Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Akadémikus antiszemitizmus


Itt van egy majdnem hivatalos √ľl√©sfoglal√°s a s√©mir√Ķl, de j√≥ tudni, hogy a hivatalos semmirekell√Ķ "elit" is foglalkozik vele. Ett√Ķl f√ľggetlen√ľl m√©g antiszemit√°nak lenni hazafias k√∂teless√©g! Jeleit lehet tapasztalni annak, hogy az ut√≥bbi √©vekben Magyarorsz√°gon elindult, s mostans√°g fokoz√≥d√≥ er√Ķvel jelen van a honi antiszemita szellemi hagyom√°ny rehabilit√°l√°sa – bele√©rtve ebbe az antiszemita √©rtelmez√©si keretek √ļjra√©led√©s√©t is. Ennek a folyamatnak az egyik szelet√©r√Ķl sz√≥l ez az √≠r√°s.

El√Ķt√∂rt√©net

A Nemzeti Tank√∂nyvkiad√≥ egykori, sok √©rt√©ket felmutat√≥ k√∂nyvsorozat√°ban („Eur√≥pai Iskola”) 2003-ban jelent meg Gy√°ni G√°bor Posztmodern k√°non c√≠m√Ľ k√∂nyve. Az √≠r√°s nyolc oldalon (47–55. pp.) kereszt√ľl foglalkozik Romsics Ign√°c egyik kijelent√©s√©nek √©rtelmez√©s√©vel: „A Forradalmi Korm√°nyz√≥tan√°cs – √≠rja Romsics Ign√°c a m√°r h√°rom kiad√°st meg√©rt, egyszersmind angolul is publik√°lt √∂sszefoglal√≥ orsz√°gt√∂rt√©net√©ben – kezdetben 19, k√©s√Ķbb – a helyettesek sz√°m√°nak n√∂veked√©se k√∂vetkezt√©ben – 34 tagb√≥l √°llt. K√∂z√ľl√ľk 13 k√©pviselte a kommunist√°kat, a t√∂bbi a szoci√°ldemokr√°cia k√ľl√∂nb√∂z√Ķ, f√Ķleg baloldali √©s centrista ir√°nyzatait. A munk√°smozgalmi vezet√Ķk √©s a baloldali intellektuelek t√°rsadalmi √∂sszet√©tel√©b√Ķl ad√≥dott, hogy a zsid√≥ sz√°rmaz√°s√ļ n√©pbiztosok √©s n√©pbiztoshelyettesek ar√°nya el√©rte a 60, s√Ķt val√≥sz√≠n√Ľs√≠thet√Ķen a 70-75 sz√°zal√©kot. T√ļlnyom√≥ t√∂bbs√©g√ľk v√°rosi, kispolg√°ri k√∂rnyezetb√Ķl emelkedett ki, m√≠g Luk√°cs Gy√∂rgy a nagypolg√°ri h√°tter√Ľ, l√°zad√≥ √©rtelmis√©gi t√≠pus√°t k√©pviselte.” (Gy√°ni 47–48. pp.)

Gy√°ni kritikai √©rtelmez√©se nem az √°ll√≠t√°st vonja k√©ts√©gbe, hanem azt, hogy Romsics nem teszi ny√≠ltt√°, hogy saj√°t, a t√©nyk√∂zl√©st kontextusba helyez√Ķ √©rtelmez√©se miben t√©r el a hagyom√°nyk√©nt r√∂gz√ľlt √©rtelmez√©st√Ķl. Majd sorra veszi, hogy az adott t√©nyk√∂zl√©shez eddig milyen olvasatok tapadtak, s oda jut, hogy a magyar tud√°st√°rban a mondathoz kiz√°r√≥lag antiszemita √©rt√©kel√©si s√©m√°k tartoznak. Ezut√°n Gy√°ni – egy m√°sik, a dzsentri √©s a zsid√≥ k√©rd√©s √∂sszef√ľgg√©s√©r√Ķl sz√≥l√≥ Romsics-f√©le sz√∂vegr√©sz alapj√°n – megk√≠s√©rli felfejteni a szerz√Ķ lehets√©ges interpret√°ci√≥s koordin√°t√°it. Meg√°llap√≠tja: „Minden bizonnyal valami olyasmit k√≠v√°nt a szerz√Ķ k√∂nyve olvas√≥j√°val ’k√∂z√∂lni’, amit a diskurzushagyom√°ny egyes k√©pvisel√Ķi m√°r ny√≠ltan is megfogalmaztak kor√°bban: azt, hogy az 1919-es esem√©nysor a nem igaz√°n m√©lyen asszimil√°lt zsid√≥s√°g m√Ľve volt. De mi√©rt nincs ez expressis verbis kimondva, s mi k√©szteti vajon a szerz√Ķt az √©rz√©s√ľnk szerint itt tetten √©rhet√Ķ rejt√Ķzk√∂d√©sre?” Gy√°ni √ļgy v√©li, hogy Romsics rejtjelezi mondand√≥j√°t, √©s a t√©nyk√∂zl√©ssel √ļgy tesz eleget a szakmais√°g k√∂vetelm√©ny√©nek, hogy az √©rtelmez√©s felel√Ķss√©g√©t az olvas√≥ra h√°r√≠tja.

√Ėsszegezve: Gy√°ni l√©nyeg√©ben azt √°ll√≠tja, hogy Romsics antiszemita, de ezt nem meri ny√≠ltan kimondani.

Gy√°ni okfejt√©s√©t √©n annak idej√©n t√ļlfesz√≠tettnek tartottam. Abb√≥l indultam ki, hogy minden √∂sszefoglal√≥ orsz√°gt√∂rt√©net – a munka jelleg√©b√Ķl ad√≥d√≥an – kompilat√≠v jelleg√Ľ, s itt Romsics csak √°tvett valamit, aminek lehets√©ges olvasatait nem gondolta √°t. Kiss√© er√Ķltetettnek √©s intellektu√°lisan kifog√°solhat√≥nak gondoltam, hogy egy m√°s t√©m√°r√≥l, m√°s √∂sszef√ľgg√©sben megfogalmazott sz√∂vegr√©sz alapj√°n teremt Gy√°ni √©rtelmez√©si keretet. A fent eml√≠tett okok miatt √ļgy v√©ltem, hogy ez nem el√©gs√©ges ok a s√ļlyos min√Ķs√≠t√©shez, s ez√©rt a tartalmi-l√©nyegi √°ll√≠t√°st is idegenkedve, v√©geredm√©nyben elutas√≠t√≥an fogadtam.

√ēszint√©n sz√≥lva – ut√≥lag l√°tom – a v√©lem√©nyemben h√°r√≠t√°s is volt: egy tehets√©ges, sz√°momra kedves emberr√Ķl nem akartam elhinni azt, ami saj√°t √©rt√©krendemben nagyon negat√≠v.

Az id√Ķ meggy√Ķz√∂tt: a l√©nyegi √°ll√≠t√°s elutas√≠t√°s√°ban nem volt igazam.


Antiszemita akadémiai székfoglaló

Romsics 2010-ben a Magyar Tudom√°nyos Akad√©mia rendes tagja lett. Ilyenkor az a szok√°s, hogy sz√©kfoglal√≥ el√Ķad√°st kell tartani. Az √ļjonnan megv√°lasztott rendes tag 2011. m√°rcius 17-√©n tett eleget ennek a k√∂telezetts√©g√©nek. El√Ķad√°s√°nak t√°rgya a magyar t√∂rt√©net√≠r√°s gleichschaltol√°sa volt. (A teljes sz√∂veg megjelent: Rubicon 2011/5. 68–81. pp.)

Az akad√©mikus interpret√°ci√≥ja szerint: „Az orsz√°g 1947-t√Ķl felgyorsul√≥ er√Ķszakos szovjetiz√°l√°sa n√©lk√ľl, amit csak kevesen l√°ttak el√Ķre, a magyar t√∂rt√©net√≠r√°s eur√≥pai sz√≠nvonalon √©s az eur√≥pai tendenci√°kkal √∂sszhangban folytathatta volna munk√°j√°t. Ez annak ellen√©re feltehet√Ķ, hogy a Moszkv√°b√≥l hazat√©rt emigr√°nsokkal, a kor√°bban s√©relmeket szenvedett fiatal zsid√≥ sz√°rmaz√°s√ļ t√∂rt√©n√©szekkel √©s a mindenkori karrierist√°kkal meger√Ķs√∂d√∂tt kommunista t√∂rt√©n√©sz csoport a kezdet kezdet√©t√Ķl t√°madta az √ļgynevezett polg√°ri t√∂rt√©n√©szeket.” (Rubicon 2011/5. 73.p.)

Szempontomb√≥l most √©rdektelen, hogy helyes-e az az √°ll√≠t√°s, miszerint a magyar t√∂rt√©net√≠r√°s a k√©t h√°bor√ļ k√∂z√∂tt eur√≥pai sz√≠nvonalon √°llt, s ha nincs a kommunista hatalom√°tv√©tel, akkor minden √ļgy folyt volna tov√°bb, mint a h√°bor√ļ el√Ķtt, amikor is zsid√≥t nem neveztek ki egyetemi tan√°rnak; amikor is az √©rett M√°lyuszt√≥l √©s Szekf√Ľt√Ķl a fiatalabb Kos√°ryig a magyar t√∂rt√©nelem√©rtelmez√©st (is) √°thatotta az antiszemitizmus. Implicite ez – Romsics szerint – rendben volt. Az persze egy√°ltal√°n nem vitathat√≥, hogy a szt√°linista kommunizmus elk√©peszt√Ķ intellektu√°lis √©s struktur√°lis rombol√°st hajtott v√©gre a t√∂rt√©net√≠r√°s ter√ľlet√©n is. De vajon nem ink√°bb arr√≥l van-e sz√≥, hogy egy torzult intellektu√°lis vil√°got √©s kiv√°laszt√°si szerkezetet egy m√°sk√©nt torzult strukt√ļra gy√Ľrt maga al√°?

Ami itt sz√°momra igaz√°n l√©nyeges, hogy a sz√∂vegben – mint k√°rtev√Ķk – √∂n√°ll√≥ entit√°sk√©nt szerepelnek „a kor√°bban s√©relmeket szenvedett fiatal zsid√≥ sz√°rmaz√°s√ļ t√∂rt√©n√©szek” (neves√≠tve: Zsigmond L√°szl√≥, Pach Zsigmond P√°l, Han√°k P√©ter, Spira Gy√∂rgy).

Neh√©z – mi t√∂bb, lehetetlen – bizony√≠tani, hogy ezek az emberek a kommunista t√∂rt√©n√©szeken bel√ľl √∂n√°ll√≥ egys√©get k√©peztek volna. M√°s szt√°linist√°kn√°l Romsics felemlegeti, hogy kispolg√°ri sz√°rmaz√°s√ļak, esetleg k√°rpitosok, t√©glagy√°ri munk√°sok voltak, de a zsid√≥ sz√°rmaz√°s n√°la kiemelten k√ľl√∂n csoportot k√©pez. Ha k√∂vetkezetes lenne, akkor a kommunista t√°bor felt√©rk√©pez√©s√©n√©l minden√ľtt a szoci√°lis karaktert adn√° meg. Vagy – ford√≠tva – m√°sokn√°l is vagy etnikai, vagy vall√°si dimenzi√≥t eml√≠tene. De √≠gy a szt√°linist√°k t√°bora n√°la k√°rpitosokb√≥l, kispolg√°rokb√≥l √©s s√©rtett zsid√≥kb√≥l √°ll. Azaz a magyar t√∂rt√©nettudom√°ny t√∂nkret√©tel√©√©rt beazonos√≠that√≥an egyetlen sz√°rmaz√°si csoportk√©nt a bossz√ļszomjas zsid√≥k a felel√Ķsek. (A h√°bor√ļt k√∂vet√Ķ zsid√≥ bossz√ļ gondolata m√°r N√©meth L√°szl√≥ 1943-as sz√°rsz√≥i besz√©d√©ben is mark√°nsan megjelenik – „Shylocknak a sz√≠v kell”.)

Mi más ez, mint színtiszta antiszemita értelmezési konstrukció? Mi más ez, mint a magyar antiszemita intellektuális hagyomány rehabilitálása? Mi más ez, mint maga az antiszemitizmus?

Itt sokkal drasztikusabb form√°ban, a maga ny√≠lts√°g√°ban tal√°lkozunk a Gy√°ni √°ltal eml√≠tett jelens√©ggel, hiszen a sz√∂veg √∂nmag√°t √©rtelmezi. Nem kell rejtett tartalmakra hagyatkozni; nem kell a rombol√°s c√©lt√©telez√©s√©re √©p√ľl√Ķ zsid√≥-kommunista vil√°g√∂sszeesk√ľv√©s toposz√°t felid√©zni. Beazonos√≠tottan, b√Ľnbakk√©nt csak egy sz√°rmaz√°si csoport van megnevezve √©s felt√°lalva.

Az antiszemita √©rtelmez√©s teljes er√Ķvel a nyakunkba z√ļdul.

Antiszemitizmus mint antiszt√°linizmus

Romsics 2011-ben megjelentette a magyar t√∂rt√©net√≠r√°sr√≥l sz√≥l√≥ monogr√°fi√°j√°t. (Clio b√Ľv√∂let√©ben. Magyar t√∂rt√©net√≠r√°s a 19–20. sz√°zadban – nemzetk√∂zi kitekint√©ssel. Osiris Kiad√≥, Budapest, 2011.) Itt valamelyest – l√°tsz√≥lag – m√≥dos√≠tja az akad√©miai sz√©kfoglal√≥ban el√Ķadott, ny√≠lt antiszemita olvasat√ļ mondand√≥j√°t.

Kihagyja a „kor√°bban s√©relmeket szenvedett fiatal zsid√≥ sz√°rmaz√°s√ļ t√∂rt√©n√©szek” kateg√≥ri√°t. A k√∂nyv f√ľggel√©k√©ben 21 t√∂rt√©n√©szr√Ķl k√∂z√∂l √©letrajzot, k√∂z√ľl√ľk n√©gyen olyanok, akik szerepeltek a szt√°linista-kommunist√°k n√©vsor√°ban is. Itt m√°r a sz√°rmaz√°si, illetve vall√°si koordin√°t√°k egym√°snak megfeleltethet√Ķk. A f√ľggel√©kben szerepl√Ķ n√©gy szt√°linista k√∂z√ľl egy katolikus, egy reform√°tus, kett√Ķ zsid√≥. Viszont betesz egy √ļj sz√∂vegr√©szt. Eszerint „Az √ļj politikai √©s kultur√°lis elit eg√©sz√©hez hasonl√≥an teh√°t a vezet√Ķ t√∂rt√©n√©szeken bel√ľl is megn√Ķtt a zsid√≥ sz√°rmaz√°s√ļak ar√°nya. A hatalom s√°ncain k√≠v√ľlre ker√ľlt, s√Ķt gyakran durv√°n diszkrimin√°lt r√©gi √©rtelmis√©giek k√∂z√ľl sokan ez√©rt nemcsak az 1948 ut√°n kialakult kommunista diktat√ļr√°t, hanem annak t√∂rt√©net√≠r√°s√°t is gyakran illett√©k ’zsid√≥’ jelz√Ķvel.” (Romsics: Clio, 359.p.)

Ebben a sz√∂vegkontextusban a durv√°n elnyomott r√©giek √°ltal felemlegetett „zsid√≥” min√Ķs√≠t√©s nyilv√°nval√≥an antiszemita tartalm√ļ, hiszen √≠gy k√≠v√°nj√°k „lesz√≥lni” az √ļjat. Romsics egyetlenegy saj√°t √©rtelmez√©st sem illeszt a mondatba, teh√°t p√©ld√°ul azt sem, hogy a r√©gi √©rtelmis√©giek egyfajta antiszemita tartalm√ļ kritikai alap√°ll√°s miatt nevezt√©k – pontatlanul – „zsid√≥”-nak a szt√°linista-kommunista t√∂rt√©net√≠r√°st. S√Ķt! A mondat tartalma szerint a r√©giek durva diszkrimin√°ci√≥ja miatt a zsid√≥z√°s m√©g emberileg √©rthet√Ķv√© is v√°lik, mik√∂zben ez a fajta reakci√≥ sokkal t√∂bbet mond a min√Ķs√≠t√Ķkr√Ķl, mint a min√Ķs√≠tettekr√Ķl. (Az m√°r megint csak k√ľl√∂n k√©rd√©s, hogy ez a fajta zsid√≥z√°s mik√©nt igazolhatja Romsics t√©tel√©t a t√∂rt√©net√≠r√°snak arr√≥l az eur√≥pai sz√≠nvonal√°r√≥l, amit a szt√°linizmus sz√©tz√ļzott.)

A ny√≠lt antiszemitizmus helyett a szerz√Ķ a burkoltabb antiszemita megold√°st v√°lasztja – mintegy igazolva Gy√°ni 2003-as kritik√°j√°t. Majd az olvas√≥ – nem lesz bonyolult feladata – desifr√≠rozza a nem is oly szofisztik√°ltan rejtjelezett mondand√≥t.

F√©lre√©rt√©s ne ess√©k: semmilyen √©rtelemben nem k√≠v√°nom mentegetni a kommunista diktat√ļra adott szakm√°n bel√ľli korabeli „ver√Ķleg√©nyeit”. Csup√°n arr√≥l van sz√≥, hogy meggy√Ķz√Ķd√©sem szerint az antiszemita √©rtelmez√©s elfogadhatatlan, s nemcsak az√©rt, mert √°ltal√°ban is el√Ķ√≠t√©letes, hanem az√©rt is, mert intellektu√°lisan zs√°kutc√°t jelent. Ahelyett, hogy a szerz√Ķ elemezn√©, h√°nyfajta √ļt vezetett ak√°r a t√∂rt√©net√≠r√°son bel√ľl is a harcos szt√°linista identit√°shoz, szimpla – √©s ig√©nytelen – el√Ķ√≠t√©letess√©ggel k√≠v√°nja a bonyolult k√©rd√©sre megadni az egyszer√Ľ v√°laszt. (Az 1997-ben elhunyt Han√°k P√©ter seg√≠thetett volna neki ebben. √ē ugyanis „Ragaszkod√°s az ut√≥pi√°hoz” c√≠m√Ľ 1993-as k√∂tet√©ben el√©g plasztikusan meg√≠rta, hogy az √Ķ zsid√≥ identit√°sa – ami a sokf√©le zsid√≥ identit√°s k√∂z√ľl csak az egyik volt – mik√©nt v√°ltozott szt√°linist√°v√°, s azt√°n mindez mik√©nt omlott √∂ssze.)

Intellektu√°lis szakmai √°r

Romsics egyik √ļjabb – az eddigiekhez k√©pest n√©pszer√Ľs√≠t√Ķnek sz√°nt – cikk√©ben (A trianoni Magyarorsz√°g els√Ķ k√©t √©vtizede. M√©rlegen a Horthy-korszak. In: Rubicon 2012/1–2. 109–117. pp.) a Horthy-√©r√°nak k√∂zepes vagy ann√°l jobb jegyet ad.

A pozit√≠vumok k√∂z√© sorolja a modern szoci√°lpolitika sz√°mos elem√©nek bevezet√©s√©t, az oktat√°s t√°mogat√°s√°t, a kult√ļra soksz√≠n√Ľs√©g√©t. Az √°rnyoldalak k√∂z√© tartoznak az anakronisztikus t√°rsadalmi viszonyok √©s az antidemokratikus politikai rendszer. Majd √≠gy folytatja: „A h√°tr√°nyokat szenved√Ķ csoportok k√∂z√ľl egyre, a zsid√≥s√°gra csaknem teljes pusztul√°s v√°rt”. (Rubicon 2012/1–2. 117. p.)

Most tekints√ľnk el att√≥l, hogy van-e √©rtelme korszakokat oszt√°lyozni; tekints√ľnk el att√≥l is, hogy ha a Horthy-korszak h√°rmas f√∂l√©, akkor milyen jegyet adhatunk m√°s korszakoknak itthon √©s k√ľlf√∂ld√∂n. Tekints√ľnk el att√≥l, hogy – mondjuk – a kult√ļra soksz√≠n√Ľs√©ge ellens√ļlyozhatja-e a zsid√≥s√°g jogfoszt√°s√°t – mik√∂zben ezt a soksz√≠n√Ľ kult√ļr√°t r√©szben az adott korszakban √©ppen hogy a jogfoszt√°st, represszi√≥t is meg√©l√Ķ zsid√≥ sz√°rmaz√°s√ļ magyarok √°ll√≠tott√°k el√Ķ √©s fogyasztott√°k.

Mit jelent gondolatilag az a nyelvi fordulat, hogy a „zsid√≥s√°gra csaknem teljes pusztul√°s v√°rt”? Olyanok lettek volna √Ķk, mint Pompei lak√≥i, akiket a term√©szeti katasztr√≥fa, a vulk√°n kit√∂r√©se elpuszt√≠tott? Olyanok lettek volna, mint az √°zsiai cunami √°ldozatai, akiket a sz√∂k√Ķ√°r elsodort? Professzion√°lis szempontb√≥l (is) nem az lenne a hely√©nval√≥bb megfogalmaz√°s, hogy a zsid√≥k nagy r√©sz√©t meggyilkolt√°k, a zsid√≥s√°g d√∂nt√Ķ t√∂bbs√©g√©t kiirtott√°k. De persze, ha kiirtott√°k √Ķket, akkor vannak felel√Ķs√∂k is; ha van gyilkoss√°g, akkor van gyilkos is. Ebben az esetben viszont m√°r nagyon neh√©z egy jogfoszt√°st√≥l a n√©pirt√°sig terjed√Ķ utat bej√°r√≥ rendszernek k√∂zepesn√©l jobb min√Ķs√≠t√©st adni. Az eg√©sz – anal√≥gi√°san sz√≥lva – valami olyasmi, mintha egy anyagyilkosnak magatart√°sjegyet k√≠v√°nn√°nk adni, √©s azt mondan√°nk: az anyj√°ra pusztul√°s v√°rt, de kultur√°lisan soksz√≠n√Ľ figura, ez√©rt 3-as f√∂l√©.

Amit Romsics ebben az esetben a t√∂rt√©neti meg√≠t√©l√©sben √©s megfogalmaz√°sban tan√ļs√≠t, azt relativiz√°l√°snak is h√≠vhatjuk, s ennek adott esetben bizonnyal oka a benne munk√°l√≥ antiszemita gondolati konstrukci√≥.

Az antiszemitizmus tehát intellektuálisan is, szakmailag is csonkít.

***

V√©lem√©nyem meg√≠r√°s√°ra nem az √∂szt√∂nz√∂tt, mintha Romsiccsal szem√©lyes √©rdekkonfliktusom lenne. Ilyen nem volt, √©s nincs is. A motiv√°ci√≥ m√°shol keresend√Ķ. Nem kedvelem az antiszemitizmust, nem vagyok eln√©z√Ķ vele, de csak akkor √©lek ezzel a min√Ķs√≠t√©ssel, ha √°ll√≠t√°som mellett √©rvelni tudok. Jelen esetben pontosan ezt tettem. V√©gk√©pp idegen sz√°momra, hogy az engem zavar√≥ jelens√©geket ne tegyem sz√≥v√°. Jelen esetben ugyancsak ezt tettem.

√ögy v√©lem helyes, ha m√°sok is megtudj√°k, amit err√Ķl gondolok. P√©ld√°ul azok a baloldaliak is, akik elvileg el√≠t√©lik a zsid√≥elleness√©g b√°rmely form√°j√°t, √°m mik√∂zben a m√°sok antiszemit√°it k√°rhoztatj√°k, a saj√°t antiszemit√°ikat – √ļgy l√°tszik – fel sem ismerik. Legut√≥bb egy politikai jelleg√Ľ rendezv√©nyen a Demokratikus Koal√≠ci√≥ √©s a Fapados Alap√≠tv√°ny (Mozg√≥ Vil√°g) mutatta fel a nekik tetsz√Ķ akad√©mikust. (M√ļltunk a j√∂v√Ķnk? Elt√Ľnt kultuszok nyom√°ban – ez volt a rendezv√©ny c√≠me, ahol is a program szerint els√Ķ el√Ķad√≥k√©nt szerepelt az antiszemita interpret√°ci√≥kban gondolkod√≥ t√∂rt√©n√©sz. A politikai jelleg pedig abb√≥l ad√≥dik, hogy az egyik rendez√Ķ egy p√°rt.)

Márpedig az antiszemitizmus elutasítása az antiszemita értelmezések elutasítását is jelenti.

√Āll√≠t√≥lag Fejt√Ķ Ferenc mondta egykoron Illy√©s Gyul√°r√≥l: „Illy√©s antiszemita, de k√ľzd ellene”.

Eredm√©nyes k√ľzdelmet k√≠v√°nok!

Link

HozzŠszůlŠsok


#31 | rozsola - 2013. augusztus 05. 21:45:59
nem kellett nagyon f√°radnom.
Sajnos az igazs√°got nemsok√°ra megtudjuk. Sajnos mert a kipa benne lesz.
Van az√©rt egy kapaszkod√≥. Ruszlandban √©s Ukrain√©ban a leletek helysz√≠n√©t Specnaz egys√©gek v√©dik. Nagyon sok inform√°ci√≥ ker√ľlt el√Ķ. Rem√©nyt adhat , hogy kip√°t nem tal√°ltak.
Minden amit le√≠rtam nem vicc. T√∂bb " tudom√°nyos akad√©mia " is igazolja. ( nem neh√©z kital√°lni melyekr√Ķl van sz√≥).
M√°sf√©l milli√≥ ? J√≥ vicc. Ukrajn√°ban el√Ķker√ľlt egy medvekoponya amelyen a mai Ukrajna t√©rk√©pe l√°that√≥. Ez m√°sf√©l milli√≥ √©ves.
Vagy tal√°n m√©gis az els√Ķ eur√≥pai rom√°n volt ? Vagy szlov√°k ?
Nagyon sok a hazugs√°g.
#32 | gladiator07 - 2013. augusztus 05. 22:09:03
rozsola. s_*_grats_*_grats_*_kacs_*_yuppys_*_yuppys_*_gts_*_gts_*_bye s_*_bye
#33 | No Shadow Government - 2013. augusztus 05. 23:13:20
albikor,Don't be a dickhead!
#34 | Kore - 2013. augusztus 05. 23:42:44
Rozsola, nagyon tetszett az összefoglalód!
s_*_olle s_*_v s_*_yuppy
#35 | postaimre - 2013. augusztus 06. 08:10:45
Rozsola az √Čszaki P√≥luson Hiperboria n√©v alatt ca. 3 milli√≥ √©ves kult√ļra az emberis√©g els√Ķ civiliz√°ci√≥ja..., de lehet licit√°lni....

YouTube Videů
#36 | rozsola - 2013. augusztus 06. 10:35:44
Dungeon Siege pc játék. Ha Hiperborea akkor lennie kell Arana földjének is.
Valamit nem értek , JHV mikor volt aktív ?

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.