Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jåsdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tovĂĄbbiakban szakmai oldalkĂ©nt mĂŒködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjåtok - elérhetö.)

Klikkelj rĂĄ: Posta Imre Youtube oldala
..................

Orosz konferencia a magyarokrĂłl


A honfoglalåst megelÔzÔ korai magyar történelem témakörében tartanak konferenciåt a napokban Oroszorszågban - tåjékoztatta Csåji Låszló Koppåny néprajzkutató-etnológus, a rendezvény egyik magyar elÔadója az MTI-t.

Elmondta, hogy a rendezvényt az Orosz Tudomånyos Akadémia Uråli Régészeti Intézetének cseljabinszki részlege és a Déluråli Állami Egyetem szervezte. Kiemelte, hogy ilyen témåban ez az elsÔ nemzetközi tudomånyos konferencia Oroszorszågban.

A rendezvĂ©ny hĂĄrom helyszĂ­nen zajlik: kedden Sadrinszkban az UrĂĄlon tĂșli vaskori Ă©s kora-nĂ©pvĂĄndorlĂĄs kori lelĂ”helyek megismerĂ©sĂ©vel kezdĂ”dött a szimpĂłzium, ezt követĂ”en a CseljabinszktĂłl szĂĄz kilomĂ©terre Ă©szakra lĂ©vĂ”, magyar szempontbĂłl kiemelkedĂ” jelentĂ”sĂ©gĂ» Uelgi lelĂ”helyen folytatĂłdik a tanĂĄcskozĂĄs, majd Cseljabinszkban zĂĄrĂłdik. Uelgiben a rĂ©sztvevĂ”k a helyszĂ­nen fogjĂĄk megvitatni a feltĂĄrt leletanyag jelentĂ”sĂ©gĂ©t.

Az eszmecserére négy orszågból érkeztek résztvevÔk: Oroszorszågból, Ukrajnåból, Magyarorszågról és Kazahsztånból.
Magyar rĂ©szrĂ”l a PĂĄzmĂĄny PĂ©ter Katolikus Egyetem RĂ©gĂ©szeti TanszĂ©kĂ©nek hallgatĂłi Ă©s oktatĂłi, valamint a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©mia BölcsĂ©szettudomĂĄnyi KutatĂłközpontjĂĄnak Magyar ÕstörtĂ©neti TĂ©macsoportja Ă©s RĂ©gĂ©szeti IntĂ©zetĂ©nek munkatĂĄrsai vesznek rĂ©szt a konferenciĂĄn - közölte CsĂĄji LĂĄszlĂł KoppĂĄny.

A rendezvĂ©ny fĂ”szervezĂ”je a magyar kultĂșrĂĄt kivĂĄlĂłan ismerĂ” Szergej Botalov, az Orosz TudomĂĄnyos AkadĂ©mia UrĂĄli RĂ©gĂ©szeti IntĂ©zete cseljabinszki rĂ©szlegĂ©nek vezetĂ” rĂ©gĂ©sze. RĂ©szt vesz a rendezvĂ©nyen orosz rĂ©szrĂ”l Dmitrij Szasenkov SzamarĂĄbĂłl, Jevgenyij Kazakov KazĂĄnybĂłl, Natalja Matvejeva TyumenybĂ”l, Vlagyimir Ivanov Ă©s Nyijaz Mazsitov UfĂĄbĂłl, Nyikolaj Jegorov CsebokszĂĄribĂłl, illetve Andrej Belavin Ă©s Natalja Krilaszova PermbĂ”l. UkrĂĄn rĂ©szrĂ”l Olekszij Komar, kazak rĂ©szrĂ”l Ajbolat Kuskumbajev kĂ©pviseli hazĂĄjĂĄt.

A konferenciĂĄn CsĂĄji LĂĄszlĂł KoppĂĄny mellett elĂ”adĂĄst tartanak TĂŒrk Attila, LangĂł PĂ©ter Ă©s Merva Szabina rĂ©gĂ©szek is.
A konferencia rĂ©sztvevĂ”i megvitatjĂĄk az elmĂșlt Ă©vekben elĂ”kerĂŒlt, a honfoglalĂĄs kori anyagi kultĂșrĂĄval kapcsolatot mutatĂł Ășj rĂ©gĂ©szeti leleteket Ă©s szĂĄmos, a tĂ©mĂĄhoz kapcsolĂłdĂł törtĂ©nettudomĂĄnyi, nyelvĂ©szeti, nĂ©prajzi, valamint szociĂĄlantropolĂłgiai kĂ©rdĂ©st.
http://www.mixonl...x?id=87758

Finnugorok helyett szarmatĂĄk

A mai OroszorszĂĄg dĂ©li rĂ©szĂ©n, közel a kazak hatĂĄrhoz, az UrĂĄl-folyĂł partjĂĄn elĂ”kerĂŒlt egy gazdag 2500 Ă©ves szarmata nĂ”i sĂ­r.

A sztyeppe urai

Az orosz szakemberek szerint a sztyeppe Ăłkori urai, a szarmatĂĄk hagytĂĄk hĂĄtra ezt a pĂĄratlan emlĂ©ket, akik megközelĂ­tĂ”en a Kr. e. 500-Kr. u. 400-ig uraltĂĄk a sztyeppe nagy rĂ©szĂ©t. A szarmatĂĄk törtĂ©netĂ©nek bizonyos rĂ©szei jĂłl ismertek, hiszen a görög leĂ­rĂĄsokban gyakran szerepelnek, tudjuk pĂ©ldĂĄul azt, hogy a szkĂ­tĂĄk rokonai voltak. Az egĂ©sz eurĂĄzsiai tĂ©rsĂ©gben, KazahsztĂĄntĂłl a KĂĄrpĂĄt-medencĂ©ig pazar sĂ­rokat hagytak hĂĄtra, amely tele volt arannyal Ă©s ezĂŒsttel. A most megtalĂĄlt sĂ­r Orenburg közelĂ©ben Filippkova mellett tĂĄrult fel, ahol mĂĄr korĂĄbban is talĂĄltak szarmata kurĂĄgnokat. Az ĂĄsatĂĄsok mĂĄr az 1980-as Ă©vektĂ”l megkezdĂ”dtek Ă©s folyamatosan tĂĄrulnak fel ĂșjabbnĂĄl Ășjabb leletek, a szakemberek szerint 25 kurgĂĄnsĂ­r van a körzetben, ami azt jelenti, hogy jelentĂ”s központrĂłl lehet szĂł.

Óvatos meghatározás

Az nem meglepĂ”, hogy az UrĂĄl-folyĂł mentĂ©n, közel a hipotetikus finnugor Ă”shazĂĄhoz nem talĂĄltak Ășgynevezett urĂĄli vagy finnugor leleteket, hiszen ilyen nĂ©pek a valĂłsĂĄgban sohasem lĂ©teztek, helyettĂŒk szkĂ­tĂĄk Ă©s szarmatĂĄk nĂ©pesĂ­tettĂ©k be a tĂ©rsĂ©get, itthagyva nyelvi nyomaikat Ă©s pĂĄratlan kultĂșrĂĄjukat. Az orosz szakemberek eleinte mĂ©g Ăłvatosan fogalmaztak, a 2004-2007-es ĂĄsatĂĄson elĂ”kerĂŒlt leletekre mĂ©g csak azt mondtĂĄk, hogy elkĂ©pzelhetĂ”, hogy sztyeppei eredetĂ»ek a tĂĄrgyak, Ă©s csak lehetĂ”sĂ©gkĂ©nt vetettĂ©k fel a szarmatĂĄkhoz valĂł tartozĂĄst, tĂ­z Ă©v utĂĄn a kutatĂłk bĂĄtran ĂĄllĂ­tjĂĄk, hogy a jelenlegi filippkovai kurgĂĄnsĂ­rban szarmatĂĄkat temettek el. Az oroszok Ășgy vĂ©lik, hogy a szarmatĂĄk nem tĂ»ntek el a törtĂ©nelemben, hanem tovĂĄbbĂ©lnek a kaukĂĄzusi oszĂ©tokban.

Gazdag leletek

A most feltĂĄrt sĂ­rban kĂ©t hatalmas bronz kancsĂłt, Ă©kszereket, ezĂŒst tĂŒkröt Ă©s kozmetikumat tĂĄrolĂł edĂ©nyeket talĂĄltak a rĂ©gĂ©szek. Az Ufa-i Egyetem kutatĂłja Gulnara ObĂŒdennova a sajtĂłnak elmondta, hogy szerencsĂ©re a sĂ­rhoz vezetĂ” 4 mĂ©ter mĂ©ly kamrĂĄt nem talĂĄltĂĄk meg a sĂ­rrablĂłk, azt teljesen Ă©rintetlen volt. Az elhunytat gazdagon felĂ©kszerezve temettĂ©k el, bal kezĂ©hez közel egy olyan tĂŒkröt tartott, amely bronzbĂłl kĂ©szĂŒlt, nyelĂ©t azonban aranybĂłl kĂ©szĂ­tettĂ©k.
http://alfahir.hu..._szarmatak

Hozzászólások


#11 | rozsola - 2013. augusztus 14. 21:11:51
Török , tatår , orosz , oszét , magyar , hun , szarmata .
Mi lesz még ?
#12 | Kore - 2013. augusztus 14. 22:31:24
BĂșvĂĄrkund, ez is egy ottani Ă­rĂĄs:
http://www.sokkal...ent%C3%A9n
*
*
#13 | Perje - 2013. augusztus 14. 23:01:00
A Langó és Merva nevû magyar részészek véleményére igen kívåncsi leszek.:|

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.