Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Menetelés a centrumba


November 13-án két nyugati, befolyásos radikális jobboldali párt Рa francia Nemzeti Front (FN), valamint a holland Szabadságpárt (PVV) Рmegállapodott: a 2014-es EP-választások után a konzervatívokhoz, szocialistákhoz, liberálisokhoz stb. hasonlóan maguk is szövetségre lépnek, és parlamenti frakciót hoznak létre az Európai Parlamentben. A hágai bejelentés megmozgatta mind az indulatokat, mind pedig a fantáziát.

A leg√©rdekesebbre a k√∂zvetett magyar reakci√≥k sikeredtek: a Fidesz kommunik√°ci√≥j√°ban, mely azt√°n a k√ľl√ľgyminiszt√©rium egyes munkat√°rsainak nyilatkozataiban is visszhangra lelt, m√°r egy Nyugat-Eur√≥p√°t el√∂nt√Ķ sz√©ls√Ķjobboldali vonulat t√Ľnik fel, melynek megakad√°lyoz√°sa a magyarhoz hasonl√≥an √∂tletes megold√°sokat fog kik√©nyszer√≠teni. A Fidesz ugyanis – √≠gy e nyilatkozatok – sikeresen kebelezte be √©s √≠gy valamelyest a centrumba terelte azokat, akik a sz√©ls√Ķs√©gek, azaz a Jobbik fel√© kor√°bban elk√≥sz√°ltak. Hogy ez t√©nyleg ekk√©nt t√∂rt√©nt-e, avagy sem, arr√≥l m√°r volt alkalmunk √≠rni, illetve vele kapcsolatban a k√©telyeket kifejezni, hisz a Fidesz val√≥ban mag√°hoz vonzott sz√°mos egykori jobbikost, de erre csak √ļgy volt k√©pes, hogy mag√°√©v√° tette a sz√©ls√Ķjobboldali p√°rt sz√°mos eszm√©j√©t, programj√°nak megannyi elem√©t.

Viszont most ink√°bb azt vizsg√°ljuk, mennyiben tekinthet√Ķ a nyugati demokr√°ci√°kkal szembeni val√≥di kih√≠v√°snak a francia Marine Le Pen (c√≠moldali k√©p√ľnk√∂n), illetve a holland Geert Wilders sz√∂vets√©gteremt√Ķ √∂tlete, s hogy val√≥j√°ban milyen is ez a k√©t p√°rt?

Nos, t√©ny, hogy a radik√°lis szervezetek minden eddigi pr√≥b√°lkoz√°sa, hogy valamif√©le „internacion√°l√©ba” t√∂m√∂r√ľljenek, gyorsan gy√°szos v√©get √©rt. Szemben a centrummal ezeknek a szervezeteknek ugyanis l√©telem√ľk a nacionalizmus, √≠gy azt√°n b√°rmilyen bar√°tibb k√∂zeled√©s√ľket a sz√Ľk√∂s nemzeti szeml√©let s a sov√©n konkurenciaharc gyorsan fel√Ķr√∂lte. (L√°m, l√°m, a Fidesz √©s a Traian B√£sescu rom√°n √°llamf√Ķ √°ltal uralt ottani jobboldal sz√≠v√©lyes m√ļltj√°b√≥l sem maradt m√°ra semmi, annak dac√°ra, hogy e p√°rtok mind√∂ssze nacionalist√°k, a k√∂zfelfog√°st illet√Ķen egyik sem min√Ķs√ľlt eddig sz√©ls√Ķs√©gesnek.) Ebb√Ķl kiindulva mindenf√©le aggodalom egyel√Ķre id√Ķ el√Ķtti, mi t√∂bb, tal√°n elt√ļlzott is. Mindazon√°ltal √©rdemes az√©rt j√≥ el√Ķre tiszt√°znunk, hogy beleillik-e ez a k√©t p√°rt abba a s√©m√°ba, mely a k√∂zv√©leked√©sben a radik√°lis jobboldali p√°rtokr√≥l √©l.

Val√≥ban, mindk√©t szervezetet sz√°mos olyan politikai c√©lkit√Ľz√©s jellemezte az elm√ļlt √©vek sor√°n, amelyek hozz√°tartoznak a radik√°lisok reperto√°rj√°hoz: rendp√°rtibbak, mint a francia, illetve holland t√°rsadalom t√∂bbi p√°rtja, √©s hangosan idegenellenesek. Sz√°mos korm√°nyzati k√∂vetel√©seik k√∂z√∂tt s√ļlyosan diszkriminat√≠v is megfogalmaz√≥dott, k√ľl√∂n√∂sen bev√°ndorl√≥kkal szembeni attit√Ľdjeikben; r√°ad√°sul euroszkeptikusak is. Ugyanakkor √©rdemes r√°k√©rdezni, milyen m√©rt√©kben statikusak ezek a p√°rtok, vagy ellenkez√Ķleg, k√©pesek lenn√©nek-e elmozdulni kor√°bbi √°ll√°spontjaikr√≥l annak megfelel√Ķen, amik√©nt az adott t√°rsadalom dinamik√°ja ezt megk√∂veteli?

Erre a k√©rd√©sre egy√©rtelm√Ľ igennel lehet v√°laszolni. A francia Nemzeti Front l√°tv√°nyos menetel√©sbe kezdett a centrum fel√©, ami√≥ta az alap√≠t√≥ Jean-Marie Le Pen √°tadta a vezet√©st l√°ny√°nak, Marine-nak. Hogy ez mennyire volt a p√°rtk√∂zi csat√°roz√°sokhoz k√∂t√Ķd√Ķ k√©nyszer vagy ink√°bb a t√°rsadalomban bek√∂vetkezett v√°ltoz√°sok k√∂vetkezm√©nye, arr√≥l lehet vit√°zni. Az nyilv√°nval√≥, hogy a centrista jobboldal vezet√Ķjek√©nt az √Člys√©e-palot√°t elfoglal√≥ Jacques Chirac egyik els√Ķ dolga volt egy√©rtelm√Ľen szembefordulni a Nemzeti Fronttal, s kiz√°rni mindennem√Ľ egy√ľttm√Ľk√∂d√©st vele. Ezzel a szervezetet a politikai t√©r olyan peremvid√©k√©re sz√°m√Ľzte, ahonnan lehetetlen volt minden k√≠s√©rlete dac√°ra bet√∂rni a korm√°nyzati politik√°ba. Nem gondolta ezt m√°sk√©nt Chirac ut√≥da, Nicolas Sarkozy sem, √°m √Ķ, mer√Ķ populizmusb√≥l mag√°√©v√° tette az FN sz√°mos k√∂vetel√©s√©t, els√Ķsorban a bev√°ndorl√≥kra, illetve a nagyv√°rosok k√ľls√Ķ negyedeiben √©l√Ķ muszlimokra vonatkoz√≥an. Az, hogy Sarkozy hasonl√≥ sz√≥lamokat hallatott, mint kor√°bban Jean-Marie Le Pen, sokak el√Ķtt legitim√°lta a Nemzeti Front c√©lkit√Ľz√©seit, s √≠gy a p√°rt elszigetelts√©ge lassan old√≥dni kezdett. Sz√°mos vonatkoz√°sban felgyors√≠totta e folyamatot a Nemzeti Front gyakori j√≥ szerepl√©se a – kiv√°ltk√©pp az √∂nkorm√°nyzati – v√°laszt√°sokon.

Wilders h√°ttere eg√©szen m√°s; a Szabads√°gp√°rtnak radik√°lis, els√Ķsorban a bev√°ndorl√≥kra koncentr√°l√≥ sz√≥lamai egy vadonat√ļj holland probl√©m√°t ragadtak meg, nem √ļgy, mint a Nemzeti Front Franciaorsz√°ga eset√©ben, ahol olykor m√©g az alg√©riai h√°bor√ļb√≥l m√°ig cipelt politikai tehert√©tel is aktu√°lis √ľzenett√© v√°lhatott. Ugyanakkor Wilders mindig is bonyolult figura volt, √©s ez p√°rtj√°t is bonyolult, nem egy√©rtelm√Ľen sz√©ls√Ķs√©ges, b√°r radik√°lis form√°ci√≥v√° tette. Ne feledj√ľk, Wilders feles√©ge, M√°rfai Krisztina magyar, √≠gy mindig sikerrel v√©dhette ki a fel√© ir√°nyul√≥ kritik√°kat, azt mondv√°n: nem gy√Ľl√∂li az idegeneket, csal√°di okok miatt sz√°mtalanszor megfordul Magyarorsz√°gon, ahol szint√©n otthon √©rzi mag√°t. √Ām √ļgy v√©li, mind Hollandi√°nak, mind pedig az ott megteleped√Ķknek vit√°lis √©rdeke, hogy maguk√©v√° tegy√©k a holland nyelvet, √°tvegyenek helyi szok√°sokat, s tisztelj√©k azt a liber√°lis rendszert, ami rengeteg mindent megenged, √≠gy k√∂nny√Ľ vissza√©lni vele. Wilders igaz√°b√≥l nagyon nyitott figura, akire semmilyen jobboldali-konzervat√≠v, radik√°lis k√∂zhely nem illik; r√°ad√°sul m√©g ateista is.

A k√©t p√°rt tervezett √∂sszefog√°sa teh√°t nem k√©t azonos c√©l√ļ sz√©ls√Ķs√©g k√∂zeled√©s√©t jelenti: ez a politikai centrumba val√≥ menetel√©s√ľk k√∂vetkezm√©nye. Nem k√©ts√©ges, sem Marine Le Pen, sem pedig Wilders vil√°gk√©pe nem v√°g egybe p√°rtjuk sz√°mos t√°mogat√≥j√°nak val√≥ban sz√©ls√Ķjobboldali elk√©pzel√©seivel, de hogy √ļgy csatorn√°zz√°k be ezeket az embereket orsz√°gaik politikai √©let√©be, hogy p√°rtjaik ink√°bb t√°volodjanak a radikalizmust√≥l, az unikum, s egyben megh√∂kkent√Ķ jelens√©g. Pont az ellent√©te annak a politik√°nak, amit Orb√°n Viktor k√∂vet.

link:http://magyarnara...umba-87487

HozzŠszůlŠsok


#1 | rozsola - 2013. november 19. 21:26:52
Alakulnak a centrumok majd megalakul a Centrumpárt. Lesz majd munkája " Krilenkónak és Visinszkijnek ".
#2 | Balu - 2013. november 20. 08:39:14
Csak az érdekesség kedvéért pár szó Wildershez
en.metapedia.org/m/images/f/fb/Wilders-cap.jpg

Wilders ifj√ļ kor√°ban 2 √©vig Izraelben √©lt √©s √∂nk√©ntesk√©nt dolgozott, a legut√≥bbi 25 √©vben 40-szer j√°rt ott. Karrierj√©t a Liber√°lis P√°rtban (VVD) kezdte √©s mindv√©gig hangosan ki√°llt Izrael √©s a cionizmus mellett. (A VVD f√Ķmuftija, Frits Bolkestein, aki neki szem√©lyes mentora volt, k√©s√Ķbb m√°r EB bizotts√°gi tagk√©nt igen nagy port vert fel, amikor kider√ľlt, hogy a Hodorkovszkij-f√©le Menatep bank tan√°csad√≥ bizotts√°gi tagja volt) Amikor Avigdor Lieberman Hollandi√°ban j√°rt, siker√ľlt id√Ķt szak√≠tania egy mag√°n eb√©dre Wilders-szel. Minden h√©ten jelen√©se van az izraeli nagyk√∂vets√©gen.

Izraelr√Ķl em√≠gyen nyilatkozott:
"Sok √©rdekes orsz√°gban j√°rtam a K√∂zel Keleten Sz√≠ri√°t√≥l Egyiptomig, Tun√©zi√°t√≥l T√∂r√∂korsz√°gig √©s Ciprust√≥l Ir√°nig, de sehol sem √©reztem azt a k√ľl√∂nleges szolidarit√°st, amit mindig √©rzek, amikor lesz√°llok a Ben Gurion rept√©ren."

Tov√°bb√°:
[i]"Mi (itt nyugaton) mind Izrael vagyunk."

és
"Izrael a Nyugat els√Ķ v√©delmi vonala." (m√°rmint az iszl√°m ellen)

"Jord√°nia Paleszt√≠na. A nev√©nek Paleszt√≠n√°ra val√≥ v√°ltoztat√°sa megsz√ľntetn√© a k√∂zel-keleti konfliktus √©s egy alternat√≠v haz√°t jelentene a palesztinoknak" (az √©n olvasatomban: a marad√©k palesztinokat oda akraja kitoloncoltatni)
"Palesztin ország már 1946 óta létezik és Jordániai Királyságnak hívják."

Kifejtette abb√©li n√©zeteit is, hogy Izrael k√ľl√∂nleges st√°tuszt √©rdemelne a holland parlamentben, mivel az √Ķ nev√©ben is k√ľzd√∂tt Jeruzs√°lem√©rt.

Mellesleg saj√°t maga mondta, hogy a karrierj√©t nem √Ķ, hanem "m√°sok" √©p√≠tett√©k fel. Olyannyira, hogy els√Ķ feles√©g√©t√Ķl ezeknek a "m√°sok"-nak a nyom√°s√°ra elv√°lt √©s elvette eztet itt:
en.metapedia.org/m/images/3/3e/WildersKrisztina.jpg
... a "magyar" sz√°rmaz√°s√ļ diplomata M√°rfai Krisztin√°t, aki olyan zsir√°f, mint annak a rendje.

Szorosabban a cikk témájához:
"Nekem Le Pen vagy Haider nem a szövetségesem." ... mondotta volt 2008-ban

http://www.alarab...28123.html
http://en.wikiped...rt_Wilders
http://en.metaped...rt_Wilders
http://www.ipsnew...id=3758120

Nna, sz√≥val √ē a RADIK√ĀLIS. Ja, k√∂szi.

√Čn t√ļl nagy k√ľl√∂nbs√©get Vitya √©s √Ķk√∂z√∂tte nem √©rzek. Ha k√≥hn√©k meg tudn√°nak √°llapodni Aj(v√©)r√≥pa feloszt√°s√°ban, akkor nagyszer√Ľ sz√∂vets√©gesek lenn√©nek. Csakh√°t √Ķk is ismerik egym√°st, tudj√°k, hogy a m√°sik (is) alapb√≥l hazudik (mivel √Ķ is ezt teszi) - sz√≥val ha nem √°llnak √∂ssze, csak az√©rt lesz, mert a k√©t zsizsik-√°g nem tud meg√°llapodni. Azt√°n majd "a bika is idel√Ķ" egyet a h√©t teve (vagy TEVA?) orsz√°g√°ba. Annyit mindenesetre meg√©rtettem, hogy mi√©rt cukkolja a moszlimokat.

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.