Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Atlantropa: a németek mesterséges kontinense


1927-ben √ļj f√∂ldr√©szt k√≠v√°ntak l√©trehozni Eur√≥pa √©s Afrika egyes√≠t√©s√©vel a F√∂ldk√∂zi-tenger kisz√°r√≠t√°sa √°r√°n. A gibralt√°ri er√Ķm√Ľ szinte korl√°tlan mennyis√©gben √°ll√≠totta volna el√Ķ az energi√°t. Az √ļj vil√°g neve Atlantropa volt. ATLANTROPA-C√ćMLAP.jpg

Egy √ļj kontinens sz√ľlet√©se. Atlantropa f√Ķg√°tja Gibralt√°rn√°l (Mont√°zs: Falanszter.blog.hu)

"Van egy √°lmom"

Eur√≥pa √°ll√≠t√≥lagos t√ļln√©pesed√©se, kr√≥nikus energia√©hs√©ge, a „mez√Ķgazdas√°gi ter√ľletek kicsiny m√©rt√©ke”, a „s√°rgaveszedelem el√Ķret√∂r√©se”, illetve az afrikai kontinens „√ļjabb gyarmatos√≠t√°sa” √©rdek√©ben Herman S√∂rgel n√©met √©p√≠t√©sz √©s szellemt√∂rt√©n√©sz egy drasztikus, t√∂bb milli√≥ √©l√Ķl√©ny √©let√©t alapjaiban megv√°ltoztat√≥ m√©rn√∂ki tervvel √°ll√≠tott be 1927-ben Wilhelm Marx, a Weimari K√∂zt√°rsas√°g 10. kancell√°rj√°nak irod√°j√°ba.

Az √°llamf√Ķnek √°tny√ļjtott gazdagon illusztr√°lt, H.G. Wells sci-fi √≠r√≥ ihlette tervdokument√°ci√≥ a fent eml√≠tett „korabeli akkut” probl√©m√°kat √ļgy akarta orvosolni, hogy a F√∂ldk√∂zi-tenger ter√ľlet√©nek 22 sz√°zal√©k√°nak kisz√°r√≠t√°s√°val egyes√≠tette volna Eur√≥p√°t Afrik√°val, amely 666.200 n√©gyzetkilom√©ternyi, a tengert√Ķl elrabolt √ļj megm√Ľvelhet√Ķ f√∂ldter√ľletet jelentett. Az √ļj szuperkontinenst eleinte Panropa, k√©s√Ķbb Atlantropa n√©ven h√≠vta.

A m√©rn√∂k koncepci√≥j√°nak term√©szettudom√°nyos alapja Otto Jessen f√∂ldrajztud√≥s megfigyel√©seire √©s kutat√°saira alapult: „Mivel a F√∂ldk√∂zi-tenger mindig t√∂bb vizet p√°rologtat el, mint amennyit az ide torkoll√≥ foly√≥k [pl. N√≠lus, Rh√īne, P√≥] v√≠zhozama p√≥tolni tud, √≠gy a tenger v√≠z√°llom√°ny√°nak nagyobb r√©sz√©t az Atlanti-√≥ce√°nt√≥l szerzi be.” A m√©rn√∂ki terv szerint, ha a mediterr√°n-medence kapcsol√≥d√°si pontjait Gibralt√°rn√°l √©s Gallipolin√°l egy-egy gigantikus m√©ret√Ľ, v√≠zer√Ķm√Ľk√©nt is funkcion√°l√≥ f√Ķg√°ttal elz√°rn√°k, akkor a F√∂ldk√∂zi-tenger nyugati medenc√©j√©ben k√∂zel 100, a keleti r√©sz√©ben pedig t√∂bb mint 200 m√©terrel cs√∂kkenne le a v√≠z szintje, amely egy Ib√©riai-f√©lsziget m√©ret√Ľ „√ļj √©lett√©r” kialakul√°s√°t jelenten√©. A mesters√©ges kisz√°r√≠t√°ssal l√©nyeg√©ben a 6 milli√≥ √©vvel ezel√Ķtt lezajlott messinai s√≥kr√≠zis f√∂ldrajzi √°llapot√°t lehetne vissza√°ll√≠tani, amikor is a F√∂ldk√∂zi-tenger 700 ezer √©vre teljesen elz√°r√≥dott az Atlanti-√≥ce√°nt√≥l a mioc√©n kor v√©g√©re.

ATLANTROPA-S√ĖRGEL.jpgHerman S√∂rgel egy korabeli f√©nyk√©pen (Fot√≥: Cad.architektur.tu-darmstadt.de)

Herman S√∂rgel mind a kancell√°rnak, mind az 1929-ben Lipcs√©ben t√∂bb nyelven is kiadott k√∂nyv√©ben √ļgy fogalmazott, hogy „csak az Atlantropa-projekt √°ltal lesz k√©pes az eur√≥pai civiliz√°ci√≥ fennmaradni, √∂nell√°t√≥v√° v√°lni √©s versenyk√©pes maradni az amerikai √©s a felt√∂rekv√Ķ √°zsiai orsz√°gokkal szemben. (…) √Āzsia √∂r√∂kre rejt√©ly marad, hiszen sem az eur√≥paiak, sem a britek nem lesznek k√©pesek ott hossz√ļt√°von fenntartani glob√°lis birodalmukat - teh√°t k√∂z√∂s eur√≥pai er√Ķfesz√≠t√©ssel Afrik√°t kell gyarmatos√≠tanunk. (…) A F√∂ldk√∂zi-tenger ter√ľlet√©nek lecs√∂kkent√©se lehet√Ķv√© tenn√© a hatalmas mennyis√©g√Ľ villamos energia el√Ķ√°ll√≠t√°s√°t, amely garant√°lja iparunk n√∂veked√©s√©t. Ellent√©tben a fosszilis t√ľzel√Ķanyagokkal, a v√≠zenergia sohasem sz√Ľnne meg. (...) √Ėnt√∂z√©s √©s v√≠zvezet√©kek seg√≠ts√©g√©vel a Szahar√°t egy hatalmas o√°ziss√° tehetn√©nk, Afrika belsej√©ben pedig h√°rom tenger m√©ret√Ľ mesters√©ges tavat [Kong√≥-, Cs√°d- √©s a Botswana-tenger] tudn√°nk l√©trehozni. A massz√≠v k√∂zmunka t√∂bb mint egy √©vsz√°zadra enyh√≠ten√© a munkan√©lk√ľlis√©get, a t√ļln√©pesed√©st √©s az afrikaiak bev√°ndorl√°s√°t Eur√≥p√°ba. A K√∂zel-Kelet ellen√Ķrz√©se kieg√©sz√≠t√Ķ energiaforr√°sk√©nt √©s v√©d√Ķb√°styak√©nt is j√≥ szolg√°latot tehet Atlantropa feh√©r n√©peinek a s√°rgaveszedelem ellen.”

ATLANTROPA-F√ĖLDK√ĖZI.jpgAtlantropa kialakul√°s√°nak korabeli tervrajza √©s sz√°m√≠t√≥g√©pes modellje (Fot√≥: Cad.architektur.tu-darmstadt.de, Mont√°zs: Falanszter.blog.hu)
Gibralt√°r

Herman S√∂rgel a Gibralt√°ri-szorosba kezdetben √∂t darab g√°tat tervezett a sv√°jci Bruno Siegwart m√©rn√∂kkel k√∂z√∂sen, amelyek teraszos elrendez√©s√ľknek k√∂sz√∂nhet√Ķen, egyenk√©nt 100 m√©terrel cs√∂kkentett√©k volna le a mediterr√°n-medenc√©be be√∂ml√Ķ Atlanti-√≥ce√°n v√≠zszintj√©t. Ezeket a korai l√°tv√°nyk√©peket prof. Michael Zeno Diemer m√ľncheni fest√Ķm√Ľv√©sz k√©sz√≠tette el. 1931-ben a m√©rn√∂k √ļjratervezte a konstrukci√≥t, s Peter Behrens √©p√≠t√©sszel k√∂z√∂sen m√°r csak egy hatalmas m√©ret√Ľ f√Ķg√°tban gondolkodott. A patk√≥ alak√ļ m√Ľt√°rgy hely√©t azonban nem a szoros legkeskenyebb szakasz√°n, hanem att√≥l nyugatra, Tarifa √©s a marokk√≥i Tanger feletti Minar k√∂zs√©g k√∂z√∂tt h√ļzt√°k meg. A 35 kilom√©ter hossz√ļ m√Ľt√°rgyat 2,5 kilom√©ter sz√©lesre √©s 500 m√©ter magasra k√©pzelt√©k el. A g√°t tetej√©re 2x2 s√°vos aut√≥p√°ly√°t, k√©t vas√ļti s√≠np√°rt (amelyen a tervek szerint 1950-t√Ķl m√°r a 3 m√©teres nyomt√°v√ļ k√©tszintes Breitspurbahn szupervas√ļt k√∂zlekedett volna) valamint 17 n√©gyzetkilom√©ternyi er√Ķm√Ľtelepet terveztek. Az √©p√≠tm√©ny persze nemcsak v√≠zszintesen lett volna gigantikus m√©ret√Ľ, hanem f√ľgg√Ķleges ir√°nyban is. A l√©tes√≠tm√©ny k√∂zep√©re ugyanis egy 400 m√©ter magas „amerikai st√≠lusban meg√©p√≠tett” felh√Ķkarcol√≥t √°lmodott meg a k√©t √©p√≠t√©sz, amely irodah√°zi funkci√≥i mellett kil√°t√≥k√©nt, sz√°llodak√©nt, l√©gv√©delmi platformk√©nt √©s a rodoszi kolosszus mint√°j√°ra Atlantopa „ikonikus tengeri bej√°ratak√©nt” k√≠v√°nt√°k m√Ľk√∂dtetni. A gibralt√°ri f√Ķg√°t -az √©p√≠t√©szek sz√°m√≠t√°sa szerint- 1 milli√≥ munk√°ssal, 5 milli√°rd k√∂bm√©ter f√∂ld megmozgat√°s√°val 10 √©v alatt k√©sz√ľlt volna el.

A vil√°g legnagyobb g√°tja persze a F√∂ld legnagyobb v√≠zer√Ķm√Ľve is lett volna. A korabeli sz√°m√≠t√°sok szerint a v√≠zer√Ķm√Ľ kezdetben 49.000 MW energi√°t termelt volna, amely 1927-ben n√©gy √©s f√©lszer t√∂bb villamosenergia-produktumot jelentett, mint az √∂sszes n√©met er√Ķm√Ľ akkori energiatermel√©se. (A 2009-ben √°tadott k√≠nai H√°rom-szurdok g√°t-, amely jelenleg a vil√°g legnagyobb v√≠zer√Ķm√Ľve- mind√∂sszesen 22.500 MW teljes√≠tm√©nyre k√©pes.) Herman S√∂rgel 1938-ban ellenben m√°r √ļgy kalkul√°lt, hogy a Gallipoli-g√°t meg√©p√ľl√©se ut√°n csak a gibralt√°ri v√≠zer√Ķm√Ľ 1960-ra m√°r 175.000 MW villamosenergi√°t, a modernebb turbin√°k alkalmaz√°s√°val pedig 365.000 MW-ot lesz k√©pes el√Ķ√°ll√≠tani! (√Ėsszehasonl√≠t√°sk√©ppen a Paksi Atomer√Ķm√Ľ n√©gy reaktorblokkja 2009-√≥ta n√©vlegesen √∂sszesen „csak” brutt√≥ 2.000 MW teljes√≠tm√©nyre k√©pes.) Az Atlanti-√≥ce√°n v√≠zhozama √°ltal gener√°lt (leend√Ķ) villamosenergia-kapacit√°s egy√©bk√©nt nem volt a val√≥s√°gt√≥l elrugaszkodott √∂tlet. Daniel Garcia-Castellanos spanyol oceanol√≥gus 2009-es sz√°m√≠t√°sa szerint, amikor az √≥ce√°n 5,3 milli√≥ √©vvel ezel√Ķtt ism√©t √°tt√∂rte a gibralt√°ri hegygerincet, akkor 100 milli√≥ k√∂bm√©ternyi v√≠z folyt be a mediterr√°n-medenc√©be m√°sodpercenk√©nt, amelyet „n√©h√°ny h√≥nap, esetleg 2 √©v alatt t√∂lt√∂tt fel. Ez borzaszt√≥ nagy energia.”

ATLANTROPA-GIBRALT√ĀR.jpgA gibralt√°ri f√Ķg√°t tervei korabeli rajzokon √©s sz√°m√≠t√≥g√©pes modelleken, 3D-s anim√°ci√≥kon (Fot√≥k: Cad.architektur.tu-darmstadt.de, Mont√°zs: Falanszter.blog.hu)
Gallipoli

B√°r a Boszporuszon kereszt√ľl a F√∂ldk√∂zi-tenger √©vente alig 200 k√∂bm√©ternyi v√≠zzel t√°pl√°lja a Fekete-tengert, Herman S√∂rgel √©s Bruno Sigwart m√©rn√∂k√∂k √ļgy gondolt√°k, hogy a t√∂r√∂k √áanakkale v√°ros magass√°g√°ban kialak√≠tott 1,2 kilom√©ter hossz√ļ Dardanella-g√°ttal √ļgy fel lehetne duzzasztani a Fekete-tengert a Duna, a Volga √©s a Dnyeper foly√≥k v√≠zhozama √°ltal, hogy az √°raml√°s megford√≠t√°s√°val az egy 80.000 MW-os teljes√≠tm√©ny√Ľ er√Ķm√Ľ megmozgat√°s√°hoz is elegend√Ķ lenne. Terveik szerin a 16 darab, 8 m√©ter √°tm√©r√Ķj√Ľ cs√∂v√∂n kereszt√ľl „√°tfolyatott tengerv√≠z” az eg√©sz Balk√°n-f√©lszigetet √©s D√©l-Oroszorsz√°got ell√°thatta volna energi√°val.
Cap Bon

A k√©t f√Ķg√°t elk√©sz√ľlt√©vel a n√©met √©p√≠t√©szek √©vi 165 centim√©teres apad√°st prognosztiz√°ltak a F√∂ldk√∂zi-tengeren. A v√≠zt√∂meg folyamatos zsugorod√°sa miatt 120-160 √©v alatt teljesen megsemmis√ľlt volna a ma ismert dalm√°t-, g√∂r√∂g- √©s t√∂r√∂k szigetvil√°g. A kisz√°rad√°s miatt az Adriai-tenger √©szaki r√©sze m√°r nem Velenc√©n√©l vagy Triesztn√©l, hanem az olasz csizma sarkanty√ļj√°n√°l, a Gargano-f√©lsziget- Dubrovnik vonaln√°l kezd√Ķdne. Korzika, Szard√≠nia, Szic√≠lia √©s M√°lta az Appennini-f√©lsziget ny√ļlv√°nyaiv√° alakuln√°nak √°t. Cagliarit, Palerm√≥t √©s Vallett√°t haj√≥ helyett m√°r csak busszal vagy vonattal √©rhetn√©nk el. Mivel a kisz√°r√≠t√°s ellen√©re nagy-Tun√©zia √©s nagy-Szic√≠lia m√©g mindig nem √©rne √∂ssze, √≠gy az afrikai Cap Bon-f√©lszigetn√©l m√©g egy √ļjabb √≥ri√°sg√°tat √©p√≠ttetett volna Herman S√∂rgel. A 66 kilom√©ter hossz√ļ m√Ľt√°rgy egy 20.000 MW-os kapacit√°s√ļ er√Ķm√Ľvet rejtett mag√°ban, amely azt haszn√°lta ki, hogy a F√∂ldk√∂zi-tenger keleti medenc√©j√©nek v√≠zszintje 100 m√©terrel lejjebb van, mint a nyugati oldala. A g√°t mell√© k√©pzelt√©k el azt a k√°belhidat is, amelyen a Berlin- Fokv√°ros szupervonat k√∂zlekedhetett volna. A tuniszi er√Ķm√Ľvet Herbert D√ľbell m√©rn√∂k 1932-ben tervezte meg.

ATLANTROPA-G√ĀTAK.jpgG√°tak, er√Ķm√Ľvek √©s hidak (Fot√≥k: Cad.architektur.tu-darmstadt.de, Mont√°zs: Falanszter.blog.hu)
√öj kik√∂t√Ķv√°rosok

Mivel a 120-200 √©vig tart√≥ kisz√°r√≠t√°s teljesen √ļjrarajzolta volna a mediterr√°n-medence partvid√©k√©t, √≠gy rengeteg (egykori) kik√∂t√Ķv√°ros k√∂zvetlen tengeri √∂sszek√∂ttet√©s√©t is meg kellett oldania a n√©met √©p√≠t√©sznek-, hiszen a nagyobb telep√ľl√©sek k√∂z√ľl, mint p√©ld√°ul Or√°n, Alg√≠r, Tunisz, M√°laga, Valencia, Barcelona, Marseille, Toulon, Cannes, Monaco, Genova, N√°poly, Messina √©s Port Szuez 8-90 kilom√©terrel ker√ľlt messzebb a F√∂ldk√∂zi-tengert√Ķl. A probl√©ma orvosl√°s√°ra olyan √ļj futurisztikus megav√°rosok √©p√≠t√©s√©t ir√°nyozta el√Ķ Herman S√∂rgel projektgazda, amelyeket gigantikus m√©ret√Ľ csatornarendszerekkel k√∂t√∂ttek volna √∂ssze a r√©gi tengerparti v√°rosokkal. Mindegyik √ļj megapoliszt m√°s- √©s m√°s szt√°r√©p√≠t√©sz tervezte. A 2 milli√≥ lakos√ļra tervezett marokk√≥i √öj-Tangert p√©ld√°ul Peter Behrens √©s Alexander Popp; a „Rh√īne kik√∂t√Ķj√©nek” nevezet √öj-Marseille-t Lois Welzenbechers; √öj-Genov√°t George Ferber √©s Wilhelm Appel drezdai √©p√≠t√©szek; √öj-Messin√°t a lipcsei illet√Ķs√©g√Ľ George W√ľnschmann; Palesztina √ļj v√°rosait (Haifa, Jaffa, Tel-Aviv) Erich Mendelssohn; √öj-Kair√≥t √©s √öj Port-Szuezt Hans D√∂llgast.

Az Adria v√°rosai eset√©ben nem sz√ľlettek ilyen tervek. Mivel a F√∂ldk√∂zi-tenger mell√©ktenger√©t a teljes kisz√°rad√°s fenyegette, √≠gy itt csak annyit tettek, hogy egy 450-500 kilom√©ter hossz√ļ, 800 m√©ter sz√©les csatorn√°val k√∂t√∂tt√©k √∂ssze a lag√ļn√°k v√°ros√°t a megmaradt Adri√°val. Ehhez a z√∂mmel a P√≥ √°ltal t√°pl√°lt gy√Ľjt√Ķ√©rhez kapcsolt√°k hozz√° jobbr√≥l-balr√≥l azokat a haj√≥zhat√≥ mell√©kcsatorn√°kat, amelyek Triesztet, Chioggi√°t, Pul√°t, Rijek√°t, Ravenn√°t, Riminit, Zadart, Ancon√°t, Splitet, Makarsk√°t, Pescar√°t √©s Barit k√∂t√∂tt√©k volna be a F√∂ldk√∂zi-tenger megmaradt v√©rkering√©s√©be. Az √ļj telep√ľl√©seket folyamatosan, 100-120 √©v alatt k√≠v√°nt√°k fel√©p√≠teni.

ATLANTROPA-ÚJ GENOVA.jpgRégi és Új-Genova (Fotók: Cad.architektur.tu-darmstadt.de, Montázs: Falanszter.blog.hu)
Pro és kontra

A gigantikus terv az I. vil√°gh√°bor√ļt √©pphogy kihever√Ķ eur√≥pai lakoss√°g k√∂r√©ben √≥ri√°si sikert √©rt el. A m√©dia szuperlat√≠vuszokban besz√©lt a tervr√Ķl. √Āltal√°noss√°gban elmondhat√≥ volt, hogy a kontinens n√©pei valamilyen b√©k√©s p√°neur√≥pai √∂sszeborul√°st v√©ltek felfedezni a m√©rn√∂ki koncepci√≥ban, amely a Nagy H√°bor√ļ borzalmai ut√°n √©rthet√Ķ is volt. Hasonl√≥ v√©lem√©nyen volt kezdetben Wilhelm Marx n√©met kancell√°r is, √°m az orsz√°g katonai veres√©g√©re, gazdas√°gi helyzet√©re √©s p√©nztelens√©g√©re utalva, kedvesen visszautas√≠totta Berlin t√°mogat√°s√°t.

A vil√°gv√°ls√°g kibontakoz√°s√°val, illetve a kontinens egyes orsz√°gainak politikai radikaliz√°l√≥d√°s√°val, a tanulm√°ny egyes r√©szeit az 1936-os berlini olimpia alkalm√°b√≥l √°tszerkesztette Herman S√∂rgel. Az √©p√≠t√©sz ekkor annyira azonosult Adolf Hitler √°rjaszeml√©let√©vel, hogy a F√∂ldk√∂zi-tenger orsz√°gainak t√∂bbs√©g√©t nem is akarta √©rtes√≠teni, illetve √©szrev√©teleiket meghallgatni az esetlegesen elindul√≥ √©p√≠tkez√©s r√°juk vonatkoz√≥ hat√°sair√≥l. A m√©rn√∂k az egyik egyetemi el√Ķad√°s√°n √°ll√≠t√≥lag √≠gy fogalmazott ekkor: „Jugoszl√°via n√©pei saj√°t √∂nfenntart√°sukra sem k√©pesek, nemhogy, hogy egy magasztos eszmei c√©l √©rdek√©ben k√∂z√∂sen dolgozzanak. Pillanatnyi, mondvacsin√°lt gazdas√°gi sikereik egym√°s kirabl√°s√°b√≥l √°ll. (…) A g√∂r√∂g√∂k-, akiknek orsz√°ga csak t√∂r√∂tt oszlopok rakt√°ra- mind lusta √©s hel√≥ta. √Āllamszervez√©si gyakorlatuk miatt b√°r a t√∂r√∂k√∂kben megvan a potenci√°l, de m√≠g reformjaikat nem viszik [Kem√°l Atat√ľrk] v√©gbe, addig nem sz√°m√≠thatunk r√°juk. K√∂zel-Kelet √©s √Čszak-Afrika n√©pei mind √∂n√∂s, saj√°t √©rdekeit keres√Ķ kuf√°r. Nem hi√°ba uralkodnak felett√ľk √©vsz√°zadok √≥ta a t√∂r√∂k√∂k, az angolok, a franci√°k √©s az olaszok. (…) Egy ilyen terv megval√≥s√≠t√°s√°ra csak Eur√≥pa vezet√Ķ n√©pei k√©pesek.”

A gigantikus beruh√°z√°sokban gondolkod√≥ Adolf Hitler azonban Atlantropa terv√©re √ľgyet sem vetett. A „n√©met √©lett√©r” kiterjeszt√©s√©t ugyanis √Ķ nem egy a „Mediterr√°neum √©s Afrika [als√≥bbrend√Ľ] n√©peinek ink√°bb kedvez√Ķbb ter√ľleti √∂sszek√∂ttet√©sben” l√°tta, hanem a keleti orient√°ci√≥ban, amely √©rvel√©se szerint sokkal olcs√≥bban kivitelezhet√Ķbb, √©s p√°r √©v alatt „el√©rhet√Ķbb c√©l” is volt. A n√°ci p√°rtot r√°ad√°sul annyira ideges√≠tette az Atlantopa-terv, hogy az √©p√≠t√©sznek megtiltott√°k, hogy tov√°bb publik√°ljon. A 192 v√°rost alap√≠t√≥ Benito Mussolini szint√©n fenntart√°sokkal fogadta a projektet. L√≠bia 1911-√≥ta eleve olasz gyarmat volt. Az√°ltal, hogy R√≥m√°b√≥l sz√°razf√∂ld√∂n is el√©rhet√Ķv√© v√°lt Tripoli √©s √Čszak-Afrika,Olaszorsz√°g geopolitikai √©s gazdas√°gi helyzete nem lett volna jobb. R√°ad√°sul a g√°tak miatt hal√°szok t√≠zezreit kellett volna f√∂ldm√Ľvess√© √°tk√©peznie a talj√°noknak. Franciaorsz√°g hasonl√≥an v√©lekedett. A velenceiekkel k√∂z√∂sen √Ķk (is) att√≥l f√©ltek, hogy √Ķsi tengerparti v√°rosaik eln√©ptelenednek majd az √ļj beruh√°z√°sok miatt, amelyekre –a tenger hi√°nya miatt– m√°r a turist√°k sem lesznek k√≠v√°ncsiak. Nagy-Britannia √ļgy l√°tta, hogy a gibralt√°ri f√Ķg√°t meg√©p√ľl√©s√©vel drasztikusan cs√∂kkenne majd politikai, gazdas√°gi √©s katonai befoly√°sa a t√©rs√©gre. A semleges Sv√°jcb√≥l (Genfb√Ķl) ir√°ny√≠tott „kontinent√°lis √©rdek√Ľ” projekt miatt ugyanis el√Ķbb-ut√≥bb elvesz√≠ten√©k Egyiptomot, M√°lt√°t √©s Gibralt√°rt. Ugyanez a f√©lelem t√∂lt√∂tte el a Kreml urait is. √ēk a Gallipoli-g√°t meg√©p√ľl√©se miatt l√°tt√°k √ļgy, hogy cs√∂kkenni fog a befoly√°suk a r√©gi√≥ban. A terv√©rt egyed√ľl a skandin√°v orsz√°gokban lelkesedtek. Ez √©rthet√Ķ volt, hiszen Stockholm √©s Koppenh√°ga sz√°m√°ra ekkor m√©g √ļgy t√Ľnt, hogy a beruh√°z√°s nem fogja majd √©rinteni orsz√°guk ter√ľlet√©t, r√°ad√°sul a ny√°ri szezonban √°llampolg√°raik modernebb √©s k√©nyelmesebb h√°zakban nyaralhatnak majd a F√∂ldk√∂zi-tenger partj√°n.

ATLANTROPA-V√ĀROSOK.jpgA F√∂ldk√∂zi-tenger √©s az Atlanti-√≥ce√°n √ļj kik√∂t√Ķv√°rosai (Fot√≥k: Cad.architektur.tu-darmstadt.de, Mont√°zs: Falanszter.blog.hu)

„A szovjetek kelet-eur√≥pai, k√∂zel-keleti √©s afrikai el√Ķret√∂r√©se” miatt b√°r a II. vil√°gh√°bor√ļ ut√°n ism√©t foglalkoztatni kezdte a sz√∂vets√©geseket a S√∂rgel-f√©le terv megval√≥s√≠t√°sa, √°m annak horribilis kivitelez√©si k√∂lts√©ge (csak a gibralt√°ri f√Ķg√°t 200 milli√°rd amerikai doll√°rt k√≥st√°lt) √©s az olcs√≥ nukle√°ris energia elterjed√©se miatt, 1952-ben v√©gleg lemondtak az angolsz√°szok a n√©met √©p√≠t√©sz √°lm√°r√≥l. Persze ehhez a t√©nyhez hozz√°j√°rult az is, hogy ebben az √©vben a M√ľncheni Egyetemen tartott Atlantropa-el√Ķad√°s√°r√≥l hazafel√© bicikliz√Ķ Herman S√∂rgelt a ny√≠legyenes, j√≥l kivil√°g√≠tott utc√°n egy aut√≥ hal√°lra g√°zolta. A kocsi sof√Ķrj√©t soha nem tal√°lt√°k meg. Baleset volt, vagy gyilkoss√°g? Sohasem tudjuk meg…

2012-ben a Darmstadti M√Ľszaki Egyetem szakemberei sz√°m√≠t√≥g√©pes programok seg√≠ts√©g√©vel lemodellezt√©k az Atlantropa-tervet. Az eredm√©nyek ki√°br√°nd√≠t√≥k lettek. A kisz√°r√≠tott Fekete-tenger minimum egy, radik√°lis k√∂rnyezetv√©d√Ķk √°ll√≠t√°sa szerint 9,5 m√©terrel n√∂velte volna meg a vil√°gtenger v√≠zszintj√©t, amely komoly √°rv√≠zv√©delmi beruh√°z√°sokat k√∂vetelt volna meg New Yorkt√≥l Ri√≥ig, Sydneyt√Ķl Los Angelesig, Londont√≥l Szentp√©terv√°rig. Biztons√°gpolitikai szempontok alapj√°n a gibralt√°ri f√Ķg√°t √°lland√≥ kiszolg√°ltatotts√°gi helyzetben volt. H√°bor√ļ, terrort√°mad√°s vagy baleset eset√©n, az √°tszakad√≥ f√Ķg√°t megasz√∂k√Ķ√°rat z√ļd√≠thatott volna a mediterr√°n-medenc√©re, elpuszt√≠tva mindazt, amit id√Ķk√∂zben itt fel√©p√≠tettek. R√°ad√°sul katonai t√°mad√°s n√©lk√ľl is megsemmis√ľlhetett a g√°t, hiszen pont egy lemeztektonikai v√°laszvonalra akart√°k r√°√©p√≠teni. Az er√Ķm√Ľre kifejtett v√≠znyom√°s miatt m√©g akt√≠vabb√° v√°lt volna a r√©gi√≥ vulk√°ni √©s a szeizmikusan tev√©kenys√©ge-, el√©g csak a mai napig akt√≠v Etna, Stromboli √©s Vez√ļv vulk√°nokra gondolni. A F√∂ldk√∂zi-tenger kisz√°r√≠t√°s√°val p√°rhuzamosan a talajv√≠z √©s az es√Ķk gyakoris√°ga is cs√∂kkent volna, amely a part menti z√≥n√°k elsivatagosod√°s√°t, s √≠gy a term√©shozam cs√∂kken√©s√©t vet√≠tette el√Ķre. A F√∂ldk√∂zi-tenger √©s az Atlanti √≥ce√°n k√∂z√∂tti h√Ķcsere megsz√ľntet√©s√©vel a Golf-√°ramlat szinte tr√≥pusi √∂vezett√© v√°ltoztatta volna √°t Nagy-Britannia √©s a skandin√°v orsz√°gok √©ghajlat√°t. Ezen t√ļlmen√Ķen s√ļlyos √∂kol√≥giai k√∂vetkezm√©nyekkel is sz√°molni kellett. A marad√©k tenger s√≥tartalm√°nak n√∂veked√©se miatt t√∂bb ezer faj kipusztul√°sa volt prognosztiz√°lhat√≥. A 100 m√©ter magas zsilipek ellen√©re Eur√≥pa nemzetk√∂zi haj√≥forgalma is jelent√Ķsen lecs√∂kkent volna, hiszen a Gibralt√°ri-szorosb√≥l az √≥ce√°nra kijut√°s lehet√Ķs√©ge 14-r√Ķl 2 kilom√©terre cs√∂kkent volna le. Ez az √°rak emelked√©s√©t is maga ut√°n vonzotta. Herman S√∂rgel ut√≥pisztikus terve √≠gy √∂sszess√©g√©ben t√∂bb k√°rral j√°rt, mint haszonnal.

Jamrik Levente
Link

HozzŠszůlŠsok


#1 | mormota1968 - 2013. augusztus 13. 23:54:47
Ezek a n√©metek nem aludt√°k ki magukat! M√©g j√≥, hogy ezt a Herman gyereket m√©g id√Ķben kivasalt√°k.N√°lunk R√°kosi elvt√°rs tervezett hasonl√≥ nagy diszn√≥s√°got.A Balatont szerette volna term√©keny sz√°nt√≥f√∂ldd√© √°talak√≠tani a k√∂rnyez√Ķ hegyek bele t√ļr√°s√°val, na meg ott volt m√©g a Hortob√°gyi rizs termel√©s, gyapot termel√©s stb...Vannak m√©g zakkant agy√ļ barmok a F√∂ld√∂n sz√©p sz√°mmal, no meg voltak is √©s sajnos lesznek is, m√≠g ember √©l a F√∂ld√∂n.
#2 | jodlijogi - 2013. augusztus 14. 06:44:30
Hruscsov meg az Aral-t√≥val vitte ezt v√©ghez, ott meg gyapotot termeltek. Ma a t√≥ meg sehol. Szomor√ļ.

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.