Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

A Vatik√°n a vil√°g ura - Jezsuit√°k!


Karen Hudes, a Vil√°gbank volt vezet√Ķ jogtan√°csosa √©s emberei nyomon k√∂vetik a p√©nz √ļtj√°t. Az amerikaiak ad√≥ja az Egyes√ľlt Kir√°lys√°g bankjaihoz ker√ľl, 60%-ot onnan tov√°bbk√ľldenek a Vatik√°nnak, amely a CIA-t ir√°ny√≠tja. Az amerikai korm√°ny drogkereskedelemb√Ķl tartja el mag√°t. Lincoln √©s Kennedy bankok n√©lk√ľl akartak p√©nzt kibocs√°tani. Atomrobbant√°st akad√°lyoztak meg amerikai t√°bornokok okt√≥berben, ez√©rt v√°ltott√°k le √Ķket. A f√ľgg√∂ny lehull... Folytat√°s k√∂vetkezik.

Videó: http://www.youtub...5g5DK-x9bg

HozzŠszůlŠsok


#11 | nyilas - 2014. januŠr 06. 18:25:14
A tengeri jogr√≥l m√°r lehetett tudni, amint arr√≥l is, hogy a F√ľggetlens√©gi H√°bor√ļ ellen√©re tov√°bbra is az angol korona gyarmata maradt az USA. De a vatik√°ni tartoz√°s √ľgye teljesen √ļj volt! Az anglik√°n egyh√°z l√©trehoz√°sa -- 300 √©v m√ļlva -- nem a vatik√°nnal fenn√°ll√≥ p√©nz√ľgyi f√ľgg√Ķs√©g felsz√°mol√°s√°t c√©lozta, rejtetten sem! Ezek szerint VIII. Henrik sem volt m√°r szuver√©n.

Mintha Dr√°bik sem besz√©lt volna err√Ķl!
#12 | Kameleon - 2014. januŠr 06. 19:00:21
Ezt kéne mindenkinek megértenie! Ennél tisztábban nem lehet elmondani. Magyar feliratot tudtok hozzá állítani.

YouTube Videů


UCC-r√Ķl k√∂nyvek angolul tud√≥knak.
http://www.amazon...=618072011
#13 | Kameleon - 2014. januŠr 06. 19:34:54
Dr. Csizmazia Norbert: Szemin√°rium az USA hitelbiztos√≠t√©ki jog√°r√≥l az Igazs√°g√ľgyi Miniszt√©riumban (PJK, 2004/3., 20-23. o.)

2004. janu√°r 21-22-√©n Harry C. Sigman professzor (University of California Los Angeles, UCLA), a hitelbiztos√≠t√©kok jog√°nak nemzetk√∂zileg elismert szaktekint√©lye, az UNIDROIT, az UNCITRAL, a H√°gai Nemzetk√∂zi Mag√°njogi Akad√©mia, a Law Commission for England and Wales tan√°csad√≥ja, a California Bar tagja, sz√°mos egyetem vend√©gprofesszora k√©tnapos szemin√°riumot tartott az Igazs√°g√ľgyi Miniszt√©riumban a hitelbiztos√≠t√©kok jog√°nak Amerikai Egyes√ľlt √Āllamokbeli szab√°lyoz√°s√°r√≥l, vagyis a Uniform Commercial Code (UCC) 9. cikkely√©r√Ķl. A szemin√°rium c√©lja az volt, hogy egy, az eur√≥pai (mind a kontinent√°lis, mind az angol) hitelbiztos√≠t√©ki rendszert√Ķl koncepcion√°lisan elt√©r√Ķ felfog√°ssal megismertesse a r√©sztvev√Ķket √©s ezzel seg√≠tse a magyar hitelbiztos√≠t√©ki szab√°lyoz√°s √°tgondol√°s√°t, az √ļj Polg√°ri T√∂rv√©nyk√∂nyvben sz√ľks√©ges reformok megvitat√°s√°t. A Miniszt√©rium munkat√°rsain k√≠v√ľl √ľgyv√©di irod√°k √©s bankok, illetve a Magyar Orsz√°gos K√∂zjegyz√Ķi Kamara k√©pviseltett√©k magukat.

Az El√Ķad√≥ sz√©les t√∂rt√©neti √©s √∂sszehasonl√≠t√≥ perspekt√≠v√°ba helyezte mondanival√≥j√°t, v√°zolta az egyes eur√≥pai modellek kialakul√°s√°nak folyamat√°t, majd ezzel √∂sszevetve az amerikai szab√°lyoz√°s kialakul√°s√°t √©s l√©nyeg√©t. R√°mutatott arra, hogy nem besz√©lhet√ľnk egys√©ges eur√≥pai, vagy ak√°r csak egys√©ges kontinent√°lis paradigm√°r√≥l e ter√ľleten, hiszen a rejtett (ti. nyilv√°ntart√°sba v√©telhez nem k√∂t√∂tt), fiduci√°rius hitelbiztos√≠t√©kokra √©p√ľl√Ķ n√©met jog nem hozhat√≥ k√∂z√∂s nevez√Ķre a k√ľl√∂n t√∂rv√©nyekben meghat√°rozott, a dologi hat√°ly szempontj√°b√≥l nyilv√°ntart√°sba v√©telhez k√∂t√∂tt ing√≥ jelz√°logjogokra √©p√ľl√Ķ francia szab√°lyoz√°ssal, sem a fiduci√°rius biztos√≠t√©kokat elvileg tilalmaz√≥, √°tfog√≥ ing√≥ jelz√°logjogot ismer√Ķ holland szab√°lyoz√°ssal, de m√©g az azonos gy√∂kerekb√Ķl t√°pl√°lkoz√≥ jogrendszerek is jelent√Ķsen elt√©rnek egym√°st√≥l, nem utols√≥ sorban az elt√©r√Ķ b√≠r√≥i gyakorlatnak “k√∂sz√∂nhet√Ķen”. P√©lda erre a Code civilben foglalt joganyag elt√©r√Ķ fejl√Ķd√©se Franciaorsz√°gban √©s Belgiumban (p√©ld√°ul a biztos√≠t√©ki engedm√©nyez√©s k√©rd√©s√©ben), vagy a fiduci√°rius hitelbiztos√≠t√©kok elt√©r√Ķ meg√≠t√©l√©se a n√©met √©s az osztr√°k b√≠r√≥i gyakorlatban. Az esetleges eur√≥pai jogegys√©ges√≠t√©s e ter√ľleten teh√°t nehezen tudna visszany√ļlni valamif√©le k√∂z√∂s maghoz, √≠gy a racion√°lis, a gyakorlatban bev√°lt √©s export√°lhat√≥nak bizonyult, a kereskedelem ig√©nyeit kiel√©g√≠t√Ķ UCC-szeml√©let√Ľ szab√°lyoz√°s ak√°r minta√©rt√©k√Ľ is lehet Eur√≥pa sz√°m√°ra. (Ezt igazolni l√°tszik a Study Group on a

European Civil Code dologi hitelbiztos√≠t√©kokkal foglalkoz√≥ albizotts√°g√°nak els√Ķ tervezete is, legal√°bbis a UCC funkcion√°lis, az √ľgylet jogi form√°ja helyett annak gazdas√°gi tartalm√°t el√Ķt√©rbe helyez√Ķ szeml√©lete tekintet√©ben, err√Ķl r√©szletesen ld. al√°bb.)

Az Egys√©ges Kereskedelmi T√∂rv√©nyk√∂nyv, a UCC tulajdonk√©ppen modellt√∂rv√©ny, amely k√©t int√©zm√©ny, a National Conference of Commissioners on Uniform State Laws (NCCUSL) √©s az American Law Institute (ALI) √©gisze alatt j√∂tt l√©tre, azonban az USA valamennyi tag√°llama (ide√©rtve a nem vagy csak r√©szben common law jogrendszer√Ľ Louisian√°t is) elfogadta √©s t√∂rv√©nybe iktatta. A NCCUSL az egyes tag√°llamok korm√°nyz√≥i, illetve t√∂rv√©nyhoz√°sai √°ltal deleg√°lt tagokb√≥l √°ll, egys√©ges jog (uniform law) kidolgoz√°s√°val foglalkozik, amelynek elfogad√°s√°r√≥l a tag√°llamok d√∂ntenek. Az ALI a XX. sz√°zad elej√©n alap√≠tott int√©zet, tagjai az USA elismert gyakorl√≥ jog√°szai, b√≠r√°i, egyetemi jogtud√≥sok, √ļn. Restatementeket k√©sz√≠t, amelyek egy-egy jogter√ľlet v√°ltoz√°sait, szint√©zis√©t k√©sz√≠tik el (Restatement of Contracts, Torts, Restitution, Suretyship stb.) A UCC 9. cikkely√©nek els√Ķ v√°ltozat√°t 1952-ben fogadt√°k el, kidolgoz√°s√°ban vezet√Ķ szerepet vitt Grant Gilmore, Karl Llewelyn √©s Allison Dunham. (Llewelyn d√∂nt√Ķ szerepet j√°tszott a UCC 2., az ad√°sv√©telr√Ķl sz√≥l√≥ cikkely√©nek megalkot√°s√°ban is.) A 9. cikkely legut√≥bbi rev√≠zi√≥j√°t egy, erre a c√©lra megalak√≠tott bizotts√°g 1993 √©s 1998 k√∂z√∂tt v√©gezte el, tizen√∂t, mindenki sz√°m√°ra nyitott tan√°cskoz√°st tartottak, 1998-ban mind a NCCUSL, mind az ALI j√≥v√°hagyt√°k az elk√©sz√ľlt √ļj sz√∂veget, s az USA tag√°llamainak t√∂bbs√©g√©ben 2001. j√ļlius 1-j√©n hat√°lyba l√©pett a 9. cikkely √ļj sz√∂vege. A UCC 9. cikkelye szolg√°lt modellk√©nt a kanadai tartom√°nyok hitelbiztos√≠t√©ki t√∂rv√©nyeinek (Personal Property Security Acts) megalkot√°sakor, az √ļj-z√©landi hitelbiztos√≠t√©ki jog megreform√°l√°sakor, illetve egy nemzetk√∂zi egyezm√©ny, az √ļn. fokv√°rosi egyezm√©ny (Convention on International Interests in Mobile Equipment), tov√°bb√° modellt√∂rv√©nyek (p√©ld√°ul Inter-American Model Law on Secured Transactions) megalkot√°sa sor√°n √©s jelenleg is inspir√°lja p√©ld√°ul a Law Commission for England and Wales vagy a Study Group on a European Civil Code munk√°j√°t.

A UCC 9. cikkely√©nek k√∂zismert, legfontosabb √ļj√≠t√°sa a hitelbiztos√≠t√©kok, a “hitelbiztos√≠t√©ki jog” (security interest) egys√©ges, funkcion√°lis szeml√©lete, amely √ļgy az eur√≥pai jogrendszerek fragment√°lt, dogmatikus szeml√©let√©hez k√©pest, mint az USA kor√°bbi, a UCC-t megel√Ķz√Ķ jog√°hoz k√©pest alapvet√Ķen √ļj szeml√©letet hozott. Ezt a szeml√©letet az El√Ķad√≥ egy p√©ld√°n kereszt√ľl vil√°g√≠totta meg. Tegy√ľk fel, hogy egy c√©gnek √ļj sz√°m√≠t√≥g√©pekre van sz√ľks√©ge, az ehhez sz√ľks√©ges forr√°ssal azonban nem rendelkezik. Erre t√∂bb megold√°s is k√≠n√°lkozik, p√©ld√°ul: a c√©g a sz√°m√≠t√≥g√©peket megveheti egy keresked√Ķt√Ķl, aki tulajdonjog-fenntart√°s fej√©ben hitelt ny√ļjt, r√©szletfizet√©st enged; l√≠zingelheti √Ķket, s a r√©szletfizet√©sek letelt√©vel automatikusan vagy egy n√©vleges √∂sszeg ellen√©ben tulajdont szerezhet; avagy egy bankt√≥l k√∂lcs√∂nt vesz fel, s a banknak elz√°logos√≠tja a banki hitelb√Ķl megv√°s√°rolt sz√°m√≠t√≥g√©peket. A UCC alapj√°n az √ľgyleteket nem nev√ľk, hanem tartalmuk szerint kell elb√≠r√°lni, azaz amennyiben hitelbiztos√≠t√©kk√©nt funkcion√°l egy adott jogi konstrukci√≥, arra a 9. cikkely szab√°lyait kell alkalmazni, f√ľggetlen√ľl att√≥l, hogy a hitelbiztos√≠t√©k jogosultja formailag tulajdonos (tulajdonjog√°t fenntart√≥ elad√≥, l√≠zingbead√≥, biztos√≠t√©ki tulajdonos, biztos√≠t√©ki engedm√©nyes) vagy korl√°tozott dologi jogosult (z√°logjogosult), √≠gy a fenti p√©ld√°ban szerepl√Ķ √ľgyletek mind a UCC 9. cikkely√©nek hat√°lya al√° tartoznak.

Szint√©n saj√°tos, hogy valamennyi engedm√©nyez√©s a 9. cikkely hat√°lya al√° tartozik, f√ľggetlen√ľl att√≥l, hogy biztos√≠t√©ki c√©l√ļ vagy val√≥di engedm√©nyez√©sr√Ķl van sz√≥. (L√©tezik azonban n√©h√°ny kiv√©tel e szab√°ly al√≥l, olyan esetekben, amikor nyilv√°nval√≥an nincs finansz√≠roz√°si jellege az √ľgyletnek: a k√∂vetel√©s √°truh√°z√°sa behajt√°s c√©lj√°b√≥l; k√∂vetel√©s-√°truh√°z√°s olyan engedm√©nyes r√©sz√©re, aki a szerz√Ķd√©s szerinti f√Ķk√∂telezetts√©g k√∂telezettje; egy kor√°bbi tartoz√°s fej√©ben t√∂rt√©n√Ķ engedm√©nyez√©s stb.) Ugyanakkor ez nem jelenti p√©ld√°ul azt, hogy valamennyi engedm√©nyez√©s csak akkor hat√°lyos harmadik szem√©lyekkel szemben, ha nyilv√°ntart√°sba vett√©k, nem sz√ľks√©ges ugyanis a nyilv√°ntart√°sba v√©tel, ha a k√∂vetel√©sek az ad√≥s (az engedm√©nyez√Ķ) √∂sszes kintlev√Ķs√©g√©nek nem teszik ki jelent√Ķs r√©sz√©t.

A UCC meg√©rt√©se szempontj√°b√≥l alapvet√Ķ jelent√Ķs√©g√Ľ az ing√≥ dolgok √©s k√∂vetel√©sek (egy√ľtt: personal property) kateg√≥ri√°inak meg√©rt√©se (az ingatlanokra – real property - nem terjed ki a 9. cikkely szab√°lyoz√°sa)1, hiszen az egyes kateg√≥ri√°kban elt√©r√Ķ szab√°lyok vonatkoznak p√©ld√°ul arra, hogy hogyan lehet biztos√≠tani a hitelbiztos√≠t√©ki jog harmadik szem√©lyekkel szembeni, dologi hat√°ly√°t, els√Ķbbs√©g√©t. A f√Ķbb kateg√≥ri√°k: √°ltal√°ban vett javak (goods), ezen bel√ľl tov√°bbi n√©gy alkateg√≥ria: fogyaszt√≥i javak (consumergoods), √°ruk√©szlet (inventory), mez√Ķgazdas√°gi term√©kek (farm products), illetve eszk√∂z√∂k (equipment) ; befektet√©si eszk√∂z√∂k (nyomdai √ļton el√Ķ√°ll√≠tott √©s dematerializ√°lt √©rt√©kpap√≠rok, √©rt√©kpap√≠rsz√°ml√°k stb.); okiratok; k√∂vetel√©sek; √ļn. kereskedelmi k√°rt√©r√≠t√©si k√∂vetel√©sek (commercial tort claims); let√©ti sz√°ml√°k (deposit accounts); p√©nz; biztos√≠tott p√©nzk√∂vetel√©sr√Ķl ki√°ll√≠tott rendes (nyomtatott form√°ban el√Ķ√°ll√≠tott) vagy elektronikus okirat (tangible chattel paper, electronic chattel paper) stb. L√°that√≥, hogy a UCC mind az ing√≥kat, mind a k√∂vetel√©seket sz√°mos alkateg√≥ri√°ra bontja, ez a szab√°lyoz√°s meg√©rt√©s√©t nem csek√©ly m√©rt√©kben nehez√≠ti.2

A hitelbiztos√≠t√©ki jog l√©trej√∂tt√©nek k√©t alapvet√Ķ l√©tszakasza a UCC szerint: az attachment, illetve a perfection, el√Ķbbi az ad√≥ssal szembeni hat√°lyoss√° v√°l√°st, ut√≥bbi a harmadik szem√©ly hitelez√Ķkkel (√©s nem utols√≥ sorban a felsz√°mol√≥val) szembeni hat√°lyoss√° v√°l√°st jelenti. A UCC teh√°t megk√ľl√∂nb√∂zteti a k√∂telmi √©s a dologi hat√°ly√ļ hitelbiztos√≠t√©ki jogot. A hitelbiztos√≠t√©ki jog az ad√≥ssal szemben hat√°lyosan l√©trej√∂n, ha 1) az ad√≥snak rendelkez√©si joga volt a biztos√≠t√©kk√©nt lek√∂t√∂tt vagyont√°rgyak felett, 2) a hitelez√Ķ ellen√©rt√©ket szolg√°ltatott, azaz hitelt ny√ļjtott, √©s 3) a hitelbiztos√≠t√©kk√©nt felhaszn√°lt vagyont√°rgy a hitelez√Ķ birtok√°ba (possession) vagy ellen√Ķrz√©se (control) al√° ker√ľlt, avagy az ad√≥s √©s a hitelez√Ķ k√∂z√∂tt hitelbiztos√≠t√©ki meg√°llapod√°s (security agreement) j√∂tt l√©tre, amely tartalmazza a biztos√≠t√©kk√©nt lek√∂t√∂tt vagyont√°rgyak √©sszer√Ľ azonos√≠t√°st (reasonable identification of the collateral) lehet√Ķv√© tev√Ķ le√≠r√°s√°t. A birtok, illetve az ellen√Ķrz√©s megszerz√©s√©vel a kontinent√°lis fogalmak szerint tulajdonk√©ppen k√©ziz√°logjog j√∂n l√©tre, a hitelbiztos√≠t√©ki meg√°llapod√°s alapj√°n pedig jelz√°logjog. Hitelbiztos√≠t√©kk√©nt j√∂v√Ķbeni vagyont√°rgyak (after-acquired property) is felhaszn√°lhat√≥k, kiv√©ve a fogyaszt√≥i javakat, amelyek eredeti hitelbiztos√≠t√©kk√©nt csak akkor haszn√°lhat√≥k fel, ha az ad√≥s legk√©s√Ķbb a hitelny√ļjt√°st√≥l (a hitelez√Ķ szolg√°ltat√°s√°t√≥l) sz√°m√≠tott 10 napon bel√ľl megszerzi a fogyaszt√≥i javak feletti rendelkez√©si jogot. Szint√©n k√∂thet√Ķ hitelbiztos√≠t√©ki meg√°llapod√°s j√∂v√Ķbeni hitelny√ļjt√°s biztos√≠t√°s√°ra. A dologi hat√°ly√ļv√° v√°l√°shoz tov√°bbi felt√©teleknek kell teljes√ľlni√ľk att√≥l f√ľgg√Ķen, hogy az ing√≥k, illetve k√∂vetel√©sek mely kateg√≥ri√°j√°ba tartozik az adott vagyont√°rgy. E felt√©telek: nyilv√°ntart√°sba v√©tel (filing), birtokbav√©tel (possession), illetve ellen√Ķrz√©s (control), bizonyos k√∂rben azonban automatikusan dologi hat√°llyal j√∂n l√©tre a hitelbiztos√≠t√©ki jog (automatic perfection). Csak birtokbav√©tellel lehet “perfektu√°lni” a p√©nzen alap√≠tott hitelbiztos√≠t√©ki jogot, birtokbav√©tellel is lehet perfektu√°lni az ing√≥ dolgokon, az okiraton, nyomtatott form√°ban el√Ķ√°ll√≠tott √©rt√©kpap√≠ron, a biztos√≠tott p√©nzk√∂vetel√©sr√Ķl sz√≥l√≥, nyomdai √ļton el√Ķ√°ll√≠tott okiraton fenn√°ll√≥ biztos√≠t√©ki jogot. Ellen√Ķrz√©s al√° v√©tellel perfektu√°lhat√≥ a befektet√©si eszk√∂z√∂n (√©rt√©kpap√≠rok), a let√©ti sz√°ml√°n, a biztos√≠tott k√∂vetel√©sr√Ķl elektronikus form√°ban l√©tez√Ķ okiraton alap√≠tott biztos√≠t√©ki jog. (A let√©ti sz√°mla kiv√©tel√©vel ezek mindegyike perfektu√°lhat√≥ bejegyz√©ssel is.) Az ellen√Ķrz√©s fogalma al√° t√∂bb eset is tartozik, ilyen p√©ld√°ul a nyomdai √ļton el√Ķ√°ll√≠tott √©rt√©kpap√≠rok eset√©ben a t√©nyleges √°tad√°s, a dematerializ√°lt √©rt√©kpap√≠rok eset√©ben a kibocs√°t√≥ √©s az ad√≥s meg√°llapod√°sa, amely szerint a kibocs√°t√≥ teljes√≠teni fogja a hitelez√Ķ (a biztos√≠t√©ki jogosult) utas√≠t√°sait, az ad√≥s √ļjabb beleegyez√©se n√©lk√ľl. Automatikusan, publicit√°st biztos√≠t√≥ aktus n√©lk√ľl hat√°lyos harmadik szem√©lyekkel szemben is: a fogyaszt√≥i javakon fenn√°ll√≥ “tulajdonjog-fenntart√°s” (PMSI); az olyan engedm√©nyez√©s, amely – √∂nmag√°ban vagy m√°s engedm√©nyez√©sekkel egy√ľtt – nem min√Ķs√ľl az engedm√©nyez√Ķ k√∂vetel√©seinek jelent√Ķs r√©sz√©re kiterjed√Ķ engedm√©nyez√©snek; a befektet√©si eszk√∂z√∂n az √©rt√©kpap√≠r-let√©tkezel√Ķ jav√°ra alap√≠tott biztos√≠t√©ki jog stb. Bizonyos esetekben csak ideiglenesen √°ll fenn az automatikus dologi hat√°ly, p√©ld√°ul a biztos√≠t√©k t√°rgya hely√©be l√©p√Ķ v√©tel√°r, bev√©tel eset√©ben 10 napig, nyomdai √ļton el√Ķ√°ll√≠tott √©rt√©kpap√≠rok eset√©ben 21 napig.

A nyilv√°ntart√°sba v√©tel (bejegyz√©s, filing) gy√∂keresen elt√©r a n√°lunk megszokott√≥l: a jogosult √ļn. financing statementet (finansz√≠roz√°si nyilatkozatot) ny√ļjt be egy nyilv√°ntart√°si hivatalhoz, vagy adott esetben elektronikus √ļton, e nyilatkozatnak az ad√≥s, illetve a hitelez√Ķ nev√©t, valamint a biztos√≠t√©k t√°rgy√°nak le√≠r√°s√°t kell tartalmaznia. (M√≠g a biztos√≠t√©ki szerz√Ķd√©sben nem elegend√Ķ az olyan √°ltal√°nos meghat√°roz√°s, amely √°ltal√°ban valamennyi vagyont√°rgyra, az ad√≥s √∂sszes vagyon√°ra – all assets -utal, addig a bejegyz√©shez sz√ľks√©ges nyilatkozatban ennek felt√ľntet√©se is elegend√Ķ.) Egy bejegyz√©s 5 √©ves id√Ķtartamra sz√≥l, ezt k√∂vet√Ķen – az √∂t √©ves peri√≥dus lej√°rt√°t megel√Ķz√Ķ f√©l √©ven bel√ľl – meg kell √ļj√≠tani (continuation statement). Ha a jogosult e meg√ļj√≠t√°st elmulasztja, a biztos√≠t√©ki jog dologi hat√°lya eleny√©szik, az k√∂telmi hat√°ly√ļv√° v√°lik, m√©ghozz√° ex tunc hat√°llyal. Ha a biztos√≠tott alapk√∂vetel√©st kiel√©g√≠tett√©k, annak t√∂rl√©s√©t k√ľl√∂n nyilatkozattal (termination statement) kell k√©rni. A finansz√≠roz√°si nyilatkozatok tartalm√°t nem vizsg√°lja hat√≥s√°g, a hitelez√Ķ √°ltal beny√ļjtott nyilatkozat adatai k√∂zvetlen√ľl beker√ľlnek a nyilv√°ntart√°sba. Ha az ad√≥snak kifog√°sa van egy, a tulajdon√°ban l√©v√Ķ vagyont√°rgyra n√©zve beadott nyilatkozat (bejegyzett hitelbiztos√≠t√©ki jog) kapcs√°n, b√≠r√≥i √ļton kereshet jogorvoslatot, illetve – a b√≠r√≥i √ļton k√≠v√ľl – bejegyeztethet egy nyilatkozatot (corrective statement), amelyben kifog√°solja az adott bejegyz√©s tartalm√°t, illetve t√©ny√©t. Ilyenkor e nyilatkozat is az adott per-szon√°lf√≥lium r√©sz√©v√© v√°lik, de √∂nmag√°ban nem teszi √©rv√©nytelenn√© az esetleg vissza√©l√©sszer√Ľen t√∂rt√©nt bejegyz√©st. Arra is lehet√Ķs√©g van, hogy m√°r a t√©nyleges hitelny√ļjt√°st megel√Ķz√Ķen sor ker√ľlj√∂n a bejegyz√©sre (advance filing), ebben az esetben a hitelny√ļjt√°s megt√∂rt√©ntekor a finansz√≠roz√°si nyilatkozat beny√ļjt√°s√°ra visszamen√Ķleges hat√°llyal szerez ranghelyet az adott biztos√≠t√©ki jog.

Az El√Ķad√≥ hangs√ļlyozta, hogy a nyilv√°ntart√°s tulajdonk√©ppen nem bizony√≠t semmit, ink√°bb egy figyelemfelh√≠v√°s, jelz√©s a potenci√°lis hitelez√Ķk r√©sz√©re, hogy a hitelt ig√©nyl√Ķ mely vagyont√°rgyait terhelheti m√°s hitelez√Ķ(k) jav√°ra fenn√°ll√≥ hitelbiztos√≠t√©k, a hitelez√Ķ a jelz√©s alapj√°n egy√©b forr√°sokb√≥l szerez inform√°ci√≥t potenci√°lis ad√≥sa vagyoni helyzet√©r√Ķl, hitelez√Ķir√Ķl. A nyilv√°ntart√°s m√°sik funkci√≥ja nyilv√°nval√≥an a biztos√≠t√©ki jogok k√∂z√∂tti rangsor meg√°llap√≠t√°sa.

A rangsor (priority) szempontj√°b√≥l az alapvet√Ķ elv az √ļn. first to file-or-perfect rule, m√°sk√©ppen first in time, first in right (qui prior est tempore, potior est iure), vagyis a bejegyz√©sek sorrendje hat√°rozza meg a biztos√≠tott hitelez√Ķk k√∂z√∂tti rangsort. Bejegyz√©snek (filing) a finansz√≠roz√°si nyilatkozat megk√ľld√©s√©t, bead√°s√°t kell tekinteni, felt√©ve, hogy mell√©kelt√©k a bejegyz√©s k√∂lts√©g√©t, ez az √ļn. tender rule. A biztos√≠t√©kkal rendelkez√Ķ hitelez√Ķk megel√Ķzik a biztos√≠t√©kkal nem rendelkez√Ķ hitelez√Ķket, a puszt√°n az ad√≥ssal szemben hat√°lyos biztos√≠t√©ki jogokat is ide√©rtve (unper-fected security interest), legal√°bbis a cs√Ķd, felsz√°mol√°s eset√©t kiv√©ve. Az id√Ķbeli els√Ķbbs√©g szab√°ly√°t azonban sz√°mos kiv√©tel √°tt√∂ri, p√©ld√°ul a befektet√©si eszk√∂z√∂n (√©rt√©kpap√≠rokon) ellen√Ķrz√©ssel perfektu√°lt biztos√≠t√©ki jog akkor is megel√Ķzi a bejegyz√©ssel perfektu√°lt biztos√≠t√©ki jogot, ha a bejegyz√©s kor√°bban t√∂rt√©nt, mint az ellen√Ķrz√©s megszerz√©se. Az √©rt√©kpap√≠r-let√©tkezel√Ķ jav√°ra l√©tes√≠tett biztos√≠t√©ki jog megel√Ķzi a m√°sok √°ltal, ak√°r bejegyz√©ssel, ak√°r ellen√Ķrz√©ssel l√©tes√≠tett biztos√≠t√©ki jogot.

A hitelbiztos√≠t√©kok egys√©ges rezsimj√©ben speci√°lis helyet foglal el az √ļn. purchase money security interest (PMSI), ami a tulajdonjog-fenntart√°ssal rokon√≠that√≥, de azzal marad√©ktalanul nem azonos√≠that√≥ konstrukci√≥. PMSI jogosultja lehet az a keresked√Ķ, aki √°ruhitelt ny√ļjt, vagyis akinek a jav√°ra a vev√Ķ biztos√≠t√©ki jogot alap√≠t a t√Ķle megvett √°ruk v√©tel√°r√°nak biztos√≠t√©kak√©ppen, avagy az a p√©nzhitelez√Ķ, aki az √°ltala finansz√≠rozott ad√°sv√©tel t√°rgy√°n biztos√≠t√©ki jogot szerez. A PMSI √©s a tulajdonjog-fenntart√°s k√∂z√∂tti els√Ķ k√ľl√∂nbs√©g teh√°t az, hogy el√Ķbbi √°tfogja az √°ruhitelt √©s a p√©nzhitelt, √©pp√ļgy lehet bank a jogosultja, mint keresked√Ķ. (Ugyanazon a vagyont√°rgyon egy √°ruhitelez√Ķ √©s egy p√©nzhitelez√Ķ jav√°ra fenn√°ll√≥, k√©t PMSI √ľtk√∂z√©sekor azonban az √°ruhitelez√Ķ els√Ķbbs√©get √©lvez.) A PMSI jogosultja hozz√°ad valamit az ad√≥s vagyon√°hoz, s e “hozz√°adott √©rt√©k” tekintet√©ben bizonyos felt√©telek mellett minden m√°s hitelez√Ķt megel√Ķz√Ķ biztos√≠t√©ki jogot szerez (√ļn. super-priority), f√ľggetlen√ľl a hitelbiztos√≠t√©ki jogok bejegyz√©s√©nek id√Ķpontj√°t√≥l. A dologi hat√°ly meg√≠t√©l√©se szempontj√°b√≥l k√ľl√∂nbs√©get kell tenni aszerint, hogy a vagyont√°rgyak az ad√≥s √°ruk√©szlet√©be ker√ľlnek vagy azokat maga haszn√°lja mint eszk√∂z√∂ket. Ha a megszerzett vagyont√°rgyak az ad√≥s √°ruk√©szlet√©hez tartoznak (azaz az inventory kateg√≥ri√°j√°ba esnek), a PMSI jogosultja akkor szerzi meg ezt az els√Ķbbs√©get, ha egyr√©szt bejegyezteti a biztos√≠t√©ki jogot a vev√Ķ birtokbal√©pte el√Ķtt, m√°sr√©szt √©rtes√≠ti az ad√≥s (a vev√Ķ) egy√©b, a nyilv√°ntart√°sban szerepl√Ķ hitelez√Ķit a PMSI-r√Ķl. Az √°ruk√©szlet term√©szet√©b√Ķl k√∂vetkezik, hogy azzal a vev√Ķ folyamatosan kereskedik, ennek megfelel√Ķen a PMSI ad√≥s√°nak (a tulajdonjog-fenntart√°ssal vev√Ķnek) a vev√Ķi tehermentes tulajdont szereznek akkor is, ha tudnak a PMSI-r√≥l, illetve annak ellen√©re is, hogy a PMSI jogosultja bejegyeztette azt a nyilv√°ntart√°sba. Ennek egyetlen felt√©tele, hogy a v√©telre a rendes gazd√°lkod√°s k√∂r√©ben (in the ordinary course of business) ker√ľlj√∂n sor. Ha a PMSI eszk√∂z√∂k√∂n (equipment) √°ll fenn, elegend√Ķ a vev√Ķ birtokbal√©p√©s√©t k√∂vet√Ķ 20 napon bel√ľli nyilv√°ntart√°sba v√©tel a dologi hat√°ly megszerz√©s√©hez.

Lehet√Ķs√©g van arra is, hogy a PMSI jogosultja valamennyi, √°ltala finansz√≠rozott √ľgyletb√Ķl sz√°rmaz√≥ k√∂vetel√©s√©t biztos√≠tsa egyes konkr√©t finansz√≠roz√°si √ľgyletek alkalm√°val alap√≠tott biztos√≠t√©ki joggal (cross-collateralization). P√©ld√°ul A elad B-nek x vagyont√°rgyat, kik√∂tve, hogy az x vagyont√°rgyon keletkez√Ķ biztos√≠t√©ki jog A valamennyi B-vel szembeni k√∂vetel√©s√©t biztos√≠tja, nem csup√°n az x vagyont√°rgy v√©tel√°ra ir√°nti k√∂vetel√©s√©t, majd k√©s√Ķbb A elad B-nek y vagyont√°rgyat, kik√∂tve, hogy az y vagyont√°rgyon biztos√≠t√©ki jogot alap√≠t nemcsak y vagyont√°rgy v√©tel√°ra ir√°nti k√∂vetel√©s√©nek, hanem B-vel szembeni valamennyi k√∂vetel√©s√©nek biztos√≠t√°s√°ra. Teh√°t, ha B kifizeti A-nak x vagyont√°rgy v√©tel√°r√°t, az x vagyont√°rgy csak akkor mentes√ľl a biztos√≠t√©ki jogt√≥l, ha y vagyont√°rgy v√©tel√°r√°t is kifizette A-nak. A n√©met jogban ezt az esetet kiterjesztett tulajdonjog-fenntart√°sk√©nt ismerik.

A biztos√≠t√©ki jog √©rv√©nyes√≠t√©se, a kiel√©g√≠t√©si jog gyakorl√°sa t√∂rt√©nhet b√≠r√≥s√°gi vagy b√≠r√≥s√°gon k√≠v√ľli √ļton, b√°r el√Ķbbi jelent√Ķs√©ge a gyakorlatban csek√©ly. A jogosult egyr√©szt birtokba veheti, ellen√Ķrz√©se al√° vonhatja a biztos√≠t√©k t√°rgy√°t (behajthatja a k√∂vetel√©st), ha ez nem j√°r a k√∂zrend megzavar√°s√°val (√ļn. breach of the peace, vi et armis contra pacem); m√°sr√©szt √©rt√©kes√≠theti √©s a bev√©telb√Ķl kiel√©g√≠theti k√∂vetel√©s√©t; v√©g√ľl meg is tarthatja azt k√∂vetel√©se r√©szleges vagy teljes kiel√©g√≠t√©se fej√©ben. Ut√≥bbi esetben a hitelez√Ķnek √©rtes√≠tenie kell az ad√≥st √©s az √©rdekelt hitelez√Ķket sz√°nd√©k√°r√≥l √©s csak akkor tarthatja meg a biztos√≠t√©k t√°rgy√°t, ha 20 napon bel√ľl nem tiltakozik ez ellen az ad√≥s vagy egy m√°sik hitelez√Ķ. √Črdekelt hitelez√Ķknek azok min√Ķs√ľlnek, akik meghat√°rozott id√Ķtartamon bel√ľl √©rtes√≠tik a biztos√≠tott hitelez√Ķt a vagyont√°rggyal kapcsolatos k√∂vetel√©s√ľkr√Ķl vagy nyilv√°ntart√°sba vett biztos√≠t√©ki joggal rendelkeznek. Tiltakoz√°s eset√©n a biztos√≠t√©k jogosultja k√∂teles √©rt√©kes√≠teni a biztos√≠t√©k t√°rgy√°t. Az √©rt√©kes√≠t√©s t√∂rt√©nhet nyilv√°nos √°rver√©ssel vagy an√©lk√ľl, azonban minden esetben meg kell, hogy feleljen a kereskedelmi √©sszer√Ľs√©g (commercial reasonableness) k√∂vetelm√©nyeinek, √≠gy k√ľl√∂n√∂sen √©szszer√Ľ id√Ķn bel√ľl √©rtes√≠teni kell az ad√≥st √©s a t√∂rv√©nyben meghat√°rozott tov√°bbi √©rdekelteket a nyilv√°nos √°rver√©s hely√©r√Ķl √©s idej√©r√Ķl, illetve arr√≥l az id√Ķpontr√≥l, amely ut√°n b√°rmilyen egy√©b ad√°sv√©telre fog sor ker√ľlni. (Kereskedelmi √ľgyletek eset√©ben az √©rt√©kes√≠t√©s el√Ķtt t√≠z nappal t√∂rt√©n√Ķ √©rtes√≠t√©s felt√©tlen√ľl √©sszer√Ľnek min√Ķs√ľl.) Kiv√©tel az √©rtes√≠t√©s k√∂vetelm√©nye al√≥l az az eset, amikor a biztos√≠t√©k t√°rgya gyorsan roml√≥ vagy √©rt√©k√©t egy√©bk√©nt gyorsan elveszt√Ķ dolog, avagy olyan vagyont√°rgy, amellyel valamely elismert piacon rendszeresen kereskednek.

Az El√Ķad√≥ megfontol√°sra aj√°nlotta a magyar polg√°ri jogi kodifik√°ci√≥ sor√°n a UCC megold√°sainak, k√ľl√∂n√∂sen a dogmatikus megk√∂zel√≠t√©s helyett a funkcion√°lis szeml√©letnek az alkalmaz√°s√°t, a form√°lis-jogi szempontok helyett a tartalmi-gazdas√°gi szempontok, a gazdas√°gi szerepl√Ķk ig√©nyeinek tekintetbe v√©tel√©t. R√°mutatott arra, hogy az Eur√≥pai Uni√≥hoz √ļjonnan csatlakoz√≥ √°llamok hitelbiztos√≠t√©ki joga m√°r most is t√∂bb szempontb√≥l fejlettebb a nyugat-eur√≥pai √°llamok√©n√°l, az elm√ļlt m√°sf√©l √©vtizedben Kelet-K√∂z√©p-Eur√≥p√°ban v√©grehajtott reformoknak k√∂sz√∂nhet√Ķen racion√°lisabb szab√°lyoz√°s j√∂tt l√©tre, mint ak√°r N√©metorsz√°gban, ahol a BGB hib√°it csak egy aktivista b√≠r√≥i jogalkot√°s, ak√°r Franciaorsz√°gban, ahol a Code civil hi√°nyoss√°gait sz√°mtalan, a szab√°lyoz√°s √°ttekinthet√Ķs√©g√©t megnehez√≠t√Ķ k√ľl√∂n t√∂rv√©ny tudta korrig√°lni, √≠gy az √ļj tag√°llamok hitelbiztos√≠t√©ki szab√°lyoz√°sa versenyk√©pes az Eur√≥pai K√∂z√∂ss√©gben s ak√°r mint√°ul is szolg√°lhat a nyugat-eur√≥pai tag√°llamok, illetve az Eur√≥pai K√∂z√∂ss√©g sz√°m√°ra.
http://ptk2013.hu...0-23-o/367
#14 | postaimre - 2014. januŠr 06. 19:59:51
Kam√©leon, csak nem arra utalsz, hogy MORVAI nem v√©letlen "√ľl" az EU TENGER√ČSZETI BIZOTTS√ĀG√ĀBAN!
#15 | Kameleon - 2014. januŠr 06. 20:27:41
Imre, ezt nem tudtam! Akkor biztos!
#16 | postaimre - 2014. januŠr 06. 20:54:49
Kaméleon, pontosabban a "halászatiban". Annak idején ezen "vidultunk" is, mint tengeri nagyhatalom.
#17 | Perje - 2014. januŠr 08. 00:29:05
A vatikáni bank botrányáról:
http://www.ft.com...z2mwtoBmrE
#18 | tillati - 2014. januŠr 08. 17:32:30
Pár kérdés és benne a felelet .
Figyelj és gondolkodj !

1) Mir√Ķl tud√≥s√≠tanak az agyag t√°bl√°k ?

2) Kik kezdték az aranyat bányászni a földön és miért?

3) Mi lett a következménye ?

4) Mi !?

5 ) Részben elmentek és maradtak ?

6) Menyi id√Ķnk√©nt viszik az aranyat ?

7 ) Az √Ķrz√Ķket kik fel√ľgyelik ...√©s √Ķket ?

8 ) √Črted m√°r ?s_*_oh1

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.