Navigáció
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
Üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
Devizahitel: kiknek segĂthet a tartozás rĂ©szleges elengedĂ©se?
Mirõl is van szĂł? "ElengedĂ©s?" Akkor jelenthet valĂłdi segĂtsĂ©get a lakáshitel-tartozás rĂ©szleges elengedĂ©sĂ©rõl szĂłlĂł parlamenti döntĂ©s, ha ezzel az Ă©rintett adĂłsok fizetõkĂ©pessĂ©ge valĂłban helyreáll, Ă©s ha tisztázĂłdik, hogy az ingatlan vásárláskori vagy mai árát veszik-e alapul az engedmĂ©ny kiszámĂtásakor – kommentálja a döntĂ©st az Otthon Centrum Hitel Center (OCHC) szakĂ©rtõje.
A parlament e heti döntésének értelmében a kormány garanciát vállal a lakáshitelek egy részére: azok vehetik igénybe, akiknek a bankok a tartozásukat az ingatlan értékének 95 százalékig elengedi. A svájci frank alapú hiteleknél ugyanis az árfolyam emelkedése miatt gyakran több lett a tartozás, mint maga az ingatlan értéke. A hitel részleges elengedése után az adósoknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.
devizahitelMiért van szükség a tartozás elengedésére?
Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center (OCHC) ügyvezetõ igazgatója példával szemléltetette, miért van szükség a tartozás részleges elengedésére: ha valaki 2007-ben 13 millió forintért vásárolt egy lakást, és erre felvett 10 millió forint svájci frank alapú hitelt, mára 13,2 millió forinttal tartozik a banknak (és 84 ezer forint helyett havonta 135 ezret fizet). A parlament által elfogadott konstrukcióban ez a tartozás 12,35 millió forintra, vagyis az ingatlan értékének 95 százalékára csökkenhet.
„Azt azonban tisztázni kell majd a törvĂ©ny vĂ©grehajtása során, hogy az ingatlan vásárláskori vagy mai Ă©rtĂ©kĂ©t számolja-e a bank az elengedĂ©skor” – hĂvja fel a figyelmet a hitelszakĂ©rtõ. „Ha ugyanis az ingatlan Ă©rtĂ©ke csökkent a gyenge piaci kereslet Ă©s az avulás miatt, Ă©s ezt az Ă©rtĂ©ket veszik figyelembe, a megtakarĂtott hitelösszeg magasabb lehet.” Vagyis pĂ©ldánknál maradva, ha a lakás ma csak 11 milliĂłt Ă©r, akkor a bank 2,75 milliĂłt fog elengedni, a tartozás 10,45 milliĂłra csökken Ă©s a havi törlesztĂ©s a fennmaradĂł idõszakra 107 ezer forint lesz.
Mikor jelenthet a tartozás elengedĂ©se valĂłdi segĂtsĂ©get?
Azzal, hogy a kölcsöntartozás az ingatlan Ă©rtĂ©ke alá kerĂĽl, lehetõsĂ©g nyĂlna arra is, hogy a deviza alapĂş hiteleket átváltsák forint hitelre. Ez mĂ©g nagyobb biztonságot jelentene, hiszen a jegybanki alapkamat folyamatos csökkentĂ©se rĂ©vĂ©n a piaci forint hitelek kamatai mind jobban közelĂtenek a deviza alapĂş hitelek kamatai felĂ©, nem is beszĂ©lve a kamattámogatott hitelrõl, vĂ©li Bánfalvi LászlĂł.
Mi lesz a perekkel?
Orbán Viktor pĂ©nteken a Kossuth RádiĂł 180 perc cĂmĂ» mĂ»sorában emlĂ©keztetett, hogy egymásnak ellentmondĂł bĂrĂłsági ĂtĂ©letek szĂĽlettek az elmĂşlt idõszakban a devizahitelek ĂĽgyĂ©ben. Az embereket viszont nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy bevezetnek egy kormányzati megoldást, majd azzal ellentĂ©tes bĂrĂłsági ĂtĂ©letek szĂĽletnek, az ugyanis jogi zĂ»rzavart eredmĂ©nyezne. EzĂ©rt most arra kell sarkallni az igazságszolgáltatás vezetõit, elsõsorban a KĂşria elnökĂ©t, hogy elõbb-utĂłbb tegyenek rendet a devizahitelĂĽgyek terĂĽletĂ©n, vagyis hozzanak egy olyan állásfoglalást, jogegysĂ©gi döntĂ©st, amely után a bĂrĂłk az azonos tĂ©nyállásokat, azonos Ă©lethelyzeteket azonos mĂłdon fogják megĂtĂ©lni, Ă©s azonos ĂtĂ©letek szĂĽlethetnek.
kĂşria_kĂşriaA KĂşria hĂ»tötte ugyanakkor az ezzel kapcsolatos várakozásokat. KözöltĂ©k, hogy az elõkĂ©szĂtĂ©s alatt állĂł jogegysĂ©gi határozat pusztán a devizahiteles perekben (is) tapasztalt eljárásjogi kĂ©rdĂ©seket taglalja majd. ĂŤgy nem felelhet meg azoknak a várakozásoknak, hogy teljes egĂ©szĂ©ben tisztázza a devizahiteles problematikáját, ahogy azt az Ă©rintettek várják. Az intĂ©zmĂ©ny Polgári KollĂ©giuma felmĂ©ri, hogy a tĂ©mában hány per folyik az országban, s a szĂĽletett ĂtĂ©letek alapján megállapĂthatĂł-e eltĂ©rõ joggyakorlat. Ezen eredmĂ©nyek fĂĽggvĂ©nyĂ©ben lehet majd dönteni arrĂłl, hogy lehet-e jogegyezsĂ©gi eljárást indĂtani.
Akkor mĂ»ködhet a hitel egy rĂ©szĂ©nek elengedĂ©se, ha az adĂłs fizetõkĂ©pessĂ©ge is helyreáll ezzel. A bankok is olyan esetekben lesznek nyitottak e megoldásra, amikor azt látják, hogy idõben törlesztõ fizetõkĂ©pes ĂĽgyfelet nyernek vele. Kis Ă©rtĂ©kĂ» vagy nem megfelelõ állapotĂş ingatlan esetĂ©n, ahol az LTV (hitel Ă©s az ingatlan Ă©rtĂ©kĂ©nek aránya) eddig is magas volt, pedig Ăgy tudják ösztönözni a tulajdonost, hogy adja el az ingatlanját, hiszen ezzel rendezni tudja a tartozását.
Adómentességre lenne szükség minden adósságrendezõ célú hitelelengedésnél
Az OCHC vezetõje szerint az, hogy nem kell szemĂ©lyi jövedelemadĂłt fizetni a tartozás elengedĂ©se után, egy eddig hiányzĂł, de nagyon igazságos lĂ©pĂ©s elsõ lĂ©pcsõje. „MĂ©g fontosabb lenne ugyanakkor, hogy szĂĽlessen olyan jogszabály, amely szerint adĂłmentes legyen minden adĂłsságrendezõ cĂ©lĂş hitelelengedĂ©s. ĂŤgy az is, amikor az adĂłsnak ki kell költöznie a lakásábĂłl, de a hitele megszĂ»nik, amennyiben a bank elengedi a maradĂ©k tartozását. SzĂĽksĂ©ges lenne, hogy ez a kĂ©rdĂ©skör vĂ©gleges megoldást kapjon a jövõben.
A devizahiteleseket segĂtõ parlamenti döntĂ©s egyik rĂ©sze, hogy mindenki igĂ©nybe veheti az árfolyamgátat, mĂ©g azok is, akik három hĂłnapnál hosszabb ideje tartoznak – eddig ez kizárĂł ok volt. Kormányzati statisztika szerint 100 ezer család Ă©rintett (az árfolyamgátat pedig eddig 170 ezren vettĂ©k igĂ©nybe). Bánfalvi LászlĂł szerint az ideiglenesen csökkentett összegĂ» törlesztĂ©s kiterjesztĂ©se pozitĂv lĂ©pĂ©s, de az idõ fogja csak eldönteni, hogy az Ă©rintetteknek valĂłban segĂtsĂ©get jelent-e. Ha ugyanis a hiteladĂłs jövedelmi helyzete nem rendezõdik az árfolyamgát 5 Ă©ve alatt, akkor az csak elodázza a bedõlĂ©st.
Link
Gránit Bank: az alapĂtás Ăłta tĂzszeresĂ©re nõtt a mĂ©rlegfõösszeg
A Gránit Bank mĂ©rlegfõösszege az idei elsõ tĂz hĂłnapban meghaladta a 70 milliárd forintot, Ăgy az alapĂtás Ăłta, három Ă©v Ă©s három hĂłnap alatt tĂzszeresĂ©re nõtt a mĂ©rlegfõösszeg - mondta HegedĂĽs Éva, a hitelintĂ©zet alelnök-vezĂ©rigazgatĂłja az MTI-nek adott nyilatkozatában.
HegedĂĽs Éva közölte: ez Ă©v oktĂłber vĂ©gĂ©re már az egĂ©sz Ă©ves tervet tĂşlteljesĂtettĂ©k, a mĂ©rlegfõösszeg 24 százalĂ©kkal haladta meg az Ă©v vĂ©gĂ©re várt szintet. Az alelnök-vezĂ©rigazgatĂł elmondta: a kihelyezett hitelek állománya mintegy 33 milliárd forint volt az idei elsõ tĂz hĂłnapban, a betĂ©tállomány több, mint 50 milliárd forintra rĂşgott, Ăgy a bank Magyarország egyik leglikvidebb pĂ©nzintĂ©zete.
Link
A parlament e heti döntésének értelmében a kormány garanciát vállal a lakáshitelek egy részére: azok vehetik igénybe, akiknek a bankok a tartozásukat az ingatlan értékének 95 százalékig elengedi. A svájci frank alapú hiteleknél ugyanis az árfolyam emelkedése miatt gyakran több lett a tartozás, mint maga az ingatlan értéke. A hitel részleges elengedése után az adósoknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.
devizahitelMiért van szükség a tartozás elengedésére?
Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center (OCHC) ügyvezetõ igazgatója példával szemléltetette, miért van szükség a tartozás részleges elengedésére: ha valaki 2007-ben 13 millió forintért vásárolt egy lakást, és erre felvett 10 millió forint svájci frank alapú hitelt, mára 13,2 millió forinttal tartozik a banknak (és 84 ezer forint helyett havonta 135 ezret fizet). A parlament által elfogadott konstrukcióban ez a tartozás 12,35 millió forintra, vagyis az ingatlan értékének 95 százalékára csökkenhet.
„Azt azonban tisztázni kell majd a törvĂ©ny vĂ©grehajtása során, hogy az ingatlan vásárláskori vagy mai Ă©rtĂ©kĂ©t számolja-e a bank az elengedĂ©skor” – hĂvja fel a figyelmet a hitelszakĂ©rtõ. „Ha ugyanis az ingatlan Ă©rtĂ©ke csökkent a gyenge piaci kereslet Ă©s az avulás miatt, Ă©s ezt az Ă©rtĂ©ket veszik figyelembe, a megtakarĂtott hitelösszeg magasabb lehet.” Vagyis pĂ©ldánknál maradva, ha a lakás ma csak 11 milliĂłt Ă©r, akkor a bank 2,75 milliĂłt fog elengedni, a tartozás 10,45 milliĂłra csökken Ă©s a havi törlesztĂ©s a fennmaradĂł idõszakra 107 ezer forint lesz.
Mikor jelenthet a tartozás elengedĂ©se valĂłdi segĂtsĂ©get?
Azzal, hogy a kölcsöntartozás az ingatlan Ă©rtĂ©ke alá kerĂĽl, lehetõsĂ©g nyĂlna arra is, hogy a deviza alapĂş hiteleket átváltsák forint hitelre. Ez mĂ©g nagyobb biztonságot jelentene, hiszen a jegybanki alapkamat folyamatos csökkentĂ©se rĂ©vĂ©n a piaci forint hitelek kamatai mind jobban közelĂtenek a deviza alapĂş hitelek kamatai felĂ©, nem is beszĂ©lve a kamattámogatott hitelrõl, vĂ©li Bánfalvi LászlĂł.
Mi lesz a perekkel?
Orbán Viktor pĂ©nteken a Kossuth RádiĂł 180 perc cĂmĂ» mĂ»sorában emlĂ©keztetett, hogy egymásnak ellentmondĂł bĂrĂłsági ĂtĂ©letek szĂĽlettek az elmĂşlt idõszakban a devizahitelek ĂĽgyĂ©ben. Az embereket viszont nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy bevezetnek egy kormányzati megoldást, majd azzal ellentĂ©tes bĂrĂłsági ĂtĂ©letek szĂĽletnek, az ugyanis jogi zĂ»rzavart eredmĂ©nyezne. EzĂ©rt most arra kell sarkallni az igazságszolgáltatás vezetõit, elsõsorban a KĂşria elnökĂ©t, hogy elõbb-utĂłbb tegyenek rendet a devizahitelĂĽgyek terĂĽletĂ©n, vagyis hozzanak egy olyan állásfoglalást, jogegysĂ©gi döntĂ©st, amely után a bĂrĂłk az azonos tĂ©nyállásokat, azonos Ă©lethelyzeteket azonos mĂłdon fogják megĂtĂ©lni, Ă©s azonos ĂtĂ©letek szĂĽlethetnek.
kĂşria_kĂşriaA KĂşria hĂ»tötte ugyanakkor az ezzel kapcsolatos várakozásokat. KözöltĂ©k, hogy az elõkĂ©szĂtĂ©s alatt állĂł jogegysĂ©gi határozat pusztán a devizahiteles perekben (is) tapasztalt eljárásjogi kĂ©rdĂ©seket taglalja majd. ĂŤgy nem felelhet meg azoknak a várakozásoknak, hogy teljes egĂ©szĂ©ben tisztázza a devizahiteles problematikáját, ahogy azt az Ă©rintettek várják. Az intĂ©zmĂ©ny Polgári KollĂ©giuma felmĂ©ri, hogy a tĂ©mában hány per folyik az országban, s a szĂĽletett ĂtĂ©letek alapján megállapĂthatĂł-e eltĂ©rõ joggyakorlat. Ezen eredmĂ©nyek fĂĽggvĂ©nyĂ©ben lehet majd dönteni arrĂłl, hogy lehet-e jogegyezsĂ©gi eljárást indĂtani.
Akkor mĂ»ködhet a hitel egy rĂ©szĂ©nek elengedĂ©se, ha az adĂłs fizetõkĂ©pessĂ©ge is helyreáll ezzel. A bankok is olyan esetekben lesznek nyitottak e megoldásra, amikor azt látják, hogy idõben törlesztõ fizetõkĂ©pes ĂĽgyfelet nyernek vele. Kis Ă©rtĂ©kĂ» vagy nem megfelelõ állapotĂş ingatlan esetĂ©n, ahol az LTV (hitel Ă©s az ingatlan Ă©rtĂ©kĂ©nek aránya) eddig is magas volt, pedig Ăgy tudják ösztönözni a tulajdonost, hogy adja el az ingatlanját, hiszen ezzel rendezni tudja a tartozását.
Adómentességre lenne szükség minden adósságrendezõ célú hitelelengedésnél
Az OCHC vezetõje szerint az, hogy nem kell szemĂ©lyi jövedelemadĂłt fizetni a tartozás elengedĂ©se után, egy eddig hiányzĂł, de nagyon igazságos lĂ©pĂ©s elsõ lĂ©pcsõje. „MĂ©g fontosabb lenne ugyanakkor, hogy szĂĽlessen olyan jogszabály, amely szerint adĂłmentes legyen minden adĂłsságrendezõ cĂ©lĂş hitelelengedĂ©s. ĂŤgy az is, amikor az adĂłsnak ki kell költöznie a lakásábĂłl, de a hitele megszĂ»nik, amennyiben a bank elengedi a maradĂ©k tartozását. SzĂĽksĂ©ges lenne, hogy ez a kĂ©rdĂ©skör vĂ©gleges megoldást kapjon a jövõben.
A devizahiteleseket segĂtõ parlamenti döntĂ©s egyik rĂ©sze, hogy mindenki igĂ©nybe veheti az árfolyamgátat, mĂ©g azok is, akik három hĂłnapnál hosszabb ideje tartoznak – eddig ez kizárĂł ok volt. Kormányzati statisztika szerint 100 ezer család Ă©rintett (az árfolyamgátat pedig eddig 170 ezren vettĂ©k igĂ©nybe). Bánfalvi LászlĂł szerint az ideiglenesen csökkentett összegĂ» törlesztĂ©s kiterjesztĂ©se pozitĂv lĂ©pĂ©s, de az idõ fogja csak eldönteni, hogy az Ă©rintetteknek valĂłban segĂtsĂ©get jelent-e. Ha ugyanis a hiteladĂłs jövedelmi helyzete nem rendezõdik az árfolyamgát 5 Ă©ve alatt, akkor az csak elodázza a bedõlĂ©st.
Link
Gránit Bank: az alapĂtás Ăłta tĂzszeresĂ©re nõtt a mĂ©rlegfõösszeg
A Gránit Bank mĂ©rlegfõösszege az idei elsõ tĂz hĂłnapban meghaladta a 70 milliárd forintot, Ăgy az alapĂtás Ăłta, három Ă©v Ă©s három hĂłnap alatt tĂzszeresĂ©re nõtt a mĂ©rlegfõösszeg - mondta HegedĂĽs Éva, a hitelintĂ©zet alelnök-vezĂ©rigazgatĂłja az MTI-nek adott nyilatkozatában.
HegedĂĽs Éva közölte: ez Ă©v oktĂłber vĂ©gĂ©re már az egĂ©sz Ă©ves tervet tĂşlteljesĂtettĂ©k, a mĂ©rlegfõösszeg 24 százalĂ©kkal haladta meg az Ă©v vĂ©gĂ©re várt szintet. Az alelnök-vezĂ©rigazgatĂł elmondta: a kihelyezett hitelek állománya mintegy 33 milliárd forint volt az idei elsõ tĂz hĂłnapban, a betĂ©tállomány több, mint 50 milliárd forintra rĂşgott, Ăgy a bank Magyarország egyik leglikvidebb pĂ©nzintĂ©zete.
Link
Hozzászólások
#1 |
postaimre
- 2013. november 11. 08:59:50
#2 |
postaimre
- 2013. november 11. 09:01:56
#3 |
Kormos
- 2013. november 11. 12:49:55
#4 |
Perje
- 2013. november 11. 15:21:19
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.