Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Az √°llam√ľgy√©sz, Eichmann √©s a jog


Fritz Bauer nev√©t n√°lunk kevesen, N√©metorsz√°gban ann√°l t√∂bben ismerik. A Die Zeit a 20. sz√°zad √∂tven legjelent√Ķsebb n√©metje k√∂z√© sorolta a f√Ķ√°llam√ľgy√©szt, aki el√©rte, hogy b√≠r√≥s√°g el√© √°ll√≠tsanak auschwitzi gyilkosokat, az ellen√°ll√≥kat haza√°rul√≥nak b√©lyegz√Ķ n√°cikat, s aki n√©lk√ľl Adolf Eichmann megmenek√ľlt volna. A sz√°z √©ve sz√ľletett szoci√°ldemokrata jog√°szra HELTAI ANDR√ĀS eml√©kezik.
A zsid√≥ keresked√Ķcsal√°d fia a legjobb egyetemeken tanult, √©s kiemelked√Ķ tehets√©g√©vel huszonh√©t √©vesen az orsz√°g legfiatalabb b√≠r√°ja lett. Egy√ļttal tev√©keny szoci√°ldemokrata, s ennek k√∂vetkezt√©ben m√°r 1933-ban koncentr√°ci√≥s t√°borba ker√ľlt. D√°ni√°ba, majd Sv√©dorsz√°gba menek√ľlt, ott Willy Brandt oldal√°n dolgozott. Csak 1949-ben t√©rt haza, √©s Braunschweig k√∂rzeti b√≠r√≥s√°g√°nak lett f√Ķ√ľgy√©sze. E b√≠r√≥s√°gn√°l jelentett√©k fel Otto Remert, a Wehrmacht egykori vez√©r√Ķrnagy√°t, aki az √°ltala alap√≠tott √ļjn√°ci p√°rt gy√Ľl√©s√©n haza√°rul√≥nak b√©lyegezte tisztt√°rsait, az 1944. j√ļlius 20-i, Hitler elleni mer√©nylet besti√°lisan kiv√©gzett r√©sztvev√Ķit. Az illet√©kes √ľgy√©sz (maga az NSDAP √©s az SA egykori tagja) nem k√≠v√°nt v√°dat emelni, mondv√°n: a pert nem lehetne megnyerni. N√©zete nemcsak az akkori k√∂zhangulat miatt volt megalapozott, hiszen a n√°ci id√Ķk b√≠r√°inak, √ľgy√©szeinek t√ļlnyom√≥ t√∂bbs√©ge a h√°bor√ļ ut√°n az NSZK-ban tov√°bb dolgozott.

Ritka volt a m√°sk√©nt gondolkod√≥, mint √©ppen f√Ķn√∂ke, Fritz Bauer.

√ē utas√≠t√°st adott a v√°demel√©sre, √©s minta√©rt√©k√Ľ perben szolg√°ltatott igazs√°got a katonatiszteknek. Evang√©likus √©s katolikus mor√°lteol√≥gusok, nyug√°llom√°ny√ļ t√°bornok hangoztatt√°k szak√©rt√Ķk√©nt a b√≠r√≥s√°g el√Ķtt: az √∂sszeesk√ľv√Ķk nem szegtek esk√ľt, t√∂rv√©nyt, hiszen a n√°ci N√©metorsz√°g nem jog√°llam volt, hanem a jogtalans√°g√©, a hadsereg√©vel egy√ľtt. √ćgy polg√°rainak szabads√°g√°ban √°llt szembesz√°llni mindazzal, ami 1934-t√Ķl t√∂rt√©nt. Remert h√°rom h√≥napra √≠t√©lt√©k, s a b√≠r√≥s√°g √≠t√©let√©nek indokol√°s√°ban rehabilit√°lta a Hitler ellen l√°zad√≥kat, hangs√ļlyozva, hogy azok √∂nzetlen√ľl, hazaszeretet√ľkt√Ķl vez√©relve cselekedtek.

A per el√Ķtt a nyugatn√©meteknek csak 38 sz√°zal√©ka helyeselte a mer√©nyletet – ut√°na m√°r 58 sz√°zal√©kuk v√©lte √ļgy, hogy Stauffenberg√©k nem voltak √°rul√≥k, s a kiv√©gzett gr√≥f √∂zvegye megkapta a f√©rje ut√°n j√°r√≥ nyugd√≠jat, amelyet addig megtagadtak t√Ķle. (Remer am√ļgy tov√°bb szervezkedett, am√≠g p√°rtj√°t v√©g√ľl betiltott√°k, √°m √Ķ, megsz√∂kve, Franc√≥n√°l, majd Nasszern√©l √©s Sz√≠ri√°ban m√Ľk√∂dhetett hal√°l√°ig.)

Fritz Bauert 1956-ban kinevezt√©k Hessen tartom√°ny f√Ķ√°llam√ľgy√©sz√©v√©. El√©rte, hogy a Sz√∂vets√©gi B√≠r√≥s√°g e tartom√°ny frankfurti esk√ľdtb√≠r√≥s√°g√°t b√≠zza meg az auschwitzi hal√°lt√°bor SS-szem√©lyzete √ľgy√©nek kivizsg√°l√°s√°val. A helyzet saj√°tos volt. Sok elfogott gyilkost a szovjetek, a lengyelek √≠t√©ltek el, v√©geztek ki. A sz√∂vets√©gesek √°ltal a h√°bor√ļ ut√°n rendezett perek t√ľkr√©ben akkor a nyugatn√©metek majd nyolcvan sz√°zal√©ka helyeselte, hogy a n√°ci rend vezet√Ķi, tettesei feleljenek. Az orsz√°gban 1952-ig kereken 5700 √ľgyben sz√ľletett joger√Ķs √≠t√©let. 1954-ben viszont m√°r csak negyvenn√©gyben, egy √©vre r√° alig k√©ttucatnyiban. A k√∂zv√©lem√©ny nagy t√∂bbs√©ge imm√°r √ļgy v√©lte, ideje v√©get vetni „a gy√Ķztesek igazs√°gszolg√°ltat√°s√°nak”, lez√°rni a tettesek felkutat√°s√°t. Sokan az√©rt is v√©lekedtek √≠gy, mert a saj√°t b√Ķr√ľket f√©ltett√©k. A f√Ķ felel√Ķs√∂k addigra m√°r t√ļlnyom√≥r√©szt nem √©ltek, vagy elmenek√ľltek. Bauer c√©lja √©ppen az volt, hogy az auschwitzi hal√°lgy√°r k√∂z√©pbeoszt√°s√ļ √©s -rang√ļ embereit b√≠r√≥s√°g el√© √°ll√≠tva szembes√≠tse n√©p√©t a t√∂rt√©nelmi felel√Ķss√©ggel.

A h√°rom Auschwitz-per √∂t√©ves nyomoz√°s, 1400 szem√©ly kihallgat√°sa ut√°n 1963-t√≥l 1981-ig tartott. A 700 oldalas v√°dirat alapj√°n 19 orsz√°gb√≥l 360 tan√ļt hallgattak meg, k√∂zt√ľk magyarokat. T√∂bbs√©g√ľk a l√°gerek t√ļl√©l√Ķje volt, s Frankfurtban ezt √ļjra √°tszenvedt√©k, amikor szembes√ľlni√ľk kellett k√≠nz√≥ikkal, felid√©zni a le√≠rhatatlant. A prec√≠zen lefolytatott, hossz√ļ perekben v√©g√ľl hat embert √≠t√©ltek √©letfogytiglani fegyh√°zra, t√≠zen h√°rom √©s f√©l √©s tizenn√©gy √©v k√∂z√∂tti b√∂rt√∂nt kaptak, h√°rmukat bizony√≠t√©kok hi√°ny√°ban felmentett√©k. A t√°rgyal√°ssorozat nagy nyilv√°noss√°got kapott a m√©di√°ban, s ezzel Fritz Bauer el√©rte, hogy az √°tlagpolg√°r is szembes√ľlt a dermeszt√Ķ val√≥s√°ggal: milyen engedelmesen m√Ľk√∂dtett√©k honfit√°rsai a hal√°lgy√°rat. S l√°thatta, amint a gyilkosok rezzen√©stelen arccal n√©znek el √©letben maradt √°ldozataik feje felett, azzal v√©dekezve, hogy √Ķk csak parancsot teljes√≠tettek.

Mindazon√°ltal a felm√©r√©sek szerint a lakoss√°g jelent√Ķs r√©sze helytelen√≠tette a pereket, √©s szidta a zsid√≥ √°llam√ľgy√©szt, aki n√©lk√ľl azokra nem ker√ľlt volna sor. „√ögy √©lek az igazs√°gszolg√°ltat√°sban, mint ha m√©g emigr√°ci√≥ban lenn√©k, ha kimegyek a hivatali szob√°mb√≥l, ellens√©ges k√ľlf√∂ldre l√©pek...” – id√©zt√©k akkor Bauert. Ez lehetett az oka, hogy a frankfurti f√Ķ√ľgy√©sznek kulcsszerep jutott Adolf Eichmann felel√Ķss√©gre von√°s√°ban is.

Az emberirt√°s kitervel√Ķj√©t √©s ir√°ny√≠t√≥j√°t √©vek √≥ta k√∂r√∂zt√©k a nyugatn√©met hat√≥s√°gok, √©s a nemzetbiztons√°gi szervek is k√∂vett√©k. Ennek alapj√°n Bauer f√Ķ√ľgy√©sz ugyancsak √©veken √°t s√ľrgette az illet√©keseket: k√©rj√©k ki Argent√≠n√°t√≥l, ahol bujk√°lt. Megb√≠zhat√≥ forr√°sa volt: Lothar Hermann egykori deport√°lt, aki meg√≠rta neki Buenos Airesb√Ķl, hogy Eichmann fia ott az √Ķ l√°ny√°nak udvarol... Miut√°n a n√©met hat√≥s√°gok nem l√©ptek, √©s a CDU-s igazs√°g√ľgyi miniszter ut√°n Adenauer kancell√°r is elutas√≠totta k√©relm√©t, Bauer v√©g√ľl az izraelieket √©rtes√≠tette. Mint ut√≥lag elmondta, az√©rt, mert tapasztalatai alapj√°n att√≥l tartott: ha a n√©metek v√©g√ľl m√©gis l√©pn√©nek, Eichmann id√Ķben figyelmeztet√©st kapna err√Ķl, √©s megsz√∂khetne. Nem √≠gy t√∂rt√©nt. M√°skor is csal√≥dnia kellett. Az 1961-ben elfogadott t√∂rv√©ny lehet√Ķs√©get adott b√≠r√°knak √©s √ľgy√©szeknek, akik √ļgy √©rezt√©k, felel√Ķss√©g terheli √Ķket a hitleri √°llamban val√≥ t√©nyked√©s√ľk√©rt, hogy korai nyugd√≠jaz√°sukat k√©rj√©k. A 14 500 potenci√°lisan √©rintettb√Ķl mind√∂ssze 149-en √©ltek a lehet√Ķs√©ggel. Azut√°n 1967-ben gyilkoss√°gi b√Ľnr√©szess√©g√©rt √∂t√©vi b√∂rt√∂nre √≠t√©lte a nyugat-berlini b√≠r√≥s√°g Hans Rehse b√≠r√≥t, a h√≠rhedt Freisler-f√©le „n√©pb√≠r√≥s√°g” √ľln√∂k√©t, aki legal√°bb 231 embert k√ľld√∂tt a hal√°lba. Fellebbez√©sre a Sz√∂vets√©gi B√≠r√≥s√°g arra hivatkozva mentette fel, hogy az aktu√°lis t√∂rv√©nyek alapj√°n kellett √≠t√©lnie, s egy√©bk√©nt is „neh√©z feladat ennyi id√Ķ ut√°n meg√≠t√©lni cselekedeteket”. A berlini b√≠r√≥s√°g ennek alapj√°n az √ļjabb elj√°r√°sban szint√©n felmentette a v√°dlottat, √≠t√©let√©ben kimondva, hogy a Freisler-v√©szt√∂rv√©nysz√©k h√©t b√≠r√°j√°nak egyike sem s√©rtette meg az akkori t√∂rv√©nyeket. Fretz Bauer ezt m√°r nem √©rte meg, 1968 j√ļlius√°ban holtan tal√°lt√°k a f√ľrd√Ķk√°dj√°ban. Idegenkez√Ľs√©gre utal√≥ nyomot a boncol√°s nem tal√°lt.

V√°ratlan hal√°la miatt azt sem kellett megtapasztalnia, hogy az √°ltala ind√≠tott nyomoz√°st az eutan√°ziagyilkoss√°gok felel√Ķseinek felkutat√°s√°ra le√°ll√≠tott√°k. Azokr√≥l az orvosokr√≥l √©s seg√≠t√Ķikr√Ķl volt sz√≥, akik a „fajtisztas√°g” jegy√©ben t√∂bb mint hetvenezer testi √©s szellemi fogyat√©kost gyilkoltak meg, majd „szaktud√°sukat” a keleti hal√°lt√°borokban is hasznos√≠tott√°k. „Semmi nem m√ļlt. Minden jelen, √©s mindenb√Ķl lehet j√∂v√Ķ” – hirdette a karizmatikus frankfurti f√Ķ√ľgy√©sz. Perei azt szolg√°lt√°k, hogy „leck√©t adjon a n√©met n√©pnek az √©rv√©nyes nemzetk√∂zi jogb√≥l, felnyissa az emberek szem√©t, hogy l√°ss√°k, mi t√∂rt√©nt, s megtanulj√°k, hogyan kell egy hum√°nus jogrendben viselkedni”. Mint tudjuk, megtanult√°k, hiszen a mai N√©metorsz√°g a demokr√°cia egyik minta√°llama, amely ezt Fritz Bauernek is k√∂sz√∂nheti. B√°r voltak az√©rt k√©s√©sek. 1962-ben egy ifj√ļ n√©met politikus, bizonyos Helmut Kohl nyilv√°nosan sz√≥nokolt Bauer ellen, mondv√°n: tizenh√©t √©vvel a h√°bor√ļ ut√°n korai m√©g ilyen pereket lefolytatni. Ments√©g√©re sz√≥ljon: h√ļsz √©vvel k√©s√Ķbb, kancell√°rk√©nt, m√°r eg√©szen m√°sk√©nt besz√©lt √©s cselekedett.
Link

HozzŠszůlŠsok


#1 | Vizilo - 2013. augusztus 08. 11:21:25
Ez eddig szep es jo de mikor vonjak felel√∂segre azokat a zsidokat akik eddig palesztinaban gyilkoltak es a mai napig gyilkolnak vagy mar a kerdes f√∂ltevese " antiszemetizmus " ?? Vagy talan egy palesztin elet nem azonos ertek√ľ egy zsidoeval??
#2 | Perje - 2013. augusztus 08. 23:58:19
Miért jubileumi évforduló ez nálunk? Nincs egy olyan jeles magyar ember, aki most lenne 100 éves?

Ez hír csak azért, hogy a mindennapi holoadagunk meglegyen. Holnapra lesz másik.

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.