Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

√öj r√©g√©szeti leletek fel√ľl√≠rj√°k a t√∂rt√©nelmet √©s al√°t√°masztj√°k a v√©dikus √≠r√°sokat? A mai civiliz√°ci√≥ egy r√©gebbi ism√©tl√Ķd√©se?


√Ėsszeesk√ľv√©selm√©let! Pfuj! Az Oroszorsz√°g Hangja √©s m√°s forr√°sok arr√≥l sz√°moltak be, hogy 300 milli√≥ √©ves alum√≠nium g√©p darabj√°t tal√°lt√°k meg Vlagyivosztokban. Szak√©rt√Ķk azt mondj√°k, a tal√°lt fogas l√©c gy√°rt√°si folyamat √©s nem term√©szeti er√Ķk m√Ľve. A t√∂rt√©nelem ciklikusan v√°ltakozik. A felh√Ķkarcol√≥kkal t√Ľzdelt megalopoliszok nem √ļj kelet√Ľek. Sok milli√≥ √©vvel ezel√Ķtt is volt (vagy lehetett) nem egy ilyen vil√°g, mint a mai.

Zamanskaya szerint, egy Vlagyivosztoki illet√Ķs√©g√Ľ f√©rfi egy hideg t√©li est√©n bukkant a fogasl√©c form√°j√ļ f√©mre, ami egy sz√©ndarabb√≥l √°llt ki, amivel √©ppen az otthon√°t akarta f√Ľteni.

A felfedez√©se megbabon√°zta, √©s mint felel√Ķs polg√°r √ļgy d√∂nt√∂tt, hogy seg√≠ts√©get k√©r a Primorye r√©gi√≥ban √©l√Ķ tud√≥sokt√≥l. Miut√°n vezet√Ķ szak√©rt√Ķk megvizsg√°lt√°k a f√©mt√°rgyat, a f√©rfi megd√∂bbent, mikor megtudta felfedez√©s√©nek felt√©telezett kor√°t. A f√©mdarab feltehet√Ķen 300 milli√≥ √©ves, amire m√©g a kutat√≥k is csak azt tudt√°k mondani, hogy val√≥sz√≠n√Ľleg nem term√©szeti er√Ķk hozt√°k l√©tre, hanem azt valaki legy√°rtotta. Az, hogy kik haszn√°lhattak alum√≠nium fogaskereket m√©g az id√Ķk hajnal√°n, tov√°bbra is megv√°laszolatlan k√©rd√©s.


A lelet nagyon hasonl√≠t egy fogazott f√©ml√©cre, melyet mesters√©gesen hoztak l√©tre. Olyan, mint a mikroszk√≥pokn√°l haszn√°lt fogasl√©c, illetve k√ľl√∂nb√∂z√Ķ m√Ľszaki √©s elektronikai eszk√∂z√∂kben haszn√°latos alkatr√©sz, mondja az √≠r√≥ Natalia Ostrowski a KP UA Daily munkat√°rsa.

Napjainkban viszonylag gyakori, hogy furcsa t√°rgyak ker√ľlnek el√Ķ √°sv√°nyi anyagokb√≥l. Az els√Ķ ilyesfajta felfedez√©s m√©g 1851-b√Ķl val√≥, mikor Massachusetts-i b√°ny√°szok tal√°ltak egy cink-ez√ľst, d√≠sz√≠tett v√°z√°t egy kib√°ny√°szott k√Ķdarabban, melynek kor√°t eg√©szen a kambriumi id√Ķkre dat√°lt√°k, ami k√∂r√ľlbel√ľl 500 milli√≥ √©vet jelent.

Hatvanegy √©vvel k√©s√Ķbb amerikai tud√≥sok Oklahom√°ban egy vased√©nyt tal√°ltak, ami egy sz√©ndarabba volt √°gyaz√≥dva, √©s ami 312 milli√≥ √©vesnek bizonyult. Azt√°n 1974-ben egy rom√°niai homokk√Ķ b√°ny√°ban egy alum√≠nium szerkezet r√©sz√©t tal√°lt√°k meg, melynek eredete ismeretlen volt. Egy kalap√°csra vagy egy Apoll√≥ √Ľrhaj√≥kon haszn√°lt l√°bt√°maszra hasonl√≠tott, a darab kor√°t a J√ļra korzsakra tett√©k, melyet ember akkor nem k√©sz√≠thetett. Mindezek a felfedez√©sek nemcsak, hogy tan√°cstalann√° teszik a tud√≥sokat, de al√°√°ss√°k a modern tudom√°ny legalapvet√Ķbb tan√≠t√°sait is.



A f√©mdarab, amit nemr√©g Vlagyivosztokban tal√°ltak egy √ļjabb t√©ny, ami zavarba ejti a tud√≥sokat. A sz√©ndarab, amib√Ķl a t√°rgy el√Ķker√ľlt a Chernogorodskiy b√°ny√°b√≥l, Khakasia r√©gi√≥b√≥l ker√ľlt Primorye-be. Tudva, hogy a sz√©nk√©szletek ebben a r√©gi√≥ban k√∂r√ľlbel√ľl 300 milli√≥ √©vesek, orosz szak√©rt√Ķk csak arra tudnak k√∂vetkeztetni, hogy a t√°rgy csak a sz√©n k√©pz√Ķd√©se el√Ķtt ker√ľlhetett oda.


Egy m√°sik k√©rd√©s, ami nagyon √©rdekli a tud√≥sokat, hogy az alum√≠nium √∂tv√∂zet vajon f√∂ldi eredet√Ľ-e? Meteoritok tanulm√°nyoz√°sa alapj√°n ismert, hogy l√©tezik a f√∂ld√∂n k√≠v√ľli eredet√Ľ alum√≠nium-26, mely ezt k√∂vet√Ķen magn√©zium-26-t√° bomlik le. A 2%-os magn√©zium tartalom tal√°n jelentheti, hogy a darab a f√∂ld√∂n k√≠v√ľlr√Ķl √©rkezett. De lehet bizony√≠t√©k kor√°bban a F√∂ld√∂n l√©tez√Ķ ismeretlen civiliz√°ci√≥k l√©tez√©s√©re is. Mindenesetre tov√°bbi vizsg√°latok sz√ľks√©gesek ezen feltev√©sek meger√Ķs√≠t√©s√©re.
Az els√Ķ vizsg√°latokat Oroszorsz√°gban v√©gezte az anom√°lia kutat√≥ √©s biol√≥gus Valerij Brier, aki az alum√≠niumb√≥l vett mikroszk√≥pikus m√©ret√Ľ mint√°kat tanulm√°nyozta. Valery Brier r√∂ntgendiffrakci√≥s elemz√©snek vetette al√° a f√©met. Ez azt mutatta, hogy nagy tisztas√°g√ļ alum√≠niumr√≥l van sz√≥, melynek mind√∂ssze 2-4% sz√°zal√©kos a magn√©zium tartalma. A Szentp√©terv√°ri Magfizikai Int√©zet f√Ķmunkat√°rsa Igor Okunev is meger√Ķs√≠tette a lelet kor√°t.

Egy Cape Nazimova k√∂zeli orosz szigeten v√©gzett tengerfen√©k alatti 9 m√©ter m√©lyen t√∂rt√©nt szikla minta f√ļr√°sakor egy furcsa f√©m√∂tv√∂zet ker√ľlt felsz√≠nre, melyet a t√∂rt√©nelem el√Ķtti korban a homokk√Ķ tart√≥s√≠tott, kor√°t 240 milli√≥ √©vesre tett√©k. A k√ľl√∂nleges √∂tv√∂zet drabjai szokatlan √∂sszet√©tel√Ľek voltak, √©s nem tett t√ļl j√≥t a f√ļr√≥g√©pnek sem. Az √∂tv√∂zetek egy√©rtelm√Ľen mesters√©gesek voltak, amit csak intelligens l√©nyek hozhattak l√©tre, mondta Brier.



Nem olyan r√©gen szint√©n Oroszorsz√°gban tal√°ltak egy mechanikus szerkezetet, mely vulk√°ni k√Ķzetb√Ķl ker√ľlt el√Ķ, kor√°t 400 milli√≥ √©vre becs√ľlik.


Meg√°llap√≠t√°st nyert, hogy a Kamcsatka-f√©lszigeten, 150 m√©rf√∂ldre Tigil falut√≥l a Szentp√©terv√°ri Egyetem r√©g√©szei furcsa k√∂v√ľleteket tal√°ltak. A leletek megb√≠zhat√≥s√°g√°t igazolt√°k. Yuri Golubev r√©g√©sz √©s t√°rsai elcsod√°lkoztak azon, hogy a szak√©rt√Ķk szerint ezek egy valamif√©le g√©p alkatr√©szei.

A leg√Ķsibb v√°z√°t 1851-ben Massachusetts-ben egy k√Ķb√°ny√°ban t√∂rt√©nt robbant√°s eredm√©nyek√©nt fedezt√©k fel. Ez egy ez√ľst-cink v√°za, melyen sz√Ķl√Ķre hasonl√≠t√≥ d√≠sz√≠t√©s l√°that√≥. A v√°za √©letkor√°t 534 milli√≥ √©vesnek tal√°lt√°k, ahogy a szikl√°t is, amib√Ķl el√Ķker√ľlt.

Egy m√°sik furcsa lelet amit egy darab sz√©nben tal√°ltak, egy f√©m ed√©ny, ahogy a k√©pen is l√°that√≥. 1912-ben Oklahom√°ban ker√ľlt el√Ķ, kor√°t 312 milli√≥ √©vre becs√ľlik.





Rom√°ni√°ban 1974-ben, egy homokk√Ķ b√°ny√°ban nem kevesebb mint 1 milli√≥ √©ves alum√≠nium alkatr√©szt tal√°ltak, ami egy kalap√°csra vagy a “Viking” √©s az “Apollo” √Ľrhaj√≥kon tal√°lhat√≥ l√°bt√°maszra hasonl√≠t.



Az emberi faj eltitkolt történelme - Az emberiség eredete


— Az emberi faj rejt√©lyes eredete c. k√∂nyv olyan bizony√≠t√©kokat t√°r el√©nk, amelyek al√°t√°masztj√°k azt, hogy a jelenleg ismert darwini elk√©pzel√©s nem helyes. Michael A. Cremo ismeretterjeszt√Ķ el√Ķad√°sa k√∂nyv√©nek anyag√°b√≥l.

Az emberi faj rejt√©lyes eredete c√≠m√Ľ k√∂nyv 1997 november√©ben jelent meg magyar nyelven, s gyors egym√°sut√°nban m√©g k√©tszer ker√ľlt kiad√°sra. — Ebben az id√Ķben Michael A. Cremo haz√°nkban j√°rt, s nyilv√°nos el√Ķad√°sokon, egy vitaf√≥rumon, telev√≠zi√≥ √©s r√°di√≥m√Ľsorokban, valamint a sajt√≥ k√©pvisel√Ķi sz√°m√°ra adott interj√ļkban mutatta be kutat√≥munk√°ja eredm√©ny√©t. Az al√°bbiakban nyilv√°nos, diavet√≠t√©ses el√Ķad√°s√°nak r√∂vid√≠tett form√°j√°t k√∂z√∂lj√ľk.

Michael A. Cremo - Az emberi faj rejtélyes eredete

Nagy tisztelettel ad√≥zom Charles Darwin √©s korai k√∂vet√Ķi el√Ķtt, hiszen hasonl√≥ helyzetben voltak, mint amilyenben √©n vagyok most, √©s azt hiszem, nagyon nagy b√°tors√°gra volt sz√ľks√©g√ľk, hogy megtegy√©k azt, amit tettek.



A darwinizmus alapvet√Ķ t√©tele az, hogy a hozz√°nk hasonl√≥ emberi l√©nyek primit√≠vebb el√Ķd√∂kb√Ķl fejl√Ķdtek ki. El√Ķsz√∂r a mai majmok √©s emberszab√°s√ļ majmok √Ķsei l√©teztek, ut√°na az ember el√Ķdei, a majomemberek illetve √Ķsemberek, v√©g√ľl pedig a hozz√°nk hasonl√≥ emberi l√©nyek. Az emberi faj eredet√©vel kapcsolatos k√©rd√©sekre azonban m√°sf√©le v√°laszok is vannak. Amikor az emberek a darwini elm√©lettel szemben√°ll√≥ v√©lem√©nyeket hallanak, √°ltal√°ban azt gondolj√°k, hogy ezek biztosan a Bibli√°b√≥l sz√°rmaznak.


Engem az inspir√°lt a kutat√°sra, hogy huszon√∂t √©ven kereszt√ľl tanulm√°nyoztam India √Ķsi √≠r√°sait. Ezek az √Ķsi szanszkrit √≠r√°sok t√∂bbek k√∂z√∂tt arr√≥l sz√°molnak be, hogy a hozz√°nk hasonl√≥ emberi l√©nyek rendk√≠v√ľl hossz√ļ id√Ķn kereszt√ľl √©ltek egy√ľtt majomemberszer√Ľ √©l√Ķl√©nyekkel. M√°s sz√≥val, a majomemberek elk√©pzel√©se nem egy √ļj dolog − ezek az √Ķsi √≠r√°sok is hasonl√≥ √©l√Ķl√©nyekr√Ķl besz√©lnek. Nagyon √©rdekesnek tal√°ltam ezt, s azon t√Ľn√Ķdtem, vajon l√©tezik-e valamif√©le k√©zzelfoghat√≥ bizony√≠t√©k, amivel ez al√°t√°maszthat√≥ lenne.



Egyesekben persze felvet√Ķdhet az, hogy megfelel√Ķ dolog-e tudom√°nyos kutat√≥munk√°t v√©gezni √Ķsi k√∂nyvekb√Ķl sz√°rmaz√≥ elgondol√°sok alapj√°n. De ha szigor√ļan tudom√°nyos szempontb√≥l n√©zz√ľk, teljesen mindegy, honnan sz√°rmazik egy elk√©pzel√©s: j√∂het a saj√°t elm√©nkb√Ķl, egy √Ķsi k√∂nyvb√Ķl, egy bar√°tunkt√≥l − a l√©nyeg az, hogy van-e olyan bizony√≠t√©k, amely al√°t√°masztja az elm√©letet. Nyolc √©ven kereszt√ľl teljes k√∂r√Ľ r√©g√©szett√∂rt√©neti kutat√≥munk√°t v√©geztem.


√Āltal√°ban azt halljuk, hogy az √∂sszes valaha felfedezett bizony√≠t√©k az emberi evol√ļci√≥ bevett elm√©let√©t t√°masztja al√°. Az alapt√∂rt√©net √ļgy sz√≥l, hogy k√∂r√ľlbel√ľl k√©tmilli√°rd √©ve kezd√Ķd√∂tt el az √©let a bolyg√≥n, s √ļgy √∂tvenmilli√≥ √©ve jelentek meg a legels√Ķ majmok √©s emberszab√°s√ļ majmok. Mintegy 4-5 milli√≥ √©vvel ezel√Ķtt jelentek meg az els√Ķ √Ķsemberek, az Australopithecusok, k√∂r√ľlbel√ľl sz√°z, vagy k√©tsz√°zezer √©vvel ezel√Ķtt pedig a legels√Ķ modern t√≠pus√ļ emberi l√©nyek. √Čs √°ltal√°ban azt halljuk, hogy az √∂sszes felfedezett bizony√≠t√©k ezt a bevett forgat√≥k√∂nyvet t√°masztja al√°.



Nyolc√©ves kutat√≥munk√°m alatt azonban arra a felfedez√©sre jutottam, hogy az ut√≥bbi sz√°z√∂tven √©vben a r√©g√©szek √©s az antropol√≥gusok hatalmas mennyis√©g√Ľ olyan bizony√≠t√©kot fedeztek fel, amelyek azt t√°masztj√°k al√°, hogy e hossz√ļ id√Ķ szinte teljes tartam√°n kereszt√ľl olyan emberi l√©nyek, amilyenek mi is vagyunk, ugyancsak l√©teztek a bolyg√≥n. Ezeket a leleteket szakavatott r√©g√©szek, geol√≥gusok √©s paleontol√≥gusok fedezt√©k fel, tudom√°nyos foly√≥iratokban sz√°moltak be r√≥luk, √©s tudom√°nyos konferenci√°kon vitatt√°k meg √Ķket. De azt tal√°ljuk, hogy e leletanyag teljes eg√©sz√©ben hi√°nyzik a mai k√©zik√∂nyvekb√Ķl. Mi√©rt van ez? Err√Ķl a Tiltott r√©g√©szet c√≠m√Ľ k√∂nyvemben besz√©lek, amelyben t√∂bb sz√°z olyan esetet mutattam be, amelyek azt bizony√≠tj√°k, hogy sok milli√≥ √©vvel ezel√Ķtt is l√©teztek emberi l√©nyek.


A k√∂nyv nagy figyelmet keltett a tudom√°nyos vil√°gban. √Čs nem csup√°n negat√≠v reakci√≥kat v√°ltott ki, pozit√≠v visszajelz√©sek is vannak. P√©ld√°ul az egyik tudom√°nyt√∂rt√©neti foly√≥iratban, a k√∂nyv egyik precenzi√≥j√°ban az √°llt, hogy el√Ķttem m√©g senki nem pillantott bele ilyen m√©lyen a r√©g√©szet t√∂rt√©net√©be. A vil√°g sz√°mos egyetem√©n, r√©g√©szeti tansz√©k√©n is besz√©ltem, s sz√°mos r√©g√©szeti konferenci√°n tartottam el√Ķad√°sokat. Mindig azt hangs√ļlyozom, hogy legal√°bb tudniuk kell az √∂sszes olyan bizony√≠t√©kr√≥l, ami tanulm√°nyaikhoz, kutat√°si ter√ľlet√ľkh√∂z tartozik. Azt mondom nekik: „B√°rmit is szeretn√©tek kezdeni ezekkel a bizony√≠t√©kokkal, az a ti dolgotok, de legal√°bb tudat√°ban kell lennetek minden l√©tez√Ķ leletnek. Tal√°n √ļgy √≠t√©litek meg, hogy a bizony√≠t√©kok egy r√©sze elfogadhat√≥, egy m√°sik r√©sze viszont nem, de legal√°bb tudnotok kell r√≥la, hogy l√©teznek.”

Mi√©rt hi√°nyzik annyi lelet a mai szakk√∂nyvekb√Ķl? Ennek az oka egy olyan folyamat, amit √©n tud√°ssz√Ľr√©snek nevezek. Azok a jelent√©sek, leletek, amelyek √∂sszhangban vannak az √°ltal√°nosan elfogadott elm√©letekkel, nagyon k√∂nnyen √°tjutnak ezen a sz√Ľr√Ķn. Azokat a jelent√©seket pedig, amelyek √©lesen szemben √°llnak az elfogadott elm√©letekkel, √°ltal√°ban elutas√≠tj√°k. √ćgy vagy feled√©sbe mer√ľlnek, vagy mell√Ķzik, illetve bizonyos esetekben elhallgatj√°k, tudatosan eltussolj√°k √Ķket.



<—- 500 − 600 milli√≥ √©ves vasb√≥l k√©sz√ľlt v√°za


Ma este csak egy p√°rat szeretn√©k megosztani √Ėn√∂kkel abb√≥l a t√∂bb sz√°z esetb√Ķl, amiket a k√∂nyvemben r√©szleteztem. Az esetekkel kapcsolatban k√©t szempontot fogunk figyelembe venni. El√Ķsz√∂r is az ember rendk√≠v√ľl √Ķsi m√ļltj√°nak t√©nyleges bizony√≠t√©kait, m√°sr√©szt pedig a tud√°ssz√Ľr√©s folyamat√°t vizsg√°ljuk meg, √©s megpr√≥b√°ljuk felt√°rni annak az ok√°t, hogy mi√©rt nem hallunk manaps√°g ezekr√Ķl a leletekr√Ķl. Mivel a r√©g√©szetnek az eg√©sz t√∂rt√©net√©t megvizsg√°ltam, a ma este bemutat√°sra ker√ľl√Ķ esetek egy r√©sze term√©szetesen r√©gebbi, m√°s leletek viszont √ļjabb kelet√Ľek.

Az els√Ķ eset egy m√ļlt sz√°zadbeli kaliforniai felfedez√©s. Aranylel√Ķhelyre bukkantak Kaliforni√°ban, s b√°ny√°szok dolgoztak a helysz√≠nen, hogy felsz√≠nre hozz√°k az aranyat. V√°jatokat f√ļrtak a szikl√°ba, s az akn√°kban, t√∂bb ezer l√°bnyi m√©lys√©gben, olykor emberi csontv√°zakat, l√°ndzsahegyeket √©s mindenf√©le k√Ķeszk√∂zt tal√°ltak a hegy k√ľl√∂nb√∂z√Ķ pontjain. Ezekben a leletekben az a szokatlan, hogy a szikla, amelyben tal√°lt√°k √Ķket, a korai eoc√©n id√Ķszakb√≥l val√≥, vagyis t√∂bb mint √∂tvenmilli√≥ √©ves. A geol√≥gusok nagyon alapos vizsg√°latnak vetett√©k al√° a helyet, s mind egyet√©rtettek abban, hogy a r√©tegek ilyen id√Ķsek. Persze a modern r√©g√©szet szemsz√∂g√©b√Ķl ez igencsak megh√∂kkent√Ķ dolog. Senki nem sz√°m√≠tott arra, hogy olyan bizony√≠t√©kra bukkannak, ami az ember √∂tvenmilli√≥ √©vvel ezel√Ķtti l√©tez√©s√©t t√°masztja al√°. De a bizony√≠t√©k ott van, s a tudom√°nyos vil√°gnak Dr. J. D. Whitney sz√°molt be r√≥la, aki akkoriban Kalifornia √°llami geol√≥gusa volt. Egy nagy k√∂nyvet √≠rt a leletekr√Ķl, amit a Harward Egyetem adott ki.

Mi√©rt nem hallunk manaps√°g ezekr√Ķl a felfedez√©sekr√Ķl? Ez Dr. William Holmesnak, a washingtoni Smithsoni Int√©zet tudom√°nyos munkat√°rs√°nak k√∂sz√∂nhet√Ķ. Azt mondta, hogy ha „Dr. Whitney √©rtette volna az emberi evol√ļci√≥ modern elm√©let√©t, akkor nem hozta volna nyilv√°noss√°gra a felfedez√©seit, az el√©be t√°rul√≥ bizony√≠t√©kok hatalmas mennyis√©ge ellen√©re sem.”

M√°s szavakkal, hogyha a„leletek nincsenek √∂sszhangban az elfogadott elm√©lettel, akkor, b√°rmilyen meggy√Ķz√Ķek is, f√©lre kell √Ķket tenni!”



Sajn√°latos dolognak tartom, hogy a tudom√°nyos k√∂z√∂ss√©gen bel√ľl van egy r√©teg, amely ink√°bb ideol√≥giai, politikai mintsem tudom√°nyos okok miatt k√∂telezi el mag√°t a darwinizmus mellett. S ez a leletek kezel√©s√©ben is megmutatkozik. A tud√°ssz√Ľr√©s folyamata ez, ami mind a mai napig tart. Tavaly egy telev√≠zi√≥s m√Ľsorban szerepeltem, amit az MBC, az Egyes√ľlt √Āllamok legnagyobb t√©v√©t√°rsas√°ga k√©sz√≠tett. A t√©v√©program Az ember rejt√©lyes eredete c√≠met viselte. A m√Ľsor k√©sz√≠t√©se sor√°n azt javasoltam a producereknek, hogy menjenek el a berkeleyi Kalifornia Egyetemen l√©v√Ķ Term√©szettudom√°nyi M√ļzeumba, ahol e leletek tal√°lhat√≥ak, s filmezz√©k le √Ķket. Nem mondom most el az eg√©sz t√∂rt√©netet − a l√©nyeg az, hogy a m√ļzeum vezet√Ķi mindenf√©le kifog√°sokat tal√°ltak, s v√©g√ľl nem engedt√©k meg, hogy a t√©v√©t√°rsas√°g lefilmezze a leleteket. Ez egy val√≥di “X akt√°k” eset, s nem egy olyan dolog, ami csak a telev√≠zi√≥ban t√∂rt√©nik.
A tudom√°nyos k√∂z√∂ss√©gen bel√ľli politikai r√©tegben nagy felh√°borod√°st keltett, amikor a m√Ľsort lek√∂z√∂lt√©k a telev√≠zi√≥ban. A vezet√Ķ tudom√°nyos szervezetek tagjai arra akart√°k r√°venni a korm√°nyt, hogy b√ľntesse meg az MBC t√©v√©t√°rsas√°got, ami√©rt az amerikai n√©pnek bemutatta a m√Ľsort. Megpr√≥b√°lt√°k r√°b√≠rni a Sz√∂vets√©gi Kommunik√°ci√≥s Bizotts√°got (ami az Egyes√ľlt √Āllamok korm√°ny√°nak az a szerve, amely a t√©v√©t√°rsas√°gok sz√°m√°ra kiadott enged√©lyek√©rt is felel√Ķs), hogy t√∂bb milli√≥ doll√°rral b√ľntesse meg a t√©v√©t√°rsas√°got a m√Ľsor bemutat√°sa miatt. Noha a pr√≥b√°lkoz√°s nem j√°rt sikerrel, maga a t√©ny, hogy ilyen ir√°ny√ļ er√Ķfesz√≠t√©seket tettek, azt mutatja, hogy van egy r√©teg a tudom√°nyos k√∂z√∂ss√©gen bel√ľl, amelyik nem sz√≠vesen l√°tn√°, ha ny√≠lt p√°rbesz√©d folyna az emberi eredettel kapcsolatos √∂sszes bizony√≠t√©kr√≥l.

Vajon manaps√°g is tesznek-e hasonl√≥ felfedez√©seket? − k√©rdezhetn√© valaki. Az el√Ķbbi leletek kora 40-50 milli√≥ √©v, amikor, a bevett elm√©let szerint, m√©g csak a legels√Ķ majmok √©s emberszab√°s√ļ majmok l√©teztek. S ahogy mondtam, azt az ellenvet√©st tehetn√© valaki, hogy rendben van, a m√ļlt sz√°zadban t√∂rt√©nhetett ilyesmi, de vajon fedeznek-e fel manaps√°g is ehhez hasonl√≥ dolgokat? A v√°lasz: igen, ma is fedeznek fel ilyen leleteket.



- 1979-ben Afrik√°ban, Tanz√°ni√°ban, Mary Leakey t√∂bb tucat l√°bnyomot tal√°lt. A fizikai antropol√≥gusok, akik megvizsg√°lt√°k a l√°bnyomokat, azt √°ll√≠tott√°k, hogy azok teljesen megegyeznek a mai ember l√°bnyom√°val. De olyan k√Ķzetben tal√°lt√°k √Ķket, ami majdnem n√©gymilli√≥ √©ves. A jelenlegi elk√©pzel√©sek szerint abban az id√Ķben nem l√©tezhettek olyan √©l√Ķl√©nyek, melyek ilyen l√°bnyomokat tudtak volna hagyni. Akkor viszont milyen magyar√°zatot pr√≥b√°lnak adni ezekre a l√°bnyomokra? Azt mondj√°k, hogy n√©gymilli√≥ √©vvel ezel√Ķtt √©lt egy majomember Kelet-Afrik√°ban, amelynek a l√°bnyoma pontosan olyan volt, mint a mi√©nk, s √Ķ hagyta ezeket a nyomokat. Ez egy nagyon √©rdekes javaslat, de nincs semmilyen k√©zzelfoghat√≥ bizony√≠t√©k, amivel al√°t√°maszthat√≥ lenne. Az akkoriban l√©tez√Ķ majomembernek, az Australopithecus afarensisnek a csontjait m√°r megtal√°lt√°k. Megtal√°lt√°k a l√°bcsontjait is, √°m a l√°bujjai sokkal hosszabbak, mint az emberi l√°bujjak. Egy ilyen l√°b nem tudott volna olyan l√°bnyomokat hagyni, mint amilyeneket Mary Leakey tal√°lt Tanz√°ni√°ban. A tudom√°ny csak egyetlen olyan √©l√Ķl√©nyt ismer, ami ilyen l√°bnyomokat hagyhatott maga ut√°n: ez a hozz√°nk hasonl√≥ emberi l√©ny.



Egy m√°sik p√©lda a tud√°ssz√Ľr√©sre. Mexik√≥ban, egy Hueyatlaco nev√Ľ helyen, az antropol√≥gusok √°rkokat √°stak a f√∂ldbe, s nagyon fejlett k√Ķeszk√∂z√∂kre bukkantak. A k√Ķeszk√∂z√∂k kor√°t meg√°llap√≠tand√≥, megk√©rtek egy geol√≥gust, hogy hat√°rozza meg a k√Ķzetr√©teg kor√°t, amelyben tal√°lt√°k √Ķket. A geol√≥gus, Dr. Virginia Steen-McIntyre, munkat√°rsaival egy√ľtt n√©gy k√ľl√∂nb√∂z√Ķ m√≥dszert haszn√°lt a lel√Ķhely kor√°nak meghat√°roz√°s√°ra, s mindegyik m√≥dszer kb. h√°romsz√°zezer √©ves kort mutatott. Ez k√©t ok miatt is k√ľl√∂n√∂s. Az egyik az, hogy ebben az id√Ķben sehol a vil√°gon nem l√©tezhettek olyan √©l√Ķl√©nyek, akik ilyen eszk√∂z√∂ket tudtak volna k√©sz√≠teni. M√°sr√©szt √Čszak-Amerik√°ban, kb. harmincezer √©vvel ezel√Ķttig nem is √©lhetett emberi l√©ny. Teh√°t az, hogy hozz√°nk hasonl√≥, h√°romsz√°zezer √©vvel ezel√Ķtt √©l√Ķ emberek bizony√≠t√©kaira bukkantak Mexik√≥ ter√ľlet√©n, meghaladta azt, amit az antropol√≥gusok el tudtak fogadni, ez√©rt megtagadt√°k, hogy nyilv√°noss√°gra hozz√°k a geol√≥gus kormeghat√°roz√°s√°t. Ehelyett h√ļszezer √©vben hat√°rozt√°k meg a lel√Ķhely kor√°t. A geol√≥gus pedig, aki a h√°romsz√°zezer √©ves kormeghat√°roz√°st adta, nagyon nagy neh√©zs√©gekkel tal√°lta mag√°t szembe a szakm√°j√°ban, melyet v√©g√ľl fel kellett adnia. Amikor cikket √≠rtam e felfedez√©sekr√Ķl, eredetileg a k√Ķeszk√∂z√∂kr√Ķl k√©sz√ľlt f√©nyk√©peket akartam hozz√° felhaszn√°lni, de amikor enged√©lyt k√©rtem az antropol√≥gusokt√≥l a f√©nyk√©pek megjelentet√©s√©re, azt v√°laszolt√°k, hogy csak abban az esetben j√°rulnak ehhez hozz√°, ha nem eml√≠tem meg a lel√Ķhely h√°romsz√°zezer √©ves kor√°t. Ez egy √ļjabb p√©lda a tud√°ssz√Ľr√©s folyamat√°ra.

Term√©szetesen hosszasan folytathatn√°nk a sort, t√∂bb sz√°z ilyen esetr√Ķl tudn√©k √Ėn√∂knek besz√°molni, sok h√©ten √°t besz√©lhetn√©k r√≥luk.

A k√Ķeszk√∂z√∂k nagyon fontos r√©g√©szeti leleteknek sz√°m√≠tanak. A m√ļlt √©vsz√°zadban Carlos Ribeiro, Portug√°lia vezet√Ķ geol√≥gusa sok sz√°z k√Ķeszk√∂zt fedezett fel h√ļszmilli√≥ √©ves k√Ķzetr√©tegekben. Hasonl√≥ kor√ļ k√Ķeszk√∂z√∂kre bukkantak Franciaorsz√°gban is, melyekr√Ķl a Francia Tudom√°nyos Akad√©mia tudom√°nyos foly√≥irataiban jelentek meg besz√°mol√≥k. Egy n√©met geol√≥gus, az Indiai Geol√≥giai Szolg√°lat szakembereivel egy√ľtt h√ļszmilli√≥ √©ves leleteket fedezett fel Burm√°ban. A felfedez√©sek eme nagyon √©rdekes sor√°t, a 40-50 milli√≥ √©ves kaliforniai aranyb√°nya-leleteket, a nagy sz√°m√ļ h√ļszmilli√≥ √©ves k√Ķeszk√∂zt, az √∂tmilli√≥ √©ves afrikai l√°bnyomokat stb. szeml√©lve azt l√°thatjuk, hogy igencsak ellentmondanak annak a jelenleg elfogadott elm√©letnek, mely szerint az emberi l√©ny sz√°zezer √©vvel ezel√Ķtt jelent meg.

El√Ķad√°som h√°tral√©v√Ķ k√©t-h√°rom perc√©ben egy r√∂vid pillant√°st vethet√ľnk arra, hogy vajon milyen messzire ny√ļlhatnak vissza a leletek az id√Ķben? A The Geologist c√≠m√Ľ tudom√°nyos √ļjs√°g egy nagyon √©rdekes jelent√©st k√∂z√∂lt egy emberi csontv√°zr√≥l, amit Illinois √Āllamban tal√°ltak kilencven l√°bbal (2,7 m) a f√∂ld alatt. A jelent√©s szerint, k√∂zvetlen√ľl a csontv√°z f√∂l√∂tt, √©rintetlen, szil√°rd k√Ķzetr√©teg volt. Illinois √°llami geol√≥gus√°t√≥l megtudtam, hogy a k√Ķzetr√©teg, ami alatt a csontv√°zat tal√°lt√°k, h√°romsz√°zmilli√≥ √©ves. Egy m√°sik jelent√©s olyan aranyl√°ncr√≥l sz√°mol be, amit kb. h√°romsz√°zmilli√≥ √©vesre dat√°lt sz√©nben tal√°ltak. A Scientific American besz√°mol√≥t k√∂z√∂lt egy f√©mv√°z√°r√≥l, amit √∂tsz√°zmilli√≥ √©ves k√Ķzetben t√°rtak fel.



Sz√°mos olyan besz√°mol√≥ is van, melyek j√≥val r√©gebbi korokba ny√ļlnak vissza. D√©l-Afrik√°ban p√©ld√°ul f√©mgoly√≥kat tal√°ltak, p√°rhuzamos v√©setekkel az egyenl√≠t√Ķj√ľk k√∂r√ľl, t√∂bb mint k√©tmilli√°rd √©ves √°sv√°nyi √ľled√©kben. A r√©g√©szet teljes t√∂rt√©net√©t megvizsg√°lva azt tal√°ljuk, hogy t√∂bb sz√°z olyan bizony√≠t√©k van, amely azt t√°masztja al√°, hogy hozz√°nk hasonl√≥ emberi l√©nyek m√©rhetetlen√ľl hossz√ļ ideje l√©teznek m√°r e bolyg√≥n. Term√©szetesen majomemberek is l√©teztek, de a leletanyagot megvizsg√°lva azt l√°tjuk, hogy puszt√°n egy id√Ķben √©ltek az emberekkel, s nem az t√∂rt√©nt, hogy az egyik a m√°sikb√≥l fejl√Ķd√∂tt volna ki.

Sz√≥val √ļgy t√Ľnik, hogy a jelenlegi, az ember eredet√©re vonatkoz√≥ darwini elm√©letet nem t√°masztj√°k al√° a t√©nyek.



Aktu√°lis-e a v√©dikus tud√°s a modern vil√°gban ? Vide√≥-el√Ķad√°s-besz√©lget√©s

Forr√°s: (√ćrta) : AnathDas / aranykor.freeblog.hu


HozzŠszůlŠsok


#11 | kontroll88 - 2013. november 25. 20:03:55
Ahogyan Tróját is a képzelet világába sorolták, míg S......(most nem jut eszembe a neve) ki nem ásta.
A Kuruksetrai Csata helysz√≠n√©t is felt√°rt√°k, ott is tal√°ltak radioakt√≠v k√Ķfal maradv√°nyokat.
Aki nem tudn√°, a Bhagavad Gh√≠t√°t (magyarul Isten √Čneke) a csata el√Ķtt mondta el Krishna Arjun√°nak. Az√≥ta r√©sz√©t k√©pezi a V√©danta Sz√ļtr√°knak azaz a V√©dikus B√∂lcsess√©gek Esszenci√°j√°nak.
#12 | Osmagyarhon - 2013. november 26. 00:33:24
Majd 15 √©ve, egy eredeti dedik√°lt p√©ld√°nyt siker√ľlt beszereznem, amikor a vall√°sok k√∂z√∂tti kapcsolatokat kezdtem el kutati.

Kapírgáljuk a felszínt...
#13 | kincses - 2013. november 26. 08:15:46
Kontroll, Schliemann! http://www.ng.hu/...rasa_Troja - jó fejek a gyerekek, akiket nem lehet lebeszélni arról, hogy IGAZ IS LEHET, amit a régiek leírtak...
a tudom√°ny is √ļgy van, hogy j√∂n egy gyerek, rajzfilmet n√©z, azt√°n ilyent csin√°l: http://www.origo....ar3do.html s_*_aha

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.