Augusztus 10-ĂŠn lesz a 70. ĂŠvfordulĂłja annak a talĂĄlkozĂłnak, amely sorsdĂśntĂľ volt a gĂśrĂśgĂśk szĂĄmĂĄra. 1943-ban a gĂśrĂśg felszabadĂ­tĂł mozgalom kĂŠpviselĂľi KairĂłba ĂŠrkeztek, hogy az orszĂĄg hĂĄborĂş utĂĄni felĂŠpĂ­tĂŠsĂŠrĂľl tĂĄrgyaljanak.
GĂśrĂśgorszĂĄgban akkor ĂłriĂĄsi volt a baloldali erĂľk befolyĂĄsa ĂŠs a kommunizmus elĂľtt nyitva ĂĄllt az Ăşt. Nagy-Britannia azonban, aki fĂŠlt, hogy a vĂśrĂśsĂśk megerĂľsĂśdnek a BalkĂĄnon, II. Konstantin kirĂĄlyt tĂĄmogatta. A kairĂłi talĂĄlkozĂł eredmĂŠnye a monarchistĂĄk ĂŠs a kommunistĂĄk kĂśzĂśtti ellentĂŠt kialakulĂĄsa lett, amely polgĂĄrhĂĄborĂşvĂĄ nĂľtte ki magĂĄt.

A II. vilĂĄghĂĄborĂş elejĂŠn a nĂĄcik elfoglaltĂĄk GĂśrĂśgorszĂĄgot, ahol azonban ellenĂĄllĂĄsi mozgalom mĂťkĂśdĂśtt a Nemzeti FelszabadĂ­tĂł Front vezetĂŠsĂŠvel, akiknek soraiban elsĂľsorban baloldaliak ĂŠs kommunistĂĄk foglaltak helyet. A Front fegyveres ereje a GĂśrĂśg NĂŠpi FelszabadĂ­tĂł Hadsereg lett, a legnagyobb ellenĂĄllĂĄsi mozgalom GĂśrĂśgorszĂĄgban, amely ĂŠlvezte a polgĂĄrok tĂśbbsĂŠgĂŠnek a bizalmĂĄt.

A baloldaliak megerĂľsĂśdĂŠse aggasztani kezdte Nagy-BritanniĂĄt, amely attĂłl tartott, hogy a BalkĂĄnon elterjednek a kommunista eszmĂŠk. Annak ĂŠrdekĂŠben, hogy megakadĂĄlyozza a mozgalom megerĂľsĂśdĂŠsĂŠt, London talĂĄlkozĂłt szervezett KairĂłba, ahol ĂśsszegyĂťltek GĂśrĂśgorszĂĄg felszabadĂ­tĂł mozgalmĂĄnak kĂŠpviselĂľi, a brit kormĂĄny valamint a gĂśrĂśg kirĂĄly, II. Konstantin, aki mĂŠg 1941-ben, rĂśgtĂśn a hitleri csapatok betĂśrĂŠse utĂĄn elhagyta GĂśrĂśgorszĂĄgot. A felszabadĂ­tĂł mozgalom kĂŠpviselĂľi egy nĂŠpi kormĂĄny megalakĂ­tĂĄsa mellett szĂłlaltak fel. Ugyanakkor II. Konstantin nem akart lemondani a hatalomrĂłl, ebben pedig aktĂ­van tĂĄmogatta Ăľt Churchill ĂŠs Roosevelt.

Egy kemĂŠny harc kezdĂľdĂśtt a baloldali erĂľk ĂŠs a britek kĂśzĂśtt. 1944 decemberĂŠben AthĂŠnban tĂśmeges tĂźntetĂŠseket tartottak a kommunistĂĄk tĂĄmogatĂĄsĂĄra.

Az amerikai katonai tĂĄmogatĂĄsnak kĂśszĂśnhetĂľen a brit vezetĂŠsnek hamar sikerĂźlt hatĂĄst gyakorolni a gĂśrĂśg baloldali erĂľkre ĂŠs 1945. januĂĄr 11-ĂŠn alĂĄĂ­rtĂĄk a bĂŠke-megĂĄllapodĂĄst. 1946 szeptemberĂŠben visszatĂŠrt GĂśrĂśgorszĂĄgba a kirĂĄly ĂŠs nĂŠpszavazĂĄst tartottak. FelĂĄllĂ­tottak egy fĂźggetlen megfigyelĂľ bizottsĂĄgot a szavazĂĄs tisztasĂĄgĂĄĂŠrt, de a bizottsĂĄg egyik tagja szerint, „ez maga volt a vicc”. Semmilyen szabad vĂĄlasztĂĄsrĂłl nem volt szĂł. A monarchistĂĄk ĂŠs a partizĂĄnok kĂśzĂśtti konfliktus polgĂĄrhĂĄborĂşba fulladt, amely 1949 ĂľszĂŠig tartott. A dĂśntĂľ szerepet ebben a hĂĄborĂşban a kommunista JugoszlĂĄvia jĂĄtszotta. A SzovjetuniĂłval kezdĂľdĂľ vitĂĄk miatt ugyanis Tito 1949-ben lezĂĄrta a hatĂĄrait GĂśrĂśgorszĂĄggal. Így a gĂśrĂśg partizĂĄnok elestek az alapvetĂľ segĂ­tsĂŠgtĂľl ĂŠs kĂŠnytelenek voltak vĂŠget vetni a harcnak.

Ezzel a hideghĂĄborĂş kezdetĂŠre Nagy-Britannia kĂŠpes volt, hogy a maga mĂłdjĂĄn rendezze ĂĄt EurĂłpa tĂŠrkĂŠpĂŠt ĂŠs megkapja sajĂĄt bĂŠrencĂŠt a BalkĂĄni tĂŠrsĂŠgben.

Link