Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Nagyobb sebességre kapcsol a nácivadászat


Ajv√©! Keresd a "n√°cit" √©s leled a zsid√≥t, mert "minden "n√°ciban" ott rejlik a zsid√≥ nemember", ami ir√°ny√≠tja! Keress√ľk h√°t k√∂z√∂sen a m√©g "√©l√Ķ" zsid√≥kat k√∂z√∂sen, ak√°rhogy √©s ak√°rminek is √°lc√°zt√°k azokat! Kiterjeszti a m√©g √©l√Ķ n√°ci h√°bor√ļs b√Ľn√∂s√∂k felkutat√°s√°t c√©lz√≥ n√©metorsz√°gi plak√°tkamp√°ny√°t a Simon Wiesenthal K√∂zpont.

Az Utols√≥ es√©ly 2 nev√Ľ akci√≥ a v√°rtn√°l eredm√©nyesebb, j√ļlius √≥ta sz√°zn√°l is t√∂bb felt√©telezett n√°ci h√°bor√ļs b√Ľn√∂sr√Ķl kaptak m√°r adatokat a lakoss√°gt√≥l, ez√©rt a k√∂zt√©ri hirdet√©seket Berlin, Hamburg √©s K√∂ln ut√°n kihelyezik Drezd√°ban, Frankfurtban, Lipcs√©ben, Magdeburgban, M√ľnchenben, N√ľrnbergben √©s Stuttgartban is - mondta h√©tf√Ķn M√ľnchenben Efraim Zuroff, az int√©zm√©ny igazgat√≥ja.
A plak√°ton az auschwitzi hal√°lt√°bor bej√°rata l√°that√≥ egy fekete-feh√©r felv√©telen, valamint egy sz√∂veg, amely szerint "k√©s√Ķ, de nem t√ļl k√©s√Ķ" felel√Ķss√©gre vonni a n√°ci h√°bor√ļs b√Ľn√∂s√∂ket. A nyomravezet√Ķk 25 ezer eur√≥ jutalmat kapnak - olvashat√≥ a hirdet√©seken.

Eddig √∂sszesen 285 bejelent√©st tettek a Simon Wiesenthal K√∂zpontn√°l. Ezek alapj√°n 111 szem√©lyt azonos√≠tottak. Legnagyobb r√©sz√ľk, t√∂bb mint nyolcvan ember N√©metorsz√°gban √©l. A k√∂zpont kutat√≥i n√©gy √ľgyet √°tadtak az illet√©kes n√©met nyomoz√≥hat√≥s√°gnak. B√ľntet√Ķelj√°r√°s egyel√Ķre egyik esetben sem indult.

Az √ľgy√©szs√©gnek √°tadott n√©metorsz√°gi esetekben √©rintett felt√©telezetett h√°bor√ļs b√Ľn√∂s√∂k √©letkora 85-90 √©v k√∂r√ľl van. Egyik√ľk a k√∂zpont ismeretei szerint r√©szt vett az 1944-es oradouri t√∂meggyilkoss√°gban - amelyben a n√°ci p√°rt fegyveres alakulata, az SS tagjai meg√∂lt√©k a franciaorsz√°gi telep√ľl√©s 642 lakos√°t -, egy m√°sik szem√©ly, egy n√Ķ pedig t√°borfel√ľgyel√Ķ volt az auschwitz-birkenaui hal√°lt√°borban - mondta Efraim Zuroff. R√©szleteket az √ľgy√©szs√©gi vizsg√°latra hivatkozva nem k√∂z√∂lt.

Az els√Ķ Utols√≥ es√©ly program 2002-ben kezd√Ķd√∂tt Kelet-Eur√≥p√°ban, 2003-ban Ausztri√°ban √©s 2005-ben N√©metorsz√°gban. Az akci√≥k sor√°n nagyj√°b√≥l √∂tezren fordultak a Simon Wiesenthal K√∂zponthoz. A t√Ķl√ľk sz√°rmaz√≥ inform√°ci√≥k alapj√°n 655 szem√©llyel kapcsolatban kezdtek adatgy√Ľjt√©st, √©s v√©g√ľl 103 √ľgyet √°tadtak az illet√©kes nyomoz√≥hat√≥s√°goknak. Nyolc esetben b√ľntet√Ķjogi elj√°r√°s indult.

Az √ļjabb pr√≥b√°lkoz√°st az √ļgynevezett Demjanjuk-√ľgyben 2011-ben hozott √≠t√©let motiv√°lta, amely megv√°ltoztatta a n√°cik √°ltal elk√∂vetett h√°bor√ļs b√Ľncselekm√©nyek jogi meg√≠t√©l√©s√©t. Kor√°bban a tettesek felel√Ķss√©gre von√°s√°hoz bizony√≠tani kellett a r√©szv√©telt legal√°bb egy gyilkoss√°gban, John Demjanjuk, a sobibori hal√°lt√°bor √Ķre ellen viszont √ļgy emeltek v√°dat, hogy egyetlen gyilkoss√°got sem lehetett r√°bizony√≠tani. A m√ľncheni tartom√°nyi b√≠r√≥s√°g arra az √°ll√°spontra helyezkedett, hogy ez nem is sz√ľks√©ges, hiszen √©ppen a l√°gereket √Ķrz√Ķ szem√©lyzet munk√°ja tette lehet√Ķv√© a n√°ci hal√°lt√°borokban elk√∂vetett t√∂meggyilkoss√°gokat. A b√≠r√≥s√°g ennek alapj√°n √≠t√©let√©ben kimondta, hogy Demjanjuk b√Ľnseg√©d volt 27 900 zsid√≥ fogoly meggyilkol√°s√°ban.
Link

HozzŠszůlŠsok


#1 | Kormos - 2013. november 26. 10:10:33
Konnyu így nyomozgatni, felderítgetni, megvádolgatni...Milyen sikeres ez a Wiesenthal -féle kutató nyomozó iroda. Egy bicikli tolvajt se tudnának feldríteni, ez nem vicc talán Auschwitz. Hogy miért sikeresek a CION mubalhézók: mert részretrol részletre mindent ok kovettek el....Van mit tanulni toluk...
#2 | talpi - 2013. november 26. 11:05:35
Ahogy mondod, vagy "kormolod" mormolod kormos. K√©sz forgat√≥k√∂nyvb√Ķl nem neh√©z dolgozni, m√°r csak a megfelel√Ķ szerepl√Ķket kell √∂sszev√°llogatni, s a "film" mehet tov√°bb :(. Mondjuk, ha majd a nagy b√ľd√∂s √Āmerika is elkezd vad√°szni, ajjaj, hiszen a kiirtott bensz√ľl√∂ttek sz√°ma,l√©nyegesen meghaladta a "minden emberi" elk√©pzel√©st fel√ľlm√ļl√≥ n√©pirt√°st. De nagy a kuss, hiszen az ott √©l√Ķk z√∂me, r√©szt v√°llal a hazugs√°gkamp√°nyb√≥l. Mi t√∂bb,n√©peket, Nemzeteket igyekeznek leig√°zni a"demo-kr√°cia" kit-erjeszt√©s√©vel.
#3 | Balu - 2013. november 26. 11:23:36
√Čs Shlomo Morel?

"Az els√Ķ Utols√≥ es√©ly program" ... aha, sz√≥val minden √©vben van egy utols√≥ es√©ly.

Meg h√°t lassan elfogynak m√°r a mosogat√≥n√Ķk is, nem k√©ne kiterjeszteni az ut√≥daikra is? Mint ahogy a holoiz√©-t√ļl√©l√©s is √∂r√∂kl√Ķdik, ugyan√ļgy a holo-b√Ľn√∂s is √∂r√∂kl√Ķdne. Tizenharmad√≠ziglen... minimum.
#4 | Perje - 2013. november 26. 12:59:56
Ha ezt Marx meg√©lhette volna! Egyb√Ķl a T√∂k√©hez kapott volna. A szobra el√Ķtt gy√ļjtj√°k meg Moszkv√°ban a hamukai meny√≥r√°t. Mit hagy ki az orosz eln√∂k, mik√∂zben a p√°pu√°t l√°togatja.
http://www.newsru...anuka.html
#5 | postaimre - 2013. november 26. 13:30:08
Perje, igen az "√Ķspotk√°ny terjeszt k√≥rt" ketag√≥ria, de a mester el√Ķtt ler√≥j√°k tisztelet√ľket.

Ugye rémlik:

Sz√°rmaz√°sa, gyerekkora
Marx sz√ľl√Ķh√°za

Trier v√°ros√°ban, a Rajna-vid√©ken (akkor a Porosz Kir√°lys√°g egy tartom√°nya, ma Trier N√©metorsz√°g Rajna-vid√©k–Pfalz sz√∂vets√©gi tartom√°ny√°nak ter√ľlet√©n tal√°lhat√≥) sz√ľletett 1818-ban, zsid√≥ csal√°dban. Apja, Heschel Marx Levi Mordechai rabbik √©s keresked√Ķk lesz√°rmazottja volt, 1819-ben √°tt√©rt a evang√©likus vall√°sra,[3] Heinrich Marx-k√©nt keresztelkedett meg, hogy √ľgyv√©di hivat√°s√°t gyakorolhassa. Anyja Nymwegen Henriette Presburg holland izraelita n√Ķ volt, az √Ķ felmen√Ķi k√∂z√ľl is sz√°mos rabbi ker√ľlt ki. Karl Marxot √©s testv√©reit 1824-ben, anyj√°t 1825-ben vett√©k fel az evang√©likus egyh√°zba, mely meg√≥vta a csal√°dot a Rajna-vid√©ken ekkoriban √ļjj√°√©led√Ķ antiszemitizmust√≥l.[4]

De a m√°sik se maradjon ki!

Engels Friedrich
Friedrich Engels

Engels Friedrich✡[1], n√©metorsz√°gi zsid√≥ szocialista √≠r√≥, *1820.
+1895. Fiatalon Angli√°ba ker√ľlt, ott bekapcsol√≥dott a politikai mozgalmakba. 1842-ben megbar√°tkozott Marxszal✡; ett√Ķl kezdve egy√ľtt dolgoztak. 1847-ben egy√ľtt sz√∂vegezt√©k meg a "Kommunista Ki√°ltv√°ny"-t. E. r√©sztvett az 1848.-i n√©met forradalomban, ennek buk√°sa ut√°n Londonba ment. R√∂vid ideig atyja gy√°r√°ban dolgozott, de az 1870-ben √∂r√∂k√∂lt gy√°rat eladta √©s v√©gleg Londonba k√∂lt√∂z√∂tt. A nem dolgoz√≥ Marxot✡ √°lland√≥an t√°mogatta. 1883-ban, Marx✡ hal√°la ut√°n √Ķ lett az akkori nemzetk√∂zi munk√°smozgalom legf√Ķbb ir√°ny√≠t√≥ja. Sz√°mos b√∂lcseleti, katonai, gazdas√°gi √©s politikai munk√°ja jelent meg, a legt√∂bb magyarul is.

H√ļ, apucinak gy√°ra van, √Ķ meg forr a dalom √©s azt√Ľn eltarcsa Mark-szot. M√°r tudo mi√©rt nevezt√©k SZOT √ľd√ľl√Ķnek a SZOT √ľd√ľl√Ķt.
#6 | Perje - 2013. november 26. 13:49:31
H√°t, igen, Imre!

R√°ad√°sul √∂ssze van k√∂tve az esem√©ny a kult√ļr√°val. J√∂nnek ki az emberek a Bolsos sz√≠nh√°zb√≥l √©s szemben vel√ľk a szobor √©s amen√≥ra.:o
#7 | postaimre - 2013. november 26. 14:10:14
Perje ez a triumvirulánsból ki ne maradjon!

Vlagyimir Iljics Lenin

Vlagyimir Iljics Lenin (Uljanov)

1870-ben sz√ľletett az oroszorsz√°gi Szimbirszk v√°ros√°ban egy korm√°nyh√Ľ tisztvisel√Ķ, Ilja Nyikolajevics Uljanov (1831–1886) √©s feles√©ge, Marija Alekszandrovna Blank (1835–1916) m√°sodik gyermekek√©nt. Apja a szimbirszki korm√°nyz√≥s√°g n√©piskol√°inak igazgat√≥ja volt, √©s a fontos poz√≠ci√≥val egy√ľtt √∂r√∂kletes nemesi c√≠met is kapott, megsz√≥l√≠t√°sa kegyelmes √ļr volt √©s a csal√°dnak k√©t birtoka is volt Oroszorsz√°gban.[2][3] Hivatalos √©letrajza szerint apja egy orosz civilszervezet tisztvisel√Ķjek√©nt a demokr√°cia n√∂vel√©s√©√©rt √©s a szabad √©s √°ltal√°nos oktat√°s√©rt k√ľzd√∂tt, anyja szint√©n liber√°lis felfog√°s√ļnak mondhat√≥. Mint sok m√°s orosznak, Leninnek is kevert etnikai √©s vall√°si √∂r√∂ks√©ge volt. Kalm√ľk √©s orosz felmen√Ķi voltak apja r√©v√©n, anyai √°gon ugyanakkor evang√©likus vall√°si √∂r√∂ks√©get kapott. (Lenin anyai nagyapja ortodox kereszt√©ny vall√°sra √°tt√©rt zsid√≥ volt,[4] anyai nagyanyja pedig f√©lig volgai n√©met, f√©lig sv√©d.) Lenint mag√°t az orosz ortodox egyh√°z szerint keresztelt√©k. Vlagyimir a k√∂z√©piskol√°ban jeles tanul√≥ volt, k√ľl√∂n√∂sen latinb√≥l √©s √≥g√∂r√∂gb√Ķl volt kiemelked√Ķ.
#8 | Balu - 2013. november 27. 10:51:49
Imi,
olan cuna dolog ez, m√©g majd a v√©g√©n azt fogod √°ll√≠tani, hogy Trockij, Kaganovics, Szverdlov, Kamenyev, Jagoda, Zinovjev, Litvinov is *azok* voltak! Mondjuk addig igaz, hogy azok voltak, de err√Ķl nem szabad besz√©lni.
#9 | postaimre - 2013. november 28. 13:43:29
Balu, tegnap nem akartam √©lb√Ķl, de Szverdlovban nem voltam biztos, hogy √Ķ volt-e a J√°kob, de √Ķ volt. A "nagykutya" √Ķ lehetett, de csak √°rny√©kol√°stechnik√°val foglalkozott, Lenin meg kimondta a "tutit".

Jakov Mihajlovics Szverdlov (Nyizsnyij Novgorod, 1885. j√ļnius 3. – Petrogr√°d 1919. m√°rcius 16.), szovjet bolsevik √°llamf√©rfi, 1918-19-ben a p√°rt egyik legfontosabb embere.

Nagyapj√°t Gauchmann Israelnek h√≠vt√°k, aki Szaratovban regisztr√°lt keresked√Ķ volt. Szverdlov apja v√©sn√∂k volt; igyekezett tan√≠ttatni gyermekeit. Jakovot 1896. √°prilis 30-√°n felvett√©k a nyizsnyij-novgorodi korm√°nyz√≥s√°gi gimn√°ziumba, ahol n√©gy √©vig tanult. M√°r gimnazistak√©nt bel√©pett a szoci√°ldemokrata mozgalomba. 1900 augusztus√°ban kil√©pett a gimn√°ziumb√≥l. Tanonc lett a kanvivi gy√≥gyszert√°rban. "Ekkoriban kezdett kapcsolatba ker√ľlni a t√∂megekkel." 1902 √°prilis√°ban, egy di√°kt√°rsa temet√©se ut√°n 14 napra b√∂rt√∂nbe csukt√°k. 1903 okt√≥ber√©ben a rend√Ķrs√©g ny√≠lt megfigyel√©s al√° helyezte.

Az OSZMDP II. kongresszus√°n a bolsevikok p√°rtj√°n volt. Az 1905-√∂s forradalom alatt az urali szervezetet ir√°ny√≠totta. (Tkp. t√∂bb szervezetet egyes√≠tett Jekatyerinburgban. Ez az urali szervezet.) 1906. j√ļnius 10.: Permben letart√≥ztatt√°k. 1909-ig b√∂rt√∂nben √ľlt. 1910-12: t√∂bbsz√∂r sz√°m√Ľzet√©sben volt, k√©tszer Narimban, egyszer a sarkk√∂r√∂n t√ļl, Makszimkin Jarban. 1912: SZKP KB tagja lett a pr√°gai konferenci√°n. 1912 √Ķsz: megsz√∂k√∂tt a sz√°m√Ľzet√©sb√Ķl, visszamegy P√©terv√°rra. A Pravda szerkeszt√Ķs√©g√©ben dolgozott. 1913. febru√°r: a provok√°tor-kett√Ķs √ľgyn√∂k Malinovszkij feladta. 1913-17: sz√°m√Ľzet√©sben volt Szib√©ri√°ban. Egy darabig (Kurejk√°ban) Szt√°linnal egy√ľtt. Szverdlov √ļgy eml√©kezett vissza, hogy "Dzsugasvili a mindennapi √©letben t√ļls√°gosan is individualista". 1917 febru√°rj√°ban megsz√∂k√∂tt. 1917. √°prilis: a KB tagja lett megint. A P√©terv√°ri Szovjet Forradalmi Katonai Bizotts√°g√°nak a tagja is. Az okt√≥beri forradalom egyik el√Ķk√©sz√≠t√Ķje. 1917. november 8.: Kamenyev ut√°n √Ķ lett a V√©-Cs√©-K√°, azaz az √Ėsszoroszorsz√°gi Forradalmi V√©grehajt√≥ Bizotts√°g eln√∂ke. Mint ilyen, r√©szt vesz az alkotm√°nyoz√≥ gy√Ľl√©sen. 1918-ban az orsz√°g m√°sodik legfontosabb embere lett, Lenin csaknem minden k√©rd√©sben vele konzult√°lt. 1919 elej√©n Ukrajn√°ban, Orjolban vesz r√©szt egy gy√Ľl√©sen; megf√°zott, bel√°zasodott. P√°r napi betegesked√©s ut√°n, m√°rcius 16-√°n v√°ratlanul hunyt el, 35 √©vesen. 1919. m√°rcius 18-√°n Lenin mondta r√≥la az eml√©kbesz√©det az SZKP rendk√≠v√ľli kongresszus√°n (amit a hal√°la miatt h√≠vtak √∂ssze). Megeml√©kezett Szverdlov szervez√Ķk√©pess√©g√©r√Ķl, a p√°rt eg√©sz√©nek kiv√°l√≥ ismeret√©r√Ķl. „Az ilyen emberek p√≥tolhatatlanok, hely√ľkre egy eg√©sz csapatot kell √°ll√≠tani”, mondta r√≥la. Lunacsarszkij azt √≠rta r√≥la az √Čletrajzokban, hogy: „olyan gy√©m√°ntnak t√Ľnt, amelynek az√©rt kell kiv√©telesen kem√©nynek lennie, mert egy finom, √∂r√∂kmozg√≥ szerkezet tengelye t√°maszkodik r√°”.

1924-ben tiszteletére Jekatyerinburgot átkeresztelték Szverdlovszkra, ezt a nevet 1991-ig viselte a város.
#10 | mormota1968 - 2013. november 30. 00:26:08
Ha a C√°r Atyuska tudta volna m√°r akkor, amit nem tudott, de legal√°bb sejthetet volna, akkor nem sz√°m√Ľzet√©sbe k√ľldte volna ezeket a pokol fajzatokat, hanem k√©t m√©terre a f√∂ld al√°. H√°ny sz√°z milli√≥ ember megmenek√ľlhetett volna a hal√°lt√≥l √©s a komcsi terrort√≥l. Szeretn√©m m√©g azt meg√©rni, mikor a diszn√≥ zsid√≥ n√°cik ellen folyik a kegyetlen hajt√≥vad√°szat. Na j√≥! Megyek, √°lmodozom tov√°bb. s_*_:el

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.