Navigci
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezs
dvzlet
A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
A maffia érdekeit sértem, a NAV is benne van
Hivatali visszaélés miatt tett feljelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellen Horváth András volt adóellenõr. Azt állítja, hogy az adóhatóság szemet huny a kiemelt adózók áfacsalásai felett. A kár becslése szerint ezermilliárdnál is nagyobb összeget jelent évente. Horváth az Indexnek beszélt a letelefonálásokról, a lebonthatatlan falakról, a hivatal öncenzúrájáról és a belsõ tisztogatásokról. Most a kormánytól vár segítséget, és azt mondja, az idõzítés ellenére nincs politikai célja. Viszont gond lehet, hogy szerinte több kormánytag is az oligarchák láncolatainak a foglya.
Végiggondolta ezt az egészet? Mit érhet el egy adórevizor az ön szerint ezermilliárdos károkat okozó csalók és a nagy hatalmú NAV ellen?
Ha ezt átgondoltam volna, akkor én sem léptem volna ki a nyilvánosság elé.
Szóval nem túl optimista. Egyáltalán mire számít?
Úgy érzem, most sokan gondolják a hivatalon belül is, hogy azzal, hogy felvetõdött ez a téma, végre történhet valami. Megtisztulhat a szervezet.
Kiktõl?
Nevesíteni is tudnék rengeteg embert, de az egész rendszer mûködésével baj van. A NAV több mint húszezer alkalmazottjából több száz vezetõ beosztású alkalmazott van, akik pontosan tudnak mindenrõl. Õk a felelõsök.
Pontosan mirõl is tudnak ezek a vezetõk?
Arról, hogy a kiemelt adózókkal, akik a legnagyobb Magyarországon mûködõ cégek, elnézõ a hivatal. Konkrétan túl alacsony összegeket szab ki nyilvánvaló adócsalások miatt. Évente közel ezermilliárd forintot csalnak el a legnagyobbak, de még több ezer közepes méretû vállalkozás is van, ami haszonélvezõje az egésznek.
Összesen mennyi pénzrõl van szó?
Az összes kár, ami a költségvetést éri évente, elérheti az 1700 milliárd forintot. Ez nemcsak az én becslésem, hanem az Európai Bizottságé is.
Nincs kinek elmondja?
Pedig lenne egy érdekes NAV-os története, hasonlókat tapasztalt, mint a mindent kiteregetõ adóellenõr? Írjon nekünk a tema@mail.index.hu-ra!
Pedig vannak vizsgálatok és büntetések, ezzel védekezik az adóhivatal is.
Mutatóban vannak megállapítások, vizsgálatok, nem igaz az, hogy nincsenek, ilyet nem is állítok. Persze biztos vagyok abban, hogy a NAV majd ezzel is támad. A gond az, hogy a megállapított büntetési tételek nevetségesek. Minden évben van sok vizsgálat, és vagy 70-80 milliárd forintnyi megállapítás is ebben a nagycéges körben. De itt nem pár tízmilliárdnyi pénz tûnik el évente, és nem csak a kiemelt adózói körben vannak gondok. Ahogy mondtam, én 1700 milliárd elcsalt forintról beszélek.
Mit csinált a NAV-nál, hogy ezt így meg tudja becsülni?
Fõként a határon átnyúló áfacsalásokat vizsgáltam. Az élelmiszeripar hálózatait próbáltam felderíteni.
És milyen eredménnyel?
Az utóbbi években sokszor leállítottak a feletteseim, és volt olyan adónyomozás is, amibõl kizártak, miután nagyon komoly visszaélésekre bukkantam.
Tudna példákat mondani?
Egyelõre nem adhatok ki mindent a nyilvánosságnak. De a mechanizmusról beszélhetek. Készítettem egy ábrát is, itt van.
Mit látunk pontosan?
Az áfacsalás tipikus láncolatát. A módszer primitív. Az esetek jelentõs részében nemcsak arról van szó, hogy a cégek nem fizetik be az adót, hanem arról, hogy olyan áfát is visszaigényelnek, amit be sem fizettek. Tehát elõször megrövidítik, aztán meglopják az államot.
Elmagyarázná részletesebben?
Tegyük fel, hogy egy csomag kristálycukrot egy szlovák cég legyárt, és papíron nettó 100 forintért elad egy magyar cégnek. A vásárló cég összeköttetésben áll egy fiktív számlákat kibocsátó céggel, amelytõl kap egy számlát 100 forint értékben. Ezután visszaigényli az áfát, és a két összeg – a befizetett és a kifizetett 21,6 forint – kiütik egymást.
Ezután papíron a cukrot továbbadja egy közvetítõ cégnek, amely nagyon gyakran aztán eladja egy másik közvetítõnek. Õk az áfát befizetik, aztán visszaigénylik, általában alacsony haszonkulccsal dolgoznak, amibõl a strómanokat és az adminisztratív költségeket fizetik. A szerepük csak az, hogy a lánc hosszabb és átláthatatlanabb legyen, semmi más.
A láncolat végén a kiskereskedõ áll, nagy magyar cégek és multik, õk az igazi haszonélvezõi az ügyletnek. A 100 forintos terméket ugyanis nettó 82 forintért kapják, tehát jóval nagyobb haszonnal tudják eladni, mint becsületes versenytársaik. A gyakorlatban az árut nagyon gyakran persze a szlovák gyártó raktárából egybõl a kiskereskedõhöz szállítják. A közvetítõ cégek sokszor csak papíron léteznek, infrastruktúrájuk nincs.
Ki a felelõs ezekért a rendszerekért, ki szervezi a láncokat?
Jellemzõen mindig az, aki a legnagyobb hasznot húzza belõlük.
Tudna konkrét cégneveket mondani?
Egyelõre inkább csak annyit, a láncok végén, a szervezetek csúcsán tulajdonképpen a kiskereskedõk, kiskereskedelmi láncok állnak. Ezek nagyrészt a legnagyobb multik, de vannak köztük magyar cégek is. A NAV azonban ezeket csak a legritkább esetben vizsgálja, az ellenõrzések általában megállnak a hierarchia alacsonyabb szintjein. Én mindig küzdöttem azért, hogy ne álljunk meg a fantomcégeknél, vizsgáljuk a valódi haszonélvezõket.
Az adóhivatal az ön vádjaira cáfolatot adott ki. Azt írták, sok ügyben tehetetlenek.
Nem igaz, hogy ez ellen nem lehet mit csinálni. Az áfacsalásnak ez a módszere egy nagyon primitív módszer, az adóhatóságnak pedig az a dolga, hogy ezeket felderítse. A probléma szerintem az, hogy az egész láncolatot nem egyben kezeljük, nem megyünk végig az egész láncon, nem próbáljuk megkeresni a szervezõket.
Ez egyébként nagyon egyszerûen az áruk szállítási papírjai alapján nem lehetséges?
Kétségtelen, gyakran ezeket a mozgásokat tökéletesen lepapírozzák, mindegyik közvetítõnek van menetlevele, és nagyon nehéz megállapítani a csalást. De sokszor nem ilyen elõvigyázatosak. Arról nem is beszélve, hogy ha a végsõ kereskedõ, ahogy a fenti ábrán is, átveszi a terméket 82 forintért, miközben tudja, hogy a gyártási ár és a gyártó nyeresége összesen nagyjából 100 forint, az egészen biztos lehet abban, hogy a termék adócsaló láncolatból származik.
Varga NAV-7980
Fotó: Index
És akkor a multit is le lehet buktatni?
A láncolat végén álló cégek felelõssége akkor vethetõ fel, ha be lehet bizonyítani, hogy tudta vagy tudhatta, hogy mennyi volt a termék eredeti ára. Ezt részben a fuvarlevelek alapján lehet ellenõrizni, részben pedig a kapcsolatok feltárásával, a tényleges összeköttetések leleplezésével. Sajnos a NAV a legtöbb esetben bele sem kezd a vizsgálatba. Ha idáig jutunk a láncolatok ellenõrzésébe, falakba ütközünk.
Milyen falakba?
A kiemelt adózókkal a NAV minden évben megállapodik, hogy mennyi az úgynevezett elvárt adó, amit be kell fizessenek, és akkor békén hagyják õket. A dolog most így mûködik, és nem mer senki hozzányúlni.
Nagyon erõs gazdasági érdekcsoportok irányítanak különbözõ adóhivatali felsõ vezetõket. Ezek az erõk már lassan a politika felett is állnak.
Foglyul ejtették a NAV-ot?
Igen.
A szervezeten belül lehet tudni, hogy ki kinek az embere?
Vannak, akikrõl lehet sejteni, de a legtöbb esetben nem tudni. Csak annyit lehet érzékelni, hogy bizonyos ügyeknél odatelefonálnak, hogy ezzel most nem kellene foglalkozni. Mindenki tudja, hogy mi az elvárás, nem kell mindenkit külön megkeresni. A felelõsök látják, hogy ki egy adott cég ügyvezetõje, és nem is rendelnek vizsgálatot, vagy eredménytelenül zárják le az ellenõrzéseket, megállapítások nélkül.
Ezt jelezte valakinek a NAV-on kívül is?
Leveleket írtam, a legmagasabb kormányzati szintig elmentem.
A kormány vezetõi tudnak ezekrõl a visszaélésekrõl.
Orbán Viktornak, Lázár Jánosnak? Kinek írt konkrétan?
Az egyiküknek, és úgy tudom, hogy célba is ért az üzenetem. Úgy tudom, hogy a Fidesz-frakció tárgyalt is a témában még 2011-ben, és az információm szerint az volt az álláspont, hogy nem lehet mit tenni, mert minden oldalon vannak olyan szereplõi a történetenek, akik a legmagasabb politika szinteken is rendelkeznek kapcsolatokkal. Így volt ez az elõzõ kormány idején is.
De jeleztem korábban egy fideszes felsõ vezetõnek is. Õ egyébként lépett is az ügyben, 2011 decemberében beindult pár multinál néhány nagyon komoly vizsgálat. Egyébként éppen ez volt az a projekt, amely közelébõl végül eltávolítottak.
Ki volt a segítõkész fideszes felsõ vezetõ?
Õt sem szeretném most megnevezni.
És hogy segített magának?
A szóban forgó politikus tudta, hogy csak akkor lesz eredménye a három cég vizsgálatának, ha nemcsak a kiemelt adózók osztályán dolgozó beavatottak vizsgálódnak, hanem ha külsõ ellenõröket is behoznak. Ezért kirendeltek melléjük másokat is, revizorokat vidékrõl. A régióból én is így kerültem az egészbe. Az ügy még most is folyamatban van, de már alig van valaki a csoportban a külsõs ellenõrökbõl, mindenkit eltávolítottak.
A projekt irányítására is kívülrõl hoztak új embert, aki eltökélt volt az ügy felgöngyölítésében. Fél évig maradt, de úgy döntöttek, inkább felajánlanak neki egy igazgatói állást máshol a hivatalban, csak ne dolgozzon ezen a projekten.
Varga NAV-8016
Fotó: Index
Amúgy kér egy kis ásványvizet? Mondjuk lehet, hogy ennek is elcsalták az áfáját.
Alig lehet olyan terméket mondani, amit ez nem érint.
Ön tíz évet töltött a szakmában. A témában készült tanulmányában azt írja, hogy 2007-tõl kezdõdõen romlott nagyot a helyzet az ellenõrzésekben. Mi történt akkor?
A hivatalt 2007-ben Gyurcsány Ferencék alatt átszervezték, ekkor kerültek a megyei igazgatóságok fölé a régiós igazgatóságok. A régióknál és a kiemelt adózók igazgatóságán kerültek gyenge vezetõk a hivatalba. De ebben az esetben az általánosítással azért vigyáznék, mert én fõleg a közép-magyarországi területet ismerem, így most inkább csak errõl beszélek. Itt fõosztály- és osztályvezetõket rúgtak ki. Voltak jogos elbocsátások is, de az új vezetõk körében hatalmas kontraszelekció volt. Ezek annyira lerontották a mûködést, hogy egy nagyobb távozási hullám indult be a hivatalban a következõ években. Fõleg azokról a területekrõl távoztak, ahol a kényes ügyek jöttek szembe sorozatban.
Hogy érzi, a mostani kormányzati ciklusban tovább romlott a helyzet?
Nem mondanám, hogy bármi romlott, csak azt, hogy javulás sincs. Mondok egy példát. A kiemelt adózók igazgatóságán belül 2007 vége után létrejött egy új terület, a kiemelt ügyek adóigazgatósága. Ezen belül mûködött a központosított ellenõrzési szakterület, ahol kimondottan a láncolatba szervezõdõ csalásokkal foglalkoztak lényegében országos hatókörrel.
2010-tõl ezt a szervezeti egységet megpróbálták leépíteni, ami 2012 végére sikerült is. Most már nincs ilyen osztály a hivatalban, az itt dolgozókat különbözõ területekre szétszórták. A leépítés 2011-ben indult, sok kollégát egyszerûen visszaminõsítettek.
És most közülük kik vannak önnel?
Sok száz ember támogatását érzem magam mögött. Amíg a NAV-nál voltam, hát, kicsit olyan intézményszerûen mûködtem. Saját munkamódszert dolgoztam ki, ezt pedig folyamatosan továbbfejlesztettem. Sok hálózatos munkát tettem le az asztalra.
Olyan jellegû közvetlen és hatékony mûködést alakítottunk ki a kollégákkal országosan, amit az utóbbi három évben nagyon üldözött a vezetés. Ezzel az információkat nagyon gyorsan és hatékonyan ki tudtuk cserélni, ami csípte a szemét a vezetõségnek.
Tettek lépéseket Önnel szemben?
Többször bepanaszoltak engem igazgatók amiatt, hogy nem egyeztetek velük, és az ellenõrzések kapcsán közvetlenül keresem meg az országban máshol dolgozó kollégáimat.
Ez vajon miért fájt?
Mert nem tudtak biztosan közbelépni a kényes ügyekben, a kényes területeken folytatott vizsgálatainknál.
Kormányzati vezetõkön túl bárkinek jelezte a visszaéléseket a NAV-on kívül?
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament adócsalásos ügyekben illetékes szakszerveinél jeleztem a problémát.
Varga NAV-7953
Fotó: Index
Mit segíthet ebben Brüsszel? Valamilyen eljárást indítanak majd Magyarország ellen?
Hát akár az is lehet, de vannak javaslataink is, illetve az Európai Bizottság nyomás alá helyezheti a kormányt azzal, hogy a közösségi alapelveket azért illene betartani. De akár vizsgálóbizottságot is küldhetne Brüsszel.
Amióta kiállt a nyilvánosság elé, érzett bármilyen nyomást, kapott telefonokat, hogy ezt ne folytassa?
Azt tudom, hogy több ezen a területen dolgozó volt kolléga nehéz helyzetbe került. Tudják, hogy kivel voltam jóban. Lehet, hogy õket ki fogják dobni, de legalábbis összehívnak majd értekezleteket, ahol mindenkinek megtiltják, hogy kibeszéljen.
És miért pont most, az induló választási kampány elején jött elõ ezzel a történettel? Nem az a célja, hogy az egész minél jobban ráégjen a mostani kormányra?
Már egy éve eldöntöttem, hogy valamit lépni kell. De egészen mostanáig vacakoltam. Próbáltam másokat is bevonni, de ez nem sikerült, így most álltam csak ki. Ez magyarázza az idõzítést.
Az LMP vizsgálóbizottságot akar. Ez már politikai támogatás. Nem szervezett?
Nem kerestem meg pártokat. A Levegõ Munkacsoport állt mögém, ami régóta küzd az adózás tisztaságáért és a korrupció ellen. Az LMP-t nem én kerestem meg, és õk sem engem. Ettõl függetlenül titkon nagyon reméltem, hogy valamelyik párt elõáll ezzel az ötlettel.
Mit gondol, ha nem gátolná az adóhivatal az ön és társai munkáját, mennyit lehetne beszedni?
A teljes említett összeget sajnos nem, nincs ország, amelyik fel tudta számolni végérvényesen az adócsalást és az áfatrükközést. De ha a NAV komolyabban venné a feladatát, 30-50 százalékot meg lehetne állapítani akár a kiemelt adózók ezer, akár az összes érintett 1700 milliárdjából.
Az áfa mellett egyébként a járulékfizetés az a frekventált terület, amit nem lehet vizsgálni rendesen. A kollégáktól úgy tudom, hogy a munkaerõkölcsönzõ cégeknél nagyon sok a hasonló, láncolatos adócsaló eset.
Mit gondol, mit érhet el ezzel az egésszel?
Hangsúlyoznám még egyszer, hogy semmiféle kormánybuktató szándék nincs bennem. A kormánytól inkább segítséget várnék, mert a mindenkori kormányzat a NAV fölött van, így bármilyen eredményt csak a kormány támogatásával lehet elérni. Csak a kormány képes az oligarchákat megfékezni.
Ön azt gondolja, hogy ez a kormány szándéka?
Tudom, vannak fideszes oligarchák, de nem csak fideszesek vannak benne. A pártok háttéremberei ezen a szinten már jellemzõen együttmûködnek, és a saját érdekeiket védik, nem az országét. Ha a kormányt nem sikerül megnyerni ennek, akkor az egészet megette a fene.
Ha viszont nem támogatnak és visszatámadnak, akkor kevés az esély a sikerre.
De azért bízom abban, hogy a kormány meglátja azt, hogy most akár ebbõl az apropóból felléphet olyanok ellen, akikkel szemben eddig valami visszatartotta.
Vannak egyébként a felvázoltnál rafináltabb csalási módok is, de ha csak ezeket a nagyon primitív és átlátszó értékláncokat felszámolhatnánk, amelyek már szinte húsz éve ismertek, nagyot lépnénk elõre.
Varga NAV-7966
Fotó: Index
És mi lesz, ha visszatámadnak?
A maffia érdekeit sértem. Nem tudom, hogy mi lesz, bármi megtörténhet.
Izgalmas elbeszélgetni önnel, de milyen bizonyítékai vannak? Van közöttük olyan, ami ezeket a nagyon kemény állításokat pontról pontra és megcáfolhatatlanul alátámasztja?
Az ügyészségi beadványban olyan tényeket írtam le, melyek alapján a nyomozást szerintem mindenképpen el kell majd indítani. Aztán hogy annak mi lesz a vége, nem tudom. Persze nem vagyok ezzel kapcsolatban túl optimista, de az eljárás megindításában azért bízom nagyon, mert akkor tanúkihallgatásokra is sor kerülhet majd. És nekem nagyon sok koronatanúm van, akiket ha megkérdeznek, nem fognak az ügyészségnek hazudni. És akkor vége, ezzel célt is érnék.
A hivatal szerintem pontosan a nyomozati szakasztól tart.
Engem ugyanis le lehet állítani, õrültnek lehet nyilvánítani, fel lehet jelenteni (ami a beszélgetés rögzítése után meg is történt) és ki lehet kezdeni akárhogy, de ha több kollégám is megszólal az ügyben, mert kikérdezik õket, akkor már nem lehet mindezt eljátszani.
Talán lesz egy olyan politikai-korrupciós ügy végre, aminek következménye lesz, amiben valamilyen felelõsségre vonással fejezõdik be a történet.
Link
Végiggondolta ezt az egészet? Mit érhet el egy adórevizor az ön szerint ezermilliárdos károkat okozó csalók és a nagy hatalmú NAV ellen?
Ha ezt átgondoltam volna, akkor én sem léptem volna ki a nyilvánosság elé.
Szóval nem túl optimista. Egyáltalán mire számít?
Úgy érzem, most sokan gondolják a hivatalon belül is, hogy azzal, hogy felvetõdött ez a téma, végre történhet valami. Megtisztulhat a szervezet.
Kiktõl?
Nevesíteni is tudnék rengeteg embert, de az egész rendszer mûködésével baj van. A NAV több mint húszezer alkalmazottjából több száz vezetõ beosztású alkalmazott van, akik pontosan tudnak mindenrõl. Õk a felelõsök.
Pontosan mirõl is tudnak ezek a vezetõk?
Arról, hogy a kiemelt adózókkal, akik a legnagyobb Magyarországon mûködõ cégek, elnézõ a hivatal. Konkrétan túl alacsony összegeket szab ki nyilvánvaló adócsalások miatt. Évente közel ezermilliárd forintot csalnak el a legnagyobbak, de még több ezer közepes méretû vállalkozás is van, ami haszonélvezõje az egésznek.
Összesen mennyi pénzrõl van szó?
Az összes kár, ami a költségvetést éri évente, elérheti az 1700 milliárd forintot. Ez nemcsak az én becslésem, hanem az Európai Bizottságé is.
Nincs kinek elmondja?
Pedig lenne egy érdekes NAV-os története, hasonlókat tapasztalt, mint a mindent kiteregetõ adóellenõr? Írjon nekünk a tema@mail.index.hu-ra!
Pedig vannak vizsgálatok és büntetések, ezzel védekezik az adóhivatal is.
Mutatóban vannak megállapítások, vizsgálatok, nem igaz az, hogy nincsenek, ilyet nem is állítok. Persze biztos vagyok abban, hogy a NAV majd ezzel is támad. A gond az, hogy a megállapított büntetési tételek nevetségesek. Minden évben van sok vizsgálat, és vagy 70-80 milliárd forintnyi megállapítás is ebben a nagycéges körben. De itt nem pár tízmilliárdnyi pénz tûnik el évente, és nem csak a kiemelt adózói körben vannak gondok. Ahogy mondtam, én 1700 milliárd elcsalt forintról beszélek.
Mit csinált a NAV-nál, hogy ezt így meg tudja becsülni?
Fõként a határon átnyúló áfacsalásokat vizsgáltam. Az élelmiszeripar hálózatait próbáltam felderíteni.
És milyen eredménnyel?
Az utóbbi években sokszor leállítottak a feletteseim, és volt olyan adónyomozás is, amibõl kizártak, miután nagyon komoly visszaélésekre bukkantam.
Tudna példákat mondani?
Egyelõre nem adhatok ki mindent a nyilvánosságnak. De a mechanizmusról beszélhetek. Készítettem egy ábrát is, itt van.
Mit látunk pontosan?
Az áfacsalás tipikus láncolatát. A módszer primitív. Az esetek jelentõs részében nemcsak arról van szó, hogy a cégek nem fizetik be az adót, hanem arról, hogy olyan áfát is visszaigényelnek, amit be sem fizettek. Tehát elõször megrövidítik, aztán meglopják az államot.
Elmagyarázná részletesebben?
Tegyük fel, hogy egy csomag kristálycukrot egy szlovák cég legyárt, és papíron nettó 100 forintért elad egy magyar cégnek. A vásárló cég összeköttetésben áll egy fiktív számlákat kibocsátó céggel, amelytõl kap egy számlát 100 forint értékben. Ezután visszaigényli az áfát, és a két összeg – a befizetett és a kifizetett 21,6 forint – kiütik egymást.
Ezután papíron a cukrot továbbadja egy közvetítõ cégnek, amely nagyon gyakran aztán eladja egy másik közvetítõnek. Õk az áfát befizetik, aztán visszaigénylik, általában alacsony haszonkulccsal dolgoznak, amibõl a strómanokat és az adminisztratív költségeket fizetik. A szerepük csak az, hogy a lánc hosszabb és átláthatatlanabb legyen, semmi más.
A láncolat végén a kiskereskedõ áll, nagy magyar cégek és multik, õk az igazi haszonélvezõi az ügyletnek. A 100 forintos terméket ugyanis nettó 82 forintért kapják, tehát jóval nagyobb haszonnal tudják eladni, mint becsületes versenytársaik. A gyakorlatban az árut nagyon gyakran persze a szlovák gyártó raktárából egybõl a kiskereskedõhöz szállítják. A közvetítõ cégek sokszor csak papíron léteznek, infrastruktúrájuk nincs.
Ki a felelõs ezekért a rendszerekért, ki szervezi a láncokat?
Jellemzõen mindig az, aki a legnagyobb hasznot húzza belõlük.
Tudna konkrét cégneveket mondani?
Egyelõre inkább csak annyit, a láncok végén, a szervezetek csúcsán tulajdonképpen a kiskereskedõk, kiskereskedelmi láncok állnak. Ezek nagyrészt a legnagyobb multik, de vannak köztük magyar cégek is. A NAV azonban ezeket csak a legritkább esetben vizsgálja, az ellenõrzések általában megállnak a hierarchia alacsonyabb szintjein. Én mindig küzdöttem azért, hogy ne álljunk meg a fantomcégeknél, vizsgáljuk a valódi haszonélvezõket.
Az adóhivatal az ön vádjaira cáfolatot adott ki. Azt írták, sok ügyben tehetetlenek.
Nem igaz, hogy ez ellen nem lehet mit csinálni. Az áfacsalásnak ez a módszere egy nagyon primitív módszer, az adóhatóságnak pedig az a dolga, hogy ezeket felderítse. A probléma szerintem az, hogy az egész láncolatot nem egyben kezeljük, nem megyünk végig az egész láncon, nem próbáljuk megkeresni a szervezõket.
Ez egyébként nagyon egyszerûen az áruk szállítási papírjai alapján nem lehetséges?
Kétségtelen, gyakran ezeket a mozgásokat tökéletesen lepapírozzák, mindegyik közvetítõnek van menetlevele, és nagyon nehéz megállapítani a csalást. De sokszor nem ilyen elõvigyázatosak. Arról nem is beszélve, hogy ha a végsõ kereskedõ, ahogy a fenti ábrán is, átveszi a terméket 82 forintért, miközben tudja, hogy a gyártási ár és a gyártó nyeresége összesen nagyjából 100 forint, az egészen biztos lehet abban, hogy a termék adócsaló láncolatból származik.
Varga NAV-7980
Fotó: Index
És akkor a multit is le lehet buktatni?
A láncolat végén álló cégek felelõssége akkor vethetõ fel, ha be lehet bizonyítani, hogy tudta vagy tudhatta, hogy mennyi volt a termék eredeti ára. Ezt részben a fuvarlevelek alapján lehet ellenõrizni, részben pedig a kapcsolatok feltárásával, a tényleges összeköttetések leleplezésével. Sajnos a NAV a legtöbb esetben bele sem kezd a vizsgálatba. Ha idáig jutunk a láncolatok ellenõrzésébe, falakba ütközünk.
Milyen falakba?
A kiemelt adózókkal a NAV minden évben megállapodik, hogy mennyi az úgynevezett elvárt adó, amit be kell fizessenek, és akkor békén hagyják õket. A dolog most így mûködik, és nem mer senki hozzányúlni.
Nagyon erõs gazdasági érdekcsoportok irányítanak különbözõ adóhivatali felsõ vezetõket. Ezek az erõk már lassan a politika felett is állnak.
Foglyul ejtették a NAV-ot?
Igen.
A szervezeten belül lehet tudni, hogy ki kinek az embere?
Vannak, akikrõl lehet sejteni, de a legtöbb esetben nem tudni. Csak annyit lehet érzékelni, hogy bizonyos ügyeknél odatelefonálnak, hogy ezzel most nem kellene foglalkozni. Mindenki tudja, hogy mi az elvárás, nem kell mindenkit külön megkeresni. A felelõsök látják, hogy ki egy adott cég ügyvezetõje, és nem is rendelnek vizsgálatot, vagy eredménytelenül zárják le az ellenõrzéseket, megállapítások nélkül.
Ezt jelezte valakinek a NAV-on kívül is?
Leveleket írtam, a legmagasabb kormányzati szintig elmentem.
A kormány vezetõi tudnak ezekrõl a visszaélésekrõl.
Orbán Viktornak, Lázár Jánosnak? Kinek írt konkrétan?
Az egyiküknek, és úgy tudom, hogy célba is ért az üzenetem. Úgy tudom, hogy a Fidesz-frakció tárgyalt is a témában még 2011-ben, és az információm szerint az volt az álláspont, hogy nem lehet mit tenni, mert minden oldalon vannak olyan szereplõi a történetenek, akik a legmagasabb politika szinteken is rendelkeznek kapcsolatokkal. Így volt ez az elõzõ kormány idején is.
De jeleztem korábban egy fideszes felsõ vezetõnek is. Õ egyébként lépett is az ügyben, 2011 decemberében beindult pár multinál néhány nagyon komoly vizsgálat. Egyébként éppen ez volt az a projekt, amely közelébõl végül eltávolítottak.
Ki volt a segítõkész fideszes felsõ vezetõ?
Õt sem szeretném most megnevezni.
És hogy segített magának?
A szóban forgó politikus tudta, hogy csak akkor lesz eredménye a három cég vizsgálatának, ha nemcsak a kiemelt adózók osztályán dolgozó beavatottak vizsgálódnak, hanem ha külsõ ellenõröket is behoznak. Ezért kirendeltek melléjük másokat is, revizorokat vidékrõl. A régióból én is így kerültem az egészbe. Az ügy még most is folyamatban van, de már alig van valaki a csoportban a külsõs ellenõrökbõl, mindenkit eltávolítottak.
A projekt irányítására is kívülrõl hoztak új embert, aki eltökélt volt az ügy felgöngyölítésében. Fél évig maradt, de úgy döntöttek, inkább felajánlanak neki egy igazgatói állást máshol a hivatalban, csak ne dolgozzon ezen a projekten.
Varga NAV-8016
Fotó: Index
Amúgy kér egy kis ásványvizet? Mondjuk lehet, hogy ennek is elcsalták az áfáját.
Alig lehet olyan terméket mondani, amit ez nem érint.
Ön tíz évet töltött a szakmában. A témában készült tanulmányában azt írja, hogy 2007-tõl kezdõdõen romlott nagyot a helyzet az ellenõrzésekben. Mi történt akkor?
A hivatalt 2007-ben Gyurcsány Ferencék alatt átszervezték, ekkor kerültek a megyei igazgatóságok fölé a régiós igazgatóságok. A régióknál és a kiemelt adózók igazgatóságán kerültek gyenge vezetõk a hivatalba. De ebben az esetben az általánosítással azért vigyáznék, mert én fõleg a közép-magyarországi területet ismerem, így most inkább csak errõl beszélek. Itt fõosztály- és osztályvezetõket rúgtak ki. Voltak jogos elbocsátások is, de az új vezetõk körében hatalmas kontraszelekció volt. Ezek annyira lerontották a mûködést, hogy egy nagyobb távozási hullám indult be a hivatalban a következõ években. Fõleg azokról a területekrõl távoztak, ahol a kényes ügyek jöttek szembe sorozatban.
Hogy érzi, a mostani kormányzati ciklusban tovább romlott a helyzet?
Nem mondanám, hogy bármi romlott, csak azt, hogy javulás sincs. Mondok egy példát. A kiemelt adózók igazgatóságán belül 2007 vége után létrejött egy új terület, a kiemelt ügyek adóigazgatósága. Ezen belül mûködött a központosított ellenõrzési szakterület, ahol kimondottan a láncolatba szervezõdõ csalásokkal foglalkoztak lényegében országos hatókörrel.
2010-tõl ezt a szervezeti egységet megpróbálták leépíteni, ami 2012 végére sikerült is. Most már nincs ilyen osztály a hivatalban, az itt dolgozókat különbözõ területekre szétszórták. A leépítés 2011-ben indult, sok kollégát egyszerûen visszaminõsítettek.
És most közülük kik vannak önnel?
Sok száz ember támogatását érzem magam mögött. Amíg a NAV-nál voltam, hát, kicsit olyan intézményszerûen mûködtem. Saját munkamódszert dolgoztam ki, ezt pedig folyamatosan továbbfejlesztettem. Sok hálózatos munkát tettem le az asztalra.
Olyan jellegû közvetlen és hatékony mûködést alakítottunk ki a kollégákkal országosan, amit az utóbbi három évben nagyon üldözött a vezetés. Ezzel az információkat nagyon gyorsan és hatékonyan ki tudtuk cserélni, ami csípte a szemét a vezetõségnek.
Tettek lépéseket Önnel szemben?
Többször bepanaszoltak engem igazgatók amiatt, hogy nem egyeztetek velük, és az ellenõrzések kapcsán közvetlenül keresem meg az országban máshol dolgozó kollégáimat.
Ez vajon miért fájt?
Mert nem tudtak biztosan közbelépni a kényes ügyekben, a kényes területeken folytatott vizsgálatainknál.
Kormányzati vezetõkön túl bárkinek jelezte a visszaéléseket a NAV-on kívül?
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament adócsalásos ügyekben illetékes szakszerveinél jeleztem a problémát.
Varga NAV-7953
Fotó: Index
Mit segíthet ebben Brüsszel? Valamilyen eljárást indítanak majd Magyarország ellen?
Hát akár az is lehet, de vannak javaslataink is, illetve az Európai Bizottság nyomás alá helyezheti a kormányt azzal, hogy a közösségi alapelveket azért illene betartani. De akár vizsgálóbizottságot is küldhetne Brüsszel.
Amióta kiállt a nyilvánosság elé, érzett bármilyen nyomást, kapott telefonokat, hogy ezt ne folytassa?
Azt tudom, hogy több ezen a területen dolgozó volt kolléga nehéz helyzetbe került. Tudják, hogy kivel voltam jóban. Lehet, hogy õket ki fogják dobni, de legalábbis összehívnak majd értekezleteket, ahol mindenkinek megtiltják, hogy kibeszéljen.
És miért pont most, az induló választási kampány elején jött elõ ezzel a történettel? Nem az a célja, hogy az egész minél jobban ráégjen a mostani kormányra?
Már egy éve eldöntöttem, hogy valamit lépni kell. De egészen mostanáig vacakoltam. Próbáltam másokat is bevonni, de ez nem sikerült, így most álltam csak ki. Ez magyarázza az idõzítést.
Az LMP vizsgálóbizottságot akar. Ez már politikai támogatás. Nem szervezett?
Nem kerestem meg pártokat. A Levegõ Munkacsoport állt mögém, ami régóta küzd az adózás tisztaságáért és a korrupció ellen. Az LMP-t nem én kerestem meg, és õk sem engem. Ettõl függetlenül titkon nagyon reméltem, hogy valamelyik párt elõáll ezzel az ötlettel.
Mit gondol, ha nem gátolná az adóhivatal az ön és társai munkáját, mennyit lehetne beszedni?
A teljes említett összeget sajnos nem, nincs ország, amelyik fel tudta számolni végérvényesen az adócsalást és az áfatrükközést. De ha a NAV komolyabban venné a feladatát, 30-50 százalékot meg lehetne állapítani akár a kiemelt adózók ezer, akár az összes érintett 1700 milliárdjából.
Az áfa mellett egyébként a járulékfizetés az a frekventált terület, amit nem lehet vizsgálni rendesen. A kollégáktól úgy tudom, hogy a munkaerõkölcsönzõ cégeknél nagyon sok a hasonló, láncolatos adócsaló eset.
Mit gondol, mit érhet el ezzel az egésszel?
Hangsúlyoznám még egyszer, hogy semmiféle kormánybuktató szándék nincs bennem. A kormánytól inkább segítséget várnék, mert a mindenkori kormányzat a NAV fölött van, így bármilyen eredményt csak a kormány támogatásával lehet elérni. Csak a kormány képes az oligarchákat megfékezni.
Ön azt gondolja, hogy ez a kormány szándéka?
Tudom, vannak fideszes oligarchák, de nem csak fideszesek vannak benne. A pártok háttéremberei ezen a szinten már jellemzõen együttmûködnek, és a saját érdekeiket védik, nem az országét. Ha a kormányt nem sikerül megnyerni ennek, akkor az egészet megette a fene.
Ha viszont nem támogatnak és visszatámadnak, akkor kevés az esély a sikerre.
De azért bízom abban, hogy a kormány meglátja azt, hogy most akár ebbõl az apropóból felléphet olyanok ellen, akikkel szemben eddig valami visszatartotta.
Vannak egyébként a felvázoltnál rafináltabb csalási módok is, de ha csak ezeket a nagyon primitív és átlátszó értékláncokat felszámolhatnánk, amelyek már szinte húsz éve ismertek, nagyot lépnénk elõre.
Varga NAV-7966
Fotó: Index
És mi lesz, ha visszatámadnak?
A maffia érdekeit sértem. Nem tudom, hogy mi lesz, bármi megtörténhet.
Izgalmas elbeszélgetni önnel, de milyen bizonyítékai vannak? Van közöttük olyan, ami ezeket a nagyon kemény állításokat pontról pontra és megcáfolhatatlanul alátámasztja?
Az ügyészségi beadványban olyan tényeket írtam le, melyek alapján a nyomozást szerintem mindenképpen el kell majd indítani. Aztán hogy annak mi lesz a vége, nem tudom. Persze nem vagyok ezzel kapcsolatban túl optimista, de az eljárás megindításában azért bízom nagyon, mert akkor tanúkihallgatásokra is sor kerülhet majd. És nekem nagyon sok koronatanúm van, akiket ha megkérdeznek, nem fognak az ügyészségnek hazudni. És akkor vége, ezzel célt is érnék.
A hivatal szerintem pontosan a nyomozati szakasztól tart.
Engem ugyanis le lehet állítani, õrültnek lehet nyilvánítani, fel lehet jelenteni (ami a beszélgetés rögzítése után meg is történt) és ki lehet kezdeni akárhogy, de ha több kollégám is megszólal az ügyben, mert kikérdezik õket, akkor már nem lehet mindezt eljátszani.
Talán lesz egy olyan politikai-korrupciós ügy végre, aminek következménye lesz, amiben valamilyen felelõsségre vonással fejezõdik be a történet.
Link
Hozzszlsok
#1 |
monguzking
- 2013. november 12. 11:35:28
#2 |
Kedvesi
- 2013. november 12. 12:00:24
#3 |
monguzking
- 2013. november 12. 13:20:17
#4 |
postaimre
- 2013. november 12. 13:43:22
#5 |
Kameleon
- 2013. november 12. 14:07:15
#6 |
postaimre
- 2013. november 12. 15:03:22
#7 |
kontroll88
- 2013. november 12. 17:11:41
Hozzszls kldse
Hozzszls kldshez be kell jelentkezni.
Az oldalon megjelenö, máshonnan, vagy mások által beküldött írások tartalmával
nem minden esetben értünk (illetve értek) egyet,
azok valóságtartalmát nem tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2015
azok valóságtartalmát nem tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2015