√©ly√©r√Ķl. Az √Ķsi k√≠nai filoz√≥fia tan√≠t√°s√°t figyelembe v√©ve, mely szerint az egym√°ssal szemben √°ll√≥ er√Ķk mindig kiegyenl√≠tik egym√°st (t√Ľz-v√≠z, vil√°goss√°g-s√∂t√©ts√©g) azt val√≥sz√≠n√Ľs√≠tik, hogy a n√©pek eml√©kezet√©ben megmaradt katasztr√≥fa, az √∂z√∂nv√≠z ut√°n az √Ķsi t√∂rv√©nynek megfelel√Ķen t√Ľz√∂z√∂n t√∂r majd a F√∂ld lak√≥ira. Ennek jelei m√°r ma is √©rz√©kelhet√Ķk, hiszen egyre gyakrabban k√∂zel√≠tik meg a naprendszer√ľnket √©s a F√∂ld√ľnket, k√≥sz√°l√≥ kisbolyg√≥k, √ľst√∂k√∂s√∂k √©s meteoritok, melyek becsap√≥d√°sa l√°ngba bor√≠thatja ak√°r az eg√©sz bolyg√≥t. Az √°trendez√Ķd√©st t√ļl√©l√Ķk viszont komoly v√°ltoz√°sokat tapasztalhatnak majd a test√ľkben. A tudat fejl√Ķd√©s√©nek k√∂sz√∂nhet√Ķen egyes emberek k√ľl√∂nleges k√©pess√©gekre tehetnek szert. Puszt√°n a gondolat erej√©vel t√°rgyakat mozgatnak, lebegnek a f√∂ld felett vagy ak√°r az id√Ķj√°r√°s befoly√°sol√°s√°ra is k√©pesek lesznek.

A nagy visszat√©r√©st √©s az Aranykor bek√∂sz√∂nt√©nek t√∂rt√©net√©t m√©g sz√°mos n√©p mitol√≥gi√°ja, pr√≥f√©ci√°ja − germ√°n, egyiptomi, ausztr√°l bennsz√ľl√∂tt, dogon, hopi indi√°n − megeml√≠ti. De vajon mindez mikor fog megt√∂rt√©nni? Van-e k√©zzel foghat√≥, pontosabban szemmel l√°that√≥ bizony√≠t√©k arra, hogy ezeket a t√∂rt√©neteket nem csak a gondtalan √©let ut√°ni v√°gyakoz√°s sz√ľlte? A F√∂ld√∂n van egy √Ķsi √©p√ľletegy√ľttes, egy csillag√≥ra, melyhez, ha nyitott elm√©vel k√∂zeled√ľnk, felt√°rja el√Ķtt√ľnk a j√∂v√Ķt megmutatva azt, hogy mikor t√∂rt√©nik, t√∂rt√©nhet meg a l√©lek √©bred√©se √©s az √Čg k√ľld√∂tt√©nek a visszat√©r√©se.

Mindenekel√Ķtt tudni kell, hogy a F√∂ld forg√°stengely√©nek d√Ķl√©ssz√∂ge a Nap k√∂r√ľli kering√©si p√°lya s√≠kj√°hoz k√©pest 23,5¬į sz√∂get z√°r be. A F√∂ldtengely, a Nap √©s a Hold forgat√≥nyomat√©k√°nak hat√°s√°ra elmozdul √©s k√∂zel 25920 √©venk√©nt tesz meg egy k√∂rt.

precession.gif

A tengely elmozdulása (precessziója)



A F√∂ld tengelye nagyj√°b√≥l 4320 √©venk√©nt mindig egy m√°sik csillagk√©pre, jelenleg az Ursa Minor (Kisg√∂nc√∂l) csillagk√©pben l√©v√Ķ Polaris nev√Ľ csillag ir√°ny√°ba mutat. A bolyg√≥nk forg√°stengelye 4320 √©vvel ezel√Ķtt a S√°rk√°ny (Draco) csillagk√©pben l√©v√Ķ Thuban (Alfa Draconis) csillagra, ezt megel√Ķz√Ķen 8640 √©vvel a Hercules csillagk√©p ir√°ny√°ba, el√Ķtte a Lant csillagk√©p Vega nev√Ľ csillag√°ra, annak el√Ķtt a Hatty√ļ csillagk√©pbe tartoz√≥ Denebre, 17280 √©vvel ezel√Ķtt pedig a Cephesus csillagk√©p k√©k √≥ri√°s√°ra, az Alfirkra mutatott. √ēseink fejlett csillag√°szati tud√°ssal rendelkeztek, ismert√©k ezt a mozg√°st √©s ennek a tud√°snak a birtok√°ban √ľzentek is a k√©s√Ķbbi nemzed√©knek.

Ezt az √ľzenetet a F√∂ld legnagyobb √©s legleny√Ľg√∂z√Ķbb √Ķskori √©p√≠tm√©nyei a g√≠zai fenns√≠k piramisai hordozz√°k. Tagadhatatlan t√©ny, hogy a h√°rom piramis elhelyezked√©se az √©gbolt egyik legjellegzetesebb csillagk√©p√©nek, az Orion (Nimr√≥d-M√©nr√≥t) √∂v√©ben l√©v√Ķ h√°rom √©gitest, az Alnitak, az Alnilam √©s a Mintaka nev√Ľ csillagoknak a lek√©pez√©se.

orion öv.jpg

Az Orion öv és a gízai piramisok



De vajon mi k√©sztette az akkori embert, hogy egy ily hatalmas √©p√≠tm√©nyt l√©trehozzon? Ha val√≥ban √ľzenni akartak nek√ľnk, akkor apr√≥ √©s s√©r√ľl√©keny t√°rgyak (aranylemezek, pap√≠rlapok, k√Ķv√©setek) helyett egy olyan megold√°st kellet v√°lasztaniuk, ami ellen√°ll az id√Ķ viharainak. Olyat, amit a legnagyobb f√∂ldreng√©s vagy v√≠z√∂z√∂n, az emberi butas√°g √©s moh√≥s√°g sem b√≠r elpuszt√≠tani √©s az igaz m√ļlt megismer√©s√©t akad√°lyoz√≥k sem tudj√°k s√∂t√©t vatik√°ni pinc√©kbe, amerikai bunkerokba elrejteni az √ľzenet hordoz√≥j√°t. Miel√Ķtt felv√°zoln√°m, hogy mik√©ppen m√Ľk√∂dik, avagy mit √ľzen nek√ľnk a g√≠zai piramis egy√ľttes, egy apr√≥, de m√©gis fontos jelens√©get ismertetek.

Az egyiptol√≥gusok azt √°ll√≠tj√°k, hogy a nagy piramis szomsz√©ds√°g√°ban l√©v√Ķ kispiramisok a f√°ra√≥ rokonainak temetkez√©si helyei. De ugyan√ļgy, ahogy a h√°rom nagyobb piramis eset√©ben ezek sem ezt a c√©lt szolg√°lt√°k, hanem egy √©ves napt√°r r√©sz√©t alkott√°k √©s alkotj√°k ma is. A g√≠zai √©p√≠tm√©nyek k√∂zpontja a 30. sz√©less√©gi fokon helyezkedik el, √≠gy a felkel√Ķ Nap a tavaszi √©s az √Ķszi nap√©jegyenl√Ķs√©g idej√©n pontosan a keleti ir√°nyt jel√∂li ki. A horizonton felbukkan√≥ Nap sugarai, a ny√°ri √©s a t√©li napfordul√≥ idej√©n, ett√Ķl az ir√°nyt√≥l √©szakra √©s d√©lre egyar√°nt 28¬į-os sz√∂get z√°rnak be. A tavaszi √©s az √Ķszi nap√©jegyenl√Ķs√©g id√Ķpontj√°ban, napfelkeltekor, a k√∂z√©pen l√©v√Ķ kis piramis, a Meritetes √°rny√©k√°nak a cs√ļcsa, a Khufu piramis (Nagy Piramis) keleti oldal√°nak egyik √©l√©n kijel√∂l egy pontot. Ha ebb√Ķl a pontb√≥l egyenest h√ļzunk a Hetepheres piramis cs√ļcs√°n kereszt√ľl, akkor az a keleti ir√°nnyal szint√©n 28¬į-os sz√∂get z√°r be. A ny√°ri napfordul√≥ idej√©n a Hetepheres piramis √°rny√©ka vet√ľl a Nagy Piramisra. Ezt k√∂vet√Ķen, ahogy m√ļlik az id√Ķ, a piramis √°rny√©ka fokozatosan √©szak fel√© mozog, √©s az √Ķszi nap√©jegyenl√Ķs√©g idej√©n m√°r a Meritetes piramis cs√ļcspontj√°nak √°rny√©ka kert√ľl az adott pontra. A piramisok √°rny√©kai tov√°bb mozdulnak √©szaki ir√°nyba √©s a t√©li napfordul√≥ idej√©n m√°r a Hanutsen piramis √°rny√©k√°nak cs√ļcsa ker√ľl az √°rny√©kpontra. Ugyanez a folyamat visszafel√© is lej√°tsz√≥dik, a piramisok √°rny√©kai d√©li ir√°nyba mozdulnak el. Tavaszi nap√©jegyenl√Ķs√©g idej√©n a Meritetes, a ny√°ri napfordul√≥ id√Ķpontj√°ban pedig ism√©t a Hetepheres piramis cs√ļcs√°nak √°rny√©ka l√°that√≥ a Nagy Piramis oldal√°nak √©l√©n.

Korl√°tlan k√©pfelt√∂lt√©s ingyen - hu.ushareimg.comA g√≠zai nap√≥ra m√Ľk√∂d√©se

A g√≠zai piramisok azonban nem csak a F√∂ldi, hanem a kozmikus id√Ķt is m√©rik. Azt az id√Ķpontot is megjel√∂lik, amikor a F√∂ld tengelye egy teljes k√∂r megt√©tele ut√°n, el√©r ahhoz a ponthoz ahov√° 25920 √©vvel ezel√Ķtt mutatott. Honnan tudhat√≥ hogy melyik ez a pont? A v√°laszt a F√∂ld legr√©gebbi szobra, piramisok k√∂zel√©ben fekv√Ķ a Szfinx adja meg. Ez a szobor m√°r √©vezredek √≥ta, mint a szeretett gazd√°j√°t v√°r√≥ h√Ľs√©ges eb r√©ved l√°tsz√≥lag a semmibe, de pontosan a keleti ir√°nyba. Egyes egyiptol√≥gusok azt √°ll√≠tj√°k, hogy a szobor a mellette tal√°lhat√≥ templomhoz tartozik, egy m√°sik elm√©let szerint pedig a piramisokat v√©delmezi. A Szfinx r√©sze ugyan a piramis egy√ľttesnek, de eg√©szen m√°s √©rtelemben kapcsol√≥dik az √©p√≠tm√©nyekhez. A szobor t√°volba tekint√Ķ szemei ugyanis √©ppen azt az id√Ķpontot jel√∂lik, amikor a F√∂ld tengelye megtett egy k√∂rt. Mivel a g√≠zai piramisok √©p√≠t√Ķi az Oziriszt megszem√©lyes√≠t√Ķ Nimr√≥d csillagk√©p k√∂zponti √∂v√©t m√°solt√°k le, ezzel egy√©rtelm√Ľen arra utaltak, hogy ennek a csillagk√©pnek a mozg√°s√°t kell figyeln√ľnk. Teh√°t amikor a Nimr√≥d csillagk√©p √©ppen a keleti horizonton kel fel, ott ahov√° a Szfinx tekint, lez√°rul egy id√Ķszak, v√©get √©r egy vil√°g√©v. Megd√∂bbent√Ķ, de napjainkban az Orion √∂v √©ppen a keleti horizonton kel fel, term√©szetesen ugyanott ahol 25920 √©vvel ezel√Ķtt.

Korl√°tlan k√©pfelt√∂lt√©s ingyen - hu.ushareimg.comNimr√≥dkelte a Szfinx szemsz√∂g√©b√Ķl, 2012 december 21-√©n

Az √∂v kb. 200-300 √©vig (ez nagyj√°b√≥l csup√°n 8 √≠vpercet jelent) ugyan m√©g k√∂zel√≠teni fog a keleti ponthoz, de ez a n√©h√°ny sz√°z √©v, f√∂ldi m√©rt√©kkel m√©rve csup√°n leheletnyi t√°vols√°g a kozmikus √©vhez k√©pest. R√°ad√°sul a vil√°gegyetem alkot√≥elemei √°lland√≥ mozg√°sban vannak, a F√∂ld tengely√©nek d√Ķl√©ssz√∂ge is v√°ltozott az id√Ķk folyam√°n, √≠gy nem biztos, hogy az √©p√≠t√Ķk pontos t√°jol√°sa ma is √©rv√©nyes. A g√≠zai piramisok √©p√≠t√Ķi, teh√°t nem egy 10 ezer √©vvel ezel√Ķtti csillag√°ll√°sra h√≠vt√°k fel a figyelm√ľnket, mint ahogy azt n√©h√°ny mai √≠r√°s megeml√≠ti, √©s nem is az Oroszl√°n csillagk√©p a megold√°s kulcsa, mik√©ppen a nemr√©g bemutatott, A piramisok titkainak leleplez√©se c√≠m√Ľ filmben √°ll√≠tj√°k. Az √©g sz√≠npad√°n Nimr√≥d kir√°ly a f√Ķszerepl√Ķ, az alvil√°g kapuj√°nak √Ķrz√Ķje, Aker, az oroszl√°n pedig a fel√ľgyel√Ķ. Az egyiptomi mitol√≥gi√°b√≥l ismert, oroszl√°nk√©nt is megjelen√Ķ Aker kett√Ķs-szfinxe √Ķrzi az alvil√°gi barlangot. Aker k√∂nyve vagy m√°s n√©ven a F√∂ld k√∂nyve szerint, Aker rabul ejti a nagy Aphophisz k√≠gy√≥t, az Istenek ellens√©g√©t, miut√°n √ćzisz darabokra v√°gta. √ögy gondolt√°k, hogy √Ķ nyitja ki a F√∂ld kapuj√°t a kir√°ly sz√°m√°ra az√©rt, hogy az bel√©phessen az Alvil√°gba. Emellett v√©delmezi √Ķt az√°ltal, hogy megragad √©s fogva tart k√ľl√∂nf√©le k√≠gy√≥d√©monokat, amelyek fenyegetik.

uroboros.jpgUroboros, az Id√Ķk√≠gy√≥ √©s Aker /Egyiptom i.e. 2300/



Az √ľzenet olvas√°s√°nak helyess√©g√©t igazolhatja, hogy a Nagy Piramis √ļgynevezett szell√Ķz√Ķakn√°i az Orion csillagk√©pre, a Sz√≠riuszra, az Ursa Minorra (Kisg√∂nc√∂l) √©s a Dracora (S√°rk√°ny) mutatnak. Napjainkban a piramis egyik √©szaki akn√°ja, mik√©ppen a F√∂ld tengelye is, az √©szaki sarkra, a Kisg√∂nc√∂l fel√© n√©z. Ez az akna teh√°t szint√©n azt a pontot jel√∂li, amikor a forg√°stengely el√©ri √©gi √ļtj√°nak a v√©g√©t. A kir√°ly kamr√°j√°b√≥l √©szak fel√© mutat√≥ j√°rat az √©szaki sarkpont 4320 √©vvel ezel√Ķtti hely√©t mutatja, azt a pontot, amikor a F√∂ld tengelye a S√°rk√°ny csillagk√©p ir√°ny√°ba √°llt. Ez az id√Ķpont, az egyiptomi kutat√≥k sz√°m√≠t√°s√°val ellent√©tben, akik szerint Nagy Piramist Kr.e. 2470 t√°j√©k√°n kezdt√©k el √©p√≠teni, tal√°n a piramisok √©p√≠t√©s√©nek val√≥s id√Ķpontj√°t √°rulja el. Fontos megeml√≠teni, hogy a Kir√°lyn√Ķ kamr√°j√°nak egyik d√©l fel√© fut√≥ akn√°ja, az √©gbolt legf√©nyesebb, olykor k√©kesfeh√©ren √©s v√∂r√∂sen szipork√°z√≥ csillaga, a Sz√≠riusz fel√© mutat.

pyramid-orion.jpg

A Nagy Piramis akn√°i



Az egyiptomi mitol√≥gi√°ban a Sz√≠riusz, az egyik legjelent√Ķsebb istens√©gnek, √ćzisznek, az √Čg kir√°lyn√Ķj√©nek, az Istenek anyj√°nak, a m√°gia nagy √ļrn√Ķj√©nek, az √©g f√©nyhoz√≥j√°nak stb. volt az √©gi megfelel√Ķje. A Sz√≠riusz fel√© mutat√≥ tengely tal√°n a visszat√©r√Ķ testv√©rek otthon√°t jel√∂li?

Ennyi egyez√©s ut√°n nyugodtan kimondhat√≥, hogy az √©gi k√∂r most m√°r b√°rmikor bez√°rulhat. Az Id√Ķk√≠gy√≥, az Uroborosz hamarosan ism√©t a fark√°ba harap. Az oly sok n√©p mitol√≥gi√°j√°ban megeml√≠tett, n√©melyeknek √∂r√∂mteli, m√≠g m√°soknak kegyetlen√ľl f√°jdalmas √°trendez√Ķd√©s, a vil√°g √ļjj√°sz√ľlet√©se b√°rmikor kezdet√©t veheti. Aker mitol√≥gi√°j√°t √©rtelmezve hamarosan meg√°ll az id√Ķ, kiny√≠lik egy csillagkapu, a F√∂ld kapuja, melyen kereszt√ľl a Kir√°ly h√ļs-v√©r l√©nyk√©nt vagy energia form√°j√°ban ism√©t al√°sz√°ll √©s bel√©p az Alvil√°gba, a F√∂ldi √©lett√©rbe. Ezek az √ļj er√Ķk id√©zik majd el√Ķ az emberi tudat fejl√Ķd√©s√©t, √©bred√©s√©t, a term√©szetfeletti k√©pess√©gek kialakul√°s√°t √©s az Aranykor elj√∂vetel√©t.

Link

HozzŠszůlŠsok


#1 | Geza - 2013. augusztus 01. 00:00:23
Csak laz√°n kapcsol√≥dik de valamelyik√Ķt√∂k tud valamit "Kati n√©nir√Ķl"??? https://www.youtu...J1Nc3nVoc0
#2 | GERRY - 2013. augusztus 01. 08:17:53
"Ennyi egyez√©s ut√°n nyugodtan kimondhat√≥," ... hogy az emberi √©rtelem (az a piriny√≥ ami itt-ott pisl√°kol), miut√°n k√©ptelen feldolgozni a TUDATLANS√ĀG√ĀT kital√°l egy olyan multbeli mesevil√°got amibe azt√°n bele tud kapaszkodni.
Akik kapaszkodnak azok az elveszettek, akik ezeknek a mes√©knek a seg√≠ts√©g√©vel ir√°ny√≠tani k√©pesek a t√∂bbit azok a t√ļl√©l√∂k...

Itt a vége, fuss el véle...

most megyek gy√≥nni √©n igen nagy √©s b√ľn√∂s l√©lek...s_*_neem
#3 | tudatlanka - 2013. augusztus 02. 00:59:18
"Haland√≥ embernek" lehet, hogy √ļjat mond ez a cikk.
De mi√©rt √©rzem √ļgy, hogy a "nem emberi faj" ezzel m√°r r√©g√≥ta tiszt√°ban van, s√Ķt "terveit" ennek megfelel√Ķen alak√≠tja, √©s sz√°mol is vele? ...

"K√∂z√∂lhetem √∂n√∂kkel, hogy ma m√°r csak n√©h√°ny l√©p√©s v√°laszt el c√©lunkt√≥l. M√°r csak kis darabot kell megtenn√ľnk ahhoz, hogy a Jelk√©pes K√≠gy√≥, amellyel n√©p√ľnket jelk√©pezz√ľk, befejezze az eg√©sz hossz√ļ utat, amelyen v√©gigment√ľnk. Ha bez√°rul az √Ķ k√∂re, Eur√≥pa minden √°llama be lesz z√°rva gy√Ľr√Ľi k√∂z√©, mint egy hatalmas satuba."

Gerry! csal√≥d√°st okoz, hogy mindenben mes√©t l√°tsz, √©s folyton hitetlenkedsz k√©zenfekv√Ķ dolgokban is.
Ha valamit nem √©rt√ľnk, vagy hirtelen nem l√°tjuk az √∂sszef√ľgg√©seket, legk√∂nnyebb r√°mondani, hogy "kital√°l egy olyan m√ļltbeli mesevil√°got amibe azt√°n bele tud kapaszkodni."
Tartok t√Ķle, hogy ez nem a m√ļlt tudatlans√°ga, hanem a jelen√© ...
"Valódi ember" szinte képtelen a gonoszságnak ezt a szintjét megérteni.
Az "ember ut√°nzat" pedig √≠me, ismeri a t√©ny√°ll√°st, s√Ķt gonoszs√°g√°t ennek megfelel√Ķen tervezi √©s id√Ķz√≠ti kitudja, h√°ny sz√°z, vagy ezer √©ven kereszt√ľl.

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.