Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Vajk, a hitehagyott


Bogn√°r J√≥zsef: Vajk, a hitehagyott. K√©nyszerek √©s lehet√Ķs√©gek a X-XI. sz√°zad fordul√≥j√°n.

Ha az √°rp√°di bej√∂vetelt k√∂vet√Ķ mintegy sz√°z √©vet k√≠v√°njuk meg√©rteni, felt√©rk√©pezni, akkor legjobb, ha el√Ķsz√∂r felv√°zoljuk a korabeli Eur√≥p√°t. K√©pzelj√ľk magunk el√© Eur√≥pa f√∂ldrajzi k√©p√©t, ne a mai politikait, mert az f√©lrevezet. Mi volt a politikai helyzet a korabeli Eur√≥p√°ban?



Menj√ľnk nyugatr√≥l kelet fel√©. Az Ib√©riai f√©lszigeten az iszl√°m uralkodott. A brit szigeteken f√©ltucat kereszt√©ny angolsz√°sz fejedelems√©g v√≠vta egym√°ssal √©let-hal√°l harc√°t. Skandin√°vi√°ban m√©g pog√°nyok a vikingek, a k√©s√Ķbbi norv√©gok, sv√©dek, d√°nok. A Baltikum szint√©n pog√°ny. A mai Franciaorsz√°g, Benelux-√°llamok, N√©metorsz√°g, Sv√°jc, valamint It√°lia nagy r√©sze a R√≥mai Birodalomhoz tartozott. Szic√≠lia, Szard√≠nia iszl√°m k√©zen volt. D√©l-It√°li√°ban √©s az Adria ment√©n mindk√©t oldalon Biz√°nc az √ļr. A Balk√°n Horv√°torsz√°g kiv√©tel√©vel szint√©n Biz√°nchoz, a Kelet-R√≥mai Birodalomhoz tartozott. Mi voltunk a K√°rp√°t-medenc√©ben, √©s nyugati hat√°runk az Enns-foly√≥. A kereszt√©ny Lengyelorsz√°g vel√ľnk egy√ľtt alakulgat. T√Ķl√ľnk keletre beseny√Ķ √©s m√°s rokon n√©pek, vagyis a mi kult√ļrk√∂r√ľnk. √Čszak-Keletre pedig a Kievi Rusz viking eredet√Ľ nemess√©ge szinte √°lland√≥ sz√∂vets√©ges√ľnk, n√©ha dinasztikus ellenfel√ľnk. A Biz√°ncban sz√©kel√Ķ cs√°sz√°r t√∂rv√©nytelennek tartotta a nyugati "p√°lyat√°rs√°t". Kapcsolatra is alig volt hajland√≥ vele, nemhogy sz√∂vetkezett volna, mondjuk ellen√ľnk. Vagyis valamif√©le komplex √©s dinamikus kereszt√©ny Eur√≥p√°r√≥l abban az id√Ķben besz√©lni ut√≥lagos belemagyar√°z√°s.

Hogy a k√©t cs√°sz√°r √∂sszefog√°s√°nak lehet√Ķs√©ge fenn√°llt volna ellen√ľnk, ez nem t√∂bb ut√≥lagos fant√°zi√°l√°sn√°l. Egym√°snak sokkal nagyobb ellens√©gei voltak, mint nek√ľnk egy√ľttv√©ve. √Čs akkor m√©g a kor t√∂bbi kellemetlens√©geir√Ķl (arabok, vikingek, l√°zad√≥ h√Ľb√©resek) nem is besz√©lt√ľnk. Jellemz√Ķ a k√©t cs√°sz√°r viszony√°ra, hogy Nikeforosz biz√°nci cs√°sz√°r 968-ban I. Ott√≥ k√∂vet√©t a rangsorban h√°tr√°bb √ľltette egyik h√Ľb√©res√©n√©l, a bolg√°r fejedelem k√∂vet√©n√©l, azzal az indokkal, hogy a nyugati cs√°sz√°r nem r√≥mai, csak longob√°rd. Ilyen felt√©telek mellett teh√°t k√©nyszer√≠t√Ķ k√∂r√ľlm√©nyek nem nagyon voltak sz√°munkra (l√©t vagy neml√©t alapon) a kereszt√©nys√©g felv√©tel√©vel kapcsolatban. A skandin√°vok a XIII. sz√°zadban krisztianiz√°l√≥dtak, a baltiak m√©g k√©s√Ķbb. Litv√°nia p√©ld√°ul 1400 k√∂r√ľl. √ēket teh√°t 1000-ben m√©g senki sem k√©nyszer√≠tette, csak benn√ľnket, a kor meghat√°roz√≥ nagyhatalm√°t? Ha viszont mi akkor nem t√©r√ľnk meg, akkor val√≥sz√≠n√Ľleg √Ķk sem, soha. Vagyis az √Ķ eset√ľkben is mi voltunk a kulcsk√©rd√©s. Ugyanis √©ppen a mi krisztianiz√°l√≥d√°sunk s√ļlyosb√≠totta az √Ķ helyzet√ľket. Ennek ellen√©re m√©g sz√°zadokig tartott√°k magukat. √Čs mivel er√Ķvel benn√ľnket nem lehetett kiirtani, ez√©rt j√∂tt a r√©gi tr√ľkk az asszonnyal, Bajor Gizell√°val, a bels√Ķ bomlaszt√°ssal.

Nyugat-Eur√≥p√°val kapcsolatban R√≥mai Birodalomr√≥l besz√©lt√ľnk a X. sz√°zad elej√©n, noha √ļgy tan√≠tj√°k nek√ľnk r√©g√≥ta, hogy a Nyugat-R√≥mai Birodalom 476-ban megbukott, megsz√Ľnt. Igen, val√≥ban, de csak a mes√©ben √©s egyes t√∂rt√©n√©szek agy√°ban. A val√≥s√°gban viszont nem t√∂rt√©nt akkor m√°s, minthogy Odoaker g√≥t vez√©r megbuktatta Romulus Augustulus cs√°sz√°rt. Volt m√°r ilyen kor√°bban is, √©s lett m√©g n√©h√°nyszor. A Birodalom ugyanis nem sz√Ľnt meg. Az adminisztr√°ci√≥ tov√°bb m√Ľk√∂d√∂tt, a ter√ľletet a "kelet-r√≥mai" cs√°sz√°rok nev√©ben korm√°nyozta Odoaker √©pp√ļgy, mint Teodorik, s minden ut√≥duk jogosan, aki k√©s√Ķbb is a mindenkori cs√°sz√°r uralma alatt √©lt, √ļgy tudta m√©g sok √©vsz√°zadon kereszt√ľl, hogy a R√≥mai Birodalom l√©tezik, √Ķ pedig annak a polg√°ra. Nagy K√°roly nem frank cs√°sz√°r volt, hanem frank eredet√Ľ r√≥mai cs√°sz√°r. Mik√©nt a Hohenstaufenek vagy a Habsburgok is r√≥mai √©s nem "n√©met-r√≥mai" cs√°sz√°rok voltak. Mindez csak XIX. sz√°zadi kital√°l√°s. K√∂zben persze l√©tezett a r√≥mai jog stb. Az, hogy n√©ha interregnumos korszakok voltak, az, hogy sz√©p lassan cs√∂kkent a birodalom ter√ľlete √©s egyre nagyobb lett benne a n√©met t√ļls√ļly, ami a westf√°liai b√©ke (1648) ut√°n v√°lt szinte teljess√©, az semmit nem jelent, pontosabban csak a marad√©k birodalom eln√©metesed√©s√©t, r√≥mai tudat√°nak egyre felsz√≠nesebb√© v√°l√°s√°t, tal√°n lass√ļ megsz√Ľnt√©t, de nem jogi √©rtelemben. Az elg√∂r√∂g√∂s√∂d√∂tt kelet-r√≥mai birodalom is v√©gnapjaiban (1453) alig terjedt t√ļl Konstantin√°polyon, de att√≥l m√©g jogilag √©s t√©nylegesen is l√©tezett. A Nyugat-R√≥mai Birodalom is sorra vesztette el it√°liai, galliai stb. birtokait, s h√ļz√≥dott vissza a n√©met ter√ľletre eg√©szen 1806-os (!) megsz√Ľn√©s√©ig. A Birodalmat de facto √©s de iure ugyanis Nap√≥leon sz√ľntette meg, minden m√°s v√©lem√©ny csak a helyzet nem kell√Ķ ismeret√©t mutatja. Mi√©rt fontos ez?

Eur√≥pa fogalm√°val kapcsolatban t√∂rt√©net√≠r√°sunk ugyanis az akkori Eur√≥p√°t politikai √©rtelemben √ļgy kezeli, ahogy csak √©vsz√°zadokkal k√©s√Ķbb, nagyj√°b√≥l a renesz√°nsz √≥ta lehet. Mivel az akkori ember nem Eur√≥p√°ban, hanem r√≥mai birodalomban vagy kereszt√©nys√©gben gondolkodott, √©s √ļgy tudta, abban √©l. A kett√Ķt gyakran azonos√≠tva, b√°r a jobbak mindig tiszt√°ban voltak azzal, hogy e k√©t fogalom teljesen nem fedi egym√°st, hiszen m√°r akkor is voltak a birodalmon kiv√ľl kereszt√©ny √°llamok, p√©ld√°ul √Ėrm√©nyorsz√°g, Eti√≥pia stb. Az akkori ember k√©t megk√ľl√∂nb√∂ztet√©st tett: a birodalmon bel√ľl, illetve k√≠v√ľl, a kereszt√©nys√©gen bel√ľl, illetve k√≠v√ľl. Vagyis a limesen (a birodalom kor√°bban t√©nyleges, k√©s√Ķbb egyre ink√°bb csak szimbolikus, de jogi √©rtelemben mindenk√©ppen √©rv√©nyes hat√°r√°n) k√≠v√ľl √©s bel√ľl.



Az √ļn. kalandoz√°sokkal kapcsolatban t√∂bb dolgot is le kell sz√∂gezni. Mindj√°rt el kell felejteni a magyars√°g e tal√°n legragyog√≥bb korszak√°val kapcsolatban a legkisebb lelkifurdal√°st √©s kisebbrend√Ľs√©gi √©rz√©st. Legy√ľnk r√° mindenekfelett b√ľszk√©k. Kereszt√©ny alapozotts√°g√ļ t√∂rt√©net√≠r√°sunk csak az augsburgi veres√©get (955) pr√≥b√°lja bel√©nk verni. A mintegy √∂tven megnyert csat√°nkr√≥l semmit nem tan√≠tanak. Ez olyan, mintha a francia iskol√°kban Nap√≥leonr√≥l csak azt tan√≠tan√°k, hogy h√ļsz √©ven √°t fosztogatott Eur√≥p√°ban, azt√°n szerencs√©re Waterloon√°l t√∂nkrevert√©k.
Rabl√≥ hadj√°ratok voltak "kalandoz√°saink"? Igen is, √©s nem is. Minden h√°bor√ļ rabl√≥ hadj√°rat. B√≠zzunk benne, hogy √Ķseink is minden sikeres √ļtjukr√≥l j√≥l megrakodva t√©rtek haza. Egy√©bk√©nt szinte minden hadj√°ratunk sz√∂vets√©gben t√∂rt√©nt. Akci√≥ink terepfelm√©r√©sek, megel√Ķz√Ķ csap√°sok is voltak. K√≠s√©rletek arra, hogy k√∂rnyezet√ľnkben senkinek ne lehessen t√ļlhatalma. E terepfelm√©r√©sek is az √°rp√°di bej√∂vetel el√Ķtt kezd√Ķdtek. Vajay Szabolcs 862-t√Ķl, Krist√≥ Gyula 876-t√≥l sz√°m√≠tja a "kalandoz√°sokat". E hadj√°ratokr√≥l tudjuk, hogy minden √©vben voltak, n√©ha egyszerre t√∂bb ir√°nyban is. Az utols√≥ √©vnek 970-et szokt√°k tekinteni, b√°r nyugat fel√© k√©s√Ķbb is komoly harcok d√ļlnak. Igaz, hogy azok belpolitikai okok miatt els√Ķsorban visszavonul√≥ ut√≥v√©dharcok voltak. Figyelemrem√©lt√≥, hogy a k√°rp√°t-medencei s√≠rleletekben nem tal√°ltak m√©g nyugatr√≥l sz√°rmaz√≥ megmunk√°lt nemesf√©m kincseket, ami azt mutatja, hogy a zs√°km√°nyolt nemesf√©meket itthon azonnal feldolgozt√°k arany- √©s ez√ľstm√Ľveseink. Csak n√©h√°ny esetben tal√°ltak p√©nz√©rm√©ket, melyeket ruhad√≠szk√©nt haszn√°lt√°k egyszer√Ľbb √≠zl√©s√Ľ √Ķseink. A r√©g√©szeti leletek el√Ķdeink √ļn. b√°lv√°nyim√°d√°s√°t is c√°folj√°k. Ugyanis semmi ilyen t√°rgy nem ker√ľlt el√Ķ s√≠rokb√≥l.

Impoz√°ns egy√ľtt l√°tni ezt a mintegy hetven √©vet (899-970), √°lljon itt a "kalandoz√°sok" list√°ja. Mint m√°r hangs√ļlyoztuk, minden √©vben volt hadj√°rat, csak nem mindegyikr√Ķl vannak adatok. Ez√©rt nem teljes a lista, √©s √≠gy n√©ha csak mag√°t a kalandoz√°s t√©ny√©t tudjuk, semmi m√°st.

899. szeptember 24. It√°lia, a brentai csata, gy√Ķzelem Bereng√°r kir√°ly ellen
900. it√°liai hadj√°rat, Modena feld√ļl√°sa, Velence megt√°mad√°sa
901. Karintia
902. Morvaorsz√°g, II. Majomir legy√Ķz√©se, hal√°la
904. Támadás Berengárral szövetségben III. Lajos császár ellen.
906. Szászország, a szláv dalamancok hívása
907. j√ļlius 4-6. A pozsonyi gy√Ķztes csata a bajor herceg vezette egyes√ľlt kereszt√©ny csapatok ellen√©ben, amelyben t√∂bb ezer harcosa mellett elesik maga a bajor herceg, 19 gr√≥fja, a salzburgi √©rsek, 2 p√ľsp√∂k √©s 3 ap√°t. E gy√Ķzelem biztos√≠totta k√°rp√°t-medencei uralmunkat. Ett√Ķl az id√Ķt√Ķl a magyar hat√°r nyugaton az Enns foly√≥, melyet 970-ig idegen csapatok szinte nem l√©ptek √°t! Ez a gy√Ķzelem biztos√≠totta megmarad√°sunkat. Ez t√∂rt√©nelm√ľnk legjelent√Ķsebb csat√°ja
908. augusztus 3. A t√ľringiai Eisenachn√°l gy√Ķzelem a t√ľringiai √Ķrgr√≥f serege ellen, elesik az √Ķrgr√≥f is, Freising feld√ļl√°sa
909. Sv√°bf√∂ld, veres√©g Rottn√°l Arnulf bajor hercegt√Ķl
910. junius 12. Gy√Ķzelen Augsburgn√°l a sv√°b-alemannok (err√Ķl a csat√°r√≥l nem tanulunk, csak a negyven√∂t √©vvel k√©s√Ķbbir√Ķl), j√ļnius 22-√©n gy√Ķzelem Rednitz mellett a frankok ellen, mindk√©t csat√°ban elesnek az ellens√©ges seregek f√Ķvez√©rei is, visszafel√© veres√©g a bajorokt√≥l Neuchingn√©l
911. hadj√°rat Burgundi√°ba, Aargau
912. hadj√°rat T√ľringi√°ba √©s Frankf√∂ldre
913. hadj√°rat Burgundi√°ba, visszafel√© √ļjra veres√©g Arnulft√≥l az Inn-n√©l
914. Arnulf Magyarorsz√°gra menek√ľl
915. hadj√°rat Sv√°bf√∂ldre, Sz√°szorsz√°gba, T√ľringi√°ba eg√©szen D√°ni√°ig, k√∂zben Br√©ma felgy√ļjt√°sa, illetve hadj√°rat It√°li√°ba X. J√°nos p√°pa h√≠v√°s√°ra
916. Arnulf els√Ķ visszaseg√≠t√©se Bajororsz√°gban (v√©gleges a k√∂vetkez√Ķ √©vben)
917. janu√°r 21-√©n Basel lerombol√°sa, Elz√°sz, Lotharingia, a remiremont-i ap√°c√°k bedob√°l√°sa a jeges Moselbe, t√°mad√°s Biz√°nc ellen √©s gy√Ķzelem ellen√ľk Ankialosz mellett
919. Sz√°szorsz√°gban gy√Ķzelem P√ľchenn√©l Henrik herceg ellen, majd hadj√°rat Lotharingi√°ba
920. It√°lia
921. Verdun felgy√ļjt√°sa
922. V√©gig It√°li√°n, Veron√°n√°l gy√Ķzelem Bereng√°r ellens√©ge, Rudolf ellen
923. √öjra It√°lia
924. Sz√°szorsz√°g, It√°lia, ott Pavia felgy√ļjt√°sa
926. Bajorország, Svábföld (Szent Gallen elfoglalása május elsején) Lotharingia, Ardennek, egészen az Atlanti-óceánig
927. It√°lia, X. J√°nos p√°pa testv√©r√©t, P√©tert seg√≠tj√ľk vissza R√≥m√°ba, k√∂zben 924-t√Ķl kilenc √©ves b√©ke Henrikkel az √Ķ k√©r√©s√©re, ami√©rt ad√≥t fizet
933. Itália, Szászország, az elmaradt (!) csata Merseburgnál, amit egyes szakemberek magyar vereségnek állítanak be
934. hadjárat Metzig, délre pedig Bizáncig
935. Burgundia, Aquitania, It√°lia
937. Bulcs√ļ h√≠rneves hadj√°rata: Frankf√∂ld, Sz√°szorsz√°g, Lotharingia, Reims, Sens, Orleans, le az Atlanti-√≥ce√°nig, visszafel√© Burgundia, It√°lia, gy√Ķzelem Capuan√°l
938. Sz√°szorsz√°g, T√ľringia, veres√©g Dr√∂mlingn√©l
939. Itália Rómáig
940. Itália, vereség Rietinél a longobárdoktól
942. It√°lia, Provance, √°t a Pireneusokon, Hisp√°nia, ott a leridai arab v√°r ostroma
943. Biz√°nc, √∂t √©v b√©ke vel√ľk, k√∂zben veres√©g Welsn√©l Berthold bajor hercegt√Ķl
947. Itália, Otrantóig Taksony vezetésével
948. Bajororsz√°g
950. Henrik bajor herceg sereg√©vel √°tl√©pte az Enns foly√≥t! - Eredm√©nytelen√ľl
951. It√°lia, Aquitania
954. Bajorország, Frankföld, Németalföld, Burgundia, Itália
955. Bajorország, vereség Augsburgnál
958. √°prilis 11. Biz√°nc (Botond)
961. Makedónia
965. Tr√°kia
968. Hadj√°rat Biz√°ncig
970. Tr√°kia, veres√©get szenved a biz√°nciakt√≥l az egyes√≠tett viking (rusz)-beseny√Ķ-magyar-bolg√°r hadsereg. De k√©s√Ķbb is p√©ld√°ul:
976. Gy√Ķzelem a bolg√°rokkal sz√∂vets√©gben Biz√°nc ellen

√Ėsszesen 48 hadj√°ratr√≥l tudunk, amelyb√Ķl 38 nyugat fel√©, 10 d√©li ir√°nyba t√∂rt√©nt. M√°sfel√© is voltak hadj√°ratok, csak azokr√≥l nem maradtak fenn semmilyen adatok. Nem k√∂zismert, hogy csapataink az√©rt tudtak n√©ha mes√©sen gyorsan - p√°r nap alatt - p√©ld√°ul Lotharingi√°ba √©rni, mert a gy√ľlekez√©si hely√ľnk nem a Duna-Tisza k√∂z√©n volt, hanem a mai Ausztri√°ban, Trangaun√°l. Ennyire nyugatabbra volt katonai s√ļlypontunk. Innen 3 nap alatt el√©rt√©k gyors lovaikkal a Rajn√°t!

√Črdemes a 955-√∂s augsburgi csat√°n√°l kicsit elid√Ķzni. A hivatalos - kereszt√©ny alapozotts√°g√ļ - t√∂rt√©net√≠r√°s szerint ott megsemmis√ľlt Bulcs√ļ √©s Lehel serege. Fogadjuk el ezt t√©nynek. Annak ellen√©re, hogy e meg√°llap√≠t√°sban nyilv√°n t√∂bb az ideologikus elem, mint a t√©nyszer√Ľ. Viszont akkor √©rthetetlen, hogy a gy√Ķztes birodalmi sereg mi√©rt nem t√°madta meg az akkor szint√©n Bajororsz√°gban l√©v√Ķ Taksonyt √©s sereg√©t. Hagyt√°k √Ķket b√©k√©sen hazamenni, ami akkor nem is volt Augsburgt√≥l olyan messze. El√©g volt csak az Enns foly√≥t √°tl√©pni. Att√≥l keletre m√°r √∂tven √©ve t√∂retlen volt a magyar szuprem√°cia. Az is √©rthetetlen, hogy a gy√Ķztesek mindj√°rt meleg√©ben mi√©rt nem t√°madt√°k meg a pog√°ny Magyarorsz√°got? Mi√©rt nem akartak azonnal kiverni minket Eur√≥p√°b√≥l? √ćgy lett volna logikus. Ennek ellen√©re k√©t ember√∂lt√Ķ telik m√©g el, mikor a K√°rp√°t-medenc√©t nyugatr√≥l el√Ķsz√∂r kereszt√©ny t√°mad√°s √©ri, r√°ad√°sul a kereszt√©ny Magyarorsz√°got. A k√©s√Ķbbi Szent Istv√°n kereszt√©ny orsz√°g√°t t√°madj√°k meg, nem a "megvert" pog√°nyt. Milyen √©rdekes!

Taksony hal√°l√°ig (970) teh√°t v√°ltozatlanul az Enns foly√≥ a nyugati hat√°r. G√©za hatalomra ker√ľl√©s√©vel v√°ltozott a helyzet. De akkor se nyugati nyom√°s, hanem belpolitikai okok miatt. G√©za ugyanis egyeduralomra t√∂rekedett. Ez√©rt kifel√©, √≠gy nyugat fel√© is defenz√≠v politik√°t folytatott. P√©ld√°ul fokr√≥l-fokra vonta vissza er√Ķit a Lajta √©s az Enns foly√≥ k√∂z√∂tti r√©szr√Ķl. A n√©metek pedig ennek hat√°s√°ra kezdtek e ter√ľleteken berendezkedni, l√©trehozva k√ľl√∂nf√©le √Ķrgr√≥fs√°gokat. G√©za az√©rt n√©ha - l√°tva a nagy n√©met moh√≥s√°got - vissza√ľt√∂tt. P√©ld√°ul 985-ben Melkn√©l. De belharcai miatt, melyek abszol√ļt dinasztikusak voltak, sorra adta fel poz√≠ci√≥it, hogy befel√© szabad keze legyen. E c√©l keret√©ben kezdt√©k az orsz√°got nyugatr√≥l el√∂z√∂nleni idegen lovagok, papok. Megkeresztelked√©s√©nek is ez volt d√∂nt√Ķ oka. De n√°la ez m√©g csak √©rdek volt, ha √ļgy tetszik √∂szt√∂n√∂s machiavellizmus, fi√°n√°l v√°lt fanatikus meggy√Ķz√Ķd√©ss√©. Vajk volt a magyar t√∂rt√©nelem els√Ķ bolsevikja ("a m√ļltat v√©gk√©pp elt√∂r√∂lni..." szellem√©ben). Totalit√°rius agy√°val igazi tabula rasa-t akart csin√°lni. E "szent" kir√°ly adta fel bajor s√≥gorainak a B√©csi medenc√©t, mintegy viszont n√°szaj√°nd√©kk√©nt a Gizell√°n kereszt√ľli sz√∂vets√©g√©rt. Azt mondj√°k r√≥la, sohasem vesztett csat√°t. Lehet. Viszont vesztett ter√ľleteket. √Črdekes "√∂r√∂k gy√Ķztes"... Legink√°bb P√ľrrhoszhoz hasonl√≠t.

A kereszt√©ny apologetika Julianosz cs√°sz√°rt hitehagyottnak, aposztat√°nak szokta nevezni, mert a gyerekkor√°ban r√°k√©nyszer√≠tett kereszt√©ny vall√°st√≥l megszabadult, s visszat√©rt √Ķsei hit√©re. Vajon nem ink√°bb Vajk volt a hitehagyott, aki nem csak √Ķsei hit√©t √©s a V√©rszerz√Ķd√©st tagadta meg, de m√©g a teljes magyar kult√ļra kiirt√°s√°t is √©letc√©lj√°nak tekintette. Vajk 997-es hatalomra ker√ľl√©s√©vel √ļj helyzet √°llt el√Ķ. √ē Magyarorsz√°gon √ļgy m√Ľk√∂d√∂tt, mint mondjuk 1945 ut√°n R√°kosi. Egy idegen ideol√≥gi√°t terjesztett er√Ķszakkal, idegen seg√≠ts√©ggel. Hatalomra jut√°sa t√∂rv√©nytelen volt. Az √Ķsi jogfelfog√°s, a szenior√°tus elve alapj√°n a hatalom Kopp√°nyt illette volna. A k√©s√Ķbbi kereszt√©ny kr√≥nik√°k a kereszt√©ny felfog√°st, a primogenit√ļra, az els√Ķsz√ľl√∂tts√©g elv√©t tekintett√©k m√©rvad√≥nak, s ut√≥lag jogszer√Ľnek. Ez olyan volt, mint manaps√°g Amerika t√©nyked√©se Irakban, ahov√° saj√°t ideol√≥gi√°j√°t, √©rt√©krendszer√©t kiv√°nja bevezetni, a "v√©rfert√Ķz√Ķ" irakival szemben. Vajkot kereszt√©ny alapozotts√°g√ļ hivatalos t√∂rt√©net√≠r√°sunk mint √°llamalap√≠t√≥t √©lteti. Viszont akkor fennmarad az a szer√©ny k√©rd√©s, hogy G√©za vagy Taksony mif√©le √°llam √©l√©n √°llt? Mi volt az √Ķ "ursz√°guk"? A kor√°bbi sz√°zadokkal ellent√©tben a II. vatik√°ni zsinat √≥ta a katolikus egyh√°z manaps√°g a b√©k√©sebb arc√°t mutatja, m√©g visszamen√Ķleg is. A "harcos egyh√°zat" felv√°ltotta a szeret√Ķ, meg√©rt√Ķ, karitat√≠v egyh√°z. Ami persze nem m√°s, mint egyszer√Ľ taktika. A megrend√ľlt helyzet√Ľ egyh√°z saj√°t √©rdek√©ben a megrend√ľlt helyzet√Ľek jog√°t hirdeti √∂nmaga √©rdek√©ben. T√ļl akarja √©lni saj√°t eljelent√©ktelened√©s√©t. Ez√©rt is annyira nyitott, √∂kumenikus. A c√©l a t√ļl√©l√©s, a helyzetben marad√°s. Az ideol√≥gi√°t pedig ennek megfelel√Ķen s√ļlypontozz√°k √°t. Vajk-Istv√°n kapcs√°n ma m√°r azt is tagadj√°k, hogy a Kopp√°ny elleni harc √©s a t√©r√≠t√©s v√©rf√ľrd√Ķvel j√°rt. Becsl√©sek szerint e "n√©met-magyar h√°bor√ļban" a magyars√°g 15-20 sz√°zal√©k√°t irtott√°k ki - az "√ľdv√∂ss√©g", a "szeretet" √©s a "halad√°s" jegy√©ben. Joggal nevezi Szent Istv√°nt csak V√©reskez√Ľ Vajknak Hat√°r Gy√Ķz√Ķ. Amit persze ma m√°r tagadnak, de m√©g az 1938-as Szent Istv√°n eml√©kk√∂nyvben, melynek szerkeszt√Ķje Ser√©di Jusztini√°n hercegpr√≠m√°s volt, a katolikus H√≥man B√°lint b√ľszk√©n a "pog√°nyirt√≥" Szent Istv√°nr√≥l lelkendezett. De manaps√°g k√≠nos humanista vil√°gunkban Kopp√°ny n√©gyfel√© v√°gat√°sa J√©zus nev√©ben, Tonuzoba √©s feles√©ge √©lve eltemet√©se hasonl√≥an magasztos eszme √©rdek√©ben, vagy eml√©kezz√ľnk a kir√≠v√≥an kegyetlen szent istv√°ni t√∂rv√©nyekre, elpuszt√≠tott √Ķsi kult√ļr√°nkra, t√°ltosaink legyilkol√°s√°ra stb. M√°rfi Gyula veszpr√©mi √©rsek nemr√©g Kopp√°ny √©s Vajk harc√°t csak egyszer√Ľ hatalmi harcnak nevezte H√≥man√©k pog√°nyirt√°s√°val szemben. Vagyis valamelyik√ľk nem mond igazat... √öj t√∂rt√©nelmi adatok e k√©rd√©sr√Ķl ugyanis nincsenek. Kopp√°nnyal kapcsolatban ezer √©v ut√°n is rossz a kereszt√©ny egyh√°z lelkiismerete, amely a kereszt√©ny "ressentiment", a "szeresd ellens√©gedet" jegy√©ben m√©g √°ldozat√°nak sem tud megbocs√°tani. Ez√©rt logikusan csak a gy√Ľl√∂lete marad, lelki higi√©ni√°ja √©rdek√©ben. A kereszt√©ny magyar is gyakran gy√Ľl√∂lettel tekint a nem kereszt√©ny magyarra, mert a kereszt√©ny elnyomja benne a magyart. Kereszt√©ny identit√°sa a meghat√°roz√≥bb. Noha krisztusi al√°zatot szajk√≥z, a gy√Ľl√∂let mellett le is n√©zi a nem kereszt√©nyt. Igaza van Carl Sagannak. A kereszt√©nys√©g √ļgy hat n√©pekre, egy√©nekre, mint egy agym√Ľt√©t. M√°s emberr√© v√°lnak, elszakadnak gy√∂kereikt√Ķl, m√ļltjukt√≥l, nemzet√ľkt√Ķl, n√©ha eg√©sz civiliz√°ci√≥kat tagadnak meg.

Egy√©bk√©nt √©rdekes √°llamalap√≠t√°s az, amelynek sor√°n a legfontosabb, agyonszajk√≥zott tett a p√ľsp√∂ks√©gek fel√°ll√≠t√°sa, a d√©zsma bevezet√©se, a templomok √©p√≠t√©se volt. Szent Istv√°n, a "nagy uralkod√≥" m√≠tosza elgondolkodtat√≥ V√°szoly eset√©ben is. A minden szempontb√≥l t√∂rv√©nyes ut√≥d megvak√≠ttat√°sa - a kereszt√©nys√©g √©rdek√©ben - j√≥l mutatja, hogy szent√ľnk politik√°ja kereszt√©ny lehetett, de nemzeti semmik√©ppen. Nem kir√°lya, nem vezet√Ķje volt a nemzetnek, hanem idegen √©rdek helytart√≥ja. Nem nagyon √©rthet√Ķ, hogy noha V√°szolyt gyakran nevezik kereszt√©ny nev√©n Vazulnak is, akkor itt mif√©le pog√°nys√°gr√≥l van sz√≥ az √Ķ eset√©ben? Vazul, ha tal√°n nem is volt buzg√≥ kereszt√©ny, de feltehet√Ķen lett volna annyira pragmatikus, mint a hugenotta Navarrai Henrik, akinek P√°rizs meg√©rt egy mis√©t. Vagyis valami m√°snak kell az √Ķ eset√©ben lennie, ami√©rt Istv√°n √°ltala az √Ārp√°dok kiirt√°s√°ra t√∂rekedett. Egyesek a V√°szoly-fiak "kimenek√≠t√©s√©t" az orsz√°gb√≥l is valamif√©le nagy √©rdem√©nek mondj√°k Vajk-Istv√°nnak. De ha egy nagy √©s er√Ķskez√Ľ uralkod√≥ saj√°t birodalm√°ban, saj√°t feles√©g√©vel szemben nem tud h√°rom ilyen fontos szem√©lyt megv√©deni, az mit√Ķl olyan kiv√°l√≥? Ha Gizell√°nak ilyen nagy befoly√°sa volt, akkor f√©rje igencsak papucs lehetett. De a legfontosabb ideol√≥giai szlogen "szent√ľnk" nagys√°g√°nak bizony√≠t√°s√°ra az, hogy "√°ltala csatlakoztunk Eur√≥p√°hoz". Viszont m√°r kor√°bban √≠rtuk, hogy akkor politikai √©rtelemben m√©g nem volt Eur√≥pa. A R√≥mai Birodalom volt, de ahhoz nem csatlakoztunk, mind√∂ssze a kereszt√©nys√©ghez. De akkor m√°r az eti√≥pok is kereszt√©nyek voltak, √©s mindm√°ig nem nevezik ez√©rt eur√≥painak magukat! A birodalomhoz val√≥ csatlakoz√°s norm√°lis esetben (l√°sd: g√≥tok, burgundok, frankok stb.) √ļgy t√∂rt√©nt, hogy a cs√°sz√°r befogadott egy n√©pet, amely neki h√Ľb√©rese lett, viszont cser√©be megv√©dte. Vajk-Istv√°n azonban - √©s erre b√ľszk√©k vagyunk! - nem lett a cs√°sz√°r alattval√≥ja, "csak" a p√°p√°√©. Amire az apolog√©t√°k azt szokt√°k mondani, hogy ez "√©gi" istennek t√∂rt√©nt al√°rendel√©s, ami nem megal√°z√≥. Lehet, de a m√°sik sem volt az a kor felfog√°s√°ban. A csehek vagy a lengyelek el√©g j√≥l viselt√©k. Ad√≥t viszont Istv√°n urunk is fizetett √©gi felettese f√∂ldi helytart√≥j√°nak.

Elgondolkodtat√≥ a Sz√Ľz M√°ri√°nak vagy Boldogasszonynak tett felaj√°nl√°s is. E t√©ny egy kereszt√©ny h√≠v√Ķ sz√°m√°ra nyilv√°n sz√©p √©s felemel√Ķ dolog, de egy re√°lpolitikusnak igencsak sz√°nalmas megold√°s. Az "√°llamalap√≠t√≥nak" ennyire nem volt realit√°s√©rz√©ke? Akkor √Ķ m√©g III. K√°rolyn√°l (1711-1740) is rosszabb politikus volt. √ē l√°nya tr√≥n√∂r√∂kl√©s√©t nemzetk√∂zi szerz√Ķd√©sekkel k√≠v√°nta biztos√≠tani. Tudjuk milyen eredm√©nnyel... B√°r neki legal√°bb volt egy intelligens hadvez√©re √©s √°llamf√©rfija, a Savolyai herceg. √ē ugyanis a nemzetk√∂zi szerz√Ķd√©sek helyett azt javasolta ur√°nak, hogy tele kincst√°ra legyen, √©s k√©tsz√°zezer katon√°ja, ez ugyanis hat√©konyabb. A nemzet megv√©d√©se is k√∂nnyebben ment volna, ha egys√©ges, √©s nem √ľlnek idegenek a nyak√°n. De ez ellen √©ppen Istv√°n tett legt√∂bbet. E tett√©vel ugyanis, m√°rmint a p√°p√°knak t√∂rt√©nt √∂nal√°rendel√©s√©vel, megk√©rd√Ķjelezte a korabeli "Eur√≥pa" hierarchi√°j√°t, amivel ki√©lezte a viszonyt a cs√°sz√°rral. Igaz√°n nem is lehet √©rteni, mi√©rt tette. Az, ami a "s√ļlyos" augsburgi veres√©g ut√°n se k√∂vetkezett be a pog√°ny Magyarorsz√°ggal, Istv√°n idej√©ben k√©tszer (1018, 1031) is nyugatr√≥l √©rte t√°mad√°s a kereszt√©ny Magyarorsz√°got.

Mert a cs√°sz√°r nem t√Ľrhette tekint√©lye, hatalma csorb√≠t√°s√°t egy a kereszt√©nys√©gbe √©ppen csak bet√©rt neofita √°ltal. A korszellem nem engedte. Istv√°n ut√≥da, Orseolo P√©ter tal√°n e lehetetlen helyzetet l√°tva lett a cs√°sz√°r h√Ľb√©rese, b√°r ez rajta ostoba belpolitik√°ja miatt nem seg√≠thetett. Nagyj√°b√≥l K√∂nyves K√°lm√°n kor√°ra "higgad le" a cs√°sz√°r. Addigra vette tudom√°sul a t√Ķle f√ľggetlen kereszt√©ny magyar √°llamot.
A mai Magyarorsz√°gon minden √©vben meg√ľnnepeltetik a szent istv√°ni √°llamalap√≠t√°st, mivel a hatalmon lev√Ķk annak folytat√°sak√©nt tekintenek saj√°t hatalmukra. Amivel csak az a baj, hogy szent√ľnk hal√°la ut√°n azonnal √∂sszeomlott √°llama, majd sz√°nd√©kaival ellent√©tben az √°ltala megsemmis√≠t√©sre √≠t√©lt V√°szoly-lesz√°rmazottak alkotnak szil√°rd hatalmat, √°llamot Magyarorsz√°gon. Vagyis "h√°la a nagy uralkod√≥nak", t√∂rt√©nelm√ľnk mindj√°rt a szent hal√°la ut√°n m√°s ir√°nyt vett, vagyis a "hatalmi harcot" (M√°rfi Gyula) nem Istv√°n nyerte, hanem ellenfelei - a nemzet szerencs√©j√©re. "Csak" az volt a probl√©ma e gy√Ķzelemmel, hogy a papok id√Ķben v√°ltottak, a gy√Ķztes mell√© √°lltak, √©s tov√°bbra is a nyakunkon maradtak. Az Istv√°nhoz val√≥j√°ban semmi m√≥don sem k√∂thet√Ķ Szent Korona-kultusz is egy ut√≥lagos m√≠tosz az "istv√°ni helyzet konszolid√°l√°s√°ra".

√Črdekes az istv√°ni v√°laszt√°s is Biz√°nc √©s R√≥ma k√∂z√∂tt, ebben is "el√Ķrel√°t√≥" volt "nagy kir√°lyunk". K√©pzelj√ľk el a k√©t "aj√°nlatot". R√≥ma akkor egy legfeljebb t√≠z-h√ļszezres piszkos kisv√°ros a maga teljes bigotts√°g√°ban, ahol a legsz√≠nvonalasabb kikapcsol√≥d√°s a teljesen mindennapos eretnekgyilkol√°sz√°s √©s a p√°p√°k s csal√°djaik egym√°s elleni harca, nem ritk√°n v√©rfert√Ķz√Ķ √©lete volt. Ezzel szemben √°llt az akkori milli√≥s Biz√°nc a csillog√°s√°val, ahol persze szint√©n nagy volt a papok hatalma, de m√©g antik hagyom√°nyk√©nt voltak sz√≠nh√°zak, k√∂nyvt√°rak, vir√°gz√≥ gazdas√°g stb. Istv√°nunk pedig m√©gis az el√Ķbbit √©letform√°t v√°lasztotta maga √©s "n√©pe" sz√°m√°ra. Ez bizony vagy tudatlans√°g, vagy bigotts√°g volt a r√©sz√©r√Ķl. Feltehet√Ķen mindkett√Ķ. Ez a v√°laszt√°s olyan volt, mintha ma valaki a perspekt√≠v√°t n√©zve ink√°bb v√°lasztja √Čszak-Kore√°t lakhely√©√ľl, mint Ausztri√°t. Nyilv√°n ilyen elsz√°nt, elvh√Ľ ember is akad, de egy eg√©sz nemzet sz√°m√°ra ez meglehet√Ķsen b√©kaperspekt√≠va. Istv√°n esete tal√°n annyiban √©rthet√Ķ, de nem menthet√Ķ, hogy √Ķ a korabeli kereszt√©ny vil√°gba csak a nyugati, akkor alakulgat√≥ lovagi kult√ļra √°ltal nyert beavat√°st, amely nem terjedt ki m√©g az √≠r√°s-olvas√°s elsaj√°t√≠t√°s√°ig sem. A parancs (a vall√°s) viszont megfellebbezhetetlen volt. Egyszer√Ľ, nem t√ļl tagolt agy√ļ lelkeknek pedig ennyi mindenkor el√©g.

A Kopp√°ny-Vajk konfliktus kapcs√°n napjainkban egyre gyakrabban hallhat√≥ az a v√©lem√©ny, hogy Kopp√°ny biz√°nci kereszt√©ny volt, noha erre semmilyen adat nincs. P√©ld√°ul mi volt a kereszt√©ny neve? Az, hogy egykori hatalmi √∂vezet√©ben korabeli templommaradv√°nyokat tal√°ltak, semmit nem jelent. De Bulcs√ļ kapcs√°n is lelkendeznek azon, hogy √Ķ is kereszt√©ny lett Biz√°ncban 948-ban. Az √Ķ kereszt√©ny nev√©t se tudjuk. Arr√≥l nem is besz√©lve, hogy az olyan biz√°nci h√≠rad√°sokat rendre elhallgatj√°k, melyek arr√≥l panaszkodnak, hogy Bulcs√ļ nem v√°lt kereszt√©nny√© egy kis s√≥s v√≠zt√Ķl. Mik√©nt G√©za sem. Vele kapcsolatos egy tal√°n korabeli jellemz√Ķ monda e k√©rd√©sr√Ķl. M√°r "kereszt√©ny volt", mikor egyik pap megr√≥tta, hogy m√©g √°ldoz a pog√°ny isteneknek is. Mire azt felelte: el√©g gazdag ahhoz, hogy t√∂bb istennek √°ldozzon. √Čs itt ez a l√©nyeg. A pog√°ny szeml√©let szerint min√©l t√∂bb isten j√≥indulat√°t meg kell nyerni, nem csak egy√©t. √ēk elfogadt√°k a kereszt√©ny isten t√°mogat√°s√°t is, de nem mondtak le a t√∂bbir√Ķl se. Bulcs√ļ is √≠gy gondolkodott. A csillog√≥ Biz√°nc tetszett neki (jobb √≠zl√©se volt Vajkn√°l), gondolta, akkor azok istene is hatalmas, h√°t egy kis h√≥kusz-p√≥kuszt meg√©r, ha megnyeri annak is a j√≥indulat√°t. Viszont Kopp√°ny eset√©ben m√©g err√Ķl sem besz√©lhet√ľnk. Pog√°ny magyar templomokat pedig nem az√©rt nem tal√°lnak, mert Kopp√°ny stb. kereszt√©ny volt, hanem mert √Ķseink nem √©p√≠tettek: ligetekben, f√°k t√∂v√©ben, forr√°sokn√°l stb. √°ldoztak. T√ļl kellene m√°r l√©pn√ľnk ezen a mindenben kereszt√©nys√©get √©s J√©zusk√°t keres√Ķ √©s tal√°l√≥ megr√∂gz√∂tts√©gen. "Magyarorsz√°g az az orsz√°g nagymacska, amelynek megvan a maga forr√≥ k√°s√°ja - az elaggott zsid√≥kereszt√©nys√©g vall√°ssz√©delg√©se, √©s ez a macskaorsz√°g ezt az √Ķ forr√≥ k√°s√°j√°t beh√ļzott k√∂r√∂mmel, √°llhatatosan ker√ľlgeti"(Hat√°r Gy√Ķz√Ķ).

A magyars√°g √Ķsvall√°s√°val kapcsolatban mostans√°g "√Ķsi monoteizmusr√≥l" besz√©lnek egyes kutat√≥k. Legf√Ķbb √©rv√ľk, hogy magyar istenek nevei nem maradtak fenn. Vagyis sum√©r vagy g√∂r√∂g anal√≥gi√°ra k√©pzelik el √Ķsi hit√ľnket. Ezt viszont semmi pozit√≠v bizony√≠t√©kkal nem tudj√°k al√°t√°masztani. Ink√°bb t√Ľnik val√≥sz√≠n√Ľnek az, hogy √Ķseinknek nem volt antropomorf istenk√©p√ľk. Nyelv√ľnk √°ltal meg√Ķrz√∂tt t√©nyek legal√°bbis erre utalnak. √ēseink csak megneveztek bizonyos term√©szeti jelens√©geket, tiszteltek term√©szetf√∂l√∂tti er√Ķket. R√°ad√°sul az ilyen megnevez√©sek (pl. √°rm√°ny, √≠z) is √°tv√©telek m√°s kult√ļr√°kb√≥l. √ēseink vil√°gk√©pe m√©g legink√°bb a k√≠naival rokon√≠that√≥, ahol szint√©n vannak "fels√Ķbb er√Ķk", de szem√©lyes istenek nincsenek. A magyar √Ķsi hitet teh√°t nem csak az√©rt neh√©z rekonstru√°lni, mert a kereszt√©nyek kiirtott√°k. Arr√≥l nem is besz√©lve, hogy ha a V√©rszerz√Ķd√©sre gondolunk, amely h√©t t√∂rzs, h√©t n√©p √©s val√≥sz√≠n√Ľleg h√©t mitol√≥gia egyes√ľl√©se volt, akkor m√©g √©rdekesebb a helyzet. Ehhez tegy√ľk hozz√° m√©g az akkori korok kozmopolita vall√°sait (kereszt√©nys√©g, manicheizmus, iszl√°m, buddhizmus), azok esetleges hat√°sait. √Čs akkor l√°tjuk mennyire komplex k√©rd√©ssel √°llunk szemben.

A szent istv√°ni m√Ľ mindm√°ig benn√ľnket tal√°n legjobban s√ļjt√≥ darabja az Intelmek nev√Ľ "eligaz√≠t√°sunk" a miheztart√°s v√©gett. Az Intelmekr√Ķl √ļgy tan√≠tj√°k, hogy Szent Istv√°n iratta fi√°nak Szent Imr√©nek. E m√Ľr√Ķl azonban az eg√©sz √Ārp√°d-kor nem tud. A XV. sz√°zadban ker√ľlt csak el√Ķ, magyar t√∂rv√©nyekhez volt hozz√°csapva. Els√Ķsorban ebb√Ķl k√∂vetkeztet a "kegyes" t√∂rt√©net√≠r√°s arra, hogy Istv√°nnak k√∂ze van hozz√°. Ezt evidenciak√©nt kezelik tud√≥saink. Ennek ellen√©re sokan foglalkoznak vele, mindenekel√Ķtt sz√∂vegelemz√©sek form√°j√°ban, hogy bizony√≠ts√°k is. Igen √©rdekes egy √≠r√°s. √Āll√≠t√≥lag 1020 k√∂r√ľl √≠rt√°k, viszont mind a t√≠z fejezet√©nek kezd√Ķ sorai - "In nomine sancte Trinitatis et individuae Unitatis" - XII. sz√°zadi sz√≥fordulatok. A t√≠z fejezetb√Ķl az els√Ķ hat az egyh√°zr√≥l sz√≥l. Arr√≥l, hogy mi a k√∂teless√©ge az uralkod√≥nak a papokkal szemben - ford√≠tva semmi. Tov√°bbi n√©gy a vil√°gi orsz√°gnagyokr√≥l. A n√©p, a nemzet nem l√©tezik. A szerz√Ķ sohasem haszn√°lja "Istv√°n orsz√°ga" eset√©ben a regnum (kir√°lys√°g) sz√≥t, helyette az alacsonyabb rend√Ľ comitatusr√≥l (tartom√°ny) besz√©l. Ez akkora s√©rt√©s, szinte elk√©pzelhetetlen, hogy ilyet b√°rkinek eln√©ztek volna. Azt√°n Istv√°n fi√°t az "el√Ķz√Ķ kir√°lyok" k√∂vet√©s√©re buzd√≠tja. "Eleink k√∂vet√©s√©t a kir√°lyi m√©lt√≥s√°gban a nyolcadik hely illeti meg. Tudod, hogy mindenekn√©l nagyobb kir√°lyi √©kess√©g az el√Ķtt√ľnk val√≥knak t√∂rv√©nyeit k√∂vetn√ľnk √©s tisztes sz√ľl√Ķinknek szerinte cselekedn√ľnk. Mert ki is megveti eleink t√∂rv√©nyeit, annak nincs gondja, az isteni t√∂rv√©nyekre sem... Mert neh√©z neked eme tartom√°nynak uralm√°t tartanod, ha nem leendesz az el√Ķtted uralkod√≥ kir√°lyok szok√°sainak k√∂vet√Ķj√©v√©." Vagyis a pog√°ny fejedelmek√©? M√°s el√Ķd√∂k ugyanis nem lehetnek az √Ķ eset√ľkben. Azt hiszem, ez el√©g vil√°gos sz√∂veg, b√°r az apologetikusok erre azt mondj√°k, hogy a szerz√Ķ "√ļgy √°ltal√°ban" gondolt a kor√°bbi mindenf√©le kereszt√©ny uralkod√≥kra.... Persze ezt bizony√≠tani nem tudj√°k, csak valahogy meg kell magyar√°zni a magyar√°zhatatlant. Viszont nem √©rtem akkor a "sz√ľl√Ķk k√∂vet√©s√©t". Azt is csak √ļgy √°ltal√°ban kell √©rteni? Az eg√©sz hozz√°√°ll√°s hasonl√≠t a bibliamagyar√°z√°sokra. Ott soronk√©nt √©s a pillanatnyi √©rdekek alapj√°n d√∂ntik el, hogy mikor kell sz√≥ szerint vagy csak szimbolikusan √©rteni az "igazs√°got".

Elgondolkodtat√≥, hogy az uralkod√≥ a tr√≥n√∂r√∂k√∂snek nem teszi k√∂telez√Ķv√© az ut√≥d nemz√©s√©t. Tal√°n ez az egy, amiben Istv√°nra √©s fi√°ra ismerhet√ľnk az intelmekkel kapcsolatban. Vazul √©s fiai eset√©ben is l√°ttuk, hogy Vajk-Istv√°nt az √Ārp√°d-h√°z √©s azon kereszt√ľl a nemzet sorsa nem √©rdekelte, csak a kereszt√©nys√©g√©. Az √Ķ gondolkod√°s√°nak s√ļlypontja a kereszt√©nys√©gben tal√°lhat√≥, nem a nemzetben, azt szolg√°lta, nem a n√©p√©t. A vend√©gekkel (hospes) kapcsolatos megjegyz√©se √©vsz√°zadok √≥ta manipul√°ci√≥ t√°rgya a nemzet felbomlaszt√°sa √©rdek√©ben. Annak idej√©n a hospes kiz√°r√≥lag csak a papokra √©s lovagokra vonatkozott, nemzetis√©gekr√Ķl sz√≥ sem volt. Az Intelmek egy k√∂z√∂ns√©ges fejedelmi t√ľk√∂r rengeteg betold√°ssal, feltehet√Ķen a XII. sz√°zadb√≥l. Lehet, hogy valami hasonl√≥ Istv√°n udvar√°ban is volt, de hogy ez a sz√∂veg nem Magyarorsz√°gon k√©sz√ľlt, az nyilv√°nval√≥. Legval√≥sz√≠n√Ľbb lotharingiai ill. burgundiai eredete. Szerz√Ķje egyetlen olyan fogalmat (rang, hivatal stb.) nem haszn√°l, nem ismer(?), amely magyar hovatartoz√°st mutatna. Ennyit ne tudott volna egy itt √©l√Ķ f√Ķpap? Egy√©bk√©nt az eg√©sz sz√∂veg annyira nemzetidegen, azt semmibe vev√Ķ, hogy ha ennek ellen√©re m√©gis k√∂ze lenne szent√ľnkh√∂z, akkor az ez√©rt sz√©gyellje mag√°t. Olyan ez a kioktat√°s, mint egy √∂reg janics√°r eligaz√≠t√°sa egy janicseri-oglu (janics√°rinas)
sz√°m√°ra. Hi√°ba szajk√≥zz√°k az apolog√©t√°k √°lland√≥an. Sz√≥ sincs benne semmif√©le nemzeti megmarad√°sr√≥l. Egy steril udvari sz√∂veg papokr√≥l √©s udvari emberekr√Ķl. Mintha egy "tartom√°ny" csak azokb√≥l √°llna.

Szent Istv√°n mentette meg a magyars√°got? Az √Ķ m√Ľve, amely hal√°lakor azonnal √∂sszeomlott? Miatta maradtunk fenn? De hiszen addig oly j√≥l elvoltunk. Legt√∂bb nyomor√ļs√°gunk √©ppen vele √©s miatta kezd√Ķd√∂tt.

Forr√°s: http://vilagnezet...n=blhshare

HozzŠszůlŠsok


#1 | gabi - 2013. augusztus 19. 12:45:08
Gondolom, Hal√°sz J√≥zsef a Szent Korona al√°zatos szolg√°ja √©s Borb√©ly vit√©zl√Ķ fejedelem urak ezt nem tudj√°k √©s nem is olvast√°k! Akkor viszont kit szolg√°lnak?
Sz√°ntai Lajost nagyon szeretem, de √Ķ is foggal, k√∂r√∂mmel v√©di Szent Istv√°nt, √©s azt bizonygatja, hogy nem tehetett m√°sk√©nt.
Egy biztos, a vall√°sokkal √©s terjeszt√Ķikkel tele a h√≥cip√Ķm. Semmi m√°sra nem j√≥k, mint b√©kly√≥ban tartani az √∂n√°ll√≥ gondolkod√°st, valamint nev√©ben √©s z√°szlaja alatt n√©pirt√°sokat elk√∂vetni √©s uralni a lelkeket.
Olvastam n√©h√°ny k√∂nyvet, melyben f√∂ld√∂nt√ļliak m√°s bolyg√≥kr√≥l, m√°s naprendszerekb√Ķl itt j√°rtak √©s mind azt bizonygatta, hogy J√©zust √Ķk k√ľldt√©k! H√°ny p√©ld√°nyban l√©tezett/l√©tezik J√©zus? Azt m√°r mondanom sem kell, hogy mind J√©zus zsid√≥s√°g√°t bizonygatja, meg az √Ķ fels√Ķbbrend√Ľs√©g√ľket. Ha az univerzum is zsid√≥kkal van tele, akkor a F√∂ldnek annyi, b√©ke poraira! s_*_gt

N√°lam is van egy √≠r√°s, melynek c√≠me R√©mdr√°ma. Sajnos nem tudom ki a szerz√Ķje, de √Ķ is Istv√°nnal √©s intelmeivel foglalkozik, - nem √©ppen pozit√≠v megfogalmaz√°sban. Felteszi a k√©rd√©st, hogy Istv√°n mit vett el a magyar n√©pt√Ķl, √©s a v√°laszt is megadja √©s megmagyar√°zza:
1. A szabads√°g√°t
2. A földjét
3. A gondolkod√°s√°t

Mivel az √≠r√°s 14 oldal, √≠gy nem m√°solom be, elk√ľld√∂m Gerrynek. √ē majd tudja hov√° tegye be.
#2 | fsavanyu - 2013. augusztus 19. 14:24:29
Gabi! Valami nem k√≥ser a Pityu k√∂r√ľl nekemsem, ez√©rt √ľnnepeltetik a birk√°kkal. SZ√°ntait nem√©rtem, m√©rt istenit√≠, sokat tud, de lehet, hogy √Ķ is k√≥ser?s_*_csin
#3 | SZM - 2013. augusztus 19. 15:05:02
Vigyázz miket írkálsz Gabi!
M√©g a v√©g√©n √ļgy j√°rsz mint √©n!
Megjelenik valamelyik lélekkannibál imahorda egyik tagja, és majd jól megkapod a magadét mert gondolkodni merészeltél!
s_*_kukk
#4 | postaimre - 2013. augusztus 19. 15:11:51
SZM, az id√Ķ sajnos igazolta a k√©telyeket! Az egy-elyeket meg ugyan minek m√°r bizonygatni?

Aprop√≥, tedd hozz√°, hogy a Szent Korona t√©mak√∂r is ide kapcsol√≥dik √©s persze arr√≥l is kider√ľlt m√°r - csak a sok nemzeti kuksi-vaksi - sem akarja l√°tni, hogy a kir√°lyi korona nem azonos a Szent Koron√°val √©s pont a jujdej√≥-kereszt√©nyi √°ls√°got takargatjuk √©s hiteles√≠tj√ľk vele, ha nem tudjuk mi is a helye.
#5 | Maguskacska - 2013. augusztus 19. 15:12:36
√©rdekes, le a kalappal hogy el√Ķveszi a korabeli eur√≥pa plitikai f√∂ldrajz√°t..., viszont mell√Ķzi a gazdas√°g√©t √©s a vall√°st√©rt√©nelmet...s_*_francba-√©s nemes egyszer√Ľs√©ggel fojtatja a "hivatalos merj√ľnk kicsik lenni"szeml√©lettel...
Gazdas√°g-gazdags√°g:hol voltak(vannak) eur√≥pa legnagyobb √©s legjobb min√Ķs√©g√ľ nemesf√©m b√°ny√°jai???-igen a k√°rp√°t medenc√©ben....-""ogy a k√°rp√°t-medencei s√≠rleletekben nem tal√°ltak m√©g nyugatr√≥l sz√°rmaz√≥ megmunk√°lt nemesf√©m kincseket, ami azt mutatja, hogy a zs√°km√°nyolt nemesf√©meket itthon azonnal feldolgozt√°k arany- √©s ez√ľstm√Ľveseink.""s_*_bye
vallás-és ez sokkal keményebb!!!!Szent István az akkori európa leggazdagabb és legbefolyásosabb uralkodója, nem a fényes bizáncot választja(amely még az apjának fizette az adót!!!)hanam a "koszos porfészket" Romát:D
majd megk√©rte a germ√°nokat(akikt√∂l nem egyszer v√©dte a p√°p√°t kor√°bban)hogy seg√≠tsenek terjeszteni az √°ltaluk nem igen ismert √ļj vall√°st:D-de a legjobb hogy az addigra m√°r h√Ľb√©ress√©gben gondolkod√≥ ejur√≥p√°ban(magyarorsz√°gon rendi √©s nem h√Ľb√©resi t√°rsadalom volt....-ez√©rt voltunk mi archiregnum) vatik√°n akit sosem motiv√°lt az anyagi vil√°gs_*_beee
sim√°n lemondott a r√©gi√≥ leggazdagabb ter√ľlet√©nek a h√ľb√©rbe helyez√©s√©r√Ķls_*_kac-√©s Apostoli jogot adott a kir√°lynak(az√≥ta sincs erre p√©lda)...-ezzel meleg√°gyat biztos√≠tva egy rom√°t√≥l elt√©r√Ķ az eredei krisztusi tanokhoz visszany√ļl√≥ vall√°s gyakorl√°s√°hoz...s_*_yes
-kedves cikk √≠r√≥ figyelm√©be aj√°nlan√°m akeresztes hadj√°ratok le√≠r√°sait... vagy csak II. Andr√°s P√°pai ki√°tkoz√°sainak ok√°t...(ha 200 √©vvel Szent Istv√°n ut√°n ki√°tkoznak egy Apostol kir√°lyt mert az olyan papokat k√ľld sz√©t eur√≥p√°ba,azokhoz akik nem a p√°p√°t keresik fel!, amelyet a vatik√°n a legink√°bb a manikeizmushos tud besorolni, √©s hogyismonjam nem az √≥sz√∂vegs√©gre alapoztak:D)
-magyar√°n 1000 √©ve m√©g tudta mindenk hogy a magyar kir√°lys√°g archiregnum,azaz a leg√∂sibb... innent√Ķl kezdve neh√©z lett volna az √Ķslakos magyarokkal szemben b√°rmifajta jogtalan k√∂vetel√©snek...
Tessenek elfogadni kedves Nemzeti oldal hogy sem Szent István sem a Szent Korona nem judeókeresztény......
bármennyire is teccenek ezt szajkóznis_*_beees_*_beee,de legalább addig sem kell gondolkodni...
#6 | 9323 - 2013. augusztus 19. 15:16:29
Sz√°ntai csak azok sz√°m√°ra √©rthet√Ķ, akinek a fej√©ben m√©g nem halt √©hen az agyr√°g√≥bog√°r.
Magyarul, tetszik-nem tetszik, Sz√°ntait a h√ľly√©k nem √©rtik.
Ennyi. Lehet megs√©rt√Ķdni, de ez az √≠r√°s is akkora baroms√°gok gy√Ľjtem√©nye, hogy arra nincs semmif√©le szalonk√©pes kifejez√©sem.
Csak tudn√°m, mi a f*sznak kell mindennap betenni ennyi agyament iszonyat baroms√°got, hogy m√°r a k* anyj√°ba tudn√°m elk√ľldeni minden rohad√©k cionista "t√∂rt√©n√©sz√©t"!
#7 | SZM - 2013. augusztus 19. 15:21:39
Imre!
Vigy√°zz!!! Ez a korona, nem az a korona??? M√°r te is kezded??
s_*_kukk
Eml√©kszel m√©g mekkora felfordul√°s volt, amikor √©n err√Ķl √≠rtam?
H√°t hi√°nyzik az neked?
s_*_francba
#8 | postaimre - 2013. augusztus 19. 15:24:53
SZM, az a baj, hogy nem a szerverre tetted a képeket, így most már nincsenek mekk! Akkor sem véletlen kértem, hogy menj bele a témakörbe és ma már a téma nem tabu, hisz már a fogtömést is arra mintázzák, mert itt már sem -mise szent.
#9 | Maguskacska - 2013. augusztus 19. 15:31:12
SZM, 9323!
aki nem hiszi j√°rjon ut√°na....
√∂tv√∂s√∂k a szent koron√°r√≥l √©s a m√°solat k√©sz√≠t√©s√©r√Ķl...
http://www.youtub...lsJP4YKjHA
#10 | SZM - 2013. augusztus 19. 15:32:15
Imre!
Melyik kép kell? Nekem mind megvan!
S√Ķt!
Úgy látom még a régi oldalon is ott van a legtöbb!
√ćme:
http://ch-serverh...0#comments
s_*_v

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.