Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Interj√ļ egy volt olt√≥anyag-kutat√≥val


Egy bennfentes kit√°lal
Ford√≠totta: Titz Enikõ
Forr√°s n√©met√ľl: Zentrum Der Gesundheit
Angolul: Vaccination Liberation
Az olt√°sok k√∂telezõ jellege saj√°tos helyzetet teremt egy szabad orsz√°gban, mert a k√∂zj√≥ra hivatkozva k√©nyszer√≠tenek embereket arra, hogy esetleg akaratuk √©s bel√°t√°suk ellen√©re oltass√°k be magukat, vagy gyermek√ľket. Mik√∂zben azonban a k√∂zj√≥ra hivatkoznak, az olt√≥anyagok elk√©sz√≠t√©se, tesztel√©se bizonyos c√©geknek √ľzlet. Innentõl azonban √∂sszekeveredik a k√∂zj√≥ √©s az √ľzleti √©rdek, s az olt√≥anyag ipar a k√∂zj√≥ra hivatkozva szabadon kock√°ra teheti eg√©szs√©g√ľnket. Az olt√≥anyagok higanytartalma √©s az autizmus j√°rv√°nyszerû terjed√©se k√∂zti egyre nyilv√°nval√≥bb kapcsolat √ļjra √©lesen veti fel a k√©rd√©st: a k√∂zj√≥ra hivatkozva meg lehet-e fosztani az egy√©nt √∂nrendelkez√©si √©s √∂nv√©delmi jog√°t√≥l? √Čs akik mindezt elrendelik, val√≥ban mindent csak a k√∂zj√≥ √©rdek√©ben tesznek? √Čn nem hiszem.
Szendi G√°bor




Aki kérdez: Jon Rappoport
Aki v√°laszol: Dr. Mark Randall
J.R.: (Jon Rappoport): Kor√°bban meg volt gyõzõdve arr√≥l, hogy a vakcin√°k j√≥ orvosi c√©lt szolg√°lnak.
M.R.: (Dr. Mark Randall): Igen, meg voltam gyõzõdve r√≥la. N√©h√°ny olt√°s fejleszt√©s√©n√©l magam is k√∂zremûk√∂ dtem. Hogy pontosan melyikn√©l, nem mondom meg.
J.R.: Miért nem?
M.R.: Mert szeretn√©m megõrizni anonimit√°somat.
J.R.: Gondolja, hogy probl√©m√°kkal k√©ne szembes√ľlnie, ha fell√©pne a nyilv√°noss√°g elõtt?
M.R.: Azt hiszem, elveszíteném a nyugdíjamat.
J.R.: Milyen indokkal?
M.R.: Az okok nem √©rdekesek. Mihelyst valaki a "club"-ban van, ezek az emberek megtal√°lj√°k az eszk√∂z√∂ket √©s az utat, hogy akad√°lyt g√∂rd√≠tsenek az √ļtj√°ba. Ismerek egy-k√©t embert, akiket megfigyeltek √©s megfenyegett√©k.
J.R.: Kicsod√°k?
M.R.: Az FBI
J.R.: Valóban?
M.R.: Természetesen. Mert az FBI más okokat is kitalál. Az adóhatóság is a nyakukra mászhat.
J.R.: Ennyit a szabad véleménynyilvánítás jogáról.
M.R.: √Čn a "belsõ k√∂rh√∂z" tartoztam. Ha megnevezn√©k egyeseket √©s v√°dakkal illetn√©k kutat√≥kat, egy csom√≥ probl√©m√°val tal√°ln√°m szembe magam.
J.R.: Gondolja, hogy az embereknek maguknak k√©ne eld√∂nteni√ľk, hogy beoltatj√°k-e magukat vagy sem?
M.R.: Politikai szemsz√∂gbõl igen. Tudom√°nyos szempontb√≥l azt mondan√°m, hogy az embereknek elõsz√∂r is inform√°ci√≥ra van sz√ľks√©g√ľk, hogy egy√°ltal√°n d√∂nthessenek. Az csak egy dolog, hogy azt mondjuk, magukt√≥l k√©ne eld√∂nteni√ľk. Ha a k√∂rnyezetet hazugs√°gok sora m√©rgezi, hogy lehet d√∂nteni? Ha a Food and Drug Administration-ban (√©lelmiszereket √©s orvoss√°gokat fel√ľgyelõ szerv az USA-ban) õszinte emberek dolgozn√°nak, akkor ezeket a vakcin√°kat nem is enged√©lyezt√©k volna. √ögy teszteln√©k az olt√°sokat, mintha a saj√°t √©let√ľk f√ľggne tõle.
J.R.: Vannak orvosi t√∂rt√©net√≠r√≥k, akik √°ll√≠tj√°k, hogy a betegs√©gek visszaszor√≠t√°sa nem a v√©dõolt√°soknak k√∂sz√∂nhetõ.
M.R.: Tudom. Sok√°ig ignor√°ltam a munk√°jukat.
J.R.: Miért?
M.R.: Mert f√©ltem tõle, hogy tal√°lok valamit. Az √©n √ľzletem az volt, hogy v√©dõolt√°sokat fejlesszek. Az egzisztenci√°m ettõl a munk√°t√≥l f√ľgg√∂tt.
J.R.: Mit fedezett fel?
M.R.: Azt, hogy a betegs√©g visszaszorul√°sa a megv√°ltozott √©letk√∂r√ľlm√©nyeinknek k√∂sz√∂nhetõ.
J.R.: Pontosabban melyeknek?
M.R.: Tiszta viznek. Csatornarendszernek. Táplálkozásnak. Friss élelmiszernek. A szegénység visszaszorulásának. Most is hemzsegnek mindenhol a kórokozók, de ha jó állapotban vagyunk, akkor nem kapunk el olyan könnyen egy betegséget.
J.R.: Hogy érezte magát, miután végzett kutatásával?
M.R.: K√©ts√©gbeestem. Hirtelen meg√©rtettem, hogy egy olyan tev√©kenys√©get v√©geztem, mely hazugs√°ghegyekre √©p√ľlt.
J.R.: Egyes oltások veszélyesebbek?
M.R.: Igen. A DPT olt√°s (DiPerTe - torokgy√≠k, szam√°rk√∂h√∂g√©s, tetanusz) p√©ld√°ul. Az MMR (mumpsz, kanyar√≥, rubeola). De maga az olt√≥anyag is tartalmaz vesz√©lyes √©s vesz√©lytelen √∂sszetevõket. Ha engem k√©rdez, minden olt√≥anyag vesz√©lyes.
J.R.: Miért?
M.R.: T√∂bb okb√≥l. Befoly√°solj√°k az emberi immunrendszert, mik√∂zben annak v√©dõmechanizmus√°t k√°rositj√°k. Val√≥ban ki tudnak v√°ltani betegs√©geket, melyek ellen tulajdonk√©ppen v√©deni√ľk k√©ne.
J.R.: Mi√©rt raknak el√©nk statisztik√°kat, melyek elhitetik vel√ľnk, hogy az olt√°sok annyira sikeresen hatnak betegs√©gek ellen?
M.R.: Hogy mi√©rt? Hogy azt az ill√ļzi√≥t kelts√©k, hogy ezek az olt√≥anyagok hasznosak. Ha egy olt√≥anyag egy betegs√©g l√°that√≥ t√ľneteit, mint p√©ld√°ul a kanyar√≥√©t k√©pes elnyomni, mindenki elhiszi, hogy a szer siker. De a felsz√≠n alatt elõfordulhat, hogy az olt√≥anyag az immunrendszert mag√°t t√°madja meg. √Čs ha ez azt√°n m√°s betegs√©geket v√°lt ki - mondjuk, meningitist (agyh√°rtyagyullad√°s) - akkor a val√≥di ok rejtve marad, mert senki nem j√∂n r√°, hogy az olt√≥anyag a hib√°s. Az √∂sszef√ľgg√©st nem veszik √©szre.
J.R.: Azt √°ll√≠tj√°k, hogy a himlõolt√°s Angli√°ban kipuszt√≠totta a himlõt.
M.R.: igen, de ha megn√©zz√ľk a statisztik√°kat, melyek rendelkez√©s√ľnkre √°llnak, akkor m√°st k√©pet kapunk.
J.R.: Akkor mi a helyzet?
M.R.: Voltak helyek Angli√°ban, ahol az embereket nem oltott√°k be himlõ ellen √©s m√©gsem betegedtek meg himlõben. M√°shol ezzel ellent√©tben be voltak oltva, m√©gis kit√∂rt a himlõ rajtuk. K√ľl√∂nben is, a himlõ m√°r visszaszorul√≥ban volt, mikor az olt√≥anyagot bevezett√©k.
J.R.: Ezzel azt akarja mondani, hogy val√≥tlant k√∂z√∂ltek vel√ľnk.
M.R.: Igen, pontosan erre gondoltam. Ezeket kital√°lt√°k, az√©rt, hogy meggyõzz√©k az embereket, hogy az olt√°sok vesz√©lytelenek √©s hasznosak.
SZENNYEZÕD√ČS AZ OLT√ďANYAGOKON KERESZT√úL
J.R.: √Ėn laborokban dolgozott, ahol a steril k√∂r√ľlm√©nyek alapvetõek.
M.R: A k√∂zv√©lem√©ny azt hiszi, hogy ezek a laborok, ezek az elõ√°ll√≠t√≥ √ľzemek, a vil√°g legtiszt√°bb helyei. De ez nem igaz. Rendszeresen tal√°lkozunk szennyezõd√©sekkel. Minden lehets√©ges piszok beker√ľl az olt√≥anyagba.
J.R.: Igy fordulhatott elõ, hogy a polio (gyerekb√©nul√°s) olt√≥anyag√°ba beker√ľlt az sv4O-es majomv√≠rus.
M.R.: Igen, elõfordult. De nem erre gondoltam. Az sv4O az√©rt ker√ľlt a polio olt√≥anyag√°ba, mert annak egy r√©sze majomvese-idegbõl √°llt. De itt most m√°sr√≥l besz√©lek, mag√°ban a laborokban, a felt√©telekrõl. A hib√°kr√≥l. A t√©ved√©sekrõl, melyek hanyags√°gb√≥l fakadnak. Az sv4O, melyet k√©sõbb r√°ksejtekben mutattak ki; ezeket ink√°bb struktur√°lis probl√©m√°nak mondan√°m. Ez egy probl√©ma volt, melyet az elõ√°ll√≠t√°s sor√°n belekalkul√°ltak. Ha majomves√©t haszn√°lunk olt√≥anyaghoz, akkor egyszer csak minden k√≥rokoz√≥nak, melyek ismeretlen√ľl ezekben a ves√©kben tal√°lhat√≥k, ajt√≥t √©s kaput nyitunk.
J.R.: Rendben, hagyjuk most ezt a megk√ľl√∂nb√∂ztet√©st a szennyezõd√©sek k√ľl√∂nb√∂zõ fajt√°ir√≥l egy pillanatra. A szennyezõd√©sek mely m√≥dj√°val tal√°lkozott t√∂bb√©ves munk√°ja alatt?
M.R.: Rendben, egy p√°rat elmondok √Ėnnek, melyekkel √©n √©s a koll√©g√°m tal√°lkoztunk. Itt van egy r√©szlista. A Rivamex-ben (kanyar√≥ elleni olt√°s) ty√ļkv√≠rusokat tal√°ltunk. A himlõolt√°sban akanth-amõb√°kat mutattunk ki, ezek amõb√°k, melyek az agyat sz√©ttagolj√°k, √©s m√©g a majom-cytomegalovirust. A Rotavirus-olt√≥anyagban tal√°ltuk a spumaretrovirust. Avian-leukosi-v√≠rusokat az MMR √©s az influenza-olt√≥anyagokban. K√ľl√∂nb√∂zõ mikroorganizmusokat a Milzbrand olt√≥anyagban. Potenci√°lisan vesz√©lyes enzym-inhibitorokat k√ľl√∂nb√∂zõ olt√≥anyagokban. Kacsa, kutya √©s ny√ļlv√≠rusokat a rubeola-olt√≥anyagban. √Čs a pestis-v√≠rust az MMR-olt√≥anyagban.
J.R.: Akkor m√©g egyszer hogy √©rthetõ legyen: ezek mind szennyezõd√©sek, melyeknek az olt√≥anyagban semmi keresnival√≥juk sincs.
M.R.: Pontosan. Nem tudom pontosan megmondani √Ėnnek, hogy ezek az √∂sszetevõk milyen k√°rt tudnak okozni, mert ezekrõl nem illetve alig k√©sz√ľltek tesztek. Ez egy rulett-j√°t√©k, melyekn√©l belemegy√ľnk a kock√°zatokba.
Csak kevesen tudj√°k, hogy egyes olt√≥anyagok, mint p√©ld√°ul a polio (gyerekb√©nul√°s), adenovirus, rubeola, Hepatitis A √©s kanyar√≥ elleni, elhajtott emberi magzatok sz√∂veteibõl k√©sz√ľl. N√©ha tal√°ltam valamit ebbõl-abb√≥l ezekben az olt√≥anyagokban, melyeket elõsz√∂r himlõv√≠rusnak √©s bakt√©riumr√©szeknek tartottam. Val√≥sz√≠nûleg emberi sz√∂vetrõl lehetett sz√≥. N√©mely szennyezõd√©s, melyet az olt√≥anyagban felfedezhet√ľnk, gondolkod√°sra k√©sztetnek. Tudjuk pontosan, hogy ezeknek semmi keresnival√≥juk ott, de nem vagyunk biztosak magunkban, hogy pontosan mivel is van dolgunk. Egyszer emberi haj √©s ny√°lka minim√°lis nyomaira bukkantam. Tal√°ltam m√°r alkot√≥r√©szeket, melyeket csak "idegen feh√©rj√©knek" nevezhet√ľnk, de b√°rmirõl lehet sz√≥, mint p√©ld√°ul v√≠rusprotein.
J.R.: Itt már megszólalnak a vészharangok.
M.R.: Mit gondol, hogy √©reztem magam? Ha arra gondolunk, hogy ezek az anyagok direkt a v√©rkering√©sbe ker√ľlnek, an√©lk√ľl, hogy az immunrendszeren kereszt√ľl venn√©k √ļtjukat.
J.R.: Hogy reag√°ltak a leleteire?
M.R.: A Legt√∂bbsz√∂r azt mondt√°k: Ne t√∂rd rajta a fejed, ez nem ker√ľlhetõ el. Az olt√≥anyag elõ√°ll√≠t√°s√°n√°l k√ľl√∂nb√∂zõ √°llati sz√∂veteket haszn√°lnak, √©s ez√©rt fordulnak elõ a szennyezõd√©s e fajt√°i. √Čs akkor m√©g nem is besz√©ltem a k√©miai √∂sszetevõkrõl, mint formaldehid, higany √©s alum√≠nium, melyeket mint konzerv√°l√≥ anyagokat adnak hozz√°.
J.R. Ezek az információk igencsak letaglóznak
M.R.: Igen. √Čs itt most csak a biol√≥giai szennyezõd√©seket neveztem meg. Ki tudja, mik vannak m√©g, melyeket nem tal√°lunk, mert nem is jut esz√ľnkbe keresni õket. Mennyi csira ker√ľlhet az olt√≥anyagba mad√°rsz√∂vetek √°ltal? Nem tudjuk. Azt sem tudjuk, hogy ezek a k√≥rokoz√≥k milyen fajt√°j√ļak √©s hogyan hathatnak az emberi organizmusra.
T√ČVHITEK AZ OLT√ďANYAGOK BIZTONS√ĀGOSS√ĀG√ĀT ILLETÕEN
J.R.: √Čs eltekintve a szennyezõd√©sektõl?
M.R.: √Ėn arra az alapvetõ t√©vhitre c√©loz, mely k√∂vetkezt√©ben az olt√≥anyag egy komplex elj√°r√°son kereszt√ľl az immunrendszert ingerli √©s √≠gy megteremti az immunit√°s felt√©tel√©t. Ez a feltev√©s vesz√©lyes, mert a dolog nem √≠gy mûk√∂dik. Felt√©telez√©sek szerint az olt√≥anyag antitesteket gener√°l, melyek k√∂zvetett v√©delmet ny√ļjtanak a betegs√©g ellen. Az immunrendszer azonban sokkal bonyolultabb √©s √∂sszetettebb, semmint hogy csak antitestekbõl √©s azokkal rokon gyilkos sejtekbõl √°llna.
J.R.: Akkor mibõl √°ll az immunrendszer?
M.R.: Alapj√°ban v√©ve az eg√©sz testbõl. Bele√©rtve az elm√©t is. Azt mondhatjuk, hogy ez mind egy√ľtt k√©pezi az immunrendszert. Ez√©rt fordulhat elõ, hogy n√©melyek egy j√°rv√°ny kit√∂r√©sekor is eg√©szs√©gesek maradnak.
J.R.: Tehát fontos az általános egészségi állapot?
M.R.: T√∂bb mint fontos. Jelentõs.
J.R.: Hogy hamisítják az oltási statisztikákat?
M.R.: Sok lehetõs√©g van. T√©telezz√ľk fel, hogy 25 szem√©ly, akiket beoltottak Hepatitis B-ellen, Hepatitisben megbetegszenek. A Hepatitis B egy m√°jbetegs√©g. M√°jbetegs√©geknek azonban sokf√©le nevet adhatunk. Teh√°t megv√°ltoztathatjuk a diagn√≥zist. Ezzel eltusoltuk a probl√©ma gy√∂ker√©t.
J.R.: Valóban történik ilyen?
M.R.: √Ālland√≥an. Igy kell lennie, am√≠g az orvosok automatikusan felt√©telezik, hogy oltott emberekben a betegs√©g nem fejlõdhet ki, melyek ellen √°ll√≠t√≥lagosan v√©dve vannak. Ahogy l√°tja, ez egy √∂rd√∂gi k√∂r, egy z√°rt rendszer. Nem enged√©lyez hib√°t √©s nem is tartja lehets√©gesnek, hogy hiba lehet valahol. Ha valaki, aki beoltatta mag√°t Hepatitis ellen, de Hepatitisben vagy m√°sban megbetegszik, akkor automatikusan felt√©telezik, hogy ennek az olt√°shoz semmi k√∂ze.
J.R.: H√°ny orvossal tal√°lkozott azalatt az idõ alatt m√≠g olt√≥anyag gy√°rt√°sban tev√©kenykedett, akik elismert√©k, hogy az olt√≥anyagokkal probl√©ma lehet?
M.R.: Eggyel sem. Akadt n√©h√°ny (pharmav√°llalkoz√°sok kutat√≥i), akik titokban k√©ts√©gbe vont√°k, amit tettek. De k√©tked√©s√ľknek soha nem adtak hangot, m√©g a v√°llalatukon bel√ľl sem.
J.R.: Mi volt a fordulópont?
M.R.: Egy ismerõs√∂mnek volt egy gyereke, aki a DPT (DiPerTe, torokgy√≠k, szam√°rk√∂h√∂g√©s, tetanusz) olt√°s ut√°n meghalt.
J.R.: Ut√°naj√°rt?
M.R.: Magunk k√∂z√∂tt, igen. Meg√°llap√≠tottam, hogy a gyerek az olt√°s elõtt teljesen eg√©szs√©ges volt. Semmi oka nem volt a hal√°l√°nak, az olt√°son k√≠v√ľl. Ez v√°ltotta ki k√©ts√©gbees√©semet. Sz√≠vesen elhittem volna, hogy a gyerek egyszerûen csak egy romlott adagot fogott ki egy romlott sz√©ri√°b√≥l. De mikor jobban szem√ľgyrevettem a dolgot, meg√°llap√≠tottam, hogy nem errõl volt sz√≥. Egyre sebesebben forg√≥ √∂rv√©nybe ker√ľltem, mely egyre ink√°bb mag√°val ragadott. Tov√°bb kutattam √©s r√°j√∂ttem, hogy olt√≥anyagok, felt√©telez√©semmel ellent√©tben, nem lettek tudom√°nyosan tesztelve. P√©ld√°ul nem vezetnek rendes hossz√ļt√°v√ļ kutat√°sokat, melyeket egy kontrollcsoport √°ltal fel√ľlvizsg√°lnak. Ezzel azt mondom, hogy nem v√©geznek t√∂bb√© alapos kutat√°sokat, ha az olt√≥anyagot m√°r forgalomba hozt√°k. Figyelmen k√≠v√ľl hagyj√°k azt a t√©nyt, hogy az olt√≥anyagok az idõ eltelt√©vel is k√ľl√∂nb√∂zõ t√ľneteket √©s komoly probl√©m√°t jelenthetnek, melyek nem felt√©tlen√ľl a betegs√©ghez k√∂tõdnek, amelyek ellen oltottak. Itt megint j√∂n a felt√©telez√©s, hogy olt√≥anyagok nem okozhatnak probl√©m√°t. Mi√©rt k√©ne valakinek vizsg√°lni ezeket? Ezenfel√ľl az olt√≥anyagra pontos v√©dekez√©si reakci√≥t defini√°lnak. Minden reakci√≥, √°ll√≠tj√°k, k√∂zvetlen√ľl az olt√°s ut√°n l√©p fel. De ez minden logik√°t n√©lk√ľl√∂z.
J.R.: Miért?
M.R.: Mert nyilv√°nval√≥, hogy egy olt√≥anyag m√©g sok√°ig, miut√°n beadt√°k, a testben akt√≠v. Egy reakci√≥ fokozatosan is bek√∂vetkezhet. Egy k√°rosod√°s vagy neurol√≥giai t√ľnet n√©ha csak az idõ sor√°n fejlõdik ki. Meghat√°rozott k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt ezt teszik, √©s ezt igazolj√°k m√©g a szok√°sos elemz√©sek is. Mi√©rt k√©ne ennek az olt√≥anyagokn√°l m√°sk√©pp lennie? Ha egy m√©rgez√©s k√©miai √∂sszetevõk √°ltal fokozatosan v√©gbe mehet, mi√©rt nem t√∂rt√©nhet ez meg higanytartalm√ļ olt√≥anyagokn√°l?
J.R.: Ez volt, amit megállapított?
M.R.: Igen. T√∂bbnyire az esetek √∂sszecseng√©se √°ltal t√°j√©koz√≥dunk. Ezekbõl nem 1OO%-os k√©p tevõdik ki, de ha 5OO h√°zasp√°rt n√©z√ľnk, akiknek gyermekei egy √©ven bel√ľl egy olt√°s ut√°n idegi k√°rosod√°st mutattak, annak el√©gnek k√©ne lennie, hogy alaposabb vizsg√°latot ind√≠tsanak.
J.R.: √Čs el√©g volt?
M.R.: Nem, soha. Már ez önmagában mond valamit.
J.R.: √Čspedig?
M.R.: azok, akik a vizsg√°latokat v√©gzik, nem √©rdekeltek a t√©nyekben. Õk abb√≥l indulnak ki, hogy az olt√≥anyag vesz√©lytelen. Ha teh√°t lefolytatnak egy vizsg√°latot, az t√∂bbnyire az olt√≥anyag felment√©s√©vel v√©gzõdik. Azt mondj√°k: "az olt√≥anyag megb√≠zhat√≥". De min alapul ez az √≠t√©let? Meghat√°roz√°sokon √©s elk√©pzel√©seken, melyek kezdettõl fogva az olt√≥anyag elit√©l√©s√©t visszautas√≠tj√°k.
J.R.: Sokszor elõfordultak esetek, melyekben a vakcina csõd√∂t mondott √©s emberekben a betegs√©g kifejlõd√∂tt, melyek ellen beoltott√°k õket.
M.R.: Igen, ezek az esetek egy√°ltal√°n nem ritk√°k. De a bizony√≠t√©kokat ezzel szemben nem veszik tudom√°sul. Elterelnek. A szak√©rtõk azt mondj√°k - ha egy√°ltal√°n mondanak valamit - hogy egyedi esetrõl van sz√≥, az olt√≥anyag mindent egy√ľttv√©ve biztosnak bizonyult. De ha minden olt√°st √∂sszevet√ľnk, melyek ut√°n k√°rosod√°sok √©s betegs√©gek l√©ptek fel, akkor egy√©rtelmû lesz, hogy egy√°ltal√°n nem egyedi esetrõl van sz√≥.
KONKUR√ĀL√ď √ČRDEKEK
J.R.: Azt amirõl mi most besz√©l√ľnk, megvitatta e valaha koll√©g√°kkal, amikor m√©g az olt√≥anyag-gy√°rban dolgozott?
M.R.: Igen.
J.R.: Mi történt azután?
J.R.: T√∂bbsz√∂r is felsz√≥l√≠tottak hogy hallgassak. √Črt√©semre adt√°k, hogy menjek a dolgomra √©s a k√©ts√©geimet tartsam meg magamnak. Voltak helyzetek, amikor f√©ltem. N√©mely koll√©g√°k megpr√≥b√°ltak ker√ľlni. Bizony√°ra att√≥l f√©ltek, hogy m√°r csup√°n az√°ltal is bûnr√©szess√© v√°lnak, hogy kapcsolatba hozhatj√°k õket velem.
Mindent egy√ľttv√©ve azonban √∂sszeh√ļztam magam, hogy elker√ľljem, hogy megnehez√≠tsem a saj√°t √©letemet.
M.R.: Ha az olt√≥anyagok val√≥ban k√°rosak, akkor mi√©rt alkalmazz√°k õket?
J.R.: Elõsz√∂r is nincs "ha", k√°rosak. Emberekn√©l, akik semmilyen szembetûnõ k√°rosod√°st nem szenvednek, alig lehet bebizony√≠tani, hogy mennyire k√°rosak ezek az anyagok. M√°sodsorban itt most kutat√°sokr√≥l besz√©l√ľnk, amelyeket el k√©ne ugyan v√©gezni, de nem v√©geznek el. A kutat√≥knak meg kellett volna pr√≥b√°lniuk egy tervet, egyfajta folyamat√°br√°t k√©sz√≠teni, mely bemutatja, hogy mik√©nt viselkedik az emberi testbe juttatott olt√≥anyag. Ilyen jellegû kutat√°s soha nem t√∂rt√©nt. A vita arr√≥l, hogy mi√©rt alkalmaznak m√©gis olt√≥anyagokat, legal√°bb k√©t napig tartana. Ahogy maga is sokszor mondta, az embereknek a rendszer minden szintj√©n megvannak az okaik, hogy mi√©rt teszik: p√©nz√©rt, f√©ltik az √°ll√°sukat, elõny√∂k ut√°ni v√°gyb√≥l, preszt√≠zsbõl, kit√ľntet√©sek√©rt vagy t√°mogat√°sok√©rt, hamis idealizmus, gondatlans√°g, √©s igy tov√°bb....
J.R.: De a l√°zad√°s a Hepatits B olt√°s k√∂r√ľl viszont √ļgy tûnik j√≥ √ļton halad.
M.R.: Igen, √ļgy n√©z ki. Kijelenteni azt, hogy m√°r csecsemõket is be kell oltani, √©s egyidejûleg kijelenteni, hogy szexu√°lis kontaktus valamint k√∂z√∂sen haszn√°lt injekci√≥s tûk √ļtj√°n Hepatitisszel fertõzõdhetnek, egy egyenesen nevets√©ges ellentmond√°s. Az orvosi hat√≥s√°gok megpr√≥b√°lj√°k kivonni magukat az √ľgybõl, mik√∂zben azt mondj√°k, hogy √©vente mintegy 2OOOO gyerek az USA-ban ismeretlen okb√≥l Hepatitis B-ben megbetegszik √©s ez√©rt k√©ne beoltatnunk a gyerekeinket. √Čn a sz√°mban is √©s az √ļgynevezett tanulm√°nyokban is k√©telkedem, amelyeken ez alapul.
J.R.: A brit orvos, Andrew Wakefield, aki felfedezte az √∂sszef√ľgg√©st az MMR-olt√°s √©s az autizmus k√∂z√∂tt, r√∂viddel ezelõtt elvesztette √°ll√°s√°t az egyik londoni k√≥rh√°zban.
M.R.: Igen, Wakefield nagyot teljes√≠tett! A viszony, melyet az olt√≥anyag √©s az autizmus k√∂z√∂tt felmutat, meglepõ.
J.R.: Tapasztaltam, hogy egy híres Hollywood-személyiség, aki nyíltan hangoztatta, hogy nem oltatja be magát, ezzel szakmai öngyilkosságot követett el.
M.R.: Hollywood erõs kapcsolatokat √°pol a pharmakartellel. Ennek k√ľl√∂nb√∂zõ okai vannak, ezekbõl egy, hogy amit egy h√≠res sz√≠n√©sz mond, annak nagy figyelmet szentelnek. 1992-ben ott voltam az √Ėn egyik demonstr√°ci√≥j√°n az FDA ellen, Los Angeles centrum√°ban, melyen egy vagy k√©t sz√≠n√©sz az FDA ellen szitkoz√≥dott. Az√≥ta egy szin√©szt sem l√°ttam, aki a pharmakartell ellen √°llt volna ki.
J.R.: Milyen a hangulat, a ked√©ly√°llapot, a National Institutes of Health-en bel√ľl (az USA nemzeti eg√©szs√©g√ľgyi szerve) ?
M.R.: Kutat√≥p√©nzek√©rt konkur√°lnak. A legutols√≥, amire az ember egy√°ltal√°n gondolni mer, a st√°tusz qu√≥ megk√©rdõjelez√©se. A falak m√∂g√∂tt h√°bor√ļ d√ļl a p√©nzek√©rt. Nem akarnak m√©g t√∂bb probl√©m√°t a nyakukba venni. Ez egy nagyon z√°rt rendszer, mely azon a meggyõzõd√©sen alapszik, hogy a modern orvostudom√°ny √ļgy ahogy van minden tekintetben sikeres. El kell ismerni, hogy ha egyszer az eg√©sz v√°llalat l√©tjogosults√°g√°t k√©ts√©gbe vonj√°k, a rendszer minden ter√ľleten hib√°snak fog bizonyulni. Ez√°ltal azt gondoln√°nk, hogy a NIH az utols√≥ hely, ahol √©rtelme van a demonstr√°ci√≥nak. De pont az ellenkezõje igaz. Ha megjelenne 5000 ember √©s k√∂veteln√©, hogy sorolj√°k fel az √∂sszes p√©nz√ľgyi t√°mogat√°st, valamint sz√°moljanak be nekik, hogy t√©nylegesen milyen haszna is sz√°rmazott az amerikai lakoss√°gnak abb√≥l az elpocs√©kolt sok-sok milli√°rd doll√°rb√≥l, ami ebbe a berendez√©sbe folyt be, nos, akkor bizony√°ra meg is moccanna valami. T√°n m√©g a tantusz is leesne. A tov√°bbi demonstr√°ci√≥k hat√°sai pedig minden lehets√©ges ter√ľletre kiterjedhetn√©nek Kutat√≥k, legal√°bb n√©h√°ny, √°tsziv√°rogtathatn√°nak inform√°ci√≥kat.
J.R.: Egy jó ötlet!
M.R.: √Ėlt√∂ny√∂s embereket k√©pzelek el, embereket munkaruh√°ban √©s joggingban, any√°kat csecsemõkkel, akik olyan szorosan megk√∂zel√≠tik az √©p√ľletet, amennyire a rendõrs√©g csak hagyja. Gazdag √©s szeg√©ny emberek. Minden r√©teg k√©pviselõi.
J.R.: Mi t√∂rt√©nik azokkal a k√°ros viszonyokkal, amikor a csecsemõk k√ľl√∂nb√∂zõ olt√°sokat egyidejûleg kapnak meg?
M.R.: Ez mulats√°gos, de egyben bûncselekm√©ny is. A k√∂lcs√∂nhat√°sokat soha nem vizsg√°lt√°k alaposan. Itt is felt√©tel, hogy az olt√≥anyagok vesz√©lytelenek legyenek √©s egy√ľtt se okozzanak semmilyen k√°rt. Az igazs√°g azonban az, hogy olt√≥anyagok egy√°ltal√°n nem vesz√©lytelenek. √Čs a potenci√°lis vesz√©ly nõ, ha r√∂vid idõn bel√ľl t√∂bb olt√≥anyagot alkalmazunk.
J.R.: Itt van m√©g az influenzaj√°rv√°ny minden õsszel.
M.R.: Igen. Mintha a k√≥rokoz√≥k csak õsszel j√∂nn√©nek be √Āzsi√°b√≥l az USA-ba. De a lakoss√°g megeszi ezeket a feltev√©seket. Ha valaki √°prilisban megbetegszik, akkor az egy erõs megf√°z√°s. Ha azonban okt√≥berben betegszik meg, akkor influenza.
J.R.: Megbánta már az éveket, melyet az oltóanyag-részlegen töltött?
M.R.: Igen, de ezzel az interj√ļval kicsit megk√∂nnyebb√ľl√∂k. De m√°s tekintetben is tev√©keny vagyok. Bizonyos szem√©lyeket ell√°tok inform√°ci√≥kkal, ha az az √©rz√©sem, hogy ezeket helyesen haszn√°lj√°k fel.
A BIZONY√ćT√ČKOK √ČS A SZ√úKS√ČGESS√ČG, AZ OLT√ďANYAGOKAT BIZTONS√ĀGOSS√ĀGUKRA VIZSG√ĀLNI
J.R.: Mirõl akarja legink√°bb t√°j√©koztatni a nyilv√°noss√°got?
M.R.: Hogy a bizony√≠t√©kok, mely az olt√≥anyagok biztons√°goss√°g√°t √©s eredm√©nyess√©g√©t garant√°lja, azokn√°l a szem√©lyekn√©l van, akik ezeket elõ√°ll√≠tj√°k √©s forgalomba helyezik. M√°sr√≥l nem. A terhelõ bizony√≠t√©k nincs sem √Ėnn√©l, sem n√°lam. Hogy bizony√≠t√©kokat kapjunk, alapos, hossz√ļt√°v√ļ tanulm√°nyok sz√ľks√©gesek. Alapos vizsg√°lati ellenõrz√©sek sz√ľks√©gesek. Any√°kat kell megk√©rdezni √©s figyelmet szentelni nekik, hogy mit vettek √©szre gyermek√ľk√∂n az olt√°s ut√°n. Ezekre mind sz√ľks√©g van - de semmi hasonl√≥t nem v√©geztek.
J.R.: Semmi hasonlót?
M.R.: Pontosan.
J.R.: Hogy semmit ne keverj√ľnk √∂ssze, arra szeretn√©m k√©rni, hogy m√©g egyszer pontos√≠tsunk, milyen eg√©szs√©g√ľgyi probl√©m√°kat okozhat egy olt√°s - milyen betegs√©geket √©s ezek hogyan keletkeznek.
M.R.: Mindenekelõtt k√©t lehets√©ges sz√∂võdm√©nye lehet. Az elsõ, hogy a beoltott szem√©ly megkapja a betegs√©get, mely ellen oltott√°k, mert az olt√≥anyag eleve a k√≥rokoz√≥ el√∂lt form√°j√°t tartalmazza. M√°sodsorban, lehets√©ges, hogy ebben a szem√©lyben nem ez a betegs√©g fejlõdik ki, hanem - tal√°n azonnal, tal√°n k√©sõbb - egy√©b t√ľneteket produk√°l, melyek szint√©n az olt√°s k√∂vetkezt√©ben keletkeznek.. Ez lehet p√©ld√°ul az autizmus - vagy m√°s, mint p√©ld√°ul agyh√°rtyagyullad√°s. Szellemi fogyat√©koss√°gra is gondolhatunk.
J.R.: Van lehetõs√©g arra, hogy megmondjuk, melyek milyen gyakran l√©pnek fel?
M.R.: Nem, mert csak szeg√©nyes ellenõrz√©sek √°llnak rendelkez√©sre. A k√©rd√©sre, hogy 1OOOOO kanyar√≥ ellen beoltott gyerekbõl h√°nyan betegszenek meg m√©gis vagy milyen egy√©b betegs√©get hordoznak, v√©lem√©nyem szerint nincsen megb√≠zhat√≥ v√°lasz. Az olt√≥anyagok olyanok mint a babon√°k, nincsenek adatok, melyhez igazodhatn√°nk. Csak mes√©ket tal√°lnak ki, melyek t√∂bbnyire arra szolg√°lnak, hogy t√°pl√°lj√°k a babon√°kat. De sz√°mos olt√°si kamp√°nyb√≥l √∂ssze√°llhat a k√©p, melyek igaz√°n nyugtalan√≠t√≥ dolgokat mutatnak. Sok ember viseli a k√°r√°t. Ezek a k√°rok bizony√≠tottak; s√ļlyos k√∂vetkezm√©nyei lehetnek √©s ak√°r hal√°lt is okoznak. √Čs ez nemcsak n√©h√°ny szem√©lyt √©rint, ahogy tudatni akarj√°k vel√ľnk.
Az USA-ban mindek√∂zben any√°k √∂sszefogtak, akik a gyerekkori autizmust √©s az olt√°sok k√∂z√∂tti √∂sszef√ľgg√©st megerõs√≠tik. Gyûl√©seken l√©pnek fel saj√°t √©rdek√ľkben. Tulajdonk√©ppen megpr√≥b√°lj√°k bet√∂mni azt a lyukat, melyek az√°ltal keletkeztek, hogy kutat√≥k √©s orvosok h√°tat ford√≠tottak az √ľgynek.
J.R.: Egy valami nagyon √©rdekel. Van egy gyerek, mondjuk Bostonban. Ezt a gyereket eg√©szs√©ges, t√°pl√°l√≥ √©telekkel l√°tjuk el; a gyerek minden nap sportol, szeretõ csal√°dban nõ fel √©s nem kap olt√°st kanyar√≥ ellen. Hogy fest az eg√©szs√©gi √°llapota egy √°tlagos bostoni gyerekkel szemben, aki keveset eszik, 5 √≥r√°t a t√©v√© elõtt t√∂lt √©s megkapja a kanyar√≥-olt√°st?
M.R.: Term√©szetesen t√©nyezõk sokas√°g√°t kell megvizsg√°lni, de √©n arra fogadn√©k, hogy az elsõ gyerek eg√©szs√©gesebb. Ha ez a gyerek 9 √©vesen megkapja a kanyar√≥t, akkor nagy val√≥sz√≠nûs√©ggel a betegs√©g z√∂kkenõmentesebben zajlik le, mint a m√°sodik gyerekn√©l. Mindenk√©ppen arra fogadn√©k, hogy az elsõ gyerek jobb eg√©szs√©gnek √∂rvend.
J.R.: Mennyi ideig dolgozott oltóanyagokkal?
M.R.: Sokáig. Több mint tíz évig.
J.R.: Ha visszapillant, talál csak egy okot is, ami az oltás mellett beszél?
M.R.: Nem, nem tudok. Ha azon t√©nyezõk ismerete mellett, amit most tudok, egy gyerekem lenne, az olt√°s lenne az utols√≥, amit megszavazn√©k neki. Ha sz√ľks√©ges lenne, egy m√°sik √°llamba k√∂lt√∂zn√©k √©s megv√°ltoztatn√°m a nevem. Eltûnn√©k, a csal√°dommal egy√ľtt. Nem mondom, hogy ez sz√ľks√©ges. Van eleg√°nsabb √ļtja is, elker√ľlni a rendszert, ha valaki ismeri. Minden USA-√°llamban vannak kiv√©telez√©si szab√°lyok, melyekre hivatkozhat valaki, hogy olt√°si k√∂telezetts√©g√©tõl felments√©k, igy p√©ld√°ul vall√°si, filoz√≥fiai n√©zetek. De ha nagyon kritikus lenne, akkor egy k√∂lt√∂z√©ssel is sz√°moln√©k.
J.R.: Mégis mindenhol vannak gyerekek, akiket beoltanak és látszólag egészségesek.
M.R.: Nagyon j√≥l mondja, l√°tsz√≥lag. Mi van azokkal a gyerekekkel, akik a tanul√°sn√°l nem tudnak koncentr√°lni? Mi van azokkal a gyerekekkel, akik √ļjra √©s √ļjra d√ľhkit√∂r√©st kapnak? Vagy azokkal a gyerekekkel, akik nincsenek szellemi k√©pess√©g√ľk tudat√°ban? Tudom, hogy k√ľl√∂nb√∂zõ okai lehetnek, de az olt√°s is egy ok. √Čn nem kock√°ztatn√°m, mert nem l√°tom sz√ľks√©g√©t. √Čs, õszint√©n sz√≥lva, nem l√°tok okot arra, hogy a korm√°ny√© legyen az utols√≥ sz√≥. Az orvostudom√°ny, melyhez a korm√°ny ir√°nyit minket, el√©g gyakran egy ellentmond√°s √∂nmag√°ban, egy vagy-vagy.
J.R.: Ezzel eljutottunk egy szab√°lyz√°shoz, mely minden t√©nyezõt figyelembe vesz.
M.R.: Igen. Aki be akarja oltatni mag√°t, tegye, de aki nem akarja, annak legyen lehetõs√©ge elutas√≠tani azt. De, mint ahogy mondtam, m√°r csak az√©rt sincs d√∂nt√©si szabads√°g, mert az olt√°sok ter√ľlete tele van hazugs√°gokkal. √Čs a csecsemõk√©rt mindenk√©pp a sz√ľlõk felelnek. Mi van p√©ld√°ul azzal a gyerekkel, aki a DPT olt√°st√≥l meghalt? Milyen term√©szetûek voltak azok az inform√°ci√≥k, melyekbõl a sz√ľlõk t√°j√©koz√≥dhattak?
J.R.: A PR-√ľgyn√∂ks√©gek az orvostudom√°ny soraib√≥l, a sajt√≥, a sz√ľlõket hal√°lf√©lelemben tartja, mik√∂zben √∂rd√∂g√∂t festenek a falra arra az esetre, ha azok nem oltatj√°k be gyermekeiket.
M.R.: Bûnt√©nyk√©nt √°ll√≠tj√°k be, ha valaki a gyerek√©t nem oltatja be. Az ilyen sz√ľlõk automatikusan kizs√°km√°nyol√≥k lesznek. De lehet ellenhatni, mik√∂zben inform√°ljuk az embereket. Ez mindig egy kih√≠v√°s, m√°s √ļton j√°rni, mint amit a korm√°ny √°llit. A d√∂nt√©st mag√°nak kell meghoznia. Mindenkinek el kell d√∂ntenie, melyik utat v√°lasztja. A pharmakartellnek tetszik ez a j√°t√©k, mert arra fogad, hogy a f√©lelem mindig gyõzelmet arat.
Figyelmeztet√©s: Ez a ford√≠t√°s nem orvosi tan√°cs, nem akar semmire r√°venni, hanem inform√°ci√≥t ny√ļjt. Az √Ėn d√∂nt√©se az √Ėn mag√°n√ľgye, b√°rmi legyen is az, a sz√°jt felelõss√©get ez√©rt nem v√°llal.
A ford√≠t√≥- Titz Enikõ- komment√°rja:
R√©g√≥ta pr√≥b√°lom felh√≠vni a figyelmet az olt√°sok vesz√©lyeire, k√ľl√∂n√∂sen azok√©ra, melyeket csecsemõknek √©s gyerekeknek sz√°nnak, akiknek immunrendszere m√©g nem √©rett meg arra, hogy idegen anyagokkal √©s m√©rgezõ konzerv√°l√≥anyagokkal birk√≥zzanak meg. De t√∂bb oka is van, hogy felnõttek se oltass√°k be magukat. Most elõsz√∂r v√°llalkozott arra egy kor√°bban olt√≥anyag-gy√°ri bennfentes, hogy az olt√°sok vesz√©lyeirõl besz√©ljen.
"Dr. Mark Randall" egy egykori vakcina-kutat√≥, aki √©veken kereszt√ľl az USA-ban nagy gy√≥gyszergy√°rak laborjaiban √©s a National Institues of Health-nek, az USA eg√©szs√©g√ľgyi kutat√≥int√©zet√©nek dolgozott. Kijelent√©sei megegyeznek azokkal a hallott inform√°ci√≥kkal, melyek az ut√≥bbi √©vekben meg√ľt√∂tt√©k a f√ľlemet.
A fenti interj√ļ nemcsak az√©rt fontos, mert Dr. Randall a sz√°m√°ra megb√≠zhat√≥ inform√°ci√≥kat a v√©dõold√°sok vesz√©lyeivel kapcsolatban tov√°bbadja, hanem az√©rt is, mert besz√°mol a korm√°nyzat √©s olt√≥gy√°rak rejtett munka- √©s eltusol√°si m√≥dszereirõl - mink√©t int√©zm√©nyrõl, melyek bizalmat csikarnak az amerikaiakb√≥l. Ez a kivonat, mely az interj√ļ nagy r√©sz√©t visszaadja, tal√°n a legjobb √∂ssze√°ll√≠t√°s bizony√≠t√©kokr√≥l √©s argumentumokr√≥l az olt√°si kamp√°nyok ellen, melyet valaha felsoroltak.
Titz Enikõ

EMIDENT Kft.
1037. Budapest
Farkastorki ut 11
+36 1 3686 179

HozzŠszůlŠsok


#1 | postaimre - 2013. november 09. 17:12:26
M√©g 2009-es anyag, de eml√©kezz√ľnk...ha m√°r! Sz√≠ri√°t megsz√≥rt√°k a gyermekb√©nul√°ssal √©s most megy az olt√°si kamp√°ny √©s szerintem eg√©sz Afrika is le lesz oltva rendesen!
#2 | tillati - 2013. november 09. 17:50:17
Abban b√≠zom hogy nem lesz m√°r r√° idej√ľk.
#3 | postaimre - 2013. november 09. 18:30:25
H√ļszmilli√≥ gyermeket oltanak be gyermekb√©nul√°s ellen a K√∂zel-Keleten

Megkezd√Ķd√∂tt 20 milli√≥ gyermek j√°rv√°nyos b√©nul√°s elleni beolt√°sa a K√∂zel-Keleten.

A vakcinakamp√°nyt az tette s√ľrg√Ķss√©, hogy Sz√≠ri√°ban m√°sf√©l hete tucatnyi gyermekn√©l diagnosztiz√°lt√°k a betegs√©get, olyanokon, akik egy√°ltal√°n nem kaptak olt√°st, vagy a teljes v√©detts√©ghez sz√ľks√©ges h√°rom adagn√°l kevesebbet - k√∂z√∂lte p√©nteken az Eg√©szs√©g√ľgy Vil√°gszervezet, a WHO.
http://sport.ma.h...zelKeleten
#4 | monguzking - 2013. november 09. 20:18:05
engem most speciel s√°rgal√°z elleni v√©d√∂olt√°s √©rdekel mert venezuelai bel√©p√©shez musz√°j---van valakinek √∂tlete hogy lehet cs√∂kkenteni k√°ros hat√°st----√©n √°ltal√°ban azt javaslom sz√ľl√∂knek hogy gyerek√ľk beolt√°sa ut√°n azonnal homeup√°ti√°s orvoshoz forduljanak
#5 | dengizin - 2013. november 09. 20:28:37
s_*_kac Ez most komoly? Mert viccnek nagyon durva.

Aki kérdez: Jon Rappoport
Aki v√°laszol: Dr. Mark Randall


M.R.: (Dr. Mark Randall): Igen, meg voltam gy√Ķz√Ķdve r√≥la. N√©h√°ny olt√°s fejleszt√©s√©n√©l magam is k√∂zrem√Ľk√∂dtem. Hogy pontosan melyikn√©l, nem mondom meg.

J.R.: Miért nem?

M.R.: Mert szeretn√©m meg√Ķrizni az anonimit√°somat...
#6 | miskolcilaci - 2013. november 09. 20:58:19
No most tiszt√°zni kellene valamit. Itt a magyarnak nem nevezhet√Ķ orsz√°gban kiv√©tel n√©lk√ľl mindenkit oltanak, vagy az olt√°sok a k√≥ser csal√°dok gyermekeit nem √©rinti?
A m√°sik az, hogy van e publikus dokument√°-ci√≥n maga az olt√°s hat√°sa esetleg bizonyos n√©pcsoportokra rendk√≠v√ľl k√°ros k√∂vetkezm√©nnyel j√°r, m√°s csoportokkal ellent√©tben?
#7 | miskolcilaci - 2013. november 09. 21:02:10
dengizin.
Az a m√Ľv√©szneve! s_*_kukk
#8 | gabi - 2013. november 10. 00:59:16
Monguzking! ****√©n. Ovass ut√°na! Az olt√°s ut√°n azonnal meg kell inni. Lehet√Ķleg h√°zilag k√©sz√≠tett ****√©n legyen, de rendelni is lehet.
http://bit.ly/mte...
#9 | Balu - 2013. november 10. 08:36:50
T√≥ti√°ban nem t√ļl r√©g indult egy "Slobodny Vysielac" = Szabad R√°di√≥ nev√Ľ (egyel√Ķre) internetes "prodzsekt", aminek van egy h√ļz√≥programja, az √ļn Inform√°ci√≥s H√°bor√ļ (Alex Dzsonsz "infowars"-a ut√°n szabadon), ide el√©g gyakran nagyon j√≥ vend√©geket h√≠vnak meg. Az egyik fazon, akit imm√°r min. 2x megn√≠vtak egy fiatal gy√≥gyszer√©sz, aki ELS√ē K√ČZB√ēL mes√©li el az √©lm√©nyeit, ami az ipart, a kutat√°st, a "nem megfelel√Ķ kutat√°si eredm√©nyek" elhallgat√°s√°t, a "szaksajt√≥-maffi√°t" stb. √©rinti. Aki tud t√≥tul, annak m√©lyen aj√°nlom, sajnos 2x3 √≥ra interj√ļ √°t√≠r√°s√°ra meg leford√≠t√°s√°ra nem v√°llalkozom...

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.