Ugye nem is olyan nagy dolog az a "rasszizmus". Lassan kĂśtelezĂľvĂŠ is teszik. A kĂ­nai ĂŠs a japĂĄn lakossĂĄg kĂśrĂŠben az ellensĂŠges ĂŠrzĂźletek egyĂŠrtelmĂť forrĂĄsa a Peking ĂŠs TokiĂł kĂśzĂśtti szigetvita. TĂ­z emberbĂľl kilenc mindkĂŠt orszĂĄgban ellenszenvvel viseltetik a mĂĄsik nemzet irĂĄnt - derĂźlt ki egy csĂźtĂśrtĂśkĂśn ismertetett kĂ­nai-japĂĄn kĂśzĂśs felmĂŠrĂŠsbĂľl.

A kutatĂĄst a China Daily cĂ­mĂť angol nyelvĂť napilap ĂŠs Genron NPO nonprofit kutatĂł tĂĄrsasĂĄg kĂŠszĂ­tette, amely 2005 Ăłta vĂŠgez a tĂŠmĂĄban kĂśzĂśs vizsgĂĄlatokat.

A legfrissebb eredmĂŠnyek szerint a KĂ­nĂĄban megkĂŠrdezettek 92,8 szĂĄzalĂŠka viszonyul negatĂ­van JapĂĄnhoz - ez az arĂĄny a tavalyihoz kĂŠpest 28 szĂĄzalĂŠkponttal magasabb, mĂ­g fordĂ­tva, a japĂĄnok kĂśrĂŠben, 90,1 szĂĄzalĂŠk volt a KĂ­nĂĄt nem kedvelĂľk arĂĄnya. UtĂłbbiak tavaly 84,3 szĂĄzalĂŠknyi arĂĄnyt kĂŠpviseltek.

A kĂślcsĂśnĂśs fenntartĂĄsok ellenĂŠre a megkĂŠrdezett kĂ­naiak 72 szĂĄzalĂŠka, a japĂĄnok 74 szĂĄzalĂŠka ĂŠrezte Ăşgy, hogy a kĂŠt szomszĂŠd kĂśzĂśtti kapcsolatok "fontosak". Az ĂŠrtelmisĂŠgiek kĂśrĂŠben ezek az arĂĄnyok 80, illetve 92 szĂĄzalĂŠkra nĂľttek.

A felmĂŠrĂŠst jĂşniusban ĂŠs jĂşliusban kĂŠszĂ­tettĂŠk, KĂ­nĂĄban Ăśt nagyvĂĄros 1540 polgĂĄra, az orszĂĄgos "tĂĄrsadalmi elit" 200 tagja ĂŠs 802 pekingi egyetemi hallgatĂł, illetve oktatĂł kĂśrĂŠben. JapĂĄnban ezer felnĂľttet kĂŠrdeztek meg egy ĂĄltalĂĄnos mintavĂŠtellel, valamint 805 ĂŠrtelmisĂŠgit, tĂśbbsĂŠgĂźkben olyanokat, akiknek valamilyen tapasztalatuk van KĂ­nĂĄrĂłl.

Az egymĂĄs irĂĄnti negatĂ­v viszonyulĂĄs hĂĄtterĂŠben a japĂĄnok rĂŠszĂŠrĂľl 53,2 szĂĄzalĂŠkban ĂĄllt a kelet-kĂ­nai-tengeri terĂźleti vita, mĂ­g ugyanez a kĂ­naiak 77,6 szĂĄzalĂŠka szĂĄmĂĄra volt meghatĂĄrozĂł. MĂĄsodik okkĂŠnt kĂ­nai rĂŠszrĂľl azt jelĂśltĂŠk meg a legtĂśbben, hogy "JapĂĄn nem kĂŠrt ĂľszintĂŠn bocsĂĄnatot a KĂ­na elleni agressziĂłja miatt". A japĂĄnokat pedig ĂŠppen "a kĂ­naiak JapĂĄn tĂśrtĂŠnelmi szerepĂŠvel kapcsolatos bĂ­rĂĄlata" zavarta.

Amikor arrĂłl kĂŠrdeztĂŠk a kĂśzvĂŠlemĂŠny-kutatĂĄsban rĂŠszt vevĂľket, hogy mi jut eszĂźkbe a mĂĄsik orszĂĄgrĂłl elsĂľkĂŠnt, a kĂ­naiak tĂśbbsĂŠge a vitatott hovatartozĂĄsĂş TiaojĂź-szigeteket emlĂ­tette, az elektronikai cikkeket megelĂľzve. A japĂĄnok tovĂĄbbra is elĂľszĂśr a kĂ­nai ĂŠtelekre asszociĂĄltak, mĂ­g egyharmaduk szintĂŠn a szigeteket vĂĄlasztotta, s kĂśrĂźlbelĂźl ugyanennyien emlĂ­tettĂŠk a rossz minĂľsĂŠgĂť levegĂľt.

JapĂĄn rĂŠszrĂľl a TiaojĂź/Szenkaku-szigetek kĂŠrdĂŠsĂŠnek megoldĂĄsĂĄra a tĂśbbsĂŠg a tĂĄrgyalĂĄsokat ĂŠs a nemzetkĂśzi bĂ­rĂĄskodĂĄst vĂĄlasztotta, s a jĂłl kĂŠpzett vĂĄlaszadĂłk a katonai konfliktus elkerĂźlĂŠsĂŠt, illetve a vita fĂŠlretĂŠtelĂŠt szorgalmazta.

A kĂ­naiak kĂśrĂŠben a megkĂŠrdezetteknek tĂśbb mint a fele gondolta azt, hogy meg kell szilĂĄrdĂ­tani a kĂ­nai ellenĂľrzĂŠst a vitatott terĂźletek felett. MĂĄsodsorban pedig szerintĂźk diplomĂĄciai eszkĂśzĂśkkel arra kell tĂśrekedni, hogy JapĂĄn elismerje a terĂźleti vita meglĂŠtĂŠt. A vĂĄlaszadĂłk tĂśbb mint egyharmada vĂŠlte Ăşgy, hogy a jĂśvĂľben katonai konfliktus lesz a kĂŠt orszĂĄg kĂśzĂśtt.

A KĂ­nai TĂĄrsadalomtudomĂĄnyi AkadĂŠmiĂĄn a japĂĄn diplomĂĄciai tanulmĂĄnyok vezetĂľ kutatĂłja a China Dailynek nyilatkozva Ăşgy vĂŠlekedett, a jĂśvĂľben a hasonlĂł kutatĂĄsok a helyzet tovĂĄbbi romlĂĄsĂĄt fogjĂĄk igazolni. Egy mĂĄsik szakĂŠrtĂľ szerint pedig az eredmĂŠnyek arra figyelmeztetnek, hogy a kĂŠt szomszĂŠdos orszĂĄg kĂśzĂśtt sĂźrgĂľsen tĂĄrgyalĂĄsokra volna szĂźksĂŠg, hogy "megtĂśrjĂŠk a jeget", ĂŠs megĂĄllĂ­tsĂĄk a kapcsolatok tovĂĄbbi romlĂĄsĂĄt.
Link