Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Crangonor és az indiai fehér és fekete zsidók


Kiss Imre besz√©lt err√Ķl √©s elkezdtem ut√°n √°sni! Nagyon √©rdekes dolgokat tal√°ltam az indiai feh√©r (weiss) √©s fekete (schwartz) zsid√≥kr√≥l (cig√°nyok?). A sz√≠ria esem√©nyek kapcs√°n tal√°n m√©g √©rdekesebb lehet az √∂sszef√ľgg√©s. √ögy t√Ľnik, eg√©sz K√∂z√©p-√Āzsia fert√Ķzve van van vel√ľk √©s a "Kaz√°r birodalom" sem csak √ļgy, a semmib√Ķl keletkezett.

Az Inkák halála Craugonorból érkezett
A magyar reszket√Ķ zsid√≥k reszelik gyermekeink nyak√°t, ami √ļgy n√©z ki mintha remegn√©nek.
Craugonor-ban 1020 √©vig √©ltek. Egy bet√Ľ sincsen err√Ķl a vil√°gt√∂rt√©nelem nagyk√∂nyveiben. Mi√©rt nincs? Mi√©rt nem tudhatunk r√≥la, mi√©rt nem tudhatom hova k√∂lt√∂ztek ki 1510-ben? Mi√©rt nem mutatj√°k a tudom√°nyos k√∂r√∂k az √∂sszef√ľgg√©st a Portug√°lok gyarmatos√≠t√°si t√©rk√©p√©vel? Pallas √≠rja, hogy a Craugonor-i √∂n√°ll√≥ zsid√≥ √°llamnak 1510-ben a portug√°l gyarmatos√≠t√°s vetett v√©get. A haj√≥had be√°llt a partokhoz, behaj√≥zott egy eg√©sz orsz√°gnyi zsid√≥t, akiket kirakott az Inka-birodalom hat√°r√°n 1510-ben. 1530-ban nem √©lt egyetlen Inka sem.
Nem √≠r r√≥la a B.√°bel-IA, nem r√≥tta f√∂l a t√≥ra, nincs hang se r√≥la. Nem az√©rt van ez a nagy hallgat√°s, hogy ne vegy√ľk √©szre a puszt√≠t√°s folyamatoss√°g√°t? Tudom√°nyos Akad√©mi√°nk a „sz√©na” szavunkat k√©ptelen √©rtelmezni, mert a be√©p√≠tett tetved√©k sunnyog benne az √©n p√©nzemen. T√Ķl√ľk nem v√°rhatom, hogy sz√≥ljanak a Nemzetnek, vigy√°zz Magyar, mert a zsid√≥ ism√©telni akar!
Egy cs√∂kkent k√©pess√©g√Ľ Benedek √©lcel√Ķdik a Magyar Nemzet has√°bjain a val√≥s√°gos t√∂rt√©nelem ellen. A k√∂telez√Ķ tantervet b√©rzsid√≥k dikt√°lj√°k, Sanoma tank√∂nyvek √≠rj√°k Kukoricza J√°nos, szellemi fogyat√©kosoknak is sil√°ny m√Ľsor but√≠tja a bek√°liumozott beng√°kat a TV-b√Ķl, nehogy √©szrevegy√©k, mi√©rt √°ll sorban a vil√°g √∂sszes nagy b√°nyav√°llalata az orsz√°g d√©li r√©sz√©n.
Zsid√≥ rabbik sz√°zai j√∂nnek, hogy elhitess√©k a vil√°ggal, Magyarorsz√°gon antiszemitizmus van. Primit√≠v tr√ľkk, de a vil√°g m√©g primit√≠vebb, teh√°t beeszi. Kicsit lassabban j√∂nnek, mint Craugonorb√≥l, de a c√©l ugyanaz. A zsid√≥ p√©nz√©rt dolgoz√≥ hatalom t√°mogatja a n√©pirt√°st. A zsid√≥ tal√°lkoz√≥ ut√°n tudtam, hogy lesz folytat√°s, az csak k√≥stolgat√°s volt. Ellens√©gesen j√∂nnek, hogy r√∂gt√∂n k√©zn√©l legyen az indok a fegyverhaszn√°latra. √Ėtsz√°z √©ves ciklusokban puszt√≠t a tetved√©k. K√°in-Inka testv√©reink ut√°n √Ābel, azaz mi j√∂v√ľnk. Am√≠g a Magyar Nemzet helyet ad az ilyen f√©rgeknek, akik el√Ķk√©sz√≠tik a zsid√≥ inv√°zi√≥t az antiszemita nyafog√°ssal, addig es√©ly sincs, hogy t√∂rv√©nnyel v√©dhess√ľk az orsz√°got. Olt√°ssal, hitellel, b√°nyabez√°r√°ssal, betegs√©ggel, permetez√©ssel, Kolont√°r-i bomb√°z√°ssal, g√°tszak√≠t√°ssal, b√°rmivel irthat√≥ n√©pem menj√©l szavazni!

J√°sdi Kiss Imre
Link

Szír-malabár katolikus egyház
Ez a lap egy ellen√Ķrz√∂tt v√°ltozatar√©szletek megjelen√≠t√©se/elrejt√©se
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tags√°g 3 500 000
Nyelv malayalam
Alapítva Az I. század és 1558
Rómához csatlakozott 1599
F√Ķ ter√ľlet India,
Székhely Kakkanad, Kochi Kerala, India

A sz√≠r-malab√°r katolikus egyh√°z India d√©lnyugati partszeg√©ly√©n lak√≥ malab√°r kereszt√©nyek, akiknek √Ķseit a hagyom√°ny szerint Tam√°s apostol keresztelt meg. Ez a m√°sodik legnagyobb l√©leksz√°m√ļ keleti katolikus k√∂z√∂ss√©g. A h√≠v√Ķk sz√°ma meghaladja a 3,5 milli√≥t. A h√≠v√Ķk Kerala √°llamban koncentr√°l√≥dnak, azonban f√©lmilli√≥ h√≠v√Ķt sz√°ml√°lnak az √°llamon k√≠v√ľl.[1]
Története

A korai id√Ķkben zsid√≥ telepesek voltak Indi√°nak ezen a r√©sz√©n. K√©s√Ķbb a hagyom√°ny szerint Szent Tam√°s hirdette a kereszt√©nys√©get, √©s h√©t egyh√°zat alap√≠tott. Ez a h√©t k√∂z√∂ss√©g Keral√°ban tal√°lhat√≥. 1498. m√°jus 20-√°n Calicutn√°l partra sz√°llt Vasco da Gama portug√°l admir√°lis. Amikor √Ķ √©s a portug√°l misszion√°riusok meg√©rkeztek, csak a malab√°riakat tal√°lt√°k kereszt√©nyeknek az orsz√°gban. K√©s√Ķbb, mivel a liturgi√°ban k√ľl√∂nbs√©gek mutatkoztak fesz√ľlts√©gek keletkeztek a hitt√©r√≠t√Ķk √©s a malab√°riak k√∂z√∂tt. Tov√°bb√° azt szerett√©k volna, hogy szak√≠tsanak a keleti sz√≠r kapcsolattal √©s latin-m√≥d√ļ v√°m √©s egyh√°zi k√∂zigazgat√°st vezessenek be. K√©t zsinatot tartottak, a goai zsinat (1585) kimondta, hogy latin liturgi√°t fognak k√∂vetni. A diamperi zsinat (1599) eredm√©nyek√©pp latin p√ľsp√∂k ker√ľlt a malab√°rok √©l√©re, √©s kimondt√°k a r√≥mai egyh√°zzal az egyes√ľl√©st.
Liturgia

Jelenleg kilenc liturgikus szezon van, melyek k√∂z√∂tt megtal√°lhat√≥ az Angyali √ľdv√∂zlet, a Felt√°mad√°s, Ill√©s √©s M√≥zes tiszteletei is.
Link

Crangonorról: Link

ACrangonor ter√ľlet ebben az 1600-as k√∂nyvebn, mint a brahmanok egyik gazdag ter√ľlete van eml√≠tve.




Itt pedig kicsit el√Ķbbre futottam √©s a "vall√°si enciklop√©di√°b√≥l" az jezsuit√°k, illumin√°tus √©s a zsid√≥k sz√©pen egy csokorba lettek rendezve. M√©g angolozok rajta. Itt √≠rnak a feh√©r √©s fekete zsid√≥kr√≥l.







HozzŠszůlŠsok


#1 | Kore - 2014. februŠr 06. 08:22:49
Csak mint els√Ķ benyom√°s... Teh√°t m√©giscsak India lesz a kiindul√°si pont, b√°r eredet-√°lc√°z√°s mindig is volt!
Hol hallottam vagy olvastam, net√°n √°lmodtam(?), hogy Sz√≠ria valamit nagyon-nagyon titkol el√Ķl√ľnk...
#2 | postaimre - 2014. februŠr 06. 09:13:58
Kor√© kedves, √ļgy tal√°ltam r√° Crangonorra, hogy Malabaria-t kerestem, mert Imre Cra-u-gonort adott meg, de azt√°n Cra-n-gonorra adott jelz√©st a net.

A malachit pl. r√©ztatrtalm√ļ √°sv√°ny. Nem is ak√°rmilyen! Tiszta p√°l√≥s-fallos -√°ll√≥s direkt utal√°s:

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0e/Malachit_Kongo.jpg

A sz√≠n is el√©g jellegzetes, a blankol√°s is √©s a t√∂bbi √©s a t√∂bbi. Brahmanok = k√©kv√©r√Ľek? Csak k√©rdem.

Alavita? Iszl√°m?

http://upload.wik...ground.png

Ez egy passzentos cikk a szír vonatkozásra.

N√ČGY L√ĀBON
Alaviták: a szíriai elnyomó rezsim támaszai


Egy rom√°niai magyars√°g m√©ret√Ľ kisebbs√©g vezet√Ķi uralkodnak egy 22 milli√≥s orsz√°gban: elemz√©s el-Aszad dikt√°tor sz√∂vets√©geseir√Ķl.


HIRDET√ČS


A m√°rcius k√∂zep√©n kezd√Ķd√∂tt sz√≠riai v√°ls√°g f√©nysebess√©ggel terjedt sz√©t az eg√©sz orsz√°gban: a szunnita d√©lnyugaton tal√°lhat√≥ Dera√°t√≥l a kurd √©szakkeletig, a tengerparti Lataki√°t√≥l Ham√°ig, Homszig, Alepp√≥ig √©s eg√©szen Damaszkusz k√ľsz√∂b√©ig.

A sarokba szor√≠tott rezsim teljes fegyvert√°r√°t bevetette: hol ny√°jasan reformokat √≠g√©rt, hol vas√∂k√∂llel lecsapott a t√ľntet√Ķkre, s √©les l√Ķszerrel l√Ķtte, vagy √©ppen letart√≥ztatta √Ķket. Damaszkusz a legvesz√©lyesebb ter√ľleteken a v√≠z- √©s √°ramell√°t√°st is elv√°gta. Az eredm√©ny: t√∂bb mint √∂tsz√°z halott √©s t√∂bb ezer √Ķrizetbe vett tiltakoz√≥.

A szalagc√≠mekb√Ķl az olvas√≥ arra k√∂vetkeztethetne, hogy Zin el-Abidin ben Ali bukott tun√©ziai dikt√°torhoz, valamint Hoszni Mubarak egykori egyiptomi eln√∂kh√∂z hasonl√≥an hamarosan Bass√°r el-Aszad sz√≠r √°llamf√Ķ is csatlakozik


a lek√∂sz√∂n√Ķ arab despot√°k nem t√ļl n√©pes t√°bor√°hoz.

Bass√°r el-Aszad
fotó: www.uncoverage.net



Ugyanakkor a Stratfor amerikai elemz√Ķ c√©g szak√©rt√Ķje szerint m√©g korai megkongatni a v√©szharangot. Reva Bhalla szerint az alavita-baaszista vezet√©s n√©gy l√°bon √°ll, egyel√Ķre tov√°bbra is stabilan, hiszen a hatalom az Aszad-kl√°n kez√©ben van, az alavita egys√©get siker√ľlt meg√Ķrizni, ez a kisebbs√©g ellen√Ķrzi a katonai-titkosszolg√°lati appar√°tust, m√≠g a Baasz p√°rt monop√≥liummal rendelkezik a politikai rendszerben.

Sz√≠ri√°t √∂sszetett demogr√°fi√°ja teszi nehezen korm√°nyozhat√≥v√°. A t√∂bb mint 22 milli√≥s k√∂zel-keleti orsz√°g lakoss√°g√°nak val√≥sz√≠n√Ľs√≠thet√Ķen mintegy h√°romnegyede szunnita muszlim. A megb√≠zhat√≥ adatok hi√°nyoznak, ugyanis a n√©psz√°ml√°l√°sok – a szektari√°nus ellent√©tek sz√≠t√°s√°t√≥l tartva – nem firtatj√°k a vall√°si hovatartoz√°st. √ćgy azt sem tudni pontosan, mekkor√°ra n√Ķtt az alavita kisebbs√©g az elm√ļlt √©vek sor√°n.

A becsl√©sek leggyakrabban 1,5 milli√≥ra teszik sz√°mukat – ez a lakoss√°gnak nagyj√°b√≥l 7 sz√°zal√©k√°t jelenti. A nem szunnita muszlimok √∂sszesen 13 sz√°zal√©k√°t teszik a lakoss√°gnak, m√≠g a kereszt√©nyek ar√°nya 10 sz√°zal√©k. A 22 milli√≥ √°llampolg√°r 3 sz√°zal√©ka dr√ļz.

Az alavit√°k hatalma nem t√ļl r√©gre, mind√∂ssze √∂t √©vtizedre ny√ļlik vissza. A vall√°si kisebbs√©get gyakran a s√≠ita iszl√°mhoz sorolj√°k, de az


sok közös ponton osztozik a kereszténységgel,

√©s mind a s√≠it√°k, mind a szunnit√°k √≥dzkodnak t√Ķle, hogy vel√ľk azonos√≠ts√°k √Ķket. Az alavita vall√°s a 12-es s√≠ita iszl√°m egyik korai oldalhajt√°sa: a 9. sz√°zadban √©lt Ibn Nuszajri k√∂vet√Ķit illett√©k ezzel a n√©vvel 1920 ut√°n. Az alavita n√©v egy√©bk√©nt Mohamed pr√≥f√©ta unokatestv√©r√©re √©s vej√©re, Alira utal, akit a s√≠it√°k Mohamed val√≥di √∂r√∂k√∂sek√©nt tisztelnek.

Az alavit√°kat sokan titkol√≥z√≥ √©s eretnek csoportnak tartj√°k, mivel visszautas√≠tja a sar√≠√°t √©s egyes iszl√°m hagyom√°nyokat, p√©ld√°ul az im√°ra h√≠v√°st, a mecsetbe j√°r√°st, a mekkai zar√°ndoklatot √©s az alkoholtilalmat. Emellett az alavit√°k t√∂bb kereszt√©ny √ľnnepet is megtartanak, √©s kereszt√©ny szenteket tisztelnek.

Az alavit√°k k√ľl√∂nf√©le t√∂rzsekhez √©s kl√°nokhoz tartoznak, √©s egyes csoportjaik zegzugos hegyvid√©keken, m√≠g m√°sok a sz√≠riai lap√°lyokon √©lnek. A szekta sz√ľl√Ķf√∂ldje Latakia tartom√°ny, amely kij√°ratot biztos√≠t Sz√≠ri√°nak a F√∂ldk√∂zi-tengerre, √©s egyben el√Ķrejelezhet√Ķv√© teszi a szunnit√°k heves ellenkez√©s√©t b√°rmif√©le auton√≥miat√∂rekv√©ssel szemben.


Történelmileg az alaviták éltek az elszegényedett vidékeken,

m√≠g a v√°rosi szunnit√°k kez√©ben voltak a legzs√≠rosabb poz√≠ci√≥k a politikai √©s az √ľzleti √©letben egyar√°nt. A sz√°mkivetett szerep√©t j√°tsz√≥ alavit√°k gyakran alkalmazt√°k a s√≠it√°kt√≥l sz√°rmaz√≥ m√≥dszert, a takijj√°t (a vall√°si hovatartoz√°s leplez√©s√©t), ha a szunnit√°kkal volt dolguk.

Az 1920 √©s 1946 k√∂z√∂tt francia mand√°tumter√ľlett√© avanzs√°l√≥ Sz√≠ri√°ban azut√°n gy√∂keresen felfordultak a dolgok. A franci√°k az oszm√°nok t√°mogatta szunnit√°kkal szemben az alavita kisebbs√©get karolt√°k fel, √©s tett√©k legf√Ķbb sz√∂vets√©ges√ľkk√©.

A nuszajrit√°k 1920-ban P√°rizs utas√≠t√°s√°ra nevet v√°ltoztattak: ezent√ļl alavit√°knak h√≠vt√°k √Ķket a s√≠ita iszl√°mhoz val√≥ k√∂t√Ķd√©s hangs√ļlyoz√°sa √©rdek√©ben. Mellett√ľk a dr√ļzok √©s a kereszt√©nyek jelentett√©k Franciaorsz√°g legf√Ķbb t√°masz√°t. Azaz a sz√≠riai helyzet nem a bahreini t√ľk√∂rk√©pe – ahol a szunnita uralkod√≥ elit elnyomja a s√≠ita lakoss√°got -, hanem ink√°bb a szunnit√°k √©s mindenki m√°s vet√©lked√©sek√©nt foghat√≥ fel.

A francia uralom alatt az alavit√°k √©s a m√°s kisebbs√©gek – t√∂rt√©net√ľk sor√°n el√Ķsz√∂r – nagyobb t√°mogat√°sban r√©szes√ľltek √©s alacsonyabb ad√≥kat fizettek szunnita honfit√°rsaikn√°l. A szunnita kih√≠v√°st cs√≠r√°j√°ban elfojtani sz√°nd√©koz√≥ P√°rizs a hagyom√°nyos, oszm√°n rendszeren alapul√≥ biztons√°gi szervezeteket is √°talak√≠totta,


elindítva ezzel az alaviták beáramlását a hadseregbe,

a rend√Ķrs√©gbe √©s a titkosszolg√°latokba. 1946-ra az alavit√°k r√°√©reztek a hatalom √≠z√©re, √≠gy sokan k√∂z√ľl√ľk nehezen vett√©k, hogy a f√ľggetlen Sz√≠ria szunnita urainak tisztogat√°sai sor√°n lap√°tra ker√ľltek.
A szunnit√°k a politik√°ban, az √ľzletben √©s a b√≠r√≥s√°gokon gyorsan visszaszerezt√©k, ami kor√°bban az √∂v√©k volt. Ugyanakkor elk√∂vettek egy v√©gzetes hib√°t, amennyiben nem t√∂r√Ķdtek az alavit√°k t√ļls√ļly√°val a fegyveres er√Ķk k√∂r√©ben, el√Ķk√©sz√≠tve ezzel a terepet egy √°llamcs√≠ny sz√°m√°ra.

Az alavit√°k felemelked√©s√©t az 1947-ben l√©trej√∂tt sz√≠riai Baasz p√°rt seg√≠tette. A gazdas√°gilag h√°tr√°nyos helyzet√Ľ vall√°si csoportok sz√°m√°ra a baaszist√°k ir√°nyelvei (szekularizmus, szocializmus, arab nacionalizmus) lehet√Ķs√©get teremtettek az egyes√ľl√©sre √©s szervez√Ķd√©sre. Ugyanezek a jelszavak hatalmas szakad√°st okoztak a szunnita t√°boron bel√ľl, mivel sokan – k√ľl√∂n√∂sen az iszlamist√°k – ellenezt√©k a szekul√°ris, szoci√°lis programot.

1963-ban a Baasz hatalm√°t Am√≠n al-Hafiz t√°bornok katonai puccsa er√Ķs√≠tette meg. B√°r Hafiz szunnita volt, az arab egys√©g nev√©ben


nem esett nehezére megszabadulni

t√∂bb magas rang√ļ szunnita tisztt√Ķl, megnyitva ezzel az utat t√∂bb sz√°z alavita felemelked√©se el√Ķtt. Emellett az 1960-as √©vekben megv√°ltozott a vall√°si kisebbs√©gek kor√°bbi megoszl√°sa vid√©k √©s v√°ros k√∂z√∂tt, mivel a Baasz az alavit√°k v√°rosba v√°ndorl√°s√°t is t√°mogatta.

Ezek egy√ľttesen vezettek az 1966-os puccshoz, amellyel Damaszkusz a t√∂rt√©nelem sor√°n el√Ķsz√∂r az alavit√°k kez√©re ker√ľlt. A sz√©th√ļz√°s azonban ezt a csoportot sem ker√ľlte el, √©s csak H√°fez Asszad akkori v√©delmi miniszter volt k√©pes egyes√≠teni a kisebbs√©get 1970-ben.

Asszad hatalom√°tv√©tele ut√°n igyekezett saj√°t kl√°nj√°nak (a matavira t√∂rzs numajlatijja nev√Ľ csoportj√°nak) tagjaival felt√∂lteni a biztons√°gi er√Ķket. Emellett sz√∂vets√©get k√∂t√∂tt a dr√ļzokkal √©s a kereszt√©ny kisebbs√©gekkel, valamint igyekezett h√°l√≥j√°ba fonni a katonai √©s az √ľzleti k√∂r√∂k szunnita kulcsfigur√°it.

Ugyanakkor Asszad nem t√Ľrte a konzervat√≠v szunnit√°k l√°zong√°s√°t: az √°llam √°tvette a vall√°si alapok kezel√©s√©t,


lecsapott a sz√©ls√Ķs√©gesekre,

√©s felhatalmazta mag√°t, hogy k√©nye-kedve szerint elbocs√°ssa a p√©nteki ima vezet√Ķit. Asszad int√©zked√©seinek hat√°s√°ra az egykor mell√Ķz√∂tt alavit√°k hatalma meglep√Ķen r√∂vid id√Ķ (40 √©v) alatt megszil√°rdult. Ebben az id√Ķszakban a rezsim mindv√©gig k√≠nosan √ľgyelt arra, hogy hatalm√°nak n√©gy tart√≥oszlopa k√∂z√ľl egyik se tal√°ljon meginogni.

A folyamatos kih√≠v√°sok biztos√≠tott√°k, hogy ez ne legyen egyszer√Ľ feladat. Asszad els√Ķ komoly t√°mad√≥i a Muzulm√°n Testv√©rek voltak, akik 1976-ban felkel√©st ind√≠tottak az eln√∂k hatalm√°nak megd√∂nt√©s√©re. A rezsim v√°lasza a t√∂bb t√≠zezer ember hal√°l√°hoz vezet√Ķ hamai m√©sz√°rl√°s (1982) volt. A szunnit√°k fellegv√°ra majdnem Karth√°g√≥ sors√°ra jutott, a Muszlim Testv√©rek pedig k√©nytelen voltak f√∂ldalatti mozgalomk√©nt tov√°bb folytatni tev√©kenys√©g√ľket.

1983-ban az eln√∂k saj√°t csal√°dj√°b√≥l j√∂tt a kih√≠v√°s. Am√≠g Asszad eg√©szs√©g√ľgyi probl√©m√°kkal k√ľszk√∂d√∂tt, testv√©re, a hadsereg bizalm√°t √©lvez√Ķ Rifaat megpr√≥b√°lta mag√°hoz ragadni a hatalmat. Rifaat v√©g√ľl belebukott terv√©be, √©s P√°rizsba vonult sz√°m√Ľzet√©sbe.
1994-ben Bass√°r testv√©r√©nek, a H√°fez √∂r√∂k√∂s√©nek sz√°m√≠t√≥ B√°sszil al-Asszadnak v√°ratlan hal√°la kavarta fel a ked√©lyeket. A kl√°n egys√©ge v√©g√ľl nem bomlott meg, √©s mindenki felsorakozott a szemorvos v√©gzetts√©g√Ľ Bass√°r m√∂g√∂tt, aki v√©g√ľl 2000-ben, apja hal√°la ut√°n vette √°t a hatalmat.

Sokan √ļgy gondolj√°k, hogy a jelenlegi v√°ls√°g f√©ny√©ben csak id√Ķ k√©rd√©se a sz√≠riai rezsim √∂sszeoml√°sa. Ugyanakkor a fentiek ismeret√©ben val√≥sz√≠n√Ľs√≠thet√Ķ, hogy


a t√ľntet√Ķknek m√©gsem lesz olyan k√∂nny√Ľ dolga.

A hatalom√©rt folytatott kem√©ny harcokban megedz√Ķd√∂tt alavit√°k nem fognak egyk√∂nnyen lemondani arr√≥l, amit megszereztek. M√°rpedig az √Ķ √∂sszetart√°sukon √°llhat vagy bukhat a rezsim sorsa, hiszen komoly, szervezett ellener√Ķ nincsen, a hadsereg kisebb √°t√°ll√°sokat lesz√°m√≠tva tov√°bbra is h√Ľ Bass√°r el-Aszadhoz, s igaz ugyan, hogy √°rpilis v√©g√©n 230 Baasz-tag kil√©pett a p√°rtb√≥l, de maradtak m√©g vagy k√©tmilli√≥an.

B√°r a K√∂zel-Keleten √©rdemi szerepet j√°tsz√≥ √°llamok b√≠r√°lj√°k Damaszkuszt, sem az Egyes√ľlt √Āllamok, sem Izrael, sem T√∂r√∂korsz√°g, sem Ir√°n, sem Sza√ļd-Ar√°bia nem √©rdekelt Aszad buk√°s√°ban, hiszen Sz√≠ria √∂sszess√©g√©ben kisz√°m√≠that√≥, t√°rgyal√≥k√©pes f√©l, a biztos rossz pedig minden k√ľlpolitikai d√∂nt√©shoz√≥ sz√°m√°ra jobb a bizonytalans√°gn√°l.

√ćgy ha Aszad kl√°nja √∂sszetart, kiv√°r, s a rezsim net√°n m√©g engedm√©nyeket is tesz a tiltakoz√≥knak, minden es√©ly megvan a jelenlegi keretek k√∂z√∂tti rendez√©sre.
http://vilag.tran...;nyomtat=1
#3 | Kameleon - 2014. februŠr 06. 10:14:49
√Čn egy "picik√©t" jobban visszamenn√©k.;)

Buddha a Szkíta Bölcs

A szkíták (sákák) Indiában

Buddha a s√°kja n√©p sz√ľl√∂tte volt, amely K√∂z√©p-√Āzsi√°b√≥l v√°ndorolt le √Čszak-Indi√°ba √ļj ter√ľleteket keresve, hasonl√≥an a mai Nep√°l, valamint √Čszak- √©s √Čszak-nyugat India ter√ľlet√©n √©l√Ķ sok m√°s n√©phez. (A Buddha n√©v helyes kiejt√©se: Buda, √≠gy ejti az eg√©sz vil√°g, kiv√©ve a n√©meteket, mi magyarok pedig t√Ķl√ľk vett√ľk √°t a helytelen kiejt√©st.)

Buddha kor√°ban (i. e. VI. sz.) K√∂z√©p-√Āzsi√°t a szk√≠t√°k uralt√°k, akik saj√°t nyelv√ľk√∂n a "s√°ka" n√©ven nevezt√©k magukat. Az indiai szanszkrit irodalomban ugyanezen n√©vvel illetik √Ķket. A "szk√≠ta" elnevez√©s, melyen Eur√≥p√°ban v√°ltak ismertt√©, a r√©gi g√∂r√∂g√∂kt√Ķl sz√°rmazik. A mai √Čszak- √©s √Čszak-nyugat India, valamint Kelet-Afganiszt√°n, √Čszak-Pakiszt√°n, Kasm√≠r √©s Nep√°l hatalmas ter√ľleteit nagyr√©szt k√∂z√©p-√°zsiai szk√≠ta, √©s vel√ľk rokon, k√©s√Ķbb be√°ramlott hun eredet√Ľ n√©pek lakj√°k, akik m√°ra term√©szetesen nagym√©rt√©kben keveredtek m√°s itt √©l√Ķ n√©pekkel, azonban e sz√°rmaz√°suk tudata mind a mai napig elevenen √©l sokukban. Az √©szak-indiai szk√≠ta n√©pek egyik nemzets√©ge Buddha n√©pe, a s√°kj√°k, akiknek lesz√°rmazottai ma is megtal√°lhat√≥k Nep√°lban. E n√©pek m√Ľvelt r√©tegei a vel√ľnk, magyarokkal, mint a szk√≠t√°k √©s hunok eur√≥pai lesz√°rmazottaival val√≥ rokons√°gukat is sz√°mon tartj√°k, de ugyanezt teszi a T√∂r√∂korsz√°gt√≥l Jap√°nig terjed√Ķ √≥ri√°si f√∂ldr√©sz sz√°mos m√°s n√©pe is.

A szkíta népek

A mai nemzetk√∂zi tudom√°nyos k√∂zv√©lem√©ny elismeri a szk√≠ta-hun n√©pek kultur√°lis √©s genetikai rokons√°g√°t, √©s a t√©nyt, hogy eur√≥pai ut√≥dn√©p√ľk mi, magyarok vagyunk, ahogyan azt √Ķsi hagyom√°nyunk hirdeti. A szk√≠ta n√©pek √Ķsn√©pek, a szk√≠ta m√Ľvelts√©g √Ķsm√Ľvelts√©g, mely a K√°rp√°t-medenc√©t√Ķl a Csendes √≥ce√°nig terjed√Ķ sztyeppei √∂vezetnek nevezett hatalmas ter√ľleten - az itt √©l√Ķ n√©pek √Ķsid√Ķket fel√∂lel√Ķ hagyom√°nya szerint - a vil√°g kezdetei √≥ta l√©tezik. Ezek a n√©pek fajilag √©s nyelvileg nem alkotnak homog√©n egys√©get, legfeljebb rokons√°got. V√°ltozatos kevered√©st mutatnak, azonban mindannyiuk szellemis√©g√©nek alapvet√Ķ meghat√°roz√≥ja a szk√≠ta m√Ľvelts√©g. Ez√©rt a "szk√≠ta" nevet tal√°n legokosabb els√Ķsorban kultur√°lis √©s civiliz√°ci√≥s azonos√≠t√≥ n√©vk√©nt haszn√°lni, a hatalmas sztyeppei civiliz√°ci√≥ n√©peire. A t√∂rt√©neti forr√°sok is ezt a szeml√©letet t√°masztj√°k al√°.

Sáka (szkíta) - sákja azonosság

Nemcsak az Indi√°ban √©l√Ķ n√©pek √Ķsi hagyom√°nya, hanem az indiai t√∂rt√©net√≠r√°s √©s a mai nemzetk√∂zi kutat√°s is al√°t√°masztja a s√°ka - s√°kja azonoss√°got. A buddhizmus jeles indiai kutat√≥ja Lokesh Chandra r√°mutatott, hogy a szanszkrit nyelvben a "s√°kja" sz√≥ a "s√°ka" f√Ķn√©v mell√©kn√©vi alakja. Lokesh Chandra tal√°lt Buddh√°r√≥l egy r√©gi t√∂rt√©netet, amely elmondja, hogy r√∂viddel azut√°n, hogy megvil√°gosodott √©s tan√≠tani kezdett, tal√°lkozott k√©t k√∂z√©p-√°zsiai keresked√Ķvel, akikkel j√≥l meg√©rtett√©k egym√°s nyelvj√°r√°s√°t. Miut√°n a keresked√Ķk tan√≠t√°st kaptak Buddh√°t√≥l, a tan√≠t√°sokkal hazat√©rtek K√∂z√©p-√Āzsi√°ba.
http://www.buddha...kita_bolcs

www.szabir.com/data/files/Image/192_01.jpg

Kusánok és heftaliták - Szkíta népek nyomai Indiában
http://www.szabir...-indiaban/

http://en.wikiped...-Scythians

Zajti Ferenc keletkutató emlékezete és az indiai-szkíta kapcsolat

www.mvsz.hu/mtf/14/14_borito.jpg
http://www.mvsz.h...tf_14.html

"Keressetek, kutassatok, mert az eg√©sz vil√°g egyetlen nemzete sem tal√°l annyi kincset kult√ļr√°j√°nak gyarap√≠t√°s√°ra, mint a magyar t√°rsadalom az √Ķsi indiai kult√ļra t√°rh√°z√°ban."

K√Ķr√∂si Csoma S√°ndor
#4 | enid - 2014. februŠr 06. 10:58:40
Kerala 2001: voros ( ver szinu ) ESO hullott. A media miutan "gondolt" egyet valami foldonkivuli maszlagnak adta be az egyebkent foldi katonai laborban eloallitott szilicium alapu biokompatibilis esot. A szilicium AZ egyetlen olyan elem ami a szenhez hasonloan olyan komplex lancokat kepes alkotni, amelyek hasznalhatok agyi es neuron szerkezetek kialakitasara. Azaz olyanrendszerekrol van szo, amelyekben a biologikus es elektronikus hatarok nehezen hatarozhatok mar meg. Ezeket crossovercover vegyuleteknek nevezik (atmeneti? mutans?), mint a polimer szalak. A molekulak tehat szerves es szervetlen tulajdonsagokat si mutatnak.

Hogy mert ponte ott esett il yen ESO?
#5 | Kore - 2014. februŠr 06. 15:22:17
Csak lesek, milyen sokr√©t√Ľ t√∂rt√©net bontakozik ki.
Az a z√∂ldesk√©kes k√Ķzet!? Ezt dum√°lta be n√©kik a J√© s Hova??? Any√°m!
s_*_(

Ez meg itten Szent Tam√°s (helyk√∂zelben t√©r√≠t√Ķ) apostol keresztje. J√≥l veszem ki, hogy a tetej√©n egy mad√°rforma tr√≥nol?
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/50/St._Thomas_Cross.jpg/150px-St._Thomas_Cross.jpg
#6 | Kore - 2014. februŠr 08. 11:30:55
Na, csak megvan!

Az els√Ķ j√≥ 10 percben sz√≥l Kisfaludy Gy√∂rgy a (mai) sz√≠rek
valamif√©le hom√°lyos*aggodalm√°r√≥l* vel√ľnk kapcsolatban.

√ögy vagyok ezzel - t√∂bbedszer meg√©lt tapasztalatb√≥l -, hogy ha nem fejtik ki a mi√©rtj√©t b√Ķvebben b√°rminek, akkor r√∂vid id√Ķ m√ļlva lesz m√©g m√°s h√≠r is - mintegy ennek kieg√©sz√≠t√©s√©√ľl.
Majd megl√°tjuk!
s_*_aha

http://www.youtub...FZ2oF4KFmY
* * *
#7 | postaimre - 2014. februŠr 08. 12:27:49
Kor√©, ez a kereszt am√ļgy is "tulyp√°nos", vagyis "liliomos", mint az "anjuk"-√©..benne a "szenth√°roms√°g" minden cs√ľcs√∂k√©ben...egy "skarabeuszon" √°llva √©s a cs√ļcs√°n val√≥ban egy "angyalnak is l√°tsz√≥", de mad√°r √°ll.

Ebben a felállásban az az "érdekes", hogy ha megfordítod, akkor megkapod Baphomet fejét.

kepfeltoltes.szunyi.com/data/tamaskeresztford.JPG
#8 | Balu - 2014. februŠr 08. 12:59:02
Imi,
ez az√©rt el√©gg√© atipikus egy malachit-telep. Rendszerint koncentrikus g√∂mb-szer√Ľ k√©rgeket alkot (Ural) vagy csak felsz√≠ni "hint√©st", ami lehet krist√°lyos is (pl. Rudab√°nya).
Itt egy sokkal tipikusabb megjelen√©s√Ľ malachit:
giantcrystals.strahlen.org/news/malachite.jpg

Emmeg itt a p√©terv√°ri √ļn. "malachit-terem", az√©rt ez besz.r√°s ...
4.bp.blogspot.com/_W8n6O34ssR8/SxVWsC_wHiI/AAAAAAABMZA/x1iqwHCwv-8/s400/malachiteroom.jpg

A k√©k sz√≠n√ļ r√©z-√°sv√°ny az AZURIT, a malachit igen k√∂zeli rokona, mindkett√Ķ r√©z-karbon√°t + krist√°lyv√≠z, de m√°r pontosan nem eml√©xem, mi a k√ľl√∂nbs√©g k√∂zt√ľk. Az azurit gyakran alakul malachitt√°.
#9 | postaimre - 2014. februŠr 08. 13:35:53
Balu, de jó, hogy vagy!

Az √ļr itt? √Ātalakul Moloch-h√°, m-alah-h√°, Allah-a, aki Az√ļr it?

Viki írja!

Moloch

Ez a lap egy ellen√Ķrz√∂tt v√°ltozatar√©szletek megjelen√≠t√©se/elrejt√©se
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ambox important.svg
Ez a sz√≥cikk nem t√ľnteti fel a forr√°sokat, amelyeket felhaszn√°ltak a k√©sz√≠t√©se sor√°n. √Ėnmag√°ban ez nem min√Ķs√≠ti a sz√≥cikk tartalm√°t: az is lehet, hogy minden √°ll√≠t√°sa pontos. Seg√≠ts megb√≠zhat√≥ forr√°sokat tal√°lni az √°ll√≠t√°sokhoz!
Wikitext.svg
Ezt a sz√≥cikket n√©mileg √°t kellene dolgozni a wiki jel√∂l√Ķnyelv szab√°lyainak figyelembev√©tel√©vel, hogy megfeleljen a Wikip√©dia alapvet√Ķ stilisztikai √©s formai k√∂vetelm√©nyeinek.

Moloch, vagy M√≥lek (a h√©b. melek, azaz kir√°ly sz√≥ megfelel√Ķje, az elt√©r√Ķ √≠r√°sm√≥d val√≥sz√≠n√Ľleg a korabeli f√∂n√≠ciai kiejt√©st t√ľkr√∂zi; LXX √©s Vg: Moloch), F√∂n√≠cia nemzeti istene, t√°gabban az alvil√°g istene.

Egy mlk nev√Ľ istens√©g m√°r a Kr. e. 21-20. sz√°zadban felt√Ľnik malkum alakban. Kr. e. 1850 k√∂r√ľl a mari sz√∂vegekben sz√≥ van egy muluk nev√Ľ istens√©g szent√©ly√©r√Ķl; 3 sz√∂veg Malik assz√≠r istent azonos√≠tja Nergallal, a pokol assz√≠r-babil√≥niai isten√©vel. Az ugariti sz√∂vegekben szerepel egy mlkm nev√Ľ isten, aki az ammonit√°k f√Ķisten√©vel, Milk√≥mmal (2S√°m 12,30; 1Kir 11,5.33; 2Kir 23,13; Szof 1,5; Jer 49,1.3) azonos. A n√©v alapj√°n Melkarttal is p√°rhuzamos√≠that√≥ vagy ak√°r azonos√≠that√≥.

A Kr. e. 8-7. sz√°zadban Izraelben is megjelent Moloch kultusza (2Kir 23,10; Jer 32,35), olykor gyermekeket is √°ldoztak neki a zsid√≥k, a Kidron-patak v√∂lgy√©ben, mely a Hinnom (Gehenna), a T√≥fetnek nevezett kultikus helyen: „t√Ľzbe k√ľldt√©k”, azaz √°ldozati aj√°nd√©kk√©nt el√©gett√©k √Ķket (2Kir 16,3; 17,17; 21,6; 2Kr√≥n 33,6; Ez 16,21; 20,26.31).

A kultusz f√Ķleg az √©szakkeleti √©s a keleti s√©mi n√©pek k√∂r√©ben √©lt, innen vehett√©k √°t m√°s t√∂rzsek is. A t√∂rv√©ny tiltotta ezt a kultuszt (Lev 18,21; 20,2-5), mert Jahve √°ldozatk√©szs√©get k√≠v√°n, az ember√°ldozat azonban ut√°lattal t√∂lti el (Ter 22; B√≠r 11,30-40).
www.okotaj.hu/kep/41-42/41-2-1.jpg

Innen van a holo-koszt is (m-oloh)- √©g√Ķ √°ldozat.
#10 | Kore - 2014. februŠr 08. 14:21:03
De k√°rrrrr, hogy minden cs√ļcsos, k√ļpos, √©gre mutat√≥, megford√≠tva erre a mocsok als√≥vil√°gi Bahometre eml√©kezteti az EMBERT! A fen√©be m√°r!
s_*_(

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.