Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

A tat√°rok √©s t√∂r√∂k√∂k elleni h√°bor√ļinkr√≥l m√°sk√©ppen


A Tat√°rok √©s T√∂r√∂k√∂k elleni h√°bor√ļink nem magyar √©rdekeket szolg√°ltak

Posted on augusztus 12, 2013 Szerz√Ķ: arieshu

K√∂ztudom√°s√ļ, hogy a hivatalosnak nevezett t√∂rt√©nelm√ľnket ellens√©geink √≠rt√°k.

Az idegen megsz√°ll√≥knak, uralkod√≥knak, √©s haza√°rul√≥ kiszolg√°l√≥inak nem √°llt √©rdek√©ben, hogy megengedj√©k a val√≥s√°gos t√∂rt√©nelm√ľnk kutat√°s√°t √©s tan√≠t√°s√°t.
Az idegen rendszerek nem t√Ľrhettek meg egy er√Ķs √©s egys√©ges nemzeti √∂ntudattal √©s a saj√°t hagyom√°nyos t√∂rt√©nelmi tudat√°val rendelkez√Ķ magyar nemzetet.
Az idegen megsz√°ll√≥ hatalmak √°ltal r√°nk er√Ķszakolt rendszerek fenntart√°sa √©s a magyars√°g szellemi leig√°z√°sa √©rdek√©ben er√Ķlk√∂dtek t√∂rt√©nelm√ľnk meghamis√≠t√°s√°n, hogy nemzeti √∂ntudatunkat elsorvassz√°k √©s ellen√°ll√°sunkat megt√∂rj√©k.
Ezt tett√©k a Habsburgok 1849 ut√°n, ezt folytatt√°k a 2. vil√°gh√°bor√ļ ut√°n az √ļn. “kommunista” rendszer alatt, √©s m√©g ma is ez folyik a jelenlegi kommunista-ut√≥d rendszer alatt.

A tat√°r √©s t√∂r√∂k t√°mad√°sok okainak vizsg√°lata kider√≠tette, hogy ezeket a magyar kir√°lys√°g ir√°ny√≠t√°s√°ba val√≥ idegen beavatkoz√°sok v√°ltott√°k ki. A tat√°rok √©s t√∂r√∂k√∂k elleni h√°bor√ļk nem magyar √©rdekeket szolg√°ltak, hanem f√Ķleg nyugatiakat, els√Ķsorban vatik√°ni √©s Habsburg √©rdekeket.

T√©ny, hogy a tat√°rok √©s a t√∂r√∂k√∂k nem Magyarorsz√°got akart√°k megt√°madni, hanem a vel√ľnk is mindig ellens√©ges nyugatot.
Az is t√©ny, hogy a tat√°rok √©s a t√∂r√∂k√∂k t√∂bb √≠zben aj√°nlottak sz√∂vets√©get Magyarorsz√°gnak, de mivel az idegen √©rdekek befoly√°sa d√∂nt√Ķ volt a magyar √ľgyek ir√°ny√≠t√°s√°ban, ezen idegen √©rdekek orsz√°gunkat keleti tur√°ni testv√©rn√©peink ellen ford√≠tott√°k, √©s ezzel rendk√≠v√ľl nagy k√°rokat okoztak Magyarorsz√°gnak. Elk√©pzelhet√Ķ, hogy sokkal el√Ķny√∂sebb helyzetben lenn√©nk ma, ha akkor uralkod√≥ink elfogadj√°k a tat√°r √©s t√∂r√∂k sz√∂vets√©gi aj√°nlatokat, mert akkor az egy olyan hatalmi csoportosul√°st hozott volna l√©tre, amelynek m√©g egy egyes√ľlt Eur√≥pa sem tudott volna ellen√°llni, √©s akkor nem Magyarorsz√°g pusztult volna.

Eg√©szen m√°sk√©ppen alakulhatott volna a vil√°gt√∂rt√©nelem, ha a k√∂z√©pkori magyar kir√°lys√°g a tat√°rokkal √©s t√∂r√∂k√∂kkel egy√ľtt l√©p fel a k√∂z√∂s ellens√©g ellen. Csak gondoljunk a lehet√Ķs√©gekre: megsemmis√≠thett√ľk volna a Habsburgokat, a n√©metek √©s oroszok nem tudtak volna hatalmas birodalmakat l√©trehozni a tur√°ni n√©pek rov√°s√°ra, Magyarorsz√°g nem ker√ľlt volna idegen uralkod√≥k al√° √©s nem lett volna feldarabolva, a magyar n√©p nem pusztult volna √©s nem lett volna t√∂meges idegen betelep√≠t√©s, nem lett volna els√Ķ vil√°gh√°bor√ļ √©s nem lett volna Trianon, nem lett volna m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ √©s kommunizmus sem, √©s ma m√©g l√©tezhetett volna egy hatalmas √©s egys√©ges nagy Magyarorsz√°g, 50-60 milli√≥ magyarral. De nem √≠gy lett, mert az ezredik √©v √≥ta csak egyre er√Ķs√∂d√∂tt az idegen befoly√°s Magyarorsz√°gon. Az idegen √©s ellens√©ges hatalmaknak egy gyenge √©s megosztott Magyarorsz√°g kellett, amelyet majd k√∂nnyebben le lehet ig√°zni, √©s amely m√©g kap√≥ra is j√∂tt nekik, mert ki tudt√°k haszn√°lni a tat√°r √©s t√∂r√∂k terjeszked√©s megakad√°lyoz√°s√°ra.



Az al√°bbiakban n√©h√°ny tanulm√°nyb√≥l id√©z√ľnk e k√©rd√©sre vonatkoz√≥an.

Foyta Istv√°n: Honnan sz√°rmazunk, mit adtunk a vil√°gnak, kik a rokonaink

Els√Ķ √≠zben a t√∂r√∂ks√©g hangoztatta, a XV. sz√°zadban √©s k√©s√Ķbb is, a t√∂r√∂k-magyar rokons√°got. De vannak adataink arra n√©zve is, hogy a tat√°rok azon c√≠men k√©rtek volna szabad √°tvonul√°st Magyarorsz√°gon, hogy a magyarok a tat√°rok rokonai √©s, mint ilyenek, tulajdonk√©ppen k√∂telesek lenn√©nek a gy√Ķzelmesen el√Ķrenyomul√≥ tat√°rs√°ghoz csatlakozni a Nyugat ellen. T√∂rt√©nt arr√≥l is eml√≠t√©s, hogy a Muhi melletti csata el√Ķtt a tat√°rok rov√°s√≠r√°sos √ľzenetet k√ľldtek a magyar t√°borba, de azt m√°r magyarjaink elolvasni nem tudt√°k…
Annyi bizonyos, hogy Ogot√°j nagy k√°n 1241-ben vez√©reit hadparancsban a n√©met-r√≥mai cs√°sz√°rs√°g megsemmis√≠t√©s√©re utas√≠totta, nem pedig Magyarorsz√°g megsemmis√≠t√©s√©re! Ennek √©rtelm√©ben Batu k√°n k√∂veteket k√ľld√∂tt IV. B√©la kir√°lyunkhoz √©s a Nyugat ellen ind√≠tand√≥ hadj√°rat√°ban sz√∂vets√©get aj√°nlott fel neki. (29.o.)

… a f√ľggetlen magyar kir√°lys√°g nem a fegyverek d√∂nt√©s√©n, hanem Nyugat √°rul√°s√°n, nem 1526-ban, hanem 1538-ban azon a t√©nyen bukott el, hogy a szult√°n, 12 √©vi v√°rakoz√°s ut√°n, √ļgy l√°tta, hogy Magyarorsz√°g soha sem lesz megb√≠zhat√≥ sz√∂vets√©gese. De m√©g akkor sem t√°madta meg Magyarorsz√°got, hanem csak 1547-ben, amikor l√°tta, hogy Magyarorsz√°g ink√°bb h√ļzott a Nyugathoz, mint v√©reihez. (154.o.)

A magyar nyelvet “diplom√°ciai nyelvk√©nt haszn√°lt√°k vagy 200 √©ven √°t a magas port√°n; a t√∂r√∂k korm√°ny magyar nyelven levelezett nemcsak a b√©csi udvarral, hanem a Vatik√°nnal is!”(27.o.)

Bar√°th Tibor: A k√ľlf√∂ldi magyars√°g ideol√≥gi√°ja

… a 16. sz√°zad k√∂zep√©n egy portai magyar k√∂vet, Zay Ferenc husz√°rkapit√°ny √©s a t√∂r√∂k nagyvez√≠r k√∂z√∂tt Konstantin√°polyban zajlott le [egy t√°rgyal√°s]. A d√≠v√°n v√©gezt√©vel a nagyvez√≠r a magyar k√∂vethez l√©pett √©s √≠gy sz√≥lt hozz√° : “Te magyar vagy. Ti magyarok m√©rt nem nyugosztok meg? A n√©met diszn√≥kt√≥l t√©rjetek √°t v√©gre a hatalmas (t√∂r√∂k) cs√°sz√°rhoz. Fejemre esk√ľsz√∂m, eg√©sz Magyarorsz√°got megkapj√°tok szands√°kban. A kir√°lytok √ļgysem t√∂r√Ķdik veletek, a n√©metek jobban gy√Ľl√∂lnek benneteket, mint minket. Okosabb lesz, ha mi – magyar √©s t√∂r√∂k – a n√©met diszn√≥t k√©tfel√Ķl m√©sz√°roljuk most √ļgyis neki arattok √©s sz√ľreteltek.” (11.o.)

Prof. Dr. Országh József: Magyar Hit vagy szellemi nyomor

M√°r a t√∂r√∂k id√Ķkben felismert√©k igaz√°n magyar politikusaink, hogy a “k√©t pog√°ny k√∂z√∂tt” a t√∂r√∂k a kev√©sb√© pog√°ny. Illem megjegyezni p√©ld√°ul, hogy az igen kereszt√©ny Habsburg “magyar” kir√°lyt bosszantotta az a t√©ny, hogy a t√∂r√∂k mindig magyarul √≠rt neki √©s nem latinul vagy n√©met√ľl. El kell ismerni, hogy a t√∂r√∂k sohasem igyekezett a magyar szellemi √©letet megfojtani √©s a n√©pet t√∂r√∂kk√© tenni. Erre a leg√©kesebb bizony√≠t√©k Balk√°n mai nem-t√∂r√∂k lak√≥ss√°ga.
Többet ártott a keresztény német uralom a magyarságnak, mint a 150 éves hódoltság.
Ha valaki ebben k√©telkedik, olvassa el R√°k√≥czy “Recrudescunt”-j√°t. Igaz, a t√∂r√∂k h√°bor√ļkban sok magyar elpusztult, de kinek az √©rdek√©ben? Miksz√°th K√°lm√°n √≠rja ezzel kapcsolatban:

“Mert sok v√©r kellett akkor a p√°p√°nak. Ugyanis √Ķszents√©ge sz√≠totta ezeket a harcokat, hogy egy ak√≥ t√∂r√∂k v√©r √∂nt√Ķdj√©k, egy f√©lak√≥ kereszt√©ny v√©r ment r√°. A p√°pa azt tartotta, hogy ez j√≥ √ľzlet… Hogy az Isten mit tartott r√≥la, azt nem tudom.” (Miksz√°th: Szelistyei asszonyok).

Zrinyi-MiklosZr√≠nyi tal√°n jobban tette volna, ha a hozz√° magyarul √≠r√≥ Szult√°nra hallgat. “Kedves ecs√©m, menj√ľnk egy√ľtt a n√©met cs√°sz√°r ellen”. zr√≠nyi egy√©ni trag√©di√°j√°ban benne van a nemzet tragikus sorsa… A t√∂r√∂k h√°bor√ļ nem magyar √©rdekeket szolg√°lt. Erre m√°r a t√∂r√∂kver√Ķ Hunyadi fia, M√°ty√°s kir√°ly is r√°j√∂tt, amikor felvetette a Magyar Nemzeti Vall√°s gondolat√°t, igaz mohamed√°n alapon. Ha M√°ty√°s akkor (mint ahogy a Vatik√°nt megfenyegette) felveszi a mohamed√°n vall√°st, igen val√≥sz√≠n√Ľ, hogy ma a Rajna mellett is magyarul besz√©ln√©nek. Az egyes√ľlt magyar √©s t√∂r√∂k hader√Ķnek nem tudom ki tudott volna akkor ellen√°llni. Ehelyett – h√°la a vatik√°ni m√©regkever√©snek – a k√©t tur√°ni testv√©rnemzet k√©tsz√°z √©vig tart√≥ tit√°ni harcban egym√°st kimer√≠tette. (Tudunk vatik√°ni lovagok √°ltal aljasul legyilkolt, M√°ty√°s udvar√°ba tart√≥, t√∂r√∂k k√∂vetekr√Ķl.) √ćgy lett√ľnk mi a “kereszt√©nys√©g v√©d√Ķb√°sty√°ja”.

Igaz, 300 √©vvel el√Ķtte sem volt k√ľl√∂nb Nyugat. IV. B√©la hi√°ba k√©rt vatik√°ni seg√≠ts√©get (level√©t nem r√©gen tal√°lt√°k meg a Vatik√°n k√∂nyvt√°r√°ban). Batu k√°n b√©k√©t aj√°nl√≥ k√∂vetei sem ker√ľltek a magyar kir√°ly el√©, err√Ķl keresztes lovagok idej√©ben gondoskodtak. √Ārp√°d h√°zi kir√°lyaink m√©g b√ľszk√©k voltak (a papok nem kis bossz√ļs√°g√°ra) keleti eredet√ľkre √©s csal√°df√°jukat Atill√°ig √©s Nimr√≥dig vezett√©k. IV. B√©la, b√∂lcs kir√°ly l√©v√©n, nem val√≥sz√≠n√Ľ, hogy elutas√≠totta volna a szint√©n keleti tat√°rok b√©keaj√°nlat√°t, szabad elvonul√°st biztos√≠tva nyugat fel√© az aranyhord√°nak. Nem neh√©z elk√©pzelni, mi lenne ma nemzet√ľnk a tat√°r √©s a t√∂r√∂k puszt√≠t√°s n√©lk√ľl. Sajnos a magyar nemzeti √©rdekeket ekkor m√°r – h√°la a szentistv√°ni politik√°nak – vatik√°ni kereszt√©ny √©s n√©met √©rdekek v√°ltott√°k fel. A magyar kir√°lyi udvar hemzsegett az idegen “tan√°csad√≥kt√≥l”, akiknek java r√©sze pap volt. (13-15.o.)

Feh√©r M. Jen√Ķ: K√∂z√©pkori magyar inkviz√≠ci√≥

Mint tanulm√°nyunk sor√°n l√°tni fogjuk, ezek a f√Ķinkviz√≠torok legt√∂bb esetben idegen sz√°rmaz√°s√ļ szerzetesek sor√°b√≥l ker√ľltek ki, akik mindenben a p√°pas√°g ir√°ny√≠t√°s√°t √©s parancs√°t tartott√°k m√©rvad√≥nak. Magyar vonatkoz√°sban eg√©sz k√ľl√∂nleges k√ľldet√©s√ľk is volt: ellen√Ķrizt√©k kir√°lyaink keleti kapcsolatait, amelyek f√Ķk√©pp m√©g az √Ārp√°d-korban t√∂bbf√©le vonatkoz√°sban sz√°mottev√Ķk voltak. (18.o.)

R√≥ma minden magyar √ľgybe belesz√≥lt. IV. B√©la menteget√Ķdz√Ķ levelei, hogy k√©t le√°ny√°t mi√©rt adta a kijevi √©s lengyel hercegekhez feles√©g√ľl √©s m√©g ink√°bb, mi√©rt engedte meg fi√°nak, V. Istv√°nnak, hogy K√∂t√∂ny kun kir√°ly le√°ny√°t vegye nej√©√ľl, mind azt mutatj√°k, hogy a p√°pa bizalmatlans√°ga nem hogy sz√Ľnne, hanem ink√°bb fokoz√≥dik. Nem j√≥ szemmel n√©zik a p√°p√°k m√©g J√ļli√°n keleti √ļtj√°t sem keleten maradt testv√©rn√©p√ľnk felder√≠t√©s√©re √©pp√ļgy, mint f√©lt√©kenyek a Miskolc nemb√©li Panity k√ľld√∂tts√©gre 1259-ben Kubilaj tat√°r k√°nhoz, pedig IV. B√©la csak az√©rt k√ľldte, hogy egy √ļjabb tat√°rj√°r√°st elker√ľlhessen az orsz√°g. Ugyanezekben az √©vekben IV. Ince k√∂zvetlen k√∂veteket k√ľld√∂tt, megel√Ķzve Panity mestert t√≠z √©vvel Carpino J√°nos ferences szerzetes szem√©ly√©ben √©s az alig alakul√≥ kapcsolatokat igyekszik “feh√©r lovas aj√°nd√©kkal” bar√°ts√°gg√° alak√≠tani a Lombardia Ascelin domonkosrendi k√ľld√∂ttj√©vel.
A p√°pas√°g bizalmatlans√°ga a magyars√°ggal szemben azonban abban tet√©z√Ķd√∂tt, hogy a 13. sz√°zad elej√©n – mint mondottuk, az inkviz√≠ci√≥ megindul√°sa – idegen sz√°rmaz√°s√ļ f√Ķpaps√°g kez√©be adta az orsz√°g vall√°si √ľgyeinek int√©z√©s√©t, akik azonban nem maradtak meg egyh√°zi funkci√≥ik mellett, hanem amint l√°ttuk √©s l√°tni fogjuk, kez√ľkbe vett√©k az orsz√°g politikai, s√Ķt r√©szben gazdas√°gi √ľgyeinek ir√°ny√≠t√°s√°t is. Ezt a helyzetet a korabeli √©s a magyar egyh√°z bels√Ķ √ľgyeinek meg√≠t√©l√©s√©re legjobban illet√©kes Paulus Hungarus bolognai egyetemi tan√°r √≠t√©li el feljegyzett el√Ķad√°saiban m√°r 1221-ben, miel√Ķtt megalap√≠totta volna Magyarorsz√°gon a Domonkos-rendiek tartom√°ny√°t √©s megszervezte volna az inkviz√≠ci√≥t. (28-29.o.)

M√°r a kalkai csata h√≠reib√Ķl ismerte a magyars√°g az √Āzsia m√©h√©b√Ķl ork√°nszer√Ľen felt√°mad√≥ √©s egyre nyugatabbra hatol√≥ Dzsingisz-k√°n alak√≠totta tat√°r birodalmat. K√∂t√∂ny a polovci kunok kir√°lya, m√°r 1223-ban csat√°t vesztett vel√ľk √©s mikor az astrak√°ni csat√°t is elvesztette Batuval szemben, p√°r √©v m√ļlva Magyarorsz√°gra k√©rezkedett. A tat√°rok k√∂zeled√©s√©nek h√≠r√©re indulnak √ļtnak az els√Ķ keleti kutat√≥k 1235-ben fr√°ter Ott√≥ √©s k√©s√Ķbb J√ļli√°n bar√°t, hogy az √°zsiai r√©szeken fennmaradt “Magna Hung√°ri√°t” felkeress√©k. R√≥ma nem n√©zte j√≥ szemmel ezeket a v√°llalkoz√°sokat, tartva att√≥l, hogy a magyars√°g egyes√ľl testv√©rn√©p√©vel √©s akkor fenn√°ll a vesz√©ly, hogy “feladja nyugatot v√©d√Ķ b√°stya szerep√©t”. Ju1i√°n k√©tszeri r√≥mai √ļtja bizony√≠tja, hogy b√°r az utaz√°s√°t IV. B√©la anyagi seg√≠ts√©g√©vel √©s megb√≠zat√°s√°val kezdte meg, a szer√©ny szerzetes k√©nytelen volt f√°radts√°gai √©s viszontags√°gai mellett a p√°p√°t is r√©szletesen inform√°lni a keletr√Ķl j√∂v√Ķ vesz√©ly fel√Ķl, B√°r Sycardus fr√°ter volt a tartom√°nyi f√Ķn√∂k, J√ļli√°n a kir√°lyi udvarban Lombard P√©ter el√Ķtt adta le el√Ķsz√∂r benyom√°sait √©s a f√Ķinkviz√≠tor el is k√≠s√©rte √Ķt r√≥mai √ļtj√°ra.
Sokkal t√∂bb bonyodalmat okozott IV. B√©la le√°nyainak h√°zass√°ga a nem r√≥mai kereszt√©ny vall√°s√ļ keleti fejedelmekkel. Az a vesz√©ly is fenn√°llt – a p√°pa szerint – hogy tal√°n m√©g pog√°nyokkal is k√©pes lenne a magyar kir√°ly gyermekeit h√°zas√≠tani, ha √©rdekei √ļgy k√≠v√°nj√°k. A feltev√©s nem volt eg√©szen, alaptalan. M√°r II. Andr√°snak is felk√≠n√°lta Ikonum szult√°nja, hogy gyermekeik h√°zass√°ga r√©v√©n k√∂lcs√∂n√∂s √©rdeksz√∂vets√©get k√∂ssenek. (86-87.o.)

Az √ļj p√°pa, IV. S√°ndor bizalmatlans√°g√°t a magyar kir√°ly ir√°nt csak n√∂velte a csehek √©s osztr√°kok gy√Ľl√∂lk√∂d√©se √©s intrik√°ja a tat√°rj√°r√°s ut√°ni √ļjj√°√©p√ľlt orsz√°ggal szemben. Az inkviz√≠tor 1258-ban k√©t rendt√°rs√°t nagy sietve k√ľldi a p√°pai udvarba, mert Bukhar√°b√≥l Dzsingisz-k√°n unok√°ja, Hulagu k√∂vetei √©rkeztek B√©l√°hoz. A kir√°ly mindenkit kiz√°rt fogad√°sukr√≥l, csak a tolm√°csok maradhattak a t√°rgyal√°sokon, hogy azok bizalmas term√©szete ki ne der√ľlj√∂n. A k√©t szerzetes √°lruh√°ban √©s k√ľl√∂nleges felment√©ssel l√≥h√°ton utazott jelent√©st tenni a p√°p√°nak a tat√°r k√∂vets√©g √©rkez√©s√©r√Ķl. Ausztri√°ban II. Ottok√°r cseh kir√°ly katon√°i elfogt√°k √Ķket, mint gyan√ļsakat √©s √≠gy kider√ľlt a titkol√≥z√°s. B√°r a k√∂vetek nem tudt√°k, milyen sz√°nd√©kkal √©rkeztek a tat√°rok, II. Ottok√°r √©les elm√©vel kital√°lta a val√≥sz√≠n√Ľs√©get √©s panaszos, majdnem feljelent√©sszer√Ľ levelet k√ľld√∂tt a szabadon bocs√°jtott szerzetesekkel IV. S√°ndornak. Felh√≠vta a figyelm√©t a nagy vesz√©lyre, amit a magyar kir√°ly √©s a tat√°rok csal√°di kapcsolatai jelenthetn√©nek.
Cremonai J√°nos miut√°n e t√°rgyal√°sokr√≥l nem tudott m√°s m√≥don √©rtes√ľl√©st szerezni, kik√∂z√∂s√≠t√©ssel fenyegette meg a tolm√°csok egyik√©t, hogy vallom√°sra k√©nyszer√≠tse. A tat√°r k√°n aj√°nlatot tett a magyar kir√°lynak, hogy a k√©t n√©pet h√°zass√°ggal k√∂zelebb kellene hozni egym√°ssal. Felaj√°nlotta, hogy fia k√∂ss√∂n h√°zass√°got B√©la kir√°ly egyik le√°ny√°val, vagy ha erre nincs m√≥d, akkor felaj√°nlja le√°nya kez√©t ifjabb B√©l√°nak. IV. S√°ndor levele p√°r h√≥nap m√ļlva m√°r fenyegeti B√©l√°t egy ilyen terv megval√≥s√≠t√°sa miatt: “t√°vol legyen t√Ķled fiad vagy le√°nyodat pog√°ny h√°zass√°ggal beszennyezni… ” (90-91.o.)



Szatmári István: Miért mohácsi a vész?

Nagyhatalmi √°ll√°s√°nak megfelel√Ķen, M√°ty√°s kir√°ly 1480-ban a NEMZETI EGYH√ĀZ terv√©vel foglalkozik. A p√°p√°hoz int√©zett level√©ben m√°r kil√°t√°sba helyezi a R√≥m√°t√≥l val√≥ elszakad√°st. (117.o.)

Fontos adat, hogy m√©g Ul√°szl√≥nak a t√∂r√∂k 1515 v√©g√©n fegyversz√ľnetet aj√°nlott de a p√°pa utas√≠totta Ul√°szl√≥t ne k√∂ss√∂n b√©k√©t a t√∂r√∂kkel √©s ezt megtoldotta 50.000 arannyal az esetleges h√°bor√ļra.
… A t√∂r√∂k k√∂veteket az orsz√°gtan√°cs elfogja. Erre a provok√°ci√≥ra Szolim√°n N√°ndorfeh√©rv√°r ellen indul. Elesik Logod, Zimony, N√°ndorfeh√©rv√°r, Orsova.
… Az udvarban elhatalmaskodott a n√©met – Brandenburgi Gy√∂rgy, √©s Burgio cs√°sz√°ri k√∂vet – befoly√°s. (119.o.)

A szerencs√©s h√°zass√°gpolitik√°val 13 milli√≥ n√©gyzetkilom√©terre dagasztott Habsburg gyarmat vil√°gbirodalom t√ļls√ļlya miatt francia-t√∂r√∂k-angol-velencei-mil√°n√≥i-p√°pai koal√≠ci√≥ j√∂n l√©tre, amely a Habsburg-monarchi√°t a t√∂r√∂k hatalom seg√≠ts√©g√©vel B√©csen kereszt√ľl akarja felbor√≠tani.
1525. √©v folyam√°n a francia Ferenc cs√°sz√°r Konstantin√°polyba k√ľld√∂tt k√∂veteivel s√ľrgette a t√∂r√∂k hadj√°ratot, V. K√°roly n√©met cs√°sz√°r ellen. Ugyanakkor Ferenc Lajost [magyar kir√°lyt] biztos√≠totta a K√°rollyal val√≥ k√∂zeli kib√©k√ľl√©ssel √©s a t√∂r√∂k elleni t√°mad√°ssal /Tomic, VII. 306, 309/. A szult√°n kedvez√Ķ v√°lasz√°t hoz√≥ Frangep√°n J√°nos k√∂vet, a velencei tan√°csnak azt jelenti, hogy a t√∂r√∂k t√°mad√°s NEM Magyarorsz√°g ellen fog ir√°nyulni, mert a magyarokkal 3√©vi fegyversz√ľnet van…
Mik√∂zben a szult√°n a Velenc√©vel k√∂t√∂tt sz√∂vets√©ge √©rtelm√©ben Friaulon √°t vonult volna Mil√°n√≥ ellen, √°tvonul√°si enged√©lyt k√©rt II. Lajost√≥l, aki a bar√°ts√°gos k√∂veteket hossz√ļ ideig visszatartotta, egyet elpuszt√≠tott, √©s a szult√°nnak ingerl√Ķ v√°laszokat k√ľld√∂tt. A szult√°n m√°r √ļton volt nyugat fel√© amikor az eur√≥pai v√°ltoz√°sokr√≥l √©rtes√ľlt. Adatunk van arr√≥l, hogy Szolim√°n kor√°bbi √ľzenete √°ltal√°nos b√©keaj√°nlat volt, √©s csak a horv√°torsz√°gi nyugat fel√© val√≥ √°tvonul√°s enged√©ly√©t k√©rte II. Lajost√≥l. M√≠g II. Lajos — n√©met √©s cseh tan√°csad√≥inak azon mesterked√©s√©re, hogy a Vatik√°n mindenr√Ķl tudjon, – nem t√°rgyalt /levelezett/ a t√∂r√∂kkel Velence megk√©rdez√©se n√©lk√ľl, addig Velence t√Ķl√ľnk f√ľggetlen politik√°t folytatott, t√∂bbek k√∂z√∂tt hadseregsz√°ll√≠t√≥ haj√≥haddal seg√≠tette a t√∂r√∂k hadsereget. Ugyanakkor az ol√°h vajda azt √≠g√©rte a szult√°nnak, ha 10.000 lovast kap, Bud√°ig nyomul…

T√∂r√∂k lev√©lt√°rakban kutat√≥ turkol√≥gusaink szerint Szulejm√°n a Dr√°va h√≠df√Ķk biztos√≠t√°sa ut√°n nem tervezett tov√°bbi t√°mad√°st a magyarok ellen, ha azok nem er√Ķs√≠tik meg kapcsolataikat a Habsburgokkal. /Perj√©s G√©za: Az orsz√°g√ļt sz√©l√©re vetett orsz√°g. 1975 Magvet√Ķ.

Nemesk√ľrti “Mi t√∂rt√©nt Moh√°cs ut√°n” c. k√∂nyve j√≥l mutatja meg, hogy mik√©pp j√°tszotta √°t a Habsburg M√°ria kir√°lyn√Ķ f√©rje feje f√∂l√∂tt az orsz√°got testv√©re, Ferdin√°nd kez√©be.
… “Magyarorsz√°g √©s Velence k√∂z√∂tt √©vsz√°zadokon √°t k√ľzdelem folyt a dalm√°ciai tengerpart√©rt √©s a parti v√°rosok√©rt. ” /167.1./. Velence r√©gi riv√°lisa, Magyarorsz√°g fel√© terelte a szult√°nt…
A török hadsereg ellátását és hadtápját velenceiek intézték. (121-123.o.)

Az 1526, augusztus 29.-i moh√°csi csataveszt√©st k√∂vet√Ķ tizen√∂t esztend√Ķ esem√©nyeit csup√°n kronol√≥giailag ismertetik √©s a figyelmet azonnal a megindul√≥ testv√©rharcra, az orsz√°g h√°rom r√©szre szakad√°s√°ra √©s a t√∂r√∂kd√ļl√°s m√°sf√©l √©vsz√°zados kezdet√©t 1526. augusztus 29.-√©re dat√°lj√°k. Alig √©rthet√Ķ a moh√°csot k√∂vet√Ķ tizen√∂t esztend√Ķ /f√©l ember√∂lt√Ķ a kritikus korban/ ki√©rt√©kel√©s√©nek szabot√°l√°sa.
A szajk√≥zott “sz√°z √∂tven√©ves t√∂r√∂kd√ļl√°s” nem Moh√°csn√°l kezd√Ķd√∂tt amikor az orsz√°g a t√∂r√∂k l√°bain√°l hevert, hanem tizen√∂t √©vvel k√©s√Ķbben a Habsburgok szakadatlan ingerl√©sei, provok√°l√°sai, h√≥d√≠t√°sai √©s puszt√≠t√°sai k√∂vetkezt√©ben.
1526 aug. 29. Moh√°cs, ahol elesett kb. 15.000 magyar, kev√©s kiv√°l√≥ hadvezet√Ķ √©s egy csoport oligarcha. Mit vesztett√ľnk? az oligarch√°kat kikre semmi sz√ľks√©g nem volt m√°r kor√°bban sem. Vesztett√ľnk f√©ltucat j√≥ hadvezet√Ķt de maradt m√©g haz√°nkban elegend√Ķ. A 15.000 magyar elveszt√©s√©vel m√©g nem omlottunk √∂ssze.

N√©h√°ny √©vvel kor√°bban a D√≥zsa-f√©le f√∂lkel√Ķkb√Ķl le√∂ld√∂stek kb. 80.000 ugoros magyart, hatszorta t√∂bbet a moh√°csi vesztes√©gn√©l s m√©gsem “D√≥zsa v√©sz” a “v√©sz”. Haz√°nk n√©gymilli√≥nyi lakos√°b√≥l elesett 15.000 Moh√°csn√°l. Ezt k√∂nnyen kiheverte a nemzet, hiszen fegyverben √°llott m√©g kb. 85.000 sz√©kely √©s magyar katona, rettent√Ķ er√Ķ abban a korban.
A Futakn√°l √°llom√°soz√≥ B√°thory Andr√°s 18.000 f√Ķnyi lovasa, Z√°polya √©s Frangep√°n a t√∂bbi csatlakoz√≥ sz√≠nmagyar egys√©gekkel m√©g es√©lyes volt gy√Ķzelemre, de kiz√°r√≥lagosan magyar √©rdekeket tekintve, volt-e √©rtelme a m√°r √©vsz√°zados t√∂r√∂kellenes h√°bor√ļt a v√©gtelens√©gig prolong√°lni mikor a szult√°nok v√©gc√©lja nem is Magyarorsz√°g hanem a cselsz√∂v√Ķ nyugat volt.
A v√°lasz: “igen” azokt√≥l a p√°ngerm√°n √©s Vatik√°n-centrikus elemekt√Ķl akik a “Magyarorsz√°g, mint a kereszt√©nys√©g v√©d√Ķpajzsa — a v√©gpusztul√°sig” √°ldatlan rekl√°mja m√∂g√∂tt imm√°r √©vezrede szolg√°lnak idegen √©rdekeket. Ezek elhallgatj√°k, hogy a “pog√°ny” /nem pedig a kereszt√©ny akik√©rt szerint√ľk v√©rezn√ľnk kell,/m√°r szeptemberben kivonult haz√°nkb√≥l, √∂nk√©nt, a 85.000 f√Ķnyi intakt nemzeti Szapolyai-Frangep√°n-B√°thory-f√©le NEMZETI hader√Ķkkel val√≥ √∂sszecsap√°sok n√©lk√ľl is …

Egy h√≥d√≠t√≥ nem vonul ki egy orsz√°gb√≥l k√©t h√≥napon bel√ľl. Ha a nyugati kereszt√©ny k√∂z√∂ss√©g nem j√°tssza vissza a Szult√°nt, akkor Magyarorsz√°g a Szult√°nt√≥l ugyan b√©k√©sen fejl√Ķdhetett volna negyven milli√≥ss√° mint Anglia √©s a t√∂bbi nagy orsz√°g. Teh√°t nem volt MOH√ĀCSI A V√ČSZ… Ott ink√°bb megtisztultunk az ellens√©ges korm√°nyz√≥inkt√≥l.

Szab√≥ Dezs√Ķ √≠rja a K√ľzdelmeink a nemzeti kir√°lys√°g√©rt c. m√Ľv√©ben:
“Mert a magyarok tudt√°k, mi volt kir√°lyuk r√©sze a Habsburgok magyarorsz√°gi befoly√°s√°nak n√∂veked√©s√©ben. A lengyelek nagy √©rt√©k√Ľ okm√°nygy√Ľjtem√©ny√©ben az Acta Tomic√°ban √≠gy jellemzik: a magyarok nem b√°nt√°k volna azt sem, ha Lajos hamar√°bb pusztult volna el. Mert gy√Ľl√∂lt√©k √Ķt, minthogy a n√©metek szok√°sa szerint √©lt. Szerette a n√©meteket, megvetette a magyarokat, √©s csak a n√©metek k√∂r√©ben √©rezte j√≥l mag√°t.”…

A t√∂r√∂k eredeti terv√©ben It√°lia, nyugati Eur√≥pa √°llott, √©s csak a cognaci liga terelte a szult√°nt Magyarorsz√°g fel√©. Hogy a szult√°n nem sz√°nd√©kozott elfoglalni haz√°nkat, bizony√≠tja az a t√©ny, hogy amikor 1546 √Ķsz√©n m√©g √Ķrs√©get sem hagyva Bud√°n kivonult haz√°nkb√≥l… a d√©li v√©gekre…

1526 október 14.-én Szapolyai János erdélyi vajda hívei Szapolyait királlyá választják.
1526 okt. 15-√°n Ferdin√°nd Habsburg f√Ķherceg Hainburgban tal√°lkozik h√≠veivel, meg√°llapodnak Ferdin√°nd kir√°lly√° v√°laszt√°s√°ban.

A kett√Ķs kir√°lyv√°laszt√°s ut√°n megindul a k√©t p√°rt hatalmi harca.

Az “√∂rd√∂gi” az “ISTENTELEN” t√∂r√∂k m√©g azt az alkalmat sem haszn√°lta f√∂l haz√°nkba val√≥ bet√∂r√©sre, amikor a d√©li “fekete ember”, Cserni Jov√°n Lippe, t√°j√©k√°n 12.000 f√Ķnyi d√©lszl√°v sereg√©vel beveszi Szabadk√°t, f√∂ld√ļlja Temesv√°rt, elfoglalja Szegedet. V√©g√ľl J√°nos kir√°ly, nehogy Ferdin√°nd elleni harc√°ban a fekete c√°r h√°tba t√°madja, Czibak Imre p√ľsp√∂k √°ltal sz√©tvereti. K√∂zben 1527 Juli. 31.-√©n Ferdin√°nd elfoglalja Gy√Ķrt, Tat√°t, Kom√°romot, Esztergomot, √©s Visegr√°dot. Aug. 20-√°n a Szapolyai √°ltal v√©dtelen√ľl hagyott Bud√°t is elfoglalja… J√°nos kir√°ly a t√∂r√∂k v√©delm√©t keresi.

1528-ban Mehemet belgr√°di pasa kis sereget ad J√°nos mell√©. 1529-ben II. Szolim√°n 200.000 emberrel megindul Szapolyai megseg√≠t√©s√©re √©s B√©cs elfoglal√°s√°ra. 1529 aug18-√°n J√°nos kir√°ly Moh√°csn√°l h√Ľb√©res k√©zcs√≥kkal j√°rult a szult√°nhoz…

1530-ban, ism√©t, az arrog√°ns germ√°n provok√°ci√≥: Ferdin√°nd Roggendorf Vilmos vezet√©s√©vel 10.000 f√Ķnyi n√©met-spanyol hadat k√ľld haz√°nkra. Roggendorf ostrom al√° veszi Bud√°t. V√©delm√©t Gritti Alajos vezeti, aki visszaveri az agresszorokat. Grittit Szapolyai korm√°nyz√≥v√° emeli. 1532 √°pr. 25.-√©n II. Szolim√°n √ļjabb hadj√°ratot ind√≠t – B√©cs ellen. TEH√ĀT NEM BUDA, NEM A MAGYAROK ELLEN !… A szult√°n h√°rom heti ostrom ut√°n visszavonul, Konstantin√°polyba…

1540. j√ļlius 22.-√©n meghal Szapolyai J√°nos…
1541 augusztus 29.-√©n, a moh√°csi csata tizen√∂t√∂dik √©vfordul√≥j√°n a zsid√≥ bank√°r J√ďSZ√ČF ben S√ĖLOMO √°tadja a v√°r kulcsait a szult√°nnak √©s m√°sf√©l √©vsz√°zadra be√ľl a t√∂r√∂k… Ez a fordulat az osztr√°kok tizen√∂t √©vi provok√°ci√≥i, d√ļl√°sai orvt√°mad√°sainak logikus k√∂vetkezm√©nye. A tizen√∂t √©v alatt az osztr√°k n√©gyszer t√°madt Bud√°ra…

Miut√°n a t√∂r√∂k a “Moh√°csi v√©sz” ut√°ni harmadik h√≥napban elhagyta haz√°nkat, az azt k√∂vet√Ķ tizen√∂t esztend√Ķ alatt k√©tszer vonult B√©cs ellen. Nem Buda ellen. A t√∂r√∂k hadsereg h√°romszori /Moh√°cs-Buda-B√©cs-B√©cs/ kivonul√°sa ut√°n mindannyiszor Ferdin√°nd f√∂ld√ļlta a dun√°nt√ļli v√°rosainkat, er√Ķdjeinket eg√©szen Tokayig…

A c√©l a t√∂r√∂k√∂k ingerl√©s√©vel Magyarorsz√°got hadsz√≠nt√©rr√© v√°ltoztatva f√∂lfogni a nyugat elleni t√°mad√°sokat. A szult√°n haz√°nkat a Habsburgokt√≥l √©s Fuggerekt√Ķl f√ľggetlennek akarta tudni. Ezt rem√©lte megval√≥sulni a nemzeti kir√°ly, Szapolyai megv√°laszt√°s√°val, kinek v√©delm√©re is kelt…

“Mintha m√©g ma is a Habsburg uralkod√≥h√°zi √©rdekeket kellene v√©delmezz√ľk mint a Bach-korszakban √©s ut√°na addig, m√≠g volt kir√°ly vagy f√∂nn√°llt a kir√°lys√°g. Az a t√©ny, hogy a dinasztikus √©rdekek v√©delme fontosabb szempont m√©g ma is, mint a magyar n√©p jogos √©s k√∂telez√Ķ √∂nbecs√ľl√©se, azt mutatja, hogy ugyanazok a tudom√°nyon k√≠v√ľli szempontok uralkod√≥k bizonyos szakmai k√∂r√∂kben, mint amelyek k√∂telez√Ķek voltak a Bach-korszak egyetemi tan√°rainak √©s akad√©miai tagoknak k√∂r√©ben. A hamis t√∂rt√©n√©sz k√∂zrem√Ľk√∂dik a nemzet megt√©veszt√©s√©ben” -mondja dr. Zakar Andr√°s…

Arr√≥l nem sz√≥lnak, hogy a t√∂r√∂knek nem egy letiport hanem egy semleges Magyarorsz√°g volt az √©rdeke, ezt akad√°lyozta meg Eur√≥pa, amikor Ferdin√°nd a p√°pa p√©nz√©n, √©s a magyarok ad√≥ib√≥l f√∂nntartott seregeivel sz√ľntelen√ľl bet√∂rt Magyarorsz√°gra, hogy provok√°lja a szult√°nt √©s el√©rje Magyarorsz√°g el√∂z√∂nl√©s√©t, gyeng√≠t√©s√©t. (124-129.o.)

A nyugatr√≥l √°raml√≥ t√∂rv√©nytelens√©gek √©s embertelens√©gek leplez√©s√©re az akkori Magyarorsz√°got “P√ĀRTOSKOD√ďNAK” kiab√°lni haza√°rul√°s. Az √°rul√≥k kedvenc pontja a kett√Ķs kir√°lyv√°laszt√°s t√©nye. Az igazs√°g az, hogy miut√°n az orsz√°g t√∂bbs√©ge, a rendek alkotm√°nyosan nemzeti kir√°lly√° v√°lasztj√°k Szapolyait, 1526 november 10.-√©n, √©ppen az 1505.-i r√°kosi gy√Ľl√©s hat√°rozatai alapj√°n, egy t√∂r√∂kt√Ķl mentes, szabad Magyarorsz√°gban, ugyanakkor 1526 december 16.-√°n a Moh√°cs ut√°ni marad√©k oligarch√°k, √∂sszesen tizenh√°rman, k√∂zt√ľk papok, a nemzeti k√∂zv√©lem√©nyt ignor√°lva, kir√°lly√° v√°lasztj√°k Ferdin√°ndot. A tizenh√°rom oligarcha kik nev√ľket sem tudt√°k az okm√°nyokra vetni, nem k√©pviselte a nemzetet, √ļgy nem, mint ahogyan 1956-7-ben a K√°d√°r-korm√°ny sem. Mint ahogyan a maroknyi 1956-os K√°d√°r klikk √©s az egyetemes nemzeti √∂sszefog√°s k√∂z√∂tti ellent√©t nem nevezhet√Ķ p√°rtoskod√°snak, √≠gy az egyetemes nemzet √°ltal v√°lasztott nemzeti kir√°ly Szapolyai √©s a tizenh√°rom oligarcha klikk k√∂z√∂tti viszony sem nevezhet√Ķ p√°rtoskod√°snak.

T√∂rt√©net√≠r√≥ink a t√∂r√∂k rabig√°t a moh√°csi csata kelt√©t√Ķl, 1526-t√≥l jegyzik. Az ideir√°ny√≠tott figyelembe azonnal be√ľltetik az “Orsz√°g h√°rom r√©szre szakad√°s” kezdet√©t. Mintha a h√°rom r√©szre szakad√°s √©s a p√°rtoskod√°sb√≥l is sz√°rmaz√≥ trag√©dia a moh√°csi csatamez√Ķn kezd√Ķd√∂tt volna. Ez HAMIS. Moh√°cs ut√°n a testv√©r t√∂r√∂k √∂nk√©nt kivonult haz√°nkb√≥l ami s√ļlyos gondot okozott nyugatnak, ugyanis a t√∂r√∂k-magyar h√°bor√ļ a menekv√©s√ľket jelentette √©s bus√°s kereskedelmi hasznot. Ez√©rt provok√°lt√°k a szult√°nt aki a moh√°csi “v√©sz” tizen√∂t√∂dikei √©vfordul√≥j√°n √ľl be Bud√°ra. E tizen√∂t √©v esem√©nyeit, mot√≠vumait nem akarj√°k analiz√°lni. Mindent a p√°rtoskod√≥ magyarok hib√°j√°ul mutatnak ki, √©spedig hamisan az 1526.-i moh√°csi csat√°t√≥l sz√°m√≠tv√°n. Dr. Zakar Andr√°s ennek legels√Ķ tanulm√°nyoz√≥ja szerint minden √°ltal√°nos√≠t√°s igazs√°gtalan. Moh√°csi csata √©v√©ben a magyar rendek egys√©g√©t l√°thatjuk. Az 1525-ik √©vben kelt orsz√°ggy√Ľl√©si hat√°rozat vil√°gosan √©s EGYS√ČGESEN szemben √°ll a “m√°sik” az idegenek vagyis NEM MAGYAROK p√°rtj√°val. Err√Ķl a t√©nyr√Ķl t√∂rt√©net√≠r√≥ink P√ĀRTOSKOD√ĀS c√≠men foglalkoznak. A k√∂vetkezm√©nyeket a t√∂rt√©net√≠r√≥ kiz√°r√≥lag a magyarok rov√°s√°ra jegyzi nem emelv√©n ki, hogy azon az orsz√°ggy√Ľl√©sen az t√∂rt√©nt ami 1956-ban, amikor a sz√≠nmagyar t√∂bbs√©g megel√©gelte az idegen nemzetvezet√Ķk puszt√≠t√°sait. Teh√°t nemzeti megmozdul√°s az idegen zsarnoks√°g ellen. Err√Ķl az orsz√°ggy√Ľl√©si hat√°rozatr√≥l a t√∂rt√©net√≠r√≥ keveset sz√≥l. Pedig ebb√Ķl kit√Ľnik a k√∂zhatalom, a rendek egys√©ge. Csak√ļgy mint az 1956-os nemzeti egys√©g. P√°rtoskod√°s itt nem mutatkozik. Ha m√©gis haszn√°lni kell a “p√°rtoskod√°s” jelz√Ķt akkor vonatkozik ez a hatalmat bitorl√≥ n√©met, cseh √©s egyh√°zi csoportokra akik 1525-ben, mint 1956-bah idegen√ľl √°lltak a nemzettel szemben. M√©gis, a “p√°rtoskod√≥” magyarokr√≥l √≠r a t√∂rt√©net√≠r√≥, mely p√°rtoskod√°s eredm√©nye MOH√ĀCS s ami ut√°na k√∂vetkezett . Mint ahogyan korunkban is a hivatalos hazai t√∂rt√©net√≠r√°s a szabads√°gra v√°gy√≥d√≥ magyars√°got b√©lyegzi rendfelforgat√≥nak, b√Ľn√∂snek √©s felel√Ķsnek. Mint ahogyan az 1956-ban elnyomott Magyars√°got elv√©reztetik, √©pp √ļgy, a diktat√≥rikus hatalommal szemben √°ll√≥ sz√≠nmagyars√°g nem volt k√©pes kier√Ķszakolni az 1525-√∂s t√∂rv√©nyes orsz√°ggy√Ľl√©si pontjait. Az 1525.-i orsz√°ggy√Ľl√©s REFORMJAIT megval√≥s√≠tani lehetetlen volt, mert az uralkod√≥kra nehezedett az a t√©ny, hogy az 1505-√©vi orsz√°ggy√Ľl√©si rendelkez√©s ellen√©re “N√ČH√ĀNY SZEM√ČLY IGYEKEZETE” √ľltette √Ķket a hatalomba akikkel szemben bizonyos megk√∂t√∂tts√©gek √©s sz√∂vev√©nyes mesterked√©sek megb√©n√≠tott√°k, megakad√°lyozt√°k √Ķket az 1525.-i nemzeti orsz√°ggy√Ľl√©s rendelkez√©sei kereszt√ľlvitel√©re. Csak√ļgy, mint 1956 az √°rul√≥, szovjet √©rdekekbe helyezkedett kommunist√°k. √ćgy a felel√Ķss√©g mint a b√Ľn√∂ss√©g k√©rd√©s√©n√©l az idegeneket kell v√°dolni, nem pedig az 1956-os sem az 1525-os magyars√°got! (130-131.)

Szatm√°ri Istv√°n: Morva mezei csata

Az 1237-ben m√°sodik magyarok ut√°n kutat√≥ √°zsiai √ļtj√°r√≥l hazat√©r√Ķ J√ļli√°n bar√°t h√≠rt hozott a tat√°rok k√∂zeled√©s√©r√Ķl. 1238-ban IV. B√©la IX. Gergely p√°pa enged√©ly√©vel ism√©t zsid√≥ √©s szarac√©n t√Ķk√©seknek adta √°t ill. b√©rbe az √°llami j√∂vedelmeket ami, valamint a v√°rf√∂ldek visszav√©tele, n√∂velte az egyh√°zi √©s vil√°gi f√Ķurak el√©gedetlens√©g√©t. E kritikus id√Ķben B√©la, serege n√∂vel√©s√©re enged√©lyt adott a tat√°rok el√Ķl menek√ľl√Ķ kunok haz√°nkba k√∂lt√∂z√©s√©re. A k√Ķmonostori √ľl√©s elhat√°rozta letelep√≠t√©s√ľket. Az egyh√°zi √©s vil√°gi nagybirtokosok, akik B√©la eg√©sz korm√°nyzat√°val — els√Ķsorban az √°llami j√∂vedelmek zsid√≥ k√©zre juttat√°sa √©s az adom√°nyoz√°sok visszav√©tele miatt — k√∂z√∂ny√∂sen fogadt√°k Kijev bev√©telinek h√≠r√©t. /1240,dec.6./. 1241 febr.-ban a f√Ķurak alig reag√°ltak a “v√©res kard” k√∂r√ľlhordoztat√°s√°n. Febru√°r tizedik√©n a Kuten kun k√°n kiad√°s√°t k√©r√Ķ tat√°r k√∂veteket a f√Ķurak √ďbud√°n meg√∂lt√©k. A tat√°r bet√∂r√©skor B√©la √°ltal seg√≠ts√©gre h√≠vott Frigyes meg is √©rkezett de a kunok ellen l√°z√≠totta az am√ļgy is neheztel√Ķ f√Ķurakat, kik meg√∂lt√©k Kutent mire Frigyes dolga j√≥l v√©gezt√©vel hazament Ausztri√°ba. Ugyanis a kunok a magyarok ellen fordultak, Buleau tasn√°di p√ľsp√∂k √©s Barc fia Mikl√≥s sereg√©t sz√©tvert√©k, mik√∂zben a tat√°rok el√∂z√∂nl√∂tt√©k Erd√©lyt √©s Lengyelorsz√°g fel√Ķl is bet√∂rtek az orsz√°gba. A muhi csata ut√°n Frigyeshez menek√ľlt B√©l√°t Frigyes fogs√°gba vetette √©s a magyarok arch√≠vum√°t, kincseit elkobozt√°k. Itt veszhettek el nemzeti t√∂rt√©neti irataink. Elz√°logosult Moson, Sopron √©s Pozsony megye.
Frigyes Gy√Ķrig puszt√≠tott. A p√°p√°hoz √©s a francia kir√°lyhoz seg√≠ts√©g√©rt fordul√≥ B√©l√°t elutas√≠tott√°k. /Maradjon a “kereszt√©nys√©g v√©d√Ķpajzsa” √Ķ egyed mag√°ban… A tat√°rok kivonul√°s ut√°n IV. B√©la visszav√°ltoztatta el√Ķbbi pusztat√≥ politik√°j√°t, s a v√°rf√∂ldek elkobz√°sa helyett ink√°bb √∂szt√∂n√∂zte a v√°rak √©p√≠t√©s√©t, √©s megkezdte az idegenek nagysz√°m√ļ betelep√≠t√©s√©t.
T√∂rt√©net√≠r√°sunk k√©rd√©seket t√°maszt, pl. hogy a tat√°rd√ļl√°s √°ltal “TELJESEN ELPUSZT√ćTOTT ORSZ√ĀG” hogyan volt k√©pes m√°r 5 √©v m√ļlva, 1246-ban, a magyarok a Lajta menti csat√°t ha elvesz√≠tett√©k is de ott Frigyest meg√∂lt√©k. 1248-ban bet√∂r√ľnk Styri√°ba, 1249-ben ism√©t, mire Berman, b√°deni hat√°r√Ķrgr√≥f bet√∂r Nyugat-Magyarorsz√°gba, mire IV. B√ČLA KUN csapataival megrohanja Ausztri√°t. II. Frigyes √©s Herman √Ķrgr√≥f hal√°la ut√°n az osztr√°k rendek OTTOK√ĀR CSEH TR√ďN√ĖR√ĖK√ĖST v√°lasztj√°k herceg√ľkk√©. Ez√©rt kit√∂rt az ellens√©gesked√©s IV. B√©la √©s Ottok√°r k√∂z√∂tt.
1252-ben “a tat√°rok √°ltal teljesen ki√≠rtott” magyarok elfoglalt√°k Styri√°t √©s Als√≥-Ausztri√°t. 1253-ban Morvaorsz√°got puszt√≠tott√°k. J√ļnius 25.-√©n Olm√ľtz al√° √©rkeztek . K√∂zben Styri√°ban is nagy harcok d√ļltak. B√©la B√©cset is ostromolta. H√°rom magyar hadsereg is harcolt nyugaton √©s val√≥sz√≠n√Ľ, hogy az anyaorsz√°got sem hagyt√°k v√©dtelen√ľl — azok a magyar harcosok akiket a tat√°rok “mind egy sz√°lig kiirtottak” … Ez a “szellemhadsereg” t√©rdre k√©nyszer√≠ti Ottok√°rt aki 1254 m√°jus 1.-√©n b√©k√©t k√∂t Pozsonyban melynek √©rtelm√©ben Styria IV. B√©l√°√© maradt. B√©la ugyanakkor Velenc√©t√Ķl visszav√≠vja Z√°r√°t, fia Istv√°n n√Ķ√ľl veszi a kun vez√©r l√°ny√°t, Erzs√©betet. (137-138.o.)

http://szkitahun....i-haboruk/

HozzŠszůlŠsok


#21 | jodlijogi - 2013. augusztus 14. 21:54:32
Nyilv√°n sajnos nem tudok mindennek ut√°na j√°rni, csak err√Ķl k√©ne valami b√Ķvebb:
Böjtölni és imádkozni mert megjelenik Lacika ? Ki volt ez a lacika ? Netán Jézus ? Vagy Atilkán ?
,- mert nem értem. Vagy ez csak olyan vicc? Vagy csak simán nem tudom.
#22 | Maguskacska - 2013. augusztus 14. 23:58:27
jodlijogi!s_*_bye
mazsola sem tudja .... csak gyal√°zni a magyars√°g √Ķseit....
olyan judeómarxista módon....(a multat végkép eltörölni...)
nem egy feljegyz√©s √©s itt nem csak vil√°giak, hanem egyh√°ziak is megeml√≠tik hogy egy-egy nagyobb csata alkalm√°val Szent L√°szl√≥ megjelent a magyar seregek oldal√°n √©s gy√Ķzelemre vezette azokat...- a tat√°r fogjok besz√°mol√≥j√°b√≥l, a tat√°rok le√≠r√°saib√≥l adott √ľtk√∂zetekr√Ķl valamint az adott id√Ķben Nagyv√°radon elr√ľnt a Szent L√°szl√≥, herma a csata ut√°n izzadtan bukkant fel ism√©t....
(pont err√Ķl besz√©ltek a multkor a nemzeti nagyvizitben az M1en)
A Magyar sereg (Lacfi)L√°szlofy Andr√°sal az √©l√©n 1345 moldv√°ban legy√Ķzi a jelent√∂s t√ļler√Ķben l√©v√Ķ tat√°r sereget,egy tat√°r fogoly azt mondja: az√©rt tudtatok gy√Ķzni mert a seregetek √©l√©n egy √©rc lovas v√°gtatott s hatalmas b√°rdj√°val apr√≠tott benn√ľnket kinek fejef√∂l√∂tt egy f√©nyes aranykoron√°t hord√≥ asszonyt l√°ttunk...
a magyar √©s a sz√©kely sereg, a csat√°ra k√©t napi b√Ķjtel √©s im√°val k√©sz√ľlt fel,olyan er√Ķs volt a hit√ľk, hogy az ellens√©g l√°tta a k√©pet amiben hisznek!!!-ezen t√°ltos kir√°lyain mai napig vel√ľnk vannak! a fentebb eml√≠tett m√°gia ez is ...-vagy nevezz√ľk csod√°nak
az viszont t√©ny ha a k√∂z√©pkori magyar templomok fresk√≥it vagy kazett√°it szeml√©lj√ľk akkor felt√ľnik hogy Szent L√°szl√≥ t√∂bbet van √°br√°zolva mint J√©zus, valamint az hogy ugyan azzal az arcal van mindkett√Ķ √°br√°zolva....
http://magyarnemz...c_start=50

http://magyarnemz...;c_start=0
#23 | jodlijogi - 2013. augusztus 15. 00:08:30
Maguskacsas_*_bye
Ja, hogy így kell érteni, köszi, csak a Lacikázás zavart meg, mert azt nem tudtam hova tenni.
Kis jav√≠t√°s: a csoda mindig isteni eredet√Ľ, teh√°t L√°szl√≥ eset√©ben nyilv√°n err√Ķl van sz√≥. A m√°gi√°t meg lehet √°lc√°zni csod√°nak,- hamis csoda, vagyis nem igazi. Ez az emberek elhitet√©s√©re val√≥ √°ltal√°ban.
De err√Ķl m√°r √≠rtam kor√°bban.
László nyilván nem Jézus, mert Jézus az Jézus, és ha itt a Földön megjelenik, akkor azt Jézusként teszi. Viszont László szerepköre Jézusi volt,- az általam eddig tanultak alapján. De ez már csak a Te gondolataid némi folytatása.
#24 | kukackac - 2013. augusztus 15. 21:48:55
4000 éves a világtörténelem egy oldalon!

www.slate.com/features/2013/08/histomapwider.jpg
Nagyításért kattints a képre!

lehet MAZSOL√ĀZNI! s_*_kac
#25 | gabi - 2013. augusztus 16. 14:24:47
Lehets√©ges, hogy augusztus 20.-√°n az egyh√°z kett√Ķs √ľnnepet √ľl; leig√°z√°sunk, megt√∂r√©s√ľnk kezdet√©t √©s beteljes√ľl√©s√©t?
"1527 Juli. 31.-√©n Ferdin√°nd elfoglalja Gy√Ķrt, Tat√°t, Kom√°romot, Esztergomot, √©s Visegr√°dot. Aug. 20-√°n a Szapolyai √°ltal v√©dtelen√ľl hagyott Bud√°t is elfoglalja… J√°nos kir√°ly a t√∂r√∂k v√©delm√©t keresi."
#26 | jodlijogi - 2013. augusztus 16. 18:26:26
Juli. 31 az nem augusztus 20. Szerintem egy√©bk√©nt nem k√©ne √∂sszet√©veszteni az Egyh√°zat az √ļjkatolicizmussal- Erd√Ķ f√©le bag√°zs- mert annak m√°r semmi k√∂ze a vall√°shoz, istenhez, stb. Ami ma hivatalosan pl. katolikus, az val√≥j√°ban nem katolikus,- vagyis egyetemes,- hanem szabadk√Ķm√Ľves, vil√°gi. Gondoljon mindenki Ferenc p√°pa? visszavont c√≠mer√©re a pentagramm√°val.

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.