Navigáció
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
Üdvözlet
A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
Így menekültek meg az albán zsidók
Az albán kormányok Ă©s a lakosság egy emberkĂ©nt segĂtette a zsidĂłságot a második világháborĂş alatt. A gyengĂ©k Ă©s elesettek vĂ©delme nemzeti hitvallás volt, mindent felĂĽlĂrt.
Albánia volt az egyetlen ország EurĂłpában, ahol több zsidĂł Ă©lt a második világháborĂş vĂ©gĂ©n, mint elõtte. Az országot 1939-ben az olasz fasiszták szállták meg. Amikor EurĂłpa más rĂ©szein már milliĂł számra deportálták a zsidĂłkat, nagyĂĽzemben mĂ»ködtek a náci halálgyárak, Albániában az olasz megszállĂłk Ă©s a kollaboráns fasisztabarát tiranai kormányok megkĂmĂ©ltĂ©k a zsidĂłkat. ProblĂ©mamentesen Ă©lhettek, dolgozhattak, megtarthatták ĂĽnnepeiket, nem voltak kitĂ©ve semmifĂ©le erõszaknak - Ărja a MĂşlt-kor.hu.
A világháborĂş elõestĂ©jĂ©n az Albániában Ă©lõ zsidĂł közössĂ©g lĂ©tszáma nagyjábĂłl 600 fõ volt, közĂĽlĂĽk megközelĂtõleg 400-an menekĂĽltkĂ©nt Ă©rkeztek, fõkĂ©nt NĂ©metországbĂłl Ă©s AusztriábĂłl. Minden megváltozott 1943. szeptember 8. után, amikor az Ăşj kormány a nĂ©metekkel mĂ»ködött egyĂĽtt. Házkutatások, razziák kezdõdtek, ám ezek a lakosság magatartása miatt kudarcot vallottak. A városokban Ă©s falvakban keresztĂ©nyek Ă©s muzulmánok zsidĂłk százait bĂşjtatták el, de segĂtettĂ©k õket a partizánok is.
Az albán zsidĂłság a nemzeti hitvallásnak is nevezhetõ besa-nak köszönheti Ă©letĂ©t. Ez egyfajta becsĂĽletkĂłdexet jelent, a szĂł eredete pedig LekĂ« Dukagjini albán herceg az albánok társadalmi, gazdasági, vallási Ă©s kulturális Ă©letĂ©t a 15. századtĂłl meghatározĂł szokásjogi kánonjára vezethetõ vissza. A besa egyik alapvetĂ©se az elesettek Ă©s a gyengĂ©k vĂ©delme, amely a menedĂ©ket keresõkre is vonatkozott kĂĽlönösen, ha az illetõ erre ĂgĂ©retet is kapott. Ennek megtartása becsĂĽletbeli ĂĽgy volt, akár az Ă©lete árán is.
Számos zsidĂłmentõ akciĂł KoszovĂłban játszĂłdott - KoszovĂłt 1941 tavaszán, Jugoszlávia eleste után csatolták az olasz megszállás alatt állĂł Albániához. Arif Alickaj decani tisztviselõ pĂ©ldául – nĂ©pszerĂ» muzulmán neveket használva – hamis szemĂ©lyi okmányokat állĂtott ki a zsidĂłk számára, akik Ăgy szabadon utazhattak az országban. Az õ fĂ»szereskĂ©nt dolgozĂł barátja, Arsllan Rezniqi több száz zsidĂł kimenekĂtĂ©sĂ©t szervezte meg Decanba, kertjĂ©ben pedig egy kĂĽlön házat Ă©pĂtett a menekĂĽltek számára. Persze errõl a környĂ©ken mindenki tudott, szomszĂ©dai mĂ©gsem jelentettĂ©k fel, hogy zsidĂłkat bĂşjtat a birtokán.
Link
Albánia volt az egyetlen ország EurĂłpában, ahol több zsidĂł Ă©lt a második világháborĂş vĂ©gĂ©n, mint elõtte. Az országot 1939-ben az olasz fasiszták szállták meg. Amikor EurĂłpa más rĂ©szein már milliĂł számra deportálták a zsidĂłkat, nagyĂĽzemben mĂ»ködtek a náci halálgyárak, Albániában az olasz megszállĂłk Ă©s a kollaboráns fasisztabarát tiranai kormányok megkĂmĂ©ltĂ©k a zsidĂłkat. ProblĂ©mamentesen Ă©lhettek, dolgozhattak, megtarthatták ĂĽnnepeiket, nem voltak kitĂ©ve semmifĂ©le erõszaknak - Ărja a MĂşlt-kor.hu.
A világháborĂş elõestĂ©jĂ©n az Albániában Ă©lõ zsidĂł közössĂ©g lĂ©tszáma nagyjábĂłl 600 fõ volt, közĂĽlĂĽk megközelĂtõleg 400-an menekĂĽltkĂ©nt Ă©rkeztek, fõkĂ©nt NĂ©metországbĂłl Ă©s AusztriábĂłl. Minden megváltozott 1943. szeptember 8. után, amikor az Ăşj kormány a nĂ©metekkel mĂ»ködött egyĂĽtt. Házkutatások, razziák kezdõdtek, ám ezek a lakosság magatartása miatt kudarcot vallottak. A városokban Ă©s falvakban keresztĂ©nyek Ă©s muzulmánok zsidĂłk százait bĂşjtatták el, de segĂtettĂ©k õket a partizánok is.
Az albán zsidĂłság a nemzeti hitvallásnak is nevezhetõ besa-nak köszönheti Ă©letĂ©t. Ez egyfajta becsĂĽletkĂłdexet jelent, a szĂł eredete pedig LekĂ« Dukagjini albán herceg az albánok társadalmi, gazdasági, vallási Ă©s kulturális Ă©letĂ©t a 15. századtĂłl meghatározĂł szokásjogi kánonjára vezethetõ vissza. A besa egyik alapvetĂ©se az elesettek Ă©s a gyengĂ©k vĂ©delme, amely a menedĂ©ket keresõkre is vonatkozott kĂĽlönösen, ha az illetõ erre ĂgĂ©retet is kapott. Ennek megtartása becsĂĽletbeli ĂĽgy volt, akár az Ă©lete árán is.
Számos zsidĂłmentõ akciĂł KoszovĂłban játszĂłdott - KoszovĂłt 1941 tavaszán, Jugoszlávia eleste után csatolták az olasz megszállás alatt állĂł Albániához. Arif Alickaj decani tisztviselõ pĂ©ldául – nĂ©pszerĂ» muzulmán neveket használva – hamis szemĂ©lyi okmányokat állĂtott ki a zsidĂłk számára, akik Ăgy szabadon utazhattak az országban. Az õ fĂ»szereskĂ©nt dolgozĂł barátja, Arsllan Rezniqi több száz zsidĂł kimenekĂtĂ©sĂ©t szervezte meg Decanba, kertjĂ©ben pedig egy kĂĽlön házat Ă©pĂtett a menekĂĽltek számára. Persze errõl a környĂ©ken mindenki tudott, szomszĂ©dai mĂ©gsem jelentettĂ©k fel, hogy zsidĂłkat bĂşjtat a birtokán.
Link
Hozzászólások
#1 |
Perje
- 2013. november 22. 20:34:05
#2 |
Kormos
- 2013. november 22. 21:20:49
#3 |
Perje
- 2013. november 22. 21:26:00
#4 |
mormota1968
- 2013. november 23. 12:55:26
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Az oldalon megjelenö, máshonnan, vagy mások által bekĂĽldött Ărások tartalmával
nem minden esetben Ă©rtĂĽnk (illetve Ă©rtek) egyet,
azok valóságtartalmát nem tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2015
azok valóságtartalmát nem tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2015