A honfoglalĂĄst megelĂľzĂľ korai magyar tĂśrtĂŠnelem tĂŠmakĂśrĂŠben tartanak konferenciĂĄt a napokban OroszorszĂĄgban - tĂĄjĂŠkoztatta CsĂĄji LĂĄszlĂł KoppĂĄny nĂŠprajzkutatĂł-etnolĂłgus, a rendezvĂŠny egyik magyar elĂľadĂłja az MTI-t.

Elmondta, hogy a rendezvÊnyt az Orosz Tudomånyos AkadÊmia Uråli RÊgÊszeti IntÊzetÊnek cseljabinszki rÊszlege Ês a DÊluråli Állami Egyetem szervezte. Kiemelte, hogy ilyen tÊmåban ez az elsþ nemzetkÜzi tudomånyos konferencia Oroszorszågban.

A rendezvĂŠny hĂĄrom helyszĂ­nen zajlik: kedden Sadrinszkban az UrĂĄlon tĂşli vaskori ĂŠs kora-nĂŠpvĂĄndorlĂĄs kori lelĂľhelyek megismerĂŠsĂŠvel kezdĂľdĂśtt a szimpĂłzium, ezt kĂśvetĂľen a CseljabinszktĂłl szĂĄz kilomĂŠterre ĂŠszakra lĂŠvĂľ, magyar szempontbĂłl kiemelkedĂľ jelentĂľsĂŠgĂť Uelgi lelĂľhelyen folytatĂłdik a tanĂĄcskozĂĄs, majd Cseljabinszkban zĂĄrĂłdik. Uelgiben a rĂŠsztvevĂľk a helyszĂ­nen fogjĂĄk megvitatni a feltĂĄrt leletanyag jelentĂľsĂŠgĂŠt.

Az eszmecserĂŠre nĂŠgy orszĂĄgbĂłl ĂŠrkeztek rĂŠsztvevĂľk: OroszorszĂĄgbĂłl, UkrajnĂĄbĂłl, MagyarorszĂĄgrĂłl ĂŠs KazahsztĂĄnbĂłl.
Magyar részrõl a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékének hallgatói és oktatói, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Magyar Õstörténeti Témacsoportja és Régészeti Intézetének munkatársai vesznek részt a konferencián - közölte Csáji László Koppány.

A rendezvĂŠny fĂľszervezĂľje a magyar kultĂşrĂĄt kivĂĄlĂłan ismerĂľ Szergej Botalov, az Orosz TudomĂĄnyos AkadĂŠmia UrĂĄli RĂŠgĂŠszeti IntĂŠzete cseljabinszki rĂŠszlegĂŠnek vezetĂľ rĂŠgĂŠsze. RĂŠszt vesz a rendezvĂŠnyen orosz rĂŠszrĂľl Dmitrij Szasenkov SzamarĂĄbĂłl, Jevgenyij Kazakov KazĂĄnybĂłl, Natalja Matvejeva TyumenybĂľl, Vlagyimir Ivanov ĂŠs Nyijaz Mazsitov UfĂĄbĂłl, Nyikolaj Jegorov CsebokszĂĄribĂłl, illetve Andrej Belavin ĂŠs Natalja Krilaszova PermbĂľl. UkrĂĄn rĂŠszrĂľl Olekszij Komar, kazak rĂŠszrĂľl Ajbolat Kuskumbajev kĂŠpviseli hazĂĄjĂĄt.

A konferenciĂĄn CsĂĄji LĂĄszlĂł KoppĂĄny mellett elĂľadĂĄst tartanak TĂźrk Attila, LangĂł PĂŠter ĂŠs Merva Szabina rĂŠgĂŠszek is.
A konferencia rĂŠsztvevĂľi megvitatjĂĄk az elmĂşlt ĂŠvekben elĂľkerĂźlt, a honfoglalĂĄs kori anyagi kultĂşrĂĄval kapcsolatot mutatĂł Ăşj rĂŠgĂŠszeti leleteket ĂŠs szĂĄmos, a tĂŠmĂĄhoz kapcsolĂłdĂł tĂśrtĂŠnettudomĂĄnyi, nyelvĂŠszeti, nĂŠprajzi, valamint szociĂĄlantropolĂłgiai kĂŠrdĂŠst.
http://www.mixonl...x?id=87758

Finnugorok helyett szarmatĂĄk

A mai OroszorszĂĄg dĂŠli rĂŠszĂŠn, kĂśzel a kazak hatĂĄrhoz, az UrĂĄl-folyĂł partjĂĄn elĂľkerĂźlt egy gazdag 2500 ĂŠves szarmata nĂľi sĂ­r.

A sztyeppe urai

Az orosz szakemberek szerint a sztyeppe Ăłkori urai, a szarmatĂĄk hagytĂĄk hĂĄtra ezt a pĂĄratlan emlĂŠket, akik megkĂśzelĂ­tĂľen a Kr. e. 500-Kr. u. 400-ig uraltĂĄk a sztyeppe nagy rĂŠszĂŠt. A szarmatĂĄk tĂśrtĂŠnetĂŠnek bizonyos rĂŠszei jĂłl ismertek, hiszen a gĂśrĂśg leĂ­rĂĄsokban gyakran szerepelnek, tudjuk pĂŠldĂĄul azt, hogy a szkĂ­tĂĄk rokonai voltak. Az egĂŠsz eurĂĄzsiai tĂŠrsĂŠgben, KazahsztĂĄntĂłl a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠig pazar sĂ­rokat hagytak hĂĄtra, amely tele volt arannyal ĂŠs ezĂźsttel. A most megtalĂĄlt sĂ­r Orenburg kĂśzelĂŠben Filippkova mellett tĂĄrult fel, ahol mĂĄr korĂĄbban is talĂĄltak szarmata kurĂĄgnokat. Az ĂĄsatĂĄsok mĂĄr az 1980-as ĂŠvektĂľl megkezdĂľdtek ĂŠs folyamatosan tĂĄrulnak fel ĂşjabbnĂĄl Ăşjabb leletek, a szakemberek szerint 25 kurgĂĄnsĂ­r van a kĂśrzetben, ami azt jelenti, hogy jelentĂľs kĂśzpontrĂłl lehet szĂł.

Óvatos meghatározás

Az nem meglepĂľ, hogy az UrĂĄl-folyĂł mentĂŠn, kĂśzel a hipotetikus finnugor ĂľshazĂĄhoz nem talĂĄltak Ăşgynevezett urĂĄli vagy finnugor leleteket, hiszen ilyen nĂŠpek a valĂłsĂĄgban sohasem lĂŠteztek, helyettĂźk szkĂ­tĂĄk ĂŠs szarmatĂĄk nĂŠpesĂ­tettĂŠk be a tĂŠrsĂŠget, itthagyva nyelvi nyomaikat ĂŠs pĂĄratlan kultĂşrĂĄjukat. Az orosz szakemberek eleinte mĂŠg Ăłvatosan fogalmaztak, a 2004-2007-es ĂĄsatĂĄson elĂľkerĂźlt leletekre mĂŠg csak azt mondtĂĄk, hogy elkĂŠpzelhetĂľ, hogy sztyeppei eredetĂťek a tĂĄrgyak, ĂŠs csak lehetĂľsĂŠgkĂŠnt vetettĂŠk fel a szarmatĂĄkhoz valĂł tartozĂĄst, tĂ­z ĂŠv utĂĄn a kutatĂłk bĂĄtran ĂĄllĂ­tjĂĄk, hogy a jelenlegi filippkovai kurgĂĄnsĂ­rban szarmatĂĄkat temettek el. Az oroszok Ăşgy vĂŠlik, hogy a szarmatĂĄk nem tĂťntek el a tĂśrtĂŠnelemben, hanem tovĂĄbbĂŠlnek a kaukĂĄzusi oszĂŠtokban.

Gazdag leletek

A most feltĂĄrt sĂ­rban kĂŠt hatalmas bronz kancsĂłt, ĂŠkszereket, ezĂźst tĂźkrĂśt ĂŠs kozmetikumat tĂĄrolĂł edĂŠnyeket talĂĄltak a rĂŠgĂŠszek. Az Ufa-i Egyetem kutatĂłja Gulnara ObĂźdennova a sajtĂłnak elmondta, hogy szerencsĂŠre a sĂ­rhoz vezetĂľ 4 mĂŠter mĂŠly kamrĂĄt nem talĂĄltĂĄk meg a sĂ­rrablĂłk, azt teljesen ĂŠrintetlen volt. Az elhunytat gazdagon felĂŠkszerezve temettĂŠk el, bal kezĂŠhez kĂśzel egy olyan tĂźkrĂśt tartott, amely bronzbĂłl kĂŠszĂźlt, nyelĂŠt azonban aranybĂłl kĂŠszĂ­tettĂŠk.
http://alfahir.hu..._szarmatak