Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jåsdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tovĂĄbbiakban szakmai oldalkĂ©nt mĂŒködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjåtok - elérhetö.)

Klikkelj rĂĄ: Posta Imre Youtube oldala
..................

KĂ©sĂ”bb halnak meg a holokauszt tĂșlĂ©lĂ”i


KĂ©sĂ”bb halnak meg a holokauszt tĂșlĂ©lĂ”i
A holokauszt tĂșlĂ©lĂ”i tovĂĄbb Ă©lnek a kortĂĄrsaiknĂĄl. A jelensĂ©g oka az lehet, hogy aki sĂșlyos szenvedĂ©sen megy ĂĄt, ĂĄltalĂĄban megerĂ”södik: hiszi, hogy az Ă©letnek Ă©s benne a szenvedĂ©snek oka van, Ă©s tanulni kell belĂ”le. Az Ă©rtelmes Ă©let irĂĄnti vĂĄgy kĂŒlönböztet meg bennĂŒnket az ĂĄllatvilĂĄgtĂłl.

A holokauszttĂșlĂ©lĂ”k tovĂĄbb Ă©lnek, mint kortĂĄrsaik, akiknek soha nem volt rĂ©szĂŒk a nĂĄci elnyomĂĄsban - ĂĄllĂ­tja egy, a PLoS ONE tudomĂĄnyos folyĂłiratban most megjelent izraeli tanulmĂĄny.

Ami miatt a tanulmĂĄny igazĂĄn figyelemre mĂ©ltĂł, az a kutatĂĄs alapjĂĄul szolgĂĄlĂł szokatlanul nagy minta: 55 ezer lengyel bevĂĄndorlĂłt vontak be, akiknek hĂĄromnegyede 1945 Ă©s 1950 között - azaz a holokauszt utĂĄn - Ă©rkezett Izraelbe, egynegyedĂŒk viszont mĂĄr 1939 elĂ”tt ĂĄttelepĂŒlt. A kutatĂĄs eredmĂ©nyei szerint akik 10 Ă©s 15 Ă©ves koruk között Ă©ltĂ©k ĂĄt a holokausztot, ĂĄtlagosan 10 hĂłnappal, akik pedig 16 Ă©s 20 Ă©ves koruk között, ĂĄtlagosan 18 hĂłnappal tovĂĄbb Ă©ltek, mint azok, akiknek soha nem volt rĂ©szĂŒk a nĂĄci terrorban.

Az eredmĂ©nyek megleptĂ©k a kutatĂłkat, erre utal a cikk cĂ­me is (Against All Odds: Genocidal Trauma Is Associated with Longer Life-Expectancy of the Survivors). A holokauszttĂșlĂ©lĂ”krĂ”l ugyanis szĂĄmos korĂĄbbi kutatĂĄs igazolta mĂĄr, hogy törĂ©kenyebb a mentĂĄlis egĂ©szsĂ©gĂŒk, gyakoribb nĂĄluk a szorongĂĄs, a depressziĂł, vagy valamilyen mĂĄs poszttraumĂĄs tĂŒnet, mint a normĂĄl nĂ©pessĂ©g körĂ©ben. RĂĄadĂĄsul több genetikai vizsgĂĄlat szerint a korai traumĂĄk a gĂ©neket is kĂĄrosĂ­thatjĂĄk, ami növeli a rĂĄk Ă©s egyĂ©b betegsĂ©gek kialakulĂĄsĂĄnak kockĂĄzatĂĄt, azaz összessĂ©gĂ©ben az idĂ” elĂ”tti elhalĂĄlozĂĄs esĂ©lyĂ©t is.

Mivel magyarĂĄzhatĂł mĂ©gis a holokauszttĂșlĂ©lĂ”k hosszĂș Ă©lete? Pontos vĂĄlasz nincs a kĂ©rdĂ©sre, kĂ©t lehetsĂ©ges okot azonban felhoz a tanulmĂĄny.
A szenvedésnek van értelme

Az egyik a koncentrĂĄciĂłs tĂĄborokban törtĂ©nt szelekciĂł, aminek következtĂ©ben a megprĂłbĂĄltatĂĄsokat a fizikailag legerĂ”sebbek, legjobb immunrendszerĂ»ek Ă©ltĂ©k tĂșl. A tanulmĂĄny szerzĂ”i azonban hangsĂșlyozzĂĄk, hogy ez szĂĄz szĂĄzalĂ©kban nem magyarĂĄzza az eredmĂ©nyeket, mivel a lĂĄzadĂĄsoktĂłl tartĂł nĂĄcik a gyengĂ©ken Ă©s betegeken kĂ­vĂŒl a legerĂ”sebbnek tĂ»nĂ” fĂ©rfiakat is megöltĂ©k.

A mĂĄsik lehetsĂ©ges ok az Ășgynevezett poszttraumatikus növekedĂ©s. Eszerint azok, akik sĂșlyos megprĂłbĂĄltatĂĄsokon esnek ĂĄt - pĂ©ldĂĄul tĂșlĂ©lnek egy hĂĄborĂșt, halĂĄlos balesetet, sĂșlyos betegsĂ©get vagy egy szeretett szemĂ©ly elvesztĂ©sĂ©t -, sokszor megerĂ”södnek az Ă©let Ă©rtelmĂ©be vetett hitĂŒkben. Úgy Ă©rzik, hogy a sok szenvedĂ©s nem volt hiĂĄbavalĂł, tanulniuk kellett belĂ”le, Ă©s hogy olyan feladatuk van mĂ©g az Ă©letben, ami csak az övĂ©k, kifejezetten rĂĄjuk van szĂŒksĂ©g hozzĂĄ. Az emlĂ­tett kutatĂĄs kĂŒlönleges azĂ©rt is, mert megmutatta, hogy aki meg tudja vĂĄltoztatni a vilĂĄghoz valĂł hozzĂĄĂĄllĂĄsĂĄt egy tragĂ©dia hatĂĄsĂĄra, Ă©veket adhat az Ă©letĂ©hez.

Sarah Montard, lengyel holokauszttĂșlĂ©lĂ” tetovĂĄlĂĄsĂĄt mutatja.
ForrĂĄs: AFP/Mehdi Fedouach

A pszichiåter rab, aki öngyilkosokat mentett a lågerben

A nĂĄci halĂĄltĂĄborok törtĂ©neteibĂ”l az is kiderĂŒl, hogy ha valaki Ășgy Ă©rzi, van Ă©rtelme a lĂ©tezĂ©sĂ©nek, az Ă©letmentĂ” lehet nehĂ©z helyzetekben.

Viktor Frankl zsidĂł szĂĄrmazĂĄsĂș bĂ©csi pszichiĂĄtert Ă©s idegorvost 1942-ben internĂĄltĂĄk vĂĄrandĂłs felesĂ©gĂ©vel, szĂŒleivel Ă©s testvĂ©reivel. HĂĄrom Ă©vvel kĂ©sĂ”bb, a tĂĄborok felszabadulĂĄsakor a csalĂĄdjĂĄbĂłl szinte mindenki halott volt, a felesĂ©ge is, Ă” viszont, a fizikailag nem igazĂĄn erĂ”s, 119104-es szĂĄmot viselĂ” rab - Ă©lt. 1946-ban megjelent, Ă©s hamar bestsellerrĂ© lett könyvĂ©ben (magyarul ...És mĂ©gis mondj igent az Ă©letedre! cĂ­mmel jelent meg) a tĂĄbori Ă©lmĂ©nyeit Ă­rta le egy pszichiĂĄter szemĂ©vel.

Frankl Ășgy vĂ©lte, a szörnyĂ»sĂ©gek tĂșlĂ©lĂ”i Ă©s halĂĄlos ĂĄldozatai között az volt a kĂŒlönbsĂ©g, hogy hittek-e benne, hogy van Ă©rtelme az Ă©letĂŒknek, vagy sem. Õ maga mĂ©g a legborzasztĂłbb körĂŒlmĂ©nyekben is talĂĄlt jelentĂ©st, Ă­gy a szenvedĂ©st nem lĂĄtta Ă©rtelmetlennek. "Mi, akik koncentrĂĄciĂłs tĂĄborokban laktunk, emlĂ©kszĂŒnk a fĂ©rfira, aki a barakkok között sĂ©tĂĄlva vigasztalt embereket, odaadvĂĄn utolsĂł darab kenyerĂ©t. TalĂĄn szĂĄmszerĂ»en kevesen voltak ilyenek, de elegendĂ” bizonyĂ­tĂ©kot szolgĂĄltatnak arra, hogy mindent el lehet venni egy embertĂ”l, egy dolog kivĂ©telĂ©vel: a vĂ©gsĂ” emberi szabadsĂĄgot - azt, hogy megvĂĄlassza a hozzĂĄĂĄllĂĄsĂĄt bĂĄrmilyen körĂŒlmĂ©ny között is, hogy megvĂĄlassza sajĂĄt ĂștjĂĄt" - Ă­rta könyvĂ©ben.

Frankl, aki terapeutakĂ©nt is segĂ­tette a rabokat, kĂ©t öngyilkossĂĄgra kĂ©szĂŒlĂ” ember esetĂ©t is leĂ­rta könyvĂ©ben. Mint a tĂĄbor legtöbb lakĂłja, Ă”k is elvesztettĂ©k minden remĂ©nyĂŒket, Ășgy Ă©reztĂ©k, semmit nem vĂĄrhatnak mĂĄr az Ă©lettĂ”l. PszichiĂĄterkĂ©nt igyekezett megĂ©rtetni velĂŒk, hogy a jövĂ” szĂĄmĂ­t rĂĄjuk, van mĂ©g feladatuk. "Az egyik fĂ©rfinak egy idegen orszĂĄgban kisgyereke volt, a mĂĄsikat, egy tudĂłst, befejezetlen könyvek sora vĂĄrta" - Ă­rta.
Nagy életcélok helyett az apró dolgokra koncentråljunk!

Viktor Frankl hĂ­res könyve több szavazĂĄson is bekerĂŒlt a 20. szĂĄzad legnagyobb hatĂĄsĂș könyvei közĂ©, ami nem csoda, hiszem a könyv központi gondolata - az Ă©rtelmes, felelĂ”ssĂ©gteli Ă©let; a szenvedĂ©s mint Ă©rtĂ©k - manapsĂĄg is ugyanolyan aktuĂĄlis, mint hetven Ă©ve.

Sok pszicholĂłgus szerint az Ă©rtelmes Ă©let vĂĄgya az, ami igazĂĄn megkĂŒlönbözteti az embert az ĂĄllatvilĂĄgtĂłl. Martin E. P. Seligman, a pozitĂ­v pszicholĂłgia egyik ma Ă©lĂ” legnevesebb kĂ©pviselĂ”je ezt Ă­gy fogalmazta meg: egy Ă©rtelmes Ă©letben az erĂ”ssĂ©geidet Ă©s talentumaidat arra hasznĂĄlod, hogy szolgĂĄlsz valamit, amiben hiszel, Ă©s ami nagyobb, mint te magad vagy. Fontos azonban, hogy mind Frankl, mind Seligman nem a nagy Ă©letcĂ©lok fontossĂĄgĂĄt hangsĂșlyozza, hanem hogy az Ă©let minden aprĂł cselekedetĂ©t Ă©rtelmesnek lĂĄssuk. PĂ©ldĂĄul, amikor segĂ­tĂŒnk mĂĄsoknak, ajĂĄndĂ©kkal lepjĂŒk meg a szeretteinket, jĂĄtszunk a gyerekeinkkel, vagy vacsorĂĄt fĂ”zĂŒnk a csalĂĄdnak.

De nemcsak az aprĂł cselekedeteink erĂ”sĂ­tik az Ă©rtelmes Ă©let kĂ©pzetĂ©t; a pszicholĂłgiai vizsgĂĄlatok szerint minĂ©l több idĂ”t töltĂŒnk a mĂșlt fĂĄjdalmainak Ă©s a negatĂ­v esemĂ©nyeknek a feldolgozĂĄsĂĄval, annĂĄl több Ă©rtelmet fedezĂŒnk fel bennĂŒk. Pont, ahogy Viktor Frankl is Ă­rta: "Ha az Ă©letnek magĂĄnak van Ă©rtelme, akkor a szenvedĂ©snek szintĂ©n kell, hogy legyen."

Hozzászólások


#11 | Perje - 2013. augusztus 24. 10:46:55
Nem csak kĂ©sĂ”bb halnak, de mĂ©g meg is" szĂ©pĂŒlnek". Most van a Miss Holo dontĂ”je ultra ibolya fĂ©ny alatt. Bezzeg ezt neam ****i Árpi rendezni, mert tĂșl ifjĂș ezekhez..
http://news.israe...cope/47311
#12 | valahun - 2013. augusztus 24. 14:44:21
FelhĂĄborĂ­tĂł, mĂ©g a chicagĂłi bĂ­rĂłsĂĄg is lepattintja Ă”ket, mert itthon fĂŒggetlen bĂ­rĂłsĂĄg van. Pedig fĂŒgghetnĂ©nek mĂĄr s_*_nyugi http://www.origo....miatt.html

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.