Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Luther M√°rton az egyeduralom ellen


Luther, az √Āgoston-rendi szerzetes, 1517. okt√≥ber 31-√©n Wittenbergben k√∂zz√©tett 95 t√©zis√©vel ind√≠totta el a reform√°ci√≥t, amely s√ļlyos tudati v√°ls√°got okozott a nyugati kereszt√©nys√©gben √©s az egys√©ges egyh√°z evang√©likus √©s katolikus egyh√°zra szakadt. Tanai miatt ki√°tkozt√°k √©s kik√∂z√∂s√≠tett√©k, m√©gis l√©trehozta, a n√©met nyelvter√ľlet egyik legfontosabb Biblia-ford√≠t√°s√°t.

Martin Luther - n√©met√ľl eredetileg Martin Luder - Eislebenben sz√ľletett 1483. november 10-√©n, √©s ott is halt meg 1546. febru√°r 18-√°n. A lelk√©szt √©s reform√°tort a protest√°ns reform√°ci√≥ szellemi atyjak√©nt ismerj√ľk. √Āgoston-rendi szerzetesk√©nt lett teol√≥gus √©s professzor, a wittenbergi egyetem bibliatan√°ra. A sz√ľks√©ges reformokat sok√°ig az egys√©ges egyh√°z keret√©ben szerette volna el√©rni, de nyelvi √©s √≠r√≥i adotts√°gai, valamint karizmatikus szem√©lyis√©ge sz√©les visszhangot v√°ltottak ki, ami v√©get vetett a katolicizmus k√∂z√©pkori eur√≥pai egyeduralm√°nak. Az √°ltala leford√≠tott Luther-Biblia (n√©met√ľl Lutherbibel) a n√©met nyelvter√ľleten ma is az egyik legfontosabb Biblia-ford√≠t√°s.

Luther a film (2003) - Joseph Fiennes, Bruno Ganz √©s Peter Ustinov f√Ķszerepl√©s√©vel


Fiatal √©veiben j√≥ tanul√≥ √©s kiv√°l√≥ √©nekes h√≠r√©ben √°llt, miut√°n pedig befejezte az Erfurti Egyetemet 1505-ben √©s b√∂lcs√©sz diplom√°t szerzett, apja k√©r√©s√©re jog√°sznak tanult tov√°bb. De m√©g az √©v nyar√°n, haza√ļton, Stotternheim mellett nagy vihar lepte meg, √©s hal√°lf√©lelm√©ben a b√°ny√°szok v√©d√Ķszentj√©hez k√∂ny√∂rg√∂tt: "Szent Anna, seg√≠ts! Ha √©lni hagysz, szerzetes leszek." Ezen fogadalm√°nak eleget t√©ve, apja legnagyobb b√°nat√°ra, j√ļlius 17-√©n bel√©pett az erfurti √Āgoston-rendi remet√©k soraiba. Ott a rend el√Ķ√≠r√°sait olyan p√©ldaszer√Ľ szigorral k√∂vette, hogy m√°r 1507-ben papp√° szentelt√©k.

A b√Ľnbocs√°nat megv√°s√°rolhat√≥

H√°rom √©vvel k√©s√Ķbb a rend megb√≠z√°s√°b√≥l R√≥m√°ba utazott. Meggy√≥nt √©s hason cs√ļszott fel a Later√°n "szent l√©pcs√Ķin", hogy b√Ľnbocs√°natot szerezzen mag√°nak √©s szeretteinek. Ekkor m√©g nem vonta k√©ts√©gbe a katolikus hitgyakorlatot, de m√°r felh√°bor√≠totta a komolytalans√°g √©s az erk√∂lcsi hanyatl√°s, amivel R√≥m√°ban tal√°lkozott. Mivel 1514 √≥ta nem csak a wittenbergi teol√≥gia professzora, hanem pr√©dik√°tor is volt a v√°rostemplomban, ez√©rt az emberek lelk√©vel √©s lelkiismeret√©vel is neki kellett t√∂r√Ķdnie. Bizonyos id√Ķ ut√°n √©szrevette, hogy sokan a h√≠vek k√∂z√ľl nem hozz√° j√°rnak gy√≥nni, hanem a brandenburgi √©s anhaltsi v√°rosokba utaznak b√ļcs√ļc√©dul√°t v√°s√°rolni. A b√ļcs√ļc√©dula √°rus√≠t√°sa, amely tulajdonk√©ppen a gy√≥n√°st helyettes√≠tette, a lelki √ľdv√∂ss√©g megv√°s√°rl√°s√°t jelentette. Luther ezt kezdett√Ķl fogva, teljes m√©rt√©kben helytelen√≠tette.

A b√ļcs√ļc√©dul√°k kereskedelme id√Ķvel dr√°maian megn√Ķtt, mert a r√≥mai k√ļri√°nak √©s a b√ļcs√ļlevelek n√©metorsz√°gi √°rus√≠t√°s√°val megb√≠zott Albrecht von Brandenburg p√ľsp√∂knek egyre gyakrabban akadtak p√©nz√ľgyi probl√©m√°ik. √Čppen ez√©rt nem volt meglep√Ķ, hogy Luther m√°r 1517. okt√≥ber 31-e el√Ķtt is t√∂bbsz√∂r pr√©dik√°lt a b√ļcs√ļc√©dul√°k kereskedelme ellen. De ezen a napon - miut√°n a b√ļcs√ļc√©dula instrukci√≥j√°t elolvasta - felh√°borod√°s√°ban √≠rt egy levelet egyh√°zi feletteseinek. Abban rem√©nykedett, hogy a n√©zetelt√©r√©seket √©s vissza√©l√©seket megsz√ľntetik, ennek √©rdek√©ben lev√©lhez csatolta 95 T√©tel√©t, melyet disput√°j√°nak alapj√°ul sz√°nt.
Az, hogy Luther ezen a bizonyos napon a t√©teleit hangos kalap√°cs√ľt√©sekkel val√≥ban kiszegezte-e a wittenbergi v√°rtemplom ajtaj√°ra, k√©rd√©ses, de mivel az emberek nagy r√©sze abban az id√Ķben m√©g olvasni sem tudott, ez√©rt kicsi az es√©lye, hogy t√©nyleg megt√∂rt√©nt a legend√°s kiszegez√©s.


Luther a film (2003)


A reakci√≥ nem volt azonnali, de 1517 v√©g√©re t√©telei nyomtat√°sban is megjelentek, melyekkel egyes humanista tud√≥sok √©s fejedelmek egyet√©rtettek, de a r√≥mai k√ļria teljes m√©rt√©kben elutas√≠totta √Ķket. Az 1521. √°prilis 16-i wormsi birodalmi gy√Ľl√©sen, felk√©sz√ľlten √©s hat√°rozottan megv√©dte tanait, nem volt hajland√≥ visszavonni √Ķket, sem a fenyeget√©sek sem pedig a ki√°tkoz√°s ellen√©re. Wormsb√≥l hazafel√©, egy megrendezett rabl√°st k√∂vet√Ķen - melyet B√∂lcs Frigyes fejedelem szervezett - Wartburgba vitt√©k az szerzetest, ahol an√©lk√ľl √©lhetett, hogy az √©let√©re t√∂rn√©nek.

A Szeptemberi Biblia


M√≠g Wartburg v√°r√°ban "raboskodik" leford√≠tja az √öjsz√∂vets√©get g√∂r√∂g nyelvr√Ķl n√©metre, mind√∂ssze 10 h√©t alatt, ami emberfeletti teljes√≠tm√©nynek sz√°m√≠t. Ezt az √ļgynevezett Szeptemberi Bibli√°t 1522 √Ķsz√©n nyomtatj√°k ki √©s m√°r nem sokkal megjelen√©se ut√°n nagy n√©pszer√Ľs√©gnek √∂rvend. √ögy mondj√°k, ezen szent irat nyelve vezetett a n√©met irodalmi nyelv kialakul√°s√°hoz. Ezt k√∂vet√Ķen megjelent az √ďsz√∂vets√©g, majd 1534-ben a Biblia teljes n√©met nyelv√Ľ kiad√°sa, mely szint√©n nagy mennyis√©gben kelt el. Ez id√Ķ alatt Wittenberg a reform√°ci√≥ centruma lett, ahol sz√°mos elk√©pzel√©s megval√≥sult.

Luther utols√≥ √©veit k√ľl√∂nb√∂z√Ķ betegs√©gek nehez√≠tett√©k,valamint vall√°si t√ľrelme is egyre fogyott. Utols√≥ munk√°j√°ban, melyet 1545-ben, egy √©vvel a hal√°la el√Ķtt √≠r, a p√°p√°t m√°r antikrisztusnak b√©lyegzi. Tan√°ri √°ll√°s√°t azonban nem adja fel √©s szinte √©lete v√©g√©ig a wittenbergi Egyetemen katedr√°j√°n marad. Utols√≥ el√Ķad√°s√°t ezekkel a szavakkal fejezi be: "Ich bin schwach, ich kann nicht mehr.", vagyis "Gyenge vagyok, nem b√≠rom tov√°bb!"

V√©g√ľl Eislebenben fejezi be f√∂ldi √ļtj√°t, √©s 1546. febru√°r 18-√°n eljutott oda, ahov√° √©g√©sz √©let√©ben v√°gy√≥dott, Krisztus kebel√©re. N√©gy nappal k√©s√Ķbb nagy gy√°szmenet k√≠s√©ri v√©gs√Ķ nyughely√©re Wittenbergbe, ahol febru√°r 22-√©n oda temetik, ahol p√°lyafut√°s√°t elkezdte, a wittenbergi v√°rtemplomba.
Forr√°s: VJM.hu/luther.hu

HozzŠszůlŠsok


#1 | Perje - 2013. november 11. 11:35:26
#2 | monguzking - 2013. november 11. 13:09:17
nem rajongok ilyen idiotákért---semmitsem értett meg az ember spirituális szakralitásábol---csak mégnagyobb egoista embert teremtett tanaival s növelte ember mélybe zuhanását
#3 | postaimre - 2013. november 11. 13:32:42
Monguz, mi van veled? Nagyon magad alatt vagy! Használd már kicsit a fejed, kérlek!

Reformációról volt akkor és most is szó.

Utols√≥ munk√°j√°ban, melyet 1545-ben, egy √©vvel a hal√°la el√Ķtt √≠r, a p√°p√°t m√°r antikrisztusnak b√©lyegzi.

Van a vil√°gon vagy 200, de lehet, hogy 2000 "kereszt√©nyi" ilyen-olyan vall√°si elt√©r√ľl√©s. Luther nem volt √°m h√ľlyegyerek! Akkora horderej√Ľ dolgot m√Ľvel akkor, mint mi most, ha j√≥l t√©vedek.

A "tanait" meg neh√©z "meg√≠t√©lni" a mihez k√©pest kateg√≥ria miatt. Nem is kellene belem√©szni m√°r ebbe, ahhoz t√ļl sek√©lyess√© v√°lt a fel√ľlet, hogy √©rdemben lehessen "vit√°zni".
#4 | SZM - 2013. november 11. 15:45:18
A zsid√≥kereszt√©ny az zsid√≥kereszt√©ny, √©s teljesen mindegy, hogy katolikus vagy protest√°ns g√ļny√°ba b√ļjik!

http://gyuloltell...otestansok

http://gyuloltell...sok_2_resz

s_*_kukk
#5 | postaimre - 2013. november 11. 16:10:24
SZM, teljesen! Neh√©z lesz ebb√Ķl kivakarni a vil√°got. Luthert nem is ez√©rt vett√©k csak al√Ķ, de benne van a pakliban. Azon b√∂gy√∂l√∂k, hogy melyik f√©szkesegyh√°z ajtaj√°ra szegezzem fel a t√©ziseim, b√°r ma m√°r hull√°kkal √≠rj√°k a veretes m√Ľveket.
#6 | Maguskacska - 2013. november 11. 21:31:29
egy kis háttér:
Az √ļj Medici p√°pa a X. Le√≥ nev√©t vette fel √©s hivatalosan 1513. m√°rcius 19-√©n iktatt√°k be Szent P√©ter tr√≥nj√°ra.
Giovanni de' Medici -Medici bank√°r csal√°d sarj√°b√≥l p√°pa lett, az unvcsites√≥√©k a Fuggerek ped√≠g begy√Ľjt√∂tt√©k a bocs√°natc√©dul√°kat-micsoda biznisz akarom mondani 5let....
Giovanni de' Medici-re az√©rt volt sz√ľks√©g mert Bak√≥cz Tam√°s aki akkorra m√°r magyarorsz√°g pr√≠m√°sa volt valamint konstantin√°polyi p√°tri√°rka,nem hogy megosztotta volna a kereszt√©nys√©get hanem ink√°bb egyes√≠tette volna egy r√©gebb√≠ "szitya" gy√ľk√©rzetre √©p√≠tve az akkori egyes√≠tett muzulm√°n birodalommal szemben...-sokkal k√∂zelebb volt a p√°pai tr√≥nhoz mint Er√Ķds...http://hu.wikiped...Tam%C3%A1s

pár "véletlen" 500 évre rá:
Ferenc pápát sietve 2013 március 19.-én
iktatt√°k be. Egy teljesen √ļj nevet vett fel...(m√°rmint nem 725. J√°nos...,48.Le√≥...) √©s "1000"√©ve el√Ķsz√∂r volt jelen az esem√©nyen a konstantin√°polyi p√°tri√°rka...
#7 | mormota1968 - 2013. november 11. 21:39:25
Ez a b√ļcs√ļc√©dula nagy √∂tlet volt. De √≠gy igaz√°n csak egy zsid√≥ gondolkozik. P√©nz√©rt, feloldoz√°s. Na meg ott van a Kaparot zsid√≥ √ľnnep, ahol tucatj√°val v√©gzik ki a csirk√©ket, csak el√Ķbb m√©g megsz√©d√≠tik √Ķket a zsid√≥ gyerekek √©s feln√Ķttek feje felett l√≥b√°lva, hogy szerencs√©tlen csirk√©be sz√°lljon √°t, minden addig elk√∂vetett b√Ľn√ľk. Sz√©p szok√°s nem mondom! Vajon mi t√∂rt√©nne, ha √©n is kisz√∂geln√©m az itteni templomok bej√°rat√°ra a zsid√≥k szent k√∂nyv sorozat√°nak a Talmudnak n√©h√°ny J√©zusr√≥l √©s a kereszt√©nyekr√Ķl sz√≥l√≥ tan√≠t√°s√°t? Vajon kit√©rn√©nek a hit√ľkb√Ķl a h√≠vek? A hat√°s fenomen√°lis, els√∂pr√Ķ erej√Ľ lehetne, b√°r ki tudja mennyit b√≠r egy j√ļjdej√≥ kereszt√©ny gyomra elviselni. Sz√≠vesen l√°tn√°m a h√≠vek d√∂bbent arckifejez√©s√©t, mikor r√°j√∂nnek, hogy milyen fa@agyerekek ezek a kiv√°lasztottak.:D

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.